Vállalkozási és kereskedelmi alapismeretek I. (Munkajog, marketing, értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során) Modulfüzet tanulók számára Készült a TÁMOP 2.2.3-07-2/2F-2008-0033 támogatásával Összeállította: Kresz Diána Lektor: Szatmáriné dr. Balogh Mária Árpád Szakképzı Iskola és Kollégium -TISZK 2009 1
TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 A MODULFÜZET ALAPADATAI... 4 BEVEZETÉS... 8 HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET?... 9 1. MUNKAJOG... 10 1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés... 11 1.2. Munkavégzés ideje, pihenıidı, szabadság, és a rendkívüli munkavégzés... 20 1.3. A munkáltató és a munkavállaló jogai és kötelezettségei... 32 1.4. Tanári ellenırzés: Munkajog... 41 2. MARKETING... 42 2.1. Maslow féle piramis modell a motivációk hierarchiájáról... 43 2.2. A piac... 49 2.3. A marketing mix... 58 2.4. Piackutatás... 68 2.5. Marketing kommunikáció... 73 2.6. Tanári ellenırzés: Marketing... 80 3. KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI MÓDOK... 81 3.1. Viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során... 82 3.2. Értékesítési módok... 98 3.3. Tanári ellenırzés: Kommunikáció és értékesítési módok... 104 MEGOLDÁSOK AZ ÖNELLENİRZÉSEKHEZ... 105 Megoldás 1.1.1.... 105 Megoldás 1.1.2.... 106 Megoldás 1.2.1.... 108 Megoldás 1.3.1.... 111 2
Megoldás: Jogszabály értelmezés - alapbér, bérpótlék... 112 Megoldás 2.1.1... 113 Megoldás 2.1.2... 113 Megoldás 2.1.3... 113 Megoldás 2.3.1... 115 Megoldás 2.3.2... 116 Megoldás 2.4.1... 117 Megoldás 2.5.1... 118 Megoldás 3.1.1... 120 Megoldás 3.1.2... 120 Megoldás 3.1.4... 120 Megoldás 3.1.5... 120 Megoldás 3.2.1... 121 IRODALOMJEGYZÉK... 123 3
A MODULFÜZET ALAPADATAI SZAKMACSOPORT SZAKMA MODUL Élelmiszeripar Édesipari termékgyártó Vállalkozási és kereskedelmi alapismeretek (Munkajog, marketing, értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során) A modul célja: A modul elvégzése után legyél képes tájékozódni az élelmiszeripari munkajogi szabályozásban és ismereteid alapján tudj dönteni arról, hogy aláírnál-e egy - az élelmiszeriparban gyakran felajánlott - munkaszerzıdést. Tudd felsorolni a munkáltató és munkavállaló jogait és kötelességeit. Legyél képes a marketing jelentıségét és szerepét elfogadni és lehetséges kisvállalkozóként alkalmazni. Legyél képes alkalmazni a bolti eladás során az alapvetı viselkedési és kommunikációs szabályokat. Ehhez kipróbálási lehetıségeket kapsz a modul során. Az értékesítéshez szükséges szóbeli és írásbeli kommunikációs készségeket próbáld ki a gyakorlatban. A modul idıtartama13 óra Bemeneti követelmények: 10. osztály eredményes befejezése 4
1. Munkajog Képzés célja, hogy képes legyél: - megnevezni a munkaviszonyt szabályozó jogforrást. - meghatározni a munkaviszony fogalmát és létesítésének szabályait. - megnevezni a munkaviszony alanyait. - felsorolni a munkavállalás kritériumait és az ahhoz szükséges okmányokat. - ismertetni a munkaszerzıdés alaki és tartalmi követelményeit egy valós munkaszerzıdés alapján. - példát mondani arra, mikor nem megfelelı egy munkaszerzıdés. - eligazodni a jogi forrásanyagok (pl.: Munka Törvénykönyve) alapján a munkában töltött munkaidı szabályai között. - értelmezni a munkarendet és a munkaidı beosztást. - eligazodni a Munka Törvénykönyve pihenıidıre vonatkozó szabályai között. - elmagyarázni a rendes, a rendkívüli, és a fizetés nélküli szabadságok közötti különbséget. - tisztában lenni azzal, hogy melyek a pihenıidı és a szabadság kiadásának alapvetı szabályai. - kiszámolni, hogy mennyi rendes szabadság jár egy évben az életkor függvényében. - ismertetni a rendkívüli munkavégzés fogalmát. - példát mondani arra az esetre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait. - felsorolni a munkáltató jogait és kötelességeit. - lehetséges kisvállalkozóként alkalmazni a munkáltató és a munkavállaló alapvetı jogait és kötelességeit. - foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályt, törvényrészletet értelmezni és tájékozódni az alapvetı munkajogi szabályok között. 2. Marketing Képzés célja, hogy képes legyél: - a szükségleteidet a Maslow-féle piramis modell megfelelı szintjére besorolni és eligazodni a szükségletek szintjei között. - értelmezni a gazdasági javak és a gazdaság kapcsolatát. 5
- a javakat céltudatosan felhasználni. - felidézni a piac fogalmát, bemutatni a piaci tényezıket és azt, hogy milyen kapcsolatban vannak egymással. - tisztában lenni a piaci egyensúly és a piaci verseny fogalmával. - példát mondani a tisztességtelen versenyre, és lesz errıl önálló véleményed. - a marketing mix elemeket felidézni és bemutatni, hogy mire használják azokat. - bemutatni egy termékéletpályát. - marketingtevékenységet rendelni a termékéletpálya különbözı szakaszaihoz. - ismerni a piackutatás fogalmát, célját, jellemzıit, típusait. - csoportosítani a piackutatás módszereit. - piackutatási módszert választani a saját mint lehetséges kisvállalkozó - céljaidra. - ismerni a marketing kommunikáció elemeit. - elmondani a reklám fogalmát, módjait és hatásukat. - ismertetni a közönségkapcsolat fogalmát és típusait. - ismertetni az eladásösztönzés fogalmát és módszereit. - példát mondani személyes eladásra és a típusaira. 3. Értékesítés, viselkedés és kommunikáció a bolti eladás során Képzés célja, hogy képes legyél: - ismertetni a sikeres eladó tulajdonságait, mint például azt, hogy milyen szaktudás, képességek, magatartás, külsı megjelenés, és fejlıdı képesség szükséges az eladáshoz. - bemutatni, hogy milyen szaktudás, képességek, magatartás, külsı megjelenés, szükségesek ahhoz, hogy sikeres legyél az eladótérben. - saját véleményt kialakítani arról, hogy mi okozhat sikertelenséget a kereskedelmi tevékenységben. - ismertetni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat. - felidézni az értékesítés fogalmát és felsorolni az értékesítési módokat. - kiválasztani az értékesítési módok közül azokat, amelyek legjobban megfelelnek az általad mint kisvállalkozó által - forgalmazott áruk jellegének. - Képes leszel megtervezni a bolt elárusító terét és külsı környezetét egy egységes arculathoz igazítva. 6
A modulban alkalmazott értékelési módszerek Számonkérés formája Számonkérések rendszeressége Számonkérés tartalma A tanulók tudásszintjének ellenırzésére szolgáló módszerek Megszerezhetı minısítések A minısítéshez tartozó követelmények A sikertelen teljesítés következménye Röpdolgozat, szóbeli felelet és témazáró dolgozat, értékesítési helyzetgyakorlatban való sikeres szereplés. A modul folyamán, témánként röpdolgozat, fejezet befejezésekor témazáró dolgozat Ismeretek, összefüggések, magatartási formák A tananyagban való elırehaladást mérı egyéni írásbeli dolgozatok, téma kidolgozása átfogó kérdés alapján. nem felelt meg megfelelt közepesen megfelelt jól megfelelt kiválóan megfelelt 50 % alatt, 51%- 63%, 64% 76%, 77% - 88%, 89%- 100% Félévkor elégtelen osztályzat, év végén év ismétlés 7
BEVEZETÉS Kedves Tanuló! A modulfüzet, amit éppen olvasol, a munkajogról, marketing alapismeretekrıl, a bolti eladás során szükséges sikeres kommunikációról és viselkedési szabályokról, valamint, kereskedelmi alapismeretekrıl szól. Ezek a témák a vállalkozás mőködtetése és kereskedelmi tevékenység elméleti és gyakorlati alapjai címő tananyagelemhez kapcsolódnak a gazdálkodás, kereskedelem tanegységen belül. Ebben a modulfüzetben a tanegység egyik feléhez tartozó elméleti ismereteket és gyakorlati feladatokat találsz. A többi elméleti anyagot a tankönyvben találod. Az ehhez tartozó gyakorló feladatok pedig a modulfüzet II.- ben vannak. Szükséged lesz egy füzetre, amibe a modulfüzetben levı Feladatokat el tudod végezni. Az Elmélet részek tartalmazzák és magyarázzák azokat az ismereteket, amik megértése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az adott témát sikeresen feldolgozzuk. A Fontos jelöléssel ellátott részek röviden összefoglalják ez elıtte levı elméleti ismereteket. Ezek ismerete és megértése, visszaidézése és bemutatása szóban vagy írásban az elégséges szint elérésének feltétele. Érdekességeket is találsz, amelyek az elızıekhez kapcsolódó kiegészítı információkat tartalmaznak azok számára, akiknek megmozgatta a fantáziáját az adott téma. Minden téma végén találsz Önellenırzési feladatokat, amelyek segítenek letesztelni tudásodat az adott témában. Az önellenırzési feladatokhoz megoldó kulcs is készült, ezt a füzet végén találod. Jó munkát és tanulást! 8
HOGYAN HASZNÁLD A MODULFÜZETET? A tanulás során a modulfüzetben az alábbi ikonokkal fogsz találkozni, amelyek jelentése a következı: Feladat: Végezd el a kapott instrukció alapján a feladatot! A legjobban akkor tudsz tanulni, ha ezt egy tevékenység végzése során teszed. Ilyenkor jegyzed meg az információkat a legjobban, és ilyenkor emlékszel rájuk a leghosszabban. Elmélet: A tanuláshoz legfontosabb elméleti tudnivalókat a lehetı legrövidebb formában foglaltam össze. Érdekesség: Olyan információt, vagy történetet, adatot, stb. jelez az ikon, amelyrıl azt gondoltam, hogy esetleg érdekelni fog. Fontos: Az Elmélet rövid címszavas összefoglalását tartalmazza. Ezt a vázlatot mindenképpen meg kell tanulnod, ha teljesíteni akarod a tantárgyi követelményeket. Önellenırzés: A ceruza jelnél ellenırizd tudásodat. Végezd el az önellenırzés feladatait. Az eredményt megnézheted a modulfüzet 106. oldalától kezdve. Párosan végzendı feladat: A feladat elvégzéséhez szükséges, hogy válassz magadnak egy társat. Ketten könnyebben megbirkóztok a feladattal. Nézz utána! Ez a jel arra buzdít, hogy önállóan, otthon, vagy akár az iskolában utánanézz valaminek az interneten, újságokban, TV-ben, könyvekben, könyvtárakban, az ÉLETBEN, stb., ott, ahol a legjobb eredménnyel tudsz keresni. Csoportosan végzendı feladat: A tanár útmutatásai alapján alakítsatok tanulócsoportokat! Ezeket a feladatokat a csoport tagjainak közösen kell elvégezniük. 9
1. MUNKAJOG Jelenleg tanulói jogviszonyban vagy, vagyis iskolába jársz. Ezt a közoktatási törvény írja elı neked, hogy tanköteles vagy 18 éves korodig. A tankötelesség pontosabban annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) Most viszont nem a meglévı jogviszonyodról lesz szó, hanem arról, ami ez után fog következni. Tanulni fogsz a munkaügyi kérdésekrıl, mint például arról, hogy mik lehetnek a munkavállalás feltételei, milyen jogok illetnek meg (mit tehetsz meg), és mire kötelezhetnek titeket (mit vagy köteles megtenni) egy munkahelyen. Ezekre vannak szabályok, amik mindenkire vonatkoznak. Ilyen szabály például a következı: nıt és fiatal munkavállalót nem szabad olyan munkára alkalmazni, amely testi alkatára, illetve fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Kambodzsa egyik legnagyobb téglagyárában (képünkön) 90 százalékban 8-10 éves gyerekek dolgoznak. Forrás: Ács Gábor, Magyar Rádió Magyarországon a fenti a kép nem készülhetne el így. A munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat a Munka Törvénykönyve szabályozza, amely tiltja a 16 éven aluli gyermekek foglalkoztatását, ráadásul olyan munkakörben, ami a fejlettségükre hátrányos következményekkel járhat. A törvények elıírásai mindenki számára kötelezıek. A szabályok nem ismerése senkit sem mentesít a betartásuk alól. Aki az elıírásokat megszegi azt a Munkaügyi Bíróság szankcionálja, vagyis pénz vagy börtönbüntetésre ítéli. Ha a Munka Törvénykönyvének a tartalma részletesen is érdekel, letöltheted a következı internetes oldalról: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200022.tv&kif=tank%f6teles#xcel 10
A fejezet fıbb témakörei: 1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés 2. A munkavégzés ideje, a pihenıidı, rendkívüli munkavégzés 3. A munkaadói és munkavállalói jogok és kötelezettségek 1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: - Meg tudod nevezni a munkaviszonyt szabályozó jogforrást. - Meg tudod határozni a munkaviszony fogalmát és létesítésének szabályait. - Meg tudod nevezni a munkaviszony alanyait. - Fel tudod sorolni a munkavállalás kritériumait, okmányait, igazolványait. - Ismertetni tudod a munkaszerzıdés alaki és tartalmi részeit egy valós munkaszerzıdés alapján. - Példát tudsz mondani arra, mikor nem megfelelı egy munkaszerzıdés. A munkaviszony létesítésének szabályai Magyarországon a versenyszférában a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat a 1992. évi XXII. Törvény szabályozza, amit a Munka Törvénykönyvének nevezünk. Ezt rendszeresen módosítják, frissítik a kornak megfelelıen, ezért érdemes rendszeresen követni a legfontosabb változásokat. A munkaviszony tehát egy jogviszony (hasonlóan a tanulói jogviszonyhoz), ez azonban a munkavégzésre irányul, a munkáltató és a munkavállaló hozza létre. A munkáltató és a munkavállaló alkotják a munkaviszony alanyait. - Munkáltató: aki a munkáltatói jogkört gyakorolja, vagyis az a személy vagy szerv, aki a munkahelyen jogosult a munkavállalók felvételére és elbocsátására. - Munkavállaló: aki a munkahelyen ellenérték fejében felettese irányítása szerint munkát végez. A munkavállalásnak vannak feltételei, amelyek meglétét okmányokkal vagy igazolásokkal kell alátámasztani. Ezeket a következı táblázat tartalmazza: 11
Az elsı munkavállaláshoz szükséges okmányok : A tankötelezettség megszőnésérıl szóló igazolás, amennyiben nem sikerül bizonyítványt szerezni Iskolai végzettséget igazoló okmány, bizonyítvány Személyi igazolvány Hatósági bizonyítvány, vagy hétköznapi nevén Társadalombiztosítási kártya (TB kártya) Adóigazolvány, amelyben szerepel az adóazonosító jel Elızetes munkaköri orvosi alkalmassági vélemény a személyi munkaköri alkalmassági vizsgálat alapján Záradékolt magán nyugdíjpénztári tagságot igazoló okirat Bankszámlaszámot tartalmazó dokumentum (szerzıdés, vagy havi egyenleg) Kiállítja: Iskola igazgatója Iskola Okmányiroda Okmányiroda Adó- és Pénzügyi Ellenırzési Hivatal (APEH) Foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ahol van, üzemorvos Magánnyugdíjpénztár (Önálló szervezet, ami Bankhoz vagy Biztosítóhoz kapcsolódik) Bank (szabadon választható) Élelmiszeriparban kötelezı Elızetes személyi higiénés alkalmassági vizsgálati eredmény Foglalkozás-egészségügyi orvos, vagy ahol van, üzemorvos Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat azt a célt szolgálja, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy, fertızı megbetegedése mások egészségét ne veszélyeztethesse. A vendéglátótermék elıállításában, forgalmazásában részt vevıknek minimumvizsgát kell tenniük, amely áll: - közegészségügyi, - élelmiszer- higiéniai, - minıségbiztosítási és - környezetvédelmi vizsgából, amelyet le kell tenniük a munkába lépést követıen 30 napon belül. A szakirányú végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkezık mentesülnek ez alól. Azonban mindenkire vonatkozik, hogy 5 évente a vizsgát újra le kell tenni. 12
Az alkalmazottat a munkakörével kapcsolatos szakosított képzésben kell részesíteni. A szakképzetlen személyeknek 5 évenként tanfolyamon kell részt venniük, amelynek szervezése a munkáltató feladata. Az élelmezési létesítményt vezetı vendéglátónak, köz-étkeztetıknek emelt szintő tanfolyami anyagot kell elsajátítania. Az oktatás- és vizsgaszervezés költségeit a munkáltató viseli. A minimumvizsga lebonyolításáról és a továbbképzésrıl az ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat) gondoskodik. Jó, ha van START kártyád, mert könnyebben el tudsz helyezkedni! A munkaadó meghatározott ideig járulék kedvezményben részesül, ha START kártyás munkaerıt vesz fel. START kártya Kiállítja: Munkaügyi Kirendeltség A munkaszerzıdés A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre függetlenül attól, hogy fizikai, szellemi, vagy kevert munkakörrıl van szó. A munkaszerzıdést írásba kell foglalni. A munkaszerzıdés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerzıdés érvénytelenségére csak a munkavállaló - a munkába lépést követı harminc napon belül - hivatkozhat. Tehát minden munkahelyen a kisegítımunkástól az ügyvezetı igazgatóig mindenkinek van munkaszerzıdése. A munkaszerzıdésben kötelezı írásban rögzíteni a következıket: személyi alapbér, a munkakör megnevezése, a munkavégzés helye. A munkaszerzıdés megkötésével egyidejőleg a munkáltató a munkavállalót tájékoztatni köteles a következıkrıl: a) az irányadó munkarendrıl, b) a munkabér egyéb elemeirıl, c) a bérfizetés napjáról, 13
d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve f) a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idı megállapításának szabályairól, g) arról, hogy a munkáltató kollektív szerzıdés hatálya alá tartozik-e, vagy sem, h) a munkáltatónál képviselettel rendelkezı szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a munkáltatónál mőködik-e üzemi tanács (központi üzemi tanács, üzemi megbízott). A munkaviszony ideje és a próbaidı A munkaviszony létrehozható határozott és határozatlan idıre. A határozott idıre szóló munkaviszony idıtartama az öt évet nem haladhatja meg. Ez azt jelenti, hogy legfeljebb 5 évet szabad leírni a határozott idıre szóló szerzıdésben. Ennél kevesebb idı természetesen lehet, nem csak év, hanem akár hónap is. Ez a munkáltatótól függ. A határozott idejő munkaviszony határozatlan idejővé alakul, ha a munkavállaló az idıtartam lejártát követıen legalább egy munkanapot közvetlen vezetıje tudtával tovább dolgozik. A munkaviszony ha nincs határozott idejő kikötés határozatlan idıtartamra jön létre. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó addig dolgozik a munkahelyen, amíg fel nem mond, vagy neki fel nem mondanak, illetve ha közösen meg nem egyeznek a munkaviszony megszüntetésérıl. A munkaszerzıdésben a munkaviszony létesítésekor próbaidı is kiköthetı. A próbaidı kikötése nem kötelezı, idıtartama maximum 3 hónap lehet. A felek ennél rövidebb próbaidıt is megállapíthatnak. Ha már megállapodtak, próbaidı hosszának növelése tilos. A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél indoklás nélkül megszüntetheti. 14
A fiatal munkavállaló Munkaviszonyt munkavállalóként az létesíthet, aki tizenhatodik életévét betöltötte. A munkaviszony szempontjából fiatal munkavállalónak számít az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. Munkaviszonyt létesíthet a tizenötödik életévét betöltött, általános iskolában, szakiskolában, középiskolában nappali rendszerő képzés keretében tanulmányokat folytató tanuló az iskolai szünet alatt. (Ezt nevezik nyári munkának a köznyelvben.) Feladat: Olvasd el a következı törvény idézetet a munkavállaló kártérítési felelısségérıl! Közösen beszéljük meg, hogy mit jelent az idézet! A munkavállaló kártérítési felelıssége 166. (1) A munkavállaló a munkaviszonyából eredı kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. (2) A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. 167. (1) Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg. (2) Kollektív szerzıdés vagy munkaszerzıdés a károkozás, illetve a károkozó körülményeire, így különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára, valamint a munkavállaló beosztására tekintettel a kártérítés mértékét az (1) bekezdéstıl eltérıen is szabályozhatja. (3) A kártérítés mértékét a munkaszerzıdés legfeljebb másfél havi, a kollektív szerzıdés legfeljebb hat havi átlagkeresetig határozhatja meg; ettıl érvényesen eltérni nem lehet. (4) Gondatlan károkozás esetén is teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtıje és ellenıre a számfejtés körében elıidézett vagy az ezzel összefüggı ellenırzés elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével okozott kárért. 15
Fontos! A versenyszférában a munkaviszonyt szabályozó jogforrás az 1992. évi XXII. Törvény szabályozza, amit a Munka Törvénykönyvének nevezünk. A munkaviszony munkaszerzıdéssel jön létre, amit mindig írásba kell foglalni. A munkaviszony létrehozható határozott (maximum 5 év) és határozatlan idıre. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaszerzıdés kötelezı tartalmi elemei: - személyi alapbér, - a munkakör megnevezése, - a munkavégzés helye. A munkáltató köteles szóban tájékoztatást adni: a) az irányadó munkarendrıl, b) a munkabér egyéb elemeirıl, c) a bérfizetés napjáról, d) a munkába lépés napjáról, e) a rendes szabadság mértékének számítási és kiadási módjáról, f) a felmondási idı megállapításának szabályairól, g) arról, hogy van-e kollektív szerzıdés a munkáltatónál, h) a szakszervezet megnevezésérıl, illetıleg arról, hogy a van-e üzemi tanács a munkáltatónál. A próbaidı tartama maximum 3 hónap. Gondatlan károkozás esetén kártérítést kell fizetni! 16
Önellenırzés: 1.1.1. A munkaviszony létesítésének szabályai és a munkaszerzıdés Füzetedbe válaszolj egy-egy mondattal a következı kérdésekre! Válaszaidat írd a füzetedbe! 1. Hogy hívják azt a munkaviszonyt szabályozó jogforrást, amelyet a versenyszférában alkalmaznak? 2. Mi a munkaviszony fogalma? 3. Minek útján jön létre a munkaviszony? 4. Kik a munkaviszony alanyai? 5. Milyen okmányokat, igazolásokat kell magunkkal vinni, ha az élelmiszeriparban kívánunk elhelyezkedni? Sorold fel! 17
Önellenırzés 1.1.2. Ismertesd a mellékelt munkaszerzıdés alapján a dokumentum tartalmát! MUNKASZERZİDÉS Határozatlan idıre Amely létrejött egyrészt.., (cím:..,asz:... továbbiakban: Munkáltató) mint munkáltató, másrészt: 1. A felek megállapodnak abban, hogy -tól, határozatlan idıre szóló munkaviszonyt létesítenek. 2. A felek nap próbaidıt kötnek ki. A próbaidı alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti. 3. A munkavállaló munkaköre: 4. A munkavállaló munkavégzésének helye:. 5. Közvetlen munkahelyi felettese, a munkáltatói jogok gyakorlója:.. 6. A munkavállaló személyi alapbére: Bruttó Név: Születési neve: Születés helye és ideje: Anyja neve: Állandó lakhelye: Adóazonosító száma: TAJ száma: Magánnyugdíjpénztár azonosító száma és a tagsági.. szám:.. Ft/hó, azaz Ft/hó. 7. A heti munkaidı:. óra. 8. A munkavállaló a kiadott munkarend szerint munkavégzésre osztható be, a munkáltató a pihenıidıt részben, vagy egészben havi összevontan adhatja ki. 9. A munkavállaló esetenként rendkívüli munkavégzésre osztható be, amelyért a munkáltató elsısorban szabadidıt biztosít. 10. A felek megállapodnak abban, hogy a munkavállaló kártérítési felelıssége gondatlan károkozás esetén havi átlagkeresete 150%-ig terjed. Szándékos károkozás esetén a kár teljes összegő megtérítésével tartozik. 11. A munkavállaló a szakhatósági elıírásokat megismerte, egyben tudomásul veszi, hogy amennyiben a szakhatósági ellenırzés során mulasztást követ el, és ebbıl a munkáltatójának bírság, anyagi hátránya keletkezik, úgy a munkáltató jogosult a kárigényét a munkavállalóval szemben érvényesíteni. 12. A munkavállaló további munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak a munkáltatónak történı bejelentés után létesíthet. 13. A munkavállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a feladatkörébe tartozó munkát legjobb tudása szerint elvégzi a kapott utasításokat maradéktalanul teljesíti, a munkáltató tulajdonait megvédi, munkáját és az azzal összefüggı cselekedeteket az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés szabályainak megtartásával végzi. Károkozás, vagy munkafegyelem megszegése esetén felelısséggel tartozik. 14. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy a munkavégzése során tudomására jutott valamennyi tény, adat, információ a munkáltató tulajdonát képezi, azt harmadik személynek csak a munkáltató elızetes írásbeli hozzájárulásával adhatja át. 15. A munkavállaló tudomásul veszi, hogy ha a munkaviszonyát nem a Munka Törvénykönyve elıírásai szerint szünteti meg, vagyis a felmondást írásba kell foglalni, a felmondási idıt le kell dolgozni, a munkakört, eszközöket, anyagokat hiánytalanul át kell adni, akkor a munkáltató az Mt. 101. (1) bekezdése alapján a munkavállaló felmondási idıre járó átlagkeresete erejéig kártérítést kérhet. Tudomásul veszi továbbá, hogy a munkáltató az Mt. 101. (3) bekezdése alapján a munkavállaló jogellenes munkaviszony-megszüntetésébıl eredı valamennyi kárigényét érvényesítheti. 16. A munkaszerzıdésben nem szereplı kérdésekben a Munka Törvénykönyve vonatkozó szabályozása az irányadó... munkáltató munkavállaló 18
Keresd meg a kötelezı részeket a szövegben és jelöld! 1. személyi alapbér 2. munkakör 3. munkavégzés helye Keresd meg a következı részeket és jelöld ıket! A: próbaidı kikötése B: munkavállaló kártérítési felelıssége C: felmondási idı D: jogszabály hivatkozás E: a munkavállaló adatai F: üzleti titok G: aláírások H: szakhatósági ellenırzés APEH, Fogyasztóvédı, ÁNTSZ, AÉEÁ I: felelısségvállalás J: pihenıidı K: heti munkaidı L: a munkavállalói jogok gyakorlója M: rendkívüli munkavégzés N: a munkavégzés ideje Szerinted mikor nem megfelelı a munkaszerzıdés? Támaszd alá véleményedet konkrét példával! A füzetedbe dolgozz! 19
1.2. Munkavégzés ideje, pihenıidı, szabadság, és a rendkívüli munkavégzés A tanulási feladatok elvégzése után képes leszel a következıkre: - Tudni fogod mennyi a munkában töltött idı. - Képes leszel értelmezni a munkarendet és a munkaidı beosztást. - El fogsz tudni igazodni a Munka Törvénykönyve pihenıidıre vonatkozó szabályai között. - El fogod tudni magyarázni a rendes, a rendkívüli, és a fizetés nélküli szabadságok közötti különbséget. - Tisztában leszel a pihenıidı és a szabadság kiadásának szabályaival. - Ki fogod tudni számolni, hogy mennyi rendes szabadság jár egy évben az életkor függvényében - Tisztában leszel a rendkívüli munkavégzés fogalmával. - Képes leszel törvényrészletet értelmezni. - Tudni fogsz példát mondani arra az esetre, amikor a munkaadó megsértette a munkavállaló jogait. Feladat: Szomszédoddal írjátok le a füzetetekbe: Egy hétben hány óra van? Hány nap van egy évben? Hány hét van egy évben? Egy évben hány hétvége van? Soroljátok fel, mik az ünnepek (családi, vallási és nemzetiek)! Jelöljétek, melyek azok, amelyek egyben munkaszüneti napok is! 20
Munkaszüneti napok Egy évben 365 nap van, ami 52 teljes hetet és 1 napot jelent. Szökı években, vagyis a 4-el osztható években a 366 nap van úgy, hogy a február nem 28, hanem 29 napos lesz. A dolgozót heti 2 pihenınap illeti meg, amibıl az egyiknek vasárnapra kell esnie. Egy évben 52 hétvége, vagyis 104 pihenı vagy munkaszüneti nap van. A pihenı napok részben vagy egészben össze is vonhatóak - 2 hetente - ha a kollektív szerzıdésben a felek megállapodnak havonta - idénymunkánál, ha a felek külön megállapodnak 2 havonta Ha a kollektív szerzıdés máshogy nem rendelkezik 6 nap munkavégzést követıen 1 pihenınap kiadása kötelezı, ami nem vonható össze. Ha a felek kollektív szerzıdésben megállapodnak, részben vagy egészben pihenınap összevonást lehet végezni a következı esetekben: - készenléti jellegő munkakörben - megszakítás nélküli munkakörben - többmőszakos munkarendben foglalkoztatottak esetében - idénymunkát végzık esetében. A munkavállalót hetenként két pihenınap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a pihenınapnak havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell esnie. Munkaidıkeret a munkavégzés kezdı és befejezı idıpontját meg kell határozni és errıl a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Írásbelinek minısül, ha a munkáltatónál a helyben szokásos módon közzéteszik. 21
A heti pihenınapokon kívül vannak más munkaszüneti napok is. Ezek a következık: Jan 1. Március 15. Húsvét hétfı, mozgó ünnep Május 1. Pünkösdhétfı, mozgó ünnep Augusztus 20. Október 23. November 1. Mindenszentek napja December 25-26. Újév Nemzeti ünnep Egyházi ünnep A munka ünnepe Egyházi ünnep Az államalapítás ünnepe Nemzeti ünnep Egyházi ünnep Karácsony Tehát egy évben attól függıen, hogy a munkaszüneti napokból hány esik hétvégére körülbelül 254 napot dolgozunk. Egy hétben 168 óra van, ebbıl ha napi 8 órát dolgozunk vagyis teljes munkaidıben, akkor minimum 40 órát töltünk munkával. A heti munkaidı maximum 48 óra lehet egy héten. (Napi 12 óra munkavégzés 4 alkalommal egy héten.) Készenléti jellegő munkakörökben maximum 72 óra lehet hetente. (Napi 24 óra készenlét hetente 3 alkalommal.) Rendkívüli munkavégzésnek számít, ha: a) a munkaidı-beosztás szerinti napi munkaidıt meghaladja a munkavégzés, b) ha a munkaidıkereten felül kell dolgoznia, c) ha a pihenınapon vagy munkaszüneti napon történik a munkavégzés, d) ha ügyeletben van, e) ha a készenléti idıben kell munkát végeznie. Munkarend: A munkáltató állítja össze, ez egy olyan szabályzat, ami a dolgozók foglalkoztatásának általános alapelveit, tartalmazza. Napi munkaidı beosztás: Csak a munkáltató állíthatja össze a munkarend szabályainak megfelelıen. Általában táblázatos formájú dokumentum, ami tartalmazza, hogy melyik napokon mely idıben kell a munkavállalóknak munkaidejüket letölteni. 22
Feladat: A táblázatban néhány példát találsz a különbözı munkaidı beosztásra. Egy pékségben munkáltató vagy. Állítsd össze a munkaidı beosztást a munkarend szabályai alapján. Megoldásaidat írd a füzetedbe! NÉV Munkakör Mőszakok száma Kezdés idıpontja Befejezés idıpontja Sasvári Gizella adminisztrátor 1 mőszak 08.00 16:00 Tóth Gergely dagasztó 2 mőszak 06:00 14:00 Varga Zoltán dagasztó 2 mőszak 14:00 22:00 Horváth Éva táblás 3 mőszak 06:00 14:00 Ádám László táblás 3 mőszak 14:00 22:00 Simon Gábor táblás 3 mőszak 22:00 06:00 Munkarend szabályok: - napi munkaidı maximum 8 óra. - A dolgozók 1-2 és 3 mőszakos munkarendben dolgoznak a munkakörüknek megfelelıen. - A munkaközi szünet 20 perc. - Az adminisztrátor 09:00-kor kezd, a dagasztók: 03:00-kor, a táblások: 05:00- kor, a fánk készítık: 07:00-kor. Munkakör adminisztrátor dagasztó dagasztó táblás táblás táblás fánk készítı fánk készítı fánk készítı Mőszakok száma 1 mőszak 2 mőszak 2 mőszak 3 mőszak 3 mőszak 3 mőszak 3 mőszak 3 mőszak 3 mőszak 23
Feladat: Törvényrészlet értelmezése a pihenıidırıl Olvasd el a következı törvényrészletet! Beszéljük meg közösen, mirıl szól a törvényidézet, majd készíts rövid jegyzetet a tartalmáról a füzetedbe! A pihenıidı 122. Ha a beosztás szerinti napi munkaidı vagy a rendkívüli munkavégzés idıtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggı munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidı alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes idıtartama az egy órát nem haladhatja meg. Munkaközi szünet A munkavállalók nem tudnak 8 órán keresztül folyamatosan dolgozni, munkaközi szünetre is szükségük van, ami az étkezés és egyéb szükségletek elvégzésére szolgál és kisebb pihenés lehetıségére nyújtja. Ahogy a törvényrészletben is olvashattad, 8 óra esetén ez legalább 20 perc. Minden megkezdett 3 óra után további 20 perc jár, ami kétszer ismétlıdhet meg, vagyis maximum 12 órát dolgozhat egy nap, amibıl minimum 1 óra szünet kell, hogy legyen. A munkaközi szünet idıtartama legalább 20 perc. Ez a rövid pihenıidı elsısorban az étkezés, a napi munkavégzés közben. Nézz utána! Mit jelent a pihenınap összevonás kifejezés? 24