Magyar Villamos Mûvek Rt. 2000 M ÉRLEGE. Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: (36-1) 224-6200 www.mvm.hu

Magyar Villamos Mûvek Rt. 2000 M ÉRLEGE Magyar Villamos Mûvek Rt. 1011 Budapest, Vám utca 5-7. Tel.: (36-1) 224-6200 www.mvm.hu

2000 MÉRLEGE

Magyar Villamos Mûvek Rt. 2000 M ÉRLEGE A Z MVM RT. ÖSSZEFOGLALÓJA A 2000. ÉV TEVÉKENYSÉGEIRÕL

T ARTALOM ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓI KÖSZÖNTÕ AZ MVM RT. GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI AZ IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE A 2000. ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL AZ MVM RT. SZERVEZETI SÉMÁJA AZ MVM RT. MÛKÖDÉSE A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE Erõmûvek - termelés Hálózat - szállítás Teherelosztás Kereskedelem Új vállalkozási irányok Nemzetközi tevékenység Környezetvédelem Humánpolitika Kommunikáció Belsõ kommunikáció, vállalati rendezvények Társadalmi szerepvállalás SZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS JOGVITÁK MI TÖRTÉNT 2001-BEN A KÖZGYÛLÉSIG? MIT TERVEZÜNK 2001-BEN? A FELÜGYELÕ BIZOTTSÁG JELENTÉSE FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS KÖZGYÛLÉSI HATÁROZAT TEVÉKENYSÉGEK A SZÁMOK TÜKRÉBEN 3 5 7 8 9 13 13 15 17 18 20 22 23 24 25 26 27 29 30 31 32 35 37 38 39

E LNÖK- VEZÉRIGAZGATÓI KÖSZÖNTÕ A Magyar Villamos Mûvek Rt. számára 2000 a jelentõs változások éve volt. Ambiciózus céljaink vannak a 2003 elejére tervezet piacnyitás idejére, és az erre való felkészülés folyamatos munkát igényel. Az MVM stabilan õrzi helyét a legmagasabb árbevételû hazai vállalatok listáján: a tavalyai évben is sikerült a hatodik helyet elérni. Legfontosabb célunkat, a biztonságos hazai villamosenergia-ellátást tavaly is megvalósítottuk. Nagykereskedõként, az alaphálózat tulajdonosaként, rendszerirányítóként munkatársaink mindent megtettek a változó piacon való hatékony mûködés érdekében. 2000 a kihívások éve is volt. A társaság eredménye növekedett, mindemellett szükséges volt, hogy a rendelkezésünkre álló jogi és gazdasági eszközökkel megerõsítsük az MVM pozícióját. Jelentõs belsõ változás, hogy az eddigi, egyik legfontosabb tevékenységünket végzõ rendszerirányító, az Országos Villamos Teherelosztó, Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. néven - a piacnyitásra való felkészülés jegyében - az MVM szervezetébõl kiválva 100%-os tulajdonú leányvállalatunkként megkezdte önálló mûködését. Megerõsítettük ugyanakkor az alaphálózat tulajdonlásában és mûködtetésében vállalt szerepünket is. Készülünk a versenyre. A Magyar Villamos Mûvek legfontosabb stratégiai szerepe, hogy felkészüljön a várható piacnyitás adta versenyre. Az új, a villamos energiáról szóló törvényi szabályozás elfogadásáig csak azokat a lépéseket tudtuk 2000-ben megkezdeni, illetve folytatni, amelyek egy általános versenyhelyzetre való felkészüléshez szükségesek. A törvény-elõkészítés vitáiban véleményünket és érveinket nem rejtettük véka alá, hiszen az MVM jövõbeni szerepe döntõen függ ettõl a jogszabálytól. Új, kiegészítõ tevékenységek tervezésébe és elõkészítésébe kezdtünk: a Magyar Villamos Mûvek elindult a távhõszolgáltatási piacon az élesedõ versenyben, valamint kezdeményeztük az eddig csak ágazati célokat szolgáló távközlés megnyitását a piaci szereplõk elõtt. Vállalatcsoportban gondolkozunk. Az MVM Rt. és a többségi tulajdonában álló vállalatok (Paksi Atomerõmû Rt., Országos Villamostávvezeték Rt., Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt., Vértesi Erõmû Rt., Gázturbinákat Üzemeltetõ és Karbantartó Kft., ERBE ENERGETIKA Kft., Villamosipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.) meghatározó szerepet töltenek be a magyar villamosenergia-iparban. A vállalatcsoport tagjainak mechanikusan összegzett együttes erejét jóval meghaladhatja, ha kiaknázzuk azokat a szinergiákat, amelyek ebbõl az együttes mûködésbõl következhetnek. Ennek érdekében 2000-ben folytattuk a vállalatcsoport-szintû informatikai együttmûködés kialakítását, humánpolitikai téren is megkezdõdött a közös koncepció alapjára helyezett képzési és karrierrendszer kialakítása. Hasonló, az együttes lehetõségeket kiaknázó projektek indítása a 2001. év feladata. Az emberre építünk. Munkánkhoz elengedhetetlen, hogy a magas szinten képzett munkatársaink kreativitását és együttmûködését elõsegítsük, hogy a közös cél és jövõ érdekében tevékenykedhessünk. Az MVM Rt. vezetõjeként személyes feladatomnak is érzem, hogy minden munkatárs megtalálja a helyét és szerepét csakúgy, mint személyes boldogulását a Magyar Villamos Mûvek Rt.-nél, az ország hatodik legerõsebb vállalatánál. Úgy vélem, hogy az elégedett munkatárs az MVM jövõjének egyik legfontosabb záloga. Az értékeket megbecsüljük. Az MVM Rt. tevékenységének minden elemében igyekszik figyelembe venni azt a kihívást, amely egy vállalat mûködése és a jövõ iránti felelõsség között látszólagosan feszül. A környezet védelmének szempontja nemcsak a 2000. évi elõkészületek alapján a 2001-ben bevezetésre kerülõ ISO 14001-es integrált vállalatirányítási rendszerben tükrözõdik, hanem abban is, hogy a környezetvédelmi tevékenységet a vállalati szervezetben közvetlenül a vezérigazgató-helyettes alá rendeltük. Az MVM Rt. mint elkötelezett és felelõsen gondolkodó vállalat eddigi támogatási stratégiáját és gyakorlatát kiegészítette a társadalmi szerepvállalás feladatkörével is. Fokozottan figyelünk azokra az MVM Rt. környezetében levõ kulturális, történelmi és egyéb értékekre, amelyek továbbélése vállalati segítség nélkül kétséges lenne. Támogatásainkban továbbra is a minõség iránti elkötelezettség határozza meg döntéseinket: számos nagyszerû zenei esemény nem jöhetett volna létre, ha kérésükre nem állunk melléjük. Összhangot teremtünk. Tevékenységünket, mindennapi munkánkat az együttmûködés határozza meg. Összefoglalva, lírai példával élve azt mondhatnám: a Magyar Villamos Mûveknek és nekem mint vezetõnek a zenekar jó karmestereként úgy kell együttmûködnünk, hogy az egyre összetettebbé váló helyzetben a hangversenymesteri akarat kiemelje, segítse, és ne elnyomja az egyes hangszerek dallamait. A sikeres elõadás közös feladatunk. 3 2000 MÉRLEGE Katona Kálmán elnök-vezérigazgató

