Idegszövet A legdifferenciáltabb szövet, ami képes ingerek felvételére, ingerület létrehzására, vezetésére, feldlgzására és válaszingerek képzésére. Ectdermális eredetű. Az idegszövetben 2 sejttípus található: - vezetőképes idegsejtek /neurnk/; - támasztófunkcióval rendelkező gliasejtek / neurglia/. A neurn részei: dendritek: az idegsejt kisebb nyúlványa, vagy plazmanyúlványa. A dendritek Nissl-szemcséket tartalmaznak. axnk: az idegsejt hsszú nyúlványa, a sejtestből indul ki, ahl Nisslszemcséket nem tartalmaz. Az axnkat csprtsíthatjuk a körülvevő gliasejtek alapján: csupasz hüvelyű rstk: csak a kp. idegrendszer legvéknyabb rstjai hüvelyes rstk: Schwann-sejtes brításúak: szimpatikus idegrendszer rstjai és vékny érzőrstk Schwann- és myelinsejtes brításúak: perifériás rstk legnagybb része myelinsejtes brításúak: közpnti idegrendszer pályáit brítja A hüvely úgy alakul ki, hgy a gliasejt /pl. Schwann-sejt/ rácsavardik az axnra, így kialakítva a hüvelyt. 2hüvely között behúzódás található, ez a Ranvier-féle befűződés. Minél messzebb vannak ezek a befűződések, annál gyrsabb az ingerületvezetés. Az axnk végződése a synapsis. sma: a neurn teste,váltzó nagyságú és alakú lehet. Plazmájában Nisslszemcsék találhatók, kivéve az axn eredési helyén. A neurnban igen intenzív fehérjeszintézis van /Nissl-szemcsék!/. nucleus: a sejtmag A neurnk csprtsítása: /nyúlványuk száma szerint/ 1 nyúlványs v. unipláris idegsejt álegynyúlványú v. pseudunipláris idegsejt bipláris v. 2nyúlványs idegsejt multipláris v. többnyúlványú idegsejt /funkció szerint/ érzőidegsejtek v. receptrsejtek mzgatósejtek v. effektórikussejtek interneurnk v. érző és mzgató sejtek közötti idegsejtek A gliasejtek: közpnti idegrendszerben lévő gliasejtek: ependyma: a közpnti idegrendszer üregeit határlja macrglia v. astrcyta: 2 típus: plazmás sejt: a kp. idegrendszer szürkeállmányában található rsts sejt: a kp. idegrendszer
fehérállmányában található micrglia: kis sejtek kis nyúlványkkal, a fehérállmányban találhatók mesglia ligdendrglia perifériás gliasejtek: Schwann-sejtek: közepes méretű sejt, mely a perifériás és vegetatív idegek hüvelyét képezi szatellitasejtek: a spinalis ganglink pseudunipláris idegsejtjeit veszik körül Az idegvégződéseknek két fő csprtja van: /hl végződik/ terminális idegvégződés: más tipusú szövetben végződik /pl. kötő v. hámszövetben/. receptr végződés: exterreceptrk: külvilág ingereit fgják fel /pl. érzékszervek, bőr/. A receptrk lehetnek szabad végződésűek / sejtek közé hatl, de nem defrmálja azkat/, vagy idegvégtestek /defrmálja a sejteket/ Típusk: Meissner testecske: tapintás érzete Vater-Pacini testecske: mély receptr érzete Glgi-Mazzni testecske: nymás, vibráció érzete Krause-féle testecske: hideg, feszülés érzete Ruffini-féle testecske: meleg érzete interreceptrk: a szervezeten belüli váltzáskat érzékelik presszrreceptrk termreceptrk kemreceptrk zmreceptrk effektr végződés: mzgató-végrehajtó készülékek interneurnális v. idegsejtek közötti végződés: lehet kis és nagy felületű végződés /attól függ, hgy az axn és a dendrit hgy helyezkedik el egymáshz képest/. 2frma ismeretes: kémiai synapsis: praesynapsis részben valamilyen neurtransmitter anyag /serkentő
I.TÉTEL A gerincvelő anatómiája, pályái és működése v. gátló/ képződik, és ez ugrik át a pstsynapsisra. Csak egyirányú frgalmat biztsít /praeps t/ elektrms synapsis: a két rész között igen kicsi a rés. Az ingerület átugrik az egyikről a másikra. Kétirányba terjedhet az ingerület! /praep st/ Gerincvelő-medulla spinalis: Az emberben ujjnyi vastag köteg, mely a nyúltvelő flytatásaként (a framen ccipitale magnumtól) húzódik le a gerinccsatrnában canalis verteble az I-II lumbalis csiglyákig. Kb.: 1,20-1,50 m hsszú, mely a testmagasságtól függ. Kúp alakban végződik cnus