Directorate-General for Communication PUBLIC OPINION MONITORING UNIT Brussels, October 2014 A 2014. évi választások utólagos értékelése EURÓPAI VÁLASZTÁSOK, 2014 ANALITIKUS ÖSSZEFOGLALÓ Felvételi kör: Népesség: Módszertan: A felmérést készítette: EU 28 27 331 szavazóképes életkorú (legalább 18./Ausztriában legalább 16. életévét betöltött) európai polgár Személyes interjú (CAPI) TNS Opinion, 2014. május 30. és 2014. június 27. között BEVEZETÉS... 3 I. RÉSZVÉTEL... 18 II. SZAVAZÁS... 21 III. TARTÓZKODÁS... 31 IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ... 38 V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN... 63 VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY... 75 Közvélemény-figyelő Osztály Jacques Nancy +32 2 284 24 85 EPEurobarometer@europarl.europa.eu 1
Fontos megjegyzés Ez a felmérés a 2014. választásokkal kapcsolatos szerződés keretében készült (az alkalmazott módszer a 2009-es választások utólagos értékelésére vonatkozó felméréstől eltérően a személyes interjú volt). A választások utáni felmérés adatfelvételi kritériumai a nem, az életkor, a lakóhely szerinti régió és az európai választásokon való részvétel, valamint a leadott szavazat rekonstrukciója voltak. 2
BEVEZETÉS A felmérés háttere A felmérést a TNS opinion a helyszínen végezte, közvetlenül a 2014 májusában lebonyolított európai választások után. Célja annak feltárása, hogy milyen okok miatt döntöttek az európai választók a részvétel vagy a távolmaradás mellett. Miként az ilyen jellegű felmérések során mindig, ezúttal is szem előtt kell tartani a felmérés helyszínén és időpontjában aktuális nemzeti, európai és nemzetközi vonatkozások szövevényes hálóját. Az európai viszonyokat már hat éve is elsősorban a monetáris, pénzügyi, gazdasági és társadalmi válság következményei alakították, és ez érvényes az Európai Parlament mostani felmérésének hátterére is. Újdonság azonban a 2009-es európai választásokhoz képest, hogy az EU-ban tapasztalható politikai helyzet azóta jelentős változásokon ment át: az Európai Unió egy új tagállammal, Horvátországgal bővült, a Lisszaboni Szerződés által bevezetett új szabályok következtében az Európai Parlament képviselőinek száma 766-ról 751-re változott, első alkalommal került sor arra, hogy az Európai Tanács javasolt jelöltet az Európai Bizottság elnöki tisztségére, figyelembe véve az európai választások eredményeit. Az Európai Parlament új hatáskörét gyakorolva 2014. július 15-én Jean-Claude Junckert választotta meg a Bizottság elnökévé, ezen kívül, a polgárok több tagállamban nemzeti szinten is a szavazóurnákhoz járultak: az európai választással párhuzamosan választásokra került sor Belgiumban (szövetségi és és regionális választások), Litvániában (elnökválasztások), Görögországban (helyi választások), Németországban (helyi választások), Írországban (helyi választások), Olaszországban (megyei és helyhatósági választások), Máltán (helyi választások) és az Egyesült Királyságban (helyi választások). 3
FŐBB TANULSÁGOK 1. Részvétel: A 2014 európai választások részvételi aránya 42,54% (2009-ben 43%). Ez az arányszám európai átlag, amely mögött a 28 tagállamban jelentős különbségek húzódnak meg az alábbi két szélső érték közötti skálán: a legmagasabb részvételi arány Belgiumban (76,5%), a legalacsonyabb pedig Szlovákiában (13,1%) volt tapasztalható. Hét tagállamban a részvételi arány jelentős növekedése, hatban pedig csaknem azonos szintje figyelhető meg, és visszaesés állapítható meg a többi 15 tagállamban (közöttük azon országok többségében, amelyek az EU-hoz 2004-ben, 2007-ben és 2013-ban csatlakoztak). 