Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve Lakótelepek rendezésének problémái esettanulmány: Békásmegyer keleti oldal rehabilitációs és szabályozási terve Payr Anna tájépítészmérnök Településrendezés 2. 2010. szeptember megbízó: Budapest III. kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat PMH. a tervezést irányította: Sipos Gábor, kerületi főépítész tervező: Schőmer Műterem Településrendezési és Építészeti Kft. városrendezés és építészet: Schőmer András okl. építészmérnök vezető tervező Korodi Zsolt településmérnök Payr Anna okl. tájépítészmérnök Benke Csaba okl. építészmérnök Réti Lucia okl. építészmérnök Katona Veronika ép. munkatárs Szél Norbert okl. építészmérnök zöldfelület-rendezés és környezetvédelem: Nádai Brigitta okl. táj- és kertépítész mérnök, környezetrendezési szakmérnök Payr Anna okl. tájépítészmérnök közlekedés: Rhorer Ádám okl. építőmérnök (Közlekedés Kft.) közművesítés: Fodor Sarolta okl. építőmérnök (tti. Budapest Kft.) Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve Budapest III. kerület, Békásmegyeri lakótelep keleti oldal Kerületi Szabályozási Terve a tervezés célja: elsősorban közterületi rendezés, az eltérő használatú közterületek (burkolt vagy zöld) elkülönítése az önkormányzati vagyonkataszter pontosítása szükséges, + rehabilitáció A DOKUMENTÁCIÓ KÖTETEI 1. kötet: Vizsgálati, elemző munkarészek 2. kötet: Javaslati munkarészek 3. kötet: Egyeztetések, vélemények dokumentumai 4. kötet: Jóváhagyandó munkarészek Lakótelepek rendezésének problémái Településszerkezeti kapcsolatok 1
Általános információk 70-es végétől a 80-as évek elejéig épült a főváros legnagyobb lakótelepe a keleti oldal területe 80 ha, 7729 lakás, 80 lakás/ha sűrűség jellemző épületállomány: magas (F+15) és középmagas (F+10) lakóépületek 10 emeletes sávházak - "tipikus lakótelepi kép többszintes (F+4) lakóépületek kiszolgáló intézmények 51% zöldfelület, 19m 2 /fő közepes rossz társadalmi státusz általános lakótelepi problémák: műszaki és gazdasági-társadalmi Tulajdonviszonyok Épületállomány egyidejű építés műszaki fejlettség, idővel az elavultság homogén felújítandó műszaki megoldások: hőszigetelés, tetőszigetelés, gépészet lakásösszetétel gyermeknevelési intézmények kereskedelmi, szolgáltató létesítmények építészeti karakter, városkép Szociológiai helyzet népességi összetétel fiatalabb lakótelep elvándorlásra vonatkozó adatok 70% maradna, 10% 1 éven belül menne kicserélődés, lefelé filtrálódás egészségügyi állapot, ellátottság közbiztonság közterületek használata lakótelep presztízse, státusza közúti hálózati kapcsolatok parkolási problémák tömegközlekedés kerékpárút Közlekedés 2
Közművesítés 70-es években egy ütemben épült a 60-as, 70-es évek lakótelepi közművesítésének általános sajátosságai jellemzik előnyök: teljes körű ellátás elegendő kapacitású hálózatok nincs térszint feletti hálózat egységes rendszerben, egyidejűleg épült ki minden közműlétesítmény hátrányok: az egész lakótelep területén közművezetéknek számítanak elavultság jelei mutatkoznak szakágak szerint egyenként és általában is rekonstrukciót igényel SWOT - ERŐSSÉGEK jó tömegközlekedés kerékpárút-hálózattal kapcsolat a Pünkösdfürdő utcán a 11. sz. főút mentén zöldsáv jó infrastrukturális ellátottság megfelelő kapacitású, egységes közműhálózat nevelési és alapfokú oktatási intézmények a telepen belül nincs jelentős környezeti terhelés a területen nagyobb összefüggő zöldfelületek a játszóterek cseréjével megkezdődött a zöldfelületek újragondolása SWOT - GYENGESÉGEK az úszótelkes szabályozás problematikája a tulajdonviszonyok nem segítik a rehabilitációt leromlott állapotú épületállomány elöregedő növényállomány rossz állapotú lakókörnyezet (építészet és kertépítészet) parkolási problémák funkcionális és építészeti értelemben