BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI MARKETING ÉS TELJESKÖRŰ MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS SZAK NAPPALI TŐZSDE ÉS PÉNZINTÉZETEK SZAKIRÁNY MEGÉRI BEFEKTETÉSI ALAPBA HELYEZNI A PÉNZEM, JELEN PIACI KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT? Készítette: Urbán Judit Budapest, 2009.
2
TARTALOMJEGYZÉK I. Előszó 5 II. Befektetési alap 6 1. Befektetési alap fogalma 6 2. Befektetési alaphoz kapcsolódó intézmények 7 3. Befektetési alap által kiadott legfontosabb adatok, dokumentumok 8 4. Befektetési alapban elhelyezett megtakarítás előnyei 9 5. Befektetési alapok típusai 11 5.1. A kibocsátáskori tőke változása alján 12 5.2. A lehetséges vásárlók köre alapján 13 5.3. Az alap futamideje alapján 13 5.4. Az alap befektetési célpontja alapján 13 5.5. Az alap által célba vett befektetési terület alapján 14 5.6. Klasszikus alapok csoportosítása 16 III. Új befektetési alap születése 18 1. Kezdeti lépések, szükséges engedélyek megszerzése 18 2. Jegyzési eljárás 19 3. Keletkeztetés menete 20 4. Forgalmazás, letétkezelés 21 IV. Befektetési célomhoz illeszkedő alap kiválasztása 22 1. A kiválasztás elméleti lépései 22 2. A kiválasztás gyakorlati lépései 25 V. MKB és a Raiffeisen Alap teljesítményének összehasonlítása 27 1. Az alapok árfolyama (nettó eszközérték) 27 1.1. Az árfolyam kiszámítása, összehasonlítása 28 1.2. Alapok árazása 30 1.3. Tájékoztatási kötelezettség (nettó eszközértékről) 31 2. Az alapok hozama 32 2.1. Múltbeli hozamszintek összehasonlítása 32 2.2. Különböző fajtájú hozamszintek kiszámítása és összehasonlítása 34 3
2.2.1. Éven belüli hozamok 35 2.2.2. Éven túli hozamok 36 3. Benchmarkok, indexek 37 3.1. A RAGA és az MKB-GALI indexeinek összehasonlítása 39 4. Összehasonlítás a versenytársakkal, és a piaci átlaggal 41 4.1. Peer-group összehasonlítás 41 5. Kockázat vizsgálata 42 5.1. Általános kockázatok 42 5.2. Pénzpiaci alapok kockázatai 43 5.3. Kockázati mutatószámok 46 5.3.1. Szórás kiszámítása és összehasonlítása 48 5.3.2. Sharpe-mutató kiszámítása és összehasonlítása 50 VI. MKB és Raiffeisen Alap egyéb adatainak összehasonlítása 51 1. Befektetési alapok legfőbb adatai 51 2. Az alap teljesítményét meghatározó főbb tőkepiaci folyamatok 53 3. Az alapok költségei 55 VII. Megfelelő alap kiválasztása 58 VIII. Egyéb befektetési lehetőségek ismertetése 60 1. Bankbetét vagy Állampapír? 61 2. Bankbetétbe történő befektetés 63 2.1. Bankbetét általános ismertetése 63 2.2. Megfelelő bankbetét kiválasztása 65 IX. Összegzés 69 X. Irodalomjegyzék 71 XI. Melléklet 74 4
I. Előszó A diplomamunkám megírásának célja, hogy bemutassam a befektetési alapokat valamint, hogy választ adjak arra vonatkozóan, hogy megfelelő befektetési forma-e, a jelenlegi piaci helyzetben. Így remélem, hogy egyfajta iránytűként fog szolgálni a dolgozatom a befektetési világában. Dolgozatom első felében bemutatom az alapok típusait, tulajdonságait, ismérveit, különböző csoportjait és rávilágítok előnyeire. A következő részben megfogalmazom saját befektetési célom, és ettől kezdve igyekszem rátalálni arra a befektetési alapra, amely kielégíti befektetési elképzelésem. Ennek érdekében feltérképezem a magyar piac befektetési alapjait, és kiválasztom a hozzám leginkább illeszkedő befektetési politikával rendelkező alapokat. Kiválasztom a két legnagyobb múltbeli hozammal rendelkező alapot, amelyet a további részben összehasonlítok. Feladatomat megnehezítette, hogy az eltérés a két alap között nem szembeötlő, hiszen mindkettő hasonló befektetési politikával, és portfólió összetétellel rendelkezik. Ezért nagyon részletes elemzésbe kellett kezdenem, annak érdekében, hogy a csekély különbségek alapján, a végén ki tudjam választani a számomra megfelelő alapot. Miután kiválasztottam a kettő közül a jobb alapot és kiszámítottam az elérhető nyereségem, rájöttem, hogy ez nem egyezik, a hozammal kapcsolatos várakozásommal. Így dolgozatom hátralevő részében próbálom megkeresni azt a befektetési formát, amelyik illeszkedik feltételeimhez, és túlszárnyalja az általam kiválasztott befektetési alap várható hozamát. Az egyéb befektetési lehetőségek közül a bankbetét az, ami megfelelő számomra, hiszen az állampapírba történő befektetés csak hosszabb időtávra érné meg. Ezután próbálom kiválasztani a legmagasabb hozammal rendelkező, célomhoz leginkább igazodó bankbetétet. Dolgozatom végén indoklom, valamint ismertetem végleges befektetési döntésem. 5
II. Befektetési alap Mint tudjuk a párnába, paplanba bevarrt pénznek azon felül, hogy készpénznek számít és bármikor egy olló segítségével kézhez kaphatjuk és azonnal elkölthetjük, nem sok, pontosabban semmilyen hozama nincs, ráadásul a párna huzata melybe bevarrtuk, önmagában még nem védi meg az inflációtól. Ennek elkerülése érdekében elgondolkoztam, hogy hova érdemes befektetni a pénzem. Miután körülnéztem a pénzügyi piacon, a befektetési alapok kedvező megtakarítási formának tűntek, de az ismereteim ezeket illetőleg kevésnek bizonyultak. Így döntésem előtt részletes információgyűjtésbe és elemzésbe kezdtem a befektetési alapokat illetőleg, amit a következő részben ismertetek. A befektetési alap a fejlett pénzügyi kultúrával rendelkező országokban az egyik legnépszerűbb lakossági és intézményi befektetők által egyaránt szívesen alkalmazott befektetési forma. E megtakarítási forma lényege, hogy egy speciális szakértelemmel rendelkező cég befektetési jegyek kibocsátásával a kis és nagybefektetők megtakarításait összegyűjti, így hatékonyan kezelhető tőkévé kovácsolja a kisebb összegeket. Ezt az összegyűjtött vagyon nevezzük befektetési alapnak, amelynek tőkéjéből és elért hozamából a befektetők (akik tulajdonképpen résztulajdonosok) eredeti befektetésük arányában részesülnek. Európában egyre nagyobb teret hódítanak a befektetési alapok, Magyarországon is sorra jönnek létre az alapkezelő társaságok és azok befektetési alapjai. Magyarországon alig több, mint 12 éves múltra tekinthetnek vissza a befektetési alapok, ám elmondható, hogy ezen termékek egyre népszerűbbek a lakosság körében, amit mi sem jelez jobban, mint az, hogy arányuk a lakossági megtakarításokon belül mára elérte a 15%-ot. II./1. Befektetési alap fogalma 1 A befektetési alap nem misztikus termék. Olyan eszköz, amely azt teszi lehetővé, hogy az egyes befektetők megtakarításait egyszerű, biztonságos és költség hatékony módon, a kockázatok megosztásával fektessék be. Az alap a befektetők közös tulajdonában lévő vagyontömeg, amelyet az alapkezelő hoz létre és kezel. A befektetők részesedését az adott vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg, melyek 1 Peter Stanyer: Befektetés (Biztonságos megoldásoktól a magas kockázatig) Befektetési Alapok c. fejzete 6
