GÖNCZI FERENC GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAM 2015.
Tartalomjegyzék Iskolánkról...3 Küldetésnyilatkozat...5 Jövőkép...6 NEVELÉSI PROGRAM...7 I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei...8 II. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok... 14 III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 18 IV. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai... 19 V. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje... 23 VI. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje... 24 VII. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái... 24 VIII. A tanulmányok alatti vizsgák helyi szabályai... 26 IX. A felvétel és az átvétel (az iskolaváltás) helyi szabályai... 26 X. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításához kapcsolódó iskolai tevékenység... 27 HELYI TANTERV... 28 Választott kerettantervek... 29 Helyi tantervek tantárgyak bontásában... 33 MAGYAR IRODALOM... 33 MAGYAR NYELV... 47 TÖRTÉNELEM... 55 ANGOL NYELV... 64 NÉMET NYELV... 119 OROSZ NYELV... 159 LATIN NYELV... 163 MATEMATIKA... 172 INFORMATIKA... 188 BIOLÓGIA... 204 FÖLDRAJZ... 214 KÉMIA... 226 ÉNEK-ZENE... 233 ETIKA... 252 ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT... 254 TESTNEVELÉS ÉS SPORT... 258 VIZUÁLIS KULTÚRA... 313-1 -
DRÁMA ÉS TÁNC... 319 MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET... 324 SZAKMAI TANTÁRGYAK... 324 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 345 A NAT-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai... 345 A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósulásának módja... 348 A csoportbontások, a választható tantárgyak és az egyéb foglalkozások szervezési elvei... 348 Egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei... 349 A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái 369 A nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti etnikai kisebbség kultúrájának megismertetése... 370 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 371 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek... 372 A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések... 377 A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek... 378 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek... 382 Kompetencia alapú oktatás bevezetése... 382 1. Korszerű tanulási technikák a kompetencia alapú oktatásban... 382 2. Kompetencai alapú oktatás felmenő rendszerben... 383 3. Intézményi innováció tervezése... 385 4. Magyar nyelv és irodalom... 386 5. Matematika... 388 6. Moduláris oktatás... 390 7. A projektmódszer... 393 8. Idegennyelv-oktatás... 394 9. Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tanítása... 398 10.Életpálya-építés... 413 11. Tantárgytömbösítés... 416 12. Témahét... 418 13. Önálló intézményi innováció... 418 14. Informatikai stratégia... 425 IKT-STRATÉGIA MELLÉKLETE... 439 MELLÉKLET - Fejlesztési területek nevelési célok tantárgyi bontásban 445-2 -
Iskolánkról Lenti városban a gimnázium levelező tagozatos oktatással 1961 szeptemberében indult. A nappali tagozat 1962-ben kezdődött két párhuzamos osztállyal, akkor még a zalaegerszegi Ságvári Endre Gimnáziumhoz kapcsolva. A tantermeket a község egyetlen általános iskolája adta. Az intézmény élére 1963-ban neveztek ki igazgatót, és 1964-ben kapta meg épületét, melyben ma is működik. Az új iskola 8 tanteremmel, fizikai és kémiai előadóteremmel, tornateremmel, szertárakkal, főzőkonyhával, ebédlővel és szolgálati lakással épült. A szakos ellátottság 1972-re alakult ki, s eredményeként matematika és orosz tagozatos osztályok indítására kaptunk engedélyt. A tantervi változásokkal összhangban 1979-től fakultációs oktatás folyt, ami az említett tagozatokat felváltotta. Iskolánkban a hagyományos tantárgyi fakultációk mellett (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fizika biológia, idegen nyelvek), gépjármű előadói, könyvtárismereti, nevelési alapismeretek és utazás és turizmus fakultációt működtettünk. A 70- es évek második felében az épület a szakmunkásképzőnek is otthont adott, és négy tanteremmel, szertárakkal bővült. A szakmunkásképző önálló épülethez jutásával a kibővített épület jó lehetőséget adott a szaktantermi rendszer fejlődéséhez, és a kisebb csoportokban folyó oktatáshoz. Iskolánk 1985-ben vette fel a tájegységünket is (Göcsej-Hetés) kutató néprajztudós, Gönczi Ferenc nevét. A város önkormányzata 1995-ben pénzügyi nehézségekre hivatkozva a Zala Megyei Önkormányzatnak adta át a fenntartói jogot. A különböző társadalmi és gazdasági változások profilváltásra késztették intézményünket. A település az 1990-es évekre fürdővárossá alakult, s ez szükségessé tette idegenforgalmi szakemberek képzését. Ezért vezettük be 1998-ban az utazás és turizmus gyakorlati fakultációs tantárgyat. 1999-ben 13. évfolyamon OKJ-s képzés keretében idegenforgalmi ügyintéző szakot indítottunk, s miután a fenntartó kérelmünket jóváhagyta, nevünket Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolára változtatta, a 2000/2001-es tanévben idegenforgalmi szakközépiskolai osztályt indítottunk, kiépítve a szakképzés teljes vertikumát. A 2001/2002-es tanévben a helyi igényeket figyelembe véve tovább bővítettük a választható szakok számát: a szakközépiskolai oktatásban az idegenforgalom mellett informatika szakcsoportot, az OKJ-s képzés keretében szoftverüzemeltető szakot szerveztünk. A gimnázium felnőtt tagozata a kezdetektől levelező formában működött. A 2000-ben induló osztály esti tagozatosként indult, így felmenő rendszerrel elértük, hogy 2003/2004. tanévben a felnőttek esti tagozatos oktatási formában részesülhetnek. Ezzel a lehetőséggel az eddigi heti kettő helyett három napra bővült az oktatásra fordított idő. 2001-től esti tagozatosaink német nyelvet, 2002- től pedig informatikát is tanultak. Iskolánkban központi támogatással és pályázatok segítségével két informatika szaktanteremben folyik oktatás, ahol az iskolai feladatok mellett a városból és vonzáskörzetéből jövő érdeklődőket is képezzük. Két jól felszerelt nyelvi laborunk is eleget tett a kor követelményeinek. Évente emelkedő számban tesznek diákjaink középfokú nyelvvizsgát német és angol tantárgyakból. Beiskolázási körzetünk az egykori Lenti járás területe: Lenti város két iskolájából, Csesztreg, Rédics, Lovászi, Páka Bázakerettye községek általános iskoláiból érkeznek tanulóink. Olykor Letenyéről, annak felénk eső vonzáskörzetéből, és Vas megye hozzánk közel eső falvaiból is vannak jelentkezőink. Iskolánk 2009-ben sikeresen részt vett a TÁMOP 3.1.4. 