MAGYAR HALTERMELŐK ÉS HALÁSZATI VÍZTERÜLET-HASZNOSÍTÓK SZÖVETSÉGE Budapest, XI.Bartok Béla út 152. JELENTÉS a Szövetség és tagjai működésének 2013. évi EREDMÉNYEIRŐL 2014 2014
2 A kiadvány a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával készült
Tartalomjegyzék A HALÁSZAT ÉS A HALTERMELÉS HELYZETE A VILÁGBAN... 5 A HAZAI AKVAKULTÚRA HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN... 8 A MAGYAR HALÁSZATI ÁGAZAT 2013. ÉVI TERMELÉSI EREDMÉNYEI... 9 A SZÖVETSÉG TAGJAINAK 2013. ÉVI TERMELÉSE... 18 FOGYASZTÓI ÁRALAKULÁS 2013-BAN... 20 MARKETING, HALHÚS FOGYASZTÁS... 25 KERESKEDELEM, EXPORT-IMPORT... 28 A MAHAL 2013. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL... 32 XXXIX. ORSZÁGOS HALFŐZŐ VERSENY EREDMÉNYEI... 37 BESZÁMOLÓ A MAHAL SZAKMAI UTAZÁSÁRÓL... 40 TÁMOGATÁSOK... 43 IVADÉKNEVELŐ TÓGAZDASÁG... 46 MAHAL TAGLISTA 2014. 08. 31.... 48 A SZÖVETSÉG SZÉKHELYE ÉS ELÉRHETŐSÉGE... 55 A SZÖVETSÉG TISZTSÉGVISELŐI... 56 3
JELMAGYARÁZAT.. = az adat nem ismert = adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat - = nincs adat RÖVIDITÉSEK AKI FEAP HAKI Hhtv. HKP HOP KAP MAHAL NACEE NAIK MOHOSZ MVH OMÉK SZIE SZNSZ ÚMVP VM - Agrárgazdasági Kutató Intézet - Európai Akvakultúra Termelők Szövetsége - Halászati és Öntözési Kutató Intézet - Halászati és Horgászati Törvény - Halastavi Környezetgazdálkodási Program - Halászati Operatív Program - Közös Agrárpolitika - Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-Hasznosítók Szövetsége - Közép- És Kelet-Európai Akvakultúra Központok Hálózata (Network Of AquacultureCentresIn Central And Eastern Europe) Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Magyar Országos Horgász Szövetség - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal - Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás - Szent István Egyetem - Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége - Új Magyarország Vidékfejlesztési Program - Vidékfejlesztési Minisztérium 4
A halászat és a haltermelés helyzete a világban A halászat és az akvakultúra termelése világviszonylatban továbbra is folyamatosan emelkedik.az emberi táplálkozásban évezredek óta kiemelkedő szerepet kapnak a különböző hal, rák, és kagyló fajok, amelyek ízletes és teljes értékű fehérjét, alacsony zsírtartalmat és fontos energia forrást is biztosítanak.a halhús az egyik legegészségesebb élelmiszer. A világon több millió családnak nyújt megélhetést a halászat és haltermelés. Tendencia, hogy az akvakultúrában termelt hal és egyéb halászati termékek (rákok, kagylók, puhatestűek) mennyisége évről évre növekszik, míg a belvízi és tengeri halfogások mennyisége csökken. Az előbbi növekedés oka leginkább az ázsiai országok akvakultúrájának fejlődésével magyarázható, a tengeri halfogások csökkenése pedig a túlhalászások és az Európai Bizottság által 2013-ban bevezetett fogási kvótáknak tudható be. A modern, gyorsan fejlődő halászati módszerek túl sok halat kebeleztek be, így a szaporodáshoz kevés az ivarérett hal. A Közös Halászati Politika egyik célja hogy a túlhalászat megszüntetésével a halállományok hosszú távon fennmaradjanak. 1. táblázat A világ haltermelésének főbb adatai Termelés 2008 2009 2010 2011 2012 millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 10,3 10,5 11,3 11,1 11,6 Akvakultúra 32,4 34,3 36,8 38,7 41,9 Összesen a belső területekről 42,7 44,8 48,1 49,8 53,5 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 79,9 79,6 77,8 82,6 79,7 Akvakultúra 20,5 21,4 22,3 23,3 24,7 Összes tengeri 100,4 101,0 100,1 105,9 104,4 Halászat összesen 90,1 90,1 89,1 93,7 91,3 Akvakultúra összesen 52,9 55,7 59,0 62,0 66,6 Összes haltermelés 143,1 145,8 148,1 155,7 158,0 Felhasználás Emberi fogyasztás 120,9 123,9 128,2 131,2 136,2 Nem emberi fogyasztás 22,2 22,1 19,9 24,5 21,7 Egy főre jutó fogyasztás (kg) 17,9 18,1 18,5 18,7 19,2 Forrás: FAO 5
A FAO 2012. évi adatai alapján (Kínával számolva) a természetes vízi halászat és az akvakultúra szektorok termelése együttesen mintegy 158 millió tonna világviszonylatban, ez a megelőző évhez képest alig 1,5 százalékos növekedést jelent. Ebből emberi fogyasztásra közvetlenül élelmiszerként 136 millió tonna hasznosult, ami hal élősúlyban átlagosan 19 kg fogyasztást jelent fejenként. Az elmúlt évek 1 főre jutó éves halfogyasztása folyamatos növekszik, ami leginkább Kína haltermelésének és a halfogyasztás megugrásának köszönhető. A megelőző évhez képest a világ1 főre jutó halfogyasztása közel 3 százalékkal emelkedett. Az akvakultúrából származó termelés az emberi fogyasztásnak 49 százalékát biztosítja, ami évek óta lassú növekedésű tendenciát mutat. 2. táblázat A világ haltermelésének főbb adatai Kína adatai nélkül Termelés 2008 2009 2010 2011 2012 millió tonna Kontinensek belső területeiről Halászat 8,0 8,3 8,9 8,9 9,3 Akvakultúra 11,7 12,1 13,3 14,0 15,5 Összesen a belső területekről 19,7 20,4 22,2 22,9 24,8 Tengerek és óceánok vizéből Halászat 67,3 66,9 64,7 69,1 65,9 Akvakultúra 8,5 8,8 9,0 9,5 10,0 Összes tengeri 75,8 75,7 73,7 78,6 75,9 Halászat összesen 75,4 75,2 73,7 78,0 75,2 Akvakultúra összesen 20,2 21,0 22,4 23,4 25,5 Összes haltermelés 95,6 96,2 96,1 101,4 100,7 Felhasználás Emberi fogyasztás 74,3 75,5...... Nem emberi fogyasztás 20,5 20,5...... Egy főre jutó fogyasztás (kg) 13,7 13,7...... Forrás: FAO Az utóbbi évek avilág haltermelése a kínai adatok nélkül beállt egy szintre, oly módon, hogy amíg az akvakultúra termelés arányában növekedett, addig a halászat szerepe csökkenta növekvő népesség mellett, kivéve 2011-benamikor közel 6százalékos emelkedés mutatkozott az egy évvel korábbi évhez képest.a kontinensek belső területének haltermelését és a tengerek, óceánok termelését nézve is megállapítható, hogy a növekedés felelőse az akvakultúra szektor. 6
7
A hazai akvakultúra helyzete az Európai Unióban Hazánk mindig is fontos szerepet játszott Európa édesvízi haltermelésében. Ez köszönhető az ország kedvező vízrajzi adottságainak és termelési hagyományainak is. Bár világviszonylatban évtizedek óta elismert a magyar halgazdálkodás, kiemelten a tógazdálkodás, fénykora mégis az 1970-es évekre tehető, amikor a FAO Magyarországot halászati nagyhatalomként emlegette Európában. A magyar pontytenyésztést évtizedeken keresztül terjesztettéka szakembereink. Kevés olyan édesvízi haltenyésztő ország van a világon, ahol ne vették volna igénybe a magyarországi oktatást, illetve a szakembereink helyszíni munkáit. A sikeres halas múltunk ellenére mára az ágazat mégsem rendelkezik olyan felkészültséggel, hogy a nemzetközi kihívásoknak könnyedén megfelelne. Nehezen igazodik az ágazat a fogyasztói szokások változásához, az értékesítési csatornák alakulásához, a vízierőforrásokért folytatott versenyhez. Továbbra is nehéz elérni, hogy az itthon megtermelt halak versenyképesek legyenek külföldön, de akár itthon is a tengeri halakkal. A multinacionális kiskereskedelmi láncoknál nagyon gyenge alkupozícióval bírnak a hazai