Közgazdaságtan BMEGT30A002 (Mikroökonómia BMEGT30A014) Kupcsik Réka 2016. október 4. 12:15-13:45 E305
Emlékeztető Első zh a 7. héten Az anyaga az 1-5. heteken tanultak Tesztek, számolási feladatok Mikor legyen a konzultáció? 7. hét hétfő, 2016. október 17. 18 óra
Áttekintés Fogyasztó az inputpiacon Jelenérték-számítás Intertemporális választás
Fogyasztó az inputpiacon Szabadidő és munkaidő
Fogyasztói döntések Racionális fogyasztó: lehetőségeihez képest a legjobb döntést hozza Hogyan jusson a fogyasztó jövedelemhez? Munka vagy szabadidő, megtakarítás vagy hitelfelvétel, stb. Mai téma Hogyan költse el a jövedelmét? Fogyasztási döntés elmélete Múlt heti téma
Fogyasztói jövedelem forrásai Honnan származik a fogyasztó jövedelme (m)? maga is termel (elfogyasztja és/vagy értékesíti a megtermelt javakat) munkapiacon értékesíti a munkaerejét (bérjövedelemhez jut) megtakarításait kikölcsönzi (kamat jövedelem), vagy hitelt vesz fel
Fogyasztó az inputpiacon Szabadidő és munkaidő
A fogyasztó a munkapiacon Célfüggvény: U=f(R,C), ahol C a fogyasztás, R a szabadidő Az órák száma, amiről dönt a fogyasztó, rögzített Költségvetési korlát: M wr C wr indulókészlet értéke fogyasztás értéke ((javak+szabadidő) M: nem munkából szerzett jövedelem R: szabadidő Munkaidő: L= R R
Költségvetési korlát és indulókészlet C M wr C wr C M Optimum MRS=w indulókészlet A költségvetési egyenes átmegy az indulókészleten, meredeksége: -w (szabadidő ára) Bér változása: változik a meredekség, a költségvetési egyenes az indulókészlet körül fordul el szabadidő munkaidő
Béremelés hatása 1.Nő a jövedelem (indulókészlet értéke) több szabadidő vásárlása (munkaidő csökken) 2.Drágul a szabadidő kevesebb szabadidő (munkaidő nő) vásárlása munkakínálati görbének lehet pozitív meredekségű szakasza
Jelenérték-számítás Kamat Jelenérték és jövőérték
Jelenérték-számítás Kamat Jelenérték és jövőérték
Kamat A pénz használatának díja ( )
Jelenérték-számítás Kamat Jelenérték és jövőérték
Jelenérték Diszkontálni kell a jövőbeli kifizetéseket Egy időszakkal vissza: PV 0 =X 1 /(1+r) t időszakkal vissza: PV 0 =X t /(1+r) t Különböző időszakbeli kifizetéseket az összegzéshez egy időbe kell számítani
Jövőérték Későbbi időpontra is át lehet számítani a kifizetéseket Egy időszakkal előre: FV 1 =X 0 (1+r) t időszakkal előre: FV t =X 0 (1+r) t Bármely jövőbeli időszakban is összegezhetjük a különböző időpontbeli kifizetéseket
Intertemporális választás Jelenbeli fogyasztás és jövőbeli fogyasztás Kölcsönadás, kölcsönfelvétel
Jelen és jövő Hogyan optimalizáljuk a döntéseinket, ha a következményeik különböző időpontban jelentkeznek? Választás a jelen és jövőbeli fogyasztás között Ha lemondunk a jelenbeli fogyasztási lehetőségünkért - kompenzációt várunk el Különböző időpontban történő költségek és hasznok összehasonlítása: jelenérték vagy jövőérték számítás Két időszakot fogunk figyelembe venni
Intertemporális választás Jelenbeli fogyasztás és jövőbeli fogyasztás Kölcsönadás, kölcsönfelvétel
Intertemporális költségvetési korlát C 2 (1+r)m 1 +m 2 Az indulókészlet jövőértéke C 1 : fogyasztás az 1. időszakban (jelenbeli fogyasztás) C 2 : fogyasztás a 2. időszakban (jövőbeli fogyasztás) m 2 indulókészlet Az indulókészlet jelenértéke p 1 =1+r, p 2 =1 r=kamatláb; P 1 /P 2 =(1+r) Az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége: 1+r m 1 m 1 +m 2 /(1+r) C 1
Intertemporális választás Jelenbeli fogyasztás és jövőbeli fogyasztás Kölcsönadás, kölcsönfelvétel
Intertemporális költségvetési korlát Induló jövedelem: m 1 az első időszak jövedelme m 2 a második időszak jövedelme Ha nincs időszaki megtakarítás vagy kölcsön, akkor c 1 = m 1 az első időszak fogyasztása c 2 = m 2 a második időszak fogyasztása Ha megtakarít az 1. időszakban, akkor m 1 - c 1 az első időszak megtakarítása és c 2 = m 2 + (m 1 - c 1 )(1+r) a második időszak fogyasztása Ha kölcsönt vesz fel az 1. időszakban, akkor c 1 - m 1 az első időszakban kapott kölcsön és c 2 = m 2 (c 1 - m 1 )/(1+r) a második időszak fogyasztása
Intertemporális választás C 2 C 1 < m 1 : a fogyasztó megtakarít az 1. időszakban (kölcsönadó) C 2 C 1 > m 1 : a fogyasztó hitelt vesz fel az 1. időszakban (kölcsönvevő) (1+r)m 1 +m 2 (1+r)m 1 +m 2 C 2 optimum m 2 indulókészlet m 2 indulókészlet C 2 optimum C 1 m 1 m 1 +m 2 /(1+r) C 1 m 1 C 1 m 1 +m 2 /(1+r)
Kamatláb változása a költségvetési egyenes elfordul az indulókészlet körül (1+r )m 1 +m 2 C 2 A kölcsönadó a kamatláb emelkedése után is kölcsönadó lesz C 2 A kölcsönvevő a kamatláb csökkenése után is kölcsönvevő lesz (1+r)m 1 +m 2 (1+r)m 1 +m 2 r >r (1+r )m 1 +m 2 r <r m 2 indulókészlet m 2 C 1 m 1 C 1 m 1 C 1 m 1 +m 2 /(1+r)
További feladatok Tesztek: 20./82., 21./83., 85., 87. És a következő diákon
Bónusz tesztek 1. Tegyük fel, hogy egy munkavállaló nem munkajellegű jövedelme megnő, miközben órabére változatlan. A szabadidőt normál jószágnak tekintve ekkor bizonyosan nem változik meg A. a költségvetési egyenes tengelymetszete. B. a költségvetési egyenes meredeksége. C. a napi munkaidő mennyisége. D. az egyéni munkakínálati görbe. E. egyik előző válasz sem helyes.
Bónusz tesztek 2. A szabadidő és a napi jövedelem terében a költségvetési egyenes meredeksége abszolút értékben A. megegyezik az órabérrel B. megegyezik a szabadidő árával C. megmutatja, hogy mennyi pénzről kell lemondania a fogyasztónak szabadideje egy órányi növelése érdekében D. mindegyik előző válasz helyes E. egyik válasz sem helyes
Feladatgyűjtemény 38./59. József szenvedélyes vitorlázó repülő. Pihenéssel és evéssel naponta 9 órát tölt, a többi időt (15 órát) munkájának és a vitorlázó repülésnek szenteli. A vitorlázó repülésen kívüli jószágokra költött pénze 1000 Ft-jainak számát m-mel, a naponta vitorlázó repülésre fordított óráinak számát v-vel jelölve, hasznossági függvénye: U(v,m)=v*m. Órabérben dolgozik, maga határozhatja meg, hogy napi hány órát szentel a munkájának. Órabére 2000 Ft. A vitorlázó repülő egy órai bérleti díja 1000 Ft. a) Napi hány órát repül József? b) Hány forintos órabér esetén választana napi 7 óra repülést?
Feladatgyűjtemény 38./60. Mutassuk meg, hogy ha egy fogyasztó szabadidőre (mennyiségét jelöljük s-sel) és jövedelemre (mennyiségét jelöljük m-mel) vonatkozó hasznossági függvénye U(s,m)=s*m, és jövedelmet csak munkával tud szerezni, akkor az órabértől független a napi szabadidő mennyisége (maximum 24 óra)! Mekkora ez a napi szabadidő-mennyiség?
Feladatgyűjtemény 38./61. Mutassuk meg, hogy ha egy fogyasztó szabadidőre (mennyiségét jelöljük s-sel, maximális értéke 24) és jövedelemre (mennyiségét jelöljük m-mel) vonatkozó hasznossági függvénye U(s,m)=s*m, és m=m+b (ahol M a munkajövedelme, és B a kötvényei hozamából élvezett napi jövedelme), akkor az órabér növekedésekor növekszik a naponta ledolgozott idő mennyisége! B = 8 és w = 2 esetén mennyi lesz a napi szabadideje?
Bónusz feladat 1. Meló Marci hetente 168 órát oszthat meg szabadidő és munkaidő között. Hasznossági függvénye: U=C*R. Az órabér 10 dollár. Nem munkából származó jövedelemmel nem rendelkezik. a) Mennyi lesz a munkakínálata az adott bér esetén? b) Mennyi lesz a fogyasztása? c) Hogyan változik munkakínálata és heti fogyasztása, ha órabére 15 dollárra nő?
Bónusz feladat 2. Egy munkavállaló napi 18 órát oszthat meg munka és szabadidő között, mivel napi 6 óra alvásra mindenképpen szüksége van. Hasznossági függvénye U=C*R. Órabére 13 euró, de emellett napi 42 euró nem munkából származó jövedelemmel is rendelkezik. a) Hogyan alakul ezen feltételek mellett napi munkaideje és fogyasztása? b) Hogyan változna napi munkaideje és fogyasztása, ha nem munkából származó jövedelme 23 euróval megemelkedne?
Bónusz feladat 3. Feri most kezdte egyetemi tanulmányait, és azon töri a fejét, hogyan egészíthetné ki otthonról kapott kevés zsebpénzét, ami heti 5000Ft. Feri ezért valamilyen álláslehetőség után néz. Tudja, hogy rendszeres elfoglaltságai mellett heti 50 óra szabadideje marad, maximálisan ennyi időt tölthet munkával egy közeli étteremben, ahol 500Ft órabért fizetnek. Ferinek a szabadidőre és fogyasztásra költhető pénzre vonatkozó preferenciáit az U = CR hasznossági függvény fejezi ki. Mennyi munkát vállal, mennyit költ fogyasztásra és mennyi szabadideje marad?
Bónusz feladat 4. Egy fogyasztó induló pénzkészlete: 800 ezer jelenbeli és 1100 jövőbeni pénzegység. A fogyasztó jelenbeli és jövőbeni fogyasztási lehetőségére vonatkozó preferenciáit kifejező hasznossági függvény: U = C 0 *C 1. A piaci kamatláb 10%. a) Határozza meg a tőkepiaci egyenes egyenletét és a megadott feltételek mellett a fogyasztó jelenbeli és jövőbeni fogyasztását! b) Határozza meg, hogy a fogyasztó hitelfelvevő vagy hitelnyújtó, és mennyi hitelt nyújt/vesz fel! c) Hogyan változik a tőkepiaci egyenes valamint a jelen és jövőbeni fogyasztása, ha a kamatláb 20%-ra nő?
Bónusz feladat 5. Szalmaláng úr élete két periódusra oszlik. Az első periódusban 15 millió Ft-ot keres, a másodikban nyugdíjba vonul, és megtakarításaiból él. Hasznossági függvénye: U(C 1,C 2 )=C 1 *C 2. A piaci kamatláb 10%. a) Mennyit fogyaszt, amíg keres, ill. mennyit fogyaszt nyugdíjasként? b) Hogyan változik mindkét időszaki fogyasztása, ha a piaci kamatláb 14%-ra nő?
Bónusz feladat 6. Egy fogyasztó hasznossági függvénye U= C 0 C 12. A jelenbeli jövedelme nincs, a jövőbeni 990 ezer forintra számít. A piaci kamatláb 10 %. a) Határozza meg a megadott feltételek mellett a fogyasztó jelenbeli és jövőbeni fogyasztását! b) Határozza meg, hogy a fogyasztó hitelfelvevő, vagy hitelnyújtó, és mennyi hitelez nyújt/vesz fel!
Bónusz feladat 7. Egy fogyasztó hasznossági függvénye U=C 02 *C 1. A jelenbeli jövedelme 600 ezer forint, a jövőbeni pedig 720 ezer forint. A piaci kamatláb 20%. a) Határozza meg a megadott feltételek mellett a fogyasztó jelenbeli és jövőbeni fogyasztását! b) Határozza meg, hogy a fogyasztó hitelfelvevő, vagy hitelnyújtó, és mennyi hitelt nyújt/vesz fel!
Köszönöm a figyelmet! QA218 Fogadóóra: Kedd 14:30-15:30 Csütörtök 12:30-13:30 reka.kupcsik@gmail.com