08/2-2008-0099 pályázaton, a kompetencia-alapú oktatás témában. Kompetencia alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük, mely lehetővé teszi, hogy a különkülön fejlesztett kompetenciák szerves egységgé váljanak, és alkalmazásuk életszerű legyen a gyerekek számára. Ebben a felfogásban a kompetencia az ismeretek, képességek és készségek alkalmazási - 3 -
képessége és a sikerhez szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani kultúra megújítása; a problémaközpontú tanítás, a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és tevékenységen alapuló fejlesztés. Szükséges, hogy a gyermekek életkoruknak és életritmusuknak megfelelően jussanak ismeretekhez az eltéréseket figyelembe vevő pedagógiai módszerek alkalmazásával. Az egyéni különbségekhez szakszerűen alkalmazkodó, a személyre szabott fejlesztést eredményesen megoldani képes pedagógiai gyakorlat széles körű meghonosítására fel kell készülnünk. A megfelelő képzések után tudjuk csak az újszerű, kompetencia alapú oktatási programcsomagokban és a kapcsolódó digitális tartalmakban megjelenő teljes pedagógiai eszközrendszert hatékonyan alkalmazni A pályázat célkitűzései között szerepel még többek között az egész életen át tartó tanulás megalapozása, amely feltétele a tudás alapú táradalom és gazdaság létrejöttének. Az iskolai oktatásra ma jellemző frontális és zömmel lexikális ismeretközlő eljárásokat fokozatosan szeretnénk felváltani iskolánk egészére kiterjedő, kompetencia-alapú nevelési, oktatási módszertannal. A digitális kultúra alkalmazása elengedhetetlen a versenyképes tudás, a munka-erőpiaci boldogulás szempontjából. Különösen nagy fontosságú a kisiskolás korban elsajátított alapképességek-és készségek, továbbá kulcskompetenciák fejlesztése, mert ezek a későbbi sikeres tanulás és munkába állás feltételeiként szolgálnak.. Közel féléves bevezetési tapasztalataink alapján kerül sor pedagógiai programunk ismételt módosításra, mely során rögzítjük mindazokat a célokat, alapelveket és feladatokat, amelyek szeretnénk deklarálni a kompetencia alapú oktatás további helyi terjesztése, bővítése érdekében. 2012-ben részt vettünk a TÁMOP 3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése című pályázaton. A referencia-intézmény egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésében koherens, befogadó, gyermekközpontú pedagógiai gyakorlattal, szervezeti innovációval rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes közoktatási intézmény. A referencia-intézmények a közoktatás fejlesztésének minősített bázisai lesznek. A projekt megvalósításával hozzá kívánunk járulni az értékalapú, a hazai és a nemzetközi innováció értékeit ötvöző országos referencia-intézményi hálózat kialakításához. A megvalósítással intézményünk referencia-intézménnyé válik. A folyamatos hálózati tanulás eredményeként egyre több pedagógus sajátítja el azokat az eljárásokat, módszereket, mentoráláshoz szükséges képességeket, melyek biztosítékai a létrehozott fejlesztéseknek. Mindezek hozzájárulnak a folyamatos megújuláshoz, a tapasztalok alapján eljárási, módszertani és mentorálási korszerűsítésekhez. A projekt során megtörténik a referencia-intézményi működéshez szükséges szervezeti, oktatásszervezési és szolgáltatás-szervezési gyakorlat kialakítása és beépítése a pedagógiai gyakorlatunkba. - 4 -
Küldetésnyilatkozat Intézményünkben gimnáziumi és szakközépiskolai nappali rendszerű, valamint gimnáziumi felnőttoktatásra van lehetőség. Nyitottak vagyunk a különféle érdeklődésű, különböző képességekkel, készségekkel hozzánk érkező tanulók fogadására. Az emelt óraszámú oktatást a tehetséges és érdeklődést mutató tanulók differenciáltabb képzésére fordítjuk, valamint törekszünk az elmaradottak felzárkóztatására is. Iskolánk minden dolgozója számára ismert tény, hogy olyan nemzedéket kell nevelnünk, olyan ifjúságért kell felelősséget vállalni, mely megfelel a felsőfokú oktatás elvárásainak, illetve olyan szintű szakmai ismereteket szerez, mely biztosítja a megismert szakterületen a képzettségnek megfelelő munkakör ellátását. Fenntartónk a Zala Megyei Intézményfenntartó Központ, de törekszünk arra, hogy a helyi önkormányzattal is folyamatos kapcsolatunk legyen. Igazi partnerre találjanak bennünk, ha a város művelődéséről, kultúrájáról van szó. Törekvéseink a szülőkkel közösek, a cél meghatározását és az oktatómunkát segítő véleménynyilvánításukra számítunk. Lenti földrajzi helyzetéből adódóan lehetőségünk nyílik határon túli feladatok ellátására is. Ez részben a határon túl élő magyarsággal való kapcsolatokra (a magyar anyanyelv, magyar hagyományok megőrzése), másrészt a szlovén lakossággal való kapcsolatteremtésre (nyelvismeret) vonatkozik. Az iskola természetéből adódik, hogy tanulóközpontú intézmény, ennek az elvnek a gyakorlatban igazolódni kell. Több mint negyven éve az országhatár mellett működve a kialakult hagyományok erre köteleznek bennünket. Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog. A választott mottó szellemének megfelelően az alapkészségek kifejlesztését és a képességek kibontakoztatását tekintjük elsődleges feladatunknak. Olyan pedagógiai környezetet szeretnénk teremteni, amely a tanulói személyiség sokoldalú fejlődését szolgálja, és mindenkiből a legtöbbet és a legjobbat hozza ki, és alkalmassá teszi a társadalmi változásokhoz való folyamatos alkalmazkodásra, az egész életen át tartó tanulásra. Szeretnénk, ha iskolánk a a tanulók oktatásán és nevelésén túl szellemi és egyre nemesedő érzelmi energiát sugárzó központ lenne. Mindezt vállaltuk, amikor Gönczi Ferenc néprajztudós nevének felvételével a hagyományőrzés és a folytonos megújulás egyensúlyát kívántuk megalkotni. - 5 -
Jövőkép A kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a programcsomagok szemléletmódjával és tevékenységrendszerével hatékonyan hozzájárulunk tanulóink kulcskompetenciáinak fejlesztéséhez, amely jó alapot szolgáltat számukra az élethosszig tartó tanulás megalapozásához, a sikeresebb munkaerő piaci elhelyezkedéshez. A TÁMOP 3.1.4. pályázat nyerteseként iskolánk személyi és tárgyi feltételei bővülnek, iskolánk hírneve szűkebb és tágabb környezetében is növekszik, pedagógusaink pedig olyan pedagógiai tudásra tesznek szert, melyek növelik szakmai presztízsüket. A TÁMOP 3.1.7-11/2 pályázat megvalósításával hozzá kívánunk járulni az értékalapú, a hazai és a nemzetközi innováció értékeit ötvöző országos referencia-intézményi hálózat kialakításához. - 6 -
NEVELÉSI PROGRAM - 7 -
I. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 1) Pedagógiai alapelveink rögzítéséhez feltétlenül szükséges, hogy a tantestület megállapodásra jusson a társadalomról, a szülőkről, az emberről, a tanulókról megalkotott képben. 2) Pedagógiai nézeteinket meghatározó alapelveink: a) nevelési vonatkozásban: esélyegyenlőség, erkölcsi nevelés, egyéni bánásmód, tapasztalatszerzés, következetesség, lelkiismereti és vallásszabadság, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, hazánk, szülőföldünk, szűkebb környezetünk kultúrájának, hagyományainak megismerése, megőrzése, állampolgárságra, demokráciára nevelés, önismeret, közösségteremtő készség fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, b) Egységesség és differenciálás módszertani vonatkozásban: belső motiváció, esélyegyenlőség, együttműködő különleges bánásmód, a tanulás technikái és formái, tanulói öntevékenység, aktivitásra ösztönző, versenyszellemet kialakító pozitív személyiségfejlődést elősegítő cselekedtető technikák alkalmazása, a kompetencia alapú oktatás céljait legjobban kiszolgáló pedagógiai kultúra eszköztárának alkalmazása, a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, tévedéseik kiigazítása, tudásuk átrendezése, differenciálás, tehetséggondozás. 3) A fenti alapelvek figyelembevételével az alábbi pedagógiai értékeket fogalmaztuk meg: nyitottság, tanulási hajlandóság, életvezetési, érdekérvényesítő képesség, közösségteremtő készség, tolerancia, nevelhetőség, - 8 -
szorgalom; demokrácia, nemzeti, európai humanista értékrend, különböző kultúrák iránti nyitottság, megértés, türelmesség, tehetséggondozás tehetségkutatás, felzárkóztatás, gyermek- és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség biztosítása, alternatív oktatás, együttműködés, differenciált fejlesztés, személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, egészség és környezetvédelem, partnerközpontúság, tantárgyi integráció. 4.) Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka céljai: a) Tegyük otthonossá iskolánkat, ahol tanár és diák jól érzi magát. Ennek érdekében: az iskolai életben szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk, tanulók, szülők és tanárok között, a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, világos követelményeket támasztunk a tanulók elé, figyelembe vesszük egyéni képességüket, segítjük őket tanulmányi és egyéb problémáik megoldásában, bevonjuk őket az iskolai élet szervezésébe. b) Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges ifjúságot kívánunk nevelni, ezért fontos pedagógiai feladatunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, korszerű ismereteiknek, képességeiknek, készségeiknek kialakítása. Ennek érdekében szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalmas munkának, tudásnak becsülete legyen, fejleszteni kívánjuk kommunikációs kultúrájukat, olyan ismeretátadásra törekszünk, mely általános műveltséget, világszemléletet ad, fokozott figyelmet fordítunk a testi nevelésre, törekszünk a humánumra, az egyén és közösség iránti tiszteletre, megismertetjük nemzeti kultúránk és történelmünk kimagasló eseményeit, nagyjait, hagyományait, a szűkebb és tágabb szülőföld tiszteletére, megbecsülésére nevelünk. c) Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a szülőkkel, családokkal, lehetőséget teremtünk iskolánk életének tevékenységének, eredményeinek bemutatására a médiákban, hogy a beiskolázási körzetben minél ismertebb legyen, ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat a beiskolázási körzet iskoláival, közművelődési intézményeivel, a város és a megye önkormányzatával, rendszeres kapcsolatot tartunk a megye középiskoláival, fontos feladatnak tartjuk a város rendezvényein az aktív részvételt, a civil szervezetek munkájába bekapcsolódunk, d) Arra törekszünk, hogy tanulóink a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesítsék magukban az alábbi tulajdonságokat: - 9 -
humanitás, erények kifejlesztése, fegyelmezettség, műveltség, kulturáltság, a szorgalmas tanulás, a munka megbecsülése, kötelességtudat, érdeklődés, nyitottság, önismeretre törekvés, problémaérzékenység, problémamegoldás, eligazodás képessége a szűkebb és tágabb környezetben, legyen elképzelése az egyénnek a jövőjét illetően, önképzésre való képesség, önálló ismeretszerzés, rendelkezzen a mindennapok igényelte képességekkel, gyakorlati ismeretekkel, ismerje, tisztelje, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a természet és környezet értékeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen az emberi és a természeti környezetben: ismerje és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismerje és tartsa meg a különféle közösségek együttélését biztosító normákat, ismerje és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált legyen, társaival működjön együtt, szüleit szeresse, tanárait, társait tisztelje, tartsa tiszteletben a sajátjától eltérő nézeteket. szellemileg és testileg egészségesen éljen: időbeosztása, táplálkozása, öltözködése célszerű legyen, gazdagítsa énjét a mentálhigiénés technikák elsajátításával, gyakorlásával, sportoljon, mozogjon, megjelenése és személyisége tiszta, ápolt, gondozott legyen. 5.) Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka feladatai, eszközei, eljárásai: Az iskolában folyó nevelő oktatómunka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a tanulók intellektuális érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon meggyőződésükké, és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat: az élet tisztelete, védelme, fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt, a természeti környezet szeretete, védelme, az ember testi és lelki egészségének ápolása, kulturált életmód iránti igény, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés elfogadott formáit, módszereit, a testmozgás iránti igény, az egészségvédelem (egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek elkerülése), önismeret, saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom), - 10 -
felelősségvállalás sorsuk alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom), nyitottság az élményekre, tevékenységekre, fogékonyság az emberi kapcsolatokra, barátságra, képes szeretetet adni és kapni, a család tisztelete, családtagok szeretete, vonzó magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások elfogadása. Fegyelem, önfegyelem, törekvés előítélet-mentességre, konfliktuskezelésre, készség a megegyezésre, igény a folyamatos önművelésre, értékelés és önértékelés, önálló tanulás képességének kialakítása, a szülőföld, a haza megismerése, szeretete, a nemzeti kultúra ápolása, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet, felelősség- és közösségvállalás a kisebbségben élő magyarsággal, a hazánkban élő kisebbségek jogainak, kultúrájának, hagyományainak tisztelete, alkotmányosság, törvényesség, állampolgári jogok tisztelete, egyetemes emberi jogok elfogadása, érdeklődés társadalmi jelenségek, problémák iránt. A demokrácia alapelveinek ismerete, érvényre juttatása. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka feladata, hogy törekedjék a felsorolt értékek elsajátítására. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek (eszközök), valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Célunk az egyén személyes kompetenciájának fejlesztésével párhuzamosan a tanulók érzelmi és a szociális kompetenciájának tudatos fejlesztése is. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem alakíthatjuk ki minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Munkánk arra irányul, hogy a lehető legtöbb diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink: 1) direkt módszerek alkalmazásuk során a pedagógus személyes kapcsolat révén hat a tanulóra: a) tanári előadás, b) személyes beszélgetés, c) tények, jelenségek bemutatása, d) műalkotások elemző bemutatása, e) a tanár személyes példamutatása, f) személyes elemzés, ellenőrzés, g) tanulók önálló elemző munkája 2) indirekt módszerek a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösség által érvényesül: a) tanulói közösség tevékenységének megszervezése, b) közös célok kitűzése, elfogadtatása, c) hagyományok kialakítása, d) követelés, ellenőrzés, ösztönzés e) közvetlen tanári részvétel a tanulói közösség tevékenységében, f) viták szervezése, g) önellenőrzés és önértékelés, h) társ- és csoportértékelés, i) érvelés, bizonyítás párban, kis-és nagycsoportban - 11 -
I. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Az intézmény kettős (gimnáziumi és szakközépiskolai) profiljának megfelelően elsődleges céljának tartja, hogy a diákokat készítse az értelmiségi életforma és hivatás gyakorlására, kialakítására, nyújtsa azt a korszerű természet- és társadalomtudományos alapműveltséget, melyre egy magasabb fokú szaktudományos ismeret építhető, biztosítsa a továbbtanulni nem szándékozók számára az érettségire épülő szakképesítés megfelelő színvonalát. Ennek érdekében a következő nevelési és oktatási feladatokat kell ellátni: 1) A tanulók erkölcsi és akarati nevelése Cél: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása; az önismeret, az önmegvalósítás iránti igény kibontakoztatása; a szabad, fegyelmezett, a társadalom számára hasznos személy nevelése; nemek közötti felelősségteljes kapcsolatra nevelés. Feladat: A szaktanárok feladata, hogy a tanulók személyes tapasztalatainak előhívásával, közös beszélgetések, viták során rávilágítson a kultúrált viselkedés szabályaira, a követhető életstratégiák lehetőségeire, a társadalmat és a kisebb közösséget szabályzó etikai normák létezésére, fontosságára, az egyén és közösség viszonyára. Ezt egészíti ki és teszi teljessé a műalkotások, történelmi és társadalmi példák által közvetített értékrend, mely hozzájárul korunk megértéséhez. 2) Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Hangsúlyoznunk kell e területnek hazánk Európai Unióba való belépésével járó különös szerepét, a patriotizmus és nemzetköziség együttélését. Cél: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének, a nemzeti hagyományoknak, a nemzeti kultúrának a megismertetése, emlékeinek tisztelete ápolása, megbecsülése, a hazaszeretet, a hazához való tartozás, az érte való tenni akarás érzésének felébresztése. Feladat: A nemzeti ünnepekről való iskolai megemlékezéseken való részvétel, iskolai hagyományok ápolása (névadóról való megemlékezés, iskolanap), honismereti vetélkedők szervezése. 3) Állampolgárságra, demokráciára nevelés Cél: Ismerje meg alapvető állampolgári jogait és kötelezettségeit, a normaszegések társadalmi jelentőségét, demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket és azok tevékenységét. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Színterek:. Valamennyi tanóra, városi és városkörnyéki rendezvények, programok. Feladat: Az önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztése. 4) Önismeret és társas kultúra fejlesztése Cél: A tanuló szellemi képességeinek optimális alakítása, valamennyi tudásterület megfelelő kiművelése, kompetenciáinak kifejezésre juttatása. Legyen képes érzelmeinek hiteles kifejezésére, empátiára. 5) Családi életre nevelés Cél: A tanuló készüljön fel a családi életre, a felelős párkapcsolatok kialakítására, a felmerülő konfliktusok kezelésére, krízishelyzetekre. Tisztelje a különböző generációk tagjait, megérti a szülői és gyermeki felelősség fogalmát. Feladat: Harmonikus családi minták, családi közösségek megbecsülése, konfliktuskezelő módszerek közvetítése, értékrendek, szexuális kultúra kialakítása. 6) Testi és lelki egészségre nevelés Cél: Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. A pedagógusok készítsék fel a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stresszkezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, gondozására, társas viselkedésük szabályozására, a társas konfliktusok - 12 -
kezelésére. A gyerekek, fiatalok sajátítsák el az egészséges életmód elveit, és amennyire csak lehet azok szerint éljenek. Feladat: Az iskola a családdal együttműködve készítse fel a tanulókat az önállóságra, a betegségmegelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítsék a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 7) Felelősségvállalás, önkéntesség Cél: A személyiségfejlesztő nevelés-oktatás, az akadályozott, hátránnyal élő fiatalok képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározása. Feladat: Külön figyelmet kell szentelni minden tanuló képességbeli és társadalmi különbözőségének. A nevelési-oktatási intézmény alakítsa ki a gyerekekben, fiatalokban a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együttérző és segítő magatartást. Saját élményű tanuláson keresztül fejlessze ki a tanulókban a szociális érzékenységet és számos olyan képességet (együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. 8) Fenntarthatóság, környezettudatosság Cél: A természet szeretetén és a környezet ismeretén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Feladat: Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók ismerjék meg azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük természeti és társadalmi értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. 9) Pályaorientáció Cél: A tanuló rendelkezzen reális ismeretekkel saját képességeiről, adottságairól, a munkaerőpiaci lehetőségekről, a munkavállalói szerepről, a munka világáról. Ennek érdekében az intézménynek olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítania, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, és képessé válnak hivatásuk megtalálására, foglalkozásuk és pályájuk kiválasztására és a hozzájuk vezető erőfeszítések megtételére. Feladat: Fejleszteni kell a tanulókban a segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódokat és azok kezelését. Legyenek képesek önéletrajzot készíteni, összegezni céljaikat, képességeiket, végzettségüket, felkészültségüket. 10) Gazdasági és pénzügyi nevelés Cél: A tanulók ismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világában és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Feladat: A tanulók értsék a gazdasági folyamatok összefüggéseit, tájékozódjanak a pénzügyi szabályokról, a banki tranzakciókról, fogyasztóvédelmi jogokról, valamint az Euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életükben. 11) Médiatudatosságra nevelés Cél: A tanulók legyenek felelős résztvevői a mediatizált, globális nyilvánosságnak; értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Az értelmező, kritikai és tevékeny beállítódás kialakítása révén az iskola felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Feladat: Ismertessük meg a tanulókkal a média működését és hatásmechanizmusát, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokat, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módját, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségét. 12) A tanulás tanítása - 13 -
Cél: Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni. A diákokkal meg kell ismertetni a különböző tanulási stratégiákat. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. Feladat: Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek, megtanul jegyzetelési technikákat, képes saját tanulási stratégiát kialakítani, gyakorolja a szóbeli, írásbeli és képi kifejezés különböző formáit. II. Teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Az iskola szerepe és lehetősége Az iskolában a testi-lelki egészségnevelésért négy szakember dolgozik: iskolaorvos iskolai védőnő ifjúságvédelmi felelős, akit a diákok minden nap felkereshetnek problémáikkal drogügyi koordinátor Az iskola az egészségfejlesztési és prevenciós tevékenységek szervezésébe olyan személyeket von be, akik rendelkeznek minőségbiztosított egészségfejlesztési, prevenciós programmal és az egészségpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény szakmai ajánlásával Az iskola olyan keretet ad, amely között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására. Az egészségmegõrzés érdekében: Erõfeszítésekre képessé kell tenni a tanulókat Az iskola a napirend megfelelõ alakításával, az életrend szervezésével és tanácsokkal biztosítja a tanulók egészségvédelmét (fegyelem, életrend, életritmus, életvezetés, céltudatosság kérdéseivel foglalkozni) Fel kell kelteni a tanulókban az egészségmegõrzés igényét Meg kell ismertetni a tanulókkal a testi és a lelki egészség összefüggéseit, a betegségek és balesetek megelõzésének módjait; szervezetünk mûködését, mint a betegségmegelõzés alapvetõ feltételét; az egészséget fenyegetõ tényezõket (a környezet károsító hatásait, a helytelen életvitel ártalmait) Következetes megelõzõ munkát kell folytatni a káros szenvedélyek megakadályozásához Feladat a rendszeres testedzésre nevelés (testnevelés órák, házibajnokságok, iskolák közötti versenyek) Mindennapos testnevelés bitosítása Az iskola megszervezi a gyógytestnevelést. A megfelelő iskolai légkör megteremtéséhez együttműködünk a családokkal, hisz közösen kell vállalni, hogy a tanulókból egészséges, kiegyensúlyozott ifjak legyenek. (SZSZ bevonása iskolai programokba) Az egészséges életmódra nevelés, felvilágosítás terén együttműködünk az iskolaorvossal, Vöröskereszttel. (előadások, egészségnevelési hét) Egészségnap - 14 -
Projekt hét AHA program HPV oltás Kortársképzésen való részvétel Az iskolaorvosi rendelésen egészségügyi szűrővizsgálatra, tanácsadásra van lehetőség. Legfőbb színtere az osztályfőnöki óra, amely mind a 4 év során beépíti anyagába az egészségneveléssel kapcsolatos témaköröket Az iskola helyi tantervébe - az osztályfőnöki nevelő és oktató munkához kapcsolódva - be kell építeni az egészséges életre nevelést, illetve egészségvédelmet szolgáló tananyagot. A tartalmi körök (óracímek) meghatározásánál a következő szempontokat tartottuk szem előtt: az egészségfejlesztés, -védelem legfontosabb elméleti és gyakorlati megfontolásai; az adott életkori csoport ismert és legjellegzetesebb fejlődés- és szociálpszichológiai meghatározói, jellegzetességei; a legégetőbb, alkalmasint társadalmi méreteket öltő népegészségügyi problémák adott életkori csoporton belüli jelentkezési módjait; az egészségmagatartás befolyásolásának lehetőségeit; Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló témák 9. osztály Felfogások az egészségről egészségről való felfogás történeti áttekintése, koronként, társadalmi csoportonként a tanuló saját felfogása az egészségről a jólét miként érhető el Felfogások az életmódról milyen életvitelek képzelhetők el milyen tényezők befolyásolják az életmód alakulását saját életvitelüket hogyan alakítják és hogyan szeretnék alakítani Serdülés testi-lelki változásai mindennapi élet konfliktusszituációi köztes állapot a gyermek és a felnőtt között. Sajátosságai, megoldási lehetőségei Kortárskapcsolatok ki számít kortársnak mi jellemzi (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben: zenei, öltözködésben, véleményben, életmódban) pozitív és negatív példák kortárs hatásra kortárs hatások felismerése, kezelése Kapcsolatok és megjelenés külső megjelenés, mint értékközvetítő. Öltözködés üzenetei. társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben Mi számít drognak legális illegális veszélyes anyagok drogokkal való találkozási formák téves hiedelmek a drogokkal szemben mire jó a drog kézenfekvő alternatívák (testmozgás, kapcsolatok), kikerülésének módszerei - 15 -
Kockázatok és veszélyek mi minden lehet az egészségre kockázatos dolog mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget Változások és a segítség serdülők állandó változásban vannak hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál kapnak segítséget valójában miben is segíthet a segítő 10. osztály Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média milyen elvárásoknak kell megfelelniük eleget tudnak-e tenni ennek összhang van e a társadalom, család és a kortárscsoport által közvetített elvárások között a média által sugallt elvárások a hatások megfelelő értelmezése, értékelése Család hatása az életmódra a szocializáció elsődleges helyszíne serdülő korban gyengülő hatást mutat család szerepe az egyensúly megtartásában, fékek beiktatásában, helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg életmódminták elutasítása- követése Kortársak hatása az életmódra kulturális, fogyasztási szokások társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása alkohol, drog, dohány kortárscsoport nyomása kortársak felé irányuló empatikus készségek fejlesztése, tolerancia, mások gyengeségeinek elfogadása Mit üzen a média a média viselkedésre gyakorolt hatása - küszöb alatti ingerek viselkedésbefolyásoló hatása befolyásolási technikák kiszolgáltatottság csökkentése, ha felismerjük befolyásoló hatást Társadalmi elvárások ki, milyen módon hozza tudomásunkra hogy mit vár tőlünk kommunikáció, kommunikáció többszintűsége, lehetséges félreértések szó, gesztusok egymáshoz való viszonya -testbeszéd Devianciák értékek, normák megfogalmazódása mit jelentenek a hagyományok, a törvények aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, normasértőnek iskolai és kortársak általi iskolán kívüli bántalmazás, erőszak megelőzése, kezelése erőszak-kezelési technikák deviáns karrier Meg akarok felelni az vagyok aki vagyok, vagy akinek mások mondanak önértékelés párkapcsolatok (SZTB, AIDS), illegális drogok - 16 -
kockázat-haszon elemzés 11. osztály Társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása, szembeállítása Társadalmi normaalkotás folyamata mindennapi életünket szokások és normák szabályozzák erkölcsi, társadalmi, jogi normák közötti különbségek Eltérés a szokásostól: táplálkozás ismerünk-e a szokásostól eltérő tápl. formát milyen okokra vezethetők vissza (betegség, vallási, kulturális környezet, aktuális divatirányzat, filmek) mint befolyásoló tényezők Eltérés a szokásostól: párkapcsolati minták társadalmi elvárások a párkapcsolatok terén házasság-életközösség ffi-nő mint elfogadott együttélési formától való eltérések -kommunák Eltérés a szokásostól: a szexualitásban tartós érzelmi kapcsolat monogám házasságmodell szokatlan szexuális szokások(homoszexualitás, gyakori párváltás) magánügy vagy közügy Eltérés a szokásostól: alkohol és drog legális és illegális szerek drogfogyasztás következményei egészséget károsító hatások, jogi következmények párkapcsolatokra gyakorolt hatása rövidtávú előnyök hosszabbtávú hátrányok szembeállítása káros szituációk felismerését elősegítő készségek csoportnyomás mi szükséges ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk Önismeret, kommunikáció pályaválasztás mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk mi érdekel, mi köt le, mit szeretnék csinálni jó döntés feltétele a jó önismeret 12. osztály Felnőtté válás döntések egészséges életmód a felnőtté válás szemszögéből felnőtté válás, döntések melyek alapvetően befolyásolják életünket, egészségünket pályaválasztás környezetünk rólunk kialakított képe személyünket érintő, más által hozott döntések elfogadása döntési technikák, mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek milyen hatásai lehetnek döntéseinknek, másokra gyakorolt hatása, ha másképp döntünk, ha nem döntünk Döntések életmódomban: kapcsolatok döntések barátságokról kapcsolatok megszűnéséről önismeret szerepe fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére kapcsolatokat érintő döntések hatása a lelki egyensúlyra- egyensúly felborulása - 17 -
Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a fenti témában milyen képességek szükségesek, hogy egyedül döntsünk saját ügyünkben Döntések hatása : rövid távon hosszú távon minden döntésnek vagy a döntés hiányának következményei vannak milyen információra van szükségünk a jövőbeni következmények felmérésére Hogyan képzelem el a családom milyen elvek mentén nevelik leendő gyermeküket alkalmazzák-e a saját szüleiktől megismert nevelési elveket tradíció szerepe a szocializációban Hogyan képzelem a munkám egyéni tervek, azok valóra váltásáért tehetnek-e munka szerepe a kapcsolatok, a családi élet, a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából magán és munkahelyi problémák, kudarcok. Azok feldolgozási technikája Egészséges életmódok és az életminőség életminőség összetevői: munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb. reális és teljesíthetetlen vágyak ki elégedettebb sorsával Helyem a világban adják vagy kivívom a helyem a világban, megszerzem vagy kialakítom önmegvalósítás( egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése harc és együttműködés a pozíciószerzés folyamatában lehet- e elégedett, aki a társai ellenében kíván érvényesülni Az egész tanéven át tartó foglalkozásoknak, melyek készségeket fejlesztenek, információt szolgáltatnak, kiegészítése a Gönczi-napok, mely alternatívát mutat, mihez nyúljunk a drogok helyett, hogyan éljünk egészségesen. csapatversenyek több sportágban irodalmi, képzőművészeti, szaktantárgyi pályázatok kiírása szaktantárgyi vetélkedők évfolyamok közötti vetélkedő egészségnevelési és drog blokkal bővítve, a Gönczi napok keretében irodalmi, képzőművészeti díjnyertes pályázatok bemutatása a Gönczi napok keretében III. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. - 18 -
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítség nélkül közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 3. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének folyamatos segítése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 4. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 5. Az intézmény elősegíti a járáson belüli szakmai együttműködéseket, az intézményekkel való közös gondolkodást abban, miképpen lehet a család, mint partner szempontot érvényesíteni. Ennek érdekében közösségi eseményeit úgy szervezi, hogy más intézményekkel, iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, elősegítse az iskolai közösség fejlődését, megoldás központú válaszokat találjon a társadalomból begyűrűző problémák kezelésére. Ennek érdekében mind a szülők hatékonyabb bevonására, mind a fiatalok közösségi aktivitásának fokozására új, innovatív eszközöket keres, közösségfejlesztő módszereket alkalmaz. Ebben a folyamattevékenységben felhasználható a TÁMOP 3.1.4/B-13/1-2013-0001 projekt Partnerség és hálózatosodás moduljának módszertani segédanyaga IV. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógusok helyi intézményi feladatait a 2011. évi CXC. törvény szabályozza. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezért a szaktárgyat tanító pedagógus konkrét feladatai a következők: Az iskola szakmai fejlesztési irányelvei alapján a tanulók tempójához igazítva felelősséggel és önállóan végzi a tantárgyi tanulás irányítását, megismeri a rendelkezésre álló tanítási programokat és taneszközöket. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a köznevelési törvény és a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, módszertani kiadványok, az iskolai munkaterv, pedagógiai program, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adott útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját egységes elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. A szaktárgy magas szintű tanításához tanulmányozza: a szaktárgya körébe tartozó új tudományos eredményeket, - 19 -
