programok és stratégiák elemzése Az elemzésben felhasznált tanulmányok és rövidítések Klíma városi klímavédelmi és levegőtisztaság védelmi akcióterve Környezetvédelmi Program Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja 2006 Közlekedés Megyei Jogú Város Hosszú távú Közlekedésfejlesztési Koncepciója. 2004 Energia 1 energetikai koncepciója 2002 Energia 2 és kistérsége energetikai tanulmány 2006 2010 közötti gazdasági és közötti városfejlesztési programja 2007 Egészségügyi Stratégiája A i Önkormányzat egészségügyi stratégiai terve 2004 Hulladékgazdálkodási Terv helyi hulladékgazdálkodási terve 2004 2008 Kultúra Javaslat város kulturális stratégiájára 2004 Részletes hivatkozások és megjegyzések Klíma városi klímavédelmi és levegőtisztaság védelmi akcióterve Készítette: BAZ megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht.. Vezető tervező: Nagy Dezső Levegőtisztaság védelmi szakértő: Nagy Ferenc Közgyűlés tárgyalta:., elfogadta, azóta több módosítása is történt. A program két fő részre tagolódik: A dokumentáció első kötete bemutatja klímájának és levegőminőségének fontosabb sajátosságait, adatait, részletesen áttekinti a környezeti levegő minőségét alakító tényezőket és tevékenységeket, táblázatos formában összefoglalva bemutatja a klíma és levegőminőség változásában megfigyelhető trendeket, folyamatokat, cselekvési lehetőségeket. A 2. kötetben a problématerületekre épülő klíma és levegőtisztaság védelmi akcióterv célprogramjait, azon belül az egyes részprogramokat, feladatokat ismerteti. Környezetvédelmi Program Megyei Jogú Város Környezetvédelmi Programja Készítette: BAZ megyei Környezetvédelmi és Területfejlesztési Kht. Vezető tervező: Nagy Dezső Közgyűlés tárgyalta:, elfogadta 2006, azóta több módosítása is történt. 1
A terv két fő részre tagolódik: A dokumentáció első kötete részletes állapotértékelés, amely bemutatja környezeti folyamatait, adatait, részletesen áttekinti a környezeti minőségét alakító tényezőket és tevékenységeket. A második részben meghatározza a környezetvédelmi program célterületeit, azon belül az egyes részprogramokat, feladatokat. A program átfogó szemléletű, nem csak a klasszikus környezeti területekre tér ki, hanem az igazgatási, oktatási és szemléletformálási területeken jelentkező feladatokra is. Közlekedés Megyei Jogú Város hosszú távú Közlekedésfejlesztési Koncepciója. Készítette: Novia Közlekedésfejlesztő Mérnöki Iroda Kft. 2004. Vezető tervező: Dr. Vincze János közlekedéstervező Közgyűlés tárgyalta: 2004., elfogadta 2004, azóta több módosítása is történt. A terv két fő részre tagolódik: 1. hosszú távú közlekedésfejlesztési és közlekedéspolitikai koncepciója 2. forgalomszervezési és forgalomtechnikai tanulmányterve Az elemző részben állapotbemutatás és probléma felsorolás történik. Az anyag általános közlekedésfejlesztési és közlekedéspolitikai prioritásokat fogalmaz meg, amelyek inkább célkitűzés jellegűek, valamint konkrét városi területekhez és közlekedési ágakhoz kötődő prioritásokat fogalmaz meg, ezek konkrét feladat jellegűek. A problématérkép nem kapcsolódik közvetlenül a prioritásokhoz, Energia 1 energetikai koncepciója Készítette: GEA Mérnöki Iroda Kft. 2002. Vezető tervező: Az anyag inkább áttekintő tanulmány, mint program. Stratégiai irányt, programot, koncepciót nem fogalmaz meg, az állapotértékelésekhez kapcsolódóan tesz itt ott néhány javaslatot. Több helyen az energetikához nem közvetlenül kapcsolódó területeket is tárgyal, pl. vízszolgáltatás, szennyvíztisztítás, itt a szolgáltató által meghatározott feladatokat idézi az anyag, ezeket nem használtuk fel az elemzésben. Energia 2 és kistérsége energetikai tanulmány Készítette Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület február Az első fejezet részletezi a és kistérségében általánosan használt energiaforrásokat, a fűtési célú energiafelhasználás struktúráját. A vizsgálat eredményei alapján néhány általánosságban megfogalmazott energia megtakarítási lehetőségre tesz javaslatot. A második önálló fejezet a megújuló energiaforrások hazai és térségi helyzetéről ad tankönyv szerű áttekintést, néhány technológiát, berendezéseket ajánl az egyes megújuló energia fajták alkalmazására. Az anyag problémafeltárásra épülő cél feladat meghatározást nem tartalmaz. A néhány megfogalmazott javaslat megyei/kistérségi szintet érint (pl. 25 000, ha termőterület átállítása szarvasi energiafű termesztésre, 30 000 ha átállítása bioetanol előállításra, stb,), ezért az anyagot nem tudtuk felhasználni az elemzésben. 2010 közötti gazdasági és közötti városfejlesztési programja Megyei Jogú Város Közgyűlése. május 5 i ülésén a IV 117/70.823/. sz. határozatával elfogadta a város. közötti időszakra vonatkozó fejlesztési stratégiáját és operatív programját. Az elfogadott dokumentum két fő részre tagolódik: Gazdasági program és Városfejlesztési program Egészségügyi Stratégiája A i Önkormányzat egészségügyi stratégiai terve Készítette: E Consult 2000 Tanácsadó Kft 2004 Közgyűlés tárgyalta: 2004, elfogadta 2004. Hulladékgazdálkodási Terv HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE 2004 2008 Készítette: Salvinia Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. Vezető tervező: Demeter Zoltán Közgyűlés tárgyalta: 2004, elfogadta 2004. 2
Kultúra Javaslat város kulturális stratégiájára Készítette: Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Kulturális és Vendégforgalmi Osztály 2004 Közgyűlés tárgyalta: 2004, elfogadta 2004. programok és stratégiák elemzése Progr. Klíma. Közlekedés és szállítás Magas a közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás 2.1. A közlekedésből származó légszennyezés és környezetterhelés mértékének csökkentése olyan módon, hogy a városlakók mozgási lehetősége ne csökkenjen és az elérhetőség feltételei javuljanak. 2.1.1. A közlekedés fejlesztési koncepciók hatásvizsgálata 2.1.2. A motorizált közlekedés csökk. városi program kidolgozása, megvalósítása 2.1.3. A ot elkerülő M30 as szakasz ingyenessé tételének elérése 2.1.4. A tömegközlekedés fejlesztése emissziójának csökkentése 2.1.5. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek kialakítása 2.1.6. A benzinkutak levegőszennyező hatásának csökkentése Klíma. Háztartások Magas kommunális légszennyezőanyag kibocsátás (fűtés, kerti hulladékok és parlagterületek égetése, belsőtéri légszennyezettség, stb.) Alacsony hatékonyság 2.2. A kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása 2.2.1. Fűtéskorszerűsítés és megújuló energiaforrások használatának elterjesztése 2.2.2.Megújuló energiaforrások és E takarékos lakossági beruházások támogatása 2.2.3.A távfűtési rendszer rekonstrukciója 2.2.4.A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése 2.2.5. A belsőtéri légszennyezettség kockázatainak csökkentése Klíma. Termelő ipar A belváros és a városklíma miatt gátolt légmozgás következtében a Szinva völgyben kibocsátott szennyezőanyagok feldúsulnak, tartózkodási idejük megnő. A lakóterületek körbenőtték az üzemeket, egymás közvetlen szomszédságában helyezkednek el, ami jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatot jelent az itt élők számára. 2.3. A Szinva völgyben emittált légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, az ipari légszennyezésből eredő egészségügyi kockázatok minimalizálása a város egész területén. 2.3.1. A nem megfelelő védőtávolságú ipari tevékenységek szabályozása 2.3.2. A on működő ipari üzemek emissziójának csökkentése 2.3.3. Légszennyezéssel járó technológiák létesítésének tilalma a Szinvavölgyben 2.3.4. A felhagyott iparterületek mielőbbi rendezése 2.3.5.A salak halna mielőbbi felszámolása 2.3.6. A nagy és közepes tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése 2.3.7. A Sajó völgyben működő légszennyező üzemek emissziójának kontrollja Klíma. Térszerkezet, terület felhasználás on a burkolt felületek növekedésének, a zöldfelületek csökkenésének lehetünk tanúi, ami felerősíti a városklíma és a levegőminőség romlását. 2.4. ot behálózó, magas kondicionáló képességű összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása, amely meghatározó részévé válik a városszerkezetnek. 2.4.1. Zöldfelület kataszter létrehozása 2.4.2. Város zöldítési program kidolgozása 2.4.3. A városi zöldfelületek állapotának javítása 2.4.4. A parkfenntartásba bevont területek kibővítése 2.4.5. Zöldsávok létesítése, kibővítése 2.4.6. Fasorok felújítása és telepítése 2.4.7. Falak, tűzfalak, zöldítése 2.4.8. A patakmedrek rehabilitációja 2.4.9. A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése 2.4.10. Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldfelületekről 2.4.11. A kertépítészeti terv legyen az építési engedély része 2.4.12. Az allergén növényekkel kapcsolatos rendelet módosítása Klíma. Információ Legtöbb területen nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok levegőkörnyezeti folyamatainak leírásához, a várható változások prognosztizálásához. 2.5. Megfelelő adatbázisok és információk létrehozása ahhoz, hogy levegőkörnyezeti folyamatai biztonsággal 2.5.1. A városrészek klimatikus sajátságainak feltárása és monitorozása 2.5.2. légszennyezettség számítási modelljének elkészítése 2.5.3. A gépjármű közlekedés intenzitásának nyomon követése 2.5.4. fűtési térképének és adatbázisának elkészítése 3
