Kismamák munkajogai 3. átdolgozott változat a Munka Törvénykönyve 2013. január 1-jétől hatályos szabályozása szerint Összeállította: Horváthné Pelyva Erzsébet 2013. március Minden jog fenntartva! Az összeállítás saját számítógépre egy példányban letölthető.
Kedves Olvasó! Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) 2012. július 1-től jelentősen megváltoztatta a kismamák védelmét és speciális szabályok vonatkoznak az elbocsátásukra. A közszférához hasonlóan a munkavállaló egyoldalú kezdeményezésére a munkáltató számára kötelező érvényűvé vált a 4 órás részmunkaidős foglalkoztatás. A szülők pótszabadság jogosultságában már 2012. január 1-től változás történt és ezen a téren július 1-től a szülő fogalmának meghatározása az újdonság. A szabadság, a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság és az apák pótszabadságának új szabályai 2013. január 1-jétől hatályosak. Természetesen a szabályozások néhány kivételtől eltekintve az apákra is érvényesek. Jogi nyilatkozat: Jelen összeállítás kizárólag a tájékoztatást szolgálja, nem minősül tanácsadásnak. Budapest, 2013. március Horváthné Pelyva Erzsébet
Tartalomjegyzék Egyenlő bánásmód a munka díjazásában...4. A munkáltató kérhet-e a várandóssággal kapcsolatos információt?...4. Egészségügyileg megfelelő munkakör...5. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól...6. Apák pótszabadsága...8. Szülési szabadság...9. Fizetés nélküli szabadság...10. Szabadság...11. Munkabér rendezése...14. Felmondási védelem...14. Munkába visszatérés...18. Kötelező részmunkaidő...19.
Egyenlő bánásmód követelménye a munka díjazásában Az egyenlő bánásmód követelményrendszerét külön törvény szabályozza, a Munka Törvénykönyve előírása a munka díjazásával összefüggő rendelkezésre korlátozódik. Az egyenlő munkáért, vagy egyenlő értékűként elismert munkáért, egyenlő munkabér követelményét minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatásra alkalmazni kell, vagyis minden olyan juttatásra vonatkozik, amit a munkaviszonyra tekintettel fizetnek ki. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni. A munkáltató kérhet-e a várandóssággal kapcsolatos információt? A munkavállalótól csak olyan nyilatkozat megtétele vagy adat közlése kérhető, amely személyhez fűződő jogát nem sérti, és a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. A várandóssággal kapcsolatos információ bekérése, csak akkor megengedett, ha kismama foglalkoztatásához kapcsolódó munkabiztonsági okok indokolják, egyéb esetben a sérti a személyhez fűződő jogokat.
Egészségügyileg megfelelő munkakör A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal. A terhes, legfeljebb hat héten belül szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák sérülékeny csoportba tartoznak, alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak meghatározott egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre. Ebbe a csoportba tartozó nőt a várandósság megállapításától gyermeke egy éves koráig a munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő munkakörben nem foglalkoztatható. A felmentés idejére az alapbére illeti meg. A munkakör a munkaszerződés kötelező eleme és az új munkakör felajánlása a munkáltató számára munkaszerződés módosítására irányuló ajánlattételi kötelezettséget jelent, a megállapodást írásba kell foglalni. Nem jár az alapbér, ha munkavállaló a felajánlott munkakört alapos indok nélkül nem fogadja el. Az alapos indokhoz az Mt. nem ad támpontot. A munkakör visszautasítására felmondást nem lehet alapozni. Elfogadás esetében a kismama az új munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, ami nem lehet kevesebb, mint a munkaszerződés szerinti alapbére. A munkáltató csak akkor tud eleget tenni a másik munkakör felajánlási, vagy munkavégzés alóli felmentési kötelezettségének, ha a munkavállaló a várandósságot a tudomására hozza. A munkavállaló egészségi állapotának megfelelő munkakört az munkaköri alkalmasságra vonatkozó orvosi vélemény alapján kell meghatározni. Kölcsönzött munkaerőnél a kölcsönbeadó köteles új munkakört felajánlani, vagy kismamát a munkavégzés alól felmenteni.
Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A munkavállaló meghatározott esetekben mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alól és nézzük a kismamákat, gyermeket nevelő szülőket leggyakrabban érintő helyzeteket: 1. keresőképtelenség A munkavállaló a keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadság illeti meg, kivéve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történő gondozásba vételt követő, terhesség miatti kereső képtelenséget. Tehát egy veszélyeztetett terhességgel, 9 -es keresőképtelenség kóddal kiírt kismama a betegállomány első naptól táppénzt kap. Évközben létesített munkaviszonynál a munkavállaló részére a betegszabadság időarányos része jár, függetlenül attól, hogy az előző munkáltatónál mennyi munkanapot töltött betegszabadságon. Példa: A munkaviszonyban álló anya a fizetés nélküli szabadságát megszünteti és munkába áll 2013. február 1-jén. Keresőképtelen (nem veszélyeztetett terhes, nem üzemi baleset) 2013. február 11- február 28. között. A betegszabadságon töltött idő 11 munkanap. A munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik február 28-án. 2013. április 2-án munkaviszonyt létesít. Június 12-től ismételten keresőképtelen és az új munkáltatónál időarányos 11 munkanap betegszabadságát kimerítve június 27-től táppénzre válik jogosulttá. A két munkáltatónál a betegszabadság összesen 22 munkanap.
2. a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés A reprodukciós eljárást az egészségügyről szóló törvény szabályozza, melynek értelmében emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárás: testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, embrióadományozással végzett embrióbeültetés, a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer alkalmazható. A munkavállaló kizárólag az intézményben történő kezelés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A távollét idejére díjazás nem jár. 3. kötelező orvosi vizsgálat tartamára Kötelező orvosi vizsgálat: az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is. A vizsgálat időtartamára távolléti díj jár. 4. Szoptatás tartamára A szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ikergyermekek esetén kétszer két óra, az első hat hónapot követő időszakban a kilencedik hónap végéig
naponta egy, ikergyermekek esetében naponta két óra időtartamban mentesül a munkavégzés alól, illetve erre az időtartamra távolléti díjra jogosult. 5. a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára Előre nem látható és váratlan esemény miatt indokolt a távolmaradás. Például a bölcsőde értesti a szülőt, hogy a gyermek belázasodott és orvoshoz kell vinni. A távollét idejére díjazás nem jár. Apák pótszabadsága Megszületett a baba és bizony a családok élete átrendeződik, akár az első, akár második, harmadik... baba érkezik a családba. Az apák a kezdeti időszakban több időt tölthetnek a családdal és pótszabadságra jogosultak (korábban munkaidő-kedvezmény jogcímen járt), amit a gyermek születését követő második hónap végéig vehetnek igénybe. Egy gyermek születésekor öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet az apa kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadságot távolléti díjjal fizeti a munkáltató, gyakorlatilag olyan bért számfejtenek, mint a szabadság időszakára. A kifizetett összeg a nem jelent többlet anyagi terhet a munkáltató számára, mert az általa előre megfinanszírozott összeget a Magyar Államkincstártól továbbra is visszaigényelheti.
Szülési szabadság Szülési szabadságra az anya jogosult és az a nő, aki a gyermeket a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette. Időtartama -egybefüggően- huszonnégy hét és eltérő megállapodás hiányában lehetőleg úgy kell kiadni, hogy abból négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Az anya és munkáltató megállapodhat úgy is, hogy a szülési szabadságot az anya a szülést megelőzően egyáltalán nem veszi igénybe. A szülési szabadság bizonyos események bekövetkezésekor huszonnégy hétnél előbb megszűnik. Egyik sajnálatos esemény a gyermek halva születése, ilyenkor a szüléstől számított hat hét elteltével szűnik meg. Másik szomorú esemény, a gyermek élve születését követően, későbbi időpontban meghal. Ebben az esetben a szülési szabadság gyermek halálát követő tizenötödik napon szűnik meg, de az időtartama a szülést követő hat hétnél szintén nem lehet rövidebb. Ha a gyermeket a külön jogszabályban foglaltak szerint ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon a szülési szabadság megszűnik, az időtartama szintén nem lehet rövidebb a szülést követő hat hétnél. Ha a gyermek a kiírt időpontnál korábban születik és koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, az anyának lehetősége van, hogy az intézményben ápolt gyermeket szoptassa, a szülési szabadságot megszakíthatja és az igénybe nem vett részét -a szülést követő egy év elteltéig- a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe veheti. A megszakítás időtartamára -egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása- gyermekápolási táppénzt igényelhet.