aktuális árfolyamát az egy jegyre jutó nettó eszközérték mutatja meg. Az egy jegyre jutó nettó eszközérték kiszámításához meg kell állapítani az alap vagyonának értékét, pontosabban a befektetési alap nettó eszközértékét. Fontos, hogy a nettó eszközérték már tartalmazza a költségeket, így gyakorlatilag tiszta vagyoni értéket testesít meg, ez tulajdonképpen az az érték, amennyiért az alap vagyona értékesíthető lenne. Itt megjegyzem, hogy természetesen a bruttó eszközértéket is folyamatosan számítják, azonban a befektetők számára ez nem annyira releváns, mivel ez még tartalmazza az alapkezelő költségeit. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ezért a befektető reálisan kockázatot vállal akkor, amikor egy befektetési alapba helyezi el pénzét, szemben egy bankbetéttel, ahol nem viseli a mögöttes befektetési kockázatokat, cserébe viszont ezért a kockázatmentességért kap egy csökkentett, alacsony kamatot. Mindennek megvan az ára! Hiszen a hozamok együtt járnak a kockázattal, mely tulajdonképpen a befektetés értékének változékonyságával fogható meg igazán. Magasabb kockázathoz általában magasabb hozamok párosulnak, vagy más szóval a befektetők kockázatvállalásukért cserébe magasabb hozamokat várnak el, így egy-egy befektetési döntés meghozatalánál a két tényezőt mindig együttesen veszik figyelembe. II./2. Befektetési alaphoz kapcsolódó intézmények 2 Alapkezelő Kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság (illetve fióktelep) formájában működő alapkezelő társaság kezelheti a rábízott, az alapba fektetett pénzt, dönt a portfólió egyes elemeinek kiválasztásáról. A törvény előírja hogy az alapkezelőnek fiókteleptől eltekintve- minimum 100 millió forintos jegyzett tőkével kell rendelkeznie, valamint, hogy a befektetési alapkezelésen kívül csak portfolió kezeléssel önkéntes biztosítópénztárak, illetve magánnyugdíj-pénztárak vagyonkezelésével, továbbá befektetési tanácsadással, értékpapír kölcsönzéssel és befektetési jegyek forgalmazásával foglakozhatnak. Fontos, biztonságot növelő szabály, hogy az alapkezelő az alap számára értékpapírszámlát nem vezethet, így közvetlenül nem rendelkezhet az alap eszközei felett, e feladat a letétkezelő bankra hárul. 2 Forrás: www.bamosz.hu Befektetési alapok/adatok, információk 7
Letétkezelő A letétkezelő bank legfontosabb feladata az alap eszközeinek őrzése, az értékpapírügyletek technikai lebonyolítása, az alap nettó eszközértékének megállapítása és közzététele. Feladatainak ellátásával egyúttal ellenőrzi is az alapkezelő tevékenységét. Forgalmazók A forgalmazók feladata a befektetési jegyek forgalmazása, a befektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása. Könyvvizsgáló A könyvvizsgálók feladata az alap éves beszámolójának auditálása, nyilvántartásainak ellenőrzése. Felügyelet Engedélyezi az alapok létrehozatalát, folyamatosan ellenőrzi az alapkezelő és a letétkezelő tevékenységét. II./3. Befektetési alap által kiadott legfontosabb adatok, dokumentumok Tájékoztató, kezelési szabályzat Ezek tartalmazzák az alap létrehozásának és későbbi működésének feltételeit. Ezek közül a legfontosabbak: az alap befektetési politikája, az alapot, befektetőket terhelő költségek, a befektetési jegyek forgalmazásának szabályai. Megtalálható továbbá az alapkezelő és a letétkezelő, illetve az egyéb, az alap működésében közreműködő intézmények bemutatása. A tájékoztató, kezelési szabályzat áttanulmányozása a befektetési döntés meghozatala előtt minden befektető alapvető érdeke. Tekintettel arra, hogy ezek a dokumentumok meglehetősen nagyok és bonyolultak, a törvény előírja az alapkezelők számára, hogy ún. rövidített tájékoztatót is készítsenek, mely a befektetők számára legfontosabb információkat tartalmazza közérthetőbb formában. Ezek az alapkezelők honlapján megtalálhatók. Éves, féléves és portfolió-jelentések Ezek azok a dokumentumok, amelyekből a befektetők folyamatosan tájékozódhatnak az alap működéséről. Az éves és féléves jelentések tételesen 8
tartalmazzák többek között az alap portfolióját, így a befektetők pontosan ellenőrizni tudják, milyen formában valósította meg az alapkezelő az ígért befektetési politikát. Tekintettel arra, hogy e jelentések évente csak kétszer adnak részletes betekintést, a törvény előírja, hogy az alapkezelők havi szinten, az ún. portfolió jelentésekben is tájékoztassák a befektetőket, mely jelentés jellemzően az alap portfoliójának főbb elemeit mutatja meg. Az éves, féléves és portfoliójelentéseket közzé kell tenni a forgalmazási helyeken, de jellemzően ezek megtalálhatók az egyes alapkezelők honlapján is. Nettó eszközértékek közzététele A nyíltvégű alapok esetében naponta, zártvégű alapok esetében legalább kéthetente a letétkezelőnek meg kell határoznia, és közzé kell tennie az alap teljes és egy jegyre jutó nettó eszközértékét. Ennek segítségével a befektetők folyamatosan nyomon tudják követni befektetésük értékének alakulását. II./4. Befektetési alapban elhelyezett megtakarítás előnyei 3 Professzionalitás Az alapokban összegyűjtött tőkét felkészült pénzügyi szakemberek fektetik be. Az alapkezelőket szakmai tapasztalatuk és piaci súlyuk folytán rendelkezésükre álló információk segítik abban, hogy a lehető legjobb értékpapírokat válasszák ki. A befektetési jegyeket vásárlóknak nem kell időt és pénzt áldozniuk arra, hogy befektetéseiket elemezzék, naprakészen kövessék, ezeket a feladatokat elvégzik helyettük az alapkezelő társaság professzionális munkatársai. Diverzifikáció A befektetők gyakran megtakarításaik kis összege miatt nem tudják tőkéjüket különböző lehetőségek között megosztani, és így a kockázatukat csökkenteni. A kis összegű megtakarításokat összegyűjtve viszont hatékonyan kezelhető, illetve sokféle befektetés között megosztható tőke alakul ki. Ez a "több lábon állás" teszi vonzó formává a befektetési alapokat. A befektetések különböző eszközök, értékpapírok közötti megosztásával a kockázat hatékonyan csökkenthető, azaz pl. két ugyanolyan szintű kockázatot megtestesítő eszközből összeállított portfolió együttes kockázata kisebb (feltéve, hogy az eszközök 3 A Befektetési Alapokról Egyszerűen portfolio.hu füzet Érvek az alapok mellett c. Fejezete volt segítségemre az előnyök összegyüjtésében. 9
