Változtatás átvezetésére kötelezett példány: nem kötelezett példány: Példány sorszám: Újraélesztési Protokoll MU 027.B1 Készítette: Prof. Dr. Wórum Ferenc folyamatgazda Jóváhagyta: Prof. Dr. Kakuk György klinikaigazgató M ó d o s í t á s o k Sorszáma Dátuma Leírása 1. 2. 3. Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 1/8
1. Cél. Alkalmazási terület A légzés- keringés leállás gyanújeleinek vagy fennállásának felismerését és az újraélesztési eljárások megkezdését és végzését szabályozó eljárás bemutatása. A szabályozás ismerete is következetes alkalmazása biztosítja az egységes szemlélet érvényesülést mind a fekvő- és járóbeteg ellátó egységben, valamint a klinikák közötti belső szállítás alatti időszakban. A szabályozás valamennyi érintett egészségügyi dolgozóra vonatkozik. A bekövetkezett légzés- és keringésleállás esetén az elsősegélynyújtás minden egészségügyi dolgozó számára kötelező. 2. Hivatkozások - Az 1997. évi CLIV. Törvény az Egészségügyről. - MF 05.KL Fekvőbeteg ellátás - MP 001.KL Újraélesztési Protokoll - MF 05.B1 Fekvőbeteg ellátás 3. Szükséges létszám, személyi feltételek Alapszintű ellátók: Minden egészségügyi szakdolgozó (szakápoló) fel tudja ismerni a sürgősségi helyzetet, tudja, hogyan kell értesíteni az újraélesztést szakszerűen végző orvost, vagy az Intenzív Osztály szakszemélyzetét, s meg tudja kezdeni az újraélesztést elsősegély nyújtási alapszinten. A légzés- és keringés megállásának pillanatában áll be a klinikai halál, a sejtek elhalásakor következik be a végleges biológiai halál. A kettő között az oxigén hiányt kevésbé tűrő agysejtek esetében néhány perc telik el, többi szerveink kevésbé érzékenyek az oxigén hiánnyal és keringést vagy ideiglenes mesterséges légzést és vérkeringést tudunk létrehozni, az agysejtek elhalása megelőzhető, a szervezet életben maradhat. Az újraélesztésre akkor van lehetőség, ha a légzés- és keringés megállását nem gyógyíthatatlan krónikus betegség idézte elő, hanem valamilyen hirtelen és többnyire váratlanul fellépő ok. Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 2/8
A légzés megszűnésének leggyakoribb okai: - a légutak elzáródása - eszméletlen állapotban a nyelv hátracsúszása - hányás, illetve ezt követő aspiráció - mérgezés - altató és más gyógyszerek túladagolása - koponyasérülések és ebből adódó koponyaűri vérzés Szívmegállást előidéző gyakoribb okok: - szívinfarktus - a szív ingerképzésének és ingervezetésének zavarai - embóliák - gyors- vagy nagy vérvesztés - anafilaxiás reakciók - mérgezések Az újraélesztés első szakaszában nem fontos tudnunk, hogy a légzés vagy a keringés károsodása volt-e az elsődleges és hogy mi volt az előidéző ok. Az alább felsorolandó beavatkozásokat rögtön meg kell kezdeni és a megfelelő sorrendben kell végeznie annak a személynek, aki a légzés- és keringésmegállást először észleli. Az ún. újraélesztési ABC-t minden kórházi dolgozónak valóban úgy kell ismernie, mint az ABC-t. A./ Szabad légutak biztosítása: Fülünkkel a beteg orrához szájához közel hajolva meg kell hallgatnunk hallatszik-e a levegő ki- és beáramlása orrán és száján át. Meg kell figyelnünk azt is, hogy ritmusosan emelkedik és süllyed-e a mellkas és a has a légzés ütemében. A légzést mindig látni és hallani kell egyszerre. Az eszméletlen, de spontán légző beteget oldalfekvésben kell elhelyezni. A száj kitörlése. Ha a beteg eszméletlen, és nem légzik, legelőször arról kell meggyőződnünk, hogy a légutak szabadok-e. Ezért száját kinyitjuk, ha van protézise eltávolítjuk. Ez úgy legegyszerűbb, hogy hüvelykujjunkkal a szájba nyúlva megfogjuk az alsó állkapcsot. Ha a szájban idegen anyagot észle- Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 3/8