termelők. Főbb európai országok afrikai harcsa termelése 2012-ben 3. táblázat Termelt mennyiség Terület tonna ezer USD 2011 2012 2011 2012 Bulgária 2 0 7 0 Németország 319 430 957 675 Magyarország 1 913 1 852 6 223 5 352 Ausztria 165 170 689 656 Hollandia 1 620 1 200 2 502 1 543 FAO - Fisheries and AquacultureInformation and Statistics Service A FAO adatbázisában a 2012. év adatai a legfrissebbek. Az Európai Unió tagállamai közül, hazánk a 3. legnagyobb étkezési pontytermelő ország13,7 ezer tonna mennyiséggel Csehország (21,2 ezer tonna) és Lengyelország(17,7 ezer tonna) után. A tógazdaságban termelt ragadozó halak tekintetében, évek óta Magyarország a második helyen áll a tagállamok között. E fajok termelésére ugyancsak korlátozottan ad módot a jelenlegi technológia, exportjuk azonban minden évben biztos bevételekhez juttatja a termelőket. A hazai afrikai harcsa termelése az EU-n belül 2. helyen állt 2012-ben is ugyanúgy, mint a korábbi években. Ezt a fajt rajtunk kívül csak Hollandiában tenyésztik a legnagyobb mennyiségben. Értékben azonban Hollandiát megelőzve, hazánk jeleskedik a legelőkelőbb helyen. 8
A magyar halászati ágazat 2013. évi termelési eredményei A magyar halászati ágazat alatt értjük a mesterséges tavakban, medencékben történő haltermelést, a természetes vizeken folyó kereskedelmi halászatot és ezen vizek horgászati hasznosításával összefüggő halgazdálkodási tevékenységet egyaránt. A magyar mezőgazdaság részarányaa GDP termelésben 2013-ban 4 százalék volt. A hazai halászati ágazat (tógazdasági termelés + természetes vízi halfogás) éves étkezési haltermelési értéke 11-12 milliárd forint körül alakul. Ezzel az értékkel a halászati ágazat étkezési haltermelése nagyon piciszázalékkal járul hozzá a nemzetgazdasági GDP-hez. Jelentősége azonban ezen túlmutat, mivel számos ellátó és kiszolgáló ágazat léte, valamint a teljes rekreációs célú halászat és horgászat, illetve ezek gazdasági teljesítménye ezen a szektoron alapszik. Az ágazatban dolgozók jövedelmi helyzetét jól mutatja, hogy a hazai agrárnépességhez hasonlóan a halászati ágazatban alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az elmúlt tíz évben nem érte el a nemzetgazdasági átlag 75 százalékát. Mindezek ellenére elmondható, hogy a magyar haltermelési szektor volt az egyetlen az agrárgazdaságban, amely a rendszerváltás idején sem vált veszteségessé és meg tudta őrizni értékeit. Szemben a többi állattenyésztési ágazattal, a szervezeti keretek és az értékesítési csatornák azonban átrendeződtek. Az AKI adatgyűjtése szerint 2013-ban 29 ezer hektár tóterület szerepelt nyilvántartásban, ebből 25 ezer hektáron történt haltermelés. A beérkezett és feldolgozott adatok szerint, az elmúlt év folyamán 10 hektár új halastó létesült és 658 hektár tóterületet rekonstruáltak. Hazánk tógazdasági haltermelésének közel 80 százalékát több éve ugyanaz a három régió, az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld adja. A legtöbb halat Hajdú-Bihar, Somogy és Fejér megyében halászták le. A tógazdaságok és intenzív haltermelő üzemek 22 ezer tonna halat termeltek 2013-ban. A halászat fontosabb termelési adatai 4. táblázat Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2013 Tógazdaságok és intenzív üzemek Halastó-üzemelt terület (hektár) 23 967 23 639 24 364 26 083 24 608 Étkezési haltermelés (tonna) 14 825 14 244 16 348 15 512 14 917 Természetes vizek és víztározók Hasznosított terület (hektár) 140 647 140 402 140 998 141 237 141 545 Teljes zsákmány (tonna) 6 364 6 216 7 047 6 717 6 466 Ebből étkezési hal (tonna) 6 098 6 006 6 790 6 294 6 153 Összes étkezési hal (tonna) 20 923 20 250 23 138 21 806 21 070 Forrás: AKI és Országos Halászati Adattár 9
A hazai összes megtermelt étkezési hal mennyisége 2013-ban 21,1 ezer tonna volt, ami 1,7 százalékos csökkenést jelent az előző évihez képest. Tógazdaságaink és intenzív üzemeink együttes árukibocsátása közel azonos a 2012. évi eredményekkel, köszönhetően az intenzív termelés emelkedésének. Az egy főre jutó halfogyasztás 2013-ban 3,6 kg/fő volt. A 2013. évi haltermelés országos adatai 5. táblázat Megnevezés Terület Megtermelt halmennyiség Megtermelt étkezési halmennyiség Akvakultúra haltermelés a) (tógazd.term.+ int.term.) hektár tonna 24 608 21 959 14 917 Természetesvízizsákmány b) 141 545 6 466 6 153 Ebből: horgászfogás - 4 371 4 371 Összesen 166 153 28 425 21 070 Forrás: a) Agrárgazdasági Kutató Intézet, b) Országos Halászati Adattár Magyarországon a tógazdasági haltermelés a múltban és jelenben egyaránt a mezőgazdaság egyik ágazataként funkcionál. A hazai haltermelés 77 százalékát a tógazdasági haltermelés teszi ki. A magas százalék arányból is jól látszódik, hogy a tógazdasági haltermelés jelentős szerepet játszik a természetes vizek halállománypótlás telepítő anyagának biztosításában, továbbáa horgásztavak mennyiségi és minőségi haligényének kielégítésében is 10
6. táblázat Tógazdasági és Intenzív üzemi haltermelés Tógazdasági Intenzív üzemi Tógazdasági+intenzív Év haltermelés haltermelés termelés összesen tonna bruttó étkezési bruttó étkezési bruttó étkezési 2009 19 927 13 027 2 066 1 798 21 993 14 825 2010 18 559 12 306 2 115 1 938 20 674 14 244 2011 20 250 14 281 2 336 2 067 22 586 16 348 2012 19 111 13 163 2 349 1 961 21 460 15 133 2013 19 061 12 720 2 898 2 197 21 959 14 917 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Az akvakultúra haltermelés változása 2003-2013 1. ábra ton 24 000 22 000 20 000 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet étkezési hal (tonna) tenyész hal (tonna) 11
7. táblázat A 2013. évi tógazdasági haltermelés szektoronként Szektor Állami gazdálkodó szervezetek Mezőgazdasági szövetkezetek Üzemelő tóterület Lehalászott halmennyiség 1 hektárra jutó bruttó hozam hektár tonna kg 1 hektárra jutó szaporulat 4 032 2 818 699 406,5 552 242 438 305,3 Halászati szövetkezetek 310 104 335 266,5 Horgász szervezetek 808 561 694 286,9 Más társas vállalkozások 16 067 13 363 832 548,0 Egyéb 2 839 1 972 695 455,8 Összesen 24 608 19 061 775 496,6 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet A tavak közel 35 százaléka bérleti jogviszonyban van. 2013-ban 231 telephelyen 186 db cég termelt pontyot az egyéb halfajok mellett. Ezen felül csak pontyos tógazdaság 57 telephelyen üzemelt, ami 48 db vállalkozásnak tudható be. A pontyot termelő gazdaságok 78 százaléka magán tulajdonban lévő kisebb vállalkozások. Az ő kezükbe koncentrálódik az országosan üzemelő területek 58 százaléka. Az állami tulajdonban lévő vállalkozások az üzemelő tóterületének 16 százalékos részarányával a második helyen állnak. Különböző horgász szervezetek, mint például horgász egyesületek, szövetségek 10százalékot képviselnek az akvakultúra vállalkozásokból, a működő halastavaik alig 3 százaléka az országos tóterületnek. A legkisebb részaránnyal akár a vállalkozások számát, akár a vízterületet-arányát nézve a nemzeti parkok, termelői érdekképviseleti szervek, önkormányzatok és alapítványok rendelkeznek. 12
