A turizmus kialakulása Ha valaki tudást akar szerezni vagy azt ki akarja egészíteni, akkor utaznia kell! Ibn Khaldun, 14. századi arab történész, filozófus, politikus A világ egy könyv; Aki otthon marad, csak egy oldalt olvas el. A világ egy könyv. Aki nem utazik, csak egy lapját olvasta. A turizmus A szó gyökere a francia tour szó A latin tornus ill. tornare szavakból ered; jelentése: kiindulópontra visszatérő körutazás (Szt. Ágoston, I. század)
A turizmus meghatározása I. A turizmus magában foglalja az ember szokásos életvitelén és munkarendjén (lakásán és munkahelyén) kívüli szabad helyváltoztatását és tevékenységeket, valamint az ehhez szükséges szolgáltatásokat. (Lengyel, 1994) A turizmus kialakulása és fejlődése Befolyásoló tényezők: Társadalmi környezet Gazdasági helyzet Közlekedési és technikai eszközök fejlődése A turizmus meghatározása II. A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel. (Hunziker és Krapf) Őskor Barlanglakók barlangkutatók kényszerlátogatás
Az ókori Görögország Olimpiai játékok Kr.e. 776-tól sok résztvevő és érdeklődő szervezés tájékoztatás hírnökök segítségével Közigazgatási feladatok Nagy területű birodalmak igazgatása Üzleti, hivatással járó utazások A Római Birodalom jól kiépített, kiterjedt úthálózat (90 ezer km) pl.:via Appia hadászati, postai és kereskedelmi célokra Hadjáratok utánpótlás biztosítása étkezés, szállás és egyéb szolgáltatások biztosítása fogadók és kocsmák napi járásnyira váltólovakkal vendégjog és vendégbarátság alapján, illetve ajándékért cserébe
Kereskedelem Nőtt az utazók száma üzleti alapokra helyezte a fogadók működését Gyógyfürdők, fürdőhelyek felkeresése híres gyógyhelyek pl.: Baiae, Aquincum fürdői Az elszállásolás és étkeztetés működését rendeletekkel szabályozták A kiépített utakat a római arisztokrácia, a jómódú polgárok is használták pl. üdülési célú utazásaikhoz A világ megismerése (kulturális és szellemi igény) Kereskedelmi érdekek Kapcsolattartás A tanulni vágyók a görög városokba és Alexandriába utaztak Egyiptomba a világ hét csodájának néhány darabjáért (idegenvezetők) Vallási célú utazások
Ritkán utaztak lóháton, inkább gyalogosan illetve gyaloghintón és kocsikkal Hajózás: tengeri és folyami (pl.: Dunán) A jómódúak rokonoknál, ismerősöknél szálltak meg, vagy házat vásároltak (amely pihenőhelyként is szolgált) A szegényebbek szálltak meg a fogadókban, amelyek a városok szélén vagy a fürdőhelyek közelében működtek Posta: kezdetben csak hírvivők voltak, később utasok szállításával is foglalkoztak Lovas postaszolgálat kocsiposta, amely jól szervezett és pontos volt (az előkelő polgárok is használtak) Kocsik, kocsitípusok fejlődése cél: aludni, étkezni, olvasni, játszani is lehessen a lehető legkényelmesebben (Elterjed a függesztett kocsiszekrényes szekér) Középkor A helyhez kötöttség a jellemző a feudális társadalomra Zarándoklatok ( ~ holidays) (Róma, Jeruzsálem, Mekka, Medina) A mindennapi, folyamatos munka mellett nem volt szabadideje a jobbágyoknak csak a földesuraknak
Középkor Szabadideje csak a földesuraknak volt Utazás nyári szálláshelyekre, üdülőkbe Külföldi körutakra (pl.: Róma, Pompeji, Capri, Athén, görög szigetek, Alexandria, piramisok, Mezopotámia régi városai, Délkelet- és Kelet-Ázsia) Nemesi gyűlésekre Vendégségbe Katonai feladatok miatt Diplomáciai ügyekben Zarándoklatokon vettek részt Középkor Lovas szekér a fő közlekedési eszköz Nyakhám helyett szűgyhám a lovaknál, a vonóerő jobb kihasználása Forgó zsámoly a kocsikon, így el lehetett forgatni az első kereket Középkor Problémák (közbiztonság, utak állapota) Fegyveres lovas kíséretre volt szükség Középkor Keresztes hadjáratok (11. századtól) kereskedők, katonák és papok utazásai Közlekedési szabályok kialakulása (utak szélessége, karbantartás módja, kitérés és előzés szabályai stb.) Sok fogadó épült a hadiutak és kereskedelmi utak mentén nem voltak minden igényt kielégítők sokan a kolostorokban szálltak meg és étkeztek
