LAVECO since 1991. 2010/2 NEWSLETTER Mi lesz veled offshore világ? Az elmúlt évek folyamán a LAVECO Newsletter hasábjain évről évre közreadtuk az újonnan megalakult offshore cégek számát helyszínenkénti megoszlásban. 2009-re vonatkozóan azonban a világ legtekintélyesebb szaklapja, az Offshore Investment sem vállalkozott a pontos adatok közlésére, csupán öszszefoglaló jelleggel jelöltek meg bizonyos számokat, amelyekből csak a főbb tendenciákra vonatkozó következtetéseket lehet levonni. A nemzetközi gazdasági válság természetesen a cégvilágot sem hagyta érintetlenül, s a gazdaság mozgásával egyetemben az újonnan bejegyzett cégek száma is csökkent világszerte. Az offshore világpiacon elszenvedett veszteség e tekintetben mintegy 100 000 céget jelentett, körülbelül enynyivel kevesebbet jegyeztek be 2009-ben, mint 2008-ban*. Valamennyi offshore pénzügyi központban (Offshore Financial Center) látványosan, mintegy 30-40 %-kal csökkent a bejegyzett cégek száma, kivéve Hong Kong-ot. Az immár több mint egy évtizede Kínához tartozó városállam e tekintetben is bővülni tudott, és közel 10 %-kal növelte a bejegyzett cégek számát az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Szintén megfigyelhető volt a válság kapcsán a tőkekivonás a különböző Offshore Pénzügyi Központokból. Egyes véleményem szerint ellenőrizhetetlen - adatok szerint ez az összeg 2009-ben mintegy 500 milliárd dollárt tett ki. Körülbelül ennyit vittek haza a tőketulajdonosok az adóparadicsomokban elhelyezett összegekből. Az ok a szakértők véleménye szerint kettős: _ egyrészt szükséges a válság kapcsán meggyengült, eladósodott, csőd közelbe került családi vállalkozások megsegítése, megmentése, s ehhez forrást kell biztosítani. Mivel a válság egyik kísérőjelensége éppen a banki finanszírozás leállása, elnehezedése, így nem kell csodálkozni, hogy a sokat szidott offshore országokba menekített vagyonok szerepe életmentő volt. A válság patológiájának pikantériája, hogy a családi vállalkozások sokkal életképesebbek, mint a publikus vállalatok, ahonnan a részvényesek és a bonus éhes menedzserek az utolsó centeket is kipréselik és aztán értetlenül állnak a likviditási problémákkal szemben. A gondoskodni akarok a saját cégemről és van mihez nyúlni, mert a múltban előrelátó voltam és megtakarítottam, félretettem - elv ezúton is nyerő volt, nem kellett a nagyhatalmú bankok kegyeiért sorba állni. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a pénzeket hazaterelő másik indok a kényszer és a fenyegetettség volt. A G8-ak múlt év áprilisi tárgyalásain elfogadottak jelentős hatással voltak az adóparadicsomok elleni harcban is. A küzdelem nemcsak új lendületet vett, hanem egyben új ideológiai tartalmat is kapott. Az EU eddig csak a káros adóverseny és az általa elszívott tőke miatt kárhoztatta az Offshore Pénzügyi Központokat. Az OECD legfőbb támadási pontja az átláthatatlan céges struktúrák, a pénzmosás lehetőségének megkönnyítése, valamint a nemzetközi terrorizmus finanszírozásának elősegítése volt. Több évtizedes harcuk eddig nem túl sok eredményt volt képes felmutatni, így helyenként már az is felmerült, hogy érdemes-e őket nemzetközi szinten komolyan venni. Különösen a londoni metróban elkövetett me- * Ez az adat nem tartalmazza az USA-ban bejegyzett cégeket.