8. táblázat Tógazdasági haltermelés mutatói Megnevezés 1 hektárra jutó bruttó haltermelés 1 hektárra jutó szaporulat 1 hektárra jutó étkezési haltermelés 2009 2010 2011 2012 2013 2013/2012 kg % 807 785 831 733 775 105,7 539 466 526 479 497 103,7 600 520 586 505 517 102,4 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Tavaink meghatározó halfaja a ponty, amely az étkezési haltermelés 66 százalékát teszi ki. A hazai halpiacok keresett faja, az élő ponty, afrikai harcsa, busa, amur, továbbá a ragadozó fajok is kedveltek. Évek óta az étkezési halak előállításában csökkenő tendencia mutatkozik (csak 2011-ben volt 15 százalékos emelkedés), azonban mérséklődött a visszaesés 2013-ban a megelőző évhez képest 9-ről 1 százalékra, azaz 15,1 ezer tonnáról 14,9 ezer tonnára. Az étkezési pontytermelés 3,5 százalékkal maradt el a 2012-es évtől. Az 1 hektárra jutó összes szaporulat 497 kg, az 1 hektárra jutó pontyszaporulat 375 kg volt. A megtermelt ragadozó halak mennyisége 7 százalékkal kevesebb volt az előző évihez képest. A csuka lehalászása nem változott, a fogassüllőé 11, a harcsáé pedig 9 százalékkal esett vissza. Év Pontytermelés mutatói Ponty kihelyezés Ponty bruttó hozam Ponty nettó hozam kg/hektár 9. táblázat Súlynövekedési hányados 2009 294 645 412 2,2 2010 265 638 372 2,4 2011 245 644 399 2,5 2012 204 581 377 2,8 2013 229 604 375 2,6 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 13
10. táblázat A 2013. évi étkezési haltermelés faji megoszlása Halfaj tonna megoszlás% az előző év %-ában Ponty 9 965 64,6 96,5 Amur 576 3,9 114,7 Fehér busa 1 624 10,9 96,6 Pettyes busa 49 0,3 60,5 Harcsa 212 1,4 94,2 Süllő 37 0,2 84,1 Compó 2 0,0 33,3 Csuka 32 0,2 94,1 Egyéb nemes hal 22 0,1 73,3 Vadhal 534 3,6 92,9 Pisztráng 52 0,3 115,6 Afrikai harcsa 2 050 13,8 110,7 Tokféle 32 0,2 84,2 Egyéb (afelsoroltakon kívül) 63 0,4 180,0 Összesen 14 917 100,0 98,3 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 2. ábra 2013. évi étkezési haltermelés faji megoszlása Vadhal 4% Afrikai harcsa 14% [KATEGÓRIA NEVE] (compo,csuka,süllő) [SZÁZALÉK] Harcsa 1% Fehér busa 11% Amur 4% Ponty 65% Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 14
Intenzív haltermelő üzemek termelése 2013-ban 11. táblázat Lehalászott anyag darab kg Anya állomány 1 860 2 840 Pisztráng Növendék állomány 220 000 29 700 Év során értékesített étkezési hal 140 700 51 536 Összesen - 84 076 Anya állomány 1 283 5 787 Afrikai harcsa Növendék állomány 389 481 500 130 Év során értékesített étkezési hal 1 155 935 2 050 255 Összesen - 2 556 172 Anya állomány 634 3 606 Tokféle Növendék állomány 288 792 136 203 Év során értékesített étkezési hal 5 031 31 756 Összesen - 171 565 Anya állomány 100 60 Egyéb Növendék állomány 52 400 23 270 Év során értékesített étkezési hal 48 900 63 380 Összesen - 86 710 Intenzív termelés összesen - 2 898 523 Ebből: étkezési hal - 2 196 927 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Intenzív rendszert 2013-ban 16 haltermelő üzem 17 telephellyel működtetett különböző halfajok tartására. Az étkezési haltermelés 2197 tonna volt, amely a megelőző évhez képest 12 százalékkal emelkedett. Az intenzív haltenyésztés 88 százalékát az afrikai harcsa teszi ki, de termelnek még tokféléket, pisztrángot és egyéb halfajokat is a zárt rendszerben. 15
12. táblázat A természetes vizek és víztározók halzsákmánya 2013-ban Szektor hektár Nemes hal Fehér hal Összesen tonna ebből: étkezési célra Balaton- Kis-Balaton 62 842 207 142 349 337 Egyéb állami 3 884 475 25 500 445 Mezőgazdasági Szövetkezetek 3 860 2 14 16 16 Önkormányzatok 1 859 1 0 1 1 Halászati szövetkezetek, Kft.-k 32 422 584 356 940 753 Horgász szervezetek 33 068 - - - - üzemi halászat - 48 52 100 87 horgász zsákmány - 3286 1085 4371 4371 Kistermelők 3 610 82 106 188 143 Összesen 141 545 4 685 1 781 6 466 6 153 2012. évi mutatók 141 237 5 103 1 614 6 717 6 294 2013/2012 (%) 100,22 91,80 110,35 96,26 97,76 Forrás:NAIKHalászati Kutató Intézet A természetes vizeken a rekreációs célú horgászati és halászati hasznosítás játssza a meghatározó szerepet, amely mellett a kereskedelmi halászat csak kiegészítő, állományszabályozó szerepet tölt be. A természetes vizekről és víztározókról jelentett halfogásból 4371 tonnát (68%) tett ki a horgászok zsákmánya. A természetes vízi halászatot folytató vállalkozások egy része tógazdasági tevékenységet is folytat és a halászati engedélyt kiváltók egy része nem főállásban végzi ezt a tevékenységét. A tógazdasági haltermelés fontos szerepet tölt be a természetes vizek halasításához szükséges tenyészanyag (közöttük védett és veszélyeztetett fajok) előállításában. 16
A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Duna folyó vízrendszerének halzsákmányából 13. táblázat 2012 2013 Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty 304 691 43,9 7 680 7,1 308 348 46,7 7 636 7,4 Amur 54 806 7,9 1 732 1,6 49 168 7,5 1 318 1,3 Busa 763 0,1 4 323 4,0 119 0,0 3 954 3,8 Ragadozó 87 055 12,6 10 665 9,9 77 001 11,7 10 693 10,4 Egyéb nemes hal 31 246 4,5 5 601 5,2 28 928 4,4 4 239 4,1 Összes nemes hal 478 561 69,0 30 001 27,8 394 264 59,8 27 840 27,0 Egyéb halfaj 215 096 31,0 77 749 72,1 265 426 40,2 75 135 73,0 Összes fogás 693 952 100,0 107 898 100,0 659 690 100,0 102 975 100,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet A Duna, illetve a Tisza folyó és vízrendszereinek 13. és 14. táblázatban bemutatott horgász illetve kereskedelmi halászat adataiból megállapítható, hogy a Duna esetében, hogy az elmúlt két évben az összes nemes hal fogása horgászzsákmánynál 69-70 százalék, míg a halászatban 27-28 százalékot képvisel. A Tiszánál 69 százalék a horgász zsákmány aránya, a halászatnál 39-41 százalék. Mindkét folyó és vízrendszereinél a horgászfogás bír nagyobb részaránnyal. Szembe tűnő még az ökológiai célú busa fogási adata. Vélhetően a Tisza busa állománya jelentősebb a Duna folyóénál. Ezt látszanak igazolni az alábbi busa fogási adatai: Duna horgászfogás:763 119 kg, halászfogás:4 323 3 954 kg Tisza horgászfogás: 2 690 1 848 kg, halászfogás: 39 713 54 295 kg Megállapítható, hogy a vizsgált két folyó vízrendszerén a Duna esetében mintegy 33-szorosa, míg a Tiszánál 29-szerese a busa esetében a halászfogás a horgászfogásnak. Ebből fontos azt a tanúságot levonni, hogy ahol szükséges az ökológiai célú fogás, erre csak a folyamatosan végzett halászat képes. A horgászat és a kereskedelmi halászat részesedése a Tisza folyó vízrendszerének halzsákmányából 14. táblázat 2012 2013 Halfaj Horgászat Halászat Horgászat Halászat kg % kg % kg % kg % Ponty 345 290 41,4 41 740 11,1 284 121 41,0 48 786 10,9 Amur 60 793 7,3 5 152 1,4 44 998 6,5 7 734 1,7 Busa 2 690 0,3 39 713 10,6 1 848 0,3 54 295 12,1 Ragadozó 152 755 18,3 58 470 15,6 129 458 18,7 57 843 12,9 Egyéb nemes hal 17 083 2,1 9 695 2,6 15 721 2,3 6 598 1,5 Összes nemes hal 578 611 69,4 154 770 41,3 476 146 68,7 175 256 39,1 Egyéb halfaj 254 596 30,6 219 579 58,7 217 196 31,3 272 838 60,9 Összes fogás 833 207 100,0 374 349 100,0 693 342 100,0 448 094 100,0 Forrás: Halászati és Öntözési Kutató Intézet 17