lünk a szájat és a garatot ujjunkra csavart zsebkendővel kitöröljük, hogy a levegőnek utat csináljunk. Ha az öntudatlan beteg hanyatt fekszik, nyelve hátracsúszik, neki fekszik a hátsó garatfalnak és elzárja a levegő útját. A beteg fejét hátrahajtjuk, miközben száját zárva tartjuk, ilyenkor a nyak lágyrészei megfeszülnek ezért a hátracsúszott nyelv emelkedik a garat hátsó faláról és gégebemenet szabaddá válik. Elkerülhetjük az öntudatlan beteg nyelvének hátracsúszását, ha oldalfekvésben helyezzük el. A tónustalan nyelv ilyenkor nem hátra, hanem oldalra csúszik. Eszméletlen beteget a szállítás alatt is oldalfekvésben kell elhelyezni és ebben a helyzetben hevederrel rögzíteni kell. A stabil oldalfekvésben levő beteg egyik lába nyújtva van, a másik térdben és csípőben behajtva. B./ Befúvásos lélegeztetés Azonnal meg kell kezdenünk az általunk a kilégzett levegőnek a beteg orrán vagy száján át történő befújásával a lélegeztetést. A befújásos lélegeztetéshez nem kell semmilyen felszerelés, sem különleges képzettség: bárki, bárhol, késedelem nélkül megkezdheti. A befújásos lélegeztetést lehetőleg az orron át való befújással kell végezni, mert így kevésbé fújódik fel a gyomor. Befújás közben figyeljük, hogy emelkedik-e a mellkas a levegő befújásának eredményeként. A levegőbefújást percenként 12-20-szor megismételjük és folytatjuk a spontán légzés megindulásáig. Az egyszerre befújt levegő mennyisége felnőtt esetében kb. kétszer akkora legyen, mint rendes nyugalmi légzésnél kilégzett levegő. A lélegeztetés akkor megfelelő, ha látjuk, hogy a beteg mellkasa befújás alatt emelkedik, a kilégzés alatt pedig süllyed. Fontos azonban hangsúlyoznunk, azt, hogy lélegeztető eszköz hiánya nem akadályozhatja és arra való várakozás vagy utána való járkálás nem késleltetheti a légzési resustitatio megkezdését! Ugyanakkor azonban nagyon fontos a dolgozók fertőzés elleni védelme (ajánlott: géz, vagy zsebkendő helyezése a beteg és a resustitáló szája közé, szelepes tubus, vagy a ballonos tubus mihamarabbi alkalmazása). Az először érkezőnek eszköz nélkül, befújásos módszerrel kell megkezdenie a lélegeztetést. A felszerelés megérkeztével térhetünk át a tubussal, ballonnal vagy készülékkel történő lélegeztetésre. Endotrachealis intubálás (minden esetben orvosi feladat). Előnyös az intubálás, ha a beteget szállítani kell. A szükséges felszerelés: elemes laryngoscop, mellyel a gégebemenet látótérbe hozható, és megfe- Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 4/8
