SZAKDOLGOZAT Bodnár Edit 2014

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT Bodnár Edit 2014

2 Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus vendéglátás szak Az utazási szokások változása, különös tekintettel az egyes turisztikai termékek keresletére Készítette: Bodnár Edit Konzulens: Nagy Katalin 2

3 Tartalom Bevezetés... 5 Témaválasztás indoklása... 5 A Szakdolgozat felépítése A turizmus kialakulásának története A hazai utazásszervezés kialakulása Az utazási kedv kialakulásának összetevői Motiváció Szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelem Szabadidő A turisztikai keresletet befolyásoló egyéb tényezők Az utazásszervezés Az utazásszervezés fogalma és célja Csoportosítás Kiutaztatás Beutaztatás Belföldi utazásszervezés Utazási trendek Trendek a nemzetközi turizmusban Az Európára és az Európai Unióra jellemző turisztikai trendek Magyarok utazási szokásai Kutatás Hipotéziseim A szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásai Röviden a Zemplén Tourist-ról A kérdőívek kiértékelése

4 5.3 Javaslatok Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék Ábrák és táblázatok jegyzéke Melléklet

5 Bevezetés Van az utazás... Izgatottan készülsz rá, tervezel, szervezel, és ahogy közeleg az idő, egyre kevesebbet alszol. Aztán elérkezik a nagy nap. Vágyaid teljesülésének napja. A nagy utazás. Egy számodra hívogató tájra. Izgatottan fedezed fel, teszed magadévá. És egy életre megőrzöd magadban. Csitáry-Hock Tamás Mi az utazás? Az utazás általános megfogalmazása szerint egy olyan cselekvés vagy tevékenység, amikor egy vagy több személy helyváltoztatást végez. Turisztikai szempontból megközelítve egy utazás a világ felfedezését, más kultúrák, más emberek megismerését foglalja magában. A turisztikai célzattal történő utazások a történelem során fokozatosan alakultak ki, és kaptak egyre nagyobb jelentőséget. Sosincs két teljesen egyforma utazás, mivel mindig másak az igények, folyamatosan változnak a trendek, az viszont mindig örök érvényű lesz, hogy az utazásaink során megszerzett élmények életünk végéig velünk maradnak. Témaválasztás indoklása Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor az egyik fő szempont a téma aktualitása volt. Ugyanis sok ország (pl.: Thaiföld, Indonézia, Tajvan) napjainkra érte el azt a fejlettségi szintet, hogy aktívan be tudott kapcsolódni a világ turisztikai körforgásába, aztán Oroszország csatlakozott a legnagyobb küldő országokhoz, így átalakulóban van a turizmus piacának keresleti oldala, amihez a kínálatnak is igazodnia kell. Szakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy ezen hatások mennyire mutatkoznak meg a turizmus piacának egy apró szegmensén, milyen mértékben követhető nyomon az aktuális utazási trend. Az utazási szokásokkal kapcsolatos kutatásomat a szerencsi Zemplén Tourist Utazási Iroda utasainak körében végeztem kérdőíves megkérdezés során, valamint felhasználtam a szakmai gyakorlatom alatt szerzett tapasztalatokat is. A többi információt szekunder kutatás útján, egyrészt könyvekből, turisztikai szaklapokból, és az interneten elérhető kiadványokból gyűjtöttem össze. 5

6 A Szakdolgozat felépítése A tartalomjegyzék és a bevezetés után az első fejezet a turizmus kialakulását, az egyes történelmi korszakokra jellemző utazási szokásokat, majd a hazai utazásszervezés kialakulásának főbb állomásait mutatja be. A második fejezetben megtudhatjuk, hogy mik szükségesek ahhoz, hogy egy emberben kialakuljon az utazás iránti vágy, és arra is fény derül, hogy mi minden befolyásolja még a turisztikai keresletet. A harmadik fejezet az utazásszervezés jogi megfogalmazását, célját, az utazásszervezéssel kapcsolatos fontosabb fogalmakat, valamint az utazásszervezői tevékenység csoportosítását, és annak részeit ismerteti. A negyedik fejezet az utazási trendek témakörét boncolgatja, ahol szó esik a nemzetközi turizmusra, az Európára és a hazánkra jellemző turisztikai trendekről. Az ötödik fejezet a szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásait vizsgálja, összehasonlítja azt a Magyarországra jellemző utazási szokásokkal. A dolgozat a magyar és angol nyelvű összefoglalókkal zárul. 6

7 1. A turizmus kialakulásának története A turizmus napjaink gazdaságának egyik meghatározó ágazatává nőtte ki magát. A ksh.hu adatai szerint 2013-ban a magyar lakosok közül külföldre összesen ezren látogattak (vannak olyanok is, akik egy évben többször vettek részt külföldi utazáson), míg a belföldi utazások összesen ezer főt számláltak. Ma már az utazás mindenki számára elérhető, legyen az utazási iroda által szervezett vagy egyénileg megtervezett út belföldön és külföldön egyaránt. Az egyes történelmi korokban nem volt ennyire széleskörűen elterjedt az utazás. Egyrészt azért, mert akkoriban még egyegy út sok veszélynek tette ki az utazót, másrészt pedig az utazások modern közlekedési eszközök híján igen idő- és pénzigényesek voltak. Ezért az egyes korszakok utazói a felsőbb, gazdagabb társadalmi réteg tagjai közül kerültek ki. Valami azonban mégis közös a múlt és a jelen turistái között, mégpedig az, hogy mindegyikőjüket valami motiválta, motiválja arra, hogy ideiglenesen elhagyja lakóhelyét és a megszokott környezetből kilépve valahol máshol töltsön el pár napot. Minden korszak utazóját más és más dolog ösztönözte utazásra; ez lehetett valamilyen vallási indíttatás, kereskedelem, esetleg egyegy hadjárat vagy valamilyen nagyszabású esemény. Lássuk tehát, hogy az egyes történelmi korokban hogyan fejlődött, változott a turizmus. Az ókori (V. századig) utazásokat elsősorban a kereskedelem, a vallás, valamint az egyes birodalmak határainak kiterjesztése és a birodalom igazgatása motiválta. Jelentős kereskedelmet folyatattak a kínaiak, föníciaiak, a görögök és a rómaiak is. Ezen népek kultúrájában jelentős szerepe volt a vallásnak, ezért sokan vettek részt zarándoklatokon és keresték fel vallásuk szent helyeit. Az ókori görögök Kr.e. 776-ban megrendezték az első olimpiai játékokat, ami akkoriban még csak az ókori Hellász lakóit hozta lázba, ma viszont az egész világra hatást gyakorol turisztikai szempontból is. Bátran kijelenthetjük, hogy ezen időszak legjelentősebb utazói a rómaiak voltak. Ez adódhat abból, hogy az ókor legnagyobb birodalma a Római Birodalom volt, valamint fejlett infrastruktúrával rendelkeztek, ami valamennyire megkönnyítette az utazók dolgát. A kereskedelmi útvonalak mellé fogadókat építettek, amik szállást biztosítottak az utazóknak. A kereskedők mellet egyre többen indultak útnak pusztán kíváncsiságból és 7

