Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org
A KUTATÁS CEU Business School, Center for Business and Society (Üzlet és társadalom kutatóközpont). A kutatás vezetıje: Prof. Hardi Péter (igazgató) A kutatás célja: Olyan keretrendszerek kidolgozása, mely lehetıvé teszi a vállalatok felelısségvállalási - C(S)R - tevékenységeinek kiterjesztését komplex társ. kérdésekre is.
MIÉRT A CSR?
A DEFINÍCIÓ ALAPJÁN C(S)R: Corporate (Social) Responsibility A vállalatok társadalmi felelısségvállalása az a koncepció, mely szerint a vállalatok önkéntesen integrálják a társadalmi és a környezeti kérdéseket üzleti mőködésükbe, valamint az érintettekkel való interakcióikba. ill. a társadalmilag felelıs magