A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n A magyar gazdaság növekedése 215 harmadik negyedévében 215. december A magyar gazdaság 215. július-szeptember között a nyers adatok szerint éves szinten 2,-kal bővült. A GDP termelési oldalát tekintve az ipari termelés 5,-kal, a szolgáltató szektor 3,7%- kal nőtt, amellyel előbbi 1,, utóbbi 1,9 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A volatilis teljesítményt nyújtó mezőgazdaság kibocsátása 18,-kal esett vissza a harmadik negyedévben, és a szektor teljesítménye,9 százalékponttal rontotta az éves növekedési ütemet július-szeptember között. Felhasználási szemszögből a végső fogyasztás éves alapon 2,8, az export 7,6, az import pedig 6,-kal emelkedett. A fogyasztás 1,9, a nettó export 1,3 százalékponttal támogatta a GDP bővülését, és egyre inkább az előbbi veszi át a növekedés motorjának szerepét. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben 1,-kal visszaesett 214 harmadik negyedévéhez viszonyítva. Az MFB 215. i vállalati felmérése során beérkezett válaszok alapján a beruházások terén a következő egy évben sem várható gyökeres fordulat. Míg 214 én a cégek 73,1%-a tervezett beruházást végrehajtani a következő 12 hónapban, addig egy évvel később már csak a vállalatok 61,3%-a jelzett 216. ig bezárólag fejlesztési szándékot. Ennek strukturális oka, hogy a nagyobb nemzetgazdasági súllyal rendelkező ipari és szolgáltató szektor vállalatai körében tapasztalt csökkenő beruházási kedvet az agráriumban regisztrált élénkülő szándék a mezőgazdaság relatíve kis súlyából fakadóan nem tudta ellensúlyozni. Az MFB-INDIKÁTOR 215. i vállalati felmérés alapján a beruházások legnagyobb akadályának a piaci kilátások bizonytalanságát tartják a vállalkozások, melyet a saját források hiánya, majd a beruházási cikkek magas ára követ. Az első tényezőt az ipari vállalatok, a másodikat a szolgáltató cégek, a harmadikat pedig az agrárvállalkozások ítélik a beruházások legfőbb korlátjának. A 215 ét követő egy évre vonatkozóan a három nemzetgazdasági ág vállalkozásainak várakozásai egybecsengenek a belföldi piaci forgalmat illetően, ami a belső kereslet általánosan várt erősödésére vezethető vissza. A külpiacok jövőbeli alakulását tekintve ugyanakkor egyrészt a hazai kilátásokhoz képest pesszimistábbak a vállalkozások, másrészt másfél éve romlik az exportpiacok vállalati megítélése, ami azt vetíti előre, hogy a következő negyedévekben tovább erősödhet a növekedés belső motorjainak a jelentősége. (folytatás a 2. oldalon) A tartalomból A gazdasági növekedés egyik fő motorja változatlanul az exportszektor... (5. oldal) Régiós átlag körüli a hazai beruházási ráta, fokozódik a kapacitáshiány... (6. oldal) Öt éve nem látott tempóra gyorsult az ipari termelés októberben... (7. oldal) A lakossági fogyasztás egyre fontosabb tényezője a gazdasági növekedésnek... (8. oldal) Az i hónapokban is élénk maradt a hazai munkaerőpiac... (9. oldal) Az agrárárak meglódulása révén némileg gyorsult a fogyasztói árak emelkedése novemberben... (1. oldal) A hazai pénzügyi szektor tőkehelyzete változatlanul stabil, a hitel/betét ráta tovább süllyedt... (11. oldal) Növekvő vállalati hitelállomány, csökkenő forráskereslet, süllyedő forinthitel kamatok... (12. oldal) A forint/dollár keresztárfolyam másfél évtizede látott szint közelébe emelkedett... (13. oldal) Teljesülhet az éves deficitcél az első 11 havi számok alapján... (14. oldal) Készítette: Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Cser Nóra Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Vida Szabolcs Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1769 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
215. július-szeptember között a magyarországi GDP a nyers adatok szerint 2,-kal, szezonálisan és naptári hatással igazítva 2,3%-kal bővült éves szinten. Negyedéves bázison szezonálisan és naptári hatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok alapján,-ot ért el a növekedési ütem. A dinamika éves bázison számolva enyhén alacsonyabb volt a megelőző negyedévekben tapasztaltnál, míg a negyedéves ráta,1-,1 százalékponttal meghaladta a január-március, ill. április-június között regisztrált ütemet (1. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés* Magyarországon 2. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (termelési oldal) 3% * szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok 5, 2,5 5, 2, 1% -1% - -3% - 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Negyedév/negyedév (bal t.) 211.III 212.I - - - - 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Év/év (jobb t.) százalékpont, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III Mezőgazdaság (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) 212.I, -2, -5, -7, -1, 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Ipar (bal t.) Szolgáltató szektor (bal t.) A növekedés szerkezete termelési szemszögből Az ipari kibocsátás 5,2, ezen belül a feldolgozóipari termelés 5,9%-kal nőtt éves összehasonlításban a harmadik negyedévben. Az ipari növekedés dinamikája némi lassulást mutat az idei év első kilenc hónapjában, mivel a január-március között realizált 7,7%-os, majd az április-június között elért 5,7%-os dinamika a harmadik negyedévre 5,-ra mérséklődött. Ugyanakkor októberben, az idei utolsó negyedév első hónapjában ismét gyorsult a szektor: a munkanaphatástól megtisztított ipari kibocsátás 12,7%-kal nőtt az előző év azonos idakához képest. Egyelőre nem érezhető a német Volkswagent érintő és mind az ágazatot, mind a nemzetközi beszállítókat negatívan sújtó hatás (a hazai járműgyártás októberben kiugró ütemben, 26,9%-kal nőtt éves szinten), a javuló októberi ipari statisztikában ugyanakkor az alacsony tavalyi bázis is szerepet játszott (9. oldal). A július-szeptember között regisztrált 2,-os GDP-növekedésből összességében 1, százalékponttal részesedett a szekunder szektor (2. ábra). Az építőipar lendülete kifulladt az idei harmadik negyedévre: a 215. január-március, ill. április-június közti 9,3, ill. 6,-os éves szintű növekedés július-szeptember között,-os csökkenésbe billent át, az ágazat fékezését előrevetítette ugyanakkor az előző hónapokban a megrendelések és a teljes rendelésállomány csökkenése. Az