2000 MÉRLEGE

A Z MVM RT. GAZDÁLKODÁSI MUTATÓI Megnevezés 1996 1997 1998 1999 2000 Az erõmûvektõl vásárolt villamos energia, GWh 29 658 31 045 32 877 32 824 30 912 Az áramszolgáltatóknak értékesített villamos energia, GWh 31 406 32 801 33 207 33 462 33 876 Import*, GWh 4 402 4 410 4 042 3 403 6 197 Export*, GWh 2 206 2 266 3 302 2 340 2 757 Szaldó, GWh 2 196 2 149 740 1 063 3 440 Pénzügyi mûveletek eredménye, millió Ft -164-66 1 697 6 198 13 403 Fejlesztésekre fordított összeg, millió Ft 8 441 13 680 31 978 21 426 11 010 Bevételek, millió Ft 217 004 278 135 311 593 350 787 372 817 Költségek és ráfordítások, millió Ft 229 869 284 078 309 692 340 040 360 533 Adózás elõtti eredmény, millió Ft -12 865-5943 1 901 10 747 12 284 Az MVM Rt. mérlegfõösszege, millió Ft 280 625 288 710 306 695 309 159 318 936 Létszám 439 422 424 438 423 * A megadott értékek nem tartalmazzák a természetes csere keretében zajló villamosenergia-forgalmat. 5 2000 MÉRLEGE

A Z IGAZGATÓSÁG TAGJAI 2000. DECEMBER 31. KATONA KÁLMÁN elnök-vezérigazgató DR. VIRÁG MIKLÓS elnökhelyettes ANDRÁSI MIKLÓS DR. BORDÁS VILMOS DR. BÁN TAMÁS DICHÁZI BERTALAN DR. HALZL JÓZSEF HOLLÓ VILMOS INCZE ZSOLT POGÁNY JÁNOS DR. SZTRUHÁR GYULA

AZ IGAZGATÓSÁG JELENTÉSE A 2000. ÉVI GAZDÁLKODÁSRÓL A Magyar Villamos Mûvek Részvénytársaság 2000-ben is eredményes üzleti évet zárt. A társaság számos kedvezõtlen gazdasági körülmény ellenére pozitív eredményt ért el. Az adózás elõtti eredmény 12,3 Mrd Ft-ra alakult, szemben az 1999. évi 10,7 Mrd Ft-tal. Az MVM Rt. portfoliójába tartozó iparági társaságok - a Vértesi Erõmû Rt. kivételével - ugyancsak nyereséges évet zártak, értékvesztés elszámolására nem került sor. A gazdálkodás eredményességére kedvezõtlen hatást gyakorolt, hogy az MVM Rt. árrésében egyáltalán nem kerültek elismerésre - az 1999. évi árfelülvizsgálatban kért - a társaság által indokoltnak tartott költségek. Emiatt az üzemi eredmény a hatékony gazdálkodás ellenére -0,9 Mrd Ft veszteséget mutat. A kedvezõ adózás elõtti eredményt a portfolióba tartozó társaságoktól terv szerint elvont, illetve a jelentõs részesedési körbe tartozó két nagy erõmûtõl kapott osztalék eredményezte. Az eredményes gazdálkodás mellett a társaság eleget tett a mûködési engedélyében meghatározott feladatoknak. A legkisebb költség elvét betartva az MVM Rt. maradéktalanul kielégítette az áramszolgáltató társaságok által közvetített fogyasztói igényeket. Az MVM Rt. - a CENTREL-országokkal közösen - együttmûködik a nyugat-európai villamosenergia-rendszeregyesüléssel (UCTE). A társult tagságból adódó kötelezettségeinek eleget tett. Mûködik az ISO 9001 minõségbiztosítási rendszer. A társaság folytatta az új, verseny alapú mûködési modellre való felkészülést. Részt vett az új villamosenergia-törvény elõkészítésében, az Országos Villamos Teherelosztót önálló társaságba szervezte (MAVIR Rt.). 7 2000 MÉRLEGE

A Z MVM RT. SZERVEZETI SÉMÁJA 2000. DECEMBER Felügyelõ Bizottság Közgyûlés Igazgatóság Könyvvizsgáló 1.0.1 Elnöki Tanácsadó 1.0 Elnök-vezérigazgató 1.0.2 Kommunikációs Osztály 1.1 Vezérigazgató-helyettes 1.1.1 Informatikai Fõmérnökség 1.1.1.1 Rendszerfejlesztési és Alkalmazási Osztály 1.0.3 Belsõ Ellenõrzési Osztály 1.0.4 Munkaügy és Szociálpolitikai Osztály 1.1.2 Jogi és Igazgatási Osztály 1.1.3 Nemzetközi Koordinációs Osztály 1.1.1.2 Számítástechnikai Központ 1.0.5 Személyügyi és Oktatási Osztály 1.1.4 Környezetvédemi Osztály 1.0.6 Minõségügyi Osztály 1.2 Kereskedelmi Igazgatóság 1.3 Versenypiaci és Gazdasági Igazgatóság 1.4 Létesítményi Igazgatóság 1.5 Stratégiai Igazgatóság 1.2.1 Kereskedelmi Igazgatóhelyettes 1.3.1 Pénzügyi Igazgatóhelyettes 1.3.2 Telekommunikációs Fõmérnökség 1.4.1 Erõmüvi Fõmérnökség 1.4.2 Hálózati Fõmérnökség 1.5.1 Stratégiai Osztály 1.2.2 Rendszertervezési Osztály 1.3.1.1 Pénzügyi Osztály 1.3.2.1 Távközlési Osztály 1.4.1.1 Erõmüvi Üzemviteli Osztály 1.4.2.1 Hálózat Üzemeltetési Osztály 1.5.2 Terv és Kontrolling Osztály 1.2.3 Kapacitás-létesítési Osztály 1.3.1.2 Számviteli és Ügyviteli Osztály 1.3.2.2 Telekommunikációs Szolgáltatási Osztály 1.4.1.2 Erõmüvi Fejlesztési Osztály 1.4.2.2 Hálózat Fejlesztési Osztály 1.5.3 Üzemgazdasági Osztály 1.2.4 Kereskedelmi Osztály 1.2.4 Villamosenergia Export-Import Osztály 1.3.3 Versenypiaci Osztály 1.4.3 Beruházási Osztály 1.4.3 Infrastruktúra Beruházási Osztály 1.4.4 Atomerõmûvi Osztály 1.5.4 Befektetési és Privatizációs Osztály 1.5.5 Vagyongazdálkodási és Portfólió Osztály

A Z MVM RT. MÛKÖDÉSE Az MVM Rt. tulajdonosi és felsõ irányító, ellenõrzõ szerveire - közgyûlés, Igazgatóság, Felügyelõ Bizottság, könyvvizsgáló - és azok mûködésére a társasági törvény és az Alapító Okirat rendelkezései az irányadóak. A társaság munkaszervezetét az elnök-vezérigazgató irányítja. Az elnök-vezérigazgató közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Vezérigazgató-helyettes Elnöki tanácsadó Kommunikációs Osztály Belsõ Ellenõrzési Osztály Munkaügyi és Szociálpolitikai Osztály Személyügyi és Oktatási Osztály Minõségügyi Osztály A vezérigazgató-helyettes közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek: Kereskedelmi Igazgatóság Versenypiaci és Gazdasági Igazgatóság Létesítményi Igazgatóság Stratégiai Igazgatóság Informatikai Fõmérnökség Jogi és Igazgatási Osztály Nemzetközi Koordinációs Osztály Környezetvédelmi Osztály A munkaszervezet hierarchikusan öt vezetési szintre oszlik: elnök-vezérigazgató vezérigazgató-helyettes igazgatók igazgatóhelyettesek, fõmérnökök fõmérnökhelyettesek, osztályvezetõk, osztályvezetõ-helyettesek A társaság mûködését a Szervezeti és Mûködési Szabályzat írja elõ, felépítését a szervezeti séma tartalmazza. Az egyes munkavállalók feladatait munkaköri leírásuk tartalmazza. 9 2000 MÉRLEGE

