A hitelesség díja Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Közgazdász Vándorgyűlés Eger, 2012. szeptember 28.
Hitelesség a modern gazdaság egyik döntő sikertényezője! Elemei előrelátható gazdaságpolitika és gazdálkodási feltételek, vonzó perspektíva, bizalmat sugárzó üzleti környezet Példa: svájci negyedéves GDP NZZ recesszió
A magyar gazdaságpolitika elvesztette hitelességét Jogbizonytalanság, kiszámíthatatlanság, elhibázott gazdaságpolitika pénzpiacok nettó tőkebeáramlás 2009 óta nincs Versenyképességi Index 48. 60. konjunktúraindex kelet-európai konszenzus GDP 2012: -1,2% 2013: 0,7% Eric Berglof (EBRD) a kormány mást mond külföldre és mást belföldre
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 Forrás: Eurostat Régióbeli kamatfelárak az eurókamatok felett, 2009-20 2012 2009.01 2009.03 2009.05 2009.07 2009.09 2009.11 2010.01 2010.03 2010.05 2010.07 2010.09 2010.11 2011.01 2011.03 2011.05 2011.07 2011.09 2011.11 2012.01 2012.03 2012.05 2012.07 Bulgária Csehország Magyarország Lengyelország Románia
155 145 135 125 115 105 95 Forrás: MNB A svájci frank árfolyama, 2010-2012 2012 (2010. január 4. = 100) 2010.01.04 2010.02.14 2010.03.27 2012.06.24 2012.08.04 2012.09.14 2010.05.07 2010.06.17 2010.07.28 2010.09.07 2010.10.18 2010.11.28 2011.01.08 2011.02.18 2011.03.31 2011.05.11 2011.06.21 2011.08.01 2011.09.11 2011.10.22 2011.12.02 2012.01.12 2012.02.22 2012.04.03 2012.05.14 Forint Cseh korona Euró Zloty Román lej
A 2 és 8 éves magyar euró-, illetve dollárkötvények hozama (százalék)
GKI-Erste konjunktúra-index index, 2008-20 2012 10 0-10 -20-30 -40-50 -60-70 -80 2008.01. 2008.03. 2008.05. 2008.07. 2008.09. 2008.11. 2009.01. 2009.03. 2009.05. 2009.07. 2009.09. 2009.11. 2010.01. 2010.03. 2010.05. 2010.07. 2010.09. 2010.11. 2011.01. 2011.03. 2011.05. 2011.07. 2011.09. 2011.11. 2012.01. 2012.03. 2012.05. 2012.07. 2012.09. Üzleti bizalmi index Fogyasztói bizalmi index GKI-Erste konjunktúraindex Forrás:GKI
Nem új jelenség A 2006-os választást követően a Gyurcsány kormány szinte azonnal szembe került a politikai hiteltelenedéssel 2009-ben a Bajnai kormány kihasználta, hogy mindenki átmenetinek tekintette, s ezért hitelességet szerzett azzal, hogy nem a hatalomhoz ragaszkodott, hanem néhány fontos változtatáshoz. 2010-ben az Orbán kormány 2/3-os parlamenti többsége lehetőséget adott volna érdemi párbeszédre, reformokra, tartós társadalmi megújulásra, együtt! Nem ez történt.
Elveszejtés több lépcsőben Bénázás (görög, 7%, először növekedés, 1 millió foglalkoztatott) megdöbbentő, de megbocsátható Jog a politika szolgálóleánya (visszamenőleges törvénykezés és adóztatás, erőből érdekérvényesítés, egyoldalú kinevezési gyakorlat, egykulcsos és krízisadó, IMF, magán-nyugdíjpénztárak államosítása) Üzleti szféra: döbbenet! Pénzpiac: bóvli! Átmeneti javulás 2011 tavaszán: SZKP, hiteles program, nagy megvalósítási kockázatokkal
Radikális romlás 2011 őszén Végtörlesztés (magánjogba való állami beavatkozás, hibásan, 370 mrd Ft) Ágazati adók bebetonozása IMF pávatánc (első tárgyalás 8 hónappal később ) Egyetlen gazdaságpolitikai cél sem teljesül (recesszió, beruházás, foglalkoztatás, hitelezés befagyása, stagfláció) Csak a rekvirálás miatt csökken a költségvetési deficit és az államadósság 2008-2009-2010. 3,8 4,4% deficit 2012-2013. 2,7 2,9% deficit Egyéni nyugdíjjárulék államosítása 1,3 1,4%
Néhány közép-európai EU-tagállam növekedése, 2000-2013 (1999 = 100) 190 180 170 160 150 140 130 120 110 100 90 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Szlovénia Románia Forrás: Európai Bizottság, GKI
20 EU-tagországok beruházása, 2008-2013 2013 (változás az előző év százalékában) 15 10 5 0-5 -10-15 -20-25 -30 EU átlag Németország Spanyolország Szlovákia Románia Lengyelország Magyarország 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Forrás: Európai Bizottság, GKI
4000 3980 3960 3940 3920 3900 3880 3860 3840 3820 3800 3780 3760 3740 3720 3700 A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma, 2000-20132013 (ezer fő) 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 500 480 460 440 420 400 380 360 340 320 300 280 260 240 220 200 Forrás: KSH, GKI Foglalkoztatottak (bal tengely) Munkanélküliek (jobb tengely)
Banki hitelek minősége, 2010-20122012 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2010.I. 2010.II. 2010.III. 2010.IV. 2011.I. 2011.II. 2011.III. 2011.IV. 2012.I. 2012. II. 90 napon túl lejárt 90 napon belül lejárt Nem lejárt, eredeti szerződés szerint Forrás: PSZÁF