leírhatók, előre jelezhetők legyenek. Az adatok nyilvánosságának biztosítása. 2.5.5. A légszennyezettséget integráltan kimutató biomonitoring vizsgálatok 2.5.6. A levegőminőséggel kapcsolatos információk nyilvánosságának biztosítása Klíma. Termelői fogyasztói szokások A lakosság nincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel. A fogyasztói társadalomra jellemző szokások dominálnak. Az emberek nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. A miskolci adottságok nem igen ösztönzik, szolgálják a környezettudatos magatartást. 2.6. A lakosság környezettudatosságának emelése, a környezettudatos magatartás ösztönzése, és feltételeinek javítása: 2.6.1. Kommunikációs program város környezeti ügyeivel kapcsolatosan 2.6.2. A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása 2.6.3. A városbarát közlekedés segítése 2.6.4. A városbarát közlekedés népszerűsítése 2.6.5. A komposztálás népszerűsítése és terjesztése 2.6.6. A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása Klíma Klíma.. Jogi szabályozás Térszerkezet, terület felhasználás Nem érvényesül az elővigyázatosság elve városi fejlesztési programok és stratégiák készítésénél. A túlzott beépítés veszélyezteti a tiszta friss levegő utánpótlásának biztosításának feltételeit. 2.7. A légszennyezés kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban 2.8. A város egészséges klímáját és a tiszta levegő utánpótlását biztosító területhasználat és városszerkezet megőrzése, javítása. 2.7.1. A fejlesztési tervek és programok stratégiai hatásvizsgálata 2.8.1. A város légcseréje szempontjából kritikus völgyek beépítésének korlátozása 2.8.2. A belváros beépítésének korlátozása 2.8.3. A Tetemvár felett található nagytáblás szántóterület megszüntetése Oktatás Az iskolai oktatásban átadott ismeretek nem segítik a diákok tudatos/környezettudatos szemléletét, fejlődését. 1.1. A környezettudatosság és a környezeti ismeretek közvetítése az oktatásban. 1.1.1. Munkacsoport és hálózat működtetése a környezeti tudatosságért 1.1.2. A környezeti nevelés értékelése, minőségbiztosítása 1.1.3. Környezeti nevelők elismerése 1.1.4. Továbbképzések 1.1.5. Oktatási segédanyag kidolgozása a környezeti nevelés tartalmi fejlesztése érdekében 1.1.6. Az iskolák környezetkímélő működtetése 1.1.7. Az iskolán kívüli környezeti nevelési támogatása 1.1.8. Szakképző intézetek környezetvédelmi képzéseinek bővítése 1.1.9 A környezeti oktatás bővítése, szemléletformálás a i Egyetem hallgatóinak körében 1.1.10. Zoopedagógia a Városi Vadasparkban Termelőifogyasztói szokások A lakosság nincs tisztában a kedvezőtlen környezeti hatásokat okozó tényezőkkel, nem ismerik fel a tetteik, fogyasztásuk, életvitelük környezeti hatásait és összefüggéseit. A miskolci adottságok nem ösztönzik, szolgálják a környezettudatos magatartást. 1.2. A környezeti tudatosság társadalmi beágyazódásának elősegítése a szemléletformálás, környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés és közösségfejlesztés révén 1.2.1. Környezetvédelmi kommunikációs terv 1.2.2. Pályázatok az élhetőbb ért 1.2.3. Zöld Családok Hasznos könyve c. kiadvány 1.2.4. Intézményi ökoaudit 1.2.5. Intézmények zöldítése c. Hasznos könyv 1.2.6. Természeti örökségünk oktató és bemutatóhely Információ Nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok környezeti folyamatainak leírásához, a várható változások prognosztizálásához. A környezeti adatok nehezen, vagy csak nagy késéssel szerezhetők be. 1.3. A környezeti folyamatok rendszeres értékelése, az adatok és információk nyilvánosságának és elérhetőségének biztosítása. Megfelelő adatbázisok és információk létrehozása ahhoz, hogy környezeti folyamatai biztonsággal leírhatók, előre jelezhetők legyenek. Annak elősegítése, hogy az állampolgárok képesek legyenek gyakorolni az egészséges környezethez való 1.3.1. Meta adatbázis létrehozása 1.3.2. Önkormányzat környezeti információs rendszer létrehozása és működtetése 1.3.3. A környezetminőséggel kapcsolatos adatok és információk nyilvánosságának biztosítása 4
Közintézmény ek Stratégiák, tervek, programok Településszer kezet A laikus érintettek nem tudják, hogy pontosan mikor, milyen jogokkal élhetnek, mire és milyen részletességgel kellene hivatkozniuk, mit kell tenniük annak érdekében, hogy észrevételeik eredményesen érvényesüljenek a döntéshozatali procedúrában. Még nem készült ra vonatkozó fenntartható fejlődés stratégia krónikus környezeti problémáinak okozói szinte minden esetben a korábbi hibás településszerkezeti, területhasználati döntések voltak. Hiányzott az elővigyázatosság, amely a döntések hosszú távú következményeinek felismerését segíthette volna. jogaikat. 1.4. A társadalom részvételének biztosítása a helyi környezetvédelmi jogalkotásban, a feladatok végrehajtásában és ellenőrzésében. Az Aarhusi egyezmény alkalmazása az információhoz való jog, a beleszólási jog és a jogorvoslati jog, a részvételre képesítés területén. 1.5. A fenntartható fejlődés megalapozása on 2.1.A környezeti konfliktusok kialakulását megelőző mechanizmusok érvényesítése a városi fejlesztési, tervezési és engedélyezési folyamatokban. A településszerkezetből és területhasználatból adódó környezeti konfliktusok megelőzése. 1.4.1. Nyilvánosság a város környezeti ügyeivel kapcsolatosan 1.4.2. A társadalmi részvétel fórumainak biztosítása, fejlesztése 1.4.3. A lakosság öntevékeny kezdeményezéseinek támogatása 1.4.4. A döntéshozók és hivatali alkalmazottak képzése 1.4.5. Önkormányzati feladatok átvállalási rendszere 1.4.6. Nyomtatott tájékoztatás 1.5. 2. A stratégia kidolgozását megalapozó adatgyűjtés és számítások 1.5.2. Fenntartható Fejlődés Stratégiájának kidolgozása 2.1.1. A fejlesztési tervek és programok stratégiai hatásvizsgálata 2.1.2. A város légcseréje szempontjából kritikus területek beépítési szabályainak felülvizsgálata 2.1.3. A Tetemvár felett található nagytáblás szántóterület megszüntetése 2.1.4. A belvárosban és a lakóterületeken működő benzinkutak kitelepítése Térszerkezet, terület felhasználás Közlekedés és szállítás on a burkolt felületek növekedésének, a zöldfelületek csökkenésének lehetünk tanúi, ami felerősíti a városklíma, a levegőminőség és a városkép romlását. A közlekedési eredetű légszennyezés egyik legsúlyosabb környezetvédelmi problémája, amely egészségügyi szempontból sem elhanyagolható Ipari termelés A belváros és a városklíma miatt gátolt légmozgás következtében a Szinva völgyben kibocsátott szennyezőanyagok feldúsulnak, tartózkodási idejük megnő. A lakóterületek körbenőtték az üzemeket, egymás közvetlen szomszédságában helyezkednek el, ami jelentős egészségügyi és biztonsági kockázatot jelent az itt élők számára. 2.2. ot behálózó, magas kondicionáló képességű, összefüggő zöldfelületi rendszer létrehozása, amely meghatározó részévé válik a városszerkezetnek 3.1. A közlekedésből származó légszennyezés és környezetterhelés mértékének csökkentése olyan módon, hogy a városlakók mozgási lehetősége ne csökkenjen és az elérhetőség feltételei javuljanak. 3.2. Az ipari és kommunális tevékenységek eredményeként kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségének csökkentése, alacsonyabb környezeti kockázatot jelentő lakókörnyezet biztosítása 2.2.1. Zöldfelület kataszter létrehozása 2.2.2. Városzöldítési program kidolgozása 2.2.3. A városi zöldfelületek állapotának javítása 2.2.4. Parkfenntartásba bevont területek kibővítése 2.2.5. Zöldsávok létesítése, kibővítése 2.2.6. Fasorok felújítása és telepítése 2.2.7. Falak, tűzfalak, zöldítése 2.2.8. Önálló rendelet alkotása a közhasználatú zöldfelületekről 2.2.9. A kertépítészeti terv az építési engedély része 2.2.10. Parkőri létszám fejlesztése 2.2.11. Polgárőrök környezet és természetvédelmi továbbképzése 3.1.1. Közlekedést érintő programok, tervek hatásvizsgálata 3.1.2. A motorizált közlekedés csökkentésére városi program kidolgozása 3.1.3. A ot elkerülő M30 as szakasz ingyenessé tételének elérése 3.1.4. A tömegközlekedés korszerűsítése, népszerűsítése 3.1.5. Alacsony emissziójú tömegközl. járművek alkalmazásának tervezése 3.1.6. Alacsony emissziójú tömegközl. járművek üzembe helyezése 3.1.7. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek városszintű megtervezése 3.1.8. A biztonságos kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése 3.1.9. A turisztikailag frekventált területek gépjármű terhelésének csökkentése 3.1.10. A gépjármű forgalom intenzitásának nyomon követése 3.2.1. Az ipari üzemek emissziójának csökkentése 3.2.2. Légszennyező technológiák létesítésének korlátozása a Szinvavölgyben 3.2.3. A salakhalna mielőbbi felszámolása 3.2.4. Tüzelőberendezések NOx emissziójának csökkentése 3.2.5. Búza tér szállópor szennyezettség csökkentése Vizsgálatok, intézkedési program kidolgozása 3.2.6. Búza tér szállópor szennyezettség csökkentése Intézkedések foganatosítása 3.2.7. A Sajó völgyben működő ipari üzemek emissziójának kontrollja 3.2.8. A lakossági hulladék égetéséből származó légszennyezés 5
csökkentése 3.2.9. A kerti hulladékok komposztálásának elősegítése 3.2.10. Belsőtéri légszennyezettség kockázatainak csökkentése 3.2.11. Benzinkutak levegőszennyező hatásának csökkentése 3.2.12. Az allergén növényekkel kapcsolatos intézkedések 3.2.13. Térképezés, program kidolgozás 3.2.14. Allergén intézkedési program megvalósítása 3.2.15. Allergén önkormányzati rendelet módosítása 3.2.16. klimatikus sajátságainak feltárása és monitorozása 3.2.17. fűtési térképének és adatbázisának elkészítése 3.2.18. légszennyezettség számítási modelljének elkészítése Vízgazdálkod ás fokozottan érzékeny vízminőség védelmi területen fekszik, ez jelentős felelősséget ró a városra. 4.1. A felszín alatti vízkészletek utánpótlódással arányos igénybevétele, a jó vízminőség elérése. A vízkészleteket veszélyeztető tényezők megszüntetése. 4.1.1. A takarékos vízhasználat lehetőségének, alternatíváinak megteremtése és ösztönzése 4.1.2. A karsztforrások hidrogeológiai védőidomán található szennyező források felszámolása 4.1.3 A meglévő hévíz kutak hidrogeológiai védőidomának kijelölése (123/1997 (VII.18. Korm.rend.szerint) 4.1.4. Szennyvízcsatornázással kapcsolatos feladatok a. a hálózat bővítése b. A hálózatra csatlakozás ösztönzése c. Csapadékvíz bevezetések felderítése d. Ipari szennyvíz előtisztítási technológiák alkalmazásának ösztönzése Vízgazdálkod ás Települési infrastruktúra Információ Településszer kezet A Sajó, Szíva és Hejő vízfolyások minőségének alakulásában meghatározó szerepe van a miskolci hatásoknak. Fontos problématerületek még a patakmedrek és kisvízfolyások mesterséges burkolása, lefedése, csatornává silányítása, a bükki források ökológiai célú vízkészletének biztosítása. A burkolt felületek növekedésl az elvezetendő csapadékvíz mennyisége nőtt, ami túlterheli a vízelvezető rendszert. Hiányos a térképi nyilvántartás, nincs információ a csatornák állapotáról, a nyomvonalak egy része nem ismert, szennyezőanyag bemosódás a felszíni ás felszínalatti vizekbe. Minimális információ áll rendelkezésre a talajállapotról és a szennyezett területekről. Néhány kisebb területtől eltekintve nem történt meg a helyreállítás/kármentesítés Jelentős az aránya a kedvezőtlen városképi megjelenésű területeknek, az elmúlt kben sűrűsödő ingatlan beruházások és építkezések sem a minőségi és egységesebb épített környezet kialakítását segítették elő. 4.2. felszíni vizeinek rehabilitálása, jó állapotának biztosítása. A felszíni vizeket veszélyeztető tényezők megszüntetése. 4.3. A miskolci csapadékvíz elvezető rendszer jó állapotának, hatékony működtetésének biztosítása. 5.1. A helyi talajállapot részletes megismerése és a szükséges környezetvédelmi intézkedések megtétele. Talajszennyezések megelőzése. A talaj termőképességét és állapotát megóvó területhasználat biztosítása 6.1. A meglévő épített értékek védelme. A csekély építészeti értékkel bíró városrészek lakhatóbbá tétele, minőségi lakókörnyezet kialakítása. Egységes városkép kialakítása 4.2.1. A szennyvíztisztító telep III. fokozatának kiépítése 4.2.2. A patakokba történő illegális szennyvízbevezetések feltárása 4.2.3. Az egyesített rendszerű csatornákból származó szennyvízbevezetések megszüntetése 4.2.4. A vízszennyező felszíni hulladékok eltávolítása 4.2.5. A patakmedrek rehabilitációja 4.2.6. A bükki patakok és források ökológiai vízkészletének meghatározása és biztosítása 4.3.1. A mesterséges burkolatú felületek kiterjedésének csökkentése 4.3.2. A csapadékvíz elvezető hálózat felülvizsgálata 4.3.3. A csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciója 4.3.4. A csapadékvíz elvezető rendszer nyílt árkainak rendszeres tisztítása 4.3.5. A csapadékvíz rendszerből felszíni vizekbe mosódó szennyezőanyagok csökkentése 5.1.1. Talajszennyezések megelőzése, Lakossági tájékoztatás és szemléletformálás 5.1.2. Részletes talajállapot feltérképezése 5.1.3. Ipari területek kármentesítésének koordinálása 5.1.4. Avasi mozgásérzékelő rendszer működtetése 5.1.5. Alábányászottsági térkép elkészítése 5.1.6. Termőföldvédelmi szempontok érvényesítése 6.1.1. Településrészek rehabilitációja 6.1.2a. Tájékoztatás, szemléletformálás az épített környezet védelmében 6.1.2b. Falfirka szabályozás 6.1.3. Minőségi épített környezetet szolgáló tervezés Egészségügy A város lakosainak környezeti terhelése az utóbbi kben átalakult. Jelentős a lebegő por és zajterhelés, egyes városrészekben kritikusak a környezethigiénés viszonyok. A 7.1. A Nemzeti Környezet egészségügyi Akcióprogram városi szintű lebontása, elemeinek integrálása az ágazati cselekvési 7.1.1. Lakossági tájékoztatás, szemléletformálás, oktatás 7.1.2. Környezet egészségügyi felmérések 7.1.3. Önkormányzati hatáskörbe tartozó munkahelyek környezet 6
népesség szervezetének ellenálló képessége csökken a káros környezeti hatások és az egészségtelen életmód hatására. Romlik az általános egészségi állapot tervbe és helyi programokba. egészségügyi felülvizsgálata, átalakítása 7.1.4. Azbesztmentesítési program 7.1.5. Por, pollen és zajterhelés, illetve koncentráció csökkentése 7.1.6. A szúnyogirtás egészségügyi kockázatainak csökkentése Háztartások on a hobbiállatok tartása, ennek kultúrája, morálja sok kívánnivalót hagy maga után, körülményei szervezetlenek, siralmasnak is nevezhetők. Ez számos konfliktust eredményez az állattartó és nem állattartó polgárok, valamint a hatóságok, közterület gondozók között. 7.2. A kulturált állattartás feltételeinek javítása, az állattartásból származó közegészségügyi, morális és etikai problémák, konfliktusok csökkentése. 7.2.1. Kutyaürülék gyűjtő rendszer 7.2.2. Kutyafuttatók 7.2.3. Állatmenhely 7.2.4. Azonosító rendszer (chip) akció 7.2.5. Állatkrematórium és temető 7.2.6. Városi Vadaspark Térszerkezet, terület felhasználás Hulladékgazd álkodás on 16 helyi jelentőségű védett természeti érték (élőhelyek, parkok/gyűjteményes kertek és fák/fasorok) található, melyek kezelése csak részben megoldott. A tájvédelem települési szinten nem ellátott feladatkör. A településrendezési/ településszerkezeti tervek a természeti értékek megőrzését nem garantálják város rendelkezik elfogadott helyi hulladékgazdálkodási tervvel a 2004 2008 közötti időszakra. Ez az önkormányzati hatáskörbe tartozó hulladékok körl kapcsolatos tevékenységeket tartalmazza. Nem foglalkozik viszont a termelési hulladékokkal. 8.1. A helyi természeti értékek védelme, hosszú távú fenntartása, adott esetben a jelenlegi viszonyok javítása. A városkép természeti/táji elemeinek természet közeli állapotú fenntartása. 9.1. Az országos, regionális és helyi hulladékgazdálkodási tervek prioritásainak érvényesítése, illetve megelőzés szempontú hulladékgazdálkodás kialakítása 8.1.1. Helyi jelentőségű, védett természeti értékek kezelése 8.1.2. Védendő területek védelme érdekében tett intézkedések 8.1.3. Helyi szintű biomonitoring 8.1.4. Zöldfelület gazdálkodás 8.1.5. Tájvédelmi tevékenység 8.1.6. Oktatás, szemléletformálás 8.1.7. A fényre érzékeny rovarpopulációk védelme 8.1.8. Önkormányzati természetőri és mezőőri rendszer működtetése 8.1.9. Polgári természetőri tevékenység segítése 9.1.1. Helyi hulladékgazdálkodási terv felülvizsgálata 9.1.2. Helyi hulladékgazdálkodási rendeletek módosítás, új rendeletek (pl. elhagyott hulladék, lebomló hulladékok, építési és bontási törmelék) alkotása 9.1.3. Hulladékcsökkentést eredményező helyi adózás bevezetése 9.1.4. Környezetvédelmi ipar (hasznosítás, technológiák) meghonosítása 9.1.5. Hulladék megelőzést és csökkentést eredményező oktatás/nevelés és szemléletformálás Hulladékgazd álkodás A helyi kommunális hulladékgazdálkodást meghatározza a és környéke ISPA finanszírozású hulladékgazdálkodási projekt végrehajtása és ennek elemei. 9.2. Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló kommunális hulladékgazdálkodás kialakítása. 9.2.1. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása 9.2.2. Fogyasztói magatartás befolyásolása 9.2.3. Reklám szóróanyagok terjesztésének korlátozása. 9.2.4. Intézményi hulladékcsökkentés 9.2.5. Keletkező hulladékmennyiséggel arányos szemétdíj bevezetése 9.2.6. Hulladék kommandó működtetése 9.2.7. Hulladékhasznosítás fejlesztése 9.2.8. Többszintű komposztálás bevezetése 9.2.9. Biomassza energetikai hasznosítása 9.2.10. Építési és bontási törmelék hasznosítása 9.2.11. Köztisztaság biztosítása Hulladékgazd álkodás A települési folyékony hulladékokkal kapcsolatban on a fő problémát a rácsatlakozás ösztönzése, a szennyvízcsatorna rendszerbe be nem kerülő hulladékmennyiség szakszerű kezelése, a keletkezett mennyiség és nehézfémtartalmának csökkentése, a kezelőkapacitás és hatásfok növelése, illetve a szennyvíziszap hosszú távú, kellő mértékű hasznosítása jelenti. 9.3. Környezetbarát és a szennyező fizet elven alapuló rendszer kialakítása. Innovatív technológiaváltás elindítása. 9.3.1. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása 9.3.2. Fogyasztói magatartás befolyásolása 9.3.3. Intézményi hulladékcsökkentés 9.3.4. Környezetterhelési díjak további alkalmazása 9.3.5. Nem csatornázott területeken alkalmazható megoldások bevezetése 9.3.6. Illegális szennyvízürítés megakadályozása 9.3.7. Szennyvíziszap hasznosítás Hulladékgazd álkodás Jelentős mennyiségű, korábban keletkezett, felhalmozott termelési hulladék található a város területén (pl. kohászati 9.4. Felhalmozott termelési hulladékok helyzetének rendezése a hulladékcsökkentés 9.4.1. Felhalmozott termelési hulladékok rendezése 9.4.2. Termelési hulladékok keletkezésének csökkentése közvetett 7
halna). A lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok jelentős része a szilárd kommunális hulladékba kerül. ösztönzésl párhuzamosan. Lakossági veszélyes hulladékmennyiség csökkentése és eszközök révén 9.4.3. Helyi hulladékgazdálkodási terv végrehajtása szervezett begyűjtés megvalósítása. 9.4.4. Fogyasztói magatartás befolyásolása, alternatívák nyújtása 9.4.5. Intézményi hulladékcsökkentés 9.4.6. Veszélyes hulladékok begyűjtési/hasznosítási rendszerének kiépítése Biztonság on jelentős azon környezetkárosító és környezetveszélyeztető tényezők jelenléte, melyek potenciálisan veszélyeztetik a környezetbiztonságot. 10.1. A lakosságot veszélyeztető rendkívüli környezeti események és haváriák kockázatainak csökkentése. 10.1.1. város helyzetének környezetbiztonsági elemzése 10.1.2. A nem megfelelő védőtávolsággal működő ipari tevékenységek helyzetének tisztázása 10.1.3. A rendkívüli levegőtisztaság védelmi terv alkalmazási feltételrendszerének biztosítása 10.1.4. Felkészülés a környezeti válsághelyzetek kezelésére Háztartások Az energiaárak növekedésl és a környezettudatos szemlélet fejlődésl összhangban terjed az energiatakarékosság és racionalizálás, de ennek a fogyasztás csökkenésére gyakorolt hatását egyelőre ellensúlyozza a többlet energiafelhasználás. 11.1. Az energiafelhasználás csökkentése, a felhasznált energia hatékony alkalmazása, megújuló energiaforrások arányának növelése. 11.1.1. Önkormányzati intézményrendszer ökotérképezése 11.1.2. Energiahatékonysági tájékoztatás 11.1.3. Tanácsadó iroda, bemutató központ 11.1.4. Megújuló energiaforrások és energiatakarékossági beruházások támogatása 11.1.5. a.programelőkészítés 11.1.6. Megújuló támogatása 11.1.7. b.támogatások működtetése 11.1.8. A távfűtési rendszer rekonstrukciója Települési infrastruktúra on is meghatározó a közúti közlekedés zaj és rezgésterhelése. A közlekedési zajokat nagyrészt a nem megfelelő állapotú utak, a rosszul megválasztott haladási sebességek és a védőtávolságok, valamint a passzív védelmi elemek hiánya okozzák. 12. A lakosság egészségének védelme a zaj és rezgésterhelés csökkentése és egyéb védekezés révén. 12.1.1. Zajforrások nyilvántartása, városi stratégiai zajtérkép elkészítésére 12.1.2. Zajkommandó program 12.1.3. Zaj és rezgésvédelmi követelmények érvényre juttatása a tervezésben 12.1.4. Forgalomszervezési, járműkorszerűsítési és útminőségi fejlesztések 12.1.5. Lakóövezeti zajforrások áttelepítése 12.1.6. Zajvédő beruházások kivitelezése(fasorok, zajvédő építmények telepítése, illetve hangszigetelés) Kozl. 2004 Kozl. 2004 Kozl. 2004 Oper Oper Oper 2004. elf 2004. elf 2004. elf Elsőbbséget kell biztosítani azoknak a közlekedésfejlesztési döntéseknek, melyek révén az egész város, vagy nagyobb városrészek forgalomnövekedésének mérséklését lehet biztosítani. A városi közlekedéspolitikának biztosítania kell a közlekedési szempontok érvényesítésének lehetőségét a nagy horderejű településfejlesztési döntések mechanizmusában. A közlekedési hálózatok olyan irányú fejlesztése, mellyel elérhető, hogy a forgalmat a város minden területén úgy lehessen elvezetni, átvezetni, illetve lebonyolítani, hogy a forgalom az érintett területet és környezetet a legkisebb mértékben terhelje 8
Kozl. 2004 Kozl. 2004 Oper Oper 2004. elf 2004. elf Közlekedési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra A ot elkerülő útnak (M30) a felsőzsolcai csomópontig történő kiépítése csak az átmenő forgalom egy részét, (37. sz. és 3. sz. főút) irányú forgalmat emeli le a városi úthálózatról a Sajó völgyi (26. sz. főút) és a Bódva völgyi (27. sz. főút) irányú átmenő forgalmat nem. A városnak nincsen olyan belső, a városközpontot elkerülő útvonala, melyet a nehéz gépjármű forgalom használhatna, ezért az északi elkerülő út megépüléséig az északi irányú átmenő forgalom változatlanul a Búza teret és a Szentpéteri Kaput fogja használni A belváros területén kívül megépíthető tehermentesítő út(ak) hiányában a belvárost a forgalomnövekedés szét fogja feszíteni. A nemzetközi a regionális és az agglomerációs átmenő forgalmat a város beépített területén kívülre kell szorítani. A városrészek közötti átmenő forgalmat ki kell szorítani a belváros területéről. Ebből a szempontból prioritást kell adni a legerősebb forgalmi áramlások kihelyezésének, a városon belüli elkerülő utak kiépítésének Folytatni kell a várost elkerülő korszerű útvonalak kiépítését, az északkeleti és északi elkerülő utat, szorgalmazni kell az M30 as autópálya továbbépítését Kassa irányába. megfelelő mennyiségű, koncentráltan elhelyezett, tehát kis területet foglaló parkoló létesítmény kiépítése és a parkolási díjak mértékének optimális meghatározása. az úthálózat olyan hálózati és forgalomtechnikai kialakítása, melyen a belvárosi célpontokat kiszolgáló áruszállítás, a belvárost kiszolgáló parkolók, parkoló garázsok a belvárost körülfogó útgyűrűről többlet utak nélkül a legközvetlenebb, legrövidebb úton elérhető és elhagyható legyen. a közforgalmú közlekedés pozícióinak javítása Kozl. 2004 Oper 2004. elf Közlekedési infrastruktúra A Búza téren kialakult közlekedési és kereskedelmi funkciótorlódás a jelenlegi területfelhasználás és beépítési intenzitás mellett kezelhetetlenné vált. A miskolci tengelykereszt jelenlegi metszéspontja a Búza tér kapacitása kimerült és ezen lényegesen nem fog változtatni az elkerülő utak megépülése sem. Középtávon (5 10 év) a 3 as út jelenlegi átkelési szakaszainak; Pesti út, Csabavezér út, Szilágyi u., Király u. és különösen a Zsolcai Kapu József A. u. útvonal kimerülésl kell számolni. A városközpont generális problémája, hogy az észak déli tengely keletre torlódásának évszázadok óta tartó folyamata megrekedt a Búza tér vonalában. Az Avas, az északi domboldalak és a vasút zárványai által határolt területen további észak déli nyomvonal nem jelölhető ki Az átmenő forgalomnak az elkerülő utakra való kihelyezése a város belső közlekedési problémáit nem fogja megoldani, csak átmeneti ideig enyhíteni. A város belső forgalmában és a városba irányuló célforgalomban prognosztizálható évi 6 8 % os forgalomnövekedés az átmenő forgalom helyét 5 év alatt átveszi Az északi és déli tehermentesítő utak torzóban maradtak. Az északi tehermentesítő út csak fél pályával üzemel. A jelenlegi keresztmetszeti kialakítás 2x1 forgalmi sáv + leállósáv méretű az eredetileg tervezett kiépítés fél pályája. A déli tehermentesítő útnak a belváros és az összekötő A közlekedési hálózatok olyan irányú fejlesztése, mellyel elérhető, hogy a forgalmat a város minden területén úgy lehessen elvezetni, átvezetni, illetve lebonyolítani, hogy a forgalom az érintett területet és környezetet a legkisebb mértékben terhelje A közúti infrastruktúra szűk keresztmetszeteinek feloldása, a befejezetlen, torzóban maradt, illetve az első ütem kiépítése után nem folytatott közúti beruházások befejezése. Gyorsforgalmi utak Az M30 as autópálya továbbvezetése a felsőzsolcai végcsomóponttól, I. ütemben az Északi autópálya csomópont ig. Városi gyorsforgalmi út kiépítése a város új kelet nyugati tengelyeként a Centrum autópálya csomóponttól az Ernyebán u. végénél tervezett elosztó csomópontig, öt külön szintű csomóponttal,, 2x2 forgalmi sávval. Főforgalmi utak Északi elkerülő út (Bosch út) azaz Északi autópálya csomópont tól a 26 os főútig, Sajó híddal, vasút alatti aluljáróval, 2x1 forgalmi sávval A 3 as út új nyomvonala a Mályi és közötti dombtetőtől a Szilágyi és Soltész Nagy Kálmán utcák csomópontjáig, a vasútvonal mellett és a Nádas réten át Sajószigeti út nyugati meghosszabbítása a Szentpéteri kapuig felüljáróval, körforgalmú csomóponttal csatlakozva a Szentpéteri Kapuhoz. Sajószigeti út déli meghosszabbítása a József Attila Fonoda u i csomópontig a Sajó gáttal párhuzamos nyomvonalon. Az Északi Tehermentesítő út (ÉTM út) északi pályájának kiépítése, középső elválasztó sávval megosztott 2x3 sávos végleges keresztmetszetet (szélső sávok busz sávok), a csomópontok átépítése, balra forduló sávok biztosítása. Az ÉTM út meghosszabbítása a József utcáig 2x2 forgalmi sávval. A Győri Kapu szélesítése 2x2 sávosra a Thököly utca és az Újgyőri főtér közötti szakaszon, az Újgyőri főtér valódi körforgalommá való átépítésl. Az Ady E. Zsolcai Kapu Szeles Horváth Lajos Madarász u. csomópontjai által alkotott Búza téri közlekedési gócpont átépítése körpályás megoldással. Forgalmi utak Iparterületeket összekötő és feltáró észak déli főút a 304 es út és a Fonoda utca között, középső szakaszán a szennyvíztelepi út korszerűsítése, vasúti felüljáró. 9
városrész közötti átvezetése megoldatlan, az Uitz B. u. és a Kiss E. utca közötti kapcsolat csak surranó utakon biztosított. A déli tehermentesítő út a Kandia utca és a Városház tér között elvágja egymástól a belvárost és az Avast, lefedve a Szinvát, mellyel a miskolci belváros korabeli legszebb városképi együttesét robbantja szét. A belváros nyugati oldalán hiányzik az ÉTM és DTM utak közötti útkapcsolat. A belváros körüljárhatósága nem biztosított, hiányzik a belváros körüli folyamatosan járható belső útgyűrű. A Kazinczy Szemere és Corvin Szentpáli utcapár egyirányúsításának szükségszerűsége felett eljárt az idő. Az indokolatlanul fenntartott egyirányúsítás a belváros kiszolgálását nehezíti, jelentős nem kívánatos többlet járműmozgást generál a belvárosi úthálózaton. Az Avas alatti csomópont (3 as út Tapolcai út Ifjúsági út) kapacitása középtávon kimerül. A Tapolcai úti csomóponti ágon csúcsórában már ma is torlódások jelentkeznek. Az Újgyőri főtér körforgalomként számon tartott, de nem annak megfelelően kiépített csomópontja korszerűtlen és balesetveszélyes A DTM út (Vörösmarty u.) meghosszabbítása a Tiszai pályaudvar előtti Kandó Kálmán térig, a vasúti delta feletti harmadik híd megépítésl, a Sorompó utca átépítésl, új Szinva híddal és a vasútállomási előtér átépítésl. A Sajószigeti út és a Bosch út összekötése a Csorba tavak nyugati oldalán, Sajó híddal. Zsigmondy utca meghosszabbítása a Szirmabesenyőre vezető útig a repülőtér keleti oldalán. DTM út nyugati hiányzó szakaszának kiépítése a Kálvin u. és a Kiss Ernő u. között a Petőfi utcán a Reményi utcáig a Szinva déli partján 2x2 sávval, onnan a Szinva két oldalán a Nagyváthy utcáig, az északi pályán új híddal, a Nagyváthy és Kiss Ernő utcák között ismét a Szinva déli partján 2x2 sávval. A Dayka Gábor utca kiépítése az északi és déli tehermentesítő utak között 2x2 forgalmi sávval és új Szinva híddal. Ez az út a belvárosi körgyűrű nyugati záródását biztosítja. Az Ilona Malomszög u. útvonal átépítése a csomópontok korszerűsítésl és új Szinva híddal. új forgalmi út az Ernyebán utca József utca összekötésl A városi gyorsforgalmi út nyugati kapcsolata a DAM területének áttörésl Az út a Gózon Lajos úti meglévő felüljáró alatt vezet át, a perecesi kisvasút nyomvonalát felhasználva köt az Andrássy útba a stadion keleti oldalán. A 2505 ös út áttörése a gyár déli kerítése mentén a Gózon Lajos utcára Bedegvölgyi út meghosszabbítása az Őzugrón keresztül a Lyukóbányai útig az északi dombtetők feltárására Gyűjtő utak Corvin utca négynyomúsítása a Széchenyi és a Görgey utcák között az út teljes hosszon való kétirányúsításával és körforgalmú csatlakozó csomópont kiépítésl a Görgey utcánál A Szemere utca kétirányúsítása a Papszer és az Uitz utcák között, az Uitz csomópont átépítésl A Kazinczy Szemere utca átépítése és kétirányúsítása a Régiposta és az Uitz utcák között, díszburkolat kiépítésl a Bazár tömbi út és az Arany János utca között, melyet csak a busz és a taxi forgalom használhat. A Madarász utca Búza téri csatlakozó szakaszának lezárása, és a Horváth Lajos utcai csatlakozó szakasz átépítése A DTM út II. ütemű visszaépítése 2x1 sávos gyűjtőúttá a templomdomb alá húzott fedett szakasszal a Kandia utcai és a Meggyesalja utcai csomópontok között, a Szinva teljes hosszon való kibontásával Andor Görögszőlő Szarkahegy útvonal kiépítése 2x1 forgalmi sávval, középső elválasztó sávval, ami a forduló mozgásokat is biztosító zöldsáv Martin kertváros déli gyűrű Szirmai nyugati gyűjtőút Kandó tér és Fonoda u. között, a Szinva déli partján Vikendtelepi út Cementgyári út, meghosszabbítva az új 3 as útig Tallér u Gátőr u. Avastetőt és Csermőkét összekötő út az avastetői csomópont körforgalommá való átépítésl 10
Kozl. 2004 Oper 2004. elf Közlekedési infrastruktúra A Búza téri VOLÁN pályaudvar kapacitása kimerült, a téren tovább nem fejleszthető a környezetterhelés jelentős növekedése és a tér egyéb funkcióinak ellehetetlenülése nélkül. A téren tárolt autóbuszok mennyisége és a tárolás jellege városesztétikai problémákat vet fel. A Búza téri MVK pályaudvar forgalmi rendje, közúti kapcsolatai és kiépítettsége korszerűtlen Mindkét Búza téri autóbusz pályaudvar gyalogos megközelíthetősége megoldatlan, és többek között ennek következtében is a tér és az azt szegélyező kereskedelmi létesítmények gyalogos forgalma kaotikus és balesetveszélyes Tetemvári gyűjtőút Dózsa Gy. út és 26 os út között Komlóstetőt Tapolcával összekötő út Tapolcát Görömböllyel összekötő út Tapolca keleti gyűjtőút Egyetemváros északi elkerülő út a Csermőkei és a tapolcai út között Bencések útja Kis Kőkötö utca kiépítése DAM területét feltáró gyüjtőutak (észak déli és kelet nyugati) Örömhegyi gyűjtőút Tokaji Ferenc utca átkötése a Táncsics térre új Szinva híddal Eper u. meghosszabbítása a Bartók utcáig Hóvirág u. Szabadságharc utca gyorsforgalmi út (Ifjúság út) felőli végének lezárása, és az út lekötése a Csabai Kapu felé a Venyige utcán A Búza téri autóbusz pályaudvarok átépítése egy kisebb, korlátozott kapacitású integrált (a helyi és helyközi járatok által közösen használt) korszerű buszpályaudvarrá. Kozl. 2004 Oper 2004. elf Közlekedési infrastruktúra A helyi és a helyközi tömegközlekedés egymástól teljesen függetlenül működő rendszerei és infrastruktúrái között a minimális együttműködés készsége sem alakult ki, mely mára már az utazóközönség számára nyújtott szolgáltatások rovására megy A helyi és helyközi közlekedésre történő igazgatási szempontú merev lehatárolás ellentétben áll az elmúlt évtizedekben egyre erősebben jelentkező, a városkörnyékről bejáró utazási igényekkel A helyi és helyközi tömegközlekedés eltérő tarifa politikája és tarifális rendszere kizárja az átjárhatóságot, ezzel a városi hálózaton való kooperációt, a párhuzamos kapacitások megszüntetését, valamint egy korszerű elővárosi közlekedés létrehozását Rövidtávon a közforgalmú közlekedés aránycsökkenésének megállítása, hosszabb távon a folyamat megfordítása A helyi és a helyközi közforgalmú közlekedés merev szétválasztásának megszűntetése, helyi és környéki közlekedés ellátási feladatát a város tényleges vonzáskörzeti határaihoz kell igazítani. A közforgalmú közlekedés egységes rendszerként működjön és legyen az utasok számára használható, függetlenül a közlekedési módok sajátosságaitól és a különböző üzemeltetőktől Intermodális központ létrehozása a Nádas réten, melynek elemei: o Új, integrált autóbusz pályaudvar o Gyorsvillamos megállóhely o Nagy kapacitású P+R parkolóhely o Gyalogos felüljáró a vágányok, a 3 as út és a Csabai Kapu felett o A meglévő autóbusz megállóhelyek A DAM iparvágány gyorsvillamossá fejlesztése a Tiszai pályaudvar és a Majláth között az Avas, az Egyetemváros a nyugati iparterületek, a stadion és szabadidős területei, a nyugati lakóterületek, és Diósgyőr felfűzésl. A gyorsvillamosra ráhordó autóbusz viszonylat hálózat kialakítása és infrastruktúrájának kiépítése Kozl. 2004 Oper 2004. elf Közlekedési infrastruktúra A tömegközlekedés preferálását szolgáló speciális forgalomtechnikai intézkedéseknek jelenleg csak néhány kísérleti kezdeményezése van (Kazinczy Szemere utcai buszsáv, Szeles utcai busz jelzőlámpa zsilip), a buszközlekedést igazán segítő egységes autóbusz sávok nem jöttek létre. Kozl. 2004 Kozl. 2004 Oper Oper 2004. elf 2004. elf Közlekedési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Egyáltalán nincs hagyománya a P+R rendszernek, ilyen parkolók a városban nincsenek. A belvárosban maradék elvű parkolóhely gazdálkodás folyik, melynek eredménye az elmúlt évtizedben a belvárosi parkoló A belvároson kívüli P+R parkoló a Nádasréten. Ez a nagy kapacitású parkoló kedvező helyzetbe tudja hozni a közforgalmú közlekedést. Az intermodális csomópont melletti elhelyezkedése révén a város minden részébe könnyen el lehet jutni tömegközlekedési eszközökkel Belvárosban tervezett intenzív parkolási létesítmények (8 db parkolóház és mélygarázs) építése. (Bazár tömbi parkolóház, Centrum tömbi 11
Kozl. 2004 Kozl. 2004 Kozl. 2004 Oper Oper Oper 2004. elf 2004. elf 2004. elf Közlekedési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra Közlekedési infrastruktúra területek fokozatos felemésztődése annak ellenére, hogy egyes gazdasági tevékenységek fejlődésl a belvárosi területek funkcióváltása tovább növelte a parkolási igényeket. A Búza téri piac parkolása teljes mértékben megoldatlan. on egyetlen rövid kerékpárút üzemel, kerékpárút hálózat nem jött létre. A többi magyarországi várossal összevetve városunkban erős lemaradás van ezen a területen A miskolci repülőtér hasznosítása gyakorlatilag csak sportcélú. A gazdasági, üzleti célú kisrepülőgépes működtetés infrastruktúrája nem épült ki. A kerékpáros közlekedés biztonságának fokozása és a kerékpár közlekedés ösztönzése érdekében törekedni kell egységes és folyamatos kerékpár útvonalak, illetve kerékpárút hálózat létrehozására. A kerékpárutak vonalvezetésének meghatározásánál alapelv legyen a nagy forgalmú utaktól független vonalvezetés. parkolóház, Búza téri nagybani piac, parkolóház, Hősök tere, mélygarázs, Patak utcai mélygarázs, Kossuth tömbi mélygarázs, Városháztéri mélygarázs, Béke mozi mögötti mélygarázs Kelet nyugati kerékpárút kiépítése Felsőzsolca és Lillafüred között. Észak déli kerékpárút kiépítése a Bosch és Tapolca között. Dél keleti kerékpárút kiépítése az egyetemvárostól Kistokajig Gyalogos és forgalomcsillapított célforgalmi zónák létrehozása: - Belváros és Avas - Diósgyőr várkörnyék - Egyetemváros övezet - Tapolca övezet Energia 1 2002 2002 Helyi Oper Települési infra A növekedés hátterének biztosítására a betelepülő vállalkozások kiszolgálására a Város több ipari parkot, gazdasági területet kíván kialakítani összesen kb. 400 hektáron. Várhatóan megjelenik a magasabb minőségű lakások iránti igény: 4 9500 ilyen lakásra lehet szükség. E célból mintegy 300 ha on kívánnak családi házas, kertvárosi területeket kialakítani Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, az kb. 70 MW villamos teljesítmény és 16000 m³/h földgáz teljesítmény igénynövekedést jelent. Ezt a Város nem képes jelenlegi állapotában kielégíteni. A villamos igények kielégítésére új alállomásokat kell majd építeni (Bodó tető, Szirma melletti terület) és bővíteni szükséges ÉMÁSZ keleti alállomását, A jelentkező új gázigények a középnyomású hálózat bővítését teszik szükségessé. Energia 1 2002 Energia 1 2002 2002 Helyi Oper 2002 Helyi Oper Települési infra Települési infra A szennyvízkezelés területén is problémákat és nagyobb költségeket okoz rendszer túlépítettsége, de jelenleg az üzemi paraméterek jók. Ugyanakkor, mivel a szennyvízkezelő telepet eredetileg más iszapkezelő technológiára tervezték, az indokoltnál több iszap keletkezik A vízellátó hálózat forrásainak kapacitása messze meghaladja az igényeket. Ebből származik az elosztó hálózat hibának egy része is a túlméretezett berendezések hatékonysága vízminőségi problémákat okozhat. Nagyobb baj azonban a vezetékrendszer rossz műszaki állapota. Vizsgálni kell a szennyvíztelepen keletkező iszap mennyiségének csökkentési lehetőségeit. Erre több technológia is rendelkezésre áll (levegőztetés oxigéndúsítása, bioreaktor). Ez nagyban csökkentheti az iszapkezelés és elhelyezés üzemköltségeit. A jelentősen szigorodó hatósági előírások következtében szükségessé válik az elfolyó víz minőségének javítása. Ennek feltételeit biztosítani kell, újabb technológiai egységek megvalósításával. Fel kell készülni az elosztóvezeték rendszer cseréjére: fel kell mérni a rendszerelemek állapotát, ki kell dolgozni a beavatkozások műszaki tartalmát és beruházási költségeit: az előkészített projekt előnyt jelent kedvezményes források (pl. EU alapok) felhasználáshoz. Meg kell találni annak a módját, hogy a rekonstrukció céljára elkülönített 12
alapot hozzanak létre. (Még kedvezményes források igénybe vételénél is szükség van a saját hozzájárulásra.) Energia 1 2002 2002 Helyi Oper közintézmény ek A városi energiagazdálkodási eljárás nem alkalmas arra, hogy az intézmények energetikájával kapcsolatban komolyabb következtetéseket le lehessen vonni, időben be lehessen avatkozni, ha az energiafelhasználásban indokolatlan változás állna be, vagy, hogy meg lehessen állapítani, hol érdemes és lehetséges költség és fogyasztás csökkentő beavatkozásokat megvalósítani. A szolgáltatói számlák nem szolgálnak megbízható információval az intézmények energiafogyasztásáról és különösen nem annak időbeli alakulásáról. Az energiaköltségek nagyságrendje, az intézmények nagy száma alapján célszerűnek látjuk az önálló energetikus szakembert biztosítani az Önkormányzaton belül, függetlenül attól, hogy az intézmények közvetlenül, saját hatáskörükben is igénybe vesznek e ilyet. Az Önkormányzat energetikusának, vagy főenergetikusának javaslatunk szerint a következő feladatai lennének: az intézmények energetikai adatait tartalmazó adatbázis/nyilvántartás működtetése, az intézmények által biztosítandó energetikai adatszolgáltatás megszervezése, az adatbázis folyamatos feltöltése energiafogyasztási adatokkal, a szolgáltatói szerződések megkötéséhez segítséget biztosító segédlet kiadása, az intézmények rendelkezésére állás konkrét szerződéskötési ügyekben, az árszabályozás, tarifaváltozások folyamatos figyelemmel kísérése, változás esetén módszertan, mintaszámítások, javaslatok kidolgozása, fajlagos energiafogyasztási mutatók meghatározása az egyes intézményekre, az intézményi fajlagosok trendjének figyelése, ill. az egyes intézmények fajlagosainak összehasonlítása, az intézmények folyamatos energetikai minősítése, energetikai veszteségfeltárások végzése, ill. végeztetése, segédletek kidolgozása az intézmények számára az energiahatékonyságjavítási lehetőségekről, tanácsadás az intézmények számára konkrét energiahatékonysági ügyekben, az intézmények energiaköltség terveinek, beruházási terveinek felülvizsgálata, energiahatékonysági beruházási program futtatása (pl. pályázat kiírás, pályázatok értékelése, megvalósított beruházások utóellenőrzése). 2007 Költségvetés A helyi gazdaság adótermelő képessége az utóbbi k tapasztalatai szerint stagnál. Az adóbevételek volumene inflációkövető, attól eltérő dinamikát az adómérték változások iben produkált. E folyamat megváltozása a közeljövőben a megszűnő adómentességek folytán megjelenő többletbevételtől eltekintve nem várható. A helyi adók és a gépjárműadó bevételeinek korábbi kre vonatkozó adatai növekedő tendenciát mutatnak, mind értékben, mind az előirányzatok teljesítési mutatói szerint, így szerepe a költségvetésben különösen, ha annak fő számai csökkennek egyre erősödik. Folyamatosan fejlődő városunkkal szemben elvárás a közszolgáltatások egyre magasabb szintű biztosítása, amely a ráfordított kiadások növekedését generálja. A szolgáltatásokat igénybevevők intenzívebb hozzájárulása nélkül a lehetőségek Rövidtávon, a következő egy két év minimális programjaként a helyi adókból származó bevételek inflációs mértéket elérő vagy meghaladó előirányzatának megállapítása, és az azt megalapozó források feltárása tűzhető ki, amely a 2008. évben az összes adóztatásban rejlő tartalék felszínre hozatalában nyilvánulhat meg. Az adóbevételek nominál értéke megőrzésének egyik lehetősége az adómaximumot el nem érő adók mértékeinek emelése. Pl. építményadó A jelenleg adómaximumot elérő idegenforgalmi adó esetében az infláció követése és az adómaximum rendeleti szintű korrekciója szükséges. Meg kell vizsgálni az iparűzési adónemben helyi szinten szabályozott adómentes határ fenntartását, adott esetben annak csökkentése vagy eltörlése lehet a beavatkozás alternatívája. Ugyanakkor meg kell vizsgálni, milyen lehetőségek maradnak a város érdekeit is szolgáló kiemelt gazdasági célú vállalkozások (K+F), vagy a kezdő kis és középvállalkozások támogatására. Számításba kell venni a központi szabályozás révén megszűnő adómentességek pozitív hatását, amely bevételnövelő szerepét a 2008. évtől fogja éreztetni. Legkésőbb a 2009. évben az országos adóreform keretében új adónem 13
2007 Közszolgáltat ás 2007 Közszolgáltat ás 2007 Hulladékgazd álkodás korlátozottá válnak, a szolgáltatások színvonala visszaeshet. A kommunális adók célja az ilyen kötelezettségek hátterének biztosítása, amennyiben azok más forrás hiányában másképp nem finanszírozhatók tovább Kéményseprő ipari közszolgáltatás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) A szolgáltatás vállalkozásba adással biztosított Üzemeltetési tapasztalatok alapján a szolgáltatás színvonala megfelelő A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel Temetkezési szolgáltatás (a szolgáltatónál bevétellel részben fedezett szolgáltatás) A szolgáltatást részben az önkormányzat részben az egyházak biztosítják. A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel Hulladékgazdálkodás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) A kommunális hulladék szállítása, ártalmatlanítása közszolgáltatói szerződéssel megoldott A Hejőpapi Hulladéklerakó használata megnöveli a hulladék szállítás és kezelés költségét A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel Cél: a szállítási költségcsökkentés illetve a költségek szinten tartása bevezetése (ingatlanadó), és jelenleg még bizonytalan kimenetelű egyéb változások várhatóak. A változások figyelemmel kísérése és gyors adaptálása, a szükséges helyi szintű jogszabályalkotás feladata jelentkezhet. A városfejlesztéshez kapcsolódó projektek megvalósításában résztvevő vállalkozások miskolci telephely meglétéhez vagy megnyitásához kötése, az itt szerzett árbevételek helyi adóztatását segíthetik elő. Az adózói alanyi kör bővítése elsődleges cél. Eszközei az adómentességet indokolatlanul élvezők körének csökkentésében, az adóellenőrzések hatékonyságának fokozásában, további adótárgyak megjelenésében kereshetők. Folyamatosan fejlődő városunkkal szemben elvárás a közszolgáltatások egyre magasabb szintű biztosítása, amely a ráfordított kiadások növekedését generálja. A szolgáltatásokat igénybevevők intenzívebb hozzájárulása nélkül a lehetőségek korlátozottá válnak, a szolgáltatások színvonala visszaeshet. A kommunális adók célja az ilyen kötelezettségek hátterének biztosítása, amennyiben azok más forrás hiányában másképp nem finanszírozhatók tovább Fejlesztés iránya: Hosszabb távon férőhely növelési igényre kell felkészülni Gazdasági alapoktól is függő a további feladatellátás, szolgáltatáskorszerűsítés (önkormányzati díjszabás) Fejlesztés iránya: Hulladék udvarok létesítése Inert hulladék kezelése (nem közszolgáltatói feladat, piaci alapon történhet) Komposztálási rendszer beindítása A hulladékégetési lehetőség kialakítása távfűtés energiatermelés oldalának költségcsökkentése érdekében 2007 Közlekedés és szállítás 2007 Közlekedés és szállítás Tömegközlekedés (a szolgáltatónál bevétellel részben fedezett szolgáltatás) A szolgáltatás színvonala jó (menetrendtartás) A tömegközlekedés gazdasági okok miatt történt átszervezése kedvezőtlen fogadtatást váltott ki a lakosság részéről Az átszervezést követően egyes járatok zsúfoltága nőtt, a szolgáltató a javaslatokat, igényeket folyamatosan vizsgálja, a lehetőségekhez mérten korrekciót hajt végre A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel Parkolási tevékenység (bevétellel részben fedezett szolgáltatás) Fejlesztés iránya: A tömegközlekedés preferálása az egyéni közlekedéssel szemben a város közúti közlekedésének terheléscsökkentése miatt. A fejlesztések megvalósításakor a közúti közlekedéssel és a parkolással kapcsolatos összefüggéseket is figyelembe kell venni. Fejlesztés iránya: Nem fizetős parkoló bővítés (lakótelepek) 14
A fizető parkolók számának jelentős csökkenése a beruházások miatt. A folyamatosan növekvő gépjárműállományt a parkoló helyek növelése nem követi. A bevétel csökkenés ellentételezésére a zóna bővítésre került, egyes zónák átsorolásra kerültek magasabb díjtételű övezetbe A jelenleginél jobban kiterjesztett zóna üzemeltetési költségei meghaladhatják a többletbevételt, így a társaság nyereségessége csökken A fizető parkolók működtetése önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel, azonban a nem fizető parkolók üzemeltetése és fejlesztése önálló bevételi forrással nem rendelkezik. A felszín alatti intenzív parkolók építése üzemeltetése piaci alapon történik, gazdaságosságát az üzemeltetés során lehet kimutatni 2007 Közlekedés és szállítás 2007 Közszolgáltat ás Közlekedés biztonság (közvetetten bevétellel fedezett szolgáltatás) a balesetveszélyes csomópontokban fokozódó lakossági igény mutatkozik újabb közlekedési lámpák kihelyezésére A körforgalmú csomópontok kialakítása kedvező fogadtatásra talált az autósok körében Az autósok körében kedvező fogadtatásra talált a váltásig hátra levő időt kijelzők telepítése Nagy a lakossági igény a sebesség csökkentő bordák telepítésére Közvilágítás (bevétel nélküli szolgáltatás) A városi úthálózat fejlesztésl egyidejűleg kiépítésre került közvilágítási hálózat üzemeltetése tovább növeli a költségeket Szintén növeli az üzemeltetési költséget a bővülő díszkivilágítás A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel Fejlesztés iránya További körforgalmi csomópontok létesítése Időjelzők telepítése Sebességmérő telepítése Sebesség csökkentő bordák telepítése (lakó pihenő zónák kijelölésl) Kapacitási szűkösségek feloldása egyirányúsírásokkal (lakótelepi belső utak) Fejlesztés iránya: a 2009 ig szóló közvilágítási szerződés szabad piaci alapon történő meghosszabbítása illetve módosítása a város peremén található ellátatlan területek közvilágítás kiépítésének folytatása lámpatestek korszerűsítésének folytatása 2007 Közszolgáltat ás 2007 Vízgazdálkod ás Távfűtés (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) A szolgáltatás ára nagyban függ az energia áraktól. Az ár és a szociális rászorultság támogatása szétválasztandó A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel Ivóvízellátás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) A szociális körülmények romlása következtében a külterületekre kiköltözők száma évről évre növekszik, egyre több igény merül fel a vezetékes vagy közkutas ivóvízellátásra. Meglévő ivóvízhálózat elavult, korszerűsítése szükséges, a számtalan üzemzavar miatti bontás az úthálózat időelőtti állagromlását eredményezi. A nyarán bekövetkezett ivóvízszennyezés rávilágított a város ivóvíz készletének sérülékenységére. Fejlesztés iránya: A meglévő rendszer korszerűsítése mind energiatakarékossági, mind üzembiztonsági szempontból Fejlesztés iránya: Vízellátási tervek készítése A közműhálózat fejlesztésének, korszerűsítésének felgyorsítása szükséges Az ivóvízbázis védelmére készülőben lévő tanulmányterv alapján a szennyező források felszámolása 15
2007 Vízgazdálkod ás 2007 Vízgazdálkod ás A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel Szennyvízellátás (a szolgáltatónál bevétellel fedezett szolgáltatás) A város szennyvízcsatorna ellátottsága az országos szinthez viszonyítva kiemelkedő. A vasgyári lakótelep egyesített csatorna rendszere szennyező forrás a Szinva patakra nézve. A meglévő csatornahálózat az újonnan beépülő területeken nem megfelelő kapacitású. Egyes magas talajvizes területeken Görömböly, Szirma Berekkert gyakran előfordul esőzések után a szennyvíz és talajvíz keveredése. Az így megnövekedett vízmennyiséget a csatorna nem képes elvezetni. A szennyvíz iszap kezelés megnyugtató megoldása szükséges A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást nem igényel. Belvízelvezetés (bevétel nélküli szolgáltatás) Az k óta egyre csapadékosabbá váló éghajlat miatt a belvízelvezetés egyre nagyobb gondokat okoz a városban, a gyakori elöntések miatt azonnali beavatkozások szükségesek Közelmúltban beépített területeken nincs kidolgozott csapadékvíz elvezetési koncepció. A csapadékcsatorna üzemeltetés bevétel nélküli kötelezően ellátandó közszolgáltatás. A felszíni vízfolyások (Szinva, Hejő patak) árvízi elöntésekkel veszélyeztetik a kritikus szakaszokon lévő ingatlanokat. A felszíni vízfolyások mederfeliszapolódása több mint 60% os, az árvízi elöntések megakadályozása érdekében mederkotrási munkák elvégzése elkerülhetetlen. Fejlesztés iránya: Egyesített csatornarendszer szétválasztása pályázati lehetőség felkutatása Csatornahálózat kapacitás bővítése és vízzáróvá tétele Fejlesztés iránya: Közelmúltban beépített területekre csapadékvíz elvezetési koncepció készítendő A megoldandó feladatokra vízrendezési terv készítendő Az elöntésekkel veszélyeztetett ingatlanok, lakóterületet védelme, a meglévő árok rendszerek rekonstrukciója Zárt csapadékcsatorna hálózat bővítése azokon a helyeken ahol a nyílt árkos vízelvezetésre nincs lehetőség Felszíni vízfolyások mederkotrása 2007 Vízgazdálkod ás Strandfürdők üzemeltetése (a szolgáltatónál bevétellel részben fedezett szolgáltatás) A korábbi 10 s szerződéses üzemeltetés nem vált be, mert a fejlesztési költségek a szolgáltatás árába nem építhetők be. A megszokott jóléti szolgáltatás színvonalával szemben támasztott jogszabályi és fogyasztói elvárások vélhetően csak kiegészítő gazdasági tevékenységgel együtt valósíthatók meg. A szociális rászorultságot nem a díjban kell megjeleníteni. Fejlesztés iránya: A fejlesztéseket elsősorban üzleti, gazdasági alapon lehet és kell megvalósítani 2007 Hulladékgazd álkodás Köztisztaság (bevétel nélküli szolgáltatás) Hulladékgyűjtő edények közterületi elhelyezése számos problémát von maga után: guberálók tevékenysége, a nem elegendő űrtartalmú edényzetek mellett további konténernyi szemét halmozódik fel. A lakóközösségek, gazdasági társaságok a szemétszállítási díjon kívánnak takarékoskodni, nem veszik igénybe kellő mértékben a rendelkezésre álló szolgáltatást (megfelelő mennyiségű gyűjtőedényzet, a képződött hulladék szükség Fejlesztés iránya: Zárt kukatárolók létesítése vagy a hulladékgyűjtő edényzetek zárhatóvá tétele Az illegális szemétlerakás fokozott ellenőrzése és szigorú szankciók alkalmazása Környezettudatos nevelés médiák bevonásával Hulladékudvarok üzembe helyezése 16
szerinti elszállíttatása stb.). Az illegális hulladéklerakók szaporodása a város egész területén A külterületi ingatlanokon egyre növekszik az állandó lakosok száma, a szemétszállítás nem megoldott (illegális lerakók). Szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezete szemetes A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel 2007 Közlekedési infra Helyi utak, hidak fenntartása (közvetett bevétellel fedezett szolgáltatás) Az úthálózat elöregedett, a. évben megkezdett útfelújítást kedvezően fogadta a lakosság ( a szakmailag alátámasztható jogos igény nagyobb, mint a költségvetés teherbíró képessége) A város több útja teljes felújításra szorul (út alap+burkolat rekonstrukció) amely egyrészt adódik az EU s előírásokból (11.5 t tengelyterhelés elviselése) valamint elsősorban lakóutcáknál az út burkolata oly mértékben tönkrement, ami miatt teljes felújításra szorul A város közterületi járdái és lépcsői felújításra szorulnak A több évtizede megépült lakótelepek komoly problémája a parkolás. Az építés idején meglévő gépjárművek száma a motorizáció fejlődésl többszörösére növekedett és jelenleg is tovább növekszik a lakók összetételének változásával. A közterületek akadálymenetesítését a lakosság kedvezően fogadta, új igények fogalmazódtak meg A város 130 db hídjának fenntartása k óta a festési és kisebb lakatos javítási munka elvégzésére korlátozódott. Az s hídállapot felmérés rámutatott arra, hogy a Szinva és Hejő patak hídjai és mederburkolata részben a nagymértékű nyári esőzések hatására súlyosan megrongálódott. Megállapításra került, hogy a hidak közel egynegyede rendkívül rossz állapotban van, közülük is leginkább a Szinvát keresztező közúti hidak állapota súlyos. A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel 2007 Térszerkezet és területfelhasz nálás. Zöld területek, játszóterek (bevétel nélküli szolgáltatás) Jellemzően a lakótelepeken tapasztalhatók ésszerűtlen és minden szakmaiságot nélkülöző fa és cserje telepítések Parkolók csak a zöldterületek rovására fejleszthetők Sok az elavult, korszerűtlen, balesetveszélyes játszótér EU szabványnak megfelelő játszóparkok építését kedvezően fogadta a lakosság Az elindított fasorifjítási programot a kezdeti kritikák után elfogadta és igényli a lakosság Növekedett a virágfelület és a feltételezéshez képest kevésbé rongálják A működtetés önkormányzati költségvetési támogatást igényel Fejlesztés iránya: Útfelújítások folytatása Intézkedési terv a hídfelújításokra Járda felújítások megkezdése Lakótelepi parkolók bővítése Akadálymentesítés folytatása Fejlesztés iránya: A meglévő, de még javítható eszközök felújítása. Játszóparkok kialakítása a Közgyűlés által elfogadott intézkedési terv alapján. Lakótelepi parkok felújítása, a parkolási igények kielégítésének figyelembe vétell. A meglévő városi zöldfelületek általános állapotának javítása (különös tekintettel a helyi védelem alatt álló területekre, egyedekre), a gondozásba vont területek arányának növelése. Fasorok, zöldsávok felújítása, újratelepítése Helyi jogszabály megalkotása a zöldterületek védelméről, fejlesztéséről. Parkőri létszám fejlesztése, közterület felügyelők és polgárőrök természetvédelmi képzése 17
2007 környezetvéd elem Környezetvédelem megyei jogú Város Közgyűlése 2006 ben fogadta el a város környezetvédelmi programját. A város környezetvédelemmel összefüggő tevékenysége ezen program alapján folyik, s ennek a programnak megfelelően szükséges a további feladatok meghatározása is, ezért a következőkben csak egyes lényeges feladatok kerülnek bemutatásra. Helyzetértékelés A környezetvédelem területén bevezetett preventív eszközök alkalmazása tájékoztatás, felhívás, felszólítás segítette az egyre hatékonyabbá váló védekezést Zaj és hulladékkomandó működése szintén segítette a környezetkárosító tevékenység felkutatását A Szinva szennyező forrásainak felszámolása érdekében született intézkedési terv szerint folytatott tevékenység hatására javult a víz minősége. A Környezetvédelmi és a Hulladékgazdálkodási program tervszerű, folyamatos végrehajtása kedvező eredményeket hozott Fejlesztés iránya: A környezet, természetvédelmi tevékenység során fejleszteni szükséges a környezetvédő és egyéb civil szervezetekkel történő együttműködést. Az allergén növények elleni küzdelemre, valamint az illegális hulladéklerakók felszámolására a jövőben is kiemelt figyelmet kell fordítani. Ezzel összefüggésben növelni kell a preventív eszközök (tájékoztatás, felhívás, felszólítás) alkalmazását. A zajvédelem területén a zajvizsgálati munkacsoport (zajkommandó) tevékenységét az elkövetkező időszakban is célszerű fenntartani, a lakossági zajpanaszok megfelelő kezelése érdekében. Az uniós jogharmonizáció kapcsán megjelenő új jogszabályok figyelembe vétell szükség lehet új helyi zajvédelmi jogszabály megalkotására is. A helyi hulladékgazdálkodási tervben foglalt feladatok végrehajtásának folytatása, koordinálása. A természetvédelem területén szükséges a helyileg védett természeti értékek kezelési terveinek elkészítése, és az abban foglaltaknak megfelelően a helyi értékek megfelelő fenntartása, fejlesztése. A védett értékek bemutatása, a lakossággal való megismertetése. A város képviseletét a hazai és nemzetközi környezetvédelmi rendezvényeken, megfelelően biztosítani szükséges az elkövetkező kben is. A vízvédelem területén folytatni kell a megkezdett kezdeményezéseket (pl. Szinva patak szennyező forrásainak megszüntetése), illetve a környezetjavító tevékenységet lehetőség szerint további területekre is ki kell terjeszteni. A városi környezeti információs rendszert fejleszteni, illetve lehetőség szerint bővíteni szükséges. A megjelenítendő információk körének, valamint a kijelző berendezések számának növelésl érhető el a kívánt cél. 2007 környezetvéd elem 2007 vízgazdálkodá s Levegőtisztaság védelem, klímavédelem A levegőminőséget és a klímaváltozás helyzetét városunkban alapvetően a közlekedés környezeti hatásai befolyásolják, a területen az elkövetkező időszakban a fő hangsúlyt a környezet, illetve klímabarát városi közlekedés megteremtésére, feltételeinek kialakítására szükséges helyezni Vízvédelem, vízgazdálkodás A nyarán bekövetkezett ivóvízszennyezés rámutatott arra, hogy a legfontosabb feladat a vízkészletek, vízbázisok mennyiségi és minőségi védelme. Fejlesztés iránya: A motorizált közlekedés csökkentésére irányuló városi program kidolgozása és megvalósítása. A tömegközlekedési rendszer fejlesztése, vonzerejének növelése Biztonságos kerékpáros városi közlekedés feltételeinek kialakítása (kerékpárutak, kerékpár tárolók) A turisztikailag frekventált területek, illetve a történelmi Belváros gépjármű terhelésének csökkentése (forgalomszervezési intézkedések, parkolási rendszer,stb.) A városban működő ipari üzemek emissziójának csökkentése (a határértéken felül szennyezőkkel párbeszéd kialakítása, kibocsátáscsökkentő megoldások alkalmazásának ösztönzése) Salakhalna felszámolásának ösztönzése, elősegítése A kerti és a közterületi zöldhulladékok komposztálási feltételeinek megteremtése Fejlesztés iránya: a karsztforrások hidrogeológiai védőidomán belül a szennyező források feltárása, megszüntetése a meglévő hévíz kutak hidrogeológiai védőidomának meghatározása, a szükséges védelmi előírások alkalmazása és érvényesítése a városi ivóvízellátás biztonságát szolgáló intézkedések, fejlesztések végrehajtása (ellenőrző beavatkozó rendszer működtetése, 18
folyamatos monitoring, alternatív vízbázisok feltárása, üzembe állítása) az élővizekbe, patakokba történő illegális szennyvízbevezetések, hulladék elhelyezések, illetve egyéb szennyezések feltárása és megszüntetése. a városi szennyvíztisztító telep III. (kémiai) tisztító fokozatának megvalósítása a patakmedrek rehabilitációja a bükki források és a városi patakok ökológiai célú vízmennyiségének biztosítása (vízpótlás) 2007 egészségügy Egészségügyi alapellátás fejlesztése Az egészségügyi alapellátás területén az MVHR Egyesület összefogja a háziorvosokat, ezzel mint érdek képviseleti szervezet egységesen lép fel, esetenként az önkormányzat törekvéseivel szemben is. Az MVHR törekszik a háziorvosi rendelések gazdasági, szakmai szervezésére, az MVHR Kft n keresztül részt vesz a rendelők üzemetetési feladatainak ellátásában. A korábban elgondolt rendelői privatizáció nem vezetett sikerre. Az ügyeleti rendszer átalakítása során a háziorvosok a két kórház területén vesznek részt az ügyeleti tevékenységben. A háziorvosi rendszer nem vett részt azokban a változásokban, korszerűsítésekben, amely az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének, racionalizálásának javulását eredményezik. Fejlesztés iránya: Az MVHR rel folytatott egyeztetések során kidolgozásra került a 4 s alapellátási stratégiai terv, melynek lényeges elemei: Minden beteg (kliens) számára biztosítani a számára szükséges ellátás megfelelő szintű elérhetőségét. Minimum egy telephelyen létre kell hozni a lakosság közeli ellátások fejlesztése céljából az alapellátó központot, amely biztosítja, hogy a beteg(kliens) lakásához legközelebb, a legelérhetőbb szinten jusson megfelelő ellátáshoz, amelyet a magasabb szintű ellátási formák megfelelően támogatnak A szűrőállomás tevékenységére támaszkodva a betegségügyi gondolkodásmódot váltsa fel az egészségközpontú gondolkodásmód, ezzel helyet adva a prevenciós, szűrővizsgálati, életmód terápiás lehetőségeknek Az Egyesített Bölcsődék és Egészségügyi Szolgálatra, a védőnői szolgálatra és az iskola egészségügyre támaszkodva ki kell dolgozni és javítani kell a gyermek ifjúság egészségügyi ellátó rendszer prevenciós és egészségnevelési tevékenységét Lépések történnek a rendelők megfelelő fejlesztésekhez kapcsolódóan koncentrálására, privatizálására 2007 egészségügy Az egészségügyi intézeti szint A kórházaknál az elmúlt kben jelentős fejlesztések történtek, a Semmelweis Kórházban szűrőközpont, sürgősségi állomás kialakítására, pavilonok felújítására került sor. A Diósgyőri Kórházban a háziorvosi ügyelet kialakítása, az ápolási osztály és az idegosztály felújítása történt meg. Jelenleg folyik az intenzív osztály átalakítása, az egynapos sebészet felszerelése. Kihasználva a struktúraátalakítási pályázatot, összevontuk a két kórház sebészeti, szülészeti és neurológiai osztályait. Jelentősen növekedett a kórházak krónikus kapacitása. A kezdeti bizonytalanság után az összevont osztályok megfelelően működnek, az OEP szerződések az új struktúrára megkötésre kerültek. A kórházak felkészültek az új feladatok átvételére Fejlesztés iránya: Az intézeti tagozatban biztosítani szükséges a járó beteg szakellátás jobb kihasználtságát. A városi kórházak új profiljainak kialakítása, az azt képviselő osztályok átvétele, felszerelése, működtetése (tüdőgyógyászat, reumatológia, egynapos sebészet). Az intézeti ellátás optimalizálása, a duplikált területek összevonása, a meglévő szerződéses állomány átvizsgálása, optimalizálása szükséges. A krónikus ellátási formákat rá kell építeni az aktív ellátási formákra, ezzel a betegellátás folytonosságának a biztosítását, a beteg alapellátástól rehabilitációig terjedő egységes szemléletű ellátását meg kell teremteni. A városban lévő egészségügyi intézmények között a rehabilitációs profilok egyeztetése és specializációja szükséges. A szociális és egészségügyi ellátó rendszer között a magas ápolási igényű betegek megfelelő elhelyezésének szervezése, ápolási igények meghatározásával a kliens betegáramlás szervezetté tétele szükséges. Az ellátást kiszolgáló szervezetek koncentrálása, illetve outsoursingban működtetése. 19
2007 egészségügy Területi ellátási kérdések Fejlesztés iránya: A reform következtében az alapellátás újra elnyeri megfelelő Ennek a szervezeti kerete a i modell továbbfejlesztésl helyét az ellátás folyamatában. A prevenciós tevékenység, a az egészségügyi szociális klaszter. A klaszter a Dél Borsodi területen szűrővizsgálatok, az életmód terápia az ellátás alapvető elhelyezkedő egészségügyi, szociális intézmények, szervezetek laza részévé válik. Az egészségügyi és szociális ellátás információit szövetsége, amelyhez gyártók, kereskedők, vállalkozók, oktatási közelíteni szükséges. Az ellátás területi kötöttségét intézmények, tudományos műhelyek is csatlakoznak. A klaszter célja: funkcionális és lakosság közeli elvek alapján kell újragondolni. meglévő erőforrások optimális kihasználása, a beteg és kliens Kapcsolatot kell kiépíteni az ellátáshoz kapcsolódó társ irányítása, az ellátó rendszerek közötti kapcsolat kialakítása. szervezetekkel, vállalkozásokkal, oktatási és tudományos intézményekkel. 2007 Szociális Kistérségi integrált egészségügyi szociális ellátási rendszer A cél a lakosság közelében minél szélesebb körű Fejlesztés iránya: biztonság Az NFT II keretén belül kiemelt terület a kistérségek ellátása. egészségügyi szociális ellátást nyújtani. Kistérségi központok kialakítása az integrált ellátási formák Az ehhez szükséges források pályázhatóak a tervezett szervezése, irányítása, működtetése céljából időszakban. Kidolgozásra kerül ezért a lakosság közeli ellátás Pályázat összeállítása, beadása a projekt befogadása, a pénzügyi nagyvárosi modellje, fejlesztésre a i Kistérség ellátása, támogatás biztosítása céljából. támogatva a Dél Borsodi hasonló szerveződésekkel való együttműködést. 2007 Szociális biztonság Foglalkoztatáspolitikai feladatok népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele az elmúlt kben, évtizedekben, alapjaiban átrendeződött, a foglalkoztatottak száma lényegesen visszaesett, ugyanakkor az inaktívaké és munkanélkülieké megnőtt. on a regisztrált munkanélküliek száma s átlagban 8522 fő, mely 10,3% os munkanélküliségi rátának felel meg. A munkanélküliek számánál is fontosabb annak belső szerkezete, ami jelenleg nem kedvező. A regisztráltak 33% a 8 általánossal, vagy 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel rendelkezik, illetve, a főiskolai, egyetemi végzettségűek aránya 4,7%. A munkaerő piacról egyre inkább kiszorulnak a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességű személyek. Ennek a rétegnek életkori, iskolázottsági, képzettségi, mentális és szociológiai elemzése és folyamatos nyomon kísérése kiemelt feladat kell, hogy legyen, mint ahogy az új készségek elsajátításához a motiváltság megteremtése is, elsősorban a hátrányos helyzetben élők, ezen belül a nők, az 50 év feletti korosztály, a roma népesség körében. Ezen réteg számára kiemelt fontosságú, hogy legalább a közcélú, közhasznú, közmunkaprogramokba bekerüljenek. Ezen rétegek számára fontos, hogy a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők részére biztosítsuk az általános iskolai tanulmányok elvégzését. A munkaerő piaci esélyeiknek növelése érdekében fel kell mérni annak lehetőségét, hogy megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását milyen munkakörökben lehetne megoldani, és milyen szakképzés szükséges azokhoz. E feladat megvalósításához a Munkaügyi Központot, a Családsegítő Szolgálatokat, a kamarákat, foglalkoztatókat be kell vonni Fontos feladat a foglalkoztatást elősegítő pályázati programok megismertetése és népszerűsítése a munkaadók körében. A munkaerő piaci információk gyűjtése és prognózisok készítése, foglalkoztatás elősegítése érdekében szorosabbra kell fűzni az önkormányzat kapcsolatát a munkaerő piaci szereplőkkel: a munkaügyi központtal, a non profit szervezetekkel, gazdasági kamarákkal, a munkaadókkal és szervezeteikkel, a munkavállalók szervezeteivel, a képző intézményekkel. 2007 Szociális biztonság Szociális ellátás Hiányosság ezen a területen, hogy nem sikerült minden olyan szociális szolgáltatást megszervezni, amit kötelezően ellátandó feladatként a Sztv. előír. Ugyanakkor figyelembe v az ellátások iránti igényt, az Önkormányzat saját fenntartásában, valamint ellátási szerződés keretében működtet olyan szociális szolgáltatásokat, melyek nem tartoznak a kötelezően ellátandó feladatai közé. Sőt, létrehozott egy olyan hiánypótló szolgáltatást is, mint az Egészségügyi és Szociális Diszpécserközpont, ami szinte A szociális ellátás területén a törvényi kötelezettség teljesítésén túl elsődleges cél, hogy a város minden lakója számára legyenek elérhetőek olyan ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és a minőségi ellátást biztosítják. További cél, hogy a szociális szféra működése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony Biztosítani kell a i Gyermekvédelmi Központban lévő gyermekotthonok külső telephelyen történő elhelyezését. Új bölcsődei férőhelyeket kell kialakítani, valamint speciális bölcsődei csoportot kell létrehozni a korai fejlesztésre szoruló három n aluli gyermekek számára. A város szociális, család és gyermekvédelmi ellátó rendszerének informatikai adatbázisát, az információk átjárhatóságát biztosítani szükséges. 20