AZ MVM RT. MÛKÖDÉSE 1.0 Elnök-vezérigazgató KATONA KÁLMÁN Az elnök-vezérigazgató - amellett, hogy szabályzatokban meghatározott keretek között a Magyar Villamos Mûvek Rt. vezetését a lehetõ leghatékonyabban kívánja ellátni - személyes elkötelezettséggel készíti fel a vállalatcsoportot a villamos energetika terén várható piacnyitásra. Elnökvezérigazgatóként mindent megtesz azért, hogy az MVM erõs, nemzeti villamosenergia-szolgáltató lehessen. A vállalati belsõ kultúra, a szervezet és a munkamódszerek átalakításával segíti a versenyképes mûködés megteremtését. 1.01 Elnöki tanácsadó KALMÁR B ÉLA Az elnöki tanácsadó feladata az elnök-vezérigazgató tevékenységeinek elõsegítése. Az Elnöki Tanácsadó tartja, illetve koordinálja a kapcsolatot az országgyûlési, a kormányzati, valamint a civil szervezetekkel; összehangolja az elnök-vezérigazgatóhoz tartozó szervezeti egységek munkáját; ellátja a társaságot érintõ munkaügyi kapcsolatokkal, érdekegyeztetéssel összefüggõ feladatokat; felügyeli az elnök-vezérigazgató közvetlen szerepvállalását igénylõ kabinetek, kiemelt projektek munkáját. 1.1 Vezérigazgató-helyettes DR. BÁN TAMÁS Az operatív vezetés területén az elnök-vezérigazgató általános helyettese. Irányítja az Igazgatóságok szakmai munkáját, valamint kiemelt figyelmet fordít négy stratégiai fontosságú szakterület közvetlen felügyeletére. Ezek az MVM Rt. életében kiemelten fontos területek: az informatikai fejlesztés, a jogi és igazgatási munka, a nemzetközi kap-csolatok ápolása és a környezet védelme. 1.2 Kereskedelmi igazgató DR. GERSE KÁROLY Feladatköre a rendszerközi együttmûködés szervezése, a rendszerirányítási feladatok koordinálása, az ellátás biztosításához szükséges különbözõ idõtávú szerzõdések elõkészítése. A kereskedelmi igazgató határozza meg az operatív rendszerirányítási irányelveket, valamint segíti a rendszerirányítót a legkisebb költség elvének betartása, a fogyasztói igények kielégítése során. A piacnyitás kapcsán felelõs azért, hogy a társaság felkészüljön a villamosenergia-ipari liberalizációra. Munkáját a kereskedelmi igazgatóhelyettes és négy osztály segíti.

1.3 Versenypiaci és gazdasági igazgató SPAKIEVICS SÁNDOR Feladatköre a társaság versenypiacra való felkészülésének szervezése, valamint az üzleti eredményességet támogató pénzügyi stratégia kidolgozása és megvalósítása. Ezen felül irányítja az MVM Rt. távközlési tevékenységét, fenntartja és fejleszti a telekommunikációs rendszert, s mindemellett biztosítja a cég pénzügyi, számviteli és ügyviteli munkájának rendjét. Munkáját a pénzügyi igazgatóhelyettes, a telekommunikációs fõmérnök és öt osztály segíti. 1.4 Létesítményi igazgató FAZEKAS PÉTER Feladata az MVM Rt. stratégiai céljaihoz kapcsolódó fejlesztési és felújítási terveinek kidolgozása, a beruházások elõkészítése és megvalósítása; az alaphálózat és az MVM-tulajdonú erõmûvek üzemeltetése és karbantartása. Ellátja az atomerõmû engedélyesi, tulajdonosi felügyeletét. Üzemelteti a társaság épületeit, szociális, sport- és egyéb létesítményeit is, valamint a munka- és tûzvédelmi, biztonsági tevékenységeket is ellátja. Gondoskodik a társaság ügymenetéhez szükséges vagyontárgyak beszerzésérõl, üzemeltetésérõl. Munkáját az erõmûvi és a hálózati fõmérnök, valamint hét osztály segíti. 1.5 Stratégiai igazgató HOLLÓ VILMOS Feladata a társaság jövõképének, stratégiai célkitûzéseinek - a tulajdonosi elvárásoknak megfelelõ - megfogalmazása az aktuális energiapolitika és az érvényes reguláció kölcsönhatásának figyelembevételével. Szervezi és koordinálja a társaság privatizációs törekvéseit, valamint ellátja a vagyongazdálkodási és portfoliókezelési feladatokat. Munkáját öt osztály segíti. 11 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE E RÕMÛVEK - TERMELÉS 13 Az MVM Rt. nemcsak nagykereskedõként, de több erõmû tulajdonosaként, résztulajdonosaként vagy pénzügyi befektetõjeként a termelõk között is meghatározó szerepet játszik az ország villamosenergiarendszerében, amelynek együttes teljesítõképessége tavaly átlagosan 7889,4 megawatt volt. Ez ugyan 6,5 megawattal kevesebb a tervezettnél, viszont 61 megawattal meghaladta az egy évvel korábbi értéket. Az 1982 óta termelõ Paksi Atomerõmû Rt. az elmúlt évben 14,179 gigawattóra villamos energiát állított elõ, ami az ország igényének 40 százalékát fedezte. Az erõmûtársaság négy blokkja közül három hosszú ideje a huszonöt legjobb kihasználtsággal mûködõ európai reaktorok közé tartozik. Az utóbbi négy évben a Paksi Atomerõmû forrásait az 1996-ban elfogadott biztonságnövelõ beruházás-sorozat kötötte le. Az úgynevezett AGNES (Advanced General and New Evaluation of Safety) elnevezésû program részeként többek között javították a reaktorok földrengésállóságát, illetve megkezdõdött a reaktorvédelmi rendszerek cseréje. A sor 1999-ben az I-es blokkal kezdõdött, 2000-ben a II-es reaktorban helyezték üzembe a Siemens szakemberei az új rendszert. Mindezek mellett számos olyan fejlesztés történt, amely elsõsorban a biztonságnövelést szolgálja, de hozzáhárulhat az élettartam meghosszabbításához is. Az erõmûtársaság elképzelései szerint az eredeti élettartam legalább tíz évvel meghosszabbítható. 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE A Vértesi Erõmû Rt. is - amelyben az MVM Rt. jelentõs hányaddal résztulajdonos, s az ÁPV Rt. tulajdonrész kezelésével együtt irányítói jogosultsággal rendelkezik - elkezdte a felkészülést az élettartam hosszabbítására. Az UCTE tagjaival szemben támasztott, úgynevezett (n-1) elv teljesítéséhez az MVM Rt.-nek legalább a Paksi Atomerõmû egy blokkjával megegyezõ nagyságú tartalék kapacitást kellett létesítenie. A döntés még 1993-ban megszületett az együttesen 460 megawattnyi tartalék építésérõl. Az elõkészítõ munkálatok 1994-ben kezdõdtek el. Nyilvánvaló volt, hogy ezeket a tartalékerõmûveket hálózati súlypontokba, vagyis mindenképpen alállomások mellé kell telepíteni. Nemzetközi pályázaton a GEC- Alstom, European Gas Turbines nevû leányvállalata kapta a megbízást a sajószögedi és a litéri erõmûvek berendezéseinek szállítására. A kivitelezés 1997-ben kezdõdött. Ez volt az elsõ olyan beruházás-sorozat, amelyhez állami garancia nélkül vett fel hitelt az MVM Rt. A litéri és a sajószögedi szekunder tartalék gázturbinákat még 1999-ben rendszerbe állították, s 2000 nyarán Lõrinciben is üzembe helyezték az áramtermelõ egységet, amelynek szükséghelyzetben 10 perc alatt kell a névleges, 170 megawattos teljesítményét elérni. Az MVM Rt. mindezek mellett pénzügyi befektetõként 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a Mátrai Erõmû Rt.-ben. A 835 megawatt beépített teljesítménnyel rendelkezõ, a mátraaljai lignitvagyonra épített erõmû az ország villamosenergia-igényének 10-13 százalékát adja. Hasonlóan pénzügyi befektetõként érdekelt az MVM Rt. a paksi erõmûvel nagyságrendben megegyezõ villamos teljesítménnyel rendelkezõ, százhalombattai székhelyû Dunamenti Erõmû Rt.-ben is.