árfolyama nem mozog tökéletesen együtt Markowitz: portfolióelmélet), ezzel párhuzamosan ugyanakkor nem csökken a várható átlagos hozam. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy minél több eszközből állítunk össze egy portfoliót, az ebből fakadó kockázatcsökkenés annál nagyobb lesz. Ilyen szintű kockázatmegosztásra ugyanakkor az egyes befektetők nem képesek, ezt az előnyt a befektetési alapokon keresztül tudják csak elérni! Likviditás A nyíltvégű befektetési alapok egyik behozhatatlan előnye minden más megtakarítási formával szemben az egyedülálló likviditás, azaz a befektetők minimális költséggel, rugalmasan tudják változtatni a befektetésük nagyságát, illetve a különböző alapokban birtokolt befektetési jegyeikből álló portfoliójukat. A magasan kamatozó betétek, értékpapírok hátránya, hogy a pénzt hosszú időre kell lekötni, így szükség esetén lejárat előtt ahhoz nem, vagy csak jelentős kamatveszteséggel lehet hozzájutni. Az ilyen befektetések általában határozott futamidejűek, ami azt jelenti, hogy lejáratkor a megtakarított pénznek újabb befektetési lehetőséget kell keresni. Az eddigi tapasztalatok alapján az emberek két befektetés között sokszor napokig, sőt hetekig "hordozzák" pénzüket, míg megfelelő befektetési formát találnak. Emiatt viszont jelentős hozamkiesést kénytelenek elszenvedni. A nyíltvégű befektetési alapok óriási előnye, hogy a folyószámlához hasonló likviditást biztosítanak, hiszen a lekötési idő előzetes meghatározása nélkül lehet csatlakozni hozzájuk, illetve "kiszállni". Költséghatékonyság és méretgazdaságosság Egy adott mennyiség, méret alatt nem igazán éri meg közvetlen értékpapír befektetéseket eszközölni, mivel az egyszeri befektetések relatív költsége (tranzakciós díjak, kezelési költségek, egyéb díjak) így lényegesen magasabb. A befektetések összpontosítása - azaz több kisbefektető pénzének összevonása és befektetése - a relatív költségek mérséklésével, ezáltal igen jelentős hozamnövelő tényező. (Nem mindegy, hogy pl. részvényvásárlásnál egy 100.000 Ft értékű csomag után fizetek ki 6.000 Ft-os tranzakciós díjat (az összeg 6%-a), vagy mondjuk 1.000.000.000 Ft értékben vásárolok részvényeket és ugyanúgy megfizetem a 6.000 Ft tranzakciós díjat (0,0006%)!) Információk, nyilvános működés Az alapok esetében minden más közös-csoportos megtakarítási formánál részletesebb információszolgáltatás történik a befektetők felé a különböző jelentéseken és tájékoztatókon keresztül. Ezért az alapok a befektetők számára az 10
egyik legátláthatóbb, ha nem a legjobban nyomon követhető kollektív befektetési formának tekinthetők. Biztonság, intézményi garanciák A befektetési alapokra, alapkezelőkre nagyon szigorú törvényi szabályozás vonatkozik, melyet tovább erősít, hogy mind az alapok, mind az alapkezelők működése az egyéb pénzügyi intézményekkel összehasonlítva sokkal áttekinthetőbb és ellenőrizhetőbb. A befektetések biztonságát az alapok esetében egyedülálló, szigorúan szabályozott intézményrendszer garantálja. Ennek lényege, hogy az egyes főbb feladatok különböző intézmények között vannak megosztva, amelyek ezáltal egymást is folyamatosan ellenőrzik, a biztonság egyedülállóan magas szintjét nyújtva ennek révén. II./5. Befektetési alapok típusai 4 Mint tudjuk az emberek különbözőek, különböző életmóddal, más jellemvonásokkal, szokásokkal, kultúrával, pszichológiai jellemzőkkel rendelkeznek. Természetesen a befektetők is emberek, tehát nincs két egyforma befektető, mint ahogy ember sem, így minden befektető különböző nagyságú vagyonnal rendelkezik, különböző értékrend szerint él, különböző kockázatviselési küszöbe van. Más-más befektetési termékeket preferál, befektetései után eltérő nagyságú hozamot vár el, hosszú-, vagy rövid távon gondolkozik, kizárólag csak egy vállalat részvényébe fektet, vagy esetleg csak egy iparágba, országba, tehát számtalan sok fajta befektető létezik, más-más igényekkel, elvárásokkal. Ezért a befektetési termékeket kínáló pénzügyi intézeteknek sincs könnyű dolguk, hiszen ezt a számtalan sok, keresleti oldalról megfogalmazott igényt, hatékony lehető legszélesebb körű befektetési termékportfolióval kell kielégíteniük úgy, hogy különböző tényezők mentén differenciált termékeikkel megfeleljenek ügyfeleik elvárásának. Így például, mint ahogy konzervatív befektetők, úgy konzervatív befektetési politikát folytató befektetési alapok is vannak. Azon túlmenően, hogy a pénzügyi intézetek fantáziája nem ismer határokat, azaz millióféle befektetési terméket kínálnak, van a befektetési alapoknak egy törvényi szabályozása is, ami segít elsősorban az alapok befektetési politikájuk alapján azokat besorolni. Tehát az alapkezelő köteles minden egyes befektetési alapot valamelyik kijelölt kategóriába besorolni, amikor kialakítja az 4 A csoportosítás kidolgozása során a Vagyon-, Alap- és Portfóliókezelés c. könyv Befektetési alapok c. fejezete nyújtott segítséget. 11
alap befektetési politikáját. A kategóriák arra szolgálnak, hogy a hasonló eszközökbe hasonló piacokon befektető alapok csoportosíthatók, és így könnyebben összehasonlíthatók legyenek. Az alapok kategóriái természetesen nem teljesen homogének, nagyon sokféle stratégiát, befektetési politikát alapot találhatunk egy-egy kategórián belül. A kategorizálás így sajnos nem spórolja a meg számomra a teljes kutatást. II./5.1. A kibocsátáskori tőke változása alapján Azaz befektetési jegyek visszaválthatósága, likviditása szerint az alapok két nagy csoportra oszthatóak: 1. Nyíltvégű alapok: Az alapok tőkéjének nagysága előre nem meghatározott, hanem a befektetői igényekre reagálva folyamatosan változik, az újonnan kibocsátott befektetési jegyek értékével nő az alap, a visszaváltott jegyek értékével pedig csökken. Ennek hatására a forgalomban levő befektetési jegyek száma minden forgalmazási napon változhat. Ennek az alapfajtának az előnye, hogy nagyon likvid, hiszen a befekteő bármelyik forgalmazási napon eladhatja, illetve visszaválthatja befektetési jegyét az alp egy jegyre jutó nettó eszközértéken. 2. Zártvégű alapok: Ez az alap a kibocsátási eljárás során előre meghatározott számú befektetési jegyet bocsát ki, amelyek száma később sem változik. Ebből következik, hogy nem bocsátanak ki újabb jegyeket, illetve a kibocsátott jegyeket sem váltják vissza a futamidő lejártáig. Ez alatt az idő alatt a befektetési jegyektől úgy lehet megszabadulni, illetve úgy lehet hozzájutni, hogy más befektetőtől megvesszük illetve eladjuk. Annak érdekében, hogy az alap befektetői könnyebben egymásra találjanak, az alap jegyeinek kereskedését megpróbálják a nyilvános piacon koncentrálni, azaz az ilyen típusú alapokat be kell vezetni a tőzsdére. Mivel a befektetési jegy árát az aktuális kereslet és kínálat határozza meg, értéke lehet magasabb vagy alacsonyabb, mint az adott napon érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték. 12