2010/2 2 rényletek után kiderült, hogy a terrorcselekmény közvetlen költsége mintegy 5000-10000 angol font volt, s ennek előteremtéséhez nemigen kellett offshore cégek nemzetközi láncolatát létrehozni. A nemzetközi adóverseny emlegetése is ironikussá vált azáltal, hogy az EU 27 országában képtelenek egységesíteni a nyereségadó kulcsokat, s így a legalacsonyabb és legmagasabb kulcsot alkalmazó országok között 25 % a különbség. A válság kapcsán azonban a világ vezető politikusai, élükön az EU, felelős államés kormányfőivel, a válság egyik okaként éppen a nemzetközi offshore pénzügyi világot, az ezeken keresztül lefolytatott tranzakciókat jelölték meg. Hogy mennyire ez az ok, vagy csupán politikusi népszerűség javításról és ürügyalkotásról van-e szó, nehéz lenne eldönteni. A lényeg, hogy a világ vezetői újabb harcot hirdettek és ennek kapcsán adtak felhatalmazást a nemzetközi szervezeteknek a küzdelem folytatására. Gordon Brown, Nagy- Britannia akkori miniszterelnöke ki is jelentette: 2015-ig be fogjuk zárni az adóparadicsomokat. A kinyilatkoztatás elég kategorikusnak tűnik, de vajon kivitelezhető-e? Több mint 2 évtizedes gazdasági pályafutásom során azt láttam, hogy a piac mindig kitermelte magában azokat a megoldásokat, amelyeket a kereslet és kínálat törvénye diktált. A válság egyik pikáns momentuma volt, amikor 2008 végén Németországban a kiadó hirtelen újranyomatta Marx Tőke című művét. A világméretű gazdasági válság okaira kíváncsi közvélemény egy része a klasszikusok felé fordult, s közülük éppen Marx leíró műve az, amely bizonyos kérdésekre megadhatja a választ. A kapitalizmus természete a szabad versenyes korszaktól napjainkig számos tekintetben változatlan maradt. Kicsit olyan ez, mintha valaki egy 19. századi anatómiai atlaszt forgatna: harmadik veséje az óta sem nőtt az embernek, azt a kettőt pedig az akkori leírások is pontosan tartalmazzák a megfelelő latin nevekkel együtt. Az első kérdés tehát: lesz-e kereslet az offshore világ kínálta szolgáltatásokra a jövőben, még akkor is, ha a felhasználókat mindenféle rémes szankciókkal ijesztgetik a politikusok. E kérdésre a későbbiekben válaszolok, itt csak a rövid igent adnám közre. De lesz-e kínálat, amely a keresletet képes lesz kiszolgálni? Mivel mindenkinek veleszületett alkotmányos joga a szabad vállalkozás-alapítás, így senkinek megtiltani nem lehet, hogy adóparadicsomban hozzon létre céget és működtesse azt. Az adófizetés kötelezettsége természetesen már egy másik történet, itt sokkal erősebb annak az államnak az alkupozíciója és kényszerítő ereje, amelyben az illető adórezidens. Számos ország törvénykezése teljes hazai adókötelezettséget ír elő a magánszemély számára az offshore világban keletkezett felosztott és bizonyos esetekben még a fel nem osztott jövedelmekre is. A válság egyik következményeként a kormányok a hiányt és a bankok megtámogatására fordított összegeket teljesen egyértelműen többletadókból akarják beszedni, s ehhez minden lehetőséget meg kívánnak ragadni. Gordon Brown kijelentését komolyan kell vennünk: az offshore lehetőségek egy részének be-