8 keresték fel a számukra érdekes helyeket. Időszámításunk szerint 170-ben pedig megjelent egy 10 kötetes útikönyvsorozat, ami Görögországot mutatja be. A középkor (V- XV. század) a feudalizmus és a nagy földrajzi felfedezések kora. A középkori feudalista társadalomra a helyhez kötöttség volt a jellemző. A földesúr földjein dolgozó jobbágyok nem utazhattak kedvük szerint, viszont a földesúr bármikor szabadon utazhatott. Az utazások célja elsősorban a nemesi gyűlések és a nyári szállásuk felkeresése volt. A középkor kultúrájában kiemelkedő szerepe volt a vallásnak, ezért a kor embere számára (legyen az jobbágy vagy nemes) a vallási ünnepeken és zarándoklatokon való részvétel jelentette a hétköznapi életből való kilépést. Az egyetemek megjelenésével az egyetemek közötti tanár és diákcserék során sokan keltek útra. Rajtuk kívül sokat utaztak a papok, katonák és a céhlegények. A XIII.- XIV. század fordulóján egy magyar találmánynak, a kocsinak köszönhetően könnyebbé vált az utazás. A XV. században az amerikai kontinens felfedezésével megnyílt a lehetőség az Európán és Ázsián kívüli utazásokra: telepesek és kereskedők utaztak rendszeresen az Újvilág és az európai kontinens között. Az újkorban (XVI.- XIX. század) az emberek anyagi helyzetének javulása következtében megindult a polgárosodás folyamata, ami hozzájárult az utazási kedv növekedéséhez és a turizmus új formáinak kialakulásához. A XVI. század elejétől fokozatosan épült ki Európában az postakocsihálózat. A postakocsik útvonala mentén fogadók, családi panziók százai épültek. Egyre népszerűbbé váltak a tengeri fürdőzések, Angliában megkezdődik a nagy fürdőhelyek fejlődése (Bath, Brixton, Scarborough). Kiemelendő, hogy az újkori Angliában I. Erzsébet királynő kötelezővé teszi a Grand Tour néven ismertté vált Európai körutazást azoknak a fiatal nemeseknek, akik a királyi udvarban kívántak hivatalt vállalni. Ennek az utazásnak a fő célja a fiatalok tanulása volt. Az 1-3 évig is eltartó utazás során az ifjak az egyes országokban más más készséget sajátítottak el ( Franciaországban vívni, táncolni és rajzolni tanultak, Olaszországban a művészeteket tanulmányozták). A XVIII. századi ipari forradalom hatalmas változást hozott az élet szinte minden területén (ipar, társadalom, egészségügy stb). James Watt 1796-ban feltalálta a gőzgépet majd ennek következtében megjelentek az első gőzhajók (Fulton, 1807) és gőzmozdonyok (Stephenson, 1814), majd fokozatosan kiépült a vasúthálózat is. Megkezdődött a városiasodás, az emberek több pénzzel és szabadidővel rendelkeztek, így kialakult az igény az utazás iránt (családi utazások, tengerparti üdülések, svájci síutak). 8

9 1841 fontos dátum az utazásszervezés történetében: Thomas Cook elsőként szervez vonatos kirándulást Leicester és Loughborugh között. A nagy sikerre való tekintettel további charter-vonatok várták a turistákat. Az 1851-es londoni Világkiállításra már szervezetten érkeznek az utasok, akiknél az utazás ára tartalmazta a szállás és egyéb szolgáltatások árait is. Négy évvel később megszervezi az utat a párizsi Világkiállításra is, majd több európai országba is szervez utazásokat, ezzel megteremtve a későbbi tömegturizmus alapját. Cook indít elsőként szervezett utat Amerikába, majd a Szentföld irányába, megalapítja az első utazási irodát, és pénzváltással is foglalkozik. A XX. század a technika rohamos fejlődésnek az időszaka. Az autó és a repülőgép (első menetrend szerinti járat 1918, USA) megjelenése nagyban segítette a tömegturizmust, egyre többen utaztak a közkedvelt desztinációkhoz autóval és repülővel, a vasutak és a hajók fontossága visszaszorulóban volt. Az I. világháború megrekesztette a turizmus fejlődését, bevezetésre kerültek az útlevelek. A háború után a személygépkocsik mellett az utóbuszok is teret hódítottak és népszerűvé váltak a buszos körutazások, majd megjelentek a kempingek és a motelek is. A II. világháború teljesen megbénította Európa turizmusát. Később, a háború után az Amerikától kapott Marshall-segélynek köszönhetően Európa gazdasága éledezni kezd, majd megindul a hivatásturizmus. Az 50-es években megjelennek a charter járatok, és a repülőgépek fedélzetén kialakításra kerül a turistaosztály ban Rómában ENSZ konferenciát tartanak a nemzetközi utazásokkal és a turizmussal kapcsolatban, és meghatározásra kerül a turista és a látogató fogalma ben létre jött a WTO (Turizmus Világszervezete), öt évvel később pedig megrendezésre került a WTO Világkonferenciája a Turizmusról, ahol kidolgozták és elfogadtál a Manilai Nyilatkozatot. A Nyilatkozat hangsúlyozza a belföldi turizmus fontosságát, a turizmus szerepét a politikai, társadalmi, és kulturális területeken, a környezeti hatásait, valamint az életminőség alakításában való jelentőségét ben a WTO és az Interparlamentális Unió megtartja első Interparlamentális Konferenciáját a Turizmusról, és megszületik a Hágai Nyilatkozat, ami a turizmus tudatos és ellenőrzött fejlesztését helyezi a középpontba. A Nyilatkozatban kitérnek a szakképzés és a turisták biztonságának fontosságára, de mindezek mellett a legfontosabb eleme az volt, hogy az egyes országok törvényhozó testületei felismerjék a turizmus fontosságát és egy átfogó jogi szabályozás kerüljön kialakításra. 9