lelő méretű gumitubus, melyet szájon át a tracheába vezetve, a szabad levegőáramlást lehetővé tesszük. A tubus bevezetését vezetődrót könnyíti meg, a tubus összeharapását pedig a beteg szájába helyezett harapásvédővel akadályozzuk meg. A tubust és a harapásvédőt együttesen rájuk tekert 2 db 30 cm hosszú, ujjnyi széles ragtapaszcsíkkal rögzítjük a beteg arcához, nehogy a tubus ki- vagy becsússzék. Ha a tubus felfújható légpárnájába fecskendővel 6-8 ml levegőt fújunk, a levegővezetéket érfogóval lefogjuk. Műanyag tubuscsatlakozóval kötjük össze az endotrachealis tubust a lélegeztető ballon lélegeztető szelepével. Az intubáló készlet a resustitatio fontos része. Az intubálás a lélegeztetési technikában fontos, de az újraélesztés során nem az első teendő: előtte ballonnal maszkon keresztül alaposan át kell lélegeztetnünk a beteget, hogy az intubálás ne okozzon további időveszteséget az oxigenizációban. C./ Kompressziós szívmasszázs A fejbiccentő izom belső szélén igyekszünk a carotis pulzust megkeresni és kitapintani. Ruhátlan betegen az art. femoralis lüktetését is kereshetjük. Csak a nagy artériák pulzálása ad biztos felvilágosítást hatásos szívműködésről. Ha a beteg eszméletlen, nem légzik, pupillái tágak és nincs carotis-femoralis pulzusa, késedelem nélkül meg kell kezdeni a mellkas ritmusos kompressziójával végzett szívmasszázst. A kompreszsziós szívmasszázs célja az, hogy a szív vért szivattyúzó munkáját ideiglenesen helyettesítse. A szívből a tüdőbe jutó vér pedig a hiányzó spontán légzés helyett a befújásos lélegeztetés révén kap oxigént. A sternumra határozott nyomást gyakorolunk és 3-5 cm-re lenyomjuk, a szegycsont nekinyomja a szívet a gerincnek, és kipréseli szív üregeiben levő vért, majd az összenyomás megszűntével a szív vérrel telődik meg. Eredményes masszázs alatt a carotis és femorális pulzus tapintható. A mellkaskompressziót mindig lélegeztetéssel együtt kell végezni. A mellkaskompresszió technikája: A beteg hanyatt fekvő helyzetében végezzük a mellkaskompressziókat. A szegycsont hatásos lenyomásához a betegnek szilárd alapon kell feküdnie (padlóra terített lepedőre, vagy ágyra helyezett deszkára). A szilárd alapra fektetett beteg alsó végtagjait kb. 30 fokkal megemeljük. A mellkaskompresszió végzéséhez a beteg mellé állunk vagy térdelünk, s egyik tenyerünket a szegycsont alsó harmadára helyezzük úgy, hogy kinyújtott ujjaink ne feküdjenek a mellkasra, másik tenyerünket erre a kezünkre helyezzük. Könyökben kinyújtott karjaink közvetítésével felső testünk súlyával erőteljesen lenyomjuk a szegycsontot mintegy 3-5 cm- Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 5/8
nyire. A kompressziónak ütemesnek, rendszeresnek és nyugodtnak kell lennie. Ha két segélynyújtó végzi az újraélesztést, legkedvezőbb keringést és légcserét úgy érhetnek el, ha egyikük a beteg oldalánál elhelyezkedve folyamatosan végzi a mellkaskompressziókat, másikuk pedig a beteg fejénél marad, megtartja a beteg fejét hátrahajlított helyzetben, és minden ötödik kompresszió után egy gyors befújásos lélegeztetést végez. Ha csak egy segélynyújtó van, önmagában kell a befújást és a kompreszsziót is megoldania. Először 3-5 gyors befújást végez, ezután 15 kompressziót, majd ismét 3 befújást. Szövődmények és akadályok a kompressziós szívmasszázs során: Leggyakoribb a bordatörés. Szegycsonttörés, májsérülés, de más hasi szervek sérülése is előfordul. A szövődmények veszélye nem lehet akadálya az újraélesztésnek. A legsúlyosabb szövődmény akkor következik be, ha nem csinálunk semmit. A sikeres resustitatio után az esetleges szövődményeket minél előbb diagnosztizáljuk, és lássuk el. D./ Resustitatio közben alkalmazott egyéb eljárások és módszerek 1.) Véna biztosítása: A lélegeztetés és kompresszió szívmasszázs folytatása közben megérkező újabb segélynyújtónak vénát kell pungálnia. A szabad véna a hatásos gyógyszeradagolásnak éppen olyan fontos feltétele, mint a szabad légutak a lélegeztetésnek. E kettő nélkül nem lehetséges eredményes újraélesztés. 