3 2010/2 zárása megkezdődött. A brit miniszterelnök itt elsősorban és látványosan azokra a kis országokra utalt, amelyek méretükhöz képest igen jelentős tőkét halmoztak fel, vonzot- ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT tak magukhoz. Kik az igazán veszélyeztettek? Véleményem szerint elsősorban az a néhány tucat kis ország, helyszín, amely elsősorban az IBC (International Business Company) cégformát alkalmazza. Az elmúlt évtizedekben ezek voltak a legkelendőbb cégformák és helyszínek. Előnyük az egyszerűségben és olcsóságban volt. Az IBC cégek egy igazgatóval és egy részvényessel létrejöhettek, a részvények helyenként bemutatóra szólóan is kibocsátásra kerülhettek. A cégnek nem kellett pénzügyi beszámolót leadni a bejegyzés országában, mert az éves adó egy fix összeg, tehát adóhivatali kontroll nélkül létezhettek, a menedzsereknek igazán még azt az évi 1 közgyűlést sem kellett megtartania, amelyet a cégtörvény és az alapszabályzat előírt. A legnagyobb gond ezen cégekkel, hogy látványosan offshore célra lettek kitalálva. Létrehozásukat általában egy külön törvény - International Business Companies Act vagy ennek valamilyen továbbfejlesztett változata biztosította. A helyszínek a szabályozás tekintetében egymást másolták, néha csak annyi történt, hogy a törvény átvételekor az adott ország nevét beillesztették a szövegbe és az éves fix adó öszszegéhez egy kisebb számot beírtak, hogy ezáltal is vonzóbbak legyenek a konkurenciánál. A Brit Virgin-szigetek modellértékű cégtörvényét hűen lemásolt Belize, majd ezt követően Niue és utánuk következett a Seychelles- Szigetek is, de a sort lehetne folytatni számos olyan országocskával, akik nem pontosan, de szinte velük megegyező modellt alkottak. Ezek a helyszínek a saját sírjukat ásták meg: tömegtermékké tették az offshore céget, amely 90-es évek elején még csak a gazdasági elit privilégiuma volt, s ezáltal felhívták magukra a nemzetközi közvélemény figyelmét. Az OECD két úton teszi lehetetlenné az IBC helyszínek eddigi működését. Egyrészt kötelezi őket olyan törvények megalkotására és elfogadására, amely az onshore cégekhez hasonló transzparenciát biztosít. Nem lehet például bemutatóra szóló részvényeket kibocsátani, csak névre szólóakat. A bejegyzett irodában minden dokumentumot, vagy azok másolatait őrizni kell. Még nem látszik, de a tervekben már szerepel, hogy ezen cégek is vezessenek naprakész könyvelést és adjanak be éves pénzügyi beszámolót az adott helyszín hatóságaihoz, vagy legalább a bejegyzett cégügynök/ titkár őrizze azokat az irodájában. A másik fontos változás az információcsere. Ha valaki felmegy az OECD weblapjára (www.oecd. gov), akkor megtalálja azon országok listáját, akik már kötöttek ilyen jellegű nemzetközi egyezményt. A jelenlegi állás szerint ez ma több mint 250 ilyen megállapodásról szól világszerte. A lista igen érdekes, mindenkinek javaslom tanulmányozásra. Miért fontos az információcsere? Nyilvánvalóan azért, hogy megteremthesse az adatokhoz való legális hozzáférést abban az esetben is, ha az adott országgal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezmény. A kettős adózásról szóló modellegyezmény egyik utolsó pontja ugyanis éppen az adóhivatalok közötti legális adatcseréről szól. Ha van ilyen egyezmény, viszonylag könnyen szerezhetnek adatokat egymás adóalanyairól, más kérdés mennyire működik mindez a gyakorlatban. Az OECD információcsere egyezményei lényegében ezt a lehetőséget hivatottak megteremteni abban az esetben, ha nincs egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről.