építőipar viszonylag kis gazdasági súlya révén nem befolyásolta érdemben a gazdasági kibocsátás alakulását a harmadik negyedévben. A szolgáltató szektor kibocsátása az idei évben az építőipar alakulásával ellentétes irányú pályán mozog: a 215. első és második negyedévében regisztrált 2,1, ill. 2,7%-os éves ütem a rákövetkező három hónapban 3,7%-ra gyorsult, utoljára 214. október-december között bővült ennél gyorsabban (+4,7%) a tercier szektor. Az egyes alágak közül csupán a 21 eleje óta zsugorodó pénzügyi, biztosítási tevékenység ágazat (-,) kibocsátása csökkent, azonban ez a szegmens is egyre jobb teljesítményt mutat az éves szintű statisztikák alapján, és a következő negyedévektől kezdve akár pozitívan is hozzájárulhat a pénzügyi szektor a gazdasági növekedéshez. A harmadik negyedévben a szolgáltatóipari ágazatok közül a legnagyobb ütemben a művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás (+8,9%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás, turizmus ágazatokban nőtt a kibocsátás (+7,), utóbbi esetében a pénztárgépek cseréje nyomán a gazdaság fehéredése is szerepet játszott az átlagot meghaladó teljesítményben. A tercier szektor összességében 1,9 százalékponttal segítette a harmadik negyedévben a gazdasági növekedést. A GDP termelési oldalát tekintve a mezőgazdaság 18,-os visszaesést szenvedett el 215. július-szeptember között, a szektor teljesítménye egész évben csökkent. A 25. évi átlagáron számolt 18,-os harmadik negyedévi csökkenés folyóáron számolva még nagyobb, 22,1%-os zuhanásnak felel meg. Kis súlya ellenére az agrárium,9 százalékponttal rontotta a 2,-os éves növekedési ütemet a harmadik negyedévben, és az idei esztendő hátralevő részében is lefelé húzhatja a GDP-statisztikákat. A szektor a változékony időjárási feltételek következtében erősen ingadozó terméseredményeket ér el, ami többnyire a július-szeptember közötti idakban (a fő betakarítási idakban) csúcsosodik ki. A primer szektor GDP-növekedésre gyakorolt fékező hatása az idei harmadik negyedévben összességében a bázishatás, a nagyfokú szezonalitás és az időjárási körülmények változékonyságának volt az eredménye. A mezőgazdaság volatilitásának GDP ütemre gyakorolt hatását jelzi, hogy az agrárium figyelmen kívül hagyásával számolt éves szintű gazdasági növekedés a második negyedéves 3,-os ütem után a harmadik negyedévben is hasonló tempót, 3,3%-ot ért el. 2 215. december
A növekedés struktúrája felhasználási szempontból A GDP felhasználási oldalát vizsgálva a végső fogyasztás 2,-kal emelkedett 214. július-szeptember és az idei harmadik negyedév között, a bruttó állóeszköz-felhalmozás a második negyedévi 5,-os emelkedést követően a harmadik negyedévben 1,-kal csökkent (a készletek visszaesése nyomán a bruttó felhalmozás 2,9%-kal süllyedt), az export és az import pedig 7,6, ill. 6,-kal bővült éves bázison. A gazdasági növekedés két motorja felhasználási szemszögből a végső fogyasztás és a nettó export volt, 1,9, ill. 1,3 százalékponttal hozzájárulva a 2,-os harmadik negyedéves GDP-bővüléshez. A két komponens közül előbbi egyre jobban segíti a növekedést (az egyes negyedévekben idén,7, 1,5, ill. 1,9 százalékponttal támogatva a GDP bővülését), míg a nettó export a külpiaci kereslet mérséklődése és az élénkülő hazai fogyasztás importvonzata nyomán egyre kevésbé járul hozzá ahhoz (az idei első három negyedévben a nettó export rendre 2,8, 2,1, ill. 1,3 százalékponttal javította az éves szintű GDP adatokat) (3. ábra). Jövőben várható beruházási trendek a vállalati tervek alapján Az MFB 29 nyara óta készülő vállalati kérdőíves felmérése (MFB-INDIKÁTOR) során beérkezett válaszokból olyan kép bontakozik ki, hogy a következő hónapokban nem várható fordulat a hazai beruházási statisztikában. A 215. i adatfelvétel során a megkérdezett cégeknek csupán 61,3%-a tervezett 216. ig bezárólag beruházást, míg az azt megelőző, 214. i adatfelvétel során a cégvezetők 73,1%-a jelezte, hogy fejlesztéseket tervez a következő 12 hónap során (4. ábra). Míg az iparban és a szolgáltató szektorban egy év alatt csökkent (17,4, ill. 8,5 százalékponttal), addig az agráriumban 2,6 százalékponttal emelkedett a beruházást fontolgatók aránya, azonban a primer szektor az alacsony súlyából adódóan nem tudja visszafogni a beruházások nemzetgazdasági szintű csökkenését. A beruházási kedv jelentős visszaesését ugyanakkor tompítja, hogy a kapacitások kihasználtsága a fejlesztések felgyorsításának irányába mutatnak (6. oldal). A beruházási kedv csökkenéséhez hozzájárult, hogy egyrészt romlottak és két évvel ezelőtti szintre estek vissza a külföldi megrendelések alakulásával kapcsolatos céges várakozások, amit a belföldi megrendelésekkel kapcsolatos javuló várakozások csak enyhíteni tudtak. Másrészt a felmérésben vizsgált beruházási korlátok között többéves javuló trendet megtörve erősödtek a finanszírozási jellegű beruházási korlátok (hitelkamatok szintje, saját források nagysága) (5-6. ábra). A saját források elégtelen szintje és a hitelkamatok mértéke is a mikro-, kis- és középvállalati szegmensben, az agrárcégek körében, a beruházást tervező vállalatok között, Közép-Magyarországon és Kelet-Magyarországon vált jelentősebb korláttá 214. és 215. között, míg a nagyvállatok körében ugyanilyen összevetésben javultak a vélemények mindkét körülmény megítélése tekintetében. Az idei évben újabb és újabb történelmi szintre süllyedt vállalati hitelkamatok romló vállalati megítélése mögött vélhetően egyrészt a kamatok lelassult csökkenése áll, másrészt az előző hónapokban nagy volumenben, helyettesítő termékként szóba jövő uniós források játszanak szerepet. 3 százalékpont 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, -12,5-15, 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 százalékpont 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 3. ábra: Hozzájárulás a magyar GDP növekedéséhez (év/év) (felhasználási oldal) 27.I 27.III 28.I 28.III Nettó export (bal t.) 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I Bruttó állóeszköz-felhalmozás (bal t.) Háztartások tényleges fogyasztása 68, 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III Készletváltozás (bal t.) 215.I 215.III Közösségi fogyasztás (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) 7, 77, 73,1% 61,3% 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a megrendelések alakulására vonatkozó várakozások 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 213. tavasz 213. 