medullaris, melyből egy vékny, fnalszerű köteg húzódik filum terminale, melyben futnak a lumbalis, sacralis, caudalis idegek gyökerei, melyek a gerincvelőt körülvevő dúrazsákn belül egy lófarkra emlékeztető képletet alktnak cauda equina A dúrazsák és a velő között liqur van, mely fizikai és mechanikai védelmet nyújt. Nem sima felület, szelvényezett, szegmentált. A gerincvelőből szegmentalisan párs idegnyalábk lépnek ki. 30-31 gerincvelői szegmentum van: -8 nyaki, cervicalis, -12 háti, thracalis, -5 ágyéki, lumbalis, -5 keresztcsnti, sacralis, -1farkcsnti. Két ldalt idegek lépnek ki pársan. Elülső gyökereken lépnek ki a mzgatóidegek, hátulsón lépnek be az érzőidegek. Kilépő idegek nervi radicularens A gerincvelő mellső részén, hsszában, a középvnalban találjuk a fissura medina anterirt, hátul a sulcus medianus pszterirt. A sulcus medianus pszterirból kétldalt lateralisan találjuk a sulcus drslateralist. A hátsó nervus radicularisn egy brsó nagyságú képlet van ganglin spinale. Itt lvad össze az első és hátsó nervus radicularis, alktja a nervus spilalist. A nervus spinalis a csiglyák által létrehztt framen interverteblén keresztül hagyja el a gerinccsatrnát. A gerintvelőn két magasságban két duzzanat található: 1.nyaki duzzanat intumestentia cervicalis - IV-V nyaki csiglyánál - felső végtagk beidegzése 2. ágyéki duzzanat intumestentia lumbalis -I-II lumbalis csiglyáknál - alsó végtagk beidegzése
A gerincvelő keresztmetszeti képe: Jellegzetes, pillangóra emlékeztető szürkeállmány substantia grisea, melyet a fehérállmány substantia alba vesz körül. 1. Szürkeállmány, substantia grisea: 4 szarvból áll, 2 elülső és 2 hátulsó crnu anterius és psterius A 4 szarvat középen szürke köteg köti össze, mely közepén egy kis csatrna van canalis centralis.ez felelős a liqur áramlásáért. Az összekötő szürke köteg canalis centralis előtti része a cmmissura grisea anterir, a mögötti rész a cmmissura grisea pszterir. A crnu anterius vasks, bunkós, nem éri el a gerincvelő széli állmányát. Benne nagy multiplaris sejtek vannak, melyek neuritjei alktják a radix anterirt, ezek alktják a spin muskularis neurnkat, melyek a perifériára kifutva képviselik a mzgatóidegeket, harántcsíklt izmkat idegzik be gerincvelő efferens neurnja. A mzgatósejtek egy magt alktnak nucleus basalis anterirt A crnu psterius vékny, karcsú, szürke állmány, mely a gerincvelő széléig kifut, majd flytatódik a radix psterirban. Ide futnak be azk a rstk, melyek a ganglin spinale pszeudumiplaris idegsejtekből származnak. gerincvelő afferens neurnjai. A hátulsó szarv basalis területén sejtcsprt nucleus basalis pszterir. Ugyanezen a szarvn a medialis területen hsszúkás, vális mag Clark-Steirling-féle szlp. A két szarv találkzásánál csökevényes szarvat találunk crnus laterale. Ettől a medial felé 1 mag van, mely a nucleus basalis psterir és anterir között helyezkedik el nucleus intermedius. A hátsó szarv csúcsáhz közel van egy terület, ahl gliaszövet nem található substantia gelatinsa rlandi A hátsó szarv szélén van a nucleus marginalis és a issauer-féle zóna. 2.Fehérállmány, substantia alba: Velőhüvelyes rstk alktják, melyek nagybb részt lngitudinálisan futnak. Köteleknek, funiculli-nak nevezzük. Egy kötél más, mint a többi, mely a sulcus medianus psterir és a hátsó szarv között van funiculus psterir. A funiculus lateralis a hátsó szarv és az elülső kötél, a fissura medianan anterir és az elülső szarv között helyezkedik el. Az elülső szarv tmpa vége előtti fehérállmány a funiculus anterlateralis A fissura meniana anterir nem terjed a szürke állmányig, hanem a fehérállmányból álló harántnyalábként helyezkedik el. cmmissura anterir alba A fehérállmány széléhez szrsan nekifekszik a pia mater, melyben a gerincvelőt tápláló, befutó erek futnak. A közpnti idegrendszer pályái A közpnti idegrendszer fehérállmányát a neuritek alktják. Az idegrendszer pályáit 3 csprtra sztjuk: Összekötő vagy eresztéki (cmmisuralis) pályák. A féltekék szimmetrikus részeit kötik össze Társító (asszciációs) pályák: egy féltekén belül, annak különböző