2. A szavazáson való részvétel,, illetve az attól való távolmaradás okai Azok a polgárok, akik elmentek szavazni, elsősorban azért járultak az urnákhoz (miként 2009-ben is), mert: polgári kötelességüket kívánták teljesíteni, mert rendszeres szavazók, vagy mert valamelyik, hozzájuk közelállónak érzett politikai pártot kívántak támogatni. E hagyományos indokokat közvetlenül követik a kifejezetten európai megfontolások: mert kifejezésre kívánták juttatni az EU melletti támogatásukat, mert Ön európainak vagy az EU polgárának érzi magát, illetve mert az európai választásokon való részvétellel Ön változtathat a dolgokon. A Lisszaboni Szerződés intézményi rendelkezéseinek hatálybalépését követően egy új választható válasz került fel a 2014. májusában megkérdezettek közül a szavazatukat ténylegesen leadó személyek számára készített listára: Mert befolyásolni kívánja az Európai Bizottság elnökének kiválasztását. Ezt a választ a válaszadók átlagosan 5%-a jelölte meg azon három lehetséges válasz közül, amelyek a szavazáson való részvétel indokolására rendelkezésre álltak. Érdekes megállapítás, hogy három országban ez az arány eléri vagy túllépi a 10%-os határértéket: Ausztriában (12%), Németországban (10%) és Luxemburgban (10%). Ami a szavazástól távolmaradók leggyakrabban hivatkozott indokait illeti, ezek (miként 2009-ben is) a politika iránti általános bizalom és érdeklődés hiányát mutatják: általában nem bízom a politikában vagy elégedetlen vagyok vele, nem érdekel a politika, szavazatomnak nincsenek következményei vagy úgysem változtatna semmit. Ki kell emelni, hogy a távolmaradás indokaként az EU-val szembeni ellenérzésre hivatkozó válaszok nem szerepeltek a válaszadók leggyakoribb választásai között: ilyen indok lehetett az európai ügyek iránti érdeklődés hiánya, az Európai 4
Parlamenttel szembeni elégedetlenség, az EU-ra vonatkozó ismeretek hiánya, az uniós integrációval ellentétes vélemény és a nyilvános vita hiánya. 3. A leadott szavazatok tétjei: Az európai választásokon való részvétel mellett döntő polgárok számára a szavazás legfőbb tétjét a munkanélküliség problémája jelentette. A polgárok szemében a második legfontosabb tét a gazdasági növekedés volt. A harmadik helyre a bevándorlás témája került, ami uniós szinten jelentős növekedést mutat a 2009-ben tapasztalt eredményekhez képest. 4. Az Európai Unió megítélése Az EU-hoz tartozás a válaszadók abszolút többségének véleménye szerint jó dolog. Ami az EU melletti elkötelezettséget illeti, ezt mind a résztvevő, mind pedig a távolmaradó európai polgárok nagy többsége ismét kinyilvánította. Továbbra is abszolút többségben vannak azok az európai polgárok, akik uniós polgárnak vallják magukat, jóllehet ez az érzés jelentősen csökkent a válság által a legkeményebben sújtott országokban. Ezzel szemben megállapítható, hogy az európai polgárok többségének véleménye szerint az Európai Parlament nem veszi kellőképpen figyelembe az őket aggasztó problémákat (ez a válasz a 2009-ben adottakhoz képest most gyakrabban szerepelt). A polgárok európai intézmények iránti bizalma erősen romlik. E bizalom ugyanis a 2009-ben rögzített adatokhoz képest 15 országban csökkent. Különösen megfigyelhető ez a válság által leginkább érintett országok Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália, valamint Franciaország esetében. 5. Az európai választások iránti érdeklődés A válaszadók abszolút többsége véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik ahhoz, hogy a választásokon leadja szavazatát. 5