2.) Intracardialis injekció. 3.) Az endotrachealis tubuson át gyógyszernek a tüdőbe való fecskendezése. 4.) A keringő vérvolumen növelése. 5.) Acidosis elleni kezelés, alkalizálás. 6.) A szív és keringés gyógyszeres ingerlése. E./ EKG-diagnózis F./ Fibrillatio megszüntetése (orvosi, ill. intenzív szakasszisztensi feladat) G./ Gondoskodni kell a keringésmegállást előidéző okról, az alapbetegség kezeléséről. Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 6/8
H./ Hypotermia, a testhőmérséklet csökkentése. I./ Intenzív utókezelés. Az osztályon lévő resustitatiós kocsinak tartalmaznia kell az alább felsorolt eszközöket, illetve injekciókat: - EKG regisztráló készülék (1 db) - Defibrillátor (mobil) (1 db) - Üzemképes szívó (10 db leszívó katéterrel) - laryngoscop + tartalék égő - lélegeztető ballon - intubációs tubusok (7,5-es, 8-as) - Mayo tubus (3-as, 4-es) - Szájterpesz (1 db) - peán (érfogó) (2 db) - branülök (6 különböző méretű) - subclavia set (2 db) - tűk és fecskendők (különböző méretben) - intracardialis tű (2 db) - steril gumikesztyű - szállító kocsi a végleges intenzív osztályos ellátáshoz - 4.2%-os Na-bicarbonat 2 palack - Tonogen 10 amp. - Atropin 10 amp. - Dopamin 5 amp. - Lidocain 2%-os 10 amp. - Isuprel 5 amp. - Pronesthyl 2 amp. - Solu Medrol 125 mg 5 amp. - Suprastin 5 amp. - NaCl 0.9% 10 amp. - Mannisol 4 palack - Furosemid 20 amp. - Digoxin 5 amp. - Verapamil 5 amp. - Seduxen 5 amp. - Epanutin 5 amp. - Andexát 2 amp. - Calcimusc 5 amp. - Ebranthyl 50 mg 5 amp. Ezen eszközök és életmentő injekciók, infúziós a resustitatios kocsin minden időben, hiánytalanul elérhető és hozzáférhető kell, hogy legyen, felelős az osztályvezető főnővér. Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 7/8
Minden műszak átadásakor a resustitatios kocsi hiánytalan állapotát a rangidős ápoló ellenőrzi és a következő műszak rangidős ápolójának átadja, az erre a célra rendszeresített füzetben. Az adatok valóságát az átadó nővér aláírásával igazolja. Az ellenőrzés kiterjed a resustitatios kocsi teljes felszerelésére. Ha valamelyik osztályon napközben vagy ügyeletben, ill. éjszaka a beteg a klinikai halál állapotába kerül, meg kell kezdeni az újraélesztését, miközben értesíteni kell az orvost, illetve az intenzív osztály dolgozóit. A sikeres resustitatio után a beteget a végleges ellátás céljából mielőbb az Intenzív Osztályra kell szállítani. 4. Továbbképzés Az alapképzésük során nyert ismereteket az I. sz. Belklinika intézeti főnővére által szervezett továbbképzéseken tartják az éves továbbképzési programba beiktatva a régi dolgozók részére. Az újraélesztés szakszerű végzését ambubabán bemutatja az Intenzív Osztály osztályvezető ápolója. A klinikára felvett új dolgozót munkába lépéskor munkaköri leírásokkal együtt kézhezkapják a resustitatios nővéri munkautasítást. Meghatározott gyakorlati idő után az Intenzív Osztály vezető főápolója előtt gyakorlatból is vizsgáznak az Intenzív Osztályon. Kiadás dátuma: 2002. szeptember 19. Oldalszám: 8/8