sem elég karakteres központok a lakások pazarló energiafelhasználása, magas fenntartási költségek a lakosság környezettudatosságának, környezete iránti felelősségének hiánya hiányzik a lakótelepen a munkahelyi funkció társadalmilag is leromlás SWOT - LEHETŐSÉGEK Duna közelsége Északi Városkapu - projekt keretében tervezett fejlesztések Hatvany Lajos út keleti oldalán tervezett fejlesztések a Heltai Jenő tér környezetének fejlesztése környezettudatos technológiák terjedése, elérhetősége közösségi részvétel, összefogás a lakótelep megítélése a lakosság körében jobb, mint a kívülállók körében a Máltai Szeretetszolgálat kezdeményezései SWOT - VESZÉLYEK A megújítás lehetőségei 1. a lakótelep, a lakótelepek megítélése romlik a lakótelep presztízsének további csökkenésével az elvándorlás tovább nő a társadalmi lefelé filtrálódás folytatódik a pusztán befektetői érdekeket szolgáló egyes beruházások a közösségi érdekekkel ellentétes fejlesztéseket generálnak koncepció ill. a fejlesztések koordinálásának hiányában az egyes fejlesztések nem kellően segítik a lakótelep egységének fejlődését forráshiány a szövevényes közműhálózat nehezíti a telekrendezést közterületi struktúra kialakítása: utcák + telkek városias rendszere használat és feladatkörök megváltozása (pl. karbantartás) tulajdonjogi döntések közterület magánterület saját használatú kertek, parkolók kijelölése a megújítás folyamatosságának lehetősége biztosított a köz HOZZÁjárul a fenntartáshoz, fejlesztésekhez 3
A megújítás lehetőségei 2. a felújításoknál környezetbarát technológiák alkalmazása épületek műszaki állapota, gépészet, közmű ne legyen az új rendszer már építésekor elavult egyedi megoldások és a teljes telepre FÖK: Autonóm város projekt hatékonyság, eredményesség a sűrűségből adódóan együttműködés kényszere összehangoltság előnye hosszú távú előnyök A megújítás lehetőségei 3. munkahelyteremtés szociális következmények a vegyes funkciók hatására élet a telepen a közlekedési és parkolási problémák is csökkennek a folyamat indukálása: helyi vállalkozások segítése kedvezményekkel példamutatás: igazgatás, kultúra, egészségügy kitelepedése Földhivatali alaptérkép - telekstruktúra Digitális alaptérkép, légifotó differenciált használat úszó telkes struktúra (kivéve gyermeknevelés) nincsenek utcák nem városias szövet identitás problémák használati nehézségek fenntartási problémák jogi anomáliák közügy magánügy nem jövőbe mutató Terület-felhasználás vizsgálata Budapest Főváros Településszerkezeti Terve II. Terület-felhasználás a tervezési terület nagy része beépítésre szánt, Ln-T jelű, nagyvárosias (sűrű beépítésű és 12,5 m feletti legnagyobb építménymagasságú) telepszerű lakóterület (szt. max.: 3,0); dél-keleti része hulladékkezelők-, lerakók területei (települési folyékony) (szt. max.: 1,0). 4
Fővárosi Szabályozási Keretterv Óbuda-Békásmegyer Városrendezési Szabályzat Övezeti tervlap beépítésre szánt terület: L7 jelű, telepszerű lakóterület keretövezet KV-SZK jelű, különleges városüzemeltetési terület, (szennyvízkezelés) beépítésre nem szánt terület: KL-KT jelű, közlekedési célú közterület (a 11-es út és a Pünkösdfürdő utca) L7 jelű, telepszerű lakóterült keretövezet kerületi övezetekre bontása: L7-III/AI jelű, lakótelepi alapintézmény övezet L7-III-Z jelű, lakótelepen belüli zöldterület L7-III/1 jelű, alacsony intenzitású lakótelep L7-III/2 jelű, alacsony intenzitású lakótelep Az ÓBVSz L7 keretövezetre vonatkozó előírásai (kivonat) L7-III JELŰ LAKÓTELEPEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) Az L7-III jelű építési övezetek: a) L7-III/AI lakótelepi alapintézmény övezet b) L7-III-Z lakótelepen belüli zöldterület c) L7-III-LP/1 alacsony intenzitású kertvárosias lakótelep, lakópark d) L7-III-LP/2 alacsony intenzitású kertvárosias lakótelep, lakópark