6. A részvételre buzdító kampány emléke Miként 2009-ben is, ezúttal is vonatkozott kérdés arra, emlékeznek-e a polgárok a szavazáson való részvételre buzdító kampányra. Tíz európai polgár közül hat nyilatkozott úgy, hogy ez határozottan megmaradt emlékezetében. Az európai átlagérték mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis az EU 28 országa között akár 45%-os eltérés is megfigyelhető (Svédország: 89%, Belgium: 44%). 7. Szociodemográfiai tendenciák: Az összefoglaló mellékletében bizonyos kérdések kapcsán részletes szociodemográfiai elemzés olvasható. A legfontosabb tendenciák között találjuk az alábbiakat: A nők és a férfiak közötti különbség nő, és eléri a 4%-ot. (2009-ben 2% volt.) Miként 2009-ben, a legaktívabbak a vezető beosztásúak és a függetlenek voltak. Megfigyelhető azonban, hogy a diákok és a munkanélküliek részvétele nőtt. Ezúttal is a fiatalok (a 18 és 24 év közöttiek) körében a legmagasabb a távolmaradás aránya, viszont ők nyilatkoznak a legpozitívabban az EU-val kapcsolatos kérdésekben. Ami a részvételre buzdító kampányt illeti, ilyenre a legkevésbé emlékeztek a nők, a kevésbé iskolázottak, valamint a háztartásbeliként élő nők/férfiak. 6
I. RÉSZVÉTEL A. A részvétel az EU 28 tagállamának összesített szintjén a korábbi szinten maradt A 2014-es európai választásokon való részvételi arány összesített európai szinten 42,54% volt. B. Nemzeti szinten a részvétel tekintetében határozott különbségek mutatkoznak 1 76,5%-os eltérés mutatkozik a legerősebb és a leggyengébb részvételi arányt képviselő ország között (Belgiumban, ahol a szavazás kötelező, és az európai szavazásokkal egyidejűleg parlamenti szavazást is tartottak, a szavazásra jogosultak 89,6%-a szavazott, Szlovákiában pedig mindössze 13,1%-uk). C. A részvételi arányra vonatkozó nemzeti kimutatások 2 2009-hez képest a részvétel jelentős növekedése figyelhető meg hét országban: Litvániában (47,3% ; +26,3), Görögországban (60% ; +7,4), Svédországban (51,1% ; +5,6), Németországban (48,1% ; +4,8), Romániában (32,4% ; +4,7), Horvátországban (25,24% ; +4,4 3 ) és Franciaországban (42,4%, +1,8). A részvételi arány szinten marad (+/- 1% eltérést megengedve) hat tagállamban: Belgiumban, Ausztriában, Finnországban, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Lengyelországban. A részvétel csökken a többi tagállamban, közülük a legerőteljesebben Lettországban (a korábbi 30,2%-ról 23,5%-re). 1 A választásokon való részvétel kötelező Belgiumban, Luxemburgban, Görögországban és Cipruson. 2 A számítások időpontjában még nem álltak rendelkezésre végleges adatok Finnországról és az Egyesült Királyságról. 3 Horvátország esetében 2013-hoz viszonyítva. 7
II. A szavazók profilja A. 2009-hez viszonyítva a szavazók későbbi szakaszban döntenek úgy, hogy részt vesznek a szavazáson A szavazáson való részvétel elhatározásának időpontja közelebb kerül a szavazás napjához. A legtöbb szavazó (45%-a) úgy nyilatkozott, hogy 2014-ben is az általa minden szavazáson követett időrend szerint döntött. Ez a válasz azonban 5%-os csökkenést jelent (2009-ben 50% volt), a szavazás napjához közelebbi időpont javára. Azon szavazók számának csekély arányú növekedése figyelhető meg ugyanis, akik úgy nyilatkoznak, hogy a szavazáson való részvétel melletti döntésük időpontja a szavazást megelőző hónapokra (23%, +2), hetekre (14%, +1), napokra (10%, +1) vagy magára a szavazás napjára (7%, +1) esik. Nemzeti szinten: Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány hónap vagy néhány hét folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb Görögországban (48%), Olaszországban (47%), Olaszországban, Írországban és Svédországban (mindkét esetben 43%). Azon szavazók aránya, akik a választásokat megelőző néhány nap folyamán döntenek a részvétel mellett, a legmagasabb a Cseh Köztársaságban (19%), Dániában és Hollandiában (18 18%) és Svédországban (17%). B. A szavazat okai A megnevezett indokok gyakorisági sorrendje nem változott a 2009-ben megfigyelhető sorrendhez képest. A szavazáson megjelentek indokainak élén álló válaszok a szavazás polgári kötelességem (41%, -6) és a rendszeres szavazó vagyok (41%, +1) voltak. Ezután következik a szavazatommal a hozzám közelállónak érzett politikai pártot kívántam támogatni válasz (22, -2%). Ezek után három maradéktalanul európai válasz következik: támogatom az EU-t (14%, -2) ; európainak érzem magam (13%, =) ; az európai választásokon való részvétellel változtathatok a dolgokon (12%, -7). Az ezek után következő válaszok tekintetében három jelentős fejleményre érdemes felhívni a figyelmet: csökken azok aránya, akik a szavazással változtatni kívánnak a dolgokon (12%, -7), miközben nő azoké, akik célja az EU-val kapcsolatos 8