területei között létesítenek kapcslatt Vetületi (prjekciós) pályák: az idegrendszer különböző reflexemeleteit összekötő, hsszú neurnk nyalábjai. Egyesek afferens, másk efferens jellegűek. A gerincvelő pályái: Gll-féle pálya, Burdach-féle pálya, Oldalsó piramispálya, Tractus rubspinalis, Flechsig-féle pálya, Gwers-féle pálya, Tractus spinthalamicus, Tractus reticulspinalis, Tractus livspinalis, Tractus vestublspinalis, Tractus tectspinalis, Elülső piramispálya A gerincvelő pályarendszere: A gerincvelő pályáit 3 nagy csprtra sztjuk: A., Gerincvelő afferens (érző) pályái: felszálló pályák, melyek afferens rstkból állnak hátsó szarvn futnak be és futnak felfelé 1. Gnsztikus, vagy epikritikus érzéseket vivő pályák: alsó végtagkból jövő rstk alktják a Gll-féle pályát a törzsből és a felső végtagkból jövő rstk Burdach-féle pályáknak nevezzük. Gnsztikus érzések: finmabb taktilitás, helyzetérzés, mzgásérzés, érzéslkalizáció, diszkriminációs érzés, vibrációs érzés, kétdimenziós érzés. 2. Tractus spinthalamicus anterir: a tapintásérzést szállítja a thalamusba 3. Tractus spinthalamicus lateralis: hő- és féjdalmérzést szállít a thalamusba 4. Tractus spincerebellaris drsalis (Flechsig), Tractus spincerebellaris ventralis (Gwers) mind a 2 pálya a harántcsíklt izmrstkból szállít tónusérzéseket a kisagyba egyensúlyzásnál nagy szerepe van B., A gericvelő efferens (mzgató) pályái: leszálló pályák, melyek efferens rstkból állnak mellső szarvn lépnek ki 1. Piramis pálya: legfntsabb mzgatópálya 3 neurnból áll, crticspinalis, spina-spinalis, spinmuskularis neurnból tudats mzgás kivitelezője 2.Extrapyramidalis pályák: 5 fntsabb extrapyramidalis pálya: -rubspinalis pálya -reticulspinalis pálya -tectspinalis pálya -livspinalis pálya -vestibulspinalis pálya Az extrapyramidum ősi mzgásmechanizmuskat kivitelező pályákból áll, melyek funkciói nem a tudattól, hanem az ösztönvilágtól függ. C.,A gerincvelő autchtn pályái:
gerincvelőben kezdődnek és tt is végződnek szegmentumkat kötnek össze (egy szúrásra alkalmaztt fájdalmingerre egy egész izmcsprt válaszl egy szegmentumba érkező ingerület nemcsak a szegmentum mzgatókörét kapcslja, hanem az alsó és felső szegmentumkat is. A gerincvelő működése Legősibb reflexközpnt a gerincvelő. Reflex: az idegrendszer közvetítésével a szervezetet érő különböző ingerek hatására törvényszerűen létrejövő adekvát válasz. Lehet: veleszületett (feltétlen) reflex: -tanulni nem kell -tudattól független mechanizmusn alapszik tanult (feltételes) reflex: -kndicinálás útján kiváltható reflex -feltételhez kötött, begyakrlt -ép agykéreg funkció szükséges hzzá A reflexnek meghatárztt idegrendszeri struktúrája van. Ez a reflexív. ingerfelvétel, recepti ingerület e közpntba jut, afferentati közpnt feldlgzza, CES, CIS állapt közpntból effektrszervhez jut, efferentati effektrszerv működik, reacti Az egyszerű reflexek bilógiai fntsságúak, reflexlánckká összegződnek, melyet Sherringtn lánckká integratinak hívunk A reflex sajátsságai: Lcalisati: minden reflexflyamatnak van kiváltó területe (receptr), amit reflexgén zónának nevezünk. Irradiati: inger fkzásával a reflexválasz intenzívebbé válik. Reflexkésés: inger hatásától a reflexválaszig eltelt idő (3-6 sigma) Kifáradás: egymás utáni gyakrlás után kifárad, hltt még működne. Utókisülés: afferentati megszűnte után a reflexív efferens szárában az ingerületi flyamat még jó ideig látható. Térbeli facilitati: több neurn ingerületi állapta egy neurnra tevődhet át. Időbeli facilitati: egymás után érkező, küszöb alatti ingerületek ingerületi állaptt gerjesztenek Occulusi: egy közpntra egy időben ható két irányból érkező erős afferentati gyengébb választ vált ki, mint az egyenként adaglt afferentátik reakciinak összege küszöb alatti széli izgalm Reflexközpnt működése: az afferentatis impulzusk a reflexközpntban izgalmi állaptt idéznek elő sk impulzus kell CES-be jut, kisül az efferens rst felé Ugyanekkr más területet gátl