2010/2 4 Mivel az ilyen jellegű információcsere egyezményt lényegesen könnyebb megkötni, mint egy bonyolult adóegyezményt, teljesen világos, hogy a gyors szerződgetés célja a legális jogalap megteremtése az adatok beszerzésére. Mert gondoljuk végig: ha már van könyvelés, vannak szerződések, banki kivonatok, tulajdonosi adatok, akkor már érdemes ezeket bekérni az adott helyszínről. S bár az OECD egyezmények nem adnak lehetőséget az automatikus adatcserére, alapos gyanú és a megfelelő okok feltárása esetén a szerződő félnek kötelessége rendelkezésre bocsátani a területén fellelt adatokat. A dolog eddig elég ijesztőnek tűnik. Igaza lesz-e Gordon Brown-nak vagy nem, ki tudja. Vegyük a legrosszabbat, ami történhet. Igen, bár ő azóta kénytelen volt leköszönni a miniszterelnöki posztról, döntései tovább élnek. Ha ugyanis könyvelésre, adófizetésre és adatcserére kötelezik ezen helyszíneket, akkor vajon érdemes lesz-e ilyen megoldásokban gondolkodni? Véleményem szerint igen. A jelenlegi offshore helyszínek és cégformák között is van jó néhány, amely bár nem olyan egyszerűen kezelhető, mint egy seychelles-i IBC, mégis kiváló lehetőséget nyújt az adótervezésre. A teljesség igénye nélkül e körbe sorolnám: az USA LLC-ket, az Angliában vagy Skóciában bejegyezhető LLP-ket, LP-ket, a Hong Kong-ban bejegyezhető cégeket, Ciprust, vagy éppen az Egyesült Arab Emirátusok bizonyos cégformáit. De mi az, ami miatt ezek a cégek véleményem szerint életképesebbek, mint mondjuk egy Brit Virgin-Szigeteken bejegyzett társaság? Az offshore elvek ugyanis ezen helyszínek esetében is tetten érhetőek: csak a külföldiek által tulajdonolt és az adott országon kívülről származó jövedelem mentesül az adófizetés alól, s ez is csak társasági adózás szintjén igaz. Van azonban két olyan lényeges elem, amely megkülönbözteti a fenti felsorolásban szereplő országokat az IBC helyszínektől. 1. Az offshore cégek státusza nem deklarált nyíltan. ezen országok bizonyos cégformáinak adómentessége nem abból ered, hogy egy külön törvény, amelyről azonnal látszik, hogy külföldieknek írták, kimondja a külföldről származó jövedelmek adómentességét. 2. Az adott helyszín jogrendszere megalapozott, stabil, több évtizedes, vagy éppen évszázados hagyományokra tekint vissza, s ezáltal nehezen támadható a külföldi szervezetek által. Ezzel szemben a legtöbb IBC helyszín egy-két évtizedes múltat tudhat magáénak, s ezalatt nem sikerült az offshore-t igazán a gazdaságukba integrálni, bár állandó félelme ezen helyszíneknek az offshore cégek működéséből származó jövedelmek kimaradása. Vizsgáljuk meg helyszínről helyszínre a fenti állítások megalapozottságát: USA LLC-k. 1978-ban Wyoming állam volt az első, amely törvénybe iktatta a LLC-k bejegyezhetőségét (Limited Liability Act of Wyoming). Mintaként az európai korlátolt felelősségű modellek, s ezen belül is a német GMBH szolgált, de az amerikaiakra jellemző módon képtelenek voltak elfogadni, hogy az érdekeltségekről a társaság nem bocsáthat ki értékpapírt, s így eltérően az európai elvektől, és hűen az USA részvénytársasági modelljéhez, az amerikai LLC a részesedésről érdekeltségi jegyet Certificate of Interest bocsátanak ki. 1978-at követően az összes amerikai tagállam átvette az LLC modellt, megalkotva a saját LLC Act-jét. Az LLC társaságok az átfolyó adózás elvét követik, ahol is a társaság által megszerzett jövedelmek a legtöbb esetben a tag/tulajdonos szintjén adóznak ott ahol az adott személy adórezidens. A USA szövetségi adószabályai 1998-tól kezdve a Check-thebox adószabályok megalkotásával lényegesen
