Munkavédelemkockázat értékelés korreferátum prof. Dr. Veress Gábor előadásához Készítette: Almássy Erika minőségügyi szakmérnök, felsőfokú munkavédelmi szakember +36-20-9606845 erikaalmassy@gmail.com 2016.10.19. 1
1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Munkavédelem: a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása 2016.10.19. 2
Munkavédelem jogszabályi háttere Munkáltatói szabályozás Rendeletek Törvények Alaptörvény, EU jogszabályok Műszaki dokumentációk Szabványok ALAP
A munkavédelem alapszabályai 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (Mvt.) 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról A munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért!!!???? 2016.10.19. 4
A munkavédelem további jogszabályai példaként 10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről 3/2002. (II. 20.) SzCsM MüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségük tanúsításáról 4/2002. (II. 20.) SzCsM EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 27/1996. (VIII.28.) NM rendelet A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról; 5/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről; 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól; 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről; 25/2000. (IX. 30.) EüM SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról; 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről; 2016.10.19. 5
Definíciók Mvt. 87. alapján Veszélyes: az a létesítmény, munkaeszköz, anyag/keverék, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve. Veszélyes anyag: minden anyag vagy keverék, amely fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó, oxidáló, gyúlékony, sugárzó,mérgező, maró, ingerlő, fertőző, rákkeltő,mutagén, utódkárosító,egyéb egészségkárosító anyag. Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy ártalmat jelenthet. Veszélyforrás lehet különösen a fizikai veszélyek pl. csúszós felület, zaj,rezgés,) Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. 2016.10.19. 6
Kár, veszély, kockázat kár (harm) (káresemény) az egészség vagy anyagi javak fizikai (?) sérülése és/vagy károsodása a kár bekövetkezése (occurence) a kár bekövetkezésének gyakorisága, valószínűsége a kár súlyossága (severity) veszély (hazard) a kár lehetséges forrása (source) kockázat (risk) =várható kár Kockázatkezelési szabvány: a kár bekövetkezése valószínűségének és a kár súlyosságának együttese (kombinációja) MvT szerint: Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínűségének és súlyosságának együttes hatása. Veress, 2016.10. 7
Munkavédelmi törvény kockázat értékelés 54. (2)A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról. (3)A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Ez csak az Mvt. Szerinti, de. 2016.10.19. 8
Eltérő jogszabályok kockázatértékelésre vonatkozó előírásai Rákkeltő expozíció* 2 évente Azbesztexpozíció mérés legalább 3 havonta Biológiai tényezők évente Zajexpozíció évente felülvizsgálat Rezgésexpozíció évente felülvizsgálat Hátsérülések kockázata folyamatos *26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről; 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről, 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgés expozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről. 12/2006. (III. 23.) EüM rendeletaz azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről 2016.10.19. 9
A folyamat A súlyosság A kockázat előfordulásának valószínűsége Szükséges intézkedés fokozata és lehetséges következménye 1 Nincs kockázat Nem igényel intézkedést. 2 Figyelmet igényel, de további Előfordulhat kismértékű kockázat, de a várható sérülés vagy intézkedést nem. egészségkárosodás nem jár munkakieséssel 3 Van kockázat és munkakieséssel járhat 4 Van kockázat és 3 napon túli munkakieséssel járhat 5 Van kockázat és súlyos munkabalesetet, maradandó egészségkárosodást okozhat Fokozott figyelmet, odafigyelést igényel, de külön intézkedést nem. Intézkedést igényel, de az intézkedés programozható. Azonnali intézkedést igényel. Példák kockázatértékelési módszerekre: Kockázat felmérő lapok (egyszerű táblázatos módszerek a fizikai, környezeti, vegyi, biológiai, pszichoszociális kockázatok felmérésére) Ok okozati hatás elemzés (ember gép környezetszabályozás) üzemi sorozatos targonca balesetek OiRA internetes kis és középvállalkozások számára WRA (Work Risk Assessment) JSA (Job Safety Analysis) MSZ EN ISO 31010:2010 A melléklete 31 eszközt és eljárást mutat 2016.10.19. 10
Munkahelyi kockázatértékelés eredménye 54. (1) Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkáltató köteles figyelembe venni a következő általános követelményeket: a veszélyek elkerülése; a nem elkerülhető veszélyek értékelése; a veszélyek keletkezési helyükön történő leküzdése; az emberi tényező figyelembevétele a munkahely kialakításánál, a munkaeszközök és munkafolyamat megválasztásánál, a műszaki fejlődés eredményeinek alkalmazása; a veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy kevésbé veszélyessel; egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása, amely kiterjed a munkafolyamatra, a technológiára, a munkaszervezésre, a munkafeltételekre, a szociális kapcsolatokra és a munkakörnyezeti tényezők hatására; a kollektív műszaki védelem elsőbbsége az egyéni védelemhez képest; a munkavállalók megfelelő utasításokkal történő ellátása. Eltolható reteszelt védőburkolat 2016.10.19. 11
Kérdések 2016.10.19. 12