Pénzügyi alapvetések (pénzügytan) Dr. habil. Farkas Szilveszter PhD egyetemi docens, tanszékvezető BGF, PSZK, Pénzügy Intézeti Tanszék http://dr.farkasszilveszter.hu farkas.szilveszter@pszfb.bgf.hu 1
3. konzultáció A monetáris és a fiskális rendszer működése A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer, szereplői monetáris szereplők Monetáris Hatóság Kereskedelmi bankok 2
A jegybanktól a monetáris hatóságig Pénzrendszer Bimetallizmus, Intézményrendszer Egyszintű bankrendszer, Monometallizmus, aranystandard Kétszintű bankrendszer, Hitelpénzrendszer (Monobank rendszer) A monetáris hatóság feladatai A pénz kibocsátása (emisszió) A kereskedelmi bankok, a költségvetés számláinak vezetése Pénzforgalmi rendszer működtetése Monetáris irányítás Tartalékok kezelése (nemesfém, deviza), árfolyampolitika A pénzügyi stabilitás őre, végső hitelező 3
Jegybanki függetlenség Az állam bankjától a független monetáris hatóságig Függetlenség fokozatai: működési személyi pénzügyi A monetáris hatóság mérlege Eszköz KKc = külfölddel szembeni követelés KHc = költségvetéssel szembeni követelés RH = kereskedelmi bankokkal szembeni követelés Forrás R =kereskedelmi bankok által elhelyezett betétek KP= kibocsátott készpénz KDc = költségvetés betétei KTc =külföldi betétek 4
A kereskedelmi bankok Pénzügyi értelemben a bank az a pénzügyi szolgáltató szervezet, amely 1. betétet gyűjt a nem monetáris szereplőktől 2. hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek 3. elszámolási számlát vezet nem monetáris szereplők számára Kereskedelmi bank 1. Monetáris pénzügyi közvetítő betéteit kihelyezi, befektetők és beruházók között közvetít működése során pénzteremtésre képes 2. Kockázatokkal kereskedő üzem lejárati transzformációt hajt végre volumen transzformációt hajt végre delegált megfigyelő, a betétesek helyett kezeli az általa finanszírozott kihelyezések kockázatait 5
Kereskedelmi bankok mérlege Eszköz KKb = külföldi követelések KHb= költségvetéssel szembeni követelések LVH =lakossági és vállalati hitelek RC= KPB+R = kereskedelmi bankoknál lévő jegybankpénz Forrás DL = látra szóló betét DE =lekötött és deviza betét PE = pénzpiaci instrumentum B = bank által kibocsátott kötvény A pénzteremtés Ki teremti a pénzt? 1. Jegybanki pénzteremtés, eredménye jegybankpénz, 2. Kereskedelmi banki pénzteremtés, kereskedelmi banki pénz A pénz két technikai formája: 1. Készpénz kibocsátás - csak a jegybank 2. Számlapénz - jegybank és kereskedelmi bank is! Pénzteremtés hitelezés útján (+devizaműveletek) 6
A pénz megjelenési formái a hitelpénzrendszerben Jegybank pénz = monetáris bázis. A monetáris hatóság (jegybank) fizetési ígérete. Lehet készpénz és számlapénz. Természete hasonlít a papírpénzhez. Kereskedelmi banki pénz. A kereskedelmi bank fizetési ígérete. Ha a kereskedelmi bank csődbe megy, elvész a nála lévő betétesek vagyona. Természete hasonlít a klasszikus bankjegyhez. A pénzteremtés mechanizmusa Két alapvető pénzteremtő művelet: 1.Zárt gazdaság:belföldi bankrendszer hitelt nyújt nem monetáris szereplőknek (betéti kamatfizetés is) 2.Nyitott:monetáris szereplők külföldi fizetőeszköz vásárlása (konvertibilitás) 7