elégedetlenség kifejezése (7%, +5) és a nemzeti kormánnyal kapcsolatos elégedetlenség kifejezése (10%, +5). C. A szavazat tétje A jelenlegi válsággal összefüggésben a szavazók számára a szavazás legfőbb tétjét (45%, +8) a munkanélküliség jelentette. Ezután a legtöbben a gazdasági növekedést jelölték meg (40%, -1). Meg kell jegyezni, hogy 2009-ben is ez a két válasz volt a leggyakoribb, 2014-ben azonban a sorrendjük fordított. A bevándorlás (23%, +7) válasz erőteljes növekedést mutat 2009-hez képest. A nyugdíjasok jövője válasz 22%-kal szinten maradt. Az EU szerepe a nemzetközi porondon válasz kis mértékben csökkent (20%, -2). Megjegyzendő, hogy az egységes pénznemre vonatkozó válaszok aránya 17%, ami 5%-os növekedést jelent. A 2009-hez képest csökkenést mutató válaszok a terrorizmus (7%, 4) és az éghajlatváltozás elleni küzdelem (12%, 4). Nemzeti szinten: A munkanélküliség megjelölése került az első helyre a válság által leginkább sújtott országokban: Görögországban (73%, +13), Cipruson (67%, +28), Spanyolországban (66%, +1) és Olaszországban (65%, +29). A gazdasági növekedést nevezték meg a leggyakrabban Portugáliában (55%, +12), Lettországban (50%, 7) és Litvániában (49%, 5). A bevándorlás tétje nő 19 tagállamban, egyes esetekben akár kétszeresére is, például az Egyesült Királyságban (42%, +21% 2009-hez képest), valamint Franciaországban (21%, +11). 9
III. A SZAVAZÁSTÓL TÁVOLMARADÓK PROFILJA A 2014-es európai választásokról való távolmaradási arány összesített európai szinten 57,46% volt. A. A nem szavazók profilja megegyezik a 2009-ben tapasztalttal Ezen elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a szavazástól távolmaradó minden öt személy közül egy a szavazás napján döntött úgy, hogy nem megy el szavazni. Az e kérdésre adott válaszok elemzéséhez a 2009-es szavazásokat követően megvalósított desk research eredményeként kapott besorolást használtunk. A 2009-es adatokkal való összevetés kimutatja, hogy a távolmaradók profilja tekintetében alig van eltérés. 1. A feltétlenül távolmaradók Ők sohasem szavaznak. A nem szavazók 24%-át képviselik, és ezzel arányuk 2%- kal emelkedett 2009-hez viszonyítva. 2. A megfontolt távolmaradók E besorolásba azok tartoznak, akik a szavazás napját megelőző hónapok (18%, 2009- ben is) vagy hetek (13%, 2). folyamán döntöttek a szavazástól való távolmaradás mellett. Ők összesen a távolmaradók 31%-át alkotják. 3. Az impulzív távolmaradók Összesen a távolmaradók 34%-át képviselik: csupán a szavazás előtti napokban (15%, -1) vagy a szavazás napján (19%, +3) döntenek úgy, hogy nem mennek el szavazni. 4. A határozatlan távolmaradók E nem-szavazók, akik a távolmaradók 11%-át (-2%) képviselik, nem tudják, hogy mikor döntöttek az európai szavazástól való távolmaradás mellett. Számuk 2009-hez képest 2%-kal csökkent. Nemzeti szinten: Az impulzív távolmaradók aránya a legmagasabb Dániában (57%, +15), Hollandiában (56%, +12) és Svédországban (43%, -1). A határozatlan" távolmaradók aránya az Egyesült Királyságban a legmagasabb (23%, +6). 10