Infláció a régióban, 2008-20132013 10 8 6 4 2 0-2 2008.01. 2008.06. 2008.11. 2009.04. 2009.09. 2010.02. 2010.07. 2010.12. 2011.05. 2011.10. 2012.03. 2012.08. Magyarország Csehország Szlovákia Szlovénia EU Forrás: Eurostat
Az államháztartási hiány és az államadósság a GDP százalékában az EU-ban, 2013 Államadósság 180 160 EL 140 120 100 80 60 40 20 0 IT PT IE DE BE FR UK EU ES CY HU AT NL MT SI FI PL DK SK CZ SE LV LT RO BG LU EE -1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Hiány Forrás: Európai Bizottság, GKI
Mennyibe került a hitelesség elvesztése? Most éppen kegyelmi időszak! 2011 szeptember 2012 szeptember Kamat és árfolyam A romlás a régióhoz képest átlagosan 150-200 bázispont és 5% árfolyamgyengülés Hatása az államra, lakosságra, vállalkozásokra
Kamattöbbletek forintadósságon 1. Állam: 8130 mrd kötvény átárazódva 2400 dkj 5000 mrd 75 mrd van betét is, nettó többletteher 55 mrd Állam: az új kötvénykibocsátáson beégetődik a 150 bp évi 75 mrd többlet kb. 3 évre előre többletteher 2013-15-re 220 mrd
Milliárd forint 5 000 4 800 4 600 4 400 4 200 4 000 3 800 3 600 3 400 3 200 Külföldi befektetők állampapír-állománya, állománya, 2011-20122012 (milliárd forint) Év 3,60 3,55 3,50 3,45 3,40 3,35 3,30 3,25 3,20 3,15 3 000 3,10 2011.06.01 2011.07.22 2011.09.11 2011.11.01 2011.12.22 2012.02.11 2012.04.02 2012.05.23 2012.07.13 2012.09.02 Állomány (milliárd Ft) Futamidő Forrás: ÁKK
Kamattöbbletek forintadósságon 2. Lakosság: 3000 mrd hitel 45 mrd többlet de a betétein is keletkezik ennyi többlet makroban ez nulla, mikroban (nem ugyanannak a családnak van nagy hitele, mint akinek nagy betéte van) 45 mrd Vállalkozások: 3500 mrd hitel 50 mrd többlet van betét is nettó 20 mrd, mikroban 50 mrd
Devizaadósság többletterhei 5% leértékelődés hatása a törlesztésre kamatteher növekedéssel nem számoltam (bár volt!) Állam: 4-5 mrd euro törlesztés 65 mrd Ft Lakosság: 4000 mrd Ft nettó hitelállomány 8-10 éves futamidő 25 mrd Ft Vállalkozások: 8000 mrd Ft nettó hitelállomány 4 éves futamidő 100 mrd Ft
A hitelességvesztés többletterhei, 2011 szeptember 2012 szeptember (milliárd forint) Forintkamat Forintkamat 2013-2015 Deviza árfolyam Összesen Makro Mikro Állam 55 220 65 340 340 Lakosság (45 mikro) - 25 25 70 Vállalkozások 20 (50 mikro) - 100 120 150 Összesen 75 (150 mikro) 220 190 485 560
Összefoglalva 1 év alatt 485 mrd Ft többletteher, ez a lakossági fogyasztás 2,6%-a vagy a beruházások több mint 10%-a. Ebből 265 mrd Ft-ot azonnal elvesztettünk, 220 mrd Ft-ot 2013-15-ben fogunk kifizetni. A mikroszinten jelentkező többletteher a GDP 2%-a. Mivel az államháztartás hiányát a GDP 3%-a alatt kell tartani, végső soron az állam nem visel terhet, minden többletköltség a lakosságra és a vállalkozásokra hárul!
Következtetés A hitelesség elvesztése rendkívül drága mulatság. A pávatánc muzsikáját a kormány rendeli, de a lakosság és a vállalkozások fizetik. Ha a gazdaságpolitika megőrizte volna hitelességét, most nem kellene 2013-ra 400 mrd forintnyi megszorítás. Importálni kell a hitelességet, erre kell az IMF. Ha nincs hitelesség és nincs IMF megállapodás sem, az hatalmas terheket ró az üzleti szférára és a társadalomra.
PS Ha valaki ezt a többletterhet össze akarná hasonlítani a nyugdíjpénztári és a krízisadó bevétellel a magán-nyugdíjpénztárak államosítása miatt többlet tb nyugdíjteher keletkezik, ami nagyobb, mint 3000 mrd Ft! krízisadók együtt elvben 360 mrd Ft-ot tesznek ki, de: vissza kell majd fizetni a távközlési adót (60-70 mrd Ft/év), végtörlesztés miatt idén a bankadó 100 mrd Ft-tal kevesebb, a sok ágazati adó lefagyasztotta a magyar gazdaságot, emiatt a GDP kb. 1%-kal kisebb, a költségvetés 90 mrd Ft adótól esett el így idén a krízisadókból csak 110 mrd jön be! Emlékeztetőül: a többletteher 485 mrd Ft volt!!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
135 125 115 105 95 85 75 Forrás: EKB Közép-európai devizák euró-árfolyama, 2008-2012 2012 (2007- december 31. = 100) 2008.01.02 2008.06.05 2008.11.07 2009.04.11 2009.09.13 2010.02.15 2010.07.20 2010.12.22 2011.05.26 2011.10.28 2012.03.31 2012.09.02 Forint Cseh korona Zloty Román lej
Banki kamatfelárak, 2008-20122012 (százalék) 7 6 5 4 3 2 1 0-1 2008.01 2008.07 2009.01 2009.07 2010.01 2010.07 2011.01 2011.07 2012.01 Vállalati forint Vállalati euró Lakossági forint Lakossági euró 2012.07 Forrás: MNB