A Szövetség tagjainak 2013. évi termelése A tógazdasági haltermelés megoszlása 15. táblázat Év hektár Tenyészhal Étkezési hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb tonna Étkezési összesen Termelés összesen 2009 17 204 5 332 7 873 371 1 473 203 503 10 422 15 754 2010 9 230 2 642 4 092 204 461 80 257 5 095 7 737 2011 10 250 2 454 4 776 346 821 97 268 6 309 8 763 2012 9 439 2 266 4 457 223 852 130 285 5 947 8 213 2013 12 305 2 705 5 220 393 1 182 187 301 7 282 9 987 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 1 hektárra jutó tógazdasági haltermelés 16. táblázat Év hektár Tenyészhal Étkezési hal Ponty Amur Busa Ragadozó Egyéb kg Étkezési összesen Termelés összesen 2009 17 204 1 033 654 31 122 17 42 865 916 2010 9 230 954 633 32 71 12 40 789 838 2011 10 250 798 666 48 114 14 37 879 855 2012 9 439 800 675 34 129 20 43 900 870 2013 12 305 733 606 46 137 22 35 845 812 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 17. táblázat A tógazdasági haltermelés kihelyezési és takarmány felhasználási adatai Év hektár Felhasznált takarmány, keményítőérték Összes Kihelyezés Ebből: Ponty tonna kg/hektár tonna kg/hektár tonna kg/hektár 2009 17 204 22 880 1 329 5 249 305 4 119 239 2010 9 230 14 609 1 582 2 892 313 2 415 261 2011 10 250 14 073 1 373 2 785 272 2 317 226 2012 9 439 14 447 1 530 2 610 277 2 116 224 2013 12 305 15 441 1 255 3 471 282 2 751 224 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 18
Kihelyezési aránya 18. táblázat Halfaj 2009 2010 2011 2012 2013 % Ponty 78,4 83,3 83,2 81,1 79,3 Amur 3,6 3,8 4,4 3,8 4,6 Busa 13,1 8,0 9,5 11,1 12,8 Ragadozó hal 3,0 4,0 2,2 3,0 2,5 Egyéb 1,9 1,0 0,7 1,0 0,9 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Tenyészhal termelés alakulása 2009-2013 19. táblázat Megnevezés 2009 2010 2011 2012 2013 ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % ezer db % Ponty egynyaras 23 355 83,6 8 272 89,0 7 504 89,5 11 245 93,6 9 239 90,0 Amur egynyaras 1 053 3,8 427 4,6 377 4,5 421 3,5 441 4,3 Busa egynyaras 3 125 11,2 269 2,9 213 2,5 195 1,6 351 3,4 Ragadozó egynyaras Egynyaras ivadék összesen 405 1,4 331 3,6 288 3,4 155 1,3 235 2,3 27 938 100,0 9 299 100,0 8 382 100,0 12 016 100,0 10 266 100,0 Ponty kétnyaras 6 643 82,7 4 493 88,7 4 100 90,4 3 265 89,1 4 481 80,5 Amur kétnyaras 356 4,4 170 3,4 143 3,2 134 3,7 261 4,7 Busa kétnyaras 924 11,5 309 6,1 191 4,2 172 4,7 713 12,8 Ragadozó kétnyaras Kétnyaras tenyész összesen Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 112 1,4 96 1,9 99 2,2 94 2,6 109 2,0 8 035 100,0 5 068 100,0 4 533 100,0 3 665 100,0 5 564 100,0 19
Fogyasztói áralakulás 2013-ban Az utóbbi 15 évben Magyarországon a halellátás kiegyenlítetté vált. Ebben nagy szerepet játszanak a kereskedelmi láncok, hiszen nem szezonhoz kötve árulják a halat és egyéb haltermékeket. A fogyasztói szokások nem változnak abban, hogy a hal vásárlása vallási ünnepekhez kötődik. A megtermelt étkezési hal 35-40 százaléka karácsonykor kerül a piacra. Megjegyzendő, hogy a hipermarketek karácsonyi árpolitikája nem követi a hagyományos értékesítési csatornák gyakorlatát. Sok esetben az áruházak szóró ajándéknak tekintik a halat, termelői árcsökkentésére, akciókra kényszerítve a beszállító haltermelőket. A fogyasztói halárak Budapest és a nagyobb megyei városok halboltjaiban a ponty és busa esetében viszonylag stabilak, kiegyenlítettek voltak 2013-ban. Éves viszonylatban hipermarketek árai a halboltokhoz viszonyítva 10 százalékkal alacsonyabban alakultak. Az Auchan esetében ez a különbség 14 százalék volt. A konyhakész ponty és busa esetében a fogyasztói árak a különböző értékesítési csatornákon egységesebb képet mutattak (1,5 % éves eltérés), mivel az áruházak az élő hal dömpingáron történő árusítását a feldolgozott formák (szelet, filé) magasabb, a halboltokhoz hasonló áron történő kínálatával kompenzálták. Ennek egyik oka, hogy a halboltokban a halak konyhai előkészítésénél nem számolják a saját munkaerőt. A feldolgozott afrikai harcsa árak is kiegyenlített módon alakultak úgy a halboltokban, mint a hipermarketekben. A feldolgozott termékek estében az Auchan árai mutatták a legnagyobb évi ingadozást (30%), míg a leginkább kiegyenlítettebb értékek a METRO áruházaiban jelentkeztek (16%). Sajnos a hazai kiskereskedelmi értékesítésben termelők aránya nagyon alacsony. Sokat segítene, helyi termelői boltok nyitása, mely friss halászati termékkel látnák el a helyi fogyasztói réteget csökkentve a termelők más értékesítési csatornákkal szembeni kiszolgáltatottságát. A természetes vízi halászok által fogott halak helyi, a vonatkozó jogszabályokat alapján történő értékesítése kiemelendő példája a lakosság friss hallal történő ellátásának. 20
Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2012-ben 20. táblázat Hét Fővám téri csarnok Lehel téri csarnok Fogyasztó piacok Kecskemét Pécs Székesfehérvár Győr budaörsi Auchan Kereskedelmi láncok budaörsi Tesco törökbálinti Cora budaörsi Metro HUF/kg 03. hét 1050 980 950 1050 1000 990 959** 899** 899** 08. hét 1050 980 950 1050 1050 990 1039 949** 899 13. hét 1050 980 950 1050 1050 990 1049** 999** 899** 14. hét 1050 980 950 1050 1050 990 799** 849** 899 21. hét 1051 980 950 1090 1050 990 769** 999 999 25. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 1049 1099 790 29. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 1049 1099 899 34. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 1049 1149 1015 38. hét 1050 980 950 1090 1050 1010 898** 1149 1015 42. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 940 1149 888** 47. hét 1051 980 950 1090 1050 1010 1049 1149 799** 50. hét 1051 1050 950 1090 1050 1010 749** 749** 808 51. hét 1051 1050 950 950 1050 1010 745 749 799** ** Akciós ár Megjegyzés: 2012-ben a Cora kivonult Magyarországról, ezért a 34. héttől a Metro adataival bővült az adatgyűjtés. Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 21
Az élő ponty bruttó fogyasztói árának alakulása 2013-ban 21. táblázat Hét Bp. Fővám téri csarnok Bp. Lehel téri csarnok Kecskemét Fogyasztó piacok Pécs Székesfehérvár Győr Debrecen budaörsi Auchan Kereskedelmi láncok budaörsi Tesco budaörsi Metro HUF/kg 08. hét 1051 1050 950 1090 1080 1010 1099 1090 1149 925** 12. hét 1051 1050 950 1090 1080 1010 1099 1090 1090 938** 13. hét 1051 1050 950 1090 1080 1010 1099 1090 829** 939** 17. hét 1050 1050 950 1090 1080 1010 1099 1159 1090 888** 21. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1159 1159 1014 25. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1159 1159 1015 30. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1149 1199 1041 34. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1049 1199 1040 38. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1159 1199 1040 43. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 899** 1199 1040 47. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 1149 1149 1040 50. hét 1050 1050 950 1050 1080 1010 1099 795** 899** 888 51. hét 1050 1050 950 1090 1080 1010 1099 790** 899** 888 ** Akciós ár Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet 22
Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása 2013. év húsvét hetében 3. ábra Ft/kg 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 élő ponty pontyszelet Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan budaőrsi Tesco Élő ponty és pontyszelet fogyasztói ár alakulása 2013.év karácsony hetében 4. ábra Ft/kg 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 élő ponty pontyszelet Fővám téri csarnok Székesfehérvár budaőrsi Auchan budaőrsi Tesco Forrás: Agrárgazdasági Kutató Intézet
Élőponty fogyasztói áralakulása negyedévenként 2013-ban 5. ábra Ft/kg 1200 1000 800 600 400 200 0 Forrás: MAHAL I. né. II.né. III.né. IV.né. Tóparti halárak (évi átlag, nettó Ft/kg) 22. táblázat Halfaj 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Tavi hal Ponty 500 500 500 500 610 533 Amur 470 480 450 495 510 480 Fehér Busa 170 220 210 220 260 233 Pettyes Busa 170 190 220 225 230 233 Harcsa 1 050 1 070 1 160 1 175 1 260 1 185 Süllő 1 520 1 435 1 520 1 740 2 390 1 866 Compó 1 520 1 400 1 210 1 470 1 440 1 182 Csuka 1 000 1 020 1 250 1 290 1 510 1 324 Egyéb 250 270 290 310 340.. Intenzív Szivárványos Pisztráng 1 150 1 230 1 200 1 300 1 580 1 215 Afrikai Harcsa 550 620 700 650 650 548 Angolna 1 250 750 1 080 3 000 2 300.. Tokfélék 1 200 1 150 2 000 2 500 2 100 3 209 Egyéb 450 450........ Természetes víz Kecsege 1 450 1 000 1 670 1 600 2 000 1 500 Márna 500 425 500 600 525 600 Balin 400 400 420 500 470 500 Forrás: MAHAL, VM (FM) EHVF Halgazdálkodási és HOP Irányító Hatósági Osztály, Agrárgazdasági Kutató Intézet 24
Marketing, Halhús fogyasztás A halfogyasztási szokások felmérésére irányuló újabb vizsgálatok azt bizonyították, hogy az emberek többsége szereti a halat, így a viszonylag alacsony halfogyasztás oka nem a halételek iránti bizalmatlanság. Az alacsony halfogyasztási értékek az alábbi okokra vezethetőek vissza: a lakosság árérzékenysége, a termék nehezen való elérhetőége, személyes tényezők, ízlés az otthoni feldolgozás munkaigényessége szezonalitás A fogyasztói igény egyre inkább a magasabb hozzáadott értéket képviselő termékek iránt mutatkozik, melyek a következők szerint csoportosíthatók: szeletelt, csomagolt hal szeletelt (filézett) hal védőgázas csomagolásban panírozott haltermék panírozott, fűszerezett darált haltermék pácolt, sózott hal és haltermék füstölt hal és haltermék szárított hal és haltermékek savanyítással tartósított haltermék fagyasztott haltermék fagyasztott natúr halkészítmény fagyasztott panírozott halkészítmény Hőkezeléssel tartósított haltermékek halkonzervek, pástétomok sűrítmények aszpikos halkészítmények halsaláták kaviár A rendelkezésre álló aktuális adatok szerint a hazai fogyasztási szerkezetben 48 százalék az élő-és friss konyhakész hal, 22 százalék a fagyasztott és 30 százalék tartósított és konzerv készítmények aránya. Az élőhal elsősorban halbolti hálózaton keresztül kerül piacra, de a halértékesítésben meghatározó arányt képviselnek a bevásárló központok is. Jelentős a halászati telephelyeken a fogyasztók felé 25
történő közvetlen értékesítés ( fogd és vidd ), melynek az egyik elterjedt formája a helyi horgásztatás és az ehhez kapcsolódó halvásárlás. Az elmúlt években lassú, de erősödő tendenciát mutat hazánkban az egy főre jutó halhús fogyasztása, ám az éves fogyasztási színvonal messze elmarad az EU átlagától, ami kb. 24 kg/fő. Az egy főre jutó halfogyasztás 2013-ban 3,63 kg/fő volt, amely az összes húsfogyasztáson belül kb. 4-5 százalékot jelent. (A hazai éves marhahús fogyasztás 3 kg/fő körüli értéket mutat). Az EU tagországok átlagfogyasztása olyan számításokon alapul, ahol a feldolgozott halat visszaszámolják élő tömegre. Ezen módszert alkalmazva a hazai halfogyasztás becsült értéke 4,6 kg/fő/év. Megjegyzendő, hogy az éves halfogyasztási statisztika nem számol a nem regisztrált horgászfogással, valamint a lopott és számla nélkül eladott halmennyiséggel. A fogyasztók többsége még mindig nem ismer a hagyományos halételeken kívül más elkészítési módot. Ezen a téren nem vitatható a tájékoztatás fontossága. Probléma, hogy az elmúlt időszakban folytatott marketing tevékenységek egymástól gyakran függetlenül, ad hoc jelleggel valósultak meg. A magyar általános fogyasztói szokások lassú változása következtében a halfogyasztási módok is átalakulnak. Egyre növekszik az igény a szálkamentes, illetve szálkaszegény, konyhakész haltermékek iránt, miközben a hagyományos hazai haltermékek és nemzeti halunk, a ponty iránti kereslet nem növekszik számottevően. A többéves promóciós akcióknak, valamint a folyamatos árukínálat biztosításának köszönhetően az ünnepekhez, kiemelten a karácsonyhoz és a húsvéthoz kötött fogyasztási csúcson kívül a közepes és nagyméretű városokban a rendszeres halfogyasztás jelei is mutatkoznak. Jelenleg, Magyarországon a mezőgazdasághoz hasonlóan nem megfelelő a halászati ágazat társadalmi megítélése. Fontos, hogy a projektrendszerű bonyolítást igénylő közösségi marketingszintű akciók nem irányuljanak kereskedelmi márkák, meghatározott szervezetek reklámozására, azok fogyasztói megítélésének a javítására.a projektek a halászati ágazat egészét kell, hogy szolgálják. A magyarországi halfogyasztás növelése érdekében a közösségi szintű marketing tevékenységet is fejleszteni kell.a megvalósítandó program elnevezése: KÖZÖSSÉGI HALMARKETING PROGRAM 2011 2015 (KHMP 2011 2015).A program a HOP 3 prioritási tengely része. Bevezetése 2013-ban nem kezdődött el. A magyarországi halas szakmai rendezvények (a halászati ágazat, a halászatban dolgozó, a halászatért tevékenykedők által szervezett rendezvények) a MAHAL és a MASZ által is elismertek. A számos gasztronómiai esemény között kiemelendő a MAHAL által évente megrendezett Országos Halfőző Verseny, valaminta tagszervezetek rendezvényei úgy, mint az Akasztói Szálkamentes Halfőző Verseny, a Tisza-partiHal- és Vadfesztivál, Ászok Napi Fesztivál, Ócsárdi Halmajális, Nepomuki Szent János Ünnep, Balatonföldvári Halászléfőző Verseny, Balatoni Garda Fesztivál. A rendezvények aktív eszközeia halételek népszerűsítésének. Jelenleg nem működik a halászati termékek esetében az egységes nyomon követési rendszer, ami alapfeltétele lenne az 26
élelmiszerbiztonság fejlesztésének. Szükségesa meglévő halfeldolgozókapacitás korszerűsítése és bővítése, a halászati és akvakultúra termékek hatékonyabb promóciója. 27