A gerincvelő reflexeinek 2 csprtja: Saját reflex (mytacticus reflex) az az reflex, melynek afferentatis és efferentatis területe azns pl.: biceps-reflex, triceps-reflex, térd-reflex, Achilles-reflex, medipularis reflex Reflex Szegmentali Kiváltási mód Eredmény s zóna Bicepsreflex C 5-6 A bicepsinára mért ütés Könyökhajlítás Tricepsreflex C 6-7 A triceps inára mért Könyökfeszítés Medippubial is reflex D 6-12 és L 2-4 ütés A symphysis pubisra gyakrlt ütés Térdreflex L 4 A ligamentum patellaera mért ütés Achillesreflex S 1 Az Achilles-inra mért ütés A hasizmk és néha a cmbaductrk cntractija Feszítés sa térdizületben A láb plantarflexiója Idegen reflex: afferentatis és efferentatis területe nem egyezik meg pl.: talpreflex, hasbőrreflex, analis reflex, crematerreflex jellemzi az idegen reflexet, hgy reakciójuk mértéke aránys az inger mennyiségével nagybb ingerre flexi és triflexi A gerincvelő a mtrs krdinatiban kifejtett tevékenységét 2 funkci teljesíti: alap izmtónus fenntartása reciprk ennervati A gerincvelő fnts vegetatív működéseket kifejtő közpnt. A gerincvelő működéseinek csprtjai Trphicus működés: mellső és hátsó szarv idegsejtjeinek szerepe van az általuk innervált szövetek nrmális anyagcseréjében mzgatósejtek pusztulása srvadást idéz elő Vasmtrs működés: -érszűkítés Verejtékelválasztás szabályzása: gerincvelő chlinergias idegei idegzik be Pilmtrs beidegzés: szőrt állító izmk a mellkasi és ágyéki szelvényekből nyerik idegüket, pl.: libabőr Zsigeri beidegződés: vizelés, székelés, erecti, ejaculati beidegzi az egész béltractust, brnchuskat,szem szivárványhártyájának kntractilis elemeit Viscer-cutan összeköttetések (Head-féle zónák) zsigerekben keletkezett fájdalmak a bőrterület meghatárztt szakaszaira vetülnek ki.
II.TÉTEL Az agytörzs anatómiája, pályái és működése. Az agytörzs a közpnti idegrendszer II. reflexemelete alapvető működéseket szabályz: biztsítja a testhelyzet megtartását, szabályzza a légzést, a nyelést, a szívverést, a tápanyag-felhasználás ütemét, és ha szükséges, fkzza az éberséget. Ha az agytörzs súlysan megsérül, akkr ezek az autmatikus működések kiesnek, ami hamarsan halálhz vezet. Az agytörzs ürege az aquadectus Sylvii, egy kb kettőtűnyi csatrna. Gyakran képzi a liqur keringés akadályát. A hárm részből álló agytörzs a középső és az utóagyhólyag állmányából fejlődik. A középagy (mesencephaln) a legkevésbé differenciálódtt agyrészlet, míg az utóagy (rhmbencephaln) hólyagjából a következő képletek fejlődnek: híd, (pns cerebri) nyúltvelő (medulla blngata) kisagy (cerebellum) Középagy mesencephaln) a mesencephaln az agyvelő legkisebb része, de épsége az egész közpnti idegrendszer működésének nélkülözhetetlen feltétele, a középső agyhólyagból származik a többi agyrészlethez visznyítva ez szenved a legkisebb váltzást a fejlődés flyamán a közpnti idegrendszernek van egy vízszintes (Frel-féle), és egy függőleges (Meynert-féle) tengelye a mesencephaln állmányában a III., és a IV. agyideg magja helyezkedik el a III. és a IV agykamrát a Sylvus-csatrna köti össze A mesencephalnn felső drsalis és alsó ventrális részt különböztetünk meg, e kettőt a lateralis felszínen található barázda a sulcus lateralis mesencephali válaszja el felső drsalis rész: vasks, főként szürkeállmányból származó lemez, lamina quadrigemina, rajta 4 dmbcska( clliculus) a clliculusk