Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető, Braun & Partners
Felelősségvállalás Mi a CSR? A 21. század legnagyobb üzleti kihívása: társadalmi értékek beépítése az üzleti működésbe. üzleti tevékenység támogatja a vállalati stratégia megvalósítását menedzsmentet igényel
Felelősségvállalás a hazai pénzügyi szektorban Accountability Rating Hungary 2006 Az 5 legnagyobb mérlegfőösszegű bank CSR-tevékenysége minimális Példák: HR (képzés, fejlesztés, juttatások); környezetvédelem A pénzügyi tudatosság növelése/transzparencia nem kiemelt téma (leginkább szponzoráció) CSR a hazai pénzügyi szektorban kutatás (GfK Braun & Partners) A vállalati programok a vezetők személyes elkötelezettségét és/vagy a külföldi tulajdonos elvárásait tükrözik Kevesen kezelik a társadalmi felelősséget a tudatos stratégia részeként A várakozások szerint a CSR néhány éven belül megkülönböztető, versenyelőnyt biztosító tényezővé válhat A társadalmi felelősségvállalási tevékenységek várhatóan sokszínűbbé, egyedibbé és strukturáltabbá válnak Erős félelem a társadalmi felelősségvállalás kommunikációjával kapcsolatban ( Hogyan fogadnák az érintettek a vállalat CSR-tevékenységét? ) Bár a legtöbben az ügyfeleket emelték ki mint legfontosabb érintetteket, csupán egy vállalat kérte ki ügyfelei véleményét a társadalmi felelősségvállalásról
Legfontosabb érintett az ügyfél 6 5 4 4 11 ügyfelek vezetők, menedzsment 22 8 8 9 tulajdonosok munkatársak üzleti partnerek befektetők, részvényesek hatóságok média véleményformálók közvélemény
Pénzügyi tudatosság Magyarországon EU Eurobarometer (2005) Alacsony bizalom, 46% bízik a pénzügyi intézmények tanácsaiban Az EU állampolgárainak többsége nehéznek tartja az eligazodást a hitel és jelzálog ügyletekben Eurobarometer (2004, tagjelölt országok) Az állampolgárok a 15 tagállam polgárainál kevésbé bíznak a pénzügyi információban 52% nem bízik a pénzügyi információban; a legnagyobb bizalmatlanság Ciprus (68%) és Magyarország (63%). Magyarország A magyarok jelentős része pénzügyi analfabéta. (Kóka J.) + A lakosság matekból kettes. (Tóta W. Á.) Öngondoskodás Alapítvány BAMOSZ Marketing Centrum PSzÁF (2005): keveset foglalkozunk a pénzünkkel, minimális a megtakarítási hajlandóságunk, és úgy tűnik, a befektetési kultúránk sem javult számottevően MNB felmérés (2006, 14-30 évesek): a banki szolgáltatásokról szinte semmit nem tudunk, és nem is érdeklődünk azok iránt; a pénzügyi ismereteket általában a szintén nem túlságosan képzett családtagoktól szerezzük be a kutatók és a pénzügyi szakemberek szerint a fogyasztói alapismeretek hiánya, valamint a túladósodás komoly kockázati tényező a szektor szereplői számára
Tudatosság fejlesztése közvetlen eszközök Tudatosság fejlesztése oktatási eszközökkel pénzügyi intézmények, pénzügyi intézmények iparági szerveződései: Öngondoskodás Alapítvány: kutatások, rendezvények, tananyagfejlesztés kormányzati szervek (OM: Beni & Ani tananyag; PSzÁF: Gazdálkodj tudatosan!, on-line anyagok) civil szervezetek, különböző kombinációjú együttműködések (MNB OM PSzÁF: tájékoztató anyag középiskolásoknak; Budapesti Értéktőzsde GKM: hatvan iskolában pénzügyi ismeretek oktatása) Oktatási programok hátrányai egyszeri kampányok (hiányzik a fenntarthatóság, a stratégiai elkötelezettség) túlsúlyban vannak a passzív eszközök ( Ha akarsz valamit, gyere ide, és kérdezd meg! ) tananyagokban végződnek (amelyeket csak kevesen olvasnak, és amelyek nem elég közérthetőek) a gyermekeket célozzák (mintha a felnőttek már mindent tudnának)
Tudatosság fejlesztése közvetett eszközök Fogyasztói tudatosság és bizalom erősítése: transzparencia, CSR menedzsment, elszámoltathatóság Basel II. (III. pillér) Megkülönböztető (informált ügyfél jó ajánlat értékelésének képessége) Reputáció növelés (hosszútávú [márka] stratégia) UNEP PRI Abban hiszünk, hogy a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) ügyek erőteljesen befolyásolják a befektetési portfoliók teljesítményét. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy elveink közelebb hozzák a befektetőket a társadalom általános céljaihoz.
Transzparencia Magyarországon [megfelelés+] Hatósági vizsgálatok Bankkártya; THM BÉT Felelős vállalatirányítási ajánlás Responsible Lending (Felelős hitelezés) Teljesen transzparens hitelinformációk bankok nem járnak élen (hozzáférhető információk alapján) Pontos és felelős hitelképességi becslés Önkéntes nyilvános közzététel CSR/SD jelentés idén készül az első a bankszférában UNEP PRI nincs magyar pénzügyi befektető aláíró UN Global Compact -- nincs magyar pénzügyi vállalkozás aláíró Állam nem ösztönzi és nem jár elől jó példával Socially Responsible Investment (SRI) OTP évek óta tervezi SRI alap létrehozását nem valósult meg még BÉT-en nincs SRI/SD Index (Dow Jones Sustainability Index; FTSE4Good)
Elszámoltathatóság transzparencia+ Stratégia Vállalatirányítás Teljesítményértékelés Érintettek bevonása Nyilvános közzététel Minősítés
Elszámoltathatóság Magyarországon
Elszámoltathatóság Mi a teendő? Transzparencia Jelentések GRI alapú CSR jelentés Felelős vállalatirányítás független IT tagok Felelős marketing nincs több apróbetű Felelős hitelezés átlátható, nyilvános hitelpolitika NGO együttműködések pl. környezetvédelmi projektek Elszámoltathatóság fejlesztése CSR stratégia fejlesztése pl. CIB Érintetti bevonás & párbeszéd pl. BAT; Vodafone Társadalmi márka kialakítása pl. The Cooperative Bank Socially Responsible Investment (SRI) Pozitív & negatív screening alkalmazása környezetszennyezés nem hitelezése; környezetkímélő beruházások támogatása
Köszönöm a figyelmet. www.braunpartners.hu