10 Az 1990-es rendszerváltozással Kelet- és Közép-Európa is megnyitja kapuit a világ turisztikai piaca számára. Az 1985-ben aláírt Schengeni megállapodás életbelépésével fokozatosan szűntek meg az Európai Unión belüli határok, elősegítve ezzel a személyek szabad mozgását. 1.1 A hazai utazásszervezés kialakulása Magyarország turizmusa a XIX. század második felében mutat komolyabb fellendülést, amikor megkezdődnek a nagy szállodaépítések a fővárosban és vidéken egyaránt. A kor egyik jelentős eseménye turisztikai szempontból az os Ezredéves Ünnepségek (1896. május 6.- október 31.), ahol Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából rengeteg kiállítás, új épület, rendezvény és még rengeteg, hazánk történelméhez kapcsolódó esemény várta a vendégeket. A Révai Lexikon szerint a teljes látogatószám fő körül lehetett ben létre jött az első idegenforgalmi vállalkozás, az IBUSZ (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítmányozási Rt.). Ebben az időszakban a magyar arisztokrácia nyáron a fürdőhelyeket, télen pedig a hegyvidékeket vette célba. A világháború és a gazdasági válság megrekesztette a turizmus fejlődését, ennek ellenére a háború alatt (1918-ban) épült meg a Gellért szálló és gyógyfürdő. Ezt követően igazán csak a 30-as években indult újra a turizmus, fejlődik az úthálózat és a személyautó itthon is elterjedtté válik, Budapesten pedig egyre több nagyrendezvény kerül megrendezésre. A II. világháború visszaveti a turizmus fejlődését, majd a háború után a kommunista vezetés nem engedélyezi a ki- és a beutazásokat, viszont a belföldi szociálturizmus gyorsan fejlődik. Megjelentek az úgynevezett SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) üdülők. A Kádár-korszak közepe a tömegturizmus kora, amikor szabályozásokkal ugyan, de engedélyezik a ki - és a beutazásokat, megkezdődnek a nagy szálloda és üdülőépítések. A 70-es 80-as években Magyarország egyre népszerűbb lett a nyugati turisták körében, Budapesten megjelentek az első 4 csillagos szállodák (InterContinental Budapest, Hilton Budapest). A legtöbb nyugati turista Németországból érkezett főként a Balaton környékére, ugyanis az NSZK és az NDK polgárai itt tudtak találkozni egymással. A magyarok külföldre csak útlevéllel és engedéllyel utazhattak, két útlevélfajta volt: a kék és a piros. A piros útlevéllel a szocialista országokba lehetett utazni (1972-től engedély nélkül is) maximum 30 napra, míg a kékkel a nyugati országokba. Kék útlevelet csak a megbízható 10

11 emberek kaphattak, 3 évente lehetett nyugatra utazni, 75 $-ban határozták meg a maximálisan kiváltható valuta mennyiségét. A 80-as évek végére 7 utaztatással foglalkozó nagy állami vállalat van jelen a hazai turisztikai piacon ( IBUSZ, Express, Budapest Tourist, Malév Air Tours, Volántourist, Siótour, Cooptourist), majd 85-ben és 87-ben létrejött az első két magyarországi vegyesvállalat (magyar-osztrák): OTP- Pentatourts Kft., Blaguss- Volánbusz Kft. A rendszerváltozás után a Magyarországra érkező turisták száma csökken a szolgáltatások alacsony színvonala miatt. A kormányok felismerték a turizmus fejlesztésének szükségességét és beindult egy minőségi fejlődési folyamat. Egyre több szálloda épült és megkezdődött a már meglévők korszerűsítése is. Nőtt a szervezett beutaztatások száma, és a programkínálat terén is jelentős növekedés volt megfigyelhető ben az Országos Idegenforgalmi Hivatal jogutódjaként létrehozták az akkor még Magyar Turisztikai Szolgálat néven ismert Magyar Turizmus Zrt.-t, amelynek célja a hazai turisztikai kínálat megismertetése és népszerűsítése, Magyarország imázsának javítása, arculatának kiépítése belföldön és külföldön egyaránt, valamint fontos feladata a regionális együttműködések támogatása. A 2004-es EU-s és a 2007-es Schengeni Egyezményhez való csatlakozással sokkal egyszerűbbé vált az Európán belüli utazás. A fapados (diszkont) légitársaságok megjelenésével a repülőgépes utazások sokkal olcsóbbá és többek számára elérhetővé váltak. Az Internet elterjedése megkönnyítette az információ áramlását, a jegyek és egyéb szolgáltatások foglalását, és egyre többen szervezik meg saját utazásaikat az interneten keresztül, háttérbe szorítva ezzel az utazási irodák szerepét. 11

12 2. Az utazási kedv kialakulásának összetevői Ahhoz, hogy kialakuljon az utazás iránti igény elsősorban három fontos tényezőre van szükség: - motivációra, - szabadon elkölthető jövedelemre - szabadidőre. Ha a három tényező közül akár egy is hiányzik, akkor nem jelenik meg a kereslet a turisztikai piacon. 2.1 Motiváció A motiváció alapvető forrása az emberi szükségletek összessége. Ha a belső környezet állandósága megbomlik, kialakul a hiányérzet és előtérbe kerülnek a kutató - kereső tendenciák. A szükséglet felmerülésekor az még nem lesz automatikusan motiváció, először tudatosulnia kell és szándékká kell válnia. Az utazási motivációk kapcsolatba hozhatóak a Maslow által meghatározott szükséglethierarchia- elmélettel. Maslow piramisa Önmegvalósítás Megbecsülés (önmegbecsülés és mások megbecsülése) Valahová tartozás, szeretet Biztonság (félelemtől és aggodalomtól való mentesség) Fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, pihenés, aktivitás) 1. ábra Maslow piramisa Forrás: Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete Az elmélet szerint az alacsonyabb fokozatú szükségletek kielégítése nélkül nem tudunk magasabb szükségleti fokozatba lépni. 12

13 Maslow elméletéhez Mill és Morrison két további intellektuális szükségletet javasolt hozzáadni: Tudni és megérteni (ismeretszerzés) Esztétikai (szépség iránt) Ebből következtetni lehet, hogy ahány potenciális turistánál felmerül az utazás, a megszokott környezetből való kilépés iránti vágy, annak mind más és más motivációs alapja lehet. A legáltalánosabb motivációk, amik a hazai utazóközönséget lakóhelyük ideiglenes elhagyására készteteik a következők: szórakozás, természetjárás, pihenés, városnézés, rokonok, barátok meglátogatása egészségmegőrzés Többnapos belföldi utazások fő motivációi 2013-ban Szórakozás, pihenés, 2% 4% 4% 3% városnézés, természetjárás Rokon, barát meglátogatása Egészségmegőrzés 39% Hobbi jellegű munkavégzés 48% Hivatalos célú utazás Egyéb 2. ábra A többnapos belföldi utazások fő motivációi 2013-ban Forrás : ksh.hu adatai alapján saját szerkesztés 2.2 Szabadon elkölthető (diszkrecionális) jövedelem A diszkrecionális jövedelem a potenciális vendégek jövedelmének az része, amely a kötelező kiadások (rezsi, alapvető élelmiszerek stb.) kifizetése után az egyének rendelkezésére áll és azt bármire szabadon el lehet költeni. A turizmusban való részvétel nem tartozik a kötelező kiadások körébe, így a turista utazási lehetőségeit elsősorban a szabadon elkölthető jövedelem nagysága határozza meg. 13

14 A rendelkezésre álló jövedelem nagyságát maghatározó tényezőket a KSH három csoportba sorolja: Személyhez közvetlenül köthető tulajdonságok: - gazdasági aktivitás (van munkahelye, nyugdíjas, munkanélküli stb.) - iskolai végzettség - kor - nem Háztartást jellemző tulajdonságok: - háztartásban élők száma - háztartásban élő aktívak, eltartottak, száma - háztartásban élő gyerekek, felnőttek száma - háztartásfő iskolai végzettsége, korcsoportja Környezeti tényezők: - lakóhely típusa (főváros, vidéki nagyváros, falu stb.) - lakóépület állapota Jövedelmet befolyásoló tényezők 28% 26% Személyhez közvetlenül köthető tulajdonságok Háztartást jellemző tulajdonságok Környezeti tényezők 46% 3. ábra: Jövedelmet befolyásoló tényezők Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés 14