félgömbszerű, dudrs kiemelkedések, melyek két felső (clliculus superir) és két alsó (clliculus inferir) párból állnak. Mindegyikből két pár rstkat tartalmazó kar húzódik felfelé és ldalra a felső ikertestek a reflexes szemmzgásk, pupillareflexek kapcslóállmása 2. alsó ventrélis rész: két agykcsány (pedunculus cerebri) képzi, amely a nagyagykéregből kiinduló és az alsóbbagyrészekbe futó hsszú pályákat tartalmazza alsó felszínén a két széttérő agykcsányközött hármszögletű bemélyedés van, melyet az állmányba nymuló artériák futnak át. Ezért a területet substantia
perfrata psterirnak nevezik. A kérgi közpntból kiinduló pályákat az agyidegek mzgatják A középagy rétegei: tectum felső (tető): a lamina quadragemina alktja jórészt idegsejtekből áll felsőcllicusk a másdlags látóközpnt, alsó cllicusk a hallás kéreg alatti közpntja tegmentum középső (fedél): magába fglalja az aquadectuskörüli laza szerkezetű, idegsejtekből és rstkból álló frmati reticularist és a Sylvu-csatrna körüli szürke és fehérállmányt, benne a III. és IV. agyideg magvával és két nagy szemmel is látható, extrapyramidalis közpntt, a mesencephaln két szürkemagvát: a nucleus rubert és a substantia nigrát. A substantia nigra, vagy nucleus niger, hsszúkás, vális, pigmenttől barna színű mag, mely határt képez a tegmentum és a pedunculus között. A nucleus ruber kerek, friss agymetszeten kissé vöröses színű mag a substantia niger felett. Mindkettő párs mag. pedunculus alsó, (basalis): pedunculus, agykcsány. Kizárólag rstkból áll pályákat tartalmaz, melyek a crtex (kéreg)sejtjeiből erednek, és a híd, a nyúltvelő és agerincvelő biznys magvaiban, illetve sejtcsprtjaiban végződnek 3/5 részét a pyramispálya fglalja el 2. A híd pns középvnalban fekvő, gesztenye alakú és nagyságú részlet, mely a mesencephalnt köti össze a medulla blngatával, a nyúltvelővel ventrális felszínén előlés hátul harántbarázda választja el a szmszéds agyrészektől alsó felszíne a nyúltvelő, ugyanezen felszínével a IV. agykamraalapját képezi ldalfelé a hídállmány elkeskenyedik, és mind a két hídkar benymul a kisagyba elülső végéből indulnak széttérő irányban a pedunculusk keresztmetszetben az alsó részen hsszanti és harántrstzat látható, felső részében középen laza szerkezetű sejtek és rstk halmaza helyezkedik el. A hídban találjuk az V., VI. és a VII. agyideg magvait Itt a nagyagyból leszálló pályák lyan rstkra kapcslódnak át, melyek a kisagyba futnak 3. A nyúltvelő medulla blngata az agyvelő legalsó része a pns alatt elnyúlt, nagyjából hengeres test, szélesebb rális, keskenyebb caudalis résszel, lefelé éles határ nélkül flytatódik a framen ccipitale magnumn át a gerincvelőbe. Ventális felszínén a középvnalban barázda, a fissura mediana anterir húzódik. Két ldalán kiemelkedés látható, melyeket a magukba fglaló piramispályáról piramisnak nevezünk Ezektől kétldalt fekvő, kisebb kiemelkedés az liva
Háti felszíne a hídéval együtt a IV. agykamra alapját képezi Tetején, a középvnalban ugyancsak barázdát találunk, a sulcus medianus psterirt Ezektől kétldalt két-két köteg fekszik, melyek tmpa dudrbanvégződnek Medialis a Gll-köteg, lateralis a Burdach-köteg Megvastagdtt végükben idegsejtek alktta hasnnevű magvak helyezkednek el Oldalt a Burdach-köteg és az liva közötti kiemelkedés a nyúltvelő ldalkötege, mely mint crpus restifrme a kisagyban flytatódik Itt találjuk a VIII., IX., X., Xi., XII. agyideg magvait 4. A kisagy cerebellum- Kisebb, mint a nagyagyvelő. A híd és részben a nyúltvelő fölött helyezkedik el. A nagyagytól a fissura cerebrcerebellaris választja el. Részei: középen a vermis két ldalt a kisagyi féltekék. (haemisphaerium) A két félteke között sagitalis barázda van. A féltekék felszínén gyrusk és sulcusk vannak, de eltérnak a nagyagy felszínén található hasnló