II./5.2. A lehetséges vásárlók köre alapján A nyilvánosság szempontjából vannak nyilvános, -ez bárki számára elérhetőés zárt körű alapok. Ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő. Az alapra kibocsátott befektetéi jegyeket csak a tájékoztatóban meghatározott befektetői kör vásárolhatja meg, és ők csak egymás között adhatják-vehetik az értékpapírt, amely így korlátozott forgalomképességgel bír. II./5.3. Az alap futamideje alapján Határozott és határozatlan futamidejű alapokat különböztethetünk meg,. A határozott futamidejű alapokat előre meghatározott futamidőre hozzák létre. A futamidő lejártakor a tőkét visszafizetik a befektetőknek, ilyenek a zártvégű alapok. A határozatlan futamidejű alapok általában nyíltvégű alapok, amelyeknek lejárata nincs, így nincs meghatározott futamideje. II./5.4. Az alapok befektetési célpontja alapján Értékpapírba történő befektetés Az értékpapíralapok tőkéjüket kizárólag tőzsdei és tőzsdén kívüli értékpapírokba fektetik, ezen belül lehetnek különböző kockázatú alapok. Itt elkülönül a klasszikus, illetve a speciális alapok. A klasszikus alapba taroznak a pénzpiaci-, kötvény-, részvényalapok. A speciális alapokon belül, további három főbb csoportot különböztethetünk meg. Az egyik a befektetési alapba fektető alap, ezek az alapok kizárólag más alapok befektetési jegyeit, illetve a befektetési jegyek visszaváltásához szükséges likvid eszközöket tartalmazhatnak. A másik a származtatott ügyletekbe fektető alap, ezek az alapok nagy mértékben tartalmazhatnak értéktőzsdei és árutőzsdei származtatott ügyleteket. Erre az jellemző, hogy sokkal szabadabban köthetnek ún. származtatott ügyleteket, melynek célja vagy a magasabb hozam/kockázati szint elérése, vagy épp ellenkezőleg, az értékpapírpiaci kockázatok csökkentése (ilyen formában jön létre a garantált hozamokat ígérő alapok többsége) ennek az alapnak magas a kockázati szintje. A harmadik csoportot az indexkövető befektetési alap képviseli. Ezek az alapok kiválasztanak egy 13
adott piaci indexet, amelynek a teljesítményét követni szeretnék. Az alapok csak olyan értékpapírokat tartalmazhatnak, amelyek szerepelnek az alap által követett indexben is. Ingatlanba történő befektetés Ezek közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak. Céljuk az ingatlan adásvételből származó árfolyamnyereség elérése vagy az ingatlanok üzemeltetéséből származó folyamatos bevétel. Az ingatlanalapok további két kategóriába sorolhatóak: Ingatlanforgalmazó alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 30%. Ingatlanfejlesztő alapok: olyan ingatlanalapok, amelyeknél az építés alatt álló ingatlanok maximális aránya 60%. Speciális eszközökbe történő befektetés: Többnyire nemesfémekre specializálódott alapok, amelyek magukba a nemesfémekbe, vagy az ezzel foglalkozó bányák vagy, más feldolgozó cégek részvényeibe fektetnek be. II./5.5. A Befektetési alap által célba vett befektetési terület szerint Az alapok megkülönböztetésének további szempontja az adott alap befektetési politikája. Ekkor határozzák meg, hogy milyen eszköztípusban helyezik el a tőkét. Kötvények A magyar értékpapírpiacon egyaránt a legfontosabb szerepe a kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca. A kötvények olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, melyek kibocsátójuk a kötvény tulajdonosa számára a kötvény ellenértékének visszafizetésén túlmenően meghatározott jövedelem (kamat) kifizetését ígérik. A kötvények tehát meghatározott jövőbeli pénzáramlással rendelkeznek. Fontos továbbá tudni, hogy a kötvényeknek nem csak ún. elsődleges-, hanem, ugyanúgy másodlagos piacuk is van, ahol a befektetők ezekkel a kötvényekkel kereskednek. Mint minden piacon, itt is az egyes kötvények iránti kereslet határozza meg a kötvények árát. Az, hogy egy kötvény a másodlagos piacon mennyit ér, alapvetően attól függ, hogy az egyes piaci szereplők hogyan értékelik a kötvény által biztosított jövőbeli pénzáramlás jelenlegi értékét, ami nem más mint a kötvény jelenértéke. Egy jövőbeli kifizetés jelenértékét úgy kapjuk meg, hogy a kifizetés összegét elosztjuk az arra az időszakra elvárt kamattal (diszkontráta). A diszkontráta 14
mértékét a befektetői várakozások határozzák meg, amit többek között befolyásol az adott időszakra várható infláció mértéke, illetve az adott devizával, kibocsátóval kapcsolatos kockázatok. Minél kockázatosabb egy kötvény, annál magasabb az ún. kockázati felár, vagy kockázati prémium, amit kamat formájában a befektetők elvárnak. Eltérő futamidőkre a befektetők a kockázatok és a piaci várakozásaiknak megfelelően eltérő kötvény-hozamokat várnak el. Az eltérő futamidőkre elvárt hozamokat az ún. hozamgörbén szokták ábrázolni. Amennyiben valamilyen oknál fogva a befektetők által elvárt hozamokban változás következik be, természetesen átértékelődik az adott kötvények jövőbeli kifizetéseinek jelenértéke, azaz változik a kötvény másodlagos piaci árfolyama is! Ez alól természetesen az államkötvények sem kivételek, így fordulhat elő, hogy állampapírokon is lehet veszteségeket elszenvedni. Az értékelési sajátosságokból fakadóan minél hosszabb egy kötvény lejárata, árfolyamát annál nagyobb mértékben befolyásolják a jövőbeli elvárt hozamokban bekövetkezett változások, így ezek árfolyama jobban ingadozik rövidebb futamidejű társaiknál. Minél hosszabb tehát a kötvény futamideje, annál nagyobb a kockázata! Mivel