Középkor Nagy földrajzi felfedezések Újkor Megjelent a hintó (személyszállítás), amely könnyű, jobb rugózású és csendesebb volt a szekérnél Manufaktúrák felvirágzása Céhlegények vándorútjai Magyarországról terjedt el csaknem egész Európában (Kocs községből) Önműködő (emberi erővel hajtott) kocsi (1649) Középkor Fizetett idegenvezetők (pl.: Kínában) Egyetemjárás (pl.: Bologna, Cambridge, Oxford, Párizs, Bécs, Prága, Heidelberg, Krakkó) 16.-17. század: kocsiposta, gyorsposta elterjedése Európában gyors, menetrendszerű járatok Pl.: Brüsszel- Bern Róma Nápoly útvonalon rendszeres lovas posta, majd postakocsijárat Útadó Angliában Újkor
Polgárosodás Újkor Új turisztikai közönség Új turisztikai formák Utazás a fürdőhelyekre, tengerpartra elsősorban hazai közönség (pl.: Brighton) (Családi) szállodák megjelenése Újkor Merész vállalkozás volt még ekkor is utazni Télen járhatatlan utak Lassúság Biztonság hiánya A vendéglátóhelyek nem megfelelő állapota (drágák, elhanyagoltak, piszkosak első szálloda 1774-ben Londonban) Újkor A nemesek között elterjedt az európai körutazás Grand tour 15-20 ezer ember Franciaország, Olaszország, Svájc, Németország, Németalföld Cél: tanulás, szórakozás Később a középosztály között is népszerű lett Az ipari forradalom korszaka Kapitalizmus gazdasági fellendülés minőségi javulás a turizmusban 1825. első vasút Angliában Vonat megjelenése gyors ütemben növekedett a vasútvonalak hossza 1845. 13 ezer km 1885. 300 ezer km A vasút korszaka (1830-1930)
Az ipari forradalom korszaka Gőzgép Gőzhajó Vonat Gőzgép helyett belső égésű motor Kerékpár Gépkocsi (1876) Repülőgép Az ipari forradalom korszaka Komfortosabb fogadók, szálláshelyek (pályaudvarok, megállók, városok közelében) Megfelelő színvonalú szállodák (központi fűtés, meleg-hideg víz, elektromos hálózat) Az ipari forradalom korszaka XIX. sz-ban ugrásszerűen nőtt a turizmusban résztvevők száma Nőtt a lakosság száma Megváltozott a társadalom szerkezete Városiasodás Szabadrendelkezésű jövedelem Motiváció A XX. sz. elején divattá vált az idegenforgalom Az ipari forradalom korszaka Csoportos utazások szervezése, utazásszervezés (Thomas Cook 1841) Szállodatársaságok és hálókocsitársaságok jöttek létre
Az ipari forradalom korszaka Szállodaépítések a pályaudvarok közelében Szállodaláncok kiépülése a családi vállalkozások helyett A munkások is bekapcsolódtak a turizmusba Családi utazások a tengerpartra Fejlődött a szórakoztatóipar is Fő úti célok: tengerpartok, Monte-Carlo, francia Riviéra, Rajna-völgye, svájci hegyek A XX. század Gőzgép helyett belső égésű motor Gépkocsi (1876) Repülőgép Az ipari forradalom korszaka Mélytengeri gőzhajózás megjelenése Postai szolgáltatás, teherszállítás, személyszállítás 1866 Cook első szervezett hajóút az USAba Szuezi csatorna megnyitása (1869) Kerékpár, hordozható fényképező kamera és útikönyvek megjelenése A XX. század A vasút után a gépkocsi és az autóbusz vette át a vezető szerepet a közlekedésben Tovább fejlődött a vasút is, de a turisták nagy része már nem használja Útlevél Fizetett szabadság (1930)
A XX. század A XX. század Lakókocsik megjelenése szabadtéri táborozás A világháború után ismét töretlen fejlődésnek indult Motelek, kempingek, szervízhálózat, gyorsbüfék 1975. WTO (World Tourism Organisation) A repülőgép a hajót váltotta ki (1958) A XX. század Világméretűvé vált a turizmus a két világháború között Nemzetközi egyezmények, szövetségek létrejötte A II. világháború leállította a turizmust