H ÁLÓZAT - SZÁLLÍTÁS Tavaly zárult le az a 22 milliárd forintos, ötéves beruházás-sorozat, amely az 1993-ban megfogalmazott alaphálózati stratégia megvalósítását szolgálta. A programot idõben, és az eredetileg tervezett költségvetéssel sikerült teljesíteni, s ezzel egy, az európai normáknak minden tekintetben megfelelõ alaphálózat jött létre. Az MVM Rt. ma összességében 3852 kilométer hosszúságú, különbözõ feszültségszinten üzemelõ távvezeték-hálózattal rendelkezik, amelyhez 23 alállomás csatlakozik. Ezzel a nagyszabású fejlesztések idõszaka lezárult, ettõl az évtõl kezdve a fenntartáson van a hangsúly, de megfogalmazódtak bizonyos fejlesztési tervek. Így például a Sándorfalva- Békéscsaba, a Gyõr-Szombathely, a Pécs-Paks 400 kv távvezeték megépítése. Ez utóbbi révén újabb tranzitútvonal nyílna Dél-Európa irányába. Az alaphálózati stratégia tervezésekor az egyik elsõrendû cél volt, hogy az MVM Rt. alaphálózata önmagában kielégítse az úgynevezett (n-1) biztonsági elvet, összhangban az UCTE gyakorlatával, illetve elvárásával. Ez azt jelenti, hogy a rendszer bármely elemének kiesése esetén is zavartalan maradjon a szolgáltatás. Ugyanakkor egyértelmû cél volt az erõmûvekben megtermelt áram üzembiztos eljuttatása a fogyasztókhoz, valamint a szomszédos országok villamosenergia-rendszereivel a hálózati összeköttetés erõsítése. Mindezek mellett elvárás volt az alaphálózat átviteli kapacitásának bõvítése is Magyarország kedvezõ földrajzi helyzetébõl eredõ elõnyök kihasználása érdekében. Az elõkészítés során 42 alternatívát vázoltak fel az MVM Rt. szakemberei. Az alaphálózati stratégiához kapcsolódó fejlesztéssorozat kivitelezése 1995-ben kezdõdött a gyõri és a felsõzsolcai alállomások átépítésével. A következõ évben folytatódott a sándorfalvai és a hévízi alállomások rekonstrukciója, a toponári és az ócsai építése, valamint a magyar-horvát 400 kilovoltos távvezeték kivitelezése. A fejlesztések szinte mindegyikének vannak ugyan nemzetközi kapcsolódási pontjai, mégis e tekintetben a horvátmagyar összeköttetés megteremtése a legnagyobb jelentõségû. Egyrészt erõsödött az UCTE-vel való kapcsolatunk, másrészt új szállítási irányokra nyílt lehetõség. A 230 kilométer hosszú távvezeték mindkét fél számára biztosítja a 15 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE kölcsönös segítség lehetõségét, s egyúttal módot ad az európai áramkereskedelemben való aktívabb részvételre. Az alaphálózati stratégiában megfogalmazott beruházások mellett folytatódott a KORELL felújítási program. (A korábban idõjárásállónak tartott KORELL acélból készült szerkezetek nem váltották be a hozzájuk fûzött reményeket, viszonylag gyorsan elindult a korróziós folyamat.) Ennek részeként megvalósult a Gyõr-Litér távvezeték, valamint a Sajószöged-Felsõzsolca 400 kv-os távvezeték teljes körû felújítása. Az alállomási felújítási munkák részeként Sajószögeden, Tiszalökön, Martonvásáron új, környezetvédelmi szempontból korszerûbb, transzformátoralapokat alakítottunk ki. Megtörtént a martonvásári alállomás kapcsolóberendezésének korszerû kiépítése, illetve a rendelkezésre álló készülékek felhasználásával a primer rekonstrukció a sajószögedi, gödi, zuglói alállomásokon.

T EHERELOSZTÁS A rendszerirányítónak, azaz 2000-ben még az Országos Villamos Teherelosztónak, 2001. január 1-jétõl pedig a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt.-nek a feladata, hogy ellássa az érvényes energiatermelésrõl, szállításról és szolgáltatásról szóló törvény hatálya alatt a Magyar Villamos Mûvek Rt. szállítói feladatainak rendszerirányítással kapcsolatos teendõit. 2000 május és augusztus között az Üzemirányítási Rendszer Irányítástechnikai Korszerûsítési (ÜRIK) program második fázisának keretében a Siemens leszállította és üzembe helyezte a Teherelosztó, illetve a DÉDÁSZ, az ELMÛ, az ÉDÁSZ és a TITÁSZ végleges, a rendszerirányítást szolgáló számítógép rendszerét. A fizikai környezet kialakításának utolsó elemeként megtörtént a diszpécseri tréningszimulátor helyiség kiépítése. Az uniós csatlakozással összefüggésben pótlólagos feladatként jelentkezett a rendszerirányítás számítógépes támogatása a deregulációs követelményeknek megfelelõen. Ennek kapcsán megkezdõdött egy nagyteljesítményû ORACLE szerverrendszer telepítésének és a liberalizált piac kezelésére alkalmas speciális szoftverek összetételének, telepítésének és rendszerbe integrálásának a vizsgálata. A rendszerirányítás teljes, a teherelosztó és az áramszolgáltatókat egyaránt érintõ, átfogó korszerûsítését célzó ÜRIK program végrehajtásával olyan rendszer állt fel, amely többek között lehetõvé teszi az erõmûvek között a fogyasztói terhelések gazdasági optimum szerinti elosztását, a legkedvezõbb hálózati teljesítményáramlások, illetve szállítási menetrendek elkészítését, meghatározását, s a nemzetközi tranzitkapacitások jobb kihasználását. Ugyanakkor lehetõséget ad üzemzavari helyzetben a gyorsabb helyzetfelismerésre és beavatkozásra, s ez által a fogyasztói korlátozások tartamának csökkentésére. A villamosenergia-rendszer szempontjából az egyik legfontosabb hozadéka az ÜRIK-programnak, hogy az összehangolt fogyasztói terhelésvezérléssel mód nyílik a csúcsterhelés kisimítására. A rendszerirányító felelõssége, hogy elegendõ teljesítmény legyen a fogyasztók ellátásához, és az, hogy az energia zavartalanul és jó minõségben el is jusson az áramszolgáltató társaságokhoz. Ennek teljesítéséhez az operatív üzemirányítás mellett a rendszertervezés is feladata. Mindezek mellett a rendszerirányítás fontos eleme az üzemértékelés, amely tartalmazza a villamosenergiaforgalom hazai és nemzetközi elszámolását, és az üzemi események értékelését. A MAVIR Rt. felelõs a hazai átviteli hálózat karbantartási koordinációjának tervezéséért is. 17 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE K ERESKEDELEM Az MVM Rt. arra törekedett 2000-ben is, hogy lehetõleg a hazai, többségében hosszú távú szerzõdésekkel lekötött erõmûvi kapacitásokat értékesítse. A tervezéskor 1 százalékos forgalomnövekedéssel számolt a társaság, és ezt az év végére meg is haladta. A tényleges értékesítés 1,2 százalékkal volt magasabb az 1999-es szintnél. 2000-ben már megfigyelhetõ volt a nyári csúcsok növekedése a korábbi évekhez képest, ami nyilvánvaló összefüggésbe hozható a klimatizálás terjedésével. Ez 100-150-200 megawattos többletigényt jelentett. Ugyancsak jellemzõ volt, hogy az áramszolgáltató társaságok, az úgynevezett hangfrekvenciás körvezérlés lehetõségeit SZLOVÁKIA UKRAJNA AUSZTRIA SZLOVÉNIA ROMÁNIA HORVÁTORSZÁG JUGOSZLÁVIA kihasználva, igen intenzív teljesítménygazdálkodást folytattak, amivel elég jól sikerült a napi fogyasztási csúcsokat és völgyeket kiegyenlíteniük. Nagykereskedõi szinten viszont az árszabályozás nem ösztönöz továbbra sem a teljesítménygazdálkodásra. A napi csúcsok ugyanis jellemzõen akkor vannak, amikor úgymond völgyidõszaki tarifával vásárolnak a szolgáltatók. A Magyar Villamos Mûvek szeretne elérni egy olyan tarifareformot, hogy a csúcsidõszaki fogyasztás legyen a legdrágább, s ezzel rendszerszabályozási szempontból is kedvezõbb helyzet állna elõ. A nagykereskedelmi árak 2000-ben kisebb mértékben emelkedtek, mint az erõmûvi árak. A hatóságilag meghatározott árrés továbbra sem fedezi az MVM Rt. költségeit. A még 1999 nyarán benyújtott, 14 milliárd forintos árfelülvizsgálati kérelmet a Magyar Energia Hivatal mindössze 2,4 milliárd forint értékben fogadta el. A fellebbezést a gazdasági miniszter elutasította, aminek következtében a tavaly január 1-jei nagykereskedelmi árak a korábban a Magyar Energia Hivatal által jogosnak talált költségeket sem tartalmazták. Ennek eredményeként a közüzemi szolgáltatás veszteséges volt 2000-ben. A helyzet ebben az évben sem javul. A tavalyi ágazati költség-felülvizsgálat végeztével a szakértõk 28,6 milliárd