a befektetési alapok porfoliójában lévő kötvényeket a másodlagos piaci árfolyamok alapján kell értékelni, e piaci mozgások közvetlenül megjelennek a befektetési jegyek árfolyamának változásában. A magyarországi kötvénypiac sajátossága, hogy a külföldi intézményi befektetők jelentős aránya miatt a forint árfolyamában bekövetkezett változások közvetlenül kihatnak a kötvénypiaci folyamatokra, tekintettel arra, hogy a külföldi befektetők a kötvény-kockázatok mellett a forintbefektetések kockázatát is viselik. Részvények A részvények vállalatokban lévő tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Mivel a részvények a kötvényekkel ellentétben nem rendelkeznek előre kiszámítható pénzáramlással, értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlóan megállapítani. Számos módszer létezik a vállalatok értékelésére, de a részvények értékét mindig elsősorban az adott részvénytársaság jövőbeli fejlődésével kapcsolatos általános befektetői megítélés befolyásolja, amihez hozzájön a teljes részvénypiac várható mozgásával kapcsolatos befektetői várakozások bizonytalansága is. A részvénypiaci mozgásokban ennek megfelelően a pszichológiai tényezőnek van talán a legnagyobb szerepe. A részvénybefektetés ezért a nagyobb áringadozások miatt lényegesen kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de mint erre már az elején utaltam a magasabb kockázat hosszú távon magasabb hozamokkal jár együtt. Részvénybefektetések esetén a magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések és ezáltal a kockázat 15
megosztása, a diverzifikáció segítségével, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény befektetési alapok jelentik. Ingatlanok-ingatlanalapok Térségünk ingatlanalapjai, de főként a magyarországi alapok az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül. Sikerüket elsősorban annak köszönhetik, hogy meglehetősen stabil, kiszámítható, és kellően magas hozamokat tudtak elérni, köszönhetően az ingatlanpiac eddigi fejlődésének. Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül pedig egyéb értékpapírt a rövid lejáratú állampapírokon kívül nem is vásárolhatnak. Az ingatlan az általános vélekedés szerint biztonságos befektetésnek tekinthető, ám mint utaltam rá, az ingatlanbefektetés az értékpapírokkal szemben sajátos kockázatokat is magában hordoz. Az egyik legfontosabb kockázat a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni. II./5.6. Klasszikus alapok csoportosítása Pénzpiaci Alap: avagy nyugalom mindenkinek! Ez az alap alacsony kockázatú, rövid lejáratú kötvényekbe és banki betétekbe fekteti a tőkéjét. Ezek az eszközök biztos hozamot nyújtanak, így a pénzpiaci árfolyamában ritkák a megingások, és kiegyensúlyozott hozamot nyújtanak. A pénzpiaci alapok egyik csoportja a likviditási alapoké, ezek portfóliójában a kötvények átlagos futamideje legfeljebb három hónap, így az alapok árfolyama biztos. A másik alkategória a pénzpiaci alapok, ugyanazt a nevet viselik, mint az egész kategória. Ezek az alapok szintén rövid lejáratú kötvényekbe és bankbetétekbe fektetnek, de a kötvény portfóliójuk futamideje 3 és 6 hónap közé esik. Ezek az alapok is kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtanak, de kockázati szintjük valamennyivel magasabb, mint a likviditási alapoknál. Ez a kategória kiváló lehetőséget nyújt, arra, hogy egy-egy komolyabb befektetésből kivett pénzünket arra a rövid időre befektessük, amíg újabb hosszú távú befektetési célpontot nem találunk. Kötvényalap: avagy semmi hirtelen mozdulat! 16
Ez az alap valamennyivel nagyobb mozgástérrel rendelkezik, mint a pénzpiaci alap. Tőkéjüket vállalati kötvényekbe és hosszú lejáratú államkötvényekbe helyezi. A nagyobb szabadság ugyanakkor nagyobb kockázattal jár. Ennek az alaptípusnak a csoportosítása a portfólióban található kötvények átlagos hátralevő futamideje alapján történik. Így egyik csoportja a rövid kötvényalap, ez maximum három, de legalább egy év, míg a hosszú kötvénynél ez az idő legalább három év. Az ajánlott befektetési időtáv egy év körüli. A kötvénylapok teljesítménye leginkább az állampapír piaci hozamoktól függ: amikor ezek csökkennek (azaz a kötvény árfolyama emelkedik) a kötvénylapok jól teljesítenek, míg a hozamok emelkedése (azaz a kötvényárfolyamok esése) esetén a kötvényalapoktól nem várhatunk jó teljesítményt. A hozamkörnyezet változásaira a kötvényalapok reagálnak erőteljesebben, de a rövid kötvényalapok árfolyamára is komoly hatást gyakorol, így érdemes az állampapírhozamokkal és az ezekre hatással levő jegybanki alapkamat alakulásával kapcsolatos híreket figyelni. Vegyes alap: azaz ez is, az is! Ennél az alapnál a kötvények mellett a részvények is szerepet játszanak, de csak korlátozott mértékben. A vegyes alapok ily módon egyszerre nyújtanak hozzáférést a konzervatívabbnak tartott kötvénypiacokhoz és a valóban kockázatos részvénypiacokhoz is. A vegyes alapok két csoportja a részvények részaránya alapján csoportosítható. A kötvénytúlsúlyos vegyes alapok tőkéjüknek legfeljebb 30 %-át fektetheti részvénybe, míg a kiegyensúlyozott vegyes alapoknál ez az arány 30 és 70% között változhat. Elsősorban a kiegyensúlyozott alapok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy egyaránt részesedjünk mind a kötvénypiac, mind pedig a részvénypiac hozamaiból. Éppen ezért az ajánlott befektetési időtáv egy-két év. Részvényalapok: azaz ez az igazi izgalom! Ez a legkockázatosabb alkategória, azonban hosszú távon a legmagasabb hozammal kecsegtet. A részvényalapok tőkéjüknek legnagyobb részét részvényekbe fekteti, ennek mértéke alapján itt is megtalálható két csoport. A részvénytúlsúlyos alapok tőkéjüknek legalább 70, de maximum 90%-át fekteti részvényekbe. A részvényalapok többsége ebbe a kategóriába tarozik. Van azonban a részvényalapoknak egy szűkebb csoportja a tiszta részvényalap, amelyek tőkéjüknek több, mint 90%-át fekteti részvényekbe. Ennek a legnagyobb a kockázata, hiszen az estleges tőkekivonást nem tudja miből fedezni, valamint nagymértékben függ az árfolyamoktól. Ennek következtében 30-40%-os bukást könyvelhettek el ezek az alapok, az elmúlt 3 hónapban. 17