214. tavasz 214. 215. A belföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A külföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) 3,75 3,5 3,25 3, 2,75 2,5 2,25 2, 1,75 4. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása 29. tél Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, Eurostat *szezonálisan és naptárhatással igazított adatok 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) Bruttó állóeszköz-felhalmozás* (jobb t., év/év, %) 21. nyár 211. tavasz Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 6. ábra: A finanszírozási jellegű beruházási korlátok értékelése* és a beruházási szándék alakulása erősödő beruházási kedv enyhülő beruházási akadályok 211. 212. tavasz 212. 213. tavasz 213. 214. tavasz 214. 215. 4 4 5 5 6 6 7 7 8 * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések fordítotts kála Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás 2 1 1 - - -1-1 Nem kap elegendő hitelt a cég Pénzintézetek által támasztott egyéb követelmények (pl. fedezetek) A következő 12 hónapban beruházást tervezők aránya (jobb t.) 215. december
A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan jelenleg is ugyanaz a három tényező gátolja leginkább a beruházási és fejlesztési folyamatokat: a legjelentősebb akadály a piaci kilátások bizonytalansága, melyet a saját források hiánya, majd a beruházási cikkek magas ára követ. A piaci kilátások jelentette bizonytalanság 212 és 214 tavasz között jelentősen mérséklődött, majd a 215-ös felmérésig bezárólag nem változott a mértéke (azonban a belföldi és külföldi lehetőségek alakulásáról eltérően vélekednek a hazai cégek) (5. ábra). A saját források hiánya az elmúlt másfél évben ezzel szemben egyre nagyobb korláttá vált a cégek számára. A beruházási cikkek ára 214 tavaszán és én még a legjelentősebb beruházási féket jelentette, a legutóbbi felmérés alapján azonban valamelyest javult a tényező megítélése, így a harmadik helyre esett vissza a korlátok rangsorában. A hitelköltség (mely idén szel az ötödik legfőbb beruházási akadályt jelentette) 212-214 között egyre kisebb mértékben fékezte a fejlesztéseket, azonban 215-ben a vállalatok tapasztalatai váratlanul romlottak (7. ábra). A beruházást befolyásoló és felmérésben vizsgált tíz tényező közül 214 éhez képest ötnek kedvező irányba változott a megítélése. A vállalatok az egy évvel korábbihoz képest kisebb akadálynak tartják a beruházási cikkek magas árát, az alacsony keresletet, a közelmúltban befejeződött korábbi fejlesztéseket, a készletek magas szintjét, valamint a pénzintézetek által támasztott egyéb követelményeket (például a fedezeteket). Ezzel szemben öt körülmény megítélése negatív irányba mozdult el: a cégek véleménye szerint a magas hitelköltség, a saját források, valamint a hitelek hiánya, a piaci kilátások bizonytalansága, illetve az, hogy az adott fejlesztésre legkorábban egy év múlva lesz szükség, egyaránt hozzájárult a beruházási kedv egy év alatt bekövetkezett mérséklődéséhez. Az egyes szektorokban eltérő a legfőbb fejlesztési akadályok megítélése. A mezőgazdasági cégek a beruházási cikkek (gépek, berendezések, technológia, stb.) magas árát tekintik annak, az ipari vállalatok fejlesztéseit elsősorban a piacok kiszámíthatatlansága gátolja, a szolgáltató cégek pedig a saját források hiányát érzik a legnagyobb beruházási korlátnak. Az egyes szektorok várható kilátásai 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 29. tél enyhülő beruházási akadályok 21. nyár 211. tavasz 211. 212. tavasz 212. 213. tavasz 213. * 1-5 skála, 1: legkevésbé jelentős akadály, 5: legjelentősebb akadály 6 5 4 3 2 1 213. 7. ábra: A beruházási korlátok értékelése* 214. tavasz 214. 214. tavasz 215. 214. 215. Túl magas hitelköltség Nem áll rendelkezésre saját forrás Beruházási cikkek magas ára Nem kap elegendő hitelt a cég Alacsony kereslet Nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés Legkorábban egy év múlva lesz szükség rá Készletek magas szintje Piaci bizonytalanság Fedezetek Nem talál befektetőt a cég Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 8. ábra: Az egyes szektorok vállalatainak várakozásai 215. én a következő 12 hónap belföldi, ill. külföldi piaci forgalmára vonatkozóan 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 43,3% 43, 44, 48,3% 45,7% 43,7% 8,3% 1, 11,7% Agrárium Ipar Szolgáltató szektor BELFÖLD 9. 1. ábra: A következő 12 hónapban a forgalom bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége* BELFÖLDI PIACOK Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 31,1% 64, 4, 1, 6,3% 213. KÜLFÖLDI PIACOK 214. tavasz 46, 43, 214. Mezőgazdaság Ipar Szolgáltató szektor 19, 74, Agrárium Ipar Szolgáltató szektor KÜLFÖLD Csökken a forgalom Nem változik a forgalom Nő a forgalom Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés, 215. 215. A következő 12 hónap belföldi piaci forgalmának tekintetében alapvetően nagyon hasonló a három nemzetgazdasági szektor vállalatainak véleménye, ami a belső kereslet várt élénkülésére vezethető vissza (8. ábra). A mezőgazdaságban, az iparban és a tercier szektorban a vállalkozások csaknem fele (48,3, 45,7, ill. 43,7%) a belföldi piaci forgalom változatlanságát várja a 215 novemberét követő 12 hónapban, a cégek közel fele (43,3, 43,5, ill. 44,) növekvő forgalomban bízik, és csupán a megkérdezettek tizede számol forgalomcsökkenéssel. Ezzel szemben az exportkilátásokat tekintve eltérőek az egyes szektorok várakozásai. A külpiacokon az agrárcégek csaknem kétharmada (64,), a szolgáltató szektor vállalatainak pedig háromnegyede (74,) számít a forgalom stagnálására, ezzel szemben az ipari vállalatok melyek a legdinamikusabb külpiaci környezettel szembesülnek, mivel mind a csökkenést, mind a bővülést várók részaránya viszonylag magas csupán 43,-a vélekedik hasonlóan. 