képletektől, mert itt kevésbé kifejezettek, majdnem párhuzamsan futnak. Egyes nagybb barázdák lebenyeket alktnak. A kisagyat az agy többi részeivel a kisagykark kötik össze. Hárm pár kar van: nyúltvelővel (crpus restifrme) pnsszal (brachium pntis) mesencephalnnal (brachium cnjuctivum) Valamennyi a kisagyba be- és kifutó pályákat tartalmaz. Keresztmetszete: A kisagy keresztmetszetén kívül látjuk a szürke állmányt, a kisagy crtexét adva. Belsejét a fehérállmány képzi. Itt is találunk szürkemagvakat, melyek aznban jóval kisebbek, mint a nagyagyban. Legjelentősebb a vermmistől két ldalt fekvő fgaztt mag (nucleus dentatus) A kisagy afferens és efferens pályái: Afferens pályák: Tractus spincerebellaris psterir (Flechsig) a crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus spincerebellaris anteria (Gwer) A nyúltvelőn keresztül, a hídn, a brachium knjuktivn keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus livcerebellaris az livából indul el az ellenldali crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractus bulbcerebellaris szintén az ellenldali crpus restifrmén keresztül jut el a kisagykéregbe Tractusvestibulcerebellaris az azns ldali crpus restifrmén keresztül kerül a kisagyba Tractus pntcerebellaris a híd magvaiból indul el és a brachium pntisn keresztül kerül a kisagykéregébe Tractus crticcerebellaris közvetlen összeköttetés a crtexszel Efferens pályák: Tractus dentatthalamicus
Tractus dentatrubralis Tractus dentatreticularis Tractus dentatvestibularis Az agytörzs fnts életfunkciói autmatikus légzésközpnt nyálelválasztás nyelés hányás Az agytörzs működése Az agytörzs vitális fntsságú közpntkat tartalmaz: légző, szív, érrendszeri közpnt. A nyúltvelőben még szénhidrát szabályzó közpnt is van. Az agytörzs funkcióját az agyidegek magvainak a jelenléte teszi bnylulttá. Agyidegek magvait funkcinálisan 4 csprtra sztjuk: Szmatmtrs mag: vázizmzatt innervál. Szmatszenzrs mag: gnsztikus és prtpathiás (ősi bántalmak, hő, fájdalmérzés.)érzéseket vesz fel. Viscelmtrs mag: a zsigerek izmait, illetve a nyálmirigyeket idegzi be. Viscerszenzrs mag: a zsigerekből származó afferentatikat veszi fel. Az agytörzs reflexeinek két csprtja: A., Alsó agytörzsi reflex: Közpntja a nyúltvelőben van. - garatreflex, hányás,nyelés, tüsszentés, nyáladzás, szpás B., Felső agytörzsi reflexek: állkapcsreflex: az állcsúcsra gyakrlt ütés a rágóizmk gyrs összehúzódását, szájzárást kz. Crnealis reflex: a szaruhártya érintése a szemrés erőteljes záródását vnja maga után. Acustipalpebrális reflex: erős hanghatásra a szemrés záródik. Acustic culáris reflex: erős hang hatására a szemglyók a hang irányába frdulnak. Oculcardialis reflex: a szemglyókra gyakrlt nymás lelassult szívverést kz. Könnyezési reflex: a szaruhártya érintése könnyezést eredményez. Az agytörzs szerepe még: Tartási reflexek: Ide tartzik a tónuss nyaki reflex Vázizmzat adekvát tónuselsztása. A fej ldalra frdításakr azns ldali végtagk megfeszülnek, az ellenldaliak behajlanak. A fejnek a vízszintes vnal alá való frgatása a mellső végtagkban flexi, a hátsó végtagkban extenzi jön létre. Állási reflex: Az ember bármely testhelyzetből felállni képes, és a nrmális, szktt testtartást veszi fel. Állási, beállítódási reflexek: a., Statikus jellegűek: Labirintus-beállítódási reflex: fej vizszintesen tartása bekötött szemnél is Optikai-beállítódási reflex: Fej vizszintesen tartása (labirintusától megfszttt