B. A választástól való távolmaradás okai Jóllehet a távolmaradók leggyakrabban megjelölt indoka miként 2009-ben is a politika iránti bizalom általános hiánya, ez a válasz csökkenést mutat (23%, -5). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Cipruson (56%, +12), Spanyolországban (41%, +17) és Bulgáriában (38%, -7). Ezzel szemben e válasz igen ritkán fordult elő Dániában (7%), Belgiumban és Luxemburgban (9%). A második megnevezett indok a politika iránti érdeklődés hiánya (19%, +2%). Nemzeti szinten ez a válasz került első helyre Magyarországon (32%, +3), Spanyolországban (30%, +4) és Portugáliában (27%, +4). A soron következő indok a részvételnek nincsen következménye/nem változtat semmin (14%, -3). Nemzeti szinten a részvételnek nincsen következménye választ a leggyakrabban Bulgáriában (29%, -2), Cipruson (25%, +4) és Lettországban (22%, -16) adták Ezzel szemben a legkevésbé hivatkoztak erre Dániában (6%), az Egyesült Királyságban (6%) és Írországban (8%). Fontos megjegyezni, hogy az EU-ra, az Európai Parlamentre vagy az európai parlamenti választásokra vonatkozó ismeretek hiánya 7%-kal (-3) csak a 9. helyre került. Nemzeti szinten erre a válaszra a legtöbben Svédországban (22%) és Hollandiában hivatkoznak. 11
IV. AZ EURÓPAI POLGÁROK HOZZÁÁLLÁSA A VÁLASZTÁSOKHOZ 1. Az EU-hoz tartozás E kérdés nem szerepelt a 2009-es választásokat követően végzett felmérés kérdései között. Az összehasonlítás ezért az Eurobarométer által 2009 tavasza óta végzett különböző vizsgálatokra támaszkodik. A válaszok az EU-hoz tartozás érzésének stabilitását erősítik meg: az EU-hoz tartozni a válaszadók abszolút többségének (51%) véleménye szerint jó dolog. Különbségek vannak azonban a szavazáson részt vevők és az attól távolmaradók között: a szavazók 63%-a és a távolmaradók 42%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni jó dolog. Megjegyzendő, hogy az európai polgárok 28%-a gondolja úgy, hogy az EU-hoz tartozni sem jó, sem rossz dolog : az így gondolkodók aránya 22% a szavazók és 34% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az EU-hoz tartozást a leginkább Luxemburgban (78%), Belgiumban (69%) és Máltán (68%) tartják jó dolognak. Ezzel szemben a legkevésbé vélik így a Cseh Köztársaságban (27%), Olaszországban (35%) és Cipruson. 2. A saját országhoz és Európához fűződő érzelem Tíz válaszadó közül kilenc érzi saját országához tartozónak magát (90%, -1% 2009-hez képest). Ezzel párhuzamosan 62% (-2%) Európához tartozónak is érzi magát. Fontos mozzanat, hogy mind a szavazók, mind pedig a távolmaradók többsége (jóllehet meglehetősen eltérő arányban) Európához tartozónak érzi magát (72% az előbbiek, és 56% az utóbbiak esetében). Nemzeti szinten: Az Európához tartozás érzése a legalacsonyabb Görögországban (41%, -12), Cipruson (41%, -15) és Olaszországban (45%, -14). 12
Az Egyesült Királyság is azon országok közé tartozik, ahol az Európához tartozás érzése viszonylag a leggyengébb (47%). Meg kell azonban jegyezni, hogy ez 2009-hez képest 1%-os emelkedést jelent. 3. Az uniós polgárság érzése A válaszadók 63%-a (-1) az EU polgárának érzi magát. Ez többségi érzés, jóllehet meglehetősen eltérő arányokban nyilvánul meg a szavazók (72%) és a távolmaradók (56%) esetében. Nemzeti szinten: 24 tagállamban a válaszadók abszolút többsége érzi magát az EU polgárának. Ismét megfigyelhető, hogy a legnagyobb csökkenés a válság által leginkább sújtott országokban a legjelentősebb: Cipruson (52%, -19), Görögországban (46%, -17) és Olaszországban (45%, -16). 4. Az európai intézmények iránti bizalom E kérdéssel kapcsolatban ugyanaz a csökkenő tendencia tapasztalható, mint az Eurobarométer által az utóbbi évek során végzett felmérésekben is. Eszerint a válaszadók 43%-a nyilatkozik úgy, hogy megbízik az intézményekben. A 2009-es választások után végzett felmérés során ez az arány 50% volt. A bizalom meglétének aránya 55% a szavazók és 35% a távolmaradók esetében. Az európai polgárok 52%-a (+12) azonban nem bízik meg az európai intézményekben. Nemzeti szinten: 2009-hez képest az európai intézmények iránti bizalom 27 tagállam közül 15-ben csökkent 4. A bizalomvesztés a válság által érintett egyes országokban különösen nagyarányú: Olaszországban (35%, -25), Portugáliában (34%, -24) Spanyolországban (38 %, -21), Cipruson (48%, -18), Görögországban (39%, -12), és ezeken kívül Franciaországban is (36%, -10). 4 2009-ben Horvátország nem volt ez Európai Unió tagja 13