214. és 215. között a belföldi piaci forgalom várható alakulásával kapcsolatban az agráriumban és a szolgáltató szektorban javult az optimizmus, ami a belföldi vásárlóerő erősödésére (a növekvő reálbérekre, az élénkülő foglalkoztatásra, a devizahitelek jelentette árfolyamkockázat csökkenésére) vezethető vissza, ezenfelül a mezőgazdaság esetében az orosz embargó miatt a részben a belföldi piacra irányuló eladások is szerepet játszanak. Az exportpiacokon ezzel szemben valamennyi szektor 214. tavasz óta romló kilátásokkal kalkulál, amit az Eurózóna törékeny növekedése, a kínai gazdaság felgyorsult lassulása, az orosz kereskedelmi korlátozások elhúzódása és a Volkswagen-botrány miatt rövidebb-hosszabb ideig visszaeső németországi megrendelésekre alapozó vállalati várakozások gerjesztenek (9. ábra). Összességében a vállalati fejlesztési tervek a beruházások mérséklődését vetítik előre a következő negyedévekben, amiben meghatározó szerepet játszik, hogy a külső kereslet csökkenését várják a vállalkozások. A belső kereslet várható élénkülése a vállalati fejlesztések visszafogását tompítani tudja, és a következő negyedévekben a gazdasági növekedésben várhatóan erőteljesebb szerepet kap a fogyasztás alakulása. 4 215. december
Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg A gazdasági növekedés egyik fő motorja változatlanul az exportszektor Július-szeptember között a magyarországi export 7,6, az import 6,-kal bővült éves szinten, míg a nettó export összességében 1,3 százalékponttal járult hozzá a gazdasági növekedéshez, és negyedik egymást követő negyedévben segítette a bruttó hazai termék növekedését (1. ábra). Az áruforgalom egyenlege az első három negyedévben rekord magas többletet (196,7 milliárd forint) ért el, ami elsősorban a gépek és szállítóeszközök termékkörben elkönyvelt 2583,2 milliárd forintos szufficitből származott, ugyanakkor ebben az árufőcsoportban az export bővülése július-szeptember között (+9,) éves szinten,9 százalékponttal elmaradt a behozatalétól (+1,3%). Az energiahordozók valamint a feldolgozott termékek esetében negatív, a nyersanyagok és az élelmiszer, ital, dohány árukörben pozitív volt a külkereskedelmi mérleg egyenlege a harmadik negyedévben (2-3. ábra). Az export lendületét fékezheti ugyanakkor az év hátralevő részében, hogy az exportmegrendelések októberről novemberre kismértékben csökkentek az Európai Unióban, Németországban és Magyarországon is (4. ábra). A folyó fizetési mérleg a harmadik negyedévet is többlettel zárta, a három havi jelentős aktívum (666,8 ) az áru- és szolgáltatásmozgások pozitív egyenlegének (+922,7 ) volt köszönhető. A pénzügyi mérleg alapján a magyar gazdaság a külfölddel szemben továbbra is nettó finanszírozó képességgel rendelkezik (5-6. ábra). 1. ábra: Az export növekedése és a nettó export GDP-növekedéshez való hozzájárulása 2. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január - szeptember) 3 2 1-1 -2-3 1996.I 1996.III 1997.I 1997.III 1998.I 1998.III 1999.I 1999.III 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Nettó export növekedéshez való hozzájárulása (év/év, jobb t.) Export növekedés (év/év, bal t.) 6 4 2-2 -4-6 százalékpont 2 1 8 1 6 1 4 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -86,2 23-817,4 24-537,2 25-532,8 26-53,4 27-35,1 28 725,2 29 1 83,4 21 1 495,1 211 1 546,8 212 1 457,3 1 558,1 1 96,7 213 214 215 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom volumenindexei árufőcsoport szerint (215. III. negyedév, év/év) 4. ábra: Exportmegrendelések alakulása az EU-ban, Németországban és Magyarországon Gépek és szállítóeszközök Feldolgozott termékek Energiahordozók Nyersanyagok Élelmiszerek, italok, dohány Export Import Forrás: KSH, MFB -13,1% -1, -1,3% 5,7% 7,,7% 9, 1,3% 2, 8, -1-1 - 1 1 pont 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 Forrás: Európai Bizottság, MFB EU Magyarország Németország 212.1 212.7 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 pont 5. ábra: A folyó fizetési mérleg havi szintű alakulása 6. ábra: A pénzügyi mérleg havi szintű alakulása 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 Áruk és szolgáltatások Elsődleges jövedelmek Másodlagos jövedelmek Folyó fizetési mérleg 1 2 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 Egyéb szektorok Államháztartás Egyéb monetáris intézmények MNB Külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség 5 215. december
Beruházások Régiós átlag körüli a hazai beruházási ráta, fokozódik a kapacitáshiány A beruházások volumene éves bázison a második negyedéves 5,7%-os növekedés után a július-szeptember közti idakban 3,-kal csökkent, míg a bruttó állóeszköz-felhalmozás üteme (év/év) az április-június közötti 5,-os emelkedést követően 1,-kal mérséklődött az idei harmadik negyedévben. A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátája április-június között az előző negyedévi 22,3%-ról 22,1%-ra csökkent, és továbbra is régiós átlag közeli szinten áll (1-2. ábra). A vállalati szektor (legalább 5 főt foglalkoztató cégek) beruházásai 7,-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól, a költségvetési szervek körében ugyanakkor 22,-os volt a növekedés éves üteme (3. ábra). Ágazati bontásban a villamosenergia termelés (+42,), az ingatlanügyletek (+1,1%) és az infokommunikációs szektorban (+8,) is bővültek éves szinten a beruházások, míg az agráriumban részben a bázishatás révén 39, volt a visszaesés mértéke (4. ábra). Az MFB 215. i vállalati felmérése szerint a magyarországi cégek 61,3%-a tervez beruházást a következő 12 hónapban, ami egy év alatt 11,8 százalékpontos csökkenés, és nagymértékben a külpiaci megrendelések cégek által várt visszaesésére vezethető vissza. A vállalati beruházási terveket ugyanakkor tovább fűti, hogy két és fél éve folyamatosan nő a kapacitáshiányos, valamint csökken a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok aránya (5-6. ábra). 1. ábra: A GDP és a bruttó állóeszköz-felhalmozás alakulása (év/év) 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP-arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 2 1 1 4 3 3 * 4 negyedéves gördülő átlag Forrás: Eurostat, KSH, MFB 4 3 3 - -1 2 2 2 2-1 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 1996.I 1996.IV 1997.III 1998.II 1999.I 1999.IV 2.III 21.II 22.I 22.IV 23.III 24.II 25.I 25.IV 26.III 27.II 28.I 28.IV 29.III 21.II 211.I 211.IV 212.III 213.II 214.I 214.IV 215.III Bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP 3. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) 5. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a megrendelések alakulására vonatkozó várakozások 6 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 68, 7, 77, 73,1% 61,3% 213. tavasz 213. 214. tavasz 214. 215. A belföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A külföldi megrendelések bővülését, ill. csökkenését váró vállalatok arányának különbsége (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező cégek aránya (jobb t.) 7 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 1 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II 1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Ebből: Gép, berendezés, jármű 1 4. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Villamosenergia Ingatlanügyletek IKT szektor Oktatás Feldolgozóipar Kereskedelem Szállítás, raktározás Építőipar Mezőgazdaság ÖSSZESEN Ebből: Építés -9, -12, -39, -13,9% -6, -2,3% -3, -2, -4, 1,1% 8, 42, -4-3-2-1 1 2 3 4 5 215. III. negyedév 215. II. negyedév 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya és a termelési kapacitások alakulása 8 6 4 2 29. nyár 29. tél 21. nyár 211. tavasz 211. 212. tavasz 212. 213. tavasz 213. 214. tavasz 214. 215. 2 4 6 8 1 Kapacitáshiány van (bal t.) Forrás: MFB-INDIKÁTOR Megfelelőek a kapacitások (bal t.) vállalati felmérések Kapacitásfelesleg van (bal t.) A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya (jobb t.) fordított skála 6 215. december
Ipar és építőipar Öt éve nem látott tempóra gyorsult az ipari termelés októberben 215 harmadik negyedévében az ipar és az építőipar bruttó hozzáadott értéke 5,-kal bővült, ill.,-kal csökkent (év/ év), így a két ágazat GDP-növekedéshez való hozzájárulása 1,, ill., százalékpontot ért el, termelési oldalról az idei évben a növekedés fő motorjának tercier szektor mellett az ipar számít (1. ábra). 215. októberben az ipari termelés havi szinten 1,7, míg éves szinten 12,7%-kal, öt éve nem látott ütemben nőtt (2. ábra). A feldolgozóipar húzóágazata az előző hónapokhoz hasonlóan októberben is a járműgyártás volt (+26,9%), a nagyobb alágak közül csupán a gép, gépi berendezés gyártás esetén csökkent a termelés éves szinten (3. ábra). A csökkenő hazai és a lassuló ütemben bővülő külföldi megrendelések rontják a feldolgozóipar kilátásait, ugyanakkor a Volkswagen-botrány ellenére tovább javuló németországi üzleti várakozások továbbra is évi körüli (azaz az októberinél valamivel lassabb ütemű) növekedési pályán tarthatják a hazai ipar növekedési rátáját (4-5. ábra). Az építőipar kibocsátása a harmadik negyedéves,-os csökkenés után októberben 7,-os ütemben süllyedt éves szinten (az épületek építése 18,-kal nőtt, az egyéb építmények építése 23,-kal csökkent). Az új szerződések állománya második egymást követő hónapban nőtt (+4,1% év/év), ezzel szemben a teljes szerződésállomány a kiugróan magas tavalyi bázis következtében 47,-kal csökkent (év/év), így a következő negyedévekben nyomás alatt tarthatja az ágazatot (6. ábra). 1. ábra: A feldolgozóipar és az építőipar hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, 5, 2,, -2, -5, 2 1-1 Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 1 - -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I Feldolgozóipar (bal t.) Építőipar (bal t.) GDP (jobb t.) Járműgyártás Gumi, műanyag termék gyártása Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Számítógép, elektr. termék gyártása Fémfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gyógyszer-gyártás Élelmiszer, ital, dohány gyártás Fafeldolgozás Gép, gépi berendezés gyártása FELDOLGOZÓIPAR 8 212.III 88, 9 9 213.I 1 213.III 3. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (215. október) 214.I 14,3% 13, 11, 1 214.III 17, 15,7% 15,1% 11 215.I 11, 215.III 126,9% 112, 112, 112,7% 11 12-7, -1, * az előző év azonos idaka = 1, szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 115 11 15 1 95 9 85 8 75 5. ábra: A német üzleti várakozások (IFO-index) és a magyar feldolgozóipari termelés alakulása Forrás: KSH, CESifo, MFB IFO-index: 3 hónappal eltolva 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 216.1 IFO-index: üzleti várakozások (bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.) 12 13 3 2 1-1 -2-3 -4-5 7-2 -3 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 14 12 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 4. ábra: A feldolgozóipari értékesítés és megrendelések alakulása (év/év) 21.6 21.9 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 Belföldi megrendelések* Belföldi értékesítés* * 6 hónapos gördülő átlag Export megrendelések* Export értékesítés* 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 Tárgyhó végi szerződésállomány (bal t.) Új szerződések (bal t.) Építőipari termelés (jobb t.) -1-1 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4 6. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2 215. december
Fogyasztás A lakossági fogyasztás egyre fontosabb tényezője a gazdasági növekedésnek A harmadik negyedévben a háztartások fogyasztási kiadása éves bázison 2,7%-kal bővült, és a tényleges fogyasztás összességében 1,5 százalékponttal járult hozzá július-szeptember között az éves szinten 2,-os gazdasági növekedéshez, ezáltal a lakossági fogyasztás egyre inkább a növekedés egyik motorjává vált az előző negyedévekben (1. ábra). A kiskereskedelem októberben naptárhatástól megtisztítva éves szinten 4,-kal bővült. A fogyasztásbővülést meghaladó ütem a stabil fogyasztói várakozások és az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatásának is köszönhető, utóbbi hatás azonban a bázis változása miatt egyre kevésbé jelenik meg az adatokban (2. ábra). Az élelmiszer-eladások volumene 2,-kal, az üzemanyagoké 3,-kal, a nem élelmiszer termék eladások pedig 7,-kal bővültek az előző év azonos idakához képest (3. ábra). A lakossági kölcsönök állománya az áruvásárlási hitelek kivételével (+14,) csökkent 214. október és 215. október között, havi szinten az áruvásárlási kölcsönök mellett a személyi hitelek is bővültek. A teljes állomány éves bázison 1,-kal zsugorodott, ugyanakkor a devizahitelek kivezetése, a bővülő foglalkoztatás, a bankok elszámoltatása, az alacsony infláció és a nettó reálbérek emelkedése egyaránt segíti a kiskereskedelem dinamikájának fennmaradását (4-6. ábra). 