5 2010/2 leegyszerűsítették a helyzetet, és külföldiek által külföldön megszerzett jövedelmek számos esetben teljesen adómentesként értelmezhetőek az Egyesült Államok szövetségi adójoga szempontjából is. Az adómentesség lényegében tehát egyfajta a területen kívül szerzett jövedelmek adómentességét biztosító szabályként több törvény bonyolult előírásainak együttes értelmezéséből hámozhatóak ki. Ezzel együtt az Egyesült Államok kormányai mindig is makacsul tagadták, hogy náluk létezne offshore cégforma, s eddig minden nemzetközi támadásnak ellenálltak. Érdekes megnéznünk ugyanakkor, hogy például Delaware az egyetlen állam az USA-n belül, ahol még a minimálisan évente egyszer beadandó éves jelentést sem követelik meg, amelyből legalább a cég menedzsereinek adatai kiderülnének. Angol LLP-k. Létrehozásukat az 1907-es Limited Partnership Act teremti meg, amelyet Anglia 2000- ben a Limited Liability Partnership Acttel modernizált. Az új jogszabály által létrehozott LLP jogi személy, amelynél a társaság vagyona teljes mértékben elkülönül a tagokétól, és valamennyi tag anyagi felelőssége a tagi betétje erejéig korlátolt. Az USA átfolyó adózási elvét követi, azaz a tagok szintjén adóznak a jövedelmek. Bár a különböző angol szakértők előszeretettel vitáznak e cégforma adómentességének részletein, a legtöbben egyet értenek abban, hogy a külföldiek által tulajdonolt és az Anglián, valamint az EU-n kívül szerzett vállalati jövedelmek korporatív szinten Angliában adómentesként értelmezhetőek. Kis kényelmetlenség az USA LLC-kel szemben a könyvvezetési és évente esedékes pénzügyi beszámolási kötelezettség az angol adóhivatal felé. (A skót partnership-ek Limited Partnership esetében ez a kötelezettség nem áll fenn.) Hong Kong. A területen kívüli adózás elveit követve a Hong Kongon kívül szerzett jövedelmek nem adóznak, míg a hong kong-i forrásból szerzettek után 16.5% nyereségadót kell fizetni. A területi elvű adóztatás nem új keletű Hong Kong esetében és sok évtizedes múltra tekint vissza még az angol időkből. S bár a városállam több mint egy évtizede a kommunista Kínához tartozik, adórendszerében és cégtörvényében lényegében semmilyen változás nem történt. A kínaiak kínosan ügyelnek arra, hogy még a látszatát is elkerüljék annak, hogy diktálni akarják a játékszabályokat. Igaz, ezt másoknak sem engedik, az EU és más nemzetközi szervezetek játékszabályaiból csak azt integrálják, amely feltétlenül hasznára van a gazdaságnak. Nem véletlen, hogy az elmúlt évben is 10%-kal növelték a bejegyzett cégek számát. Egyesült Arab Emirátusok. A 7 emirátus szövetségének egy fontos adójogi jellemzője, hogy az 5%-os importvámot kivéve szinte semmilyen adó nincs. Sem a helyi cégeknek, sem a szabadkereskedelmi zónában bejegyzett, sem pedig az offshore-ként létrehozott vállalatoknak. Az emirátusok teljes területe adómentes zóna, s ennek nagyon régi történelmi hagyományai vannak. A jogszabályokat itt nem a parlament hozza, hanem az emírek, akik természetesen saját emírségük gazdagodásában érdekeltek. (A LAVECO Newsletter 2010.3 számában részletesen ismertetjük majd az Egyesült Arab Emirátusok kínálta lehetőségeket mind a cégbejegyzés, mind pedig a banki tranzakciók terén.) Ciprus. Valójában nem is adómentes helyszín, hiszen a nyereségadó kulcs itt 10%, amely a ciprusi cégek világjövedelmére értelmezhető. Rendkívül liberális törvénykezésük azonban számos jövedelemtípus adóztatását teszi adómentessé. Így többek között mentes a legtöbb esetben a külföldről származó osztalék, valamint a külföldieknek ciprusi cégből kifizetett osztalék, nem adózik a külföldön fekvő ingatlan értékesítéséből származó nyereség, a értékpapírok eladásából származó árfolyamnyereség, s számos esetben a kamatból származó jövedelem 50%-a. Ciprus összadóklímája a legkedvezőbb az EU-n belül. A 2002- ben elfogadott adószabályokon szinte még ránc-