Kereskedelem, Export-import Halexportunk és importunk mennyiségben és értékben is emelkedett 2013-ban, azonban a külkereskedelmi egyenleg 15 százalékkal romlott a KSH által gyűjtött és közzétett külkereskedelmi adatbázisa szerint. Ezazt jelenti, hogy a haltermékek behozatala nagyobb mértékben növekedett hazánkba, mint a kivitel. A halak és halászati termékek forgalmának aránya az utóbbi években nem éri el az 1 százalékot a teljes mezőgazdasági és élelmiszeripari külkereskedelmi forgalom értékéből és ez az arány az évek során mérsékelten csökkent. A csökkenő arányok azt mutatják, hogy a halak és halászati termékek külkereskedelme kevésbé bővült, mint az agrár-külkereskedelem összességében. Halászati termékekből nettó importőrök vagyunk, mind a mennyiséget, mind az értéket tekintve. A forgalom passzívumának nagyságát az import határozza meg, hisz az importérték többszöröse az exportnak. Az elmúlt tízévet tekintve pontykivitelben a 2003-es szintet csak 2010-ben sikerült újra elérni, majd a későbbiekben növelni. 2013-ban az export volumene megközelítette az 1400 tonnát. Ahogyan a kivitt mennyiség, úgy az export értéke is 2013-ban volt a legmagasabb 755 millió Ft. Az export átlagára az általunk vizsgált időszakban 480Ft/kg és 650Ft/kg között hullámzott, 2009 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat. Tekintve, hogy importunk töredéke az exportnak, a ponty külkereskedelme rendre aktívumot eredményezett, melynek nagysága 2003 és 2009 között erősen hullámzott, 280 millió forintos maximummal, de 2010-től 4-600 millió forint között alakult. A pisztráng és angolnafélékre vonatkozó információk nem minden évben publikusak a védett adatok miatt. Élő pisztrángból behozatalunk van, kivitelünk kevésbé, angolnát pedig inkább csak exportálunk. Egyéb élő hal tekintetében az export dominál, az utóbbi években már 1000-1200 tonna volt a kivitelünk, míg behozatalunk az utóbbi három évben már csak 5 ezer tonna körüli volt. A kivitt mennyiség a pontyhoz hasonlóan 2003-ban meglehetősen magas volt (1600 tonna) majd csökkent és a 2006. évi 500 tonna mélypont után emelkedett a már említett 1400 tonnáig. A friss vagy hűtött hal részesedése a halászati és akvakultúra termékek importjából 3-6 százalék körül alakult, az exportban az utóbbi három évben egyre jelentősebb az aránya, 2013-ban 13 százalék volt. Exportunk az előző évek nagyon alacsony szintje után 2011-ben 650 tonnára ugrott és 2013-ban is megközelítette az 500 tonnát. 28
A fagyasztott hal aránya a halászati és akvakultúra termékek importjából 7-9 százalék közötti volt, az exportban alig 1-2 százalékos. A fagyasztott hal behozott mennyisége 2003-tól 2011-ig 2500-3000 tonna volt évente, az utóbbi két évben (2012 és 2013) 1700 tonnára mérséklődött A halfilé a vizsgált időszak minden évében a hal és haltermék importunk negyedét tette ki. Az exportban 2006-tól vált jelentősebbé. Az utóbbi két évben a kivitt mennyiség megközelítette a 8-900 tonnát, és az exportárbevétel negyedét adta. A halkivonat, hallé termékcsoport esetében is igaz, hogy az exportunk szinte alig látható az import mellett. Különösen az utóbbi két év adatai jelzik ezt, amikor a forgalom megélénkült, mind az export mind az import többszörösére emelkedett, de ez azt jelentette, hogy a behozatal meghaladta a 2000 ezer tonnát, kivitelünk viszont csak 15 tonnára nőtt. A halkonzerv termékcsoportba tartozó termékek behozatala a hal és haltermékek importértékének 45-50 százalékát fedte az elmúlt 10 évben. Az exportra vonatkozó adatokat néhány évben nem publikálta a KSH. 2007-től a halkonzervek a haltermék kivitel 4-8 százalékát biztosították. A konzervált rák, illetve egyéb puhatestűek részesedése az importból emelkedett az évek során, míg az exportból a 2000-es évek elején elért igen jelentős (33-50 százalékos) arány 10 százalék körülire zuhant. Hal és halászati termékek exportja és importja 23. táblázat Export Import Megnevezés 2012 2013 2012 2013 tonna ezer tonna ezer tonna ezer Tonna ezer Élő hal 4 228 8 325 4 297 8 135 878 2 019 988 2 304 Hal frissen vagy hűtve 171 1 074 497 2 134 584 2 912 747 4 217 Fagyasztott hal 144 338 69 212 1 783 4 297 1 687 3 918 Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva 770 3 799 873 3 914 5 637 15 443 6 091 15 771 Szárított, sózott, pácolt vagy füstölt hal, halliszt, dara 5 47 24 157 216 1 732 306 2 374 Rák frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva 21 109 20 155 645 3 061 663 3 952 Puhatestű frissen, hűtve, fagyasztva, tartósítva 118 554 92 506 284 1 130 367 1 326 Elkészített vagy konzervált hal, kaviár 332 1 168 220 668 9 394 29 639 9 906 30 664 Elkészített vagy konzervált rák és más gerinctelen víziállat 49 714 28 39 265 1 657 265 1 622 Összesen 5 838 16 129 6 121 15 921 19 685 61 891 21 037 66 217 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 29
A hal és halászati termékekre vonatkozó külkereskedelmi mérleg egyenlege 2013-ban romlott a megelőző évhez képest 4,5 millió euróval. Azaz a tárgyévben kevesebb halászati terméket exportáltunk, mint szállítottunk külföldről. A termékcsoportok közül csak az élő hal külkereskedelmi egyenleg pozitív. Halexportunk 2013-ban mennyiségben növekedett, azonban értékben visszaesetta megelőző évhez képest. Az élő hal export 4,3 ezer tonna volt. Évek óta 20-21 ezer tonna körüli hal mennyiséget importálunk. Ennek 47 százalékát a konzervek, 37 százalékát a fagyasztott haltermékek ( hekk, tonhal, makréla, hering, stb.) teszik ki. A többi mennyiséget a rákok, kagylók, tenger gyümölcsei jelentik. A hazai haltermelés kb.29 százaléka kerül a határon túli piacra. Ugyanakkor tengeri halakból importra kényszerülünk. Az import mennyiség emelkedése a tengeri halak választékbővítésével indokolható. Importunkban az élőhal aránya csekély (4,6%), de a friss és hűtött halak arányais csak3,6 százalékot tesz ki. A halászati termékek exportja évek óta növekvő tendenciát mutat. Ezen belül az élő ponty exportunk 2011-ben kiemelkedő (1250 tonna) rekord eredményt produkált, majd 2012-ben 890 tonnára esett vissza, aztán 2013-ban ismét rekord mennyiséggel (1392 tonna)számolhattunk. A ponty export célországai legfőképpen Románia, Lengyelország és Németország volt.élőhal exportunkból a ponty 32 százalékkal részesül, melynek 100 százaléka az EU országokba irányul. Az elmúlt 5 év ponty külkereskedelme 24.táblázat Év Ponty Export Ponty Import tonna ezer EUR tonna ezer EUR 2009 341,3 779,7-2010 782,2 1 614,2 58,6 97,5 2011 1 249,5 2 558,5 227,9 373,3 2012 890,0 1 767,7 194,5 329,9 2013 1 392,1 2 537,3 239,2 363,1 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal A hazai termelés szempontjából konkurensnek tartott élő hal behozatal adatai alapján 2013- ban239,2 tonna (363 ezer euro értékben) ponty érkezett hazánkba Csehországból, Horvátországból kilogrammonként átlagosan 1,5 euró importáron. 30
6. ábra tonna Néhány haltermék exportja 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Élő hal Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat Forrás: Központi Statisztikai Hivatal 7. ábra tonna 10000 Néhány haltermék importja 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Élő hal Hal frissen vagy hűtve Fagyasztott hal Halfilé és más halhús frissen, hűtve vagy fagyasztva Elkészített vagy konzervált hal, kaviár, rák és más gerinctelen víziállat 31