1. ábra: A háztartások (tényleges) fogyasztásának hozzájárulása a magyar GDP növekedéséhez (év/év) 2. ábra: Kiskereskedelmi forgalom* Magyarországon százalékpont 5, 2,5, -2,5-5, -7,5-1, 28.I 28.III 29.I 29.III 21.I 21.III 211.I 211.III 212.I 212.III 213.I 213.III 214.I 214.III 215.I 215.III 5, 2,, -2, -5, -7, Természetbeni juttatás non-profit intézményektől (bal t.) Természetbeni juttatás a kormányzattól (bal t.) Háztartások fogyasztási kiadása (bal t.) GDP-növekedés (jobb t.) -1, - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) * szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 1 - - -1 1 1 1 - - - - 212.4 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom alakulása* a főbb termékcsoportok szerint (év/év) 212.7 212.1 213.4 213.1 * naptárhatástól tisztított volumenindexek Nem élelmiszer termékek Élelmiszerek Üzemanyagok 214.4 214.1 5. ábra: A lakossági hitelállomány devizanem szerinti összetétele 215.1 1 1 1 - - - - 2 17 15 12 1 7 5 2 4. ábra: Lakossági hitelállományok alakulása (28. január = 1) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 Személyi hitel Áruvásárlási és egyéb hitel Szabad felhasználású jelzáloghitel Gépjárművásárlási hitel Lakáscélú hitelek 6. ábra: Kiskereskedelmi forgalom és nettó reálbérek változása (év/év) 2 17 15 12 1 7 5 2 9 8 7 6 5 4 3 2 1 211.1 211.7 212.1 212.7 Egyéb hitel (deviza) Egyéb hitel (forint) Lakáscélú hitel (deviza) Lakáscélú hitel (forint) Fogyasztási hitel (deviza) Fogyasztási hitel (forint) 1 - - - - 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 Kiskereskedelmi forgalom *közfoglalkoztatottakkal együtt Nettó reálbérek* 1 - - - - 8 215. december
Munkaerőpiac Az i hónapokban is élénk maradt a hazai munkaerőpiac A munkanélküliségi ráta 215. augusztus-október között a július-szeptember között regisztrált szinten (6,) maradt, viszont,7 százalékponttal alacsonyabb volt az egy évvel korábbi periódusban regisztráltnál. Az aktivitási, ill. foglalkoztatási ráta ugyanebben az idakban 6,5, ill. 56,-ot ért el, ami éves összevetésben 1,4, ill. 1,7 százalékpontos emelkedést jelent. Az adatok javulását segítette, hogy a konjunktúra alakulására relatíve érzékeny határozott munkaidejű szerződéssel rendelkezők száma is emelkedett az idei évben (1-2. ábra). Szeptemberben éves szinten a nagyobb ágazatok többségében nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában 2,5, a költségvetési szektorban,9%-ot ért el a bővülés üteme. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben 27,4 ezer fő volt, ami 2,-kal haladta meg a 12 hónappal korábbi szintet (3-4. ábra). Októberben a válság kitörése óta tartó emelkedő trendbe illeszkedő számú (16,7 ezer) új nem támogatott álláshelyet jelentettek be a munkaadók, a támogatott új álláshelyek száma (18,6 ezer) visszaesett a tavalyi kiugró nagy adatot követően (5. ábra). Az év végi hónapokban a szezonális folyamatok átmenetileg ronthatják a munkaerőpiaci statisztikákat, a foglalkoztatási tervek azonban továbbra is munkaerőkeresletet jeleznek (6. ábra). 1 13% 1 11% 1 9% 7% 3% 1% 1. ábra: Az aktivitási, a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta alakulása (15-74 éves népesség) 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 Munkanélküliségi ráta (bal t.) Aktivitási ráta (jobb t.) Foglalkoztatási ráta (jobb t.) 3. ábra: Az alkalmazottak számának alakulása (215. szeptember, előző év azonos idaka = 1) 61% 6 59% 5 57% 5 5 5 53% 5 51% 5 49% 4 47% ezer db munkaszerződés 2. ábra: Gazdasági növekedés és a határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatottak száma 45 4 35 3 25 2 15 1 * szezonálisan és munkanaphatással korrigált adatok ** négy negyedéves gördülő átlag 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV 211.I 211.II 211.III 211.IV 212.I 212.II 212.III 212.IV 213.I 213.II 213.III 213.IV 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III GDP* (év/év, jobb t.) Határozott időre szóló munkaszerződések száma** (bal t.) 4. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon - - - - Szálláshely-szolg., vendéglátás Adminisztratív, szolg. támogató tev. Kereskedelem Ingatlanügyletek Ipar Szállítás, raktározás Szociális ellátás Oktatás Mezőgazdaság Infokommunikáció Építőipar Közigazgatás Egészségügy Pénzügyi közvetítés Költségvetési szektor Versenyszféra ÖSSZESEN 1, 99, 99, 99, 99, 98, 13, 12, 12, 12,1% 12, 11, 1,7% 1,9% 12, 12, 17,7% ezer fő 24 21 18 15 12 9 6 3 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 7 6 5 4 3 2 1-1 9 1 1 1 1 1 Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 5. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek október hónapban 6. ábra: Foglalkoztatási tervek és az alkalmazásban állók létszámának változása (év/év) a feldolgozóiparban ezer db 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: NFSZ, MFB 72,9% 66,3% 77, 28,9% 37,3% 46,1% 56, 56,1 52, 44, 1,6 14,5 36,6 11,2 11,5 21,2 22,8 18,6 26,1 24,3 13, 14,4 13,6 1,8 17,6 16, 16,7 27 28 29 21 211 212 213 214 215 Támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Nem támogatott új munkahelyek száma (bal t.) Támogatott új munkahelyek aránya (jobb t.) 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2 1-1 -2-3 -4-5 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB Foglalkoztatási tervek: 5 hónappal eltolva 26.6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 215.12 Foglalkoztatási tervek (bal t.) Foglalkoztatottak számának változása (jobb t.) 4 2-2 -4 ezer fő -6-8 -1 9 215. december