2010/2 6 felvarrás sem történt, az 1974 óta élő offshore hagyományok tökéletesen átörökítődtek az EU direktíváinak figyelembe vételével. De vajon lesz-e kereslet minderre? A kérdés költői és a választ már előre is bocsátottam: igen lesz. Miért vagyok ennyire magabiztos a válaszban? Ha valaki előveszi Marx korábban már idézett művét és csak néhány fejezetet lapoz fel, akkor azonnal világos lesz a válasz. A kapitalizmus lényege a verseny. A piaci viszonyok közepette a konkurensek kénytelenek megmérkőzni egymással. S bár a korrupció és a monopóliumok hatalma nem zárható ki teljesen a piacról, a hatékonyság és a versenyelőnyök minden piacon prioritást élveznek: aki kisebb költségekkel képes előállítani, az kedvezőbb pozícióba kerül versenytársaival szemben. Az adó a verseny során ugyanolyan költségtényező, mint az anyagra kiadott ráfordítások, aki kevesebbet fizet, annak több marad meg, s ezt a többletet a jövőbeni fejlesztésekre, vagy osztalékfizetésre fordíthatja. Az adóverseny tehát genetikailag van kódolva a kapitalizmus rendszerébe. Amíg két ország között adózási különbségek lesznek, s itt a teljes adóklímát értem, a tőke a kedvezőbb adottságú ország felé törekszik. Egyik ügyfelünk szellemesen úgy fogalmazott, hogy az offshore cég nem más, mint a gazdasági világ doppingszere. A dolog csak első hallásra mulatságos. Ha azonban megnézzük az elmúlt 20 évben, különösen Közép-Kelet Európában, keletkezett vagyonok és vállalatbirodalmak többségét, akkor szinte egyet sem találunk, ahol a mögöttes tulajdonlásban, finanszírozásban nem lennének offshore cégek. S itt elérkeztünk egy olyan ponthoz, amely talán a legizgalmasabb a téma szempontjából: vajon ha a jövedelem- és vállalati adókat 0-ra csökkentenék, akkor ezzel megszűnne az offshore cégek iránti igény és a LAVECO Ltd. bezárhatná a boltot? Ideiglenesen néhány hónapra lehet. Azonban előbbutóbb megcsörrenne a telefon, s a vonal másik végén valaki arról kezdene beszélni, hogy mi lesz az ő örököseivel, ha meghal. Tényleg 40 % örökösödési illetéket kell fizetni a gyerekeinek a megörökölt vagyon után? Nemrég volt egy esetünk, amikor is sajnos az egyik kedves orosz ügyfelünk fiatalon elhalálozott, maga után hagyva néhány jól működő vállalatot. Ha végig akarná várni a család a hivatalos örökösödési eljárást és az ezt lezáró végzést, akkor kb. 6 hónap telne el. Egy működő cég életét ez teljesen ellehetetlenítené. Offshore megoldásokkal ez helyenként akár 3-4 napra is leredukálható, és csak a hivatalos Halotti Anyakönyvi kivonat bemutatására és fordítására van szükség. Az igazán előrelátó ügyfelek pontosan ezért olyan cégstruktúrákat alakítanak ki, amelyben ez a megoldás is bele van építve. Akkor tehát Gordon Brown-nak igaza lesz. Egyszer biztosan. S hogy mikor? Valószínűleg akkor, amikor meghal a földön az utolsó ciprusi, aki adókedvezményes megoldásokat kínál. És ezt követően meghal az utolsó vállalkozó, aki ilyen megoldásokat keres... Új szolgáltatás Váradi László LAVECO Ltd. Ügyvezető igazgató Szeretnénk felhívni figyelmét egy új szolgáltatásra, amelyet cégünk egyik partnere kínál. Ennek lényege, hogy ügyfeleinknek lehetősége lesz vonalas telefonszámot, illetve ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat (pl. üzenetrögzítő, üzenet továbbítása) igényelni a világ számos országában az Európában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és a kelet-ázsiai régióban. Amennyiben bővebb információt szeretne kapni minderről, kérjük, forduljon hozzánk bizalommal és megadjuk Önnek partnerünk koordinátáit, akivel ezt követően közvetlenül felveheti a kapcsolatot.