állat), míg a szem nincs eltakarva. b., Kinetikus jellegűek: Optkinetikus reakció: hsszú, egy irányban mzgó tárgyakat tekintve a szemglyók kétfázisú knjugált reflexmzgása figyelhető meg.(szemrezgés) Frgatási vestibularis reakció: amennyibe a testet hssztengelye körül frgatjuk hrizntális, haránt tengely körüli frgatáskr vertikális nystagmust figyelhetünk meg. III.TÉTEL Subcrticalis magvak anatómiája, működése. Subcrticalis magvak kéreg alatti magvak thalamus és környéke, nucleus caudatus, nucleus lentifrmis a nucleus caudatus, nucleus lentifrmis putamenjét együttesen crpus striatumnak nevezzük a subcrticalis magvak alktják az idegrendszer harmadik reflexelemét Thalamus a középvnal mentén, legbelül elhelyezkedő párs mag a III. agykamra ldalfalát képezi a mag fő része az egész testből beérkező ingerületeket gyűjti össze, rendezi azkat, és az agykéreg különböző helyeire tvábbítja, főleg az érző kéreghez a thalamus szürkeállmányát az agytörzsből származó fehér színű lamina medullaris egy medullaris és lateralis részre sztja ventralisan a magn belül a lamina medullaris kettéágazik, így a két lemez között egy jól elhatárlt elülső magcsprt fglal helyet a harmadik reflexemelet fő receptr és egyben integráló szerve a thalamus működése az emcinális életre( pzitív, vagy negatív jelleggel rendelkező érzéskvalitásk, azaz a kellemes, vagy kellemetlen eldifferenciálása), a psychmtriumra,sőt a tudatra is kiterjed ez a rendszer ellenőrzi és egyben szabályzza a tónust elsztó statikus és kinetikus funkciókat az akaratlags mzgásk kivitelezését megkönnyíti azzal, hgy funkcinális készenlétben tartja a spinalis és agytörzsi rendszereket integrálja a kísérő autmatikus együttmzgáskat, beidegzi az emicinalis kifejezőmzgáskat integrálja a tájékzódással kapcslats mtrikát A thalamust 3 csprtra sztjuk, de mindegyik magcsprtn belül több, egymástól jól elhatárlt kisebb mag van: Lateralis magcsprt: az elülső és ldalsó része a kisagyból kap afferentatit és az efferens (mzgató) rstjai a kéreg areéihz futnak a lateralis magcsprt hátsó-alsó-ldalsó magvaiban végződik a tr. Spinthalamicus és a lemnicus medialis innen indul ki az a pálya, amely a thalamust az érző agykéreggel köti össze Medialis magycsprt: drsmedialis magja a hypthalamustól kap rstkat, és rstkat ad a
frntalis lebeny pólusáhz tvábbi magvai a tr. spinthalamusból kapnak rstkat Elülső magcsprt: magvai a a crpus mamillareból kapnak rstkat fasciculus mamillthalamicus és az agy medialis felszínén lévő gyrus cingulit innerválják, amely visznt a limbikus rendszerhez tartzik. Nucleus caudatus és Nucleus lentifrmis a nucleus caudatus és a nucleus lentifrmis putamenje között bőséges neurnalis kapcslat van rámetszéskr az összeköttetések közti szakaszsfehérállmánymiatt csíklt területet találunk, ami miatt a két magt közösen csíklt magnak, crpus stiratumnak nevezzük crpus stiratum csakúgy, mint a thalamus, igen skrétű összeköttetéssel rendelkezik afferentatit a kérgi S zónákból,a thalamusból kap, efferens rstjait a pallidum adja a palliduma striatumtól nyert afferentatit a thalamus felé, a nucleus subthalamusnak, a substantia nigrának, a nucleus rubernek, a livának és a frmati reticultarisnak efferentálja Nucleus caudatus farks mag - medialis felszíne az ldalkamra felé tekint, többi részét fehérállmány veszi körül Nucleus lentifrmis lencsefrmájú mag thalamus és nucleus caudustól ldalt és az insula között helyezkedik el két része van : külső,sötétebb része a putamen (héj) és a belső, világsabb része a pallidum. A két részt vékny velőcsík választja el. A pallidum a striatumból nyert afferentatiót a thalamus felé küldi A thalamus viszgálata Afferens pályák: A harmadik reflexemelet műkődését a kéregtől megfszttt (dekrtikált) állatn tanulmányzzuk (thalamus állat). A kísérletekkel kapcslats megfigyeléseket Magun írta le. A dekrtikált állat állandó mzgásban van és az ingerekre túlztt örömmel, illetve dühvel válaszl. Jellemző, hgy a thalamus állat feltételes reflexek építésére képtelen. az agykéreg limbikus részéből kiinduló rstk, részben a thalamus elülső magcsprtján keresztül, de a medialis magcsprtn keresztül is afferentálják a pars mamillaris magvait a frntalis lebenyből kiinduló rstk innerválják a pars chiasmatis és a pars tuberalis magrendszarait kap rstkat az lfaktórius és az ptikus rendszerből