e) L7-III/1 alacsony intenzitású lakótelep f) L7-III/2 magas intenzitású lakótelep g) L7-III-AI/35 alacsony intenzitású lakótelepi alapintézményi övezet h) L7-III-AI/75 intenzív beépítésű lakótelepi alapintézményi övezet i) L7-III-AI/100 intenzív beépítésű lakótelepi alapintézményi övezet j) L7-III/B lakótelepi burkolt közterület övezet k) L7-III/Zf lakótelepi zöldfelület jellegű közterület övezet Javaslat a terület-használatok és övezetek differenciálására a jelenlegi kialakítások és a fejleszthetőségek figyelembevételével a lakótelep egészére meghatároztuk, kijelöltük : a közút területeket a közterületek összefüggő, közösségi zöldfelületeit a nem közösségi célú zöldfelületeket a parkoló- és gyalogos burkolt felületeket az intenzív (magas és középmagas) lakóterületeket az alacsonyabb intenzitású (4 emeletes) lakóépületekkel beépített területeket az alapintézményi ellátás területeit az ÓBVSz módosítására, kiegészítésére javasoltunk övezeteket: L7-III-AI/50 közepesen intenzív beépítésű lakótelepi alapintézményi övezet L7-III-G lakótelepi személygépjármű-tárolók építési övezet Módosított ÓBVSz ÖVEZETEK: lakótelepi alapintézményi L7-III-AI/35 L7-III-AI/50 L7-III-AI/75 L7-III-AI/100 lakótelep L7-III/1 L7-III/2 lakótelepi burkolt közterület L7-III/B zöldfelület jellegű közterület L7-III/Zf lakótelepen belüli zöldterület L7-III-Z személygépjármű-tárolók L7-III-G Módosított KSZT 5
Módosított KSZT Módosított KSZT Módosított KSZT A telekalakítás nehézségei tapasztalatok hiánya, félelem közművek rendszere, közmű-kiváltások szükségessége köztulajdon magántulajdon kérdése használattal, fenntartással kapcsolatos változások A lakossági egyeztetés nehézségei sok lakó, sokféle tulajdoni forma az önkormányzati szándék és gyakorlat hiánya érdekellentétek, kommunikációs problémák Zöldfelületi problémaelemzés 1. viszonylag nagy zöldfelület, nagy összefüggő területek MÉGIS korlátozott használat, relatíve kicsi esztétikai érték 1. FUNKCIONÁLIS PROBLÉMÁK sok az alulhasznosított, funkcióhiányos terület megváltoztak az igények a korösszetétel változásával vandalizmus nem elég karakteresek funkciók, a használati módok összemosódnak a zöldfelületek többsége gazdátlan, senki földje, fenntartásuk nem megoldott a lakók nem éreznek felelősséget környezetük iránt gyakran parkolnak zöldfelületeken hiányzik a közterületek hierarchikus rendszere hiányzik a Duna-parttal való kapcsolat Zöldfelületi problémaelemzés 2. 2. A MŰSZAKI KIALAKÍTÁS PROBLÉMÁI megfelelő műszaki kialakítás hiányában kevés a jól használható zöldfelület a burkolatok rossz minőségűek a zöldfelületeket feltáró sétautak hiányoznak a játszóterek, sportpályák kialakítása nem mindig megfelelő a növénykazetták elavultak, rossz állapotúak rendkívül kevés az utcabútor, a meglévők elavultak, rossz állapotban vannak 6
Zöldfelületi problémaelemzés 3. Zöldfelületi javaslatok - 1. Funkciók 3. PROBLÉMÁK A NÖVÉNYÁLLOMÁNNYAL KAPCSOLATBAN a zöldfelületek fenntartása nem megfelelő színvonalú a telepítés során sűrű hálóban telepített állományok gyérítése nem történt meg a faállomány a telepítés óta nem került felújításra, elöregedő fázisban van nagy számban fordulnak elő beteg, balesetveszélyes, allergén fák az intézmények, szolgáltató központok körüli terek növényhasználata igénytelen az épületek körüli előkertek többsége elhanyagolt, nem kihasznált a megművelt díszkertek kialakítása tervezői szemmel sokszor nem elég rendezett CÉLOK: funkció-kiosztás rendszerben a lakossági igények figyelembe vétele a funkciók elválasztása terhelés kiegyenlítése a fenntartás javítása saját használatú és közhasználatú zöldfelületek kijelölése Zöldfelületi javaslatok - 2. Rendszerelemek fejlesztése CÉLOK: a jól működő használat esztétikus kialakítás fenntarthatóság terhelhetőség a lakosság bevonása a fejlesztések