Infláció Az agrárárak meglódulása révén némileg gyorsult a fogyasztói árak emelkedése novemberben Novemberben a Brent-típusú olaj világpiaci ára 8,-ot zuhant (a hónap végén egy hordó nyersolaj 44, dollárba került), amiben a dollár felgyorsult erősödése játszott meghatározó szerepet (az amerikai deviza 4,-os ütemben értékelődött fel az euróval szemben) (1. ábra). A szeptemberi 1, után októberben 4,-kal emelkedtek (év/év) a mezőgazdasági termelői árak, a drágulás mértéke két és fél éve látott ütemet ért el, míg az ipari termelői árak 1,3%-kal süllyedtek 214. októberhez viszonyítva (2. ábra). A fogyasztói árak novemberben havi szinten nem változtak, a 12 havi ráta azonban,-ra emelkedett, miután az élelmiszerek átlagosan 2,-kal drágultak éves összevetésben. Az éves maginflációs ráta az októberi 1, után novemberre 1,-ra süllyedt, az inflációs trendeket előrevetítő ritkán változó termékek árindexe stagnált (októberben és november is 1,8-1, volt a ráta), azaz nem látszanak a tartós áremelkedés jelei (3-4. ábra). A 12 havi,-os inflációs rátához novemberben a piaci javak átlagosan,39 százalékponttal, a szabályozott áru termékek,12 százalékponttal járultak hozzá (5. ábra). Havi szinten az előző hónapokhoz hasonlóan a ruházkodási cikkek drágultak legnagyobb mértékben (+,7%), a szolgáltatások ára ugyanakkor tovább süllyedt (átlagosan, volt a csökkenés mértéke) (5-6. ábra). 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a kőolaj világpiaci ára 2. ábra: Termelőiár-index, exportárindex és importárindex (év/év) Magyarországon 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1, dollár erősödése Forrás: Reuters, MFB 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 USD/EUR (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 12 11 1 9 8 7 6 5 4 3 $/hordó 2 1 1 - - -1-1 -2 213.3 213.5 213.9 213.11 214.3 214.5 214.9 214.11 215.3 215.5 215.9 Mezőgazdasági termékek termelőiárindexe Ipari termelőiárindex Importárindex Exportárindex 1 - - 3. ábra: A maginfláció, valamint a fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon Forrás: KSH, MNB, MFB 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 2, 2, 1, 1,,, -, -1, Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Maginfláció (év/év, bal t.) 5. ábra: A 12 havi fogyasztói árindex alakulása a főbb termékcsoportok szerint 3% 1% 4. ábra: Inflációs alapmutatók alakulása (év/év) Keresletérzékeny* infláció Indirekt adóktól szűrt maginfláció Ritkán változó árú termékek inflációja 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 *az adószűrt maginflációból a feldolgozott élelmiszerárak alakulása is ki van szűrve 6. ábra: Fogyasztói árak alakulása a főbb termékcsoportok szerint (215. november, hó/hó) 3% 1% 7% 3% 1% -1% - -3% 7% 3% 1% -1% - -3% Ruházkodási cikkek Tartós fogyasztási cikkek Háztartási energia, fűtés Szeszes italok, dohányáruk Élelmiszerek Egyéb cikkek, üzemanyagok,3%,1%,1%,1%,,7% 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 Élelmiszerek Piaci szolgáltatások Alkohol, dohány Szabályozott árú termékek 214.4 214.1 215.1 Ipari termékek Szabadáras háztartási energia Üzemanyag Fogyasztói-árindex Szolgáltatások ÖSSZESEN -,3% -, -,, -,1%,,1%,,3%,,,,7%, 1 215. december
A bankszektor helyzete A hazai pénzügyi szektor tőkehelyzete változatlanul stabil, a hitel/betét ráta tovább süllyedt 215 harmadik negyedévében a hitelintézetek adózás utáni eredménye 1,3 milliárd forintot ért el, a negyedéves gördülő adatokkal számolt eszközarányos és saját tőke arányos nyereség (-,, ill. -2,),9, ill. 9,4 százalékponttal javult egy év leforgása alatt. A kamateredmény 12,-kal romlott, a működési költségek,1%-kal csökkentek 214. harmadik negyedévéhez képest (1. ábra). A bankok mérlegfőösszege 3 hónap alatt 2,-kal, egy év alatt,1%-kal csökkent. A nettó hitelek állománya júniusról szeptemberre 2,1%-kal mérséklődött, a vállalati és a lakossági szegmensben,2, ill. 1, volt a süllyedés mértéke. A betétek állománya 2,1%-kal emelkedett a negyedév alatt, így a hitel/betét ráta 97,9-ről 93,-ra süllyedt (2-3. ábra). A nem teljesítő hitelek aránya a júniusi 1,-ról 11,-ra nőtt szeptemberre. A lakossági ügyfélkörben 16,2-ről 18,-ra ugrott a ráta, míg az önkormányzatok esetében 1,5-ről 1,-ra, a vállalati szegmensben 13,9%-ról 13,-ra olvadt az NPLráta, utóbbi szegmensben a nem teljesítő hitelek volumene és részaránya is csökkenő trendet követ (4-5. ábra). A magyarországi bankszektor tőkemegfelelési mutatója egy negyedév alatt 2,6-ról 2,-ra csökkent, azonban a szektor tőkehelyzete továbbra is stabil, a régiós átlagnál erősebb (6. ábra). 1. ábra: Eszközarányos (ROA) és saját tőke arányos (ROE) nyereség a bankszektorban 2. ábra: Hitelintézetek eszközállománya, hitelállománya és betétállománya 2 1 1 - -1 ROE - 4 negyedéves gördülő átlag (bal t.) ROA - 4 negyedéves gördülő átlag (jobb t.) 2, 1, 1,,, -, -1, ezer 4 35 3 25 2 15 1 5 * nettó állomány -1-2 -1, -2, 26. 12. 27. 6. 27. 12. 28. 6. 28. 12. 29. 6. 29. 12. 21. 6. 21. 12. 211. 6. 211. 12. 212. 6. 212. 12. 213. 6. 213. 12. 214. 6. 214. 12. 215. 6. 27.IV 28.II 28.IV 29.II 29.IV 21.II 21.IV 211.II 211.IV 212.II 212.IV 213.II 213.IV 214.II 214.IV 215.II Háztartási hitelek* Vállalkozói hitelek* Hitelek* Betétek Mérlegfőösszeg 3. ábra: Hitelintézetek hitel/betét állományának aránya (26. december - 215. szeptember) 4. ábra: Nem teljesítő hitelek aránya* 22 2 18 16 14 12 1 8 6 26.12 27.6 27.12 28.6 28.12 29.6 29.12 21.6 21.12 211.6 211.12 Összes hitel/betét arány Vállalati hitel/betét arány Lakossági hitel/betét arány 212.6 212.12 213.6 213.12 214.6 214.12 215.6 2 1 1 1 1 1 * 9 napon túl lejárt hitelek állománya / teljes hitelállomány 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 Hitelek összesen Háztartások 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 Nem pénzügyi vállalatok Belföldi önkormányzatok 2 1 1 1 1 1 5. ábra: Nem pénzügyi vállalati hitelek hátralékosság szerinti bontása és a nem teljesítő hitelek aránya 7 6 5 4 3 2 1 Forrás: MNB, MFB 16,9% 16, 1 125,1 1 116,1 1 49,5 933,4 422,6 48,1 387,5 15,7% 318, 876,3 867,8 83,6 279,8 235, 232, 13, 13,7% 13,9% 13, 5 13,2 5 116,3 5 268,3 5 59, 5 217,6 5 137,8 5 129,2 214.I 214.II 214.III 214.IV 215.I 215.II 215.III 9 napon túl késedelmes 9 napon belül késedelmes Késedelem nélkül NPL-ráta (jobb t.) 1 17% 1 1 1 13% 1 11% 2 21% 2 19% 1 17% 1 1 1 13% 1 6. ábra: Bankszektor tőkemegfelelési mutatója néhány közép-kelet-európai országban Forrás: MNB, KNF, CNB, NBS, BNRO, MFB 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 2 21% 2 19% 1 17% 1 1 1 13% 1 Magyarország Lengyelország Csehország Szlovákia Románia 11 215. december