Fizetés nélküli szabadság A szülőt a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság illeti meg, amely legkorábban a szülési szabadság megszűnése után kezdődhet. Ha az anya meghal szülésnél, vagy a szülési szabadság időtartama alatt, mivel az apa nem jogosult szülési szabadságra, fizetés nélküli szabadságot igényelhet. Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek után a gyermek harmadik életéve után a gyes legfeljebb a gyermek tizedik életévéig folyósítható és a folyósítás időszakára igényelhető fizetés nélküli szabadság. A szülő a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetében a gyermek otthoni ápolás érdekében fizetés nélküli szabadságot igényelhet. A szülőt megillető fizetés nélküli szabadságot egyidejűleg akár minkét munkavállaló szülő igénybe veheti, ilyenkor a védelem csak az anyát illeti meg. A munkavállaló megválaszthatja milyen időszakra és milyen ütemben kívánja igénybe venni. 2013-tól változás, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A szülési szabadsághoz hasonlóan a fizetés nélküli szabadság megszűnik a gyermek halált követő tizenötödik napon, valamint ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
Szabadság A munkavállaló szülőt az alapszabadságon felül pótszabadság illeti meg és a szabadság tartamára távolléti díj szabályai szerint számfejtik a munkabért. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap. Az alapszabadságon felül életkor szerint az alábbi mértékű pótszabadság jár: huszonötödik életévétől egy, huszonnyolcadik életévétől kettő, harmincegyedik életévétől három, harmincharmadik életévétől négy, harmincötödik életévétől öt, harminchetedik életévétől hat, harminckilencedik életévétől hét, negyvenegyedik életévétől nyolc, negyvenharmadik életévétől kilenc, negyvenötödik életévétől tíz. Szabadság jár éves szinten 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség tartamára. Fontos, hogy a 30 nap a naptári éven belül halmozott adat, tehát több alkalommal bekövetkező keresőképtelenség esetén nem külön-külön kell vizsgálni. Emellett a munkavállalót szabadság illeti meg a szülési szabadság és a 2011. július 31-ét követően megkezdett gyermek otthoni gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság első félévére. 2011. augusztus 1-jét megelőzően megkezdett a fizetés nélküli szabadságoknál még az első évre jár a rendes szabadság. 2012. január 01-jétől a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után a pótszabadság a munkavállalót illeti meg, így mindkét szülő jogosult lehet az igénybevételére. A szülőnek egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. 2013. januárt 1-jétől a fogyatékos gyermeket nevelő szülő pótszabadság jogosultsága évente 2 nappal nő fogyatékos gyermekenként. Fogyatékosnak (ide tartozik a tartós beteg gyermek is), azt a gyermeket kell tekinteni, akire tekintettel magasabb összegű családi pótlék került megállapításra (A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsághoz a betegséget véleményező szakorvos állít ki igazolást.) 2012. július 1-jétől a jogosultság feltétele, hogy a gyermek a szülő saját háztartásában nevelkedjen (gondozza) és megfeleljen a szülő fogalmának. Szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együtt élő házastárs, az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyám, a nevelőszülő és a helyettes szülő. A gyakorlatban kérdésként leggyakrabban az élettársak és az elvált szülők jogosultsága merül fel. Az élettárs részére csak a saját háztartásban nevelt és vér szerinti gyermeke után jár pótszabadság, a nem vér szerinti gyermeke után csak abban az esetben, ha a vér szerinti szülővel házasságot köt (együtt élő házastárs). Az elvált szülő, aki nem él a gyermekkel egy háztartásban szintén nem jogosult pótszabadságra. Támpontként abból lehet kiindulni, hogy a munkavállaló jogosult-e családi pótlékra. Példa szabadság számítására (aktuális időszakban hatályos szabályozás szerint): Az anya születési évi 1978. Minta Kft. -nél munkaviszonyban áll 2005. január 10-től, jelenleg is. Szül: 2008. augusztus 25-én és 2011. március 27-én, 2008. évet megelőzően nincs felhalmozott szabadsága, 2008. évben kiadott szabadság 5 munkanap, Az apa 2008-2011. évben a gyermekek után járó pótszabadságot nem vette igénybe, nyilatkozat alapján az anya igényelte. 2008. január 01-május 19. munkavégzés és szabadság, 2008. május 20-augusztus 04. keresőképtelen, 2008. augusztus 05-2009- január 19. szülési szabadság, 2009. január 20-2010. szeptember 14. gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés
nélküli szabadság, 2010. szeptember 15-2011. február 28. keresőképtelen, 2011. március 1-augusztus 15. szülési szabadság, 2011. augusztus 16-2012. december 31. gyermek otthoni gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság. 2013. január 01-jén munkába áll. Szabadság jogszerző idő: munkavégzés, szabadság, keresőképtelenség, szülési szabadság időszaka, 2009. január 20-2010. január 19. közötti fizetés nélküli szabadság első éve és 2011. augusztus 16-2012. február 15. közötti fizetés nélküli szabadság első félévére. Szabadság: 2008. év: jogszerző idő: 366 nap, anya életkora: 30 év, szabadság jogosultsága: 22 munkanap alapszabadság és 2 munkanap gyermek után járó pótszabadság, összesen 24 munkanap, ebből kiadott 5 munkanap, ki nem adott felhalmozott szabadság 24-5=19 munkanap. 2009. év: jogszerző idő: 365 nap, anya életkora: 31 év, szabadság jogosultsága: 23 munkanap alapszabadság és 2 munkanap gyermek után járó pótszabadság, összesen 25 munkanap. 2010. év: anya életkora: 32. év, jogszerző idő: január 1-január 20. 20 nap, és szeptember 15- december 31. 108 nap, összes jogszerző idő: 128 nap, időarányos szabadság: ((23+2)/365)x128=8,76 kerekítve: 9 munkanap. 2011. év: jogszerző idő: 365 nap, anya életkora: 33 év, szabadság jogosultsága: 24 munkanap alapszabadság és 4 munkanap gyermekek után járó pótszabadság, összesen 28 munkanap. 2012. év: jogszerző idő: január 01-február 15. 46 nap, összes jogszerző idő: 46 nap. Anya életkora: 34 év. Időarányos szabadság: ((24+4)/366)x46=3,52 kerekítve 4 munkanap. Esedékesség évétől eltérő (2008-2012. évi), akadályoztatás miatt ki nem adott szabadság összesen: 19+25+9+28+4=85 munkanap. Kiadás 2013. szeptember 01-től kezdődően számított 60 napon belül. A visszatérés évét megelőző évekről áthozott ún. felhalmozott szabadság kiadása 2013-tól változott, a munkáltató a visszatérést követő 60 napon belül köteles kiadni. A munkaviszonyban foglalkoztatott és 2011. augusztus 1-2012. december 31. között munkahelyere visszatérő szülő kérhette a fizetés nélküli szabadság első félévére járó rendes szabadság pénzben való megváltását, akkor is, ha az anya/apa a fizetés nélküli szabadság első évére volt szabadságra jogosult. A kifizetéshez a munkáltató beleegyezése volt szükséges és munkába visszatéréskor megállapodásba kellett foglalni. A szabadság pénzben való kifizetése a munkaviszony fennállása alatt Európai Uniós
irányelvbe ütközik, ezért a munkaviszonyban foglalkoztatottak részére ez a lehetőség megszűnt. A hatályon kívül helyezés a munkaviszony megszűnéséig ki nem adott szabadságot nem érinti, a munkaviszony megszűnésekor továbbra is kifizethető. Munkabér rendezése A munkáltató a szülési szabadság és a gyermek otthoni gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadság megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló részére a munkabér módosítására. Az emelés nem automatikus, az ajánlatot a munkavállalónak el kell fogadnia. A módosításnál azonos munkakörű munkavállalók részére a munkáltatónál időközben megvalósított átlagos éves béremelés mértékét kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. Ha a távollét alatt nem valósult meg béremelés, a munkáltatónak nincs ajánlattételi kötelezettsége. Bérfejlesztés nélkül, illetőleg bérfejlesztéssel korrigált bér nem lehet kevesebb a minimálbérnél, illetőleg a garantált bérminimumnál. Előfordulhat, hogy a munkavállaló fizetés nélküli szabadsága alatt a munkáltatónál bércsökkentést hajtottak végre és a visszatéréskor a csökkentésre irányuló ajánlattételt nem köteles elfogadni. Felmondási tilalom A felmondási tilalmak 2012. július 1-jétől két csoportra oszthatók. 1.) Az egyik csoportba az abszolút felmondási tilalmak tartoznak, a tilalomra okot adó esemény alatt a munkáltató felmondást jogszerűen nem közölhet. Fontos szempont a felmondás közlésének időpontja.