forintnyi indokolt költség elismerését javasolták az MVM nagykereskedelmi áraiban. Ehelyett azonban január 1- jétõl a szakértõk által elfogadott árrést csaknem 20 milliárddal csökkentette a gazdasági miniszter árrendelete. A közüzemi tevékenység veszteségét némiképp kiegyenlítette a külkereskedelmi tevékenység, amelynek importszaldója 3 440 gigawattóra volt. Az MVM Rt. igyekezett maximálisan kihasználni a spot piacokon adódó kedvezõ lehetõségeket, amivel csökkenthetõ volt a drágább hazai villamosenergia-termelés által teremtett átlagár. Emellett pedig 2000-ben elõször, a villamosenergia-tranzit is számottevõ bevételt hozott. E két forrásból összességében mintegy másfél milliárd forinthoz jutott a társaság. A hazai erõmûvektõl, összességében 1,912 gigawattórával kevesebb áramot vásárolt az MVM Rt. 2000-ben, miután a többletigényt elsõsorban importból fedezte. Szlovákiából, Svájcból, Ukrajnából és Ausztriából összességében valamivel több, mint 6 gigawattórányi áram érkezett Magyarországra. A külkereskedelem 97,2 százaléka az 1999-esnek, ami az export 24,5 százalékos növekedésének tudható be. A kivitelen belül továbbra is a Nagymarosi Vízlépcsõ beruházással összefüggõ, osztrák törlesztési kötelezettség a legnagyobb tétel. Ez teszi ki a teljes kivitel 46 százalékát. A belföldi árambeszerzés árai 2000 januárjában, illetve decemberben változtak, együttvéve kilowattóránként mintegy 83 filléres emelkedés történt. Ennek következtében éves szinten 10 milliárd forinttal, 278 milliárd forintra emelkedett az áramvásárlásra fordított összeg. Az év végén 8 forint 90 fillér volt az erõmûvi átlagár. Az áramszolgáltató társaságok 33 876 gigawattórányi áramot vásároltak az MVM Rt.-tõl, a gazdasági miniszter rendeletének értelmében valamivel több, mint 9 forintos átlagáron. A kereskedelmi forgalom bevétele így 307,3 milliárd forint volt. 19 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE ÚJ VÁLLALKOZÁSI IRÁNYOK Az egyik legfontosabb ilyen kezdeményezés a távközlési fejlesztési projekt (TFP). Az MVM Rt. számára szükséges, speciális távközlési, kommunikációs feladatok megoldásának legegyszerûbb, és legolcsóbb módja a saját hálózat kiépítése. Egyrészt ugyanis az alaphálózat védelme érdekében szükség van olyan összeköttetésekre, amelyek jó esetben akár évekig is kihasználatlanul állnak, viszont adott esetben tetemes károk elõzhetõk meg kiépítésükkel. Erre a feladatra külsõ szolgáltató egyáltalán nem, vagy csak rendkívül drágán vállalkozna. Ugyanakkor a távvezeték hálózat védelmére kiépített, úgynevezett védõvezetõk szinte kínálják a lehetõséget, az optikai kábellel történõ kiegészítésre. Ez pedig tulajdonképpen korlátlan, digitális adatátviteli hálózat kiépítésének a lehetõségét teremti meg, ami azt jelenti, hogy az MVM Rt. saját kommunikációs igényeinek kielégítésén felül komoly tartalékkal rendelkezik. Vagyis a TFP nem kifejezetten távközlési célú beruházássorozatot jelent, hanem egy olyan fejlesztést, amely elsõsorban a társaság saját távközlési igényei kielégítésének legolcsóbb, s legegy-szerûbb módja, de egyúttal új üzleti lehetõséget is teremt. Az MVM Rt. ma 1000-1300 kilométernyi olyan távvezetékkel rendelkezik, amelyek védõvezetõiben már optikai kábel van. A TFP részeként, a tavaly megkezdõdött fejlesztéssel 2003-ig további 1000 kilométerrel bõvül ez a hálózat. Az elmúlt évben megépült többek között a Gyõr-Bõs optikai kapcsolat, amellyel jelentõsen javult a CENTREL-en belüli információátvitel. Az összességében 9 milliárd forintos beruházással megteremtõdik a feltétele az úgynevezett hurkolt digitális összeköttetésnek, vagyis gyakorlatilag egy alternatív, országos optikai gerinchálózat jön létre. A szükséges elektronikai berendezéseket a tervek szerint 2004-ben telepítik majd. A mûszaki kivitelezéssel együtt, az MVM Rt. Szervezeti és Mûködési Szabályzatának módosításával létrejött a Telekommunikációs Fõmérnökség, amelynek egyik osztálya lett az Országos Villamos Távközlési Szolgálat, a másik pedig a Telekommunikációs Szolgáltató Osztály. Ez utóbbinak elsõszámú feladata elõkészíteni a szabad kommunikációs kapacitás üzleti hasznosítását. A lehetséges partnerekkel egyébként megkezdõdtek a tárgyalások. Ezek között elsõ helyen áll az Antenna Hungária Rt. A távközléshez hasonlóan kézenfekvõ az MVM Rt. részvétele a távhõszolgáltatásban. A jelenlegi szenes fûtõerõmûveket legkésõbb 2004-ben le kell állítani, s addig a helyi-