Monetáris politika szükségessége A pénzteremtés/pénzkínálat nem követi automatikusan a forgalom pénzszükségletét, a pénz keresletét. Lehet infláció és defláció. Defláció a gazdaságban likviditás hiány van, az árszínvonal csökken. Egy fontos összefüggés Fisher forgalmi egyenlet, ami ex post azonosság M*V P*Q. M= a pénz kínálata (mennyisége) V= forgási sebesség, P= általános árszínvonal, Q= a realizálásra váró áruk mennyisége. 8
A pénz értéke és az infláció Vásárlóerő egységnyi pénzért vehető áruk mennyisége Árszínvonal egységnyi áruért fizetendő pénzmennyiség Mérése: árak súlyozott átlaga Változása: hogyan változik az átlagos árszínvonal. Statisztika: Fogyasztói árindex Fogyasztói kosár Kiválasztott helyeken az árak mérése Fogyasztás mérése Két adatbázisból változás kiszámítása Infláció Infláció= az általános árszínvonal növekedése, vagy másképp, a pénz vásárlóerejének csökkenése. Típusai (kúszó~, vágtató~, hiper~) Okai: Kereslet oldali, Kínálat oldali, 9
Infláció következményei Jövedelem újraelosztás, az állam általában az infláció legfőbb nyertese Árarányok változása Különböző vagyonelemek értékei megváltoznak Nehezül a gazdasági kalkuláció Nominális változók (aktuális pénzértéken, áron mért) Pl. folyó áron mért GDP, nominális bérek, Reálváltozók (valamilyen kitüntetett időszak árszínvonalán mért) változatlan áras GDP, reálbérek, Pénzfunkciók érvényesülése nehezebb. Monetáris politika célrendszere A pénz stabilitását, a gazdaságban lévő pénzmennyiség megfelelőségét biztosító cél- és eszközrendszer. Pénz stabilitás, inflációs cél, A célok hierarchiája: Végső cél (közvetlen ráhatás nincs) Közbülső cél (nominális horgony) Operatív cél (közvetlen ráhatása van) Monetáris Tanács döntései 10
Az éves inflációs előrejelzés legyezőábrája 7 6 5 4 3 2 1 0 % % inflációs cél 7 6 5 4 3 2 1 0-1 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015-1 11
Monetáris politika eszközei Direkt Kötelező tartalék ráta meghatározása Hitelkontingensek, viszontleszámítolási plafon Szelektív, vagy irányított hitelek Kamatkorlátozások, hitelkamat maximumok, betéti kamat minimumok meghatározása Indirekt Refinanszírozási politika Rediszkont politika Nyílt piaci műveletek (repo) Erkölcsi ráhatás Jegybanki eszköztár 12
Fizetési rendszer Pénzforgalom:a fizetési műveletek összessége. A fizetési rendszer funkciója:a gazdaság különböző szereplői között megvalósuló pénzügyi tranzakciók lebonyolítása. E rendszer áthidalja a fizikai távolságokat és az időbeni eltéréseket, csökkenti annak tranzakciós költségeit. Minél fejlettebb a fizetési rendszer annál kisebbek a tranzakciós költségek és kockázatok. Fizetési rendszer Hatásai: 1. Egészséges gazdaságban javítja a gazdaság működését 2. Növeli a pénz forgási sebességét (V), 3. Egyensúlyi zavarok esetén a feszültségek közvetítője 13
A monetáris hatóság mint szabályozó a MH meghatározza a fizetési módokat. a MH előírja azok működtetési módját (formális és tartalmi szabályok). a MH elszámoló-házakat (klíringközpontokat) hoz létre, működteti és/vagy ellenőrzi működésüket. a MH felügyeli a fizetési rendszer működését. A végső kiegyenlítő Magyar Nemzeti Bank Vezeti a következő gazdasági szereplők elszámolási számláit: Hitelintézetek(kereskedelmi bankok), Országos Betétvédelmi Alap, Elszámoló-házak, Befektetővédelmi Alap, Magyar Posta Rt. Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Rt. 14