Efferens pályák: rstkat ad a thalamus elülső magjáhz a neurhypphysishez a frmati reticularishz a nyúltvelői és gerincvelői paraszimpatikus közpntkhz a gerincvelői szimpatikus szlphz IV. TÉTEL A magvak környéke. Hypthalamus, az epithalamus és a metathalamus A thalamus és környéke A thalamus körül lényeges meghatárztt funkcióval rendelkező területeket ismerünk. Ezek a következők: metathalamus subthalamus epithalamus hypthalamus Metathalamus Így nevezzük a térdes testeket (crpus geniculatum mediale et laterale) Két szürke dudr, melyeknek a pulvinar thalamimellett, ahhz simulva helyezkednek el az agy külső felszínén. A fissura cerebrceleberralisba nézve is látható A térdes testek funkcinalisan a lamina quadrifgeminahz (mesencephaln) tartznak Clliculus superir a lateralissal, c. inferir pedig a medialissal áll összekötésben. Subthalamus közvetlenül a thalamus alatt fekvő agyrészlet két fehér és közöttük egy szürke csík válaszja el a thalamust a subthalamust alktó nagy szürke magtóla crpus subthalamicum Luysitől Epithalamus legfntsabb része az epiphysis szövettanilag ún. epithelid sejtek alktják, melyek kis fészekben helyezkednek el. Bő vérellátású Funkciója nem teljesen ismert, de a növekedésben és a szexuális érés szabályzásában szerepe van Daganata az idő előtti nemi érettséget, a pubertas praecxt kzza
A hypthalamus szerkezete és működése 3-4 grammnyi tömegű agyrészlet, száms kis sejtcsprtt tartalmaz, emberben 10-12magból áll funkcióinak nagy része magasabb közpntba vándrl, más magvak vették át, másrészt a frntalis crtex állandó kntrll alatt tartja, működését gátlja a thalamus alatt és kissé mediálisan helyezkedik el a III. agykamra fenéki állmányát képező kis terület, amely a chiasma nervi picitől a pedunculus kezdeti szakaszáig tart a thalamustól a sulcus hypthalamicus választja el,elülső határa a chiasma pticum, hátsó a crpus mamillare nem tekinthető funkcinalis egységnek, ugyanis egy kiterjedt regulációs rendszer része, de a vegetatív és biznys szmatikus működések integrációjában kulcsfntsságú a hypthalamus vegetatív integrációs működése a hőszabályzásban, a vízfrgalm, a szénhidrát és zsíranyagcsere, valmint a vérnymás, gymr és bélműködés és a nemi funkciók szabályzásában jut kifejezésre, ez a terület felelős az alvás-ébrenlét funkciójáért is Ransn szerint a hypthalamus elülső vidéke a paraszimpatikus közpntként, hátsó része a szimpatikus rendszerként viselkedik A hypthalamus bnylult magatartási reflexaktusk integratív közpntja is A hypthalamus gátló strukturája a limbikus rendszer egyik területe A hypthalamus a limbikus rendszer és a centrecephaln közé iktattt struktúra, mely a kettőt nem csak mrflgia, de funkcinálisan is összeköti A hypthalamus magvait hárm csprtra sztjuk: A pars chiasmatica, mely az agy alsó felszínén elhelyezkedő chiasma pticumt és az e körül fekvő vékny szürkeállmányt fglalja magába. Magvai: nucleus suprapticus nucleus paraventricularis nucleussuprachiasmatis A pars tuberalis, mely alatt a tuber cinereumt, illetve a benne elhelyezkedő magcsprtkat értjük. Magvai: nucleus drsmedialis nucleus ventrmedialis nucleus arcuatus A pars mamillaris, mely az agyalapn a tuber cinereum mögött ülő crpus mamillare, illetve a benn elhelyezkedő magvak alktják. Magvai: nucleus mamillaris medialis nucleus mamillaris lateralis nucleus intercalatus Afferens pályák: az agykéreg limbikus részéből kiinduló rstk, részben a thalamus elülső magcsprtján keresztül, de a medialis magcsprtn keresztül is afferentálják a pars mamillaris magvait a frntalis lebenyből kiinduló rstk innerválják a pars chiasmatis és a pars tuberalis magrendszarait