hatóságoknak megoldást kell találni ezek pótlására. Az MVM Rt. Igazgatóságának értékelése szerint az érintett települések egy jó része nem tud mit kezdeni ezzel a problémával, a társaságnál viszont rendelkezésre állnak nemcsak a mûszaki ismeretek, de a beruházói és kivitelezõi kapacitások is, valamint az üzemeltetési tapasztalatok. Ráadásul az európai gyakorlatnak megfelelõen a kapcsolt villamosenergia-termelés várhatóan támogatást élvez. Mindezek alapján célszerûnek látszik az MVM Rt. megjelenése ezen a piacon. Az MVM Igazgatóság januári döntésének értelmében a társaság középtávú stratégiája részeként ki kell dolgozni az MVM Rt. hõszolgáltatási üzletága stra-tégiáját, részletes felmérést kell készíteni a magyar hõpiacról, s fel kell térképezni az MVM Rt. szempontjából a lehetséges befektetési lehetõségeket, üzleti partnereket, és tárgyalásokat kell folytatni az érintett önkormányzatokkal. Elsõ lépésként a teljes hõpiac áttekintése a cél, majd ezt követõen a kiválasztott programok részletes vizsgálatát jelölte meg feladatul az Igazgatóság. Ebben a körben alapvetõen tájékozódási céllal, már szükséges az esetleges partnerekkel történõ együttmûködés. Mindezek mellett természetesen meg kell teremteni az egyes beruházások fedezetét. 21 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE N EMZETKÖZI TEVÉKENYSÉG Az MVM Rt. minden olyan nemzetközi szervezetben igyekszik aktív részvételét biztosítani, amely kapcsolódik alaptevékenységéhez. Az árampiaci nyitás, illetve az uniós csatlakozás közeledtével ez a feladat mindinkább felértékelõdik. Ezt felismerve hozott létre az MVM Rt. önálló osztályt a nemzetközi kapcsolatok gondozására, erõsítésére, valamint továbbfejlesztésére. A nemzetközi kapcsolatrendszer új megközelítési formájából adódóan egyrészt a jelenlegi kapcsolatok hatékonyabb kihasználása és az új, a társaság eddigi tevékenységében nem alkalmazott folyamatok és tevékenységek bevezetése a feladat. Az új feladatokra, a liberalizációra, az egységes EU-s árampiachoz történõ majdani csatlakozásra való felkészülést tekintve az EURELECTRIC-tagság tûnik a legjelentõsebbnek. A villamosenergia-ipar brüsszeli szakmai érdekképviseleti szervezetének bizottságaiban az MVM komoly létszámmal képviselteti magát. Csaknem 25 ilyen testületben dolgoznak folyamatosan vezetõ munkatársak. Ez azt jelenti, hogy nem csak maga az MVM Rt., de az egyes szakterületek is közvetlenül értesülnek a brüsszeli elképzelésekrõl, intézkedésekrõl, illetve közvetlenül tapasztalhatják meg az érdekérvényesítés lehetõségeit. Vagyis az EURELECTRIC révén szakmai értelemben az MVM Rt. már tagja az EU-nak. A nemzetközi szervezetekben folyó munka részben a napi feladatokhoz kapcsolódik. Ebbe a körbe tartozik elsõsorban a most két éven át, dr. Tombor Antal, az MVM-csoporthoz tartozó MAVIR Rt. vezérigazgatója személyében a magyar elnökséggel és titkársággal mûködõ CENTREL. A korábbi, kelet-közép-európai villamosenergia-társulás széthullását követõen, az UCTE-hez csatlakozni szándékozó Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország által alapított szervezet, az 1999-es társult tagság elnyerését követõen is együtt maradt. A CENTREL alapvetõ célja továbbra is a villamosenergia-termelõ és -szállító kapacitások szervezési és mûszaki megoldásokkal történõ optimalizálása oly módon, hogy megkönnyítse a kölcsönös segítségnyújtást és a villamosenergia-cserét. Ezzel összefüggésben feladatai közé tartozik a nyugat-európai rendszerrel történõ párhuzamos üzem követelményei szerinti belsõ elszámolást, illetve frekvencia- és teljesítményszabályozást végzõ szabályozóközpont fenntartása úgy is, mint a korábban ezt a feladatot ellátó CDU utóda, amelynek diszpécseri feladatai 1995-ben szûntek meg. Jelenleg a CDU alapvetõen szakmai, konzultációs szervezetként mûködik. Mindezek mellett a CENTREL másik küldetése a tagországok és az UCTE közötti megbízható együttmûködés fenntartása, valamint más nemzetközi szervezettekkel történõ kapcsolatépítés, kapcsolattartás. 2000-ben tovább folytatódott a magyar tagság elõkészítése a közel ötven éves múltú UCTE szervezetben, és ennek eredményeképpen az MVM Rt. 2001 májusában elnyeri a teljes jogú UCTE tagságot. Az európai árampiac felszabadításának kezdetétõl az UCTE aktívan részt vesz a szabad piac megteremtésében. Az MVM Rt. megfigyelõként részt vehet a SUDEL, a délkelet-európai UCTE-tagországok csoportjának munkájában is. Hasonló fontossággal bír az ETSO, az európai rendszerirányítók szövetségének tagsága. Az árampiaci nyitásról rendelkezõ EU-direktíva értelmében 1999-ben alakult ez a szervezet a nemzetközi villamosenergiakereskedelem akadályainak elhárítása érdekében. Az MVM Rt. külkapcsolatainak fejlesztése során alapvetõ cél az egyes szakterületek, illetve magának a társaságcsoport érdekeinek az érvénye-sítése, illetve az ágazat hálózati jellegébõl adódó regionális kapcsolat-rendszer erõsítése a társaság érdekeinek biztosításáért, valamint az egyes partner országok árampiacának feltérképezése révén az MVM Rt. mozgásterének meghatározása. UTCE: nyugat európai rendszeregyesülés CENTREL: az UCTE társult tagjai SUDEL: az UCTE délkeleti régiója NORDEL: a skandináv országok rendszeregyesülése (+Izland) keleti rendszerek NEK, TRANSELECTRICA: bolgár és román rendszerek UKTSOA: az Egyesült Királyság rendszere ATSOI: Írország rendszere 2000 MÉRLEGE