Az anya a munkáltató tudomására hozza a várandósságot 2012.09.10-én. A felmondási tilalomra okot adó esemény kezdőnapja: 2012.09.10-e. A csoportos létszámcsökkentés végrehajtásának egyes lépései meghatározott időszakok betartásához kötött, egyik ilyen esemény, hogy a munkáltató a döntéséről a létszámcsökkentésben érintett munkavállalót a felmondás közlését megelőzően legalább 30 nappal korábban köteles tájékoztatni. Csoportos létszámcsökkentésnél a védelem alkalmazása szempontjából az az időpont az irányadó, amikor a munkáltató a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről az érintett munkavállalót tájékoztatja, vagyis a tilalomra okot adó eseménynek a tájékoztatás időpontjában kell fennállnia és felmondás a tilalomra okot adó esemény megszűnéséig nem közölhető. Példák: 1.) Az anya a munkáltató tudomására hozza a várandósságot 2012.09.10-én. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésről szóló tájékoztatást 2012.09.14-én kézhez kapja. A felmondás tilalom megilleti az anyát, mert a tájékoztató közlésének időpontjában várandós volt és erről a tényről a munkáltatóját korábban tájékoztatta. A tájékoztatót a munkáltató jogszerűen közölte, a felmondást a védelemre okot adó időszak alatt jogszerűen nem közölhet. 2.) Az anya három évesnél fiatalabb gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon van. A munkáltató a csoportos létszámcsökkentésről szóló tájékoztatást 2012.09.19-én kézhez kapja. A felmondás tilalom megilleti az anyát, mert a tájékoztató közlésének időpontjában gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságon volt. A védelem a munkába visszatéréssel megszűnik. Az anya fizetés nélküli szabadsága megszűnését követően első munkanapon, 2012. december 11-től a szabadságát tölti. A munkáltató által postai úton továbbított felmondást 2012. december 13-án kézhez veszi. A felmondási idő 2012. december 14-én kezdődik. Abszolút felmondási tilalom a várandósság időszaka, ugyanakkor erre a körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha a várandósság tényéről a felmondás közlését megelőzően a munkáltatót tájékoztatta. Abszolút felmondási tilalom illeti meg az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő nőt az eljárás megkezdését követő hat hónapban. A felmondási tilalom a várandóssághoz hasonlóan a munkáltató tudomására hozott esetben valósul meg. A 2012. július 1-jét megelőzően megkezdett kezeléseknél a felmondási tilalom 2012. december 31-ig állt
fenn. Ugyancsak abszolút felmondási tilalom vonatkozik a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időszakára. Mindkét szülő által igénybe vett fizetés nélküli szabadság esetében a felmondási tilalom az anyát illeti meg. 2.) Másik csoport a relatív felmondási tilalmak közé tartozó események, amely alatt a felmondás közölhető, de a felmondási idő csak az esemény megszűnését követően kezdődik. Csoportos létszámcsökkentéskor szintén akkor alkalmazható a relatív felmondási tilalom, ha a tilalmak a tájékoztatás közlésekor fennállnak. Relatív felmondási tilalmak körébe tartozik a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig érvényes. Továbbá a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, és a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. Példák: 1.) Az anya megszakítja fizetés nélküli szabadságát és munkába áll 2012. szeptember 3-án. 2 éves gyermeke megbetegszik és 2012. szeptember 20-október 09. között keresőképtelenné válik. A munkáltató felmondást közöl 2012. október 1-jén, a felmondási idő 2012. október 10-én, a keresőképessé válás napján indul. 2.) Az anya a gyermek 3. életévét követően 2012. június 1-jén munkába áll. Keresőképtelen 2012. augusztus 1-jétől. A munkáltató felmondást közöl augusztus 13-án. Az anya korai terhessége beigazolódott és várandósságát 2012. augusztus 27-én a munkáltató felé jelzi. Keresőképessé válik 2012. augusztus 29-től. A felmondási idő a várandósság ellenére augusztus 29-én kezdődik, mivel a munkáltatónak a várandósság tényéről a felmondás közlésének időpontjában nem volt tudomása. 3,) Az anya a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel 2012. augusztus 1-jétől. Az apa szintén a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igényel 2012. szeptember 10-től 2012. december 31-ig. Az apa részére a munkáltató felmondást közöl 2012. október 8-án, a felmondási idő október 9-én kezdődik. Mivel mindkét szülő igényelte a fizetés nélküli szabadságot, az felmondási tilalom az anya vonatkozásában érvényes, a védelem az apát nem illeti meg. 3.) A felmondás korlátozásának speciális esete vonatkozik az anya vagy a gyermekét