A MAHAL 2013. évi tevékenységéről A Szövetség érdekképviseleti munkáját a személyi változások ellenére is folyamatosan és átgondoltan végezte. 2013-ban már év elejétől a halászati ágazatot érintő témakörök, feladatok jelentkeztek: Új törvényt alkottak a természetes vízi halászat szabályozására. Jól kellett hasznosítani a HOP nyújtotta fejlesztési lehetőségeket, tekintettel a ciklust záró 2013. esztendőre, nem feledkezve meg a 2014 2020 évekre készülő operatív programot meghatározó feladatokról sem. Természetesen, e feladatok elvégzése mellett nem feledkezett meg tagjai tájékoztatásáról, és az általuk felvetett problémakör megoldásáról sem. A tájékoztatást szolgálta a Magyar Mezőgazdaság folyóirat mellékleteként, havi rendszerességgel megjelenő Halászati Lapok információs és marketing hírlevél. A piaci tájékozottságot szolgálta az AKI bevonásával készített havi fogyasztói hal árak adatgyűjtésének közreadása. Az érdekképviseleti munka folyamatosságát a rendszeresen tartott elnökségi ülések biztosították, ahol a feladatok meghatározását a döntésekről hozott elnökségi határozatok adják. 2013-ban az elnökség négy ülést tartott. A tagság bevonását a döntésekbe, a vélemény nyilvánításba a közgyűlések mellett a tagi fórumok, tagozati ülések biztosították. A Szövetség 2013-ban 77 taggal képviseltette magát. A halgazdálkodás intenzív és extenzív képviselői meghatározók a Szövetség tagjai között, de a halászati oktatással foglalkozó egyetem mellett jelen van a kutatás, a középfokú oktatás is. 2013. év kronologikus esemény naptára: A februári elnökségi ülés kiemelt témakörei a következők voltak: Érdemi vita folyt a Szövetség 2013. évi munkatervéről és költségvetéséről. Elfogadásra került a Dinnyési Halgazdaság Kft. alapító okirata. Az elnökség meghatározta a 2013. évben legnagyobb feladatot jelentő, kiemelten kezelendő két témát: az 1997. évi halászati törvény helyébe lépő új halgazdálkodási törvény kialakításában követendő folyamatos Szövetségi részvételt. Hasonlóan fontos téma az ágazat szempontjából a 2014 2020. évek közötti, az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által meghatározott pénzügyi források alakulása.a Szövetség részt vett az ehhez kapcsolódó nemzeti akvakultúra stratégia elkészítésében. A Szövetség munkálkodással kapcsolatos belső önkormányzati szervek hatékony működtetése érdekében az elnökség előzetes tervet fogadott el. Ezen kívül fontos célul tűzte ki a továbbképzési jellegű tanfolyamok és tájékoztató jelleggel fórumok rendezését. 32
Kiemelten fontos kérdéseket tárgyalt a Szövetség májusi közgyűlése, amely a Szövetség gazdálkodása téma körét, és az ügyintéző szervezetének vezetését érintette. Februárban bejegyezték a Dinnyési Halgazdaság Kft-t. Ezzel megvalósult a közgyűlés korábbi hozott, az ügyre vonatkozó határozata. Így e gazdaság a jövőben bérlet megfizetésével, mint önálló szervezet segíti az érdekképviseleti munkát. Tekintettel a költségvetés helyzetére az elnökség javaslatot tett arra, hogy átmenetileg szűnjön meg az igazgatói állás. Szükségesnek tartották az ügyintéző szervezet vezetésének más, esetleg vállalkozással történő megoldását. Az elhatározás következtében dr. Orosz Sándor igazgatónak június 30-ával közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. Az előzőekből következően a július 16-án, Kisbajcson tartott elnökségi ülés fő témakörei a Szövetség gazdálkodásának rendbe tétele, és az ügyvezető személyi kérdésének megoldása volt. Dr. Németh István elnök bejelentette, felkérte a Szövetség korábbi igazgatóját, Balogh Józsefet, hogy átmenetileg, vállalkozásban vegye át az ügyintéző szervezet irányítását. Balogh József ismertette elképzeléseit: Költségvetés biztosítására év végéig két lehetőséget lát a tagszervezetektől a 2014. év terhére előre hozni a tagdíj 30 százalékát, és sürgősen megkötni a Dinnyési Halgazdasági Kft-vel a bérleti szerződést. Az igazgatói állás betöltésére pályázati kiírást javasolt. Az elnökség elfogadta az elhangzott javaslatokat, és egyhangú döntése alapján Balogh József, mint megbízott ügyvivő 2013. 12. 15-ig vállalkozásban végezhette a munkakörhöz kapcsolódó feladatokat. A szeptember 25-i elnökségi ülés, az októberi közgyűlés előkészítésével az ott tárgyalandó témák meghatározásával foglalkozott: Elfogadta a székház értékesítését, és megfontolásra terjeszti a közgyűlés elé a befolyt összeg felhasználásának megváltoztatását. Az elhangzott változtatások átvezetésével alkalmasnak találta a megjelentetésre az igazgatói pályázat kiírási anyagát. Az elnökség felhatalmazta az elnököt, hogy tegyen javaslatot a közgyűlésnek a hiányzó FB tagok személyére, a tiszteletbeli elnökre, és a dinnyési beruházást előkészítő bizottság tagjaira. Az elnökség döntése alapján az október 11-re kitűzött közgyűlés egybekötött agronómusi értekezlet is volt. Így az aktuális tájékoztatás érdekében hatóságoktól és társ szervezetektől meghívott előadók tájékoztatták a tagságot. 33
A közgyűlés főbb határozatai az alábbiak voltak: A közgyűlés megválasztotta Balogh Józsefet tiszteletbeli elnökké (határozatlan időtartamra), valamint Kovács Zoltánt FB elnökké; Gulyás Antalt taggá a 2015. 09. 08-ig terjedő időtartamra. A közgyűlés tudomásul vette az elnökség által a dinnyési beruházás előkészítésével, és üzemelés meghatározásával megbízott tagok névsorát: Dankó István keltetés, Horváth FerencRadóczi János termelés technológia, Szilágyi Gábor kereskedelem, Kovács Zoltán FB elnök gazdálkodás. Októberben megtörtént a Budapest Vöröskő utca 4/B címen lévő székház értékesítése. Az ingatlan vevője bérbe akarta adni az alsó szintet, de szándékát megváltoztatta, így a MAHAL szerződést kötött abudapesten lévő GRIFF irodaház tulajdonosával 2014. évtől kezdődő iroda bérletre. Az elnökség 2013. év december 5-i záró ülésének meghatározó témaköre volt az igazgatói pályázatra jelentkező 3 személyből kiválasztani a legmegfelelőbbet. Aktív vita, mérlegelés után az elnökség egyhangú szavazással a pályázók közül dr. Szathmári László szakmai felkészültségét tartotta alkalmasnak az igazgatói feladatok ellátására, akit sikeres pályázatáról írásban értesítettek. A Szövetség részvétele szakmai főrumokon és marketing rendezvényeken: A halászat és a halételek népszerűsítését szolgálják a rendezvények, amelyek lehetővé teszik a tagok személyes találkozását is. A 2013. évben a Halászati Lapok esemény naptára 21 rendezvényt jelenít meg. Fontos fóruma volt a halászati ágazatnak a 2013. évben a Parlament felsőházi termében tartott nyílt nap a horgászsport és a horgász turizmus fejlesztéséért. Halász részről az előadókat a szakmai elkötelezettség, és inkább a visszafogottság jellemezte. A horgász vezetők egyik részéről szintén érezhető volt a megfontoltság, sajnos másokat azonban az elfogultság mellett az együttműködés teljes hiánya jellemzett. Őket jól lenne emlékeztetni Áder János megnyitó beszédének e szavaira: A horgászat és a halászat újra szabályozása lehetőséget teremt a hagyományok megőrzésére, a készülő európai uniós irányelv nyújtotta előnyök kihasználására. Tagozataink közül a legaktívabb Az országos horgászjegyhez vízterület biztosítók szervezete volt, nemcsak a megjelenő Halgazdálkodási törvény kényszere miatt, hiszen ők a korábbi években rendszeres külföldi szakmai utak szervezésével is építik közösségüket. 34