Érdekes jelenség hogy egyes országokban jelentős arányban voltak olyan polgárok, akik e kérdésre a nem tudom választ adták: Lengyelországban (13%), az Egyesült Királyságban (10%) és Észtországban (9%). 5. Figyelembe veszi-e az Európai Parlament az európai polgárokat aggasztó problémákat? A válság körülményei a polgárok aggályait bizonyosan megerősítették, a válaszok mindenesetre az intézményekkel szembeni elégedetlenség növekedését mutatják. A válaszadók 54%-a véli úgy, hogy az Európai Parlament nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. Ez az arány 2009-ben 41% volt. Az Európai Parlament a résztvevők 47%-ának véleménye szerint nem veszi megfelelően figyelembe az európai polgárok aggodalmait. A távolmaradók közül 59% gondolja így. Ezzel szemben a válaszadók 38%-a osztja azt a véleményt, hogy az Európai Parlament megfelelően figyelembe veszi aggodalmaikat: az arány 48% a résztvevők és 31% a távolmaradók esetében. Nemzeti szinten: Az az érzés, hogy az Európai Parlament figyelembe veszi a polgárokat aggasztó problémákat, 19 tagállamban mutat csökkenő tendenciát. A csökkenés 2009-hez képest a legjelentősebb Spanyolországban (27%, -26), Cipruson (35%, -25) és Szlovákiában. Növekszik azonban 8 tagállamban, közöttük főleg Máltán (63%, +5), Németországban (48%, +5) és Bulgáriában (39%, +4). 14
V. A POLITIKA IRÁNTI ÉRDEKLŐDÉS ÁLTALÁBAN Ma az EU polgárainak abszolút többsége nyilatkozik úgy, hogy nem érdekli a politika (54%), ez azonban olyan erőteljes különbségeket mutat a tagállamok között, amelyek elérik akár a 43%-ot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy az érdeklődés hiánya 37% a szavazók, azonban 68% a távolmaradók körében. Nemzeti szinten: A politika iránti érdektelenség a legerőteljesebb Horvátországban (75%), a Cseh Köztársaságban és Portugáliában (71% 71%), valamint Romániában (70%) Ezzel szemben a legkevésbé jellemző Dániában (32%), Luxemburgban és Németországban (33% 33%). 15
VI. TÁJÉKOZTATÁS ÉS A RÉSZVÉTELRE BUZDÍTÓ KAMPÁNY A. A választáson való részvételhez elegendő információ Az európai polgárok 57%-a (+4) véli úgy, hogy minden szükséges információval rendelkezik annak eldöntéséhez, hogy kire adja le szavazatát az európai választásokon. Ezt a véleményt a szavazók 75%-a és a távolmaradók 44%-a osztja. Nemzeti szinten: 28 országból 26-ban a polgárok abszolút többsége nyilatkozta, hogy rendelkezik a választáshoz szükséges minden információval. Pozitív változás következett be 16 országban, közöttük mindenekelőtt Bulgáriában (65%, +16), Litvániában (71%, +14) és az Egyesült Királyságban (55%, +13). Csupán két országban fordult elő, hogy a válaszadók abszolút többsége úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezett minden szükséges információval: Portugáliában (54%, +4) és a Cseh Köztársaságban (53%, +5) B. A részvételre buzdító kampány emléke Amikor a válaszadókat arról kérdeztük, emlékszenek-e a polgárokat az európai választásokon való részvételre buzdító kampányra, 65% (-2) igennel felelt. Ezt az emlékképet abszolút többségben erősítik meg a résztvevők (73%) és a távolmaradók (58%) egyaránt. Nemzeti szinten: Ez azonban európai átlagérték, amely mögött jelentős nemzeti különbségek húzódnak meg, e kérdés tekintetében ugyanis akár 45%-os eltérés is megfigyelhető az első helyen álló Svédország (89%) és az utolsó Belgium (44%) között. 16
17