15 2.3 Szabadidő Az az idősáv, ami a különféle kötelezettségek (munka, iskola, stb) teljesítése után rendelkezésre áll. A szabadidő során az egyének önként olyan tevékenységeken vesznek részt, amik az érdeklődési körükbe tartoznak, tegyék azt kikapcsolódás, szórakozás vagy társadalmi kapcsolataik ápolása céljából. A szabadidő nagyságának növekedésével egyre jobban válik az egyén életvitelének meghatározó tényezőjévé. A szabadidő eltöltésének módja jelentős hatást gyakorol az ember személyiségére. 2.4 A turisztikai keresletet befolyásoló egyéb tényezők Amikor a potenciális utasban felmerül az utazás iránti igény, ezen három fő meghatározó elem mellet még számos olyan befolyásoló tényező jelenik meg, amik jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy az utas kiválassza a számára legmegfelelőbb úti célt. Ezen tényezők minden utas esetében mást és mást jelentenek. Ez lehet: Környezeti tényezők: o Politikai környezet: A politikai környezet jelentősen befolyásolja az idegenforgalmat (pl.: be-és kiutazási feltételek) és nagy hatással lehet az utasok döntéseire is. Ugyanis a turisták jelentős része nem szívesen utazik háború sújtotta övezetekbe, vagy politikailag bizonytalan térségbe. Ezt a jelenséget a szakmai gyakorlatom során tapasztaltam is. Szakmai gyakorlatomat egy utazási irodában töltöttem, és azt tapasztaltuk, hogy miután Ukrajnában lelőtték a Malaysia Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó járatát (2014. július 17.), észrevehetően csökkent a repülőjegy eladások száma. o Társadalmi környezet: A turizmus alapvetően társadalmi jelenség, lényege az emberek közötti kölcsönös kapcsolat. Egy adott embercsoport társadalmi hovatartozása meghatározó szerepet tölthet be azok utazás iránti igényeinek kialakulásában. 15

16 o Kulturális környezet: A kulturális környezet megismerése önmagában is motivációt jelenthet az utasoknak. Ide tartozik a mindennapi élet kultúrája, a fesztiválok, tradíciók, művészeti alkotások, épületek, szellemi örökség, stb. o Technológiai környezet: A turizmus fejlődésének egyik legmeghatározóbb eleme. Az utas nézőpontjából elengedhetetlen az, hogy az általa kiválasztott úti cél rendelkezzen alapvető infrastruktúrával: legyen kiépített úthálózat, közműhálózat (központi vízellátás, csapadék - és szennyvízelvezetés, villamosenergia ellátás), távközlési és kommunikációs rendszer. E mellett szükség van egy úgynevezett turisztikai szuprastruktúrára is, ami kifejezetten a turizmus fogadására és ellátására kialakított létesítményeket (pl.: szálláshelyek, vendéglátóhelyek stb.) foglal magába. o Természeti környezet: A természeti környezet elemei (éghajlat, domborzat, vízrajz, növény- és állatvilág) önmagukban is sok utazó szemében rendelkeznek jelentős vonzerővel. o Gazdasági környezet: Egy adott társadalomnak el kell érnie egy bizonyos gazdasági szintet, hogy a társadalom körében kialakulhasson a turisztikai kereslet. A gazdasági környezet maghatározó eleme lehet az utazó szempontjából az ország valutájának stabilitása, vagy az utazót terhelő adók nagysága (pl.: idegenforgalmi adó) Mások beszámolói, véleményei az adott desztinációról Az utazáshoz való viszonya (pl.: fél a repüléstől) A turista személyes jellemzői (életkor, családi állapot, életmód stb.) Árak Az aktuális trendek 16

17 3. Az utazásszervezés Miután az utas ráébredt arra, hogy utazni szeretne, és ki is választotta az úti célt, egy utazásszervező vagy egy utazásközvetítő segítségét veszi igénybe. A 213/1996. (XII. 23.) Kormányrendelet (Korm. rendelet az utazásszervező és - közvetítő tevékenységről) alapján: Utazásszervező az, aki: saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást belföldről külföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, saját szervezésű vagy egyedi megrendelés szerint összeállított utazást külföldről belföldre közvetlenül vagy közvetítő útján értékesít, külföldi utazásszervező Magyarországra történő utazásait belföldön szervezi külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazásokat értékesít külföldi utazásszervező által szervezett utazást Magyarországon értékesít vagy abban közreműködik külföldről külföldre történő utazásokat szervez, továbbá külföldi szálláshelyet belföldön értékesít, ideértve a külföldre szervezett tanfolyamokat is. Utazásközvetítő az, aki az utazási szerződést a belföldi utazásszervező megbízottjaként az utazásszervező nevében köti meg Az utazásszervezés fogalma és célja Az utazásszervezés olyan folyamat, amely során a turisztikai szolgáltatásokból egységes termék jön létre, amiért az utazásszervező felelősséget vállal. Az utazásszervező a termék kialakításához saját tudása és más utazási irodák ajánlatai alapján megtervezi az értékesítésre szánt utakat, programcsomagokat állít elő, majd értékesítésre kerülnek. 17

18 Az utazásszervezés egyik legfontosabb eleme a bizalom, ugyanis a vendégek nem próbálhatják ki előre az adott programcsomagot úgy, mint egy ruhadarabot, és ha nem tetszik, akkor nem kérik. Az utazásszervezés célja az, hogy az utazni vágyók igényei a lehető legjobban kielégítésre kerüljenek. A cél magvalósításához jelentős tőkére, kiterjedt kapcsolatrendszerre, jól működő értékesítési hálózatra és nem utolsó sorban felkészült szakemberekre van szükség. 3.2 Csoportosítás Az utazásszervezés három nagy csoportra bontható: 1. Kiutaztatás 2. Beutaztatás 3. Belföldi utazásszervezés Kiutaztatás - Belföldről külföldre és külföldről külföldre történő utazások szervezése - Külföldi szálláshely belföldi értékesítése A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. A piaci igények felmérése: - saját kutatás, - KSH, - konkurencia-elemzés, - WTO statisztikák - divat és utazási szokások változásai 2. Ajánlatkérés: - úti célok kiválasztása - Közlekedési eszközök 3.Előkalkuláció II. Értékesítés: 1. Programfüzet 2. Az árualap értékesítése 18

19 3. Az utazás megrendelése, elszámolása III. Lebonyolítás: 1. Forgatókönyv 2. Idegenvezető eligazítása IV. Elszámolás V. Értékelés Beutaztatás - Külföldi utazásszervező Magyarországra történő utaztatásainak belföldi szervezése. - Külföldi utazásszervező vagy egyéni utas részére Magyarországra történő utazások értékesítése. A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. Az árualap összeállítása 2. Akvizíció (Olyan üzletszerző utak, melyeknek az a célja, a már együttműködő vagy potenciális partnereknek ajánlatot kínálni. Külföldi partnerek meghívása study tour-okra.) 3. Előkalkuláció ( A kiajánlási ár meghatározása) II. Értékesítés: 1. Bizalmas tarifa 2. Ajánlat 3. Megrendelések, szerződések, szolgáltatások biztosítása III. Lebonyolítás: 1. Forgatókönyv, idegenvezető eligazítása IV. Elszámolás Belföldi utazásszervezés Belföldi úti célú utazások szervezése és értékesítése. A magyar fogyasztók magyar szolgáltatásokat vesznek igénybe. 19