III. Új befektetési alap születése A magyar gyakorlatban az alapkezelő a piaci igényekre alapozva dönt új befektetési alap indításáról. A fejezet megírásakor saját gyakorlati tapasztalataim használtam fel. III./1. Kezdeti lépések, engedélyek megszerzése Az alap megbízásából egy marketing csoport piackutatást végez, amelyben felméri a piaci igényeket. Így a meglévő ötletet alakítják, az igényekhez. A portfólió menedzserek a piaci igény és az ötlet egyeztetése után kiválasztják a befektetési politika körvonalait. A következő lépés a termék konkrét kidolgozása, kifejlesztése. Ekkor történik a partnerek kiválasztása és szerződtetése (letétkezelő, forgalmazó, könyvvizsgáló, tanácsadók, ingatlan értékelő, befektetési szolgáltató, közzétételi helyek) és még esetleges marketing tevékenység (marketing anyagok gyártása). A következő vagy az ezekkel párhozamosan történt lépés a Tájékoztató, a Kezelési szabályzat és a Rövidített tájékoztató elkészítése. Kötelező tartalom: befektetési politika és kockázatok ismertetése részletesen, az alapot és a befektetőket terhelő költségek, a befektetés kockázatai, valamint forgalmazás módja (ideje és helye). A befektetési politikában mindig meghatározza az alapkezelő, hogy milyen piacon keresi a befektetési lehetőségeket, milyen értékpapírokat fog vásárolni az alap, és milyen szempontok szerint választja ezt ki az alapkezelő, illetve az alap tőkéjének mekkora részét helyezheti el a különböző fajta befektetésekben, és az egyik legfontosabb, hogy meghatározza az elérendő célt hozamok terén. Ezt referenciahozamnak vagy benchmarknak hívják, és egy vagy több részvény -, kötvény-, illetve egyéb piacokat leképező index teljesítményét jelenti. Az indexkövető alapok kifejezetten arra törekszenek, hogy pontosan a benchmarkhozamot nyújtsák befektetőiknek, míg az aktívan kezelt alapok célja ezzel szemben, hogy legalább a referencia-index hozamát elérje, de lehetőség szerint szárnyalja túl. Ha például egy alap magyar részvényekbe fektet, akkor referenciaként a BUX indexet jelöli meg, a hazai kötvényekbe fektető alapok 18
általában a magyar államkötvények alakulását jelző MAX kötvényindexek közül választanak maguknak megfelelő referenciaindexet. Sok alap több benchmark kombinációját adja meg referenciaként, ekkor a referenciahozam is ezen indexek hozamainak keveréke lesz. Ez olyan alapoknál figyelhető meg, amelyek több részterület között osztják meg befektetéseiket, mint például a vegyes alapok, vagy a nemzetközi alapok. Miután megalkották a befektetési politikát az alapkezelők, elkészítik a Tájékoztatót és elküldik a PSZÁF-nak, valamint felülvizsgáltatják vele. A PSZÁF miután engedélyezi az új alap létrehozását folyamatosan nyomon követi a befektetési politikában leírtakat, és ha eltérést vél felfedezni, akkor szankcionál. A PSZÁF által történt nyilvántartásba vétel után nyilvános kibocsátású alapoknál az alapkezelő meghirdeti a jegyzési eljárást a befektetők számára. III./2. Jegyzési eljárás Jegyzési eljárás keretében tehetjük meg, hogy kellő tájékozottság után, elkezdünk jegyeztetni befektetési jegyet. Az alap induló vagyonát a befektetők a jegyzés során fizetik be. Maga a jegyzési eljárás arra szolgál, hogy a befektetők megvásárolhassák a befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket. A jegyzési időszak legalább három napig, de sokszor több hétig tart. Mennyi pénz gyűlik össze az alap jegyzésekor? Az előírások szerint a bárki számára elérhető nyilvános alapok induló tőkéje, tehát a jegyzés során összegyűjtött pénz el kell, hogy érje a kétszázmillió forintot (ingatlanalapoknál az egymilliárd forintot) ahhoz, hogy a jegyzés érvényes legyen, és az alap megkezdhesse működését. Ez a minimumelvárás azonban a legtöbb esetben nem jelent akadályt, és nem ritka, hogy egy-egy alapba n akár több milliárd forintot is elhelyeznek a befektetők a jegyzés során. Ha a jegyzés mégis sikertelen, a már befizetett pénzt az alap haladéktalanul visszafizeti. Előfordul, hogy az alapkezelő úgy ítéli meg, hogy bizonyos tőkenagyság felett már nem tudná az új alapot hatékonyan működtetni, így megszabja, hogy maximum mekkora tőkét helyezhetnek el az alap jegyzésekor. Ha az érdeklődő befektetők mégis ennél több pénzt szeretnének az alapba fektetni, akkor az 19
alapkezelő úgynevezett allokációs módszerekkel határozza meg, hogy kitől mennyi tőkét fogad el. Hogyan vásárolhatunk befektetési jegyeket jegyzés után? Ha elmulasztottuk egyegy szimpatikus alap jegyzési időszakát, akkor sem kell aggódnunk, a kiszemelt befektetési alap jegyeihez más utakon is hozzájuthatunk. Az alapokat ebből a szempontból két fő csoportba sorolhatjuk. Az első ilyen csoport a nyíltvégű alapok köre. Ezek az alapok a jegyzés lezárulta után is folyamatosan bocsátanak ki jegyeket, illetve vissza is váltják azokat. A zártvégű alapok a jegyzés lezárása után már nem bocsátanak ki újabb befektetési jegyeket, és nem is lehet belőle kivonni a befektetett pénzt. Azonban a zártvégű alapok jegyeit jegyzés után az alapkezelő köteles bevezetni a tőzsdére. A zártvégű alapok jegyeit tehát nem magától az alaptól, hanem más befektetőktől vásárolhatjuk meg a tőzsdei forgalomban, illetve így is értékesíthetjük a birtokunkban lévő jegyeket. A jegyzést követi maga a keletkeztetés, azaz, a befektetési jegyek létrehozása. III./3. Keletkeztetés menete A jegyzést követi maga a keletkeztetés, amit ebben a fejezetben részletesen ismertetek, hiszen munkám során ezzel is foglalkozom. A jegyzés előtt (kb. 2 héttel) az alapkezelőnek érdemes igényelni ISIN adatlapot a KELER Zrt. Partner és Termékfejlesztési osztályánál. Ennek helyes kitöltésétől és visszajuttatásától számítva, rendelkezik a befektetési jegy egy sajátos azonosítóval, ez az ISIN kód. Az ISIN kód az értékpapír nemzetközi azonosító jele, ez a kód az egy sorozatba tartozó befektetési jegyeket jelöli, így ha a név alapján nem tudnánk beazonosítani egy-egy befektetési alapot, az ISIN kód alapján biztosan meg tudjuk tenni. Az alapkezelő következő feladata felvenni a kapcsolatot a KELER Zrt. Demat osztályával, amelynek során kap az alapkezelő egy ügyintézőt, akinek az alábbi dokumentumokat kell eljuttatni: tájékoztató, rövidített tájékoztató, kezelési szabályzat, jegyzési eredmény, megállapodási szerződés KELER Zrt.-vel, letétkezelő igazolása alapján, PSZÁF nyilvántartásba vételi kérelem. Az összes dokumentum ellenőrzése után, egy konkrét időpontban történik a befektetésijegy-sorozat keletkeztetése, ez történhet személyesen a KELER Zrt.- ben előre egyeztetett értéknapon. Ez az ún. demat szobában történik, ahol 20