Vállalati forráshelyzet Növekvő vállalati hitelállomány, csökkenő forráskereslet, süllyedő forinthitel kamatok 215. októberben havi szinten 225,4 milliárd forinttal több vállalati hitelt folyósítottak a hazai pénzintézetek, mint amennyit törlesztettek a cégek. A tranzakciók egyenlegeként a forintkölcsönök állománya 93, milliárd forinttal, a devizahiteleké 132,4 milliárd forinttal bővült (1. ábra). Az árfolyamváltozást is tartalmazó állományi adatok szerint 18,9 milliárd forinttal nőtt a vállalati kölcsönök állománya, ennek zöme (1,7 ) azonban az egy évnél rövidebb lejáratú szegmensben következett be, és a forintkölcsönök állománya (+86,6 ) lassabban bővült a devizahitelekénél (+94,3 ) (2-3. ábra). Az MFB legfrissebb, 215. i vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) alapján a cégek forráskereslete csökkenő irányba tart, a következő 12 hónapban a megkérdezettek negyede biztosan, ötöde valószínűleg tervezi külső forrás bevonását (4. ábra) Az 1-5 éves és az 5 évnél hosszabb futamidejű vállalati kölcsönök körében az átlagos kamatszint szeptemberről októberre 8, ill. 4 bázispontot süllyedt, és 3,64, ill. 3,6-ot elérve újabb rekordszintre olvadt. Az 5 évnél hosszabb hitelek kamatai egyre alacsonyabbak a visegrádi országokban (Csehország: 2,8, Szlovákia: 2,87%, Lengyelország: 3,63%) (5-6. ábra), és a csökkenő kamatok egyre jobban konvergálnak az Eurózónában regisztrált, átlagosan 2,71%-os euróhitelkamatok szintjéhez. 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása 2. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya lejárat szerinti bontásban 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 21.12 211.3 211.6 211.9 211.12 212.3 212.6 212.9 212.12 213.3 213.6 213.9 213.12 214.3 214.6 214.9 214.12 215.3 215.6 215.9 4 35 3 25 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 4 3 5 3 2 5 2 1 5 26.1 26.7 1 éven belüli 1-5 éves 5 éven túli lejáratú 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 1 1 1-9 8 7 6 5 4 3 2 3. ábra: A monetáris pénzügyi intézmények által nyújtott vállalati hitelek állománya devizanem szerinti bontásban Forinthitel Devizahitel Összesen 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 29.1 29.7 21.1 21.7 211.1 211.7 212.1 212.7 28.1 28.4 28.7 28.1 29.1 29.4 29.7 29.1 21.1 21.4 21.7 21.1 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 * 3 hónapos bankközi kamatok 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel - 1-5 éves 14,3% 14, 26,1% 25, 27,1% 24,7% 24,1% 25, 21,9% 23, 21, 12,9% 16, 1,7% 14, 1,7% 1, 11, 12,3% 15, 15, 13, 16, 8,7% 11,1% 13,7% 11,9% 14, 22,7% 15, 12,7% 14, 25,3% 14, 21,1% 2, 27, 22, 18, 2,7% 18,3% 2,7% 22,1% 25,9% 26,9% 29, 35, 21,1% 22, 26,9% 27,7% 31,7% 35,9% 29, 2,7% 29. tél 1 1 21. nyár 4. ábra: A következő 12 hónapra vonatkozó vállalati forrásbevonási tervek alakulása 211. tavasz 211. 212. tavasz 212. 213. tavasz 213. 214. tavasz 214. 215. 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* * hó végi állománnyal súlyozva Forrás: ECB, MNB, MFB 211.1 211.4 211.7 211.1 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár a forrásbevonással Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 1 1 Eurózóna Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 12 215. december
Árfolyamok A forint/dollár keresztárfolyam másfél évtizede látott szint közelébe emelkedett A piaci szereplők részéről egyre határozottabban beárazott decemberi Fed kamatemelés és az Európai Központi Bank által jelzett további élénkítési elképzelések hatására megugró hozamkülönbségek nyomán novemberben az euró 4,-ot veszített értékéből a dollárral szemben (hónap végi árfolyam: 1,6 USD/EUR) (1. ábra). A forint novemberben,5-,-ot gyengült az euróval, ill. a svájci frankkal szemben, míg a közös európai deviza dollárral szembeni leértékelődése következtében a dollár ellenében 4,7%-ot veszített értékéből a hazai fizetőeszköz. Utóbbival szemben 14 és fél éves szintre, 3 HUF/USD közelébe emelkedett a kurzus (november végi árfolyamok: 311,6 HUF/EUR, 285,8 HUF/CHF, ill. 294,5 HUF/USD) (2. ábra). A magyar deviza a térségbeli fizetőeszközökhöz képest gyengén teljesített az előző hónapban (a lengyel zloty és a román lej,2, ill.,3%-ot veszített értékéből, a cseh korona pedig,-ot erősödött az euróval szemben) (3. ábra). A nemzetközi hitelminősítők részéről ősszel egyelőre elmaradt szuverén adósbesorolás javítás (amelynek nyomán a német állampapírokhoz képest emelkedett a magyar kötvények hozamfelára), és a reálszféra szereplőinek valamelyest romló gazdasági várakozásai gyengítően hatottak a forint árfolyamára (4-5. ábra). A piaci szereplők körében ugyanakkor enyhültek a jegybanki kamatcsökkentési várakozások, ami lassította a forint leértékelődésének ütemét (6. ábra). 1. ábra: A dollár/euró árfolyam és a 2 éves német, ill. amerikai kötvényhozamok különbsége 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 1,45 1,4 1,35 1,3 1,25 1,2 1,15 1,1 1,5 1,,95,9 euró gyengülés 213.2 213.3 213.4 213.5 213.6 213.8 213.9 213.1 213.11 213.12 214.2 214.3 214.4 214.5 214.6 214.8 214.9 214.1 214.11 214.12 215.2 215.3 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11,15, -,15 -,3 -,45 -,6 -,75 -,9-1,5-1,2-1,35-1,5 USD/EUR (bal t.) 2 éves kötvényhozamok különbsége (német - amerikai, százalékpont, jobb t.) 33 32 31 3 29 28 27 26 215.2 215.3 HUF/EUR HUF/USD HUF/CHF Forrás: ECB, MFB 215.5 215.6 215.8 215.9 215.1 215.11 33 32 31 3 29 28 27 26 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 215.1.3 * 215.1.3. = 1 215.11.6 euróval szembeni árfolyamerősödés 215.11.13 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása 215.11.2 Forrás: ECB, MFB Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 215.11.27 12, 11, 11, 1, 1, 99, 99, 98, 33 32 31 3 29 28 27 26 25 24 23 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 212.1 212.4 212.7 212.1 213.4 213.1 214.4 214.1 215.1 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) bázispont 32 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 31 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) 29 28 27 26 25 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 kilátások javuló megítélése 29.1 21.1 211.1 212.1 4 5 6 7 8 9 1 11 12 13 fordított skála fordított skála 26 27 28 29 3 31 32 33 Forrás: ECB, MNB, MFB 7.212 1.212 1.213 4.213 7.213 1.213 1.214 4.214 7.214 1.214 1.215 4.215 7.215 1.215 1.216 4.216 7.216 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 215.11.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 215.1.3-án (jobb t.) Kamatvárakozások 215.9.3-án (jobb t.) forint gyengülés 8, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 13 215. december