20 A tevékenység részei: I. Előkészítés: 1. Útvonaltervezés 2. Vonzerő 3. Szállás 4. Étkezés 5. Programok 6. Ajánlatkérés, előfoglalás 7. Előkalkuláció II. Értékesítés III. Lebonyolítás IV. Elszámolás V. Utókalkuláció 20

21 4. Utazási trendek A trend vagy alapirányzat alapvetően statisztikai fogalom, mely az adott sokaságban lezajló változás fő irányát határozza meg. A turizmusban is az uralkodó trendek meghatározása a statisztikai mérések segítségével történik. 4.1 Trendek a nemzetközi turizmusban A turizmus az elmúl hat évtized alatt a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasági ágazatává nőtte ki magát. Ezt igazolja az is, hogy az időszakos visszaesések ellenére a turizmusban résztvevők száma folyamatos növekedést mutat. A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, továbbiakban: UNWTO) legfrissebb adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések (a felmérés alapját a legalább egy vendégéjszakát eltöltő turisták képezik) a 2013-as évben világszerte átlag 5%-kal növekedtek. Ebben az évben közel 1,087 milliárd turistaérkezést regisztráltak, ami túlszárnyalja a 2012-es 1 milliárdos rekordot. Az UNWTO hosszú távú előrejelzései szerint ez a szám 2030-ra elérheti az 1,8 milliárdot is. A turizmusból származó bevételek nagysága szintén átlagosan 5%-os növekedést mutat a 2012-es évhez képest. Ez számokban annyit jelent, hogy a 2012-ben elért 1078 milliárd USD bevételt 2013-ra sikerült 1159 milliárd dollárra növelni. ITA: nemzetközi turista érkezés ITR: nemzetközi turizmusból származó bevétel 4. ábra: Nemzetközi turizmus 2013-ban Forrás: UNWTO Tourism Highlights 2014 Edition 21

22 Az UNWTO felméréséből az is kiderül, hogy mik a turisták által kedvelt úti célok, milyen járműveket vesznek igénybe és mi célból utaznak ban a nemzetközi turizmusban résztvevő utazók kicsivel több, mint a fele (53%) választotta a légi közlekedést. 40%-uk az utakon történő közlekedést választotta, 5% vízi járműveket vett igénybe az utazáshoz, és 2% a vasutak mellett döntött. Az 1999-es adatokkal összevetve jól látszik, hogy a légi közlekedést választók aránya az elmúlt 14 év alatt közel 10%-kal nőtt, míg a többi közlekedési forma aránya jelentős visszaesésen ment keresztül. A légi közlekedés népszerűsége várhatóan tovább emelkedik a jövőben, ugyanis ez sokkal gyorsabb, mint a többi közlekedési mód és a mai világban nagyon fontos az utasoknak, hogy a lehető leghamarabb megérkezzenek az általuk kiválasztott úti célhoz. Aztán az idő tényező mellett jelentős szerepe van a kényelemnek is. A legtöbb hagyományos légitársaságnál lehetőség van arra, hogy az utasok kiválaszthassák a nekik megfelelő osztályt, esetleg azt, hogy hol szeretnének ülni, igénybe vegyenek különböző szolgáltatásokat (pl.: különleges étrendeknek megfelelő ételek kérése (pl.: vegetarianizmus, lisztérzékenység, stb.)) Turisták által igénybe vett közlekedési formák ban Turisták által igénybe vett közlekedési formák ban Légi 43,7% Közúti 41,4% Légi 53,0% Közúti 40,0% Vasút 7,0% Vízi 7,8% 5. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 1998-ban Forrás: World Tourism Organization Vasút Vízi 2,0% 5,0% 6. ábra: Turisták által igénybe vett közlekedési formák 2013-ban Forrás: World Tourism Organization Az utazás célját tekintve a tavalyi évben a nemzetközi utasok valamivel több, mint a fele (52%) nyaralás, üdülés céljával érkezett az adott desztinációra. A turisták 27% - a azért utazott, hogy meglátogassa rokonait, barátait vagy vallási indíttatásból (pl.: zarándoklaton való részvétel miatt). További 14%-uk üzleti utazáson vett részt. A maradék 7% pedig nem határozta meg az utazása célját. Az 1998-as adatokkal összevetve kijelenthetjük, hogy világszerte visszaesett a nyaralás, üdülés céljával útra kelő turisták 22

23 száma, viszont 7%-kal emelkedett a barát és rokonlátogatás valamint vallási indíttatású utazások száma. Ennek talán az lehet az oka, hogy a mai rohanó világunkban az emberek legfontosabb célja az, hogy egy biztos anyagi hátteret teremtsenek elő a családjuk számára, ezért folyamatosan dolgoznak és szinte nincs idejük arra, hogy elmenjenek nyaralni. A rokonok és barátok meglátogatása (Visiting Friends and Relatives VFR) célú utazások növekedése is a munkavállalással hozható összefüggésbe: a 2000-es években nagyon sokan költöztek el más országokba munkahely reményében és a hozzájuk vendégségbe érkező rokonok alapvető szándéka a ritkán látott családtag meglátogatása és csak másodlagos a városlátogatás és a nyaralás. Az üzleti célú utazások aránya az 1998-as 17,9%-ról 14%-ra esett vissza. Ennek az állhat a hátterében, hogy az elmúlt évtizedben rohamos fejlődésnek indult a telekommunikáció és az internet segítségével már az is megoldható, hogy az üzletfelek egy videó konferencián tárgyaljanak. Ez sokkal egyszerűbb és nem is kell feleslegesen utazgatni. Ezáltal időt is spórolnak. Az utazások célja 1998-ban Az utazások célja 2013-ban Üzleti út 17,9% VFR, egészség, vallás 20,0% Nyaralás, üdülés 62,1% Üzleti út 14,0% VFR, egészség, vallás 27,0% Egyéb 7,0% Nyaralás, üdülés 52,0% 6. ábra: Az utazások célja 1998-ban Forrás: World Tourism Organization 7. ábra: Az utazások célja 2013-ban Forrás: World Tourism Organization Az UNWTO összeállította annak a 10 országnak a listáját, amelyek az elmúl év legkeresettebb desztinációi voltak világszerte. Az első három helyen Franciaország, az Amerikai Egyesült Államok és Spanyolország végzett. A negyedik helyen 2013-ban Kína állt. A statisztikák szerint Ázsia és a Csendes-óceáni térség zárta a tavalyi évet a legnagyobb növekedéssel a látogatószám terén (2012-ről 2013-ra 6%-kal nőtt a látogatók száma). Ebben a térségben a legkiemelkedőbben Thaiföld teljesített, ugyanis egy év alatt 19%-kal sikerült növelni az ide érkező turisták számát. Ez elsősorban annak is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedekben Thaiföld komoly gazdasági fejlődésen ment keresztül, ami elősegítette a turizmus fejlődését is. A térség napjaink egyik legkedveltebb, egzotikus körutazásokat, üdüléseket már-már luxus körülmények között kínáló desztinációjává vált. 23

24 A turisztikai elemzők szerint a következő néhány év legnagyobb nyertese Brazília lesz, ugyanis 2014-ben itt került megrendezésre a Labdarúgó Világbajnokság és 2016-ban Rio De Janeiro ad otthont a XXXI. Nyári Olimpiai Játékoknak. Az előzetes adatok szerint a világbajnokság alatt (2014. június július 13.) több mint külföldi turista látogatott el az országba. A közeljövőre való elvárásokat tekintve Brazíliának sikerülhet megdupláznia az elmúlt években jellemző átlag 5 milliós látogatószámot. A világ top 10 desztinációja a nemzetközi turistaérkezések alapján Millió Franciaország 83,0.. USA 66,7 69,8 Spanyolország 57,5 60,7 Kína 57,7 55,7 Olaszország 46,4 47,7 Törökország 35,7 37,8 Németország 30,4 31,5 Egyesült Királyság 29,3 31,2 Oroszország 25,7 28,4 Thaiföld 22,4 26,5 1. táblázat: A világ top 10 desztinációja Forrás UNWTO 4.2 Az Európára és az Európai Unióra jellemző turisztikai trendek Ahogy az előbbiekből kiderül, még mindig Európa a legnépszerűbb úti cél a turisták körében. Ezt igazolja az is, hogy a világ leglátogatottabb 10 országa közül 5 európai ben közel 535 millió turistaérkezést regisztráltak és az elmúlt évben ez a szám 5%-kal növekedett. Mint már azt említettem a világ legkedveltebb úti célja Franciaország, de az európaiak által legkedveltebb desztinációnak Spanyolország bizonyul, majd Olaszország következik, és Franciaország csak a harmadik helyen szerepel az Eurostat által készített listán. A legkevésbé látogatott három Európai Uniós tagállam: Lettország, Litvánia és Luxemburg volt. A nem tagállamok közül Macedónia és Liechtenstein volt az a két terület, amelyre elenyésző számú turista érkezett. 24

25 Top 10 európai desztináció (az európai turisták által az adott országban eltöltött éjszakák alapján) (1 000) éj % Spanyolország Olaszország Franciaország Egyesült Királyság Ausztria Németország Görögország Horvátország Portugália Hollandia Top ,0 Európai Unió országai összesen táblázat: Top 10 európai desztináció Forrás: Eurostat Amellett, hogy az európai kontinens igen kedvelt terület a turisták számára, fontos megjegyezni azt is, hogy a legnagyobb küldő országok is Európában helyezkednek el. A legtöbb turista Németországból érkezik az Európán belüli desztinációkra, majd őket követik a brit és a francia utazók. E három nemzethez tartozó turisták aránya nem óriási mértékben, de észrevehetően csökkenő tendenciát mutat. Ezért kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy Oroszország is egyre előrébb kerül a küldő országok top listáján, ugyanis 2009-ről 2013-ra megduplázódott (3%-ról 6%-ra) az Oroszországból érkező turisták aránya. A jelen adatok és a jövőbeli előrejelzések alapján a növekvő orosz kereslet nagymértékben befolyásolja majd a turizmus piacát a kereslet és a kínálat oldaláról is. Az Európai Bizottság 2013 év eleji kutatása elsősorban a turisztikai piac kereslet oldalát tanulmányozta. Megvizsgálták azt, hogy mi alapján választják ki az utasok az úti célt, milyen információs eszközöket használnak egy utazás tervezésekor. Az európaiak bizonyos része milyen okok miatt nem tud részt venni utazásokon stb. Arra is választ kaphatunk, hogy az egyes országok lakóinak mi az a fő motiváló tényező, ami miatt útra kelnek. A legkedveltebb utazási eszköz az európai turisták körében is a repülőgép volt. Ez betudható annak, hogy a diszkont légitársaságoknak (pl.: Ryanair, WizzAir) köszönhetően 25

26 az utasok gyorsan és olcsón tudnak utazni Európán belül. Főszezonban szinte minden repülőtérrel rendelkező európai nagyvárosba eljuthatunk valamelyik diszkont légitársaság járatával, viszont az utószezonban már ez nehézkes lehet a járatritkítások miatt. Ennek ellenére a kedvező árak nagyon fontos szempontot jelentenek az átlagos turistának, legyen szó a repülőjegy áráról vagy a lefoglalt nyaralásról a kínált szolgáltatásokkal együtt. A legnépszerűbb nyaralásfajta 2012-ben a tengerparti nyaralás volt. A válaszadók 40%-a választotta ezt az üdülésfajtát. Ezt az állítást támasztja alá az a tény, miszerint Spanyolország az európaiak által leglátogatottabb turisztikai desztináció. Az Európai Unió tagállamai közül 20 országban az az egyik fő szempont a nyaralás megtervezésekor, hogy az ország, ahol nyaralni fognak, rendelkezzen homokos tengerparttal és sokat süssön a nap. Ez jól látszik az európaiak által legkedveltebb országok top tízes listáján is, ugyanis a listán szereplő 10 országból 6 tökéletesen megfelel ezen kritériumoknak. Bár igaz, hogy az Egyesült Királyság, Németország és Hollandia is rendelkezik tengerparttal, de az ide érkező vendégek általában városlátogatás, körutazás, vagy más kultúra alapú élményszerzés céljából látogatnak el ezekbe az országokba. A tengerparti nyaralást az Európai Bizottság listáján is a VFR célú utazások követik. A lett és a török válaszadók több, mint felének (előbbi 55%-a, utóbbi 52%-a) a legfőbb oka, amiért útra kelt 2012-ben az a rokonok, barátok meglátogatása volt. Majd őket követik az észtek 47%-kal és mi magyarok 45%-kal. Ennek szintén a nemzetközi munkavállalás lehet az oka. Ugyanis az Európai Unió tagállamai között biztosított a szabad munkaerő áramlás, így egyre többen hagyják el saját országukat. Először csak ideiglenesen (havonta, kéthavonta hazajárnak), majd végleg kint maradnak. Ezeket követi a listán a természetjárás, a kultúra alapú élményszerzés és a városlátogatások. Az európai turisták esetében a legfontosabb szempontok, amik alapján megtervezik utazásukat a következők: természeti adottságok (pl.: tájkép, éghajlat stb.), majd ezt követi a szálláshely minősége, szintén nagyon fontos szempontot jelentenek az adott országra jellemző árak, és csak ezek után következnek az olyan tényezők, mint például a kulturális és történelmi attrakciók, vagy az, hogy hogyan fogadják a megérkező turistákat. Ezzel eljutottunk oda, hogy vajon honnét szerzik a potenciális utasok az utazás tervezéséhez szükséges információkat. Az első helyen az ismerősöktől származó vélemények, élménybeszámolók állnak. Ez szintén fontos tényező nemcsak az utazni vágyók számára, hanem a szolgáltatók számára is, mert egy elégedetlen vendég nagyon le tudja rontani a hely jó hírnevét azáltal, hogy rossz élményeit elmondja sok embernek, közzéteszi a közösségi oldalakon. 26

27 A második helyen az internet szerepelt, ami egyáltalán nem meglepő, ugyanis ma már az internet a legtöbb ember számára elérhető, így segítségével könnyen utána nézhetünk bárminek, ami érdekel minket. Már vannak külön arra létrehozott közösségi oldalak, amin bárki értékelheti a szálláshelyeket, éttermeket, repülőgép járatokat, vagy az adott ország látványosságait. Így az értékelések alapján az utas könnyebben el tudja dönteni, hogy pontosan melyik szálláshelyet veszi majd igénybe, melyik éttermet fogja felkeresni. Ilyen oldalak például a Tripadvisor.com, Tuoristlink.com, Zoover.com. Ezen kívül az interneten keresztül már lefoglalhatjuk saját utazásunkat is anélkül, hogy be kellene mennünk egy utazási irodába, mert már a különböző ügyintézések is az online elvégezhető műveletek közé tartoznak. (Pl.: lefoglalt utazás esetén a szükséges tudnivalókat, részvételi jegyeket, a befizetést igazoló számlát stb. a foglalás időpontja és az utazás kezdete között megkapjuk ben). A harmadik helyen a személyes tapasztalat szerepel. Sokan döntenek úgy egy kellemes, élményekkel teli nyaralás, üdülés után, hogy máskor is felkeresik ugyan azt a helyet és lehet, hogy legközelebb már egy baráti társasággal térnek vissza. Ezt követi az utazási irodáktól és turisztikai információs irodáktól való információszerzés. Sajnos az európai lakosságnak is van egy bizonyos része, akik nem tudnak elmenni nyaralni. Ennek a legfőbb okaként a pénzügyi gondokat jelölték meg a válaszadók (46%), majd ezt követi a személyes okok miatti utazás elhalasztás. Alapjában véve megállapíthatjuk, hogy az Európára jellemző turisztikai trendek, mind az igénybe vett utazási eszközöket, mind az utazás célját tekintve hasonlóan alakulnak, mint a világ egészére jellemző trendek. 27

28 4.3 Magyarok utazási szokásai A hazánkra jellemző utazási szokásokat a Központi Statisztikai Hivatal által készített felmérés alapján jellemezhetjük. A felmérésből kiderül, hogy honfitársaink milyen céllal szeretnek utazni, milyen járműveket, szállástípusokat vesznek igénybe. Megtudhatjuk azt is, hogy hazánk mely területére érkezik a legtöbb belföldi és külföldi turista. Arra is fény derül, hogy a magyarok milyen része vesz részt utazáson, és azt is megtudjuk, hogy mi az oka annak, hogy a lakosság másik része miért nem tud bekapcsolódni a turizmusba. A 2013-as évben Magyarország lakosságának 25%-a vett részt 1-3 éjszakai, 18%-a ennél több éjszakai ott tartózkodást magában foglaló utazáson. A KSH felméréséből kiderül az is, hogy az utazási aktivitás összefüggésbe hozható a lakosság végzettségével, a gazdasági aktivitásával vagy az életkorával. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül minden második, míg az alapfokú végzettségűek közül minden ötödik vett részt több napos utazáson. A gazdasági aktivitást, vagy az életkort tekintve elmondható, hogy a munkahellyel rendelkezők és a tanulók nagyobb arányban vesznek részt a turizmusban, mint a nyugdíjasok vagy a munkanélküliek. A lakosság utazásból kimaradó része a KSH megkérdezésére az anyagi helyzetből kifolyó nehézségeket jelölték meg a legnagyobb mértékben (49,2%), majd ezt követi az egészségügyi állapotból adódó nehézségek (19,3%). Az otthonmaradás harmadik leggyakoribb (9,4%) oka a munkából adódó kötelezettség volt. A 2004-es adatokhoz képest 11,2%-kal növekedett azoknak a száma, akik anyagi okokból nem tudnak részt venni utazáson, míg az egészségügyi okok és munka miatt otthonmaradók aránya csökkent. motiváció, amiért útnak indult. Majd ezt követi a rokonok, ismerősök meglátogatása 41%-kal. Egészség megőrzés 5% Rokonok, barátok meglátoga tása 41% Belföldi utazások motivációja 2013-ban Hobbi jellegű munkavégzés 4% Egyéb 4% A tavalyi évben a belföldi turisták 46%- ának a szórakozás, pihenés volt a legfontosabb Szórakozás, pihenés 46% 7. ábra: Belföldi utazások motivációja 2013-ban Forrás: KSH 28

29 A belföldi és a külföldi turisták aránya az egyes turisztikai rágiókban (vendégéjszakák száma alapján) Tisza-tó Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Észak-Magyarország Észak- Alföld Dél- Dunántúl Dél- Alföld Budapest-Közép-Dunavidék Balaton 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% Belföldi Külföldi 8. ábra: A belföldi és a külföldi turisták aránya az egyes turisztikai régiókban Forrás: KSH Amint az a fenti ábrából is kiderül, a legtöbb hazai turisztikai régióban a belföldi turisták vannak jelen nagyobb számban, a Budapest- Közép-Dunavidéki régióban viszont ellenkező a helyzet. A hazánkba érkező turisták jelentős része Budapestet veszi célba leginkább, mert mint a legtöbb ország esetében, itt is a főváros az ország legismertebb városa. Az is fontos szempont a hazánkba érkező külföldi turistáknak, hogy Budapestet annak ellenére, hogy számos gyönyörű látnivalót kínál az ide látogatóknak mégis Európa egyik legolcsóbb városai között tartják számon. Ezért is olyan népszerű a külföldi fiatalok körében. Egyre többen érkeznek Budapestre csak hétvégékre, hogy például legénybúcsút tartsanak (a brit fiatalokra jellemző), vagy szintén vonzzák a fiatalokat az ún. romkocsmák is. Aztán sokan érkeznek Magyarországra valamilyen egészségturisztikai célból, mint például a fogorvosi ellátás, gyógyfürdőkben való gyógykezelés, plasztikai sebészet stb. Az ábrán az is látszik, hogy a belföldi turisták a legtöbb vendégéjszakát a külföldi turistákkal szemben az Észak-Magyarországi, a Tisza-tavi és a Dél-Dunántúli régióban töltik. Ennek az lehet az oka, hogy az Észak-Magyarországi régió számos gyógyfürdővel büszkélkedhet, itt található az ország talán két leghíresebb borvidéke (az Egri-, és a Tokaj- Hegyaljai borvidék). A régió kiváló lehetőséget biztosít az aktív turizmus szerelmeseinek (pl.: lovaglás, hegymászás, túrázás, stb.), de a nyugalomra vágyók is megtalálják a nekik megfelelő pihenési módot. A Tisza-tó az elmúlt évek során jelentős fejlesztéseken esett át. A régió kedveltsége abban rejlik, hogy kiváló lehetőséget biztosít az ökoturizmust kedvelőknek, és ugyanekkor az 29

30 extrém sportok szerelmesei is kiélhetik magukat. A Dél-Dunántúli régió kínálatát számos olyan esemény alkotja, ami szépszerével vonzza a belföldi turistákat. A legismertebb a mohácsi Busójárás, amire minden évben több ezer ember kíváncsi. A régióban, Bikalon található hazánk legszínvonalasabb reneszánsz kastélyszállója, a Puchner Kastélyszálló és Reneszánsz Élménybirtok. Ha azonban az adott régióban eltöltött napok számát és csak a belföldi turistákat vesszük figyelembe, akkor viszont az látszik, hogy a magyarok kedvenc úti célja továbbra is a Balaton Az egyes turisztikai régiókban eltöltött éjszakák száma (ezer nap) 9. ábra: Az egyes turisztikai régióban eltöltött éjszakák száma Forrás: KSH A magyar turisták közkedvelt közlekedési eszköze a belföldi utazások esetén a személygépjármű (73,4%), amit az autóbuszos (14,8%) és a vasúti közlekedés (11,5%) követ. Ez teljesen érthető, mert a saját autójával az ember nincs menetrendhez kötve és sokkal egyszerűbb a csomagok szállítása is. 30

31 5. Kutatás 5.1 Hipotéziseim 1. A Zemplén Tourist Utazási Iroda utasainak utazási szokásai követik a Magyarországra jellemző aktuális trendeket. 2. Fokozatosan növekszik az utasok által saját maguknak szervezett utazások száma. 3. Az utasok körében egyre fontosabb az utazás közbeni biztonság. 4. Az utasok jelentős része évente egy nagy nyaraláson vesz részt. 5. A legnépszerűbb úti célokat a tengerparti üdülőkörzetek jelentik. 6. A családdal utazók ritkábban veszik igénybe az all inclusive ellátást, mint azok, akik a párjukkal utaznak. 7. Kedvelt szálláshelyek a négy- és ötcsillagos szállodák. 8. Szerencsi viszonylatban is sokakat ösztönöz utazásra a család és rokonlátogatás. 5.2 A szerencsi utazási iroda utasainak utazási szokásai Ebben a részben azért a szerencsiek utazási szokásait vizsgálom, mert a szakmai gyakorlatomat Szerencsen a Zemplén Tourist Utazási Iroda Kft-nél töltöttem, és úgy láttam célszerűnek, hogy az iroda utasainak utazási szokásait fogom vizsgálni Röviden a Zemplén Tourist-ról Ez a kis utazási iroda már 25 éve működik Szerencs belvárosában, közel a központhoz. Az iroda alapvetően utazásközvetítői szerepet lát el. Közvetítőként kapcsolatban áll Forrás: zemplentourist.hu Magyarország piacvezető utazási irodáival is, így az utazási lehetőségek széles választékát kínálja az ide betérőknek. Saját szervezésű útjaik elsősorban hazánk területét és a szomszédos országokat célozzák meg, ezek általában 1-2 napos utak. Sajnos ezek az utak néhány esetben az érdeklődés, és létszámhiány miatt elmaradnak. 31

32 Az iroda kettő darab saját szálláshellyel is rendelkezik. Az egyik az Erdőbényén található Rókabérc Vadászház, ami számos programlehetőséget kínál az itt megszállóknak. A másik szálláshely a Szerencs melletti Bekecsen található Nagyköz Vendégház. Mindkét szállás kedvező áron nyújtja szolgáltatásait a vendégeknek. A Zemplén Tourist szolgáltatásai között megtalálható a repülőjegy, nemzetközi vonatjegy, nemzetközi buszjegy értékesítés, belföldi- és külföldi transzferjáratok foglalása, autóbusz bérbeadás, színház- és egyéb jegyértékesítés, szakmai utak és rendezvények szervezése. Az utasok háromféle utasbiztosítás közül választhatnak. Lehetőség van valutaváltásra, valamint a Western Union-os pénzküldési rendszer igénybe vételére is. Emellett az iroda már négy éve foglalkozik az ESTA-val, így az USA-ba készülő utasok egy helyen foglalhatják le repülőjegyüket és intézhetik el a beutazási engedélyek megszerzéséhez szükséges dokumentációkat is. Az iroda utasainak körét a szerencsi és a környékbeli települések utazóközönsége alkotja. Az elmúlt 25 év alatt már kialakult egy olyan törzsutas réteg, aki minden utazással, nyaralással kapcsolatos ügyét ebben az irodában intézi. A felmérés elkészítésének az volt a célja, hogy kiderüljön, hogy a turizmus piacának egy ilyen kis részében hogyan vannak jelen a világra vonatkozó trendek és milyen hatást gyakorolnak egy kis utazási iroda utasaira és ez által az irodára is A kérdőívek kiértékelése 35% A válaszadók megoszlása nem és kor szerint 30% 25% 20% 15% 10% Nő Férfi 5% 0% 0-17 év év év év 60 év felett 10. ábra: A válaszadók megoszlása nem és kor szerint Forrás: saját szerkesztés 32

33 A kérdőív kitöltőinek több mint a fele (53%-a) a 41 és 60 év közötti korcsoportba tartozik, majd ezt követik 33%-kal a 26 és 40 év közöttiek. Ennek az lehet az oka, hogy a keresőképességet tekintve ez a két korcsoport a legaktívabb, így elegendő szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek ahhoz, hogy részt vegyenek évente minimum egy nyaraláson. Illetve remek motivációt jelenthet számukra az, hogy a nyaralás során kiszakadnak a hétköznapok és a munkahely monotonitásából, és ez idő alatt testileg, lelkileg egyaránt feltöltődnek. A 10. ábrát nézve első ránézésre levonhatnánk azt a hibás megállapítást, hogy az utazási iroda vevőkörének 70%-át a középkorú nők alkotják. Viszont, ha megnézzük azt, hogy ezek a nők kivel utaznak, akkor rájövünk arra, hogy ezen nők többsége a családjával, párjával utazik (11.ábra). Mégis a nőkre hárul az utazással, nyaralással kapcsolatos teendők elintézése (pl.: szálláshely kiválasztása, biztosításkötés, befizetés). Ennek a miértje talán az általános családmodellben keresendő, ahol elsősorban a férfi a kenyérkereső és ő felel az anyagi biztonságért, míg a nő a család ügyeit intézi (pl.: nyaralás). Az ábrából az is kiderül, hogy a év közötti nők leginkább a párjukkal utaznak, míg a év közöttiek többsége a családjuk társaságában tölti nyaralását. Emellett az is szembetűnő, hogy a év közöttiek szívesen mennek nyaralni a barátaikkal is, mert az ebbe a korcsoportba tartozók gyermekei többnyire már elég idősek, és így a szülők több időt tudnak tölteni a baráti társaságukkal. 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% Barátok A nők útitársai korcsoportonként Család/ Rokonok Egyedül Párja 0-17 év év év év 60 év felett 11. ábra: A nők útitársai korcsoportonként Forrás: Saját szerkesztés 33