ha a gyermek hároméves koráig visszatér a munkába és szülési szabadságot (csak az anya) vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe. Ebben az esetben a munkaviszony a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkavégzés helyén -munkaszerződésben meghatározott, ennek hiányában munkahelynek az a helye, ahol munkáját szokás szerint végzi- nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. 1.) Az anya a munkáltatója felé a gyed folyósítás megszűnését írásban jelzi a fizetés nélküli szabadság megszakítását, ami a bejelentéstől számított harmincadik napon szűnik meg és a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni. A munkavállaló 2013. február 15-én munkába áll. A munkáltató 2013. február 14-én az összes munkavállalót írásban tájékoztatja, hogy a Magyarországon folytatott tevékenységét megszünteti és a munkavállalókat csoportos létszámcsökkentés keretében elbocsátja. A példában szereplő munkavállaló anyával a felmondást 2013. március 18-án közlik, mivel a teljes tevékenység beszüntetése miatt nincs felajánlható megfelelő munkakör. 2.) Az anya a fizetés nélküli szabadságát 2012. szeptember 1-jétől megszakítja. Az anya munkaszerződésében feltüntetett munkavégzési helye általánosan megfogalmazva a munkáltató székhelye (pontos cím nélkül). Az anya távolléte alatt a munkáltató székhelye -adott településen belül- megváltozott és átszervezés miatt a munkaköre megszűnt. A visszatéréskor a munkáltató a korábbi munkakör betöltéséhez szükséges feltéteknek (képesség, végzettség, gyakorlat) megfelelő betöltetlen munkakört ajánl fel, amit a munkavállaló visszautasít. A felajánlott munkakör elutasítása miatt a munkáltató 2012. szeptember 5-én felmondást közöl. Az valóban igaz, hogy a visszatérő anya nincs bebetonozva a gyermek harmadik életévéig, de a felmondáshoz megfelelő indok szükséges és ezt írásban kell közölni. Követelmény, hogy a felmondás indokának világosnak és okszerűnek kell lennie.
Munkába visszatérés A munkába visszatérés történhet a szülési szabadság, a fizetés nélküli szabadság letelte után, vagy a fizetés nélküli szabadság megszakításával. Az első két esetben az időszak letelte utáni naptól a munkavállalónak rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége, a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége keletkezik. A fizetés nélküli szabadság hosszát a munkavállaló választhatja meg és az előzetesen kérvényezett időszakot megszakíthatja. A munkavállaló egyoldalú kezdeményezésére azonban a munkáltatónak fel kell készülnie, ezért a visszatérést megelőzően a munkavállaló a visszatérési szándékát köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetés közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. A bejelentést írásban kell megtenni. Tehát a munkáltatónak legalább harminc nap áll rendelkezésére, hogy a munkavállaló visszatérésével kapcsolatos feladatokat megszervezze, és ahogy letelik a nyitva álló időszak, a munkáltató köteles a munkavállalót az eredeti szerződése szerint foglalkoztatni. Ettől eltérő foglalkoztatáshoz mindkét fél beleegyezése szükséges. Bármelyik fél kezdeményezheti a munkaszerződés átmeneti, vagy végleges módosítását, de az csak közös akarat érvényesülése esetében jöhet(ne) létre. Hosszú idő után a munkáltató működési körében bekövetkezhetnek olyan változások, amely miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének és ilyenkor állásidőre járó alapbért köteles fizetni.
Kötelező részmunkaidő A gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról, a gyermek harmadik életévét megelőzően visszatérő munkavállaló ajánlatára a munkáltató köteles a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani a munkaszerződést. A heti 40 órás munkaszerződéssel rendelkező munkavállaló a gyermek 2 éves kora után megszakítja a fizetés nélküli szabadságát és a gyermek 3. életévéig kéri a részmunkaidős foglalkoztatását. A munkáltató kötelező részmunkaidős foglalkoztatásának, az eredeti munkaidő felében, napi 4 órában tesz eleget.