I. RÉSZVÉTEL 1. Részvétel 1) Európai átlag Részvétel az európai választásokon (%EU) 18
2) Nemzeti eredmények A 2014. május 22-25-i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban 19
3) Nemzeti fejlesztések A 2014. május 22-25-i európai választásokon való részvétel a 28 tagállamban Összehasonlítás az előző választással (%) Az előző európai választások eredményei Horvátországban 2013-ra 20
II. A SZAVAZAT 1. A szavazásra menetelre irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 21
Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 22
2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 23
3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 24
2. A szavazás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 25
2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 26
3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 27
3. Mi a tét a szavazatban 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 28
2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 29
3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik szavaztak 30
III. TARTÓZKODÁS 1. A tartózkodásra irányuló döntés meghatározó pillanata 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 31
Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 32
2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 33
3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 34
2. A tartózkodás okai 1) Európai átlag Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 35
2) Nemzeti eredmények Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 36
3) Nemzeti fejlesztések Alap : azok a válaszadók, akik nem szavaztak 37
IV. EURÓPÁHOZ VALÓ HOZZÁÁLLÁS 1. Az EU tagság: jó vagy rossz dolog? 1) Európai átlag 38
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 39
3) Nemzeti eredmények 40
41
2. Kötődés Európához 1) Európai átlag 42
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 43
3) Nemzeti eredmények 44
4) Nemzeti fejlesztések 45
3. Kötődés az országhoz 1) Európai átlag 46
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 47
3) Nemzeti eredmények 48
4) Nemzeti fejlesztések 49
4. Az európai állampolgári érzés 1) Európai átlag 50
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 51
3) Nemzeti eredmények 52
4) Nemzeti fejlesztések 53
5. Bizalom az EU intézményekben 1) Európai átlag 54
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 55
3) Nemzeti eredmények 56
4) Nemzeti fejlesztések 57
6. Az európai állampolgárok aggodalmainak Európai Parlament általi figyelembe vétele 1) Európai átlag 58
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 59
3) Nemzeti eredmények 60
61
4) Nemzeti fejlesztések 62
V. ÉRDEKLŐDÉS AZ EURÓPAI VÁLASZTÁSOK ÉS POLITIKA IRÁNT ÁLTALÁBAN 1. Érdeklődés a politika iránt 1) Európai átlag 63
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 64
3) Nemzeti eredmények 65
4) Nemzeti fejlesztések 66
2. Azon ismeret jelentősége, hogy mely jelölteket választották meg Európai Parlamenti képviselőknek 1) Európai átlag 67
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 68
3) Nemzeti eredmények 69
4) Nemzeti fejlesztések 70
3. Azon ismeret jelentősége, hogy mely politikai párt rendelkezik a legtöbb Európai Parlamenti képviselővel, akiket az európai választásokon választottak meg 1) Európai átlag 71
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 72
3) Nemzeti eredmények 73
4) Nemzeti fejlesztések 74
VI. INFORMÁCIÓ ÉS KAMPÁNYNAK VALÓ KITETTSÉG 1. Tájékozottsági szint a választás napja előtt 1) Európai átlag 75
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 76
3) Nemzeti eredmények 77
4) Nemzeti fejlesztések 78
2. Az embereket választásra ösztönző kampány felidézése 1) Európai átlag 79
2) Szavazók / Tartózkodók az európai választásokon 80
3) Nemzeti eredmények 81
4) Nemzeti fejlesztések 82