A KULTURÁLIS HATÁSOK MÉRHETŐSÉGE A KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSEK SORÁN Fodor Beáta PhD hallgató Témavezető Prof. Dr. Illés Mária
A költség-haszon elemzés szakirodalmi háttere 1800 Albert Gallatin (USA) 1808 Vízgazdálkodási program költségeinek és hasznainak számbavétele Zöld könyv Jóléti közgazdaságtan 1950 1950 Költség-haszon elemzések elvégzéséhez szükséges elvek, normák, eljárások 1900 Ronald Reagan 12291-es számú Elnöki Rendelete 1975 1958 Társadalmi költséghaszon elemzésként 1981 Szabályozói hatásanalízis Árvízvédelmi törvény 2000 1925 A módszer magyarországi alkalmazásának fellendülése 1999-2001 1052/1999. (V.21.) Korm. határozata 1057/2001. (VI.21.) Korm. határozat 1936 Vízi erőforrással kapcsolatos állami projektek költségeinek és becsüljék meg a hasznokat 2
A kulturális haszonhatások szakirodalmi megjelenése Geert Hofstede szerint A kultúra a gondolkodás kollektív programozása, amely megkülönbözteti egy csoport vagy egy kategória tagjait másoktól a környezet változásaira adott emberi válaszokat befolyásoló közös jellemzők összessége Fons Trompenaars szerint A kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit és eldönti dilemmáit majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak, eltűnnek a tudatukból és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek Kroeber és Kuckhohn szerint "A kultúra explicit vagy implicit viselkedésmintákból áll, amelyeket szimbólumok közvetítenek. Ezek a szimbólumok a különböző embercsoportok kiemelkedő teljesítményei, magukban foglalják a művészeti termékeket is. A kultúra lényege a tradicionális (történelem során leszűrődött és kiválasztott) gondolatokból, ötletekből áll és főként a hozzájuk tapadó értékekből. A kultúra rendszereket egyrészt tekinthetjük a cselekvés termékeinek, másrészt a jövőbeli cselekedetek feltétel rendszerének." 3
A haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 4
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint Általában a haszonhatás megjelenhet: Közvetlenül: korábbi igénybe vevők, potenciális ügyfelek, kivitelezők, üzemeltetők. Közvetetten: nem áll közvetlen összefüggésben egyetlen közösségi döntéssel sem. Egyidejűleg mind a kettő. A kultúra területén ez az egyén, valamint a közösség gondolkodásában, viselkedésében bekövetkező változások Pl.: Rekreációs tevékenység (asztalitenisz v egyéb sporttevékenység) esetén megjelenő haszonhatások tapasztalat gyűjtés szabályok megismerése folyamatos tanulás társadalmi magatartás formák elsajátítása 5
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint A projekt megvalósításakor jelentkező hatáselemek megjelenhetnek: egyéni szinten, társadalmi szinten, Az egyén haszon az egyén mentális gondolkodása tükrözi. A társadalmi haszon főként a lakosság számára kedvezőbbé váló körülményeket, lehetőségeket jelenti, azaz az adott közösség életminőségében, munkamegosztásban, családi kapcsolatokban, erkölcsi elvekben végbement változásokat jelenti. 6
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint A haszonhatás megjelenhet: gazdasági: foglalkoztatás-munkanélküliség, piaci szereplők közötti kapcsolatok, innováció, K+F, stb. környezeti területen: szennyezőanyag kibocsátás, természetes élőhelyekre gyakorolt hatások. Pl.: Közpark, sétálóutca kiépítése, fejlesztése esetén jelentkező hatások lég- és zajszennyezés megelőzése, csökkentése, emberek közérzetének, környezettudatos gondolkodásának javulása, idegenforgalom növekedése, munkanélküliség csökkenése, közbiztonság javulása 7
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint A haszonhatások meghatározhatók: természetes mértékegységben, pénzértékben. A közösségi döntés során megvalósuló projektek kulturális haszonhatásainak mérésére alkalmas módszerek: kérdőíves felmérés, helyszíni megfigyelés. 8
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint A haszonhatás időbeli megjelenés szempontjából megjelenhet: rövidtávon (azonnal), vagy hosszútávon (évekkel, generációkkal később). A közösségi döntések során megvalósuló projektek költség-haszon elemzésének a projektjavaslatok hasznos élettartamára kell kiterjednie. A költség-haszon elemzés során vizsgálandó kulturális haszonhatások hosszú távon átformálják, esetleg kialakítják az egyén kulturális szokásait (pl. környezettudatos gondolkodás). 9
A kulturális haszonhatás vizsgálatának legfontosabb módszerelemei 1. A projekt és a haszonhatás kapcsolata 2. Megjelenés szintje 3. Megjelenés területe 4. Számszerűsítés módja szerint 5. Időbeli megjelenés szerint 6. Földrajzi kiterjedés szerint A költség-haszon elemzés során meghatározandó kulturális haszonhatásokat a földrajzi kiterjedés szerint vizsgálni lehet: egy adott település lakóira, megye lakosságára, ország társadalmára, globális társadalomra. Pl.: Rekreációs tevékenységgel kapcsolatos projekt esetén (sportrendezvény, koncert stb.) nemzetközi kultúrák megismerése, település hírnevének növekedése, emberek közérzetének javulása, 10
Összegzés A költség-haszon elemzés során megjelenő haszonhatásokat egyidejűleg hat fő szempont szerint lehet rendszerezni. A főbb típusjegyek szerint pedig elemi módszerekre lehet bontani, melyek nem teljesen függetlenek egymástól. A kutatásom során erre a módszertani bázisra építve vizsgáltam, hogy milyen módon és hogyan mérhetők a közösségi döntések kulturális hatásai. A kultúra alapvetően egy közösségi szinten érvényesülő gondolatbeli, viselkedésbeli szervező erővel ható tényező. Jellegéből adódóan az egyik legnehezebben mérhető tényezőnek minősül. A közösségi döntések kulturális hatása, a legtöbb esetben, átformálja az egyének egymáshoz való viszonyát. Az így megjelenő haszonhatások közvetlenül és közvetetten is befolyásolják az egyén és a közösség gondolkodását, viselkedését. Azonban a megjelenő haszonhatásoknak csak egy kis része jelenik meg azonnal, a legtöbb hónapokkal, évekkel, évtizedekkel később. 11
2011.05.24. A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 12