7 2010/2 LAVECO a MIPIM-e n Immár 2. alkalommal vett részt cégünk a világ legnagyobb ingatlanpiaci kiállításán, a MIPIM-en. Minden év márciusának 3. hetében rendezik meg a francia Riviérán a Cannes-i kiállítóközpontban azt a gigantikus show-t, ahol az ingatlan szakma legjelentősebbjei képviseltetik magukat. Bár a válság körülményei között az idei kiállításon kevesebben vettek részt, a megjelent cégek kínálata lenyűgöző volt. A LAVECO Ltd. standját számos érdeklődő kereste fel, akik kollégáinktól részletes tájékoztatást kaptak a különböző céges struktúrák kialakításához, az előnyök és hátrányok mérlegeléséhez. Üg y f é lta l á l ko z ó a Marfin Laiki Bankkal A LAVECO Ltd-t a Marfin Laiki Bankkal immár több mint 10 éves kapcsolat fűzi össze. Cipruson, az akkori Popular Bank Plc volt a fő banki partnerünk, s e gyümölcsöző kapcsolat megmaradt az évek folyamán, a LAIKI ma is igen fontos szerepet tölt be számos ügyfelünk pénzügyi mindennapjaiban. Május elején Budapestre látogatott a bank larnacai nemzetközi fiókjának International Business Unit igazgatója. A találkozó keretében kollégáink táj é k o z t a t á s t kaptak a bank legújabb szolgáltatásairól, a görög válság kapcsán kialakult helyzetről. Elefterios Loizou elmondta, hogy a Laiki Bank semmilyen módon nem vett részt a görög hitelezésben, nincsenek állampapírjaik a bank helyzete stabil és magas a likviditásuk. LAVECO a m o s z k v a i FOREX e x p o n Ugyancsak második alkalommal voltak jelen kollégáink a moszkvai FOREX expon. Az orosz főváros központjában a Radisson Slavyanskaya szálló kiállító termeiben a két nap folyamán több ezer, a FOREX piacok iránt érdeklődő, vagy már jelenleg is befektető ügyfél fordult meg. A LAVECO kiállító standját azok keresték fel, akik nem magánszemélyként, hanem cégként kívántak befektetési számlát nyitni és tranzakciókat kezdeményezni. THE Laveco group Web site: United Kingdom LAVECO LTD. 3rd Floor, Blackwell House, Guildhall Yard, London EC2V 5AE United Kingdom Tel.: +44-207-556-0900 Fax: +44-207-556-0910 E-mail: london@laveco.com Hungary LAVECO KFT. 33/a Raday street, 1092 Budapest, Hungary Tel.: +36-1-456-72-00 Fax: +36-1-456-72-01 E-mail: hungary@laveco.com Cyprus LAVECO LIMITED Despina Sofia Complex Ap. 202, United Nations 8 Drosia 6042, Larnaca, Cyprus Tel.: +357-24-636-919 Fax: +357-24-636-920 E-mail: cyprus@laveco.com Romania optitax S.R.L. 59 Buzesti Str., A5 Block 1st Scale, 1st Floor, 62nd Flat, 1st District, Bucharest, Romania Tel.: +40-21-311-61-76 Mob: +40-747-595-132 Fax: +40-21-311-61-82 E-mail: office@optitax.ro Bulgaria LAVECO eood Porto Lagos No.1,Ent.2,Floor 5, Ap.42, 1463 Sofia, Bulgaria Tel.: +359-2-953-2989 Mob: +359-888-126-013 Fax: +359-2-953-3502 E-mail: bulgaria@laveco.com seychelles LAVECO LTD. Suite 2, Oliver Maradan Bld. Oliver Maradan Street,Victoria Mahé, Seychelles Tel.: +248-322-261 Fax: +248-324-932 E-mail: seychelles@laveco.com A jelen hírlevélben leírtak nem minősülnek konkrét ügyben adott adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb üzleti tanácsnak. A szerzők nem vállalnak semmilyen felelősséget az itt megfogalmazottak helytelen felhasználásából eredő esetlegesen bekövetkező anyagi és erkölcsi károkért, jogkövetkezményekért. A gépelési, tördelési, nyelvhelyességi és egyéb hibákért ezúton is elnézést kérünk, kommentárjaikat pedig köszönettel fogadjuk.