Pedagógus életpálya Hozzászóló: Varga Júlia MTA Közgazdaságtudományi Intézet Szakmai Mőhelysorozat MTA Közoktatási Elnöki Bizottsága - TÁRKI-TUDOK 2011. február 9.
Mit csinálnak a sikeres oktatási rendszerek? 1. Jó kezdı fizetéssel vonzóvá teszik a pályát ( az 1 fıre jutó GDP 95-99%-a) 2. Szelektálnak
Hogyan finanszírozható? 1. Nagyobb ráfordítások A legtöbb kiváló rendszerben azonban kevesebbet költenek az iskolákra, mint az OECD átlaga - más módszereket találtak a magas fizetések finanszírozására. (McKinsey &Company, 2007.) 2. A fizetések elıütemezése Finnország ( a kezdı fizetés és a maximális fizetés közti különbség 18 %) Hollandia (1990 és 1997 között a kezdı tanári fizetés 1480 euróról 2006 euróra nıtt, elérve a magánszektor bérszintjét) Anglia, Új-Zéland, Ausztrália 3. Osztálylétszám növelése Dél-Korea (tanár/diák arány 30.1, OECD átlag 17.3)
Hol állnak most a pedagógus keresetek? Az egyetemi végzettségő és fıiskol ai végzettségő pedagógusok bruttó k eresete az azonos v égzettségő egyéb di plom ások keresetének arányában 2009 % 40 50 60 70 80 90 0 10 20 30 40 Gyako rlati idı Fıiskolai vé gzettségő Egyetemi végzettségő Forrás: Saját számítások az ÁFSZ Bértarifa felvétele adatai felhasználásával
Hol állunk a tanárok foglalkoztatásában? A 15 év g yako rlati idejő ta náro k keresete a z 1 fıre ju tó GD P a rányába n é s a ta ná r/diá k ará n y Fe lsı tag o zat IS CE D2 2 008 GER kereset/1 fıre jutó GDP.6.8 1 1.2 1.4 1.6 POR BE L C H ES P JPN OEC D D EU 19 ENFIN ITA A US FR A POL S WC ZE U SA MA GYAR O IS NOR NZL 5 1 0 1 5 20 2 5 1 tanárra jutó d iá ko k száma Forrás: OECD Education at a Glance 2010.
Sok tanár alacsony bérszinten A 15 év g yako rlati idejő ta náro k keresete a z 1 fıre ju tó GD P a rányába n é s a ta ná r/diá k ará n y Fe lsı tag o zat IS CE D2 2 008 GER kereset/1 fıre jutó GDP.6.8 1 1.2 1.4 1.6 POR BE L C H ES P JPN OEC D D EU 19 ENFIN ITA A US FR A POL S WC ZE U SA MA GYAR O IS NOR NZL 5 1 0 1 5 20 2 5 1 tanárra jutó d iá ko k száma Forrás: OECD Education at a Glance 2010
A tervezett életpálya modell 1. Hogyan változtatja a kereseti pályát a gyakorlati idıtıl függıen? 2. Mekkora lehet a keresetek szintje?
A tervezetben a pálya elején lassabb a garantált illetmény növekedési üteme a korábbinál % 200 250 300 Illetménynövekedés % 100 150 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı PedagógusII tervezett F fizetési osztály 2010. tény Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet és a 2010. évi közalkalmazotti illetménytábla adatai alapján
A tervezetben a pálya elején lassabb a garantált illetmény növekedése mint az egyéb diplomás foglalkozásokban Illetménynövekedés % % 200 250 300 100 150 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı PedagógusII terv ezett F fiz etési osztály tény 2010. Nem pedagógus fıiskolai végzettségő keresetének növekedése 2009. tény Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet, a 2010. évi közalkalmazotti illetménytábla és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
A tervezetben a pálya elején lassabb a garantált illetmény növekedési üteme a korábbinál % 200 250 300 Illetménynövekedés % 100 150 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı Mester-pedagógus tervezett H fizetési osztály tény 2010. Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet és a 2010. évi közalkalmazotti illetménytábla adatai alapján
A tervezetben a pálya elején lassabb a garantált illetmény növekedése mint az egyéb diplomás foglalkozásokban Illet ménynö vekedés % 100 150 % 200 250 300 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı Mester-p eda góg us te rvezett H fizetési o sztá ly té ny 201 0 Ne m pe da góg us egyetemi v égzettségő k erese té nek nö veked ése 20 09 tén y Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet, a 2010. évi közalkalmazotti illetménytábla és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
A tervezetben a garantált illetmény nem nagyobb a jelenlegi teljes kereseteknél a pálya elején % 80 90 100 A pályakezdı fizetések az 1 fıre jutó GDP arányában % 60 70 0 2 4 6 8 10 Gyakolati idı Pedagógus I terv ezett Teljes kereset 2009. tény Alapilletmény 2010. tény Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet, a 2010. évi közalkalmazotti illetménytábla és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
Mekkora lenne a keresetek szintje? A keresetek szintje a tervezet szerint a 2009-ben és a tényleges keresetek Ft 150000 200000 250000 300000 350000 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı Pedagógus II Tudóstanár Mestertanár 2009. tény Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
Mekkora lesz a keresetek relatív szintje? A tervezet szerint számított kereset a diplomás kereset arányában a 2009. évi keresetek alapján Pedagógus II. 40 50 % 60 70 80 0 10 20 30 40 Gyakorlati idı alapilletmény alapilletmény garantált pótlékkal Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
Mekkora lesz a keresetek relatív szintje? A tervezet szerint számított kereset a diplomás kereset arányában a 2009. évi keresetek alapján Mesterpedagógus % 50 60 70 80 0 10 20 30 40 Gyak orlati idı alapilletmény alapilletmény garantált pótlékkal Forrás: Saját számítások a Pedagógus életpálya modell tervezet és az ÁFSZ. Bértarifa-felvétel adatai alapján
Hogyan változik a foglalkoztatottság a terv szerint? növekszik, vagy nem csökken : óraszám és osztálylétszámok csökkentése stb.
Hogyan változik a pályakezdı pedagógusok helyzete? Nem javul. Hogyan lesz szelekció?
Pótlékok hátrányos helyzető településeken az alapilletmény 10 %-a nem elég a kompenzációhoz egyéb pótlékok : munkáltató döntése ki fogja/tudja finanszírozni?
Hogyan finanszírozható? 1. A ráfordítások jelentıs növelésével. Lesz-e erre forrás, hatékony-e? 2. A mestertanárok és tudóstanárok számának komoly korlátozásával A pedagógusok kereseti helyzete alig változik. Vonzóvá válik-e a pálya?