rögzítésre kerül a befektetési jegy törzsadatai, valamint ekkor kerül jóváírásra - az adott bank vagy brókercég KELER Zrt.-nél vezetett-a főszámlán az összeg. Ez az érték a befektetési jegy névértékének és darabszámának szorzatával megegyező összeg. A keletkeztetés KID-en is történhet, ami egy informatikai rendszer, azonban ennek fenntartási költségei vannak, egy alapkezelőnek nem feltétlenül éri meg KID-en keletkeztetni, ellentétben pl. ÁKK-val.. A tőzsdei kereskedés miatt ma csak dematerializált befektetési jegyek kerülnek jóváírásra a keletkeztetés során, azonban ezt a kibocsátó határozza meg. III./4. Forgalmazás, letétkezelés A keletkeztetés után indulhat a forgalmazás, a forgalmazáshoz, pedig forgalmazót kell igénybe vennie az alapkezelőnek, amelyek bankok vagy brókercégek lehetnek. A forgalmazó bonyolítja le a befektetési jegyek visszaváltását és eladását, értékpapírszámlát vezet az ügyfeleinek, amely során nyilvántartja számukra az értékpapír-állományukat. Ezen tevékenységéhez ügynökök segítségét veheti igénybe, akik az alap jegyeire vonatkozó adásvételt közvetítik a befektető és forgalmazó között. Az alapkezelőnek egy letétkezelőt is meg kell bíznia az alap portfóliójában lévő értékpapírok nyilvántartásával, illetve az ezekkel kapcsolatos teendőkkel, mint például a kamatok, osztalékok és tőketörlesztés beszedésével, az alap bankszámlájának vezetésével. A letétkezelő feladata az alap értékelése, valamint védi a befektetők érdekeit, azáltal, hogy törvényes felügyeletet gyakorol az alap tájékoztatójában lefektetett befektetési irányelvek betartása felett. 21
IV. Befektetési célomhoz illeszkedő alap kiválasztása A befektetési alapok általános információival most már tisztában vagyok, azonban most jön a nehéz kérdés, miszerint melyik a legjobb alap számomra? Minden befektető ezzel a kérdéssel küzd meg minden egyes befektetési döntés meghozatala előtt, pontosabban a gyakorlott befektetők már általában tudják, hogy hogyan válasszanak maguknak alapot, de hogy konkrétan melyik alapban helyezzék el pénzüket, okozhat némi fejtörést! Minden befektetőnek, más a kockázatviselési hajlandósága, azaz más-más hozamot is várnak el, ezáltal. Van, aki szeret kockáztatni, de olyan is van, aki szereti biztonságban, minimális kockázat mellett tudni a pénzét. Általánosságban nem lehet kimondani, hogy egy alap jó, vagy rossz, illetve megfelelő-e, hiszen az mindig a befektető személyétől és elvárásaitól függ. Ezért a befektetési alapokat, mint ahogy azt már bemutattam, aszerint csoportosíthatjuk, hogy azok milyen megoldásokat kínálnak a befektetni szándékozók hozam, kockázat és likviditás elvárásaira. Talán minden befektetésre igaz, hogy a három előny valamelyikét (alacsony kockázat, magas hozam, könnyű hozzáférés) fel kell áldozni a másik kettő érdekében IV./1. A kiválasztás elméleti lépései 5 Általában a megfelelő alap kiválasztása két lépcsőből áll. Első lépésben meg kell határoznunk az alap típusát, amihez elsősorban a befektetés tervezett idejét kell számításba vennünk, illetve annak az időnek a bizonyosságát, vagyis a befektetésünk hamarabbi felszámolásának valószínűségét. Fontos meghatároznunk az elviselhetőnek tartott kockázat mértékét és a kockázathoz társulva az elvárt hozamokat. A befektetési alapokra is igaz, hogy hosszú távon magas hozamokat, csak magasabb kockázat mellett biztosítanak. Ezért is fontos eldönteni, hogy milyen időtávra keressük az adott befektetési lehetőséget. 5 Hozamplaza.hu /Befektetési alapok, és a Walter, Gy. : Vagyonkezelői gyakorlat és portfóliókiválasztás Magyarországon c. könyv volt segítségemre. 22
Minél kockázatosabb egy eszköz, vagy az eszközbe fektető befektetési alap, azaz minél nagyobb a hozam ingadozása, volatilitása, annál hosszabb időszak szükséges ahhoz, hogy a hozamok nagy valószínűséggel meghaladják az alacsonyabb kockázatú eszközökét. Azaz minél később akarjuk visszakapni a befektetésünket, annál magasabb kockázatot vagyunk képesek felvállalni, és annál magasabb hozamra számíthatunk hosszútávon. Ebben segít az alapok befektetési politika szerinti kategorizálása, hiszen a legalacsonyabb kockázatú likviditási alapoktól és pénzpiaci alapoktól, a rövid- és hosszú kötvény alapokon illetve a vegyes alapokon át, a leghosszabb távra ajánlott részvényalapokig terjednek a lehetőségek. Ha a befektetés tervezett idejében nem vagyunk biztosak, vagy fennáll annak a lehetősége, hogy a tervezett idő előtt is szükség lesz a pénzre, akkor nagyon fontossá válik a likviditás kérdése is. A befektetési alapok általában likvidek, nyíltvégűek, vagy lejárat előtt megszüntethető zártvégű alapok, ám vannak olyan befektetési alapok (például a határozott futamidejű zártvégű alapok), melyek ebből a szempontból másképpen viselkednek. Bár van lehetőség a zártvégű alapokból is idő előtt kiszállni, elmondható, hogy a zártvégű alapok esetében elsősorban az alapokra jellemző likviditásról mond le a befektető, például az időszak végére ajánlott hozamgarancia fejében. Ez azonban csak akkor felel meg a befektetőnek, ha előre biztos abban, hogy a futamidő végéig nem lesz szüksége a befektetett pénzre. A befektetés tervezett ideje mellett a választott alap típusát befolyásolhatja a befektető kockázatvállalási hajlandósága is. Mindenkinek el kell eldöntenie, hogy egy esetleges hozamvisszaesés, netán veszteség mennyire elviselhető számára. Azok, akik mindenben biztosra szeretnek menni, jobb ha egy kockázati fokozattal lejjebb mennek, míg azok, akik egyébként is tőzsdéznek mondjuk, vagy szeretik a szerencsejátékokat, illetve tudják magukról, hogy magasabb a kockázattűrő képességük, választhatnak magasabb kockázatú alapot is. A második lépésben a kiválasztott alaptípuson belül kell alapkezelőt és befektetési alapot választani. Itt az alapok múltbeli teljesítménye mellett az alapkezelő stratégiája, módszerei, eljárásai és folyamatai, valamint az eltérő díjak mértékei is fontos szempontok lehetnek. Az alapok múltbéli teljesítményeinek összehasonlításánál fontos, hogy csak azonos befektetési stratégiájú alapok, csak azonos időszakra vonatkozó, azonos 23