K ÖRNYEZETVÉDELEM A társaság környezeti politikájának alapja, hogy az MVM Rt. elismeri a környezetvédelem és a fenntartható fejlõdés fontosságát, gazdasági, társadalmi jelentõségét, és tevékenysége során kiemelten kezeli azt. Ennek érdekében többek között nemcsak eleget tesz a hatályos jogszabályokban elõírt követelményeknek, de igyekszik elébe menni a hazai és uniós elvárásoknak. Az egyértelmûen meghatározott, s az egyes tevékenységi terültekre lebontott környezetvédelmi célokat beépíti a társasági stratégiába. A környezetközpontú irányítási rendszer bevezetésével, új technológiák alkalmazásával, valamint a jelenlegiek folyamatos fejlesztésével energiatakarékosságra, és a természeti erõforrások kihasználásának ésszerûsítésére, s ezzel a környezeti terhelés csökkentésére törekszik. A környezetvédelmi célú beruházások közül 2000-ben az alállomások kármentesítése volt a legjelentõsebb feladat. A 23 telephely 1995-96-ban végzett környezetvédelmi felülvizsgálatának eredményei alapján a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelõségek különbözõ intézkedésekre kötelezték a társaságot. Jellemzõen az elöregedett, vagy az üzemszerû mûködés során elhasználódott transzformátor-szigetelések mentén elfolyt az olaj, ezért az olajjal szennyezett talaj megtisztítása, illetve cseréje vált szükségessé. Az öt-hat évvel ezelõtti felmérés adatait a kivitelezés megkezdése elõtt pontosítani kellett. Az ismételt szennyezés lehatárolása és a kockázatelemzés eredményeként az alállomások felénél vált elengedhetetlenné a beavatkozás. Tavaly Zuglóban, Sajószögeden, Debrecenben, Hévízen és Szegeden kezdõdött el a kármentesítés, amire 135 millió forintot fordított az MVM Rt. A Lõrinci Tartalék Gázturbinás Erõmû építése során a Mátravidéki Erõmû által hátrahagyott szennyezés felszámolására 175 millió forintot fordít a társaság. A vízkivételi mûvet már megtisztították a pakurától, s a felszín közeli fémszennyezést is eltávolították. A talaj- és a talajvíz szénhidrogén-mentesítése folyamatban van. Az MVM Rt. elkötelezte magát, hogy beruházásai során a rendelkezésre álló leghatékonyabb technológiákat alkalmazza. Mindezek mellett fokozott erõfeszítéseket tesz a korábban keletkezett talaj- és talajvízszennyezések felszámolására és ennek elkerülésére. A gázturbinás erõmûvek létesítésekor már teljes mértékben érvényesült a környezettudatos tervezés és kivitelezés. A sajószögedi, litéri és lõrinci erõmûvek légköri károsanyag-kibocsátása rendkívül csekély. A kis kéntartalmú tüzelõolajból keletkezõ kén-dioxid koncentrációja a füstgázban igen alacsony, jóval elmarad a megengedett határértéktõl. Alacsony nitrogéndioxidkibocsátással járó technológiát választottak, s a gázturbina üzemelése közben szilárd égéstermék, vagyis korom szinte alig keletkezik. A három tartalékerõmû légszennyezõanyag-kibocsátását folyamatosan mûködõ monitoring rendszer ellenõrzi. Litér környezetében a Balaton közelsége miatt még 1997-ben speciális, ötéves, úgynevezett biomonitoring vizsgálatok kezdõdtek, három élõlénycsoporton. 23 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE H UMÁNPOLITIKA A korábbi tradicionális személyzeti tevékenység helyett az MVM Rt.-ben az elõzõ évben megkezdõdött az átállás a valódi humán erõforrásgazdálkodásra. A helyzetértékelés azt mutatja, hogy a társaság úgynevezett humánvagyona nem a legideálisabb korösszetételû, az átlagéletkor 45 év. A váltást némiképp nehezíti, hogy az új villamosenergia-törvény ismerete nélkül nehéz végleges vállalati stratégiát készíteni, ami az alapja lehetne egy új humán erõforrás stratégiának és tervnek. Az azonban nyilvánvaló, hogy a gazdasági környezet változása, a küszöbönálló piacnyitás szükségessé teszi, hogy a korábbi, inkább hivatali mûködést valódi vállalati gazdálkodás váltsa fel. Ehhez arra is szükség van, hogy a korábban jellemzõ mûszaki dominancia helyett fiatal szakemberekkel megerõsödjenek a gazdasági, a jogi és a marketing területek. Emellett a jövõben különös gondot kell fordítani az utánpótlás nevelésre, a fiatal, jól képzett szakemberek megtartására. Az új humánpolitika részeként a munkavállalók fejlesztésében az új üzleti modellt megalapozó képzések támogatása került elõtérbe. A hangsúly a nyelvi, gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi, számítástechnikai, távközlési képzésre, valamint szakmai konferenciákon való részvételre helyezõdött. Az MVM Rt. a tapasztalatok szerint vonzó munkahely a pályakezdõ fiatalok számára. A havi illetményen felül ugyanis igen széles a béren kívüli juttatások köre is. Kezdve a napi 300 forintos étkezési hozzájárulástól, az átlagosan 5 százalékos nyugdíjpénztári többlet tagdíjbefizetésen át, az üdülési, illetve sportolási lehetõségeken, az ingyenes orvosi ellátáson át, egészen addig a 200 ezer forintos éves keretig, amelynek felhasználásáról tíz lehetõség közül szabadon választhatnak az alkalmazottak. A listában szereplõ lehetõségek között van például az egészségbiztosítási, vagy nyugdíjpénztári befizetés, a sportegyesületi támogatás, az albérleti támogatás, a lakástakarék-pénztári befizetés, képzési támogatás, közlekedési költségek támogatása. Az egyik legfõbb vonzerõ azonban továbbra is a biztonság lehet, hiszen az MVM Rt.-nél nincsenek, s nem is várhatók tömeges létszámleépítések.

K OMMUNIKÁCIÓ A vállalati kommunikáció alapvetõ célja, hogy az MVM Rt.-t a változó piaci körülmények között dinamikus, a versenyfeltételekre készülõ és azoknak megfelelni tudó társaságként jelenítse meg. A 2000. évben a kommunikáció számos területén megtörtént vagy megkezdõdött a megújítási folyamat. A sajtókapcsolatokat illetõen érzékelhetõ változás történt, a cég offenzívebb sajtómunkát végez, ennek részeként a hagyományos média, a nyomtatott és elektronikus sajtó mellett kiépítette kapcsolatait az on-line médiával is. A tavalyi év második felében megkezdõdött a társaság web-kommunikációs stratégiájának kidolgozása, amely messze túlmutat a puszta információszolgáltatáson, fõ célja, hogy XXI. századi vállalatirányítási eszközként a mindennapok részévé váljon az internet alapú kommunikációs technológia. A web-stratégia elemeként új MVM-honlap készül, megújul a belsõ kommunikáció, és megjelennek az e-commerce csírái is. Az elõzõ évben különösen sikeresek voltak a társaság kiállításokon és vásárokon történõ megjelenései. Az MVM a hazai rendezvények mellett regionális és nemzetközi szemléken is bemutatkozott, méghozzá a csoport cégeivel közösen. Ez az egyik elsõ lépése az egységes megjelenés, és arculat kialakításának, illetve az egyes társaságok összetartozása erõsítésének. A megváltozó mûködési környezetben folytatott, megújuló tevékenységet külsõ és belsõ arculatváltásnak kell kísérnie, amelynek egyszerre kell kifejeznie az MVM gazdasági erejét, a mûködésében alkalmazott magas szintû technológiát, valamint a meglévõ értékekre és hagyományokra is alapozó, kiszámítható, stabil mûködést. A jövõ belsõ kommunikációjában meghatározó feladat a versenypiaci felkészülés támogatása. Részben ezzel összefüggésben, a független rendszerirányító létrehozása már a 2000 év második felében is komoly kommunikációs feladatot jelentett. A belsõ kommunikációs célok elérése érdekében 2000-ben elkészült a belsõ információs eszközök megújításának koncepciója, ennek megvalósítása 2001-ben - például a belsõ lap gyökeres átalakításával - folytatódik. Az MVM Rt. fõ külsõ kommunikációs célkitûzése, hogy a cég hazai energiarendszerben betöltött szerepét, súlyát, nemzeti jellegét a vállalat hosszú távú érdekeinek megfelelõen jelenítse meg a célközönség körében. Legfontosabb üzenete, hogy a cég kész a társadalmi elvárásoknak megfelelõ szerepvállalásokra, ügyfelei és tulajdonosai, valamint kiemelten a környezet kérdései iránt elkötelezett. Az MVM Rt. vizuális megjelenése tíz éve változatlan. A cég piaci helyzete, mûködési környezetének közeljövõben történõ megváltozása indokolja, hogy gyökeresen megújítsa a céget elsõdlegesen megjelenítõ vizuális környezetet. Ez a munka szintén megindult a 2000. év második felében. A folyamat végsõ célja, hogy az MVM Rt. a piacnyitásra olyan új vizuális megjelenéssel lépjen be, melyet a társaság magáénak érez, környezete ismer, a késõbbiek során alkalmas az MVM márka megjelenítésére és kifejezi a társaságcsoport összetartozását. Társaságainktól azt várjuk, hogy saját arculatuk szintén tükrözze ezt az új megjelenést. 25 2000 MÉRLEGE