A Halgazdálkodási törvény előkészítésében való tagozati képviselettel megbízták Csoma Gábort, Füstös Gábort, Szilágyi Gábort és Balogh Józsefet. Az ágazat egységes fellépése érdekében a megbízott tagok felvették a kapcsolatot a MASZ képviseletével megbízott Radóczi János kollégával. A megbízottak rendszeres konzultációt tartottak a tagszervezetekkel, összegyűjtve véleményüket, javaslataikat, amelyeket a VM törvényalkotói szervezet felé a folyamat során rendszeresen továbbítottak. Sok kérdésben sikerült ésszerűsíteni a törvény tervezetét, érvényt szerezni a halászság korszerű igényének. Az érdekeltek a törvény megjelenése után konstatálhatták az elért eredményeket és eredménytelenséget is a felterjesztett javaslatainkból. A MAHAL több szakmai fórumot szervezett, és valamennyi fórumon képviseltette magát a következők szerint: ACFA ülésen Brüsszelben (Aquakultúra és Halászati Tanácsadó Testület). A már említett parlamenti nyílt napon, ahol felkészült halászati szakembereink tartottak előadást az ágazatról, és a halászati törvénnyel kapcsolatos elvárásainkról. Projektnyitó rendezvény a HAKI-ban, az Európai Unió Kutatási és Technológia-fejlesztési Hetedik Keretprogramjáról. Ismét sor került a víziállat-egészségügyi tanfolyamra. Harmadik alkalommal mutatkozott be a halászat az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok kiállításán. A MAHAL és a MASZ érdekképviseleti szervezetek a Víz, Hal, Ember Közhasznú Alapítványt bízta meg a kiállítás lebonyolításával. Szokás szerint került megrendezésre a szarvasi Halászati Tudományos Tanácskozás, ahol állásfoglalás született az ágazatot segítő intézkedésekről, amely javaslatot az aláírók eljuttatták az illetékes döntéshozókhoz. Az egységes ágazati képviselet érdekében aláírta a beadványt a MAHAL és a MASZ elnöke, valamint a HAKI mb. főigazgatója. Képviselőnk részt vett a FEAP 45. közgyűlésén, amelyet Dublinban tartottak. Tagszervezeteink a MASZ szervezeteivel együtt vettek részt a 76. OMÉK Kiállításon. Két gazdaságunk sikerének is örülhettünk. A Győri Előre HTSZ nevében Szilágyi Gábor vehette át az OMÉK termék díjat. Hasonló díjat vehetett át a Hortobágyi Halgazdaság részéről Luspán Róbert is. A Szövetség részt vett az OMÉK halászati konferenciáján, ahol Dr. Szathmári László meghívott előadóként ismertette a Szövetség és a halászati ágazat kapcsolatát. Dr. Novics György a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárától Dr. Kardeván Endrétől örökös halfőző díjat kapott. 35
Gondolt a vezetés a közösség építésére is, amelyet jól szolgálnak az ezzel a céllal rendezett összejövetelek. A hagyományá váló 2013.évi Halászbál is a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszékének szervezésében Gödöllőn került megrendezésre. Mindig nagy érdeklődés kíséri a hagyományos Országos Halfőző Versenyünket, amelyre már 39. alkalommal került sor. Az exkluzív helyszín, a szigetvári várudvar különleges légköre emelte népszerű rendezvényünk színvonalát. A rendező MAHAL és a Tógazda ZRt. biztosította a kellemes kultúrműsorral tűzdelt jó hangulatot. A 2014. évtől már csak emlékeinkben élnek tovább az örök halas vizeket látogató kollégáink, Ruttkay András, id. Vida András. Nagy tanító mesterünkre,woynárovich Elek professzor úrra nem csak mi, halászok emlékezünk, de a Vidékfejlesztési Minisztérium oszlopcsarnokában 2013. novemberben elhelyezett mellszobra minden arra sétálónak hírül adja halászatunk igaz mesterének munkássága eredményeinek világszerte történő elismerését. Tevékenységünkkel arra törekedtünk, és törekszünk a jövőben is, hogy halászaink, gazdálkodó egységeink szakemberei bízzanak a halászat jövőjében. Ennek érdekében, követve a fenntartható halgazdálkodás kritériumait, elkötelezve a korszerű halgazdálkodás módszereihez. 36
XXXIX. Országos Halfőző Versenyeredményei Történelmi környezetben, a szigetvári Várudvarban rendezte meg 2013. augusztus 31-én a Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetsége (MAHAL) a 39. Országos Halfőző Versenyt. Már kora reggel benépesült a helyszín, hiszen 41 versenyző állt a bográcsok mellé, hogy összesen 57 ételt főzzenek az öt meghirdetett kategóriában. A szigetvári várudvart ezúttal a halételek illata, és nem a lőporfüst szaga lengte be bár tény, hogy a látogatók szórakoztatása végett egész nap zajló színes programok keretein belül nemcsak koncertekre és gyerekprogramokra, hanem például ágyús illetve íjász bemutatóra is sor került. Az évente megrendezett verseny nem titkolt célja a szakmabeliek és újabban a civilek főzőtudományának összevetése mellett a halételek, a halfogyasztás népszerűsítése is, hiszen rendkívül egészséges táplálék, ráadásul Magyarország bővelkedik a szükséges jó minőségű forrásokban. Az érdeklődőknek a rendezvény alkalmával mindig lehetősége nyílik a versenyművek megkóstolására, nem történt ez másként Szigetváron sem.a kíváncsiskodók a kiválóan elkészített, hagyományos halételek mellett olyan kuriózumokkal is találkozhattak, mint a korhely halászlé, a káposztával töltött pontyfilé vagy a baconbe göngyölt harcsa 37
aszalt szilvával töltve. A nevezett résztvevőket a sütés-főzés és a hal szeretetén kívül a versenyszellem is hajtotta, hiszen köztudott, hogy minden évben különböző, nagy értékű díjakkal térhetnek haza a zsűri által legjobbnak ítélt főzők. Az abszolút győztesnek kijáró serleget, így az ország legjobb halfőzője címet Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) vihette haza, az AB Agro Utazási Iroda 150 ezer forintos utazási utalványával együtt. Az egyes kategóriák győztesei kézi festésű herendi porcelántálakkal, valamint egyegy palack borral gazdagodtak, előbbieket egy elismert porcelánfestő művész népszerű hazai halak képeivel díszítette. 38
A Kategóriák Helyezettjei: Dun ai halá szlé: 1. Oláh Tibor (Mohács) 2. Bíró János (Baja-Hal Kft.) 3. Molnár Zoltán (Baja-Hal Kft.) Tiszai halászlé: 1. Kastély Attila (ÖKO 2000 Kft.) 2. Szabó András (ÖKO 2000 Kft.) 3. Opperman János (Tógazda Zrt.) Egyéb halételek: 1. Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) 2. Füstös Gábor (Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.) 3. Molnár Zoltán (Baja-HalKft.) Afrikai harcsa különlegességek: 1. Mészáros Pálné (Fishcoop Kft.) 2. Dr. Novicsné Ádám Ildikó (Dalmand Zrt.) 3. Balyi Gyula (Óbuda Szövetkezet) Id. Galáth Tamás (Körösi Halász Szöv.) MOSZ különdíjban részesült. Civilek a bográcsnál : 1. Antal László (Eger) 2. Mári László (Csákvár) 3. Likár László (Baja). 39