a különböző paradigmák jegyében született pedagógiai szakmunkákat (könyveket, folyóiratokat), a hazai és nemzetközi tantárgy-pedagógiaikutatásokat és fejlesztéseket. Alkotó módon részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, az iskola hagyományainak ápolásából, a pályaválasztási feladatokból, gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók folyamatos felzárkóztatásából, a közös vállalások teljesítéséből, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a diákönkormányzat munkájának segítéséből, az iskolai élet demokratizmusának fejlesztéséből, a munkaközösségek munkájából. Egymás szeretetére, tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevel. Feladatai továbbá: tanmenetek elkészítése, a hátrányos helyzetű, és különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való egyéni foglakozás, a szaktárgyával kapcsolatos szabadidős programokban, versenyek lebonyolításában, a tanulók versenyeztetésében való részvétel, a tantárgyával kapcsolatos közművelődési tevékenységek szervezése, a szaktárgyával kapcsolatos folyóiratok, televíziós-, és rádióműsorok megismertetése, népszerűsítése a diákok körében, törekszik arra, hogy a gyerekekben kialakítsa a tantárgyával kapcsolatos értékőrző, később értékteremtő attitűdöt. A tanulás irányítása mellett valamennyi pedagógusnak minden lehetséges helyzetben kötelessége: a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, a tanulók, szülők, valamint munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartani, javaslataikra érdemi választ adni, az iskola és az iskolán kívüli környezet tisztaságának megőrzése és védelme, a szakszerű ügyeletellátás, a tanulói étkeztetésben való közreműködés, felkészülés tanóráira, a tanulók felméréseinek, dolgozatainak két héten belüli kijavítása, kiosztása, majd 1 évig tartó megőrzése. A felmérő és témazáró dolgozatok megíratását előre jelzi. Adminisztrációs munkája (naplóbeírás) naprakész, gondoskodik arról, hogy a tanulóknak megfelelő számú érdemjegye, szöveges értékelése legyen (munkaközösség által meghatározott), folyamatosan tájékoztatja az osztályfőnököt, a szülőt (törvényes képviselőt) a tanulói teljesítményekről, a szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapozott, értékálló osztályzatok kialakítására törekszik, a szaktárgyat tanító pedagógusnak jelen kell lennie a közös fogadóórákon, minden iskolai szintű eseményen (szalagavató, ballagás), a szülő és a tanuló kérdéseire, javaslataira érdemi választ ad, a tanulók emberi méltóságát tiszteletben tartja (titoktartási kötelezettség), regisztrálja az órai késéseket, hiányzásokat, első tanítási órája előtt legalább 10 perccel a tanári szobában tartózkodik, - 20 -
szükség esetén családlátogatást szervez, közreműködik a leltározásban, szertárrendezésben, az érdemjegyeket beírja a naplóba, szükség esetén az ellenőrzőbe. 2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök olyan pedagógiai kompetenciával rendelkező szakember, akinek erkölcsi és jogi felelősséget kell vállalnia /titoktartási kötelezettsége mellett / valamennyi rábízott tanulóért és az érdekükben kifejtett pedagógiai munkáért úgy, hogy a tanuló egyéni fejlődési, tanulási tempójához igazítja fejlesztő munkáját. Tiszteletben tartja a tanulók emberi méltóságát, törekszik önismeretük fejlesztésére, együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, szülőkkel, más intézményekkel. Az osztályfőnök joga: a tanítási órák látogatása, szükség esetén az osztályban tanító tanárokat tanácskozásra hívja össze. Az osztályfőnök feladatai: nyomon követi a tanulók fejlődését, tevékenységét, konfliktusait a szülői házban és a kortárscsoportokban, figyelemmel kíséri osztályának tanulóit a tantárgyi és nem tantárgyi tanulási folyamat során, folyamatosan tájékoztatja a szülőt (törvényes képviselőt) a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, igyekszik jelen lenni azokon az eseményeken, melyeken tanulóinak többsége is részt vesz, törekszik arra, hogy osztályában kultúraközvetítőként, fejlesztőként, a csoport vezetőjeként, a csoport életének szervezőjeként, értékelő pedagógusként irányítsa a rábízott tanulók életét, munkáját, az osztályával kapcsolatos adminisztratív és ügyviteli teendőket ellátja: napló, anyakönyv, bizonyítvány, ellenőrző könyv kitöltése, diákigazolvány ellenőrzése, statisztikai kimutatások készítése, hiányzások igazolása, nyilvántartása, szülői kapcsolattartás, kötelessége a reggeli késések regisztrálása, a félévi és a tanév végi osztályozó értekezletre a magatartás és szorgalom osztályzatok megbeszélése, szakköri, korrepetálási, /tanulópárok/ szabadidős programok megbeszélése, szervezése /mozi, színház, múzeum /, az iskola általános ügyrendjének ismertetése, az éves munkarend /szünetek, ünnepek / ismertetése, tanulmányi kirándulások megszervezése / a négy év során két alkalommal /, az osztályterem rendjének kialakítása, az iskolai étkezés népszerűsítése, kedvezményezettek felkutatása, tankönyvellátás figyelemmel kísérése /ingyenes ellátás/, a könyvtár rendjének ismertetése. Az osztályfőnök kötelessége: gondoskodik arról, hogy a szülők szavazás útján megválasszák a szülői szervezet tagjait, pontos információkkal kell rendelkeznie osztálya szociometriai képéről, az osztályon belüli konfliktusokról, az uralkodó értékekről, közvetítenie kell az iskola által preferált alapértékeket /rend, munka, fegyelem, műveltség, illemtudó viselkedés, stb./. Az osztályfőnöki órák kötelező témái: Illem - 21 -