kiemelt területei: játszóterek homlokzatok zöldítése zöldtetők kialakítása sétányok, agórák kialakítása településökológiai funkciójú zf. sétány, agóra, víz alkalmazása Zöldfelületi javaslatok - 3. A faállomány kezelése CÉLOK: a fasorok megfelelő kialakítása a facsoportok kezelése fizikai és vizuális határolások a faállomány megújítása Zöldfelületi programterv 1. arculatterv készíttetése a zöldfelületek és az utak rendezéséhez: az önkormányzati és a lakossági igények egyeztetése az arculatterv elkészíttetése az elkészült arculatterv beépítése a szabályozásba (közterületrendezés során kötelezés a figyelembe vételre) közösségi részvétel szervezése: szervezésért felelős munkacsoport létrehozása a lakóközösség tájékoztatása, programiroda lakossági fórumok szervezése a tervezési eljárások során lakossági részvétel szervezése a kivitelezési munkák során saját használatú kertek gondozásához tanácsadás és segítségnyújtás az önkormányzattal való együttműködés koordinálása Zöldfelületi programterv 2. sétaút-hálózat és az agórák kiépítése: a kiviteli tervek elkészítése és ütemezése a kivitelezési munkák lebonyolítása kapcsolódó fasorok telepítési vagy felújítási munkálatainak elvégzése intézményekkel együttműködés az előkertek rendezésével kapcsolatban közhasználatú zöldfelületek rendezése: kertépítészeti tervek elkészítése a vonatkozó javaslatok alapján a létesítendő közösségi funkciók egyeztetése az érintett szervezetekkel a kivitelezés során a közösségi részvétel lehetőségének vizsgálata amennyiben a részvétel javasolható, úgy annak megszervezése a zöldfelületek kivitelezése fenntartás megszervezése, biztosítása 7
Zöldfelületi programterv 3. Várható hatások saját használatú zöldfelületek rendezése: az önkormányzat és a lakosság együttműködési szabályainak kidolgozása kertépítészeti tervek elkészítése a javaslatok és az arculatterv alapján a zöldfelületek kivitelezése és fenntartása fasorok telepítése, felújítása, fásított parkolók kialakítása: közterületrendezési munkákhoz kapcsolódóan tervezés és megvalósítás homlokzatok zöldítése, zöldtetők kialakítása: a lakosság tájékoztatása a lehetőségekről szervezési segítség és anyagi támogatás biztosítása rövid időn belül látványosan javul a lakókörnyezet minősége nő a lakások értéke a lakótelep népességmegtartó képessége is javul a megújítás során számos helyen megvalósítható a lakosság bevonása közösség-teremtő és -fejlesztő terek jönnek létre a megújított zöldfelületek identitás-fokozó, karaktert adó szereppel bírnak érvényesül a zöldfelületek jelentős biológiai-kondicionáló hatása IRODALOM JEGYZÉK Fővárosi Önkormányzat honlapja: Budapesti ellátási térképek Csizmady Adrienne: A lakótelep, Gondolat, Budapest 2003. Csizmady Adriene: A paneles lakótelepek jövője - tanulmány Csizmady Adriene 2002: Lakóteleprehabilitáció - felújítás - városprogramok oldaláról - Panelkonferencia II. Munkacsoport Egedy Tamás: A lakótelep-rehabilitáció helyzete hazánkban Elméleti és gyakorlati kérdések in Földrajzi Értesítő 2003. LII. évf. 1-2. füzet Egedy Tamás 2005: Kiskedvencből mostohagyerek? Ertsey Attila, Medgyasszay Péter (szerk.) 2002-2004: Autonóm város Fegyverneky Sándor főépítész, XIII. kerület 2002: Lakóteleprehabilitáció - felújítás - városprogramok oldaláról - Panelkonferencia II. Munkacsoport Szabó Franciska 2005: A káposztásmegyeri lakótelep zöldfelület-rehabilitációs lehetőségei. A közösségi részvétel mint a rehabilitáció eszköze. - Diplomaterv Tosics Iván, Városkutatás Kft.: A panel hosszú távú helye - nemzetközi kitekintésben Studio Metropolitana, Urbanisztikai Kutató Központ Kht. 2005: A budapesti lakótelepek megítélése valamint A kerületi Önkormányzat szakügyosztályainak statisztikai adatai a tervezési területre vonatkozóan (1975-2005) Lakótelepek rendezésének problémái 8