A TEVÉKENYSÉGEK ÉRTÉKELÉSE B ELSÕ KOMMUNIKÁCIÓ, VÁLLALATI RENDEZVÉNYEK Amellett, hogy az eddigieknél aktívabb kommunikációs tevékenységet kíván az MVM Rt. folytatni, a belsõ pr-nek elõ kell segítenie az új mûködéshez szükséges belsõ kultúraváltást, a piaci szemléletmód erõsödését, és segítenie kell abban az MVM és a cégcsoporthoz tartozó cégek munkavállalóit, hogy a vállalat értékeirõl és erejérõl valós képet kapjanak. Nagyon fontos szerepük van például a csapatépítésben, az egységes MVM-csoporttudat kialakításában a vállalati rendezvényeknek. Az MVM Rt. kiemelt figyelmet fordít a belsõ közvéleményt pozitívan befolyásoló rendezvények, események szervezésére. Ezen rendezvények a jó munkahelyi közérzet megteremtésén túlmenõen alkalmasak az összetartozás érzésének elõsegítésére, illetve a csapatszellem kialakítására. 2000-ben a belsõ rendezvények sorát januárban a hagyományos újévi fogadás nyitotta, majd februárban az MVM Rt. által szponzorált mûvészek adtak koncertet a Zeneakadémián a kicsi gyerekeknek. A koncert érdekessége volt, hogy nemcsak zenei ismeretekkel gyarapodtak a gyerekek, hanem egy-egy kedves játékukat felajánlva nehezebb sorsú gyermekeknek, részesévé váltak az MVM Rt. szociális gondokat enyhítõ tevékenységének is. A nyár végén megrendezett Villamos Napokon nemcsak a felnõttek, de már a gyerekek is ismerõsként üdvözölték egymást a Vigadóban tartott koncerten, illetve a martonvásári Brunszvik kastély parkjában, a családi napon. Majdnem ezren, MVM-esek és családtagjaik töltöttek együtt egy felejthetetlenül vidám napot a parkban, játékkal, sportolással, finom ételek és italok kíséretében. Decemberben megújult formában bábszínház és kakaóparty keretében érkezett meg a Mikulás a legkisebbek nagy örömére. Az új évezredet a hagyományteremtõ céllal megrendezett Újévköszöntõ Bál nyitotta meg. A bál elõkészületei során, a bálon, de különösen utána jól érzékelhetõ volt, hogy a munkatársak és az MVM vezetése közelebb kerültek egymáshoz és ez a napi munka során nagyon is hasznosnak bizonyul.

T ÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS Az aktív társadalmi szerepvállalásnak kiemelt helyet kell kapnia az MVM Rt. mûködése során. Súlyánál fogva a rövidtávú támogatási együttmûködéseken túl olyan ügyeket, értékeket is fel kell vállalnia, amelyek hatása csak hosszabb távon érzékelhetõ. A társaságnak - megfelelve a környezete felõl érkezõ elvárásoknak - jó állampolgárként kell viselkednie. A közösségi szerepvállalás egyik ilyen területe a tudásalapú társadalom fejlõdésének elõmozdítása. Ennek jegyében született 2000-ben egy új típusú együttmûködési megállapodás a Budapesti Mûszaki és Gazdasági Egyetemmel. Részt vállalunk a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem professzori ösztöndíj rendszerében is. Ennek keretében az MVM Rt. szabályozott keretek között, ötéves távlatban támogat egy egyetemi oktatót, akinek kutatásai jelentõsen segítik az egyetem és az MVM céljait is. Hasonló jellegû együttmûködéseket készítünk elõ más felsõoktatási intézményekkel is. Ugyancsak fontos része a társadalmi szerepvállalásnak, hogy a társaság felelõsséget vállaljon nem csak saját alkalmazottaiért, de egyes hátrányos helyzetben élõ csoportokért is. A közösségekért dolgozó alapítványok munkájában és támogatásában való részvétel ugyancsak része kell hogy legyen a társaság mûködésének, ahogyan a civil szervezõdések segítése is. A kulturális és természeti örökség ápolása például a Pannonhalmi Apátság rekonstrukciójának támogatásában, a Szépmûvészeti Múzeum páratlan értékû, római kori mûtárgyának beszerzéséhez való hozzájárulásban, valamint számos kisebb, egyéni akcióban nyilvánult meg. A társaság szociális elkötelezettségére példa a Down-kóros gyermekek támogatásával összekapcsolt, sikeres, ingyenes gyermekkoncert szervezése a Zeneakadémián. E különösen sikeres kezdeményezésünk egyúttal komoly belsõ pr-akció is, hiszen a munkatársak gyermekeinek az ajándékozásba való bevonásával a szolidaritás érzését is sikerült mozgósítanunk. A programot a következõ esztendõkben is támogatni fogjuk. Cégünk nemzeti tulajdonú társaságként fontosnak tartja a határon túli magyarság kultúrájának támogatását és lehetõségeihez mérten aktív szerepet vállal ebben. A szponzorálásban ugyanúgy a kiegyensúlyozott, céltudatos, minõségi magatartást kell, hogy sugározzuk a külvilág felé, mint ahogy ezt nyújtjuk napi tevékenységünkben is. Ennek szellemében a komolyzenei élet támogatásában az MVM Rt. eddig is aktív szerepet vállalt. 2000-tõl kezdve a minõséget és az egyediséget szem elõtt tartva tovább bõvítjük ezt a munkát. Új elemként tervezzük a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Egyetem támogatását. A világon egyedülálló akusztikájú mûemlék épület megóvásából lehetõségeink szerint szeretnénk kivenni a részünket, de enyhíteni kívánunk a mostoha körülmények között zajló zenei-oktatói munka napi gondjain is. A Zeneakadémiához számos szálon kötõdõ Forrás Társulással 2002 végéig élõ, középtávú szerzõdésünk van. 27 2000 MÉRLEGE

TÁRSADALMI SZEREPVÁLLALÁS A Társulással folytatott, rendkívül gyümölcsözõ együttmûködés egyik kiemelkedõ eseménye volt a 2000. évi Új Évi Koncert. A szervezõk várakozásai szerint 2002-re európai hírû zenei eseménnyé válik a kezdeményezés. Amenynyiben ez megvalósul, úgy az MVM mint a próbálkozást a kezdeti lépésektõl támogató fõszponzor jelenik meg.

S ZERVEZETI ÁTALAKÍTÁS Az új villamosenergia-törvény hiányában még nem lehet pontosan látni, milyen környezetben, milyen kötelezõ és választható feladatai lesznek az MVM Rt.-nek. Így a gyakorlatban egyelõre csak egyetlen konkrét szervezeti változás történt a piacnyitás elõkészítéseként: 2001. január 1-jével az Országos Villamos Teherelosztó önálló társasággá alakult Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Rt. néven. A független rendszerirányító létrehozásának ez az elsõ lépése. A második fázis akkorra várható, amikor az új villamosenergia-törvény életbe lép - a tervek szerint 2003. január 1-jével - és a piacnyitás megtörténik. Az elsõ lépés lehetõséget ad, hogy a MAVIR Rt. megtapasztalja az önálló életet még mielõtt a valódi verseny megkezdõdne, elegendõ idõt hagyva például arra, hogy kiderüljön mennyibe is kerül egy ilyen társaság mûködtetése. Ez nemcsak a társaság szempontjából, hanem például a majdani rendszerirányítási díj számításakor is nélkülözhetetlen információ lesz. Ugyanakkor, részben az európai piacnyitó tapasztalatok alapján az Igazgatóság 2000. év közepén új, az uniós unbundling követelményeknek megfelelõ, divizionális szervezeti mûködési rendet vezetett be. Teljes körû vagyonértékelés készült, amelynek során üzletáganként megbontottuk a tárgyi eszközöket. Az Igazgatóság a szervezeti átalakítással együtt célul tûzte ki a hosszú távú áramvásárlási szerzõdések felülvizsgálatát és a versenypiaci regulációs elõírások szerinti módosítását az átállási költségek, valamint a hosszú távú kockázatok mérséklése érdekében. Júliusban megkezdõdött a módosított Szervezeti és Mûködési Szabályzatban meghatározott új szervezeti egységek munkaerõvel történõ feltöltése. Ezek a szervezeti változások nem tették szükségessé új pénzügyi mutatók meghatározását. 29 2000 MÉRLEGE