módon számolt teljesítményeit hasonlítsuk össze. Az időszaki hozamok mellett érdemes a kockázatot kifejező szórást is figyelembe venni. Nagyon fontos megemlíteni azonban, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek a jövőbeli hozamokra garanciát, tehát például a múltban gyengébben teljesítő alap a jövőben teljesíthet jobban egy korábban jobban teljesítő alapnál! Az alapkezelő stratégiájáról, módszereiről, eljárásairól és folyamatairól képet kaphatunk az alap tájékoztatójának áttanulmányozása során. Kétféle alapkezelési stratégiát különböztetünk meg, aktívat és passzívat. A passzív vagyonkezelés azt jelenti, hogy az alapkezelő próbálja követni a piacot, illetve az azt reprezentáló referenciaindexeket. A passzív alapkezelés akkor sikeres, ha a lehető legkevésbé tér el a követett indexek teljesítményétől. Ez csökkenti ugyan az alapkezelő kockázatát, de egyben azt a plusz hozamot is, amit az alapkezelő adhat hozzá (vagy vehet el) a piac teljesítményéhez. Aktív alapkezelés esetén az alap a követett mögöttes piachoz képest szabadabb kezet kap, az egyes eszközök kiválasztása, alul- vagy felülsúlyozása terén nagyobb a mozgástere, így a referenciahozamokhoz képest nagyobb teljesítmény eltérésre képes. Ez jelenthet magasabb hozamot, de ugyanakkor nagyobb kockázatot is. Az alapok közül az ún. indexkövető alapok tekinthetők passzívan kezelt alapoknak, ezek befektetési politikájukban arra törekednek, hogy egy adott piaci indexet, általában részvényindexet minél hűebben leképezzenek és minél szorosabban kövessenek. A másik végletet a teljes hozamra törekvő (total return) alapok jelentik. Ezek az egyéb kategóriába tartoznak a BAMOSZ besorolásában, mivel olyan mértékben nagy mozgásteret szabnak meg maguknak az alapkezelők, hogy más befektetési politika szerinti kategóriába nem férnek be. Ez a nagyobb mozgástér, az aktív vagyonkezelés azt jelenti, hogy az alapkezelő nagyobb hatással van az alap teljesítményére, azaz az alapkezelő kockázata nagyobb, ami nem feltétlenül jelenti az alap nagyobb kockázatát. Főként kisbefektetőknél, azaz az én esetemben is különösen fontos szempont az alapkezelők díjainak az összehasonlítása, melyek jegyzéke (díjjegyzék) könnyen elérhető az alapkezelők honlapján. A díjak lehetnek az alapra terhelt vagyonarányos díjak (ilyen például maga az alapkezelési díj) és fix díjak (például befektetési jegyek vásárlásakor vagy visszaváltásakor). Ha ezt mind megtettük, nincs más dolgunk, mint az adott befektetési alap befektetési jegyeit megvásárolni és figyelemmel kísérni, azok 24
hozamait, illetve megvárni a befektetésünk gyümölcsének megérését, majd később élvezni magát a gyümölcsöt. IV./2. A kiválasztás gyakorlati lépései Az elméleti tudásomat ideje a gyakorlatban is alkalmazni. Ebben a fejezetben bemutatom, hogy milyen lépéseket tettem, annak érdekében, hogy kiválasszam magamnak a megfelelő befektetési alapot. Mielőtt a részletek kidolgozásába kezdtem volna, megfogalmaztam a célom, amely a következő volt: Rövid időtávra (2-4 hónap) szeretnék befektetni 1.000.000 Ft-ot, sajnos előfordulhat, hogy hozzá kell nyúlnom, ezért fontos számomra a likviditás. A kockázathoz való viszonyulásom alacsony, hiszen a jelenlegi piaci körülmény és az elmúlt két hónap gazdasági eseményei óvatosságra intenek. Éves szintű 13-14%-os hozammal lennék elégedett (2008. november 3.). A dátum a célom meghatározásának időpontja, melynek azért van nagy jelentősége, mert befektetési döntésemet, és így célomat is a piaci környezethez kell alakítani, de célom a piaci környezet változásával is módosulhat. Ezt bizonyítja a hozammal kapcsolatos elvárásom, amely két hónappal ezelőtt alacsonyabb volt. Célomat és elvárásomat figyelembe véve pénzpiaci alapokat kezdtem feltérképezni a magyar piacon. Olyan kötvény- vagy betétjellegű eszközöket tartó alapfajtát kerestem, mely portfóliójának átlagos futamideje nem haladja meg a 6 hónapot, ez azért fontos, mert rövid távra tervezek. A pénzpiaci alap részvényt egyáltalán nem tarthat, így a legkevésbé kockázatos, hiszen teljesítményét alig érintik a kötvénypiaci hozamváltozások vagy a tőzsdei pánikok. Ez a jelenlegi piaci helyzetben nagyon fontos kritérium volt számomra, mivel kockázatvállalási hajlandóságom alacsony. Ennek persze az az ára, hogy hosszabb távon a többi alaptípusnál várhatóan alacsonyabb hozamot biztosít. A pénzpiaci alap előnyei: a banki látra szóló kamatoknál a kedvezőbb hozam és az alacsony költségek, azonban a jelenlegi 11,5%-os alapkamat mellett a banki betéti kamatok is folyamatosan nőnek. Ezt a hozamelvárásommal kapcsolatban tartom fontosnak megemlíteni, hiszen a banki betéti kamatánál magasabb hozamot szeretnék. Úgy érzem ez a különbség (1-2%), kompenzálná a kockázatom. 25
Mivel az alapok előre nem ígérhetnek hozamot, az egyetlen mankót a múltbeli hozam jelentheti. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a múltbeli hozamok az alapok jövőbeni teljesítményeire nem nyújtanak garanciát. Természetesen egy adott alap múltbeli teljesítménye nem lényegtelen információ, különösen más hasonló befektetési politikával rendelkező alapokkal összehasonlítva. Adatokat szolgáltat ugyanis arra vonatkozóan, hogy az alap a számára kedvező piaci eseményeket milyen hatékonysággal tudta kihasználni, illetve válság esetén milyen sikerrel védte a befektetők pénzét. A befektetési alapok piacát tanulmányozva rájöttem, hogy a kínálat annyira széleskörűvé vált mára, hogy annak ellenére, hogy a célom és az alap fajtáját is tudom, nagyon nehéz lesz döntenem. A magyar piacon fellelhető pénzpiaci alapokat kiválogattam, ezek hozamát a 1. Táblázatban 6 foglaltam össze. 1.Táblázat Pénzpiaci alapok hozamai (2008. május-október) 2008 Acces Aegon Budapest CIB Erste Futura IE Május 6,4% 5,83% 5,56% 2,71% 6,83% - 7,33% Június 6,11% 5,33% 5,48% 2,49% 6,83% - 7,47% Július 5,7% 4,51% 5,37% 2,21% 7,02% 2,05% 7,95% Augusztus 4,99% 2,73% 4,89% -2,18% 7,11% -0,8% 8,21% Szeptember 4,22% 0,43% 4,26% -6,82% 7,33% -4,56% 8,5% Október 2,87% -3,68% 3,2% -17,89% 6,96% -12,82% - 2008 KH MKB OTP Pioneer Raiffeisen Volksbank Május 7,4% 7,68% 7,40% 5,18% 7,69% 6,93% Június 7,43% 7,76% 7,90% 4,10% 7,73% 7,01% Július 7,67% 7,90% 8,10% 3,85% 7,74% 7,05% Augusztus 7,07% 7,54% 8,61% 2,65% 7,96% 7,2% Szeptember 7,01% 7,76% 7,11% 0,01% 8,01% 7,02% Október 6,92% 7,42% 6,95% -5,82% 7,39% 6,55% Forrás: portfolio.hu/ kalkulátor 6 A táblázat kitöltéséhez a www.portfolio.hu hozam kalkulátorát használtam. 26