TANTERV II. KÖTET Fekete István Általános Iskola és Óvoda Gyır, Kodály Zoltán u. 31 Készült: Gyır, 2007. december 20.
TARTALOM TANTÁRGYI RENDSZER ÉS ÓRASZÁMOK...4 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM...6 5. évfolyam...10 6. évfolyam...16 7. évfolyam...22 8. évfolyam...29 TÖRTÉNELEM...37 5. évfolyam...40 6. évfolyam...45 7. évfolyam...50 8. évfolyam...54 OSZTÁLYFİNÖKI...57 ANGOL...64 1. évfolyam...64 2. évfolyam...65 3. évfolyam...66 4. évfolyam...68 5. évfolyam...70 6. évfolyam...72 7. évfolyam...74 8. évfolyam...76 EMELT SZINT...78 5. évfolyam...78 6. évfolyam...80 7. évfolyam...82 8. évfolyam...84 NÉMET NYELV...86 1. évfolyam...86 2. évfolyam...87 3. évfolyam...88 4. évfolyam...90 5. évfolyam...93 6. évfolyam...95 7. évfolyam...97 8. évfolyam...99 EMELT SZINT...101 5. évfolyam...101 6. évfolyam...103 7. évfolyam...106 8. évfolyam...108 MATEMATIKA...111 5. évfolyam...116 6. évfolyam...122 7. évfolyam...128 8. évfolyam...134 INFORMATIKA...143 1. évfolyam...145 2. évfolyam...146 2-
3. évfolyam...147 4. évfolyam...148 5. évfolyam...149 6. évfolyam...150 7. évfolyam...151 8. évfolyam...152 TERMÉSZETISMERET...154 5. évfolyam...155 6. évfolyam...158 FIZIKA...165 7. évfolyam...167 8. évfolyam...171 BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN...176 7. évfolyam...177 8. évfolyam...182 KÉMIA...188 7. évfolyam...191 8. évfolyam...198 FÖLDRAJZ...205 7. évfolyam...208 8. évfolyam...213 ÉNEK - ZENE...219 5. évfolyam...220 6. évfolyam...224 7. évfolyam...227 8. évfolyam...230 RAJZ...233 5. évfolyam...235 6. évfolyam...240 7. évfolyam...244 8. évfolyam...248 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET...253 8. évfolyam...253 TECHNIKA...257 5. évfolyam...260 6. évfolyam...263 7. évfolyam...266 8. évfolyam...270 TESTNEVELÉS ÉS SPORT...274 5. évfolyam...276 6. évfolyam...279 7. évfolyam...282 8. évfolyam...286 3-
Tantárgyi rendszer és óraszámok nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. nem köt. köt. Mőveltségterületek Tantárgyak köt. Magyar nyelv és irodalom (Tánc és dráma) 8 8 7 7 4 4 3 3 Élı idegen nyelv Idegen nyelv 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1,5 1,5 3 3 3 3 Matematika 4 4 4 4 4 3,5 3 3 Történelem (Hon- és népismeret) 2 2 2 2 Ember és társadalom Osztályfınöki (Etika) 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 2 Természetismeret 2 2,5 Biológia 1,5 1,5 Fizika 2 1,5 Ember a természetben Kémia 1,5 1,5 Földünk-környezetünk Földrajz 1,5 1,5 Mővészetek Informatika bevezetı szakasz 1. 2. kezdı szakasz 3. 4. évfolyamok alapozó szakasz 5. 6. fejlesztı szakasz 7. 8. Ének-zene 1 1 1 1 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 2 1 1 1 1 Mozgóképkultúra és médiaismeret 0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 1 1 1,5 1,5 Életvitel és gyakorlati ismeretek Technika 1 1 1 1 1 1 1 1 Testnevelés és sport Testnevelés 3 1 3 1 3 3 2,5 2,5 2 2 összesen: 20 2 20 2 20 1 22,5 1,5 22,5 22,5 25 25 nem köt. kötelezı óraszám: 20 22,5 25 4
MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 5
Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam A Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület által meghatározott tananyagtartalom valamint követelményrendszer megvalósítása 5-8. osztályig a következı két tantárgy keretén belül történik: magyar nyelv, magyar irodalom A Mővészetek mőveltségterülethez tartozó Dráma és tánc modul beépül a Magyar nyelv és irodalom mőveltségterület tananyagtartalmába. A tanterv átlagos feltételekkel rendelkezı iskolák, átlagos felkészültségő és elıképzettségő tanulói számára készült. A nyelvet a befogadás és a közlés eszközeként fogja föl, a kommunikációs készség fejlesztésére teszi a hangsúlyt. Nyelvhasználat-központú és szövegszemlélető. Az anyanyelvi nevelésnek az olvasási mőveltségnek, a szövegértésnek és szövegalkotásnak minden tantárgyban, tanórán, minden tanári megnyilatkozásban helyet kell kapnia. Nagy hangsúlyt fektet a nemzeti kultúra és az anyanyelv meghatározó kapcsolatára. Az 1-4. évfolyam alapozó képzését az 5-6. évfolyam a magyar nyelv és irodalom tanítása folytatja, a 7-8. évfolyamon pedig a nyelvismeret elvontabb szintjeire fektet hangsúlyt. Óraterv 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam szakrendszerő nem szakrendszerő szakrendszerő 6 nem szakrendszerő heti óraszám 4 2 4 2 3 3 éves óraszám 148 74 148 74 111 111 magyar nyelv 74 74 55,5 55,5 magyar irodalom 74 74 55,5 55,5 Alapelvek, célok Az anyanyelvi és az irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalom a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetıvé. Az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, megszerettetése. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében. Az anyanyelvi nevelés alapvetı feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók életkoruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelı szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, CD-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését és gyakorlati alkalmazását. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztésével lehetıvé válik az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élethosszig tartó tanulás képességére irányuló igény kialakítása. A nyelvi kompetencia döntı eleme, hogy érzékeljük, megértsük és értelmezzük a kommunikációs helyzeteket. Az egyén önállóan és másokkal együttmőködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözı információhordozók üzeneteinek a megértésére és feldolgozására.
A tanuló képes legyen a legkülönbözıbb céllal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére. Felismerje a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket. Képes legyen a nem verbális kifejezıeszközök értelmezésére és használatára. A biztos anyanyelvhasználat és -ismeret megkönnyíti az idegen nyelvek tanulását. Az irodalmi mővek segítenek az esztétikai - érzelmi nevelésben, valamint nemzeti identitástudatunk erısítésében, megismertetnek a magyar és az európai (egyetemes) kultúra érintkezési pontjaival. A dráma és tánc tanításának célja a kommunikáció, a kooperáció fejlesztése, az összetartozás érzésének erısítése a különbözı mővészeti tevékenységek - különösen a tánc és drámajátékos gyakorlatok - által. A dráma és tánc a csoportos játékok együttes élménye révén segíti elı a tanulók alkotó és kapcsolatteremtı képességének kibontakozását; összpontosított, megtervezett munkára szoktatását; testi, térbeli biztonságának javulását; idı és ritmusérzékének fejlıdését. Hozzájárul mozgásuk harmóniájához és beszédük tisztaságához, szolgálja ön- és társismeretük gazdagodását. A dráma és tánc az érzékelés és a kommunikáció iskolája. Cél a képességek fejlesztése: a fogékonyság, a fantázia, a koncentráció és a jó értelemben vett érzékenység fokozása, az észlelés finomságának, a kifejezés árnyaltságának fejlesztése, valamint az értékek iránti fogékonyság, a tolerancia és az együttmőködés kialakítása. A dráma és tánc tevékenységközpontú. Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidıs tevékenységek stb. során. Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerı képességének fejlıdéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelı szókincs, a funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden mőveltségi területen cél. Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük elıtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztı szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára. A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdeményezıképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minıség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb. 7
2. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhetı. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók fıbb típusainak és a nyelvi stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelı mélységő birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejő fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb. 3. Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A fıbb számítógépes ismeretek szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetıségek és az elektronikus média útján történı kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak. 4. Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idıvel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között. 5. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építı módon vehet részt a társadalomban. E kulcskompetencia alapja a különbözı területeken folyó hatékony kommunikáció, a különbözı nézıpontok megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben. Fejlesztési feladatok 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása Az önkifejezéshez és a társas-társadalmi párbeszédhez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A beszédpartnerekhez alkalmazkodó, a beszédhelyzetnek megfelelı, artikulált nyelvi magatartás kialakítása. A különféle kommunikációs helyzetekben, beszédszándékokkal és célokkal elhangzó szövegek verbális és nem verbális kódjainak megértése és értelmezése, a megértési folyamat hibáinak, fennakadásainak korrigálása. Magabiztos fellépés, a szóbeli kommunikáció nem verbális eszközeinek és a segédeszközök magabiztos használata. Törekvés a változatosságra, az esztétikai minıség érzékelése és tisztelete. 8
2. Olvasás, írott szöveg megértése A korosztály képességeinek és az oktatási igényeknek megfelel ı olvasási és szövegértési képességek folyamatos differenciálása és mélyítése; hangos és néma olvasás, amely magában foglalja a különféle nyelvi szintek jelenségeinek felismerését, azonosítását. a megértés szóbeli és írásbeli alkalmazását az elemi feladatmegoldástól a beszélgetésen át az önálló írásmőig. Különféle hosszúságú, bonyolultságú, mőfajú, rendeltetéső, különféle hordozókon közzétett szövegek olvasása és összehasonlítása. A szerzıi álláspont azonosítása, a szövegben kifejtett vélemény bírálata. 3. Írás, szövegalkotás Az anyanyelvő írásbeliség normáinak megismerése, az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelı írástechnika, olvasható betőformák, esztétikus íráskép, lényegkiemelı, áttekinthetı jegyzetelés és vázlatkészítés, biztos, problémaérzékeny helyesírás. Szövegtípusok és mőfajok széles körének alapos ismerete, normakövetı írásmód az alapvetı mőfajokban. A mőfajokhoz kötıdı hagyományok, nyelvi-stilisztikai és kommunikációs jellegzetességek szerepének felismerése és kreatív alkalmazásuk saját írásmőben. Saját álláspont pontos, változatos, önálló kifejtése különféle nyelvi formákban. Kiegészítés, újraírás, kreatív írás. 4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapmőveltség elsajátításához szükséges tudás megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái, e technikák megismerése, használatuk gyakorlása. 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvrõl A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, annak felépítésére, mőködésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismertek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs eszközként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelel ı önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetıségét is. 6. Irodalmi kultúra, irodalmi mûvek értelmezése Az irodalom mint mővészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás mint mőélvezet megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalom sajátos kifejezési formáinak felismerése, összehasonlítása, megértése és értelmezése. A mőnemek és a mőfajok megértése. Érzékenység az irodalmi mővekben megjelenı értékek, problémák, kérdések és kétségek felfedezésére. Az ízlés mint értékmérı és mint folyamatosan változó jelenség. Ismerkedés a magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedı alkotásaival, alkotóival, korszakaival. 7. Az ítélõképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális és történeti másság felismerése, megértése és erre épül ı tisztelete. A saját kultúra sokrétő ismeretén nyugvó képesség a különbözıség felismerésére és megértésére. Önálló ítéletalkotás társadalmi, történeti, morális és esztétikai kérdésekrıl, a vélemény érvelı kifejtésének és védelmének képessége különféle kulturális, etikai, esztétikai normák és kultúrtörténeti ismeretek alapján. A mőalkotások aktív befogadása, igény és fogékonyság a mőélvezetre. Képesség a konfliktuskezelésre és az önálló ismeretszerzésre. A humor személyiség- és közösségépítı szerepének megértése. 9
Fejlesztési feladatok 5. évfolyam Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Az egyszerő, érthetı, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (pl. a társalgás, a kérés, a tudakozódás, a felelet, a beszámoló mőfajában). A kommunikáció céljának felismerése, a kommunikációs szándéknak és a kommunikációs körülményeknek megfelelı, változatos, különféle mondatokkal kifejezett rövid üzenet megfogalmazása. Mások üzenetének rövid szóbeli összefoglalása. Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejezı összehangolása. Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról (különbözı elbeszélı szerepében, mesei és valóságos helyzetekrıl, önállóan vagy megadott motívumok, témák alapján). Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése Megfelelı tempójú hangos, kifejezı olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének megfelelı értelmezése. Rövidebb terjedelmő (min. 200 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Információ-visszakeresés a szövegbıl kérdések, feladatok alapján. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, elıremondással (jóslással), átalakítással, kiegészítéssel. Írásbeli szövegek alkotása Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (pl. rövid leírás, kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a mőfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban. Az önkifejezés képessége a szabad fogalmazásban és a szöveggyakorlatokban (szövegek átírása, olvasott mővekhez különbözı befejezések készítése, a történet folytatása, rímes játékok stb.). Gondolatok, vélemények, érzelmek, képzetek kifejezése különbözı nézıpontokból rövidebb fogalmazások formájában. Az anyaggyőjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyőjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbıl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. Íráskép és helyesírás Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek megfelelı és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírási alapelvek alkalmazásának felismerése saját és mások munkáiban. A helyesírási alapelvek érvényesülésével kapcsolatos törvényszerőségek, az elválasztás, a betőrendbe sorolás és a keltezés fıbb helyesírásai szabályainak alkalmazása. Javítás tanári irányítással és önállóan szótár segítségével. Szótárhasználat tanári segítséggel. 10
A tanulási képesség fejlesztése Az önálló könyvkölcsönzés, könyvtárhasználat alapvetı lépéseinek kipróbálása. Az önálló ismeretszerzés gyakorlása, pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg és csoportosan. Tapasztalatgyőjtés különbözı információhordozók (könyv, elektronikus adathordozók stb.) mőködésérıl és használatáról. Gyermekeknek szóló ismeretterjesztı mővek, lexikonok, szótárak megismerése, használata. Források azonosítása: szerzı, cím, kiadó, a kiadás helye és éve. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének felismerése pl. a szóbeli felelet és a beszámoló mőfajában. Ismeretek az anyanyelvrıl A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi elemek közötti egyszerőbb összefüggések felismerése, rendszerszerő összefüggések felfedezése a hangok között és a szavakat alkotó szóelemek között. Alapszintő felismerések megfogalmazása a magyar nyelv és a tanult idegen nyelv szóalakjainak összehasonlításakor. Jártasság a szavak jelentésviszonyainak a feltérképezésében a korosztály szintjén: pl. az egy- és többjelentéső szavak felismerése, rokon értelmő, ellentétes jelentéső szavak győjtése. A szókincs bıvítése az állandósult szókapcsolatokkal, pl. közmondásokkal, szólásokkal. Ismerkedés egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek fölépítésével és használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók alkalmazása a beszéd, az írásbeli fogalmazás és a helyesírás terén. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önálló gondolkodás képessége és törekvés a kulturált önkifejezésre. A konfliktuskezelés és az önálló ismeretszerzés alapvetı technikáinak az ismerete. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Aktív részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben és vitában. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése. A vélemények különbözıségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született mindennapi szövegek különbözıségének a tapasztalása. Köznyelvi, tájnyelvi és csoportnyelvi mindennapi szövegek szókincsbeli különbözıségének megélése. Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekrıl: szeretet, együttérzés, segítıkészség, félelem, bizalom, hála stb. 11
Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Tartalom A kommunikáció fogalma A kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélı és a hallgató szerepe Kommunikációs helyzetgyakorlatok: kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés véleménynyilvánítás beszélgetés a kapcsolat megszakítása: a tekintet elfordítása, távolodás, szóbeli elbúcsúzás Beszédmővelési gyakorlatok: a hangsúly, a szünet, a dallam, a tempó szerepe a beszédben A szóhasználat (nyelvi kifejezıeszközök), az arckifejezés, a gesztusok (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzettel Az elemi udvariassági formák ismerete és használata Fogalmak: kommunikáció tényezıi, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejezıeszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás; a beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet A beszélt nyelv Tartalom A hangok világa, a beszélıszervek és mőködésük A beszédhangok csoportosítása Rövid, hosszú magánhangzók Magas és mély magánhangzók A magánhangzótörvények: a hangrend és az illeszkedés Egyjegyő, kétjegyő és háromjegyő mássalhangzók Rövid és hosszú mássalhangzók Zöngés és zöngétlen mássalhangzók Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A beszélı valódi szándékának felismerése, egyszerő, érthetı és hatékony közlés a kisközösségi kommunikációs helyzetekben. Eligazodás a mindennapi kommunikációs helyzetekben: kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása. Helyesejtési gyakorlatok: a hangerı, dallam, tempó, szünet és a testbeszéd használata a kommunikációs helyzetnek megfelelıen. A testbeszéd, arcjáték, szemkontaktus mőködésének megfigyelése. Szerepjátékok, dramatikus játékok, vita, szövegmondás, beszédértési gyakorlatok. Nem verbális kommunikációs játékok. Koncentrációs és lazító gyakorlatok. Egyszerőbb interakciós játékok. Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Alapismeretek a hangok képzésérıl, tulajdonságairól, a beszélıszervek mőködésérıl Tiszta és helyes hangképzés és beszédlégzés Helyesejtési ismeretek A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése A magán- és mássalhangzók rendszerének és törvényeinek ismerete A mondatfonetikai eszközök (hangsúly, szünet, dallam, tempó) alkalmazása a mindennapi kommunikációban és a történetmesélésben Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szövegkiegészítés szóban Fogalmak: magánhangzótörvények: hangrend, illeszkedés, zöngés és zöngétlen mássalhangzók 12 A szóhasználat és a mondatfonetikai eszközök összehangolása Történetmondás mindennapi személyes élményrıl, olvasmányról szóban Hallott szöveg rövid, szóbeli összefoglalása
Az írott nyelv Tartalom Az élıszó és az írott szöveg azonos és eltérı jellemzıi (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) az elbeszélésben (mesében) és a leírásban Szövegalkotás: anyaggyőjtés, címadás, vázlatírás, elrendezés, 3-as tagolás, megformálás, önjavítás A felelet és az írásos beszámoló Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Rövid leírás tájról Rövid fogalmazás történetrıl (kisebb elbeszélés) Stílusérzék fejlesztése Rendezett, olvasható íráskép, megfelelı tempójú írásmód Hibakeresés, javítás tanári irányítással és önállóan, ellenırzés, önellenırzés A szövegalkotáshoz kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése. A szóelemzés elve A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései: hasonulások, összeolvadás, rövidülés A kiejtés szerinti írásmód: szótövek és toldalékok írása A hagyományos és az egyszerősítı írásmód Az elválasztás Fogalmak: mássalhangzótörvények: hasonulás, összeolvadás, rövidülés; Képesség a másolásra, a tollbamondásra és az emlékezet utáni írásra Az életkornak megfelelı szavak készségszintő helyesírása, szótagolása Az egyes helyesírási alapelvek felismerése és megnevezése j és ly helyesírása A felszólító mód jelölése: t, s, sz, z, dz végő igék esetei A val, -vel rag hasonulásának jelölése egyszerőbb esetekben A szavak jelentése és szerkezete Tartalom A hangalak és a jelentés viszonya: - egyjelentéső szavak - többjelentéső szavak - azonos alakú szavak - hasonló alakú szavak - rokon értelmő szavak - ellentétes jelentéső szavak Szólások, szóláshasonlatok, közmondások Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Az alapjelentés, a szóhangulat és a stílusérték felismerése különbözı szövegekben. Szómagyarázat lexikonnal, értelmezı szótárral A többjelentéső és az azonos alakú szavak különbségeinek felismerése Rokon és ellentétes jelentéső szavak, valamint szólások, közmondások győjtése, jelentésének értelmezése Szógyőjtés, szóalkotás, szókincsfejlesztés. A gyakran használt és az olvasott mővekben elıforduló szavak jelentésének értelmezése A szavak szerkezete: - tıszó és toldalékos szó - a toldalékok fajtái - az egyszerő és az összetett szavak Fogalmak: szójelentés, szóhangulat, egyjelentéső, több-jelentéső szó, rokon- és ellentétes értelmő szó, hangutánzó, hangulatfestı szó, szólás, szóláshasonlat, szó, szóelem Alaktani elemzések. Az igealak szóelemeinek felismerése 13
Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom Az iskolai könyvtár megismerése: szolgáltatásai, használati rendje, szabályai Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban: - könyvek (ismeretközlı és szépirodalmi szöveg) - segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia) Fogalmak: könyv, segédkönyv, szótár, lexikon, enciklopédia Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Tájékozódás a könyvtárban Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek gyakorlása: könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai Jártasság a korosztály számára készült egynyelvő szótárak, lexikonok, ismeret-terjesztı mővek használatában Ismeretszerzési technikák elsajátítása Népdalok, mesék Tartalom Mondókák, népi játékok, találós kérdések, népdalok Petıfi-versek Weöres Sándor: A tündér Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az ütemhangsúlyos verselésre vonatkozó ismeretek megalapozása A lírai mővekben a zeneiség eszközeinek a felismerése Egyszerő elemekbıl álló mozgássor létrehozása. Mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból: Hazugság mese Csalimese Tündérszép Ilona és Árgyélus Fehérlófia Andersen: A rendíthetetlen ólomkatona Puskin: Mese a halászról és a kis halról Nemes Nagy Ágnes: Jeromos a remeterák Morávia: Történelem elıtti történetek Lázár Ervin: A kislány, aki mindenkit szeretett A nép- és a mőmesék jellemzı motívumai, fordulatai, hıstípusai Gyakori mesetípusok: állatmese, varázsmese, tündérmese, tréfás mese Fogalmak: népdal, ismétlés, fokozás, ellentét, ritmus, cselekmény, helyszín Az élıbeszéd tempójával egyezı, folyamatos hangos és néma olvasás Az olvasás örömének felfedezése Szövegértı olvasás Az olvasott mővek szerzıjének, témájának megnevezése A megismert magyar írók, költık legfontosabb életrajzi adatainak ismertetése Az olvasott mő tartalmának bemutatása Az olvasott mő élményszerő ismertetése, a tanulság életkornak megfelelı kibontása A népköltészet és a mőköltészet jellemzı vonásainak ismerete Az olvasott epikai mővekben a helyszín, a szereplık, a cselekmény részeinek megnevezése Dramatikus improvizációk: alapvetı fogalmak ismerete (mese, cselekmény) Színházi elıadás megtekintése 14
Petıfi Sándor: János vitéz Tartalom Mese és valóság az elbeszélésben A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hıs, a kaland, az erkölcsi választások Az ütemhangsúlyos verselés 15-20 versszak Fogalmak: elbeszélı költemény; megszemélyesítés, metafora, hasonlat; ütemhangsúlyos verselés, ütem, felezı tizenkettes Természet, táj, szülıföld/ Család, szülık, gyerekek Tartalom Mitológiai és bibliai történetek: A világ teremtése A vízözön Jézus tanításaiból Petıfi Sándor: Az alföld Egy estém otthon István öcsémhez Arany János: Családi kör Változatos hangulatú és formanyelvő szépirodalmi és egyéb szövegek Fogalmak: tájleíró vers Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélı mővekben Tartalom Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk öt-tíz soros prózarészlet A barátság, ellentét, felelısség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása A hosszabb prózai elbeszélés jellemzıi: szerkezet, szereplık, helyszínek, a szereplık közti kapcsolatok Fogalmak: elbeszélés, regény; epikai mővek szerkezete: kiindulási pont = elıkészítés, bonyodalom, kibontakozás, tetıpont, megoldás Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény Az alkotói életút legjellemzıbb tényeinek, állomásainak ismerete Az olvasott mő tartalmának bemutatása Az epikai mő szerkezetének a bemutatása A képiség eszközeinek ismerete, hangulati hatásuk megfigyelése Az ütemhangsúlyos verselés ismerete A mő biztonságos és értelmes felolvasása Önálló írásbeli munkák készítése elızetesen megadott szempontok alapján Dramatikus improvizációk: megadott v. megalkotott történetváz alapján Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény A kijelölt irodalmi mővek és részletek emlékezetben tartása, szöveghő elıadása. Képesség hallott, látott, elképzelt élmények felidézésre Az élıbeszéd tempójával egyezı folyamatos hangos és néma olvasás Az olvasott mővekben néhány alapvetı irodalmi téma felismerése Ismerkedés különbözı lírai mőfajokkal: téma, hangulat felismerése Tanulói teljesítmény, minimális teljesítmény A regény otthoni elolvasása A regény szereplıinek felsorolása és csoportosítása Nemecsek és Boka jellemének ismertetése A szöveg tartalmának és szerkezetének bemutatása Dramatikus improvizációk: megadott v. megalkotott történetváz alapján 15
6. évfolyam Fejlesztési feladatok Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Egyszerő, érthetı, pontos, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (beszélgetés, véleménynyilvánítás, vita stb.). A kommunikáció céljának fölismerése, és annak megfelelı, nyelvileg is változatos, igényes üzenet megfogalmazása. Az üzenet megfogalmazása a különféle szóbeli kommunikációs helyzetekben a beszédhelyzethez, a témához, a hallgatósághoz alkalmazkodva. A saját vagy más üzenetének rövid szóbeli összefoglalása. A témának és a beszédhelyzetnek megfelelı vélemény megfogalmazása és megvédése. Mások véleményének figyelmes meghallgatása, a többszereplıs helyzetek megértése. Mások számára is érthetı, nyelvileg igényes és helyes beszéd, megfelelı artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerı, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejezı összehangolása. Mások testbeszédének, arcjátékának megfigyelése, értelmezése a kommunikációs üzenetben. Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggı elmondása idırendben, logikai rendben vagy más nézıpontból megvilágítva, más-más hangnemben többféle hallgatósághoz igazodva. Rövid terjedelmő memoriterszövegek (versek, rövid prózarészletek) kifejezı elmondása. Olvasás, írott szöveg megértése Megfelelı tempójú hangos, kifejezı és értelmezı olvasás. Tájékozódás a tankönyvi szövegben: a tagolás, a betőtípusok, a betőméretek, a szöveg képének megfelelı értelmezése. A szövegben kifejtett információk visszakeresése, értelmezése. Rövidebb terjedelmő (min. 200-300 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztı és dokumentumszövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Információ-visszakeresés a szövegbıl kérdések, feladatok alapján. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás Rövidebb szövegek alkotása különbözı szövegtípusokban és mőfajokban (pl. kisebb elbeszélés, néhány soros jellemzés, magánlevél) személyes és olvasmányélmények, filmélmények alapján. Kreativitás és a mőfaji sajátosságok figyelembevételének harmóniája a fogalmazásokban. Szövegalkotás szóban és írásban: elbeszélés adott téma és szempont alapján és terjedelemben idırendi vagy másféle szerkezetben; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerısökrıl, irodalmi hısökrıl; külsı és belsı tulajdonságaik, kapcsolataik, indítékaik megfigyelése alapján értékelı vélemény megfogalmazása. Kreatív írás mi lenne, ha szerkezetben. Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának a továbbfejlesztésére. Nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása a fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Az anyaggyőjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyőjtés a gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekbıl tanári irányítással, csoportosan és önállóan. 16
A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai, a sajtótermékek és szerkezeti felépítésük jellemzıinek megismerése). Önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (pl. könyvek keresése megadott témához egyénileg, csoportosan). Tapasztalatgyőjtés különbözı információhordozók (könyvek, újságok, folyóiratok, elektronikus adathordozók stb.) mőködésérıl, használatáról. Vázlat felhasználása különbözı témájú, mőfajú szövegek megértéséhez, megfogalmazásához. A jegyzetelés alapvetı technikájának megismerése és alkalmazása az anyaggyőjtés során. Az összefoglalás sajátosságainak és szerepének megtapasztalása, megértése. Ismeretek az anyanyelvrıl A nyelvi rendszerrıl szerzett tudás alapján a szövegben elıforduló szavak szófajának felismerése, megnevezése, jellemzı jegyeik összegyőjtése közösen és/vagy tanári segítséggel. A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságosabbá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb esetekben. A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A nyelvi egységek közötti egyszerőbb összefüggések felismerése (rendszerszerő összefüggések felfedezése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között). Ismerkedés az egynyelvő szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A diákok írásbeli és szóbeli szövegalkotásához kötıdı alapvetı nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése és alkalmazása a beszéd és a helyesírás terén. A helyesírás további alapvetı szabályainak a megismerése és alkalmazása (tulajdonnevek helyesírása stb.). A megismert helyesírási kézikönyvek megfelelı alkalmazása a szövegalkotáskor. Javítás önállóan és tanári segítséggel. Annak felismerése, hogy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását. Az ítélıképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Az önálló gondolkodási képesség fejlesztése, törekvés a kulturált önkifejezésre. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok tartalmáról, hatásáról. Mások véleményének türelmes meghallgatása, megértése, a saját álláspont kialakítása és megfogalmazása. A vélemények különbözıségének elfogadása, az empátia gyakorlása. Más korokban született szövegek olvasása, a bennük megjelenı, a saját kortól távoli gondolatok, vélemények összegzése. Az olvasott mővek alapján néhány alapvetı irodalmi téma, motívum felismerése és bemutatása (gyerekek és felnıttek, próbatételek, szeretet, féltés, hısiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi mővekben, a tapasztalatok megbeszélése, a vélemények összehasonlítása különféle mőfajú olvasmány-élmények alapján. A cselekmény, a helyzetek, a szereplık megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélı mővek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. 17
Páros és kisközösségi kommunikáció Tartalom A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök (testbeszéd) tudatos alkalmazása Beszédmővelési gyakorlatok: a kifejezıeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban Kommunikációs helyzetgyakorlatok kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: - vitában való részvétel - véleménynyilvánítás - egyéni álláspont kifejtése - reagálás mások véleményére Fogalmak: kisközösségi kommunikáció, vita Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A nyelvi és nem nyelvi kifejezıeszközök helyes használata az élıbeszédben A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvetı szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben Együttmőködés a társakkal vitában A kiejtés fı szabályaihoz és a beszédhelyzethez alkalmazkodó beszéd Aktív részvétel a gyakorlatokban, az elemzı beszélgetésekben A kapcsolattartás elemi udvariassági formáinak ismerete és helyes alkalmazása Egyszerőbb kifejezési formák megismerése: pl. gondolatkövetés Szóbeli és írásbeli szövegmőfajok Tartalom A nézıpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban: nézıpontváltás Egyszerőbb dialogikus formák A jellemzés tartalmi és formai követelményei: jellemzési módok Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben Levél szerkesztése Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Olvasmánytartalmak összefüggı ismertetése az idırend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a mőfaj és a téma megállapításával Rövid, tárgyszerő beszámoló a feldolgozott mővekrıl: szerzı, cím, téma, mőfaj A képzelet, a fantázia fejlesztése, az egyéni stílus megalapozása Különbözı témájú és mőfajú mővek értı olvasása, értelmes felolvasása Olvasható írás, rendezett elhelyezés A szavak jelentése és szerkezete Tartalom A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzıi, képzésmódjuk A szófajok rendszere Az ige: az igealak (tı, jel, személyrag), az igeidık és az igemódok kapcsolata A névszók: a fınév és fajtái (köznév és tulajdonnév), a melléknév és fokozása, a számnév és fajtái, a névmás és fajtái Az igenevek és fajtái Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Szövegben a szavak szófajának felismerése, megnevezése, jellemzıinek felsorolása Jelentéselemzési gyakorlatok Hangulati, stílusértékbeli szerep felismerése A szófajok helyesírására, helyes használatára (pl. suk/sük, nák/nék) vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása: - a gyakran használt fınevek helyesírása - a kis- és nagybető, az egybe-, külön- és kötıjeles írás szabályai - helyesírás számmal és betővel - keltezés 18
A határozószók névelık, névutók, segédigék, kötıszók, igekötık módosítószók, indulatszók A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései A tulajdonnevek és a belılük képzett melléknevek helyesírásának egyszerőbb esetei A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmezı; az állandósult szókapcsolat Fogalmak: szófaj, alapszófajok: az ige alakrendszere, a névszó és fajtái, igenév, név-más, határozószó; viszonyszók: igekötı, név-utó, névelı, kötıszó; mondatszók: módosító-szó, indulatszó; gyakoribb ige- és névszókép-zık; jelentésmezı; állandósult szókapcsolatok Könyv- és könyvtárhasználat Tartalom A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek fıbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzıi A könyvekbıl győjtött adatok rendezésének alapvetı ismeretei Fogalmak: sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat; fejléc, cikk, rovat, tartalomjegyzék Monda, rege, ballada Tartalom Magyar történeti mondák: A fehér ló mondája A balatoni kecskeköröm Csörsz árka Szent László pénze Arany János: Rege a csodaszarvasról Ballada: Kımíves Kelemenné A ballada mőfaji jellemzıi Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka Fogalmak: monda, rege, ballada - teljes hasonulás - a fokozott melléknevek helyesírása - az igekötıs igék helyesírása Állandó kézírásgyakorlat iskolai és házi feladatokban. Rendezett, olvasható íráskép. Elválasztás, szótagolás Egyszerő és összetett melléknevek magabiztos használata, jelentésárnyalatuk megkülönböztetése Kettıs- és több szófajúság ismerése Alaktani ismeretek alkalmazása Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. A tanult helyesírási szabályok magabiztos alkalmazása Helyesírási kéziszótár önálló használata A stílus élénkítése, érzelem, hangulat kifejezése Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Az irodalmi olvasmányokhoz és egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk győjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése, feljegyzése Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában Ismerkedés különbözı információhordozókkal (pl. internet, CD-ROM) Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény Egyszerő, rövid szövegek szóbeli és írásbeli összefoglalása: - téma megnevezése - tények, adatok kiemelése - vázlatkészítés tanári segítséggel A mővek szerkezetének és tartalmának bemutatása A monda és a ballada sajátosságainak biztos ismerete A cselekmény felidézése, szerkezeti vázlat készítése Dramatikus improvizáció: (történelmi események) párbeszédes részeinek eljátszása 19
Arany János: Toldi Tartalom Arany János életútja Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás A fıszereplı összetett jelleme: próbatételek, bőn és megtisztulás A jellemzés eszközei Szerkezeti, elıadásmódbeli, nyelvi sajátosságok 10-15 versszak Fogalmak: epika, konfliktus, epizód, motívum, nézıpont, cselekményszál; allegória Hısök a történetmondás mőfajában Tartalom Gárdonyi Géza: Egri csillagok Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Fekete István: Fészekrablás Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem Móra Ferenc: Kuckó király Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidézı írói eszközök, ismétlıdı motívumok Jellemek és sorsok A prózai és a verses elbeszélés különbsége Az idımértékes verselés Fogalmak: idımértékes verselés, hexameter Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A költıi életút legfontosabb elemeinek az ismerete A szöveg kifejezı, értelmes, jó tempójú felolvasása Értı néma olvasás Az olvasott mő szerzıjének, témájának, mőfajának megnevezése A mő ismertetése az idırend bemutatásával A mő cselekményének élményszerő elıadása Nyitottság az élmény befogadására A jellemek csoportosítása A fıhıs, a szereplık jellemzése külsı és belsı tulajdonságaik alapján A táj és az ember kapcsolatának felismerése Cselekményvázlat, szerkezeti vázlat készítése A történelmi kor ismerete, amelyben Toldi Miklós élt Dramatikus improvizáció: a mő 1-1 jelenetének elıadása irodalmi mő kapcsán Tanulói teljesítmény minimális teljesítmény A tartalom összefüggı ismertetése Az epikai mővek fontos adatainak megnevezése Annak bizonyítása, hogy a mő történelmi, kalandregény, ugyanakkor a hazaszeretet és a hőség regénye is A népiesség és a felvilágosodás jegyeinek felismerése A cím átvitt jelentéstartalmának megértése Szerkezeti vázlat készítése Alkotói életutak legjellemzıbb tényeinek, állomásainak összegyőjtése könyvtári dokumentumok felhasználásával. A kijelölt irodalmi mővek és részletek emlékezetben tartása, valamint szöveghő elıadása A nyelv állandóságának és változásának megfigyelése a szókincsben Dramatikus improvizáció: a mő 1-1 jelenetének elıadása irodalmi mő kapcsán 20