2013 október 28. Flg 0 Értékelés kiválsztás értékelve Mérték Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Telnek-múlnk z évek, egyre többet tudunk z 1956-os forrdlomról, de még mindig nem tudunk mindent. Például z sem ismert szélesebb közvélemény előtt, hogy kik voltk, pontosbbn kik lehettek szbdsághrc első kton áldozti, s miért kellett meghlniuk. A sortűz története ngyon bonyolult, Egy érdekes és újbb változt szerint zt Szerov tábornok, KGB vezetője robbntott ki. 1. oldl (összes: 5)
Ngyon bonyolult például prlmenti sortűz története is, egy érdekes és újbb változt szerint Szerov tábornok, KGB vezetője robbntott ki zzl, hogy dühében figyelmeztető lövéseket dott le levegőbe, és ezután szólltk meg fegyverek. Telnek-múlnk z évek, egyre többet tudunk z 1956-os forrdlomról, de még mindig nem tudunk mindent. Például z sem ismert szélesebb közvélemény előtt, hogy kik voltk, pontosbbn kik lehettek szbdsághrc első kton áldozti, s miért kellett meghlniuk. Jilek Pál ktonái hdngy november 2-i temetésén (Reprodukció: Kövesdi Andre) Sárosi Imre budpesti fitlembert érettségi után behívták ktonánk. Ahogy mondni szokták, ide került főváros közelébe, Budkeszire, 1956-bn z ottni hírdóslktnyábn teljesített szolgáltot 102. rádiófelderítő ezrednél. Bár tisztekért kkoribn sem rjongtk sorktonák, Sárosi szkszprncsnokát, Jilek Pál hdngyot szerették z emberei. Huszonhárom éves volt kkor, egykorú ktonáivl, minden gondjukt-bjukt megértette, igyekezett gondoskodni róluk. Ne feledjük, zokbn z években járunk, mikor egyszerű kubikosok is tisztek lehettek egyik npról másikr, s egy-egy ilyen embert könnyen összezvrt gyors felemelkedés, hirtelen kpott htlom. Ez már z úgynevezett Horthytlnított hdsereg, pontosbbn néphdsereg volt, jóllehet nem mgyr népé, sokkl inkább szovjet birodlomé. Így is tervezték feldtit. Megszóllt géppusk Amint kitört forrdlom, Jilek hdngy szkszát benne Sárosi Imrével berendelték Budpest belvárosáb, főpost védelmére. A főpost jelentősége többek között bbn állt ekkor, hogy itt 2. oldl (összes: 5)
bonyolították le és ellenőrizték z ország nemzetközi telexforglmát. Ezt kellett védeniük budkeszi hírdósoknk. (Nem mellesleg telex diplomácii és ktoni kommunikáció egyik legfontosbb eleme volt zokbn z évtizedekben.) A ktonák z előírt rutin szerint töltötték z időt főpostán, 1956. október 25-én zonbn Jilek hdngy úgy htározott, hogy néhány emberével együtt felmegy ellátmányért budkeszi lktnyáb. Az ellátmány itt nyilvánvlón élelmiszert jelenthetett elsősorbn. Lőszert semmiképpen sem, hiszen főpost védelmében nem keveredett tűzhrcb z egység. A hírdósok egy dzsippel kptttk felfelé lktnyájuk irányáb Budkeszi úton, mikor z úgynevezett Mnrézánál, mi kkor már htárőrség bázis volt, hirtelen géppusktüzet kpott z utó. Sárosi Imre nem volt ott, ő csk utólg, bjtársk és tnúk elmondás lpján rekonstruált történéseket. Ezek szerint kocsi felborult, két hírdós, Tkátsy György hdngy és Kr Károly honvéd zonnl meghlt, Jilek hdngyot pedig súlyos fejsérüléssel kórházb vitték, de csk néhány npot élt már. Ők voltk forrdlom első kton áldozti A mi npig sem tisztázódott, mi történt tuljdonképpen z egykori Mnrézánál, vgyis Budkeszi út és Lbnc út srkán október 25-én. Annyi bizonyos, htárőrök ellen senki sem indított eljárást. Kellett, hogy legyen zonbn vlmilyen vizsgált, mert született egy hivtlos verzió, mely szerint ktonák dzsipje nem állt meg htárőrök felszólításár, ezért lőttek rá. Sárosi Imre úgy emlékszik, z egész hírdóslktny megdöbbent és felháborodott z eseten. Egy civil tnú felment lktnyáb, s mindent elmondott hírdósoknk, mit látott. Szerinte nem volt semmiféle felszólítás sem, jött z utó, s mint Mnréz vonláb ért, zonnl tüzet kpott. Két további, kocsibn ülő kton túlélte z incidenst, ők is zt állították: nem volt felszólítás, nem volt megállítás. Sárosi Imre október 28-án került vissz Budkeszire z egységével főpostáról. Ő csk nnyit tud z utólgos elbeszélések lpján, hogy z eset után egy csoportnyi kton meglátogtt Mnrézánál htárőröket. Hogy ebben szerepet kptk-e fegyverek, kárcsk levegőbe lövöldözés erejéig is, erről m még nem lehet tudni. Akik vizitelni voltk, zok mindenesetre hllgttk. A dühös Szerov tábornok Lehetetlen nem észrevenni furcs egybeesést. Az eset ugynis október 25-én történt, vgyis prlmenti sortűz npján. A kuttások mi állás szerint Kossuth téren egy orosházi htárőregység is jelen volt, s tüzet nyitott szovjet hrckocsikr, illetve z zok körül tömörülő civilekre. (A sortűz története ngyon bonyolult. Egy érdekes és új verzió szerint Szerov tábornok, KGB vezetője robbntott ki konkrétn. Szemlét trtott Kossuth téren, s mikor észrevette, hogy Prlment előtt álló szovjet hrckocsik személyzete civilekkel brátkozik, dühében figyelmeztető lövéseket dott le levegőbe. Erre szólltk meg ztán egymás után tér körül fegyverek.) Egyes kuttók úgy tudják, hogy pártközpont ez ott volt kkor Kossuth térnél, z Akdémi utc 17.-ben védelmére is érkezett egy htárőr legység erősítésként. Vlmilyen okból kifolyólg véletlen vgy félreértés? ezek htárőrök pártközpontbn trtózkodó kék ÁVH-sokkl és szovjet ktonákkl keveredtek tűzhrcb. És ztán jött másnp, zz október 26., mosonmgyróvári sortűz npj. Ott szintén htárőrök lőttek. Hogy milyen prncs volt htárőrségnek, s volt-e egyáltlán konkrét prncs, utsítás kibontkozó események közepette, zt nem tudni. A Mnrézánál történt eset, de Kossuth téri események is zt bizonyítják, hogy léteznie kellett ezekben npokbn vlmilyen ktivizáló ukáznk, mely itt is, ott is bevtkozásr késztette htárőröket. (Egy pécsi htárőregység is megjelent forrdlom idején fővárosbn, de zt ztán visszküldték z állomáshelyére.) Lehet, hogy zok kuttók sem járnk messze z igzságtól, kik úgy vélik, megosztottk voltk fegyveres erők. Azz honvédség inkább reformerek, értsd Ngy Imre-csoport, mjd pedig felkelők felé húzott, belügy ennek része volt zöld ÁVH, vgyis htárőrség is pedig keményvonlsok irányítás ltt mrdt. A fegyveres erők megosztás egyébként szovjet recept. A belügyi és ktoni lkultok szembenállás, s párt áltl is gerjesztett rivlizálás végigkísérte szocilist állmok történetét. Legutóbb ez épp románii forrdlom idején csúcsosodott ki, hol belügyi erő, vgyis Securitte lkulti Ceusescuhoz és keményvonls pártvezetőkhöz húztk, hdsereg viszont inkább forrdlmárokkl trtott. Levél z jtó ltt 3. oldl (összes: 5)
Jilek hdngyot 1956. november 2-án temették. Története elfeledve vgy inkább eltitkolv? szunnyd forrdlom krónikájánk legmélyén. Egy szép márványtábl őrzi csupán három kton emlékét ott, hol elestek htárőrök tüzében. A táblát egykori bjtársik készítették és vtták fel. A Mnrézánál történt esetet Sárosi Imre közlései lpján tudjuk. Ő 1956 novemberében Nyugtr ment. A rendőrség folymtosn kereste, még htvns évek elején is zkltták csládot. De Imre sem kerülhetett ki htóságok látóköréből. Dániábn élt, és kpott egy különös álláslehetőséget. Egy srkkörön túli, grönlndi civil lokátorállomáson kellett voln dolgozni, kecsegtetően mgs fizetésért. Tetszett neki klndos jánlt. Egyszer, mikor npi munkájából hztért szállásár, egy levél várt z jtó ltt. El ne válllj! csk ennyi állt ppíron. Mgyrul. Hát persze. Ismerte hzi és Vrsói Szerződésben hsznált eszközöket, z ott lklmzott hírdási szisztémákt, netán ilyen-olyn titkokt is. Végül egyetemet végzett Dániábn, s gyógyszervegyész lett. Jellemző, hogy oly sok 56-os menekülttől eltérően csk 1973-bn jöhetett először hz. Még 1970-ben, édesnyj hlálkor sem engedték be Mgyrországr. Vjon miért nem? S mi köze lehetett ennek Jilek Pál hdngy s elesett társi történetéhez? Zöld proli z egyenruhán A második világháború után Honvéd Htárőrség őrizte Mgyrország htárit rendőrség kötelékébe trtozó htárrendőrséggel együtt, de 1946-bn htárőrség kommunisták irányítás lá került. Az ország gzdsági helyzetére hivtkozv látványosn csökkentették honvédség erejét, htárőrségét zonbn növelték. Mint olyn fegyveres kötelékét, mely rekciós lázdásokkl vgy egy esetleges ktoni ellenállássl szemben is bevethető. Pálffy György ezredes lett htárőrség prncsnok, ki egyúttl hírhedt HM Ktonpolitiki Osztályt is vezette. (Pálffy történészek szerint szovjet ktoni elhárítás, Szmers ügynöke volt.) A htárőrség ekkor még mindig honvédelmi miniszter lárendeltségébe trtozott. A ngy szervezeti változás 1950-ben következett be, ekkor került htárőrség szovjet mint lpján z Állmvédelmi Htóság szervezetébe. w Vrg fegyvert dott felkelőknek A Terror Ház Múzeum homlokztán tlálhtó Hősök flán Vrg Péter htárőr fényképét is láthtjuk. 1933-bn született prsztcsládbn. A feljegyzések szerint Susán teljesített szolgáltot 1956-bn mint htárőr. Itt érte hír október 29-én, mely szerint közeli Ózdon kék prolis ÁVO-sok, zz z ÁVH belelőtt tüntetőkbe. Vrg Péter teljesítette felkelők kérését, lőszert és fegyvert dott nekik htárőrség rktárából, sőt, velük is trtott. Az október 29-i sortűz után megkdályozt, hogy egy ÁVH-s hdngy elmenekülhessen feldühödött és számonkérést követelő tömeg elől. A hdngyot nép végül meglincselte. Vádlói szerint Vrg Péter jelen volt egy rendőrtiszt hlálánál is, kivel szintén felháborodott és hrgr gerjedt tömeg végzett. Vrg Pétert, susi htárőrt ezért szervezkedésben vló részvétel és gyilkosság vádjávl hlálr ítélték, s 1958-bn kivégezték. Sinkovics Ferenc mgyrhirlp.hu Tweet 4. oldl (összes: 5)
(dsbygoogle = window.dsbygoogle []).push({}); Ajánló 5. oldl (összes: 5)