Elszámolóházak Giro Elszámolásforgalmi Zrt. A hitelintézetek közötti elszámolások lebonyolítója. KELER Zrt. (Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.) Értékpapír ügyletekkel kapcsolatos elszámolások lebonyolítója. Magyar Államkincstár speciális szereplő Nettó elszámolási rendszer Olyan fizetési rendszer, ahol az elszámolás és a kiegyenlítés két lépésben, speciális szabályok szerint történik. A résztvevők pozíciója akár bilaterális, akár multilaterális módon számolható. Ez a rendszer lényegesen kisebb technikai likviditást igényel, mint a bruttó. A rendszerben a nemfizetés kockázata nagyobb. 15
Bruttó elszámolási rendszer A fizetési rendszer olyan megoldása, amikor az elszámolás és a kiegyenlítés egy időben történik. Amennyiben van elegendő fedezet, akkor a tranzakció a küldés időpontjában véglegessé válik. Kétféle megoldás létezik. A késleltetett kiegyenlítés esetén az üzleti nap meghatározott időpontjában (jellemzően nap végén) történik a végleges kiegyenlítés. A valós idejű rendszerekben (real time) a kiegyenlítés folyamatos. Jelentős technikai likviditási igénye van, a nem fizetések kockázata kisebb. Fizetési módok 1. Készpénzfizetés 2. Készpénzkímélő fizetési eszközök használata 3. Készpénz nélküli fizetési módok A készpénz nélküli fizetési módokat arra jogszabályban felhatalmazott pénzügyi szolgáltató végezhet. 16
Készpénzfizetés: bankszámláról készpénzfelvétel postai utalványok sárga csekk bankszámlára készpénzbefizetés Készpénz nélküli fizetési formák: átutalási megbízás csoportos átutalási megbízás inkasszó beszedési megbízás azonnali határidős csoportos beszedési megbízás akkreditív - okmányos meghitelezés Készpénzkímélő fizetési formák: csekk bankkártya Betéti kártya (két féle) Hitelkártya Elektronikus fizetési formák szerepe -telebank - internet bank 17
A fizetési módok időigénye és költségei Készpénz: azonnali lebonyolódás, magas tranzakciós költség. Kockázat: a hamisítás és rablás. Megkönnyíti az illegális ügyleteket. Kp. kímélő módok: lebonyolítása technika függő(on line, off line) időigénye van, fajlagos költsége kisebb. Kockázat: a hamisítás, nem fizetés ~, működési~. Készpénz nélküli:lebonyolítás technika függő, működési~, nem fizetési~ és csalási kockázat. Az inkasszónál pluszban hitelezési kockázat Bizonytalanság és kockázat Bizonytalanság= egy eseménynek egynél több lehetséges kimenete van. Kockázat = egynél több lehetséges kimenet, a lehetséges kimenetek valószínűsége meghatározható. 18
Hogyan lehet az illegális pénzügyi tranzakciók kockázatát csökkenteni? Korrupció, pénzmosás és készpénz forgalom: kp. fizetés maximalizálása Olaszország 1000 euró banki kp. felvételnél nyilatkozni, hogy saját részre kell pénzmosás elleni tv-ek 1000 euró feletti készpénz be és kifizetéseket jelenteni kell 3000 euró feletti vásárlás esetén a vásárló adószámát meg kell adni az eladó részére A fizetési rendszer általános kockázatai-és kezelésük a korszerű fizetési rendszerekben Nem fizetés~, előzetes fedezetvizsgálat. Likviditás hiány, előzetes fedezetvizsgálat. Veszély a körbetartozás kockázata. Működési kockázatok= az ügylet menet megszakadásának és/vagy meghiúsulásának valószínűsége 19
A fizetési forgalom intézményei 1. Pénzügyi intézmények Befektetési szolgáltatók a befektetők értékpapír ügyletei számára pénzszámla vezetése GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. BKR üzemeltetése Tulajdonosai: hitelintézetek, MNB, KELER GIRO Bankkártya Zrt. Kp. helyettesítő fizetés elszámolása (elektronikus, főleg ATM tranzakciók engedélyezése és elszámolása, kártyamegszemélyesítés, PIN kód előállítás, stb.) A fizetési forgalom intézményei 2. Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt. (KELER) Az értékpapírügyletek elszámolásához kapcsolódóan pénzszámlát vezet (pl. befektetési szolgáltatóknak) Tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek DVP elszámolása Magyar Posta Zrt. Kp. fizetési szolgáltatások (TB juttatások, nyugdíj, közüzemi díjak) Magyar Államkincstár (MÁK) Kincstári kör (állam gazdálkodó szervezeteinek egy része) számláinak vezetése, elszámolásainak lebonyolítása + egyéb magán szereplők számára állami kifizetések. MNB: pénzforgalmi számlák vezetése, VIBER, fizetési rendszer felügyelete. 20
Elszámolási rendszerek VIBER (1999 óta működik) Kis számú, egyenként nagy értékű átutalások. Tételszám 0,54%, értéke az összes fizetési forgalomban 97%. RTGS (Real-time gross settlement) folyamatos, egyenkénti elszámolás (nem nettósít) A résztvevők a S.W.I.F.T. (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication) logikai terminálon keresztül küldik el egymásnak a fizetési megbízásaikat Tagjai: hitelintézetek, MNB, MÁK, Magyar Posta, KELER BKR (1994 óta működik) Kis értékű, kereskedelmi és magáncélú fizetési megbízások nagy tömegének elszámolása Tételszám: 99,3%, érték: 4,4% (fiz.forg.-ban) Tagjai: MNB,KELER, MÁK, közvetlenül és közvetetten kapcsolódó hitelintézetek Fizetési forgalom, 2012 21
VIBER tranzakciótípusok bankközi átutalás bankok ügyfeleinek átutalásai értékpapír-elszámolások (tőzsdei nettó, határidős ügyletek, OTC- ügyletek elszámolása) készpénz be- és kifizetés betételhelyezés az MNB-nél bankközi devizaügyletek forintoldali elszámolása BKR II. IBI mátrix elszámolása GBC bankkártya nettó elszámolás váltó-viszontleszámítolás jegybanki szankciók miatti átvezetések MNB könyvelési hibáinak javítása jegybanki refinanszírozási hitelek folyósítása Forrás: MNB 22
BKR tranzakciótípusok egyszerű átutalási megbízás; csoportos átutalási megbízás; azonnali beszedési megbízás (azonnali inkasszó); csoportos beszedési megbízás; váltóbeszedési megbízás (váltóinkasszó); határidős beszedési megbízás (határidős inkasszó); csekk Forrás: MNB 23
Forrás: MNB SWIFT Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication, A rendszerbe bekapcsolódott országok száma: 209 A rendszerbe bekapcsolódott hitelintézetek világszerte: 9.281 A rendszerbe bekapcsolódott hitelintézetek Magyarországon: 58 24
TARGET Trans European Real Time Gross Settlement Express Transfer System nagy összegű euró-fizetéseket lebonyolító rendszer SEPA Single Euro Payments Area Kisösszegű fizetésekre, a háztartások, vállalkozások, kormányzati intézmények az euróban eszközölt fizetési műveleteiket országhatárokon belül, vagy azon kívül azonos feltételek mellett hajthassák végre. 25
4. A fiskális alrendszer Kollektív javak Vannak olyan szükségletek, amelyeket a piaci koordináción alapuló termelés nem, vagy nem hatékonyan képes kielégíteni. Jellemzően ezen szükségletek kielégítését az állam redisztribúción alapuló koordinációval biztosítja. Az állam rendelkezik a nemzetgazdasági vagyon egy része fölött (stock) és folyamatosan jövedelmet von el (flow) a magánszektor szereplőitől. 26
Az államháztartás (közpénzügyi rendszer) fogalma Közszektor = államháztartás+közszolgáltató vállalatok+non profit intézmények. Funkciója kollektív javak biztosítása. Államháztartás (fiskális rendszer) = a közszektor része, speciális döntési mechanizmussal és működési elvekkel jellemezhető gazdasági szektor. Részei a különböző közpénz alapok és az állami vagyon A közpénzügyi rendszer működésének speciális vonásai Közpénz = az állam által adó formájában és más jogcímen elvont pénz. Mindenkié, tehát senkié. A közpénzek feletti döntések politikai döntések, a gazdálkodás követelménye az átláthatóság, az ellenőrzésnek speciális szerepe van. 27
A közpénzügyi rendszer Szereplők: szuverén kormányzat, szubszuverén kormányok (önkormányzatok), illetve ezek által létrehozott pénzalapok és alapított költségvetési szervek. A téma jelentősége a pénzügyi rendszer szempontjából: Jelentős nagyságrendről van szó. (centralizációs hányad, újraelosztási hányad, GDP arányos államadósság) Adóztatás hatásai ld. később. Deficit és államadósság hatása a pénzstabilitásra. Az állam gazdasági funkciói 1. A piacgazdaság intézményi kereteinek biztosítása. Piac és állam nem egymást kizáró, hanem egymást feltételező szereplők. Piaci kudarcok (közjavak, piaci szerkezeti torzulások, aszimmetrikus informáltság) kezelése. Piacgazdasági tökéletlenségek ( jövedelmi egyenlőtlenségek, újratermelési ciklusok) tompítása. 28
Az állam gazdasági funkciói 2. Szabályozás, ellenőrzés-nem igényel pénzügyi erőforrás koncentrációt. Allokáció, Redisztribúció, Stabilizáció, E funkciókhoz pénzalapokra van szükség. Ezek a pénzalapok pénzforgalmi mérleg (költségvetési mérleg, flow) formájában jelennek meg. Bevétel Kiadás A funkciók finanszírozása költségvetésből történik Bevételek -közjogi adók, kötelező járulékok, bírságok, stb. - vagyonhasznosítási bérbeadás, koncesszió - használati díjak Pl. tandíj, autópálya díj. - adományok, segélyek EU-s támogatások. Kiadások -funkcionális osztályozás (Milyen feladatra?) államhatalmi, jóléti, gazdasági. -közgazdasági osztályozás (Milyen típusú kiadás?) Erőforrás~ és szolgáltatás vásárlás, transzferek, folyó és felhalmozási 29
Fiskális politika Az állam gazdasági szerepvállalásával kapcsolatos cél- és eszközrendszer. Adópolitika, Jövedelempolitika, Kiadási politika, Szabályozás Céljai: -a magángazdaság intézményeinek megteremtése és fenntartása (magánjog), - a piaci torzulások kezelése, - az információs aszimmetriák kezelése, 30
Allokáció Allokáció= erőforrások biztosítása kollektív javak előállításához. Az állam rendelkezik a gazdasági erőforrások (munka, tőke) egy része felett. Redisztribúció A piac által okozott jövedelemegyenlőtlenségek korrekciója: 1. különböző jövedelmű és léthelyzetű rétegek (családpolitika, szegénypolitika, munkanélküli ellátások), 2. különböző régiók (regionális politika), 3. különböző generációk (nyugdíjrendszer, közösségi projektek hitelfinanszírozása) között az állam által megvalósított jövedelem újraelosztás. 31
Stabilizáció A piaci mechanizmus káros hatásainak (gazdasági hullámzások, válságok) korrekciója: Kereslet oldali stabilizáció, célja a keresleti korlát oldása (fiskális és monetáris politika) Kínálat oldali stabilizáció, célja a termelési tényezők fejlesztése, a magánszektorbeli erőforrások koncentrálása (fiskális eszközök adókedvezmény vállalati támogatások) Adózás adó rendszer Adó= a gazdasági szereplők állami kényszeren alapuló rendszeres és nem rendszeres fizetési kötelezettsége, Nem minden adót hívnak adónak. (Pl. vám, vagyonátruházási illeték) Adó rendszer= adó nemek, adóztatás jogának kormányzati szintek közötti megosztása, adóztatás technikája, adóigazgatás. Adónem= adótárgyak, adóalanyok, adófizetők és adóalapok, adó mértékek kombinációja. 32
Adók csoportosítása Makro hatás = autonóm és jövedelemfüggő adók. Autonóm, ha a bevétel nem függ a gazdaságban megtermelődött jövedelemtől. (vagyonadók, fejadók) Jövedelemfüggő adók (forgalmi adók, jövedelemadók) Kormányzati szintek szerint (központi, helyi adók) Adó alany és adófizető viszonya szerint közvetlen és közvetett (jövedelemadók, vagyonadók vs. forgalmi adók) Adópolitika Gazdaság-és fiskális politikai céloknak alárendelt adómix + adómértékek, kedvezmények és mentességek összessége Sok-e az adó vagy kevés? Mihez képest? adóterhelés (tax incidence) adóék (tax wedge) adókulcsok összehasonlítása alapján önmagában nehéz állást foglalni 33
Adóztatás hatásai Fiskális hatások: biztosítják a közkiadások fedezetét Jövedelemelosztási hatások: az adóalanyok nem feltétlenül azonos adót fizetnek, ez megváltoztatja jövedelmi pozíciójukat Piac torzító hatások (adóterhelés): költségeket módosítanak Korrekciós (internalizáló) hatások (Pigou-féle adók): a környezeti adók beépülnek a környezet károsító termelés költségeibe A fiskális rendszer hatásai Bevételi oldal hatásai (T= adók, F = használati díjak, D (G) = hitelfelvétel) A költségvetés kiadási oldalának hatásai. (G = kormányzati vásárlások, TR = transzferek, N = kamatfizetés államadósságra, A =államadósság törlesztés) A bevétel és kiadás különbségének (fiskális pozíció) hatásai (deficit/szufficit) 34
A fiskális rendszer hatásai Allokációs költségvetés -haszonelvű adózás, T(h)+T(v)+F+ D(G) = G - kiadások kormányzati vásárlások, - jellemzően kiegyensúlyozott, -elképzelhető a beruházások hitelfinanszírozása, generációk közötti kiegyenlítés. Ez a költségvetési aranyszabály. A fiskális rendszer hatásai Redisztribúciós költségvetés T(h)+T(v)= TR(h)+TR(v) - bevétel progresszív jövedelemadó, fizetőképességi elv, - kiadás valamilyen transzfer - elvileg kiegyensúlyozott, gyakorlatilag implicit eladósodás 35
A fiskális rendszer hatásai Stabilizációs költségvetés T(h)+T(v)+D(G)=G+TR + N+A - Bevételei között különféle adók és szükség esetén hitel - Kiadásai között G, TR és az adósság szolgálat (N+A) - Jellemzően egyenlege van, deficit, vagy ennek növekedése esetén expanzív, szufficit, vagy a deficit csökkentése esetén restriktívfiskális politika A fiskális rendszer hatásai A fiskális politika az egyenlegeken keresztül hat. Deficit (flow) finanszírozása történhet: 1. Monetizálással, nő a forgalomban lévő pénzmennyiség. Ez lehetséges jegybanki hitelnyújtással, vagy állampapírok monetáris szereplők általi vásárlásával. 2. Tőkepiaci finanszírozással, amikor az állampapírokat nem monetáris szereplők vásárolják. Államadósság(stock) = felhalmozott deficit Vegyük észre a monetáris és fiskális alrendszer kölcsönhatásait és gondoljuk át a jegybanki függetlenséggel kapcsolatos ismereteket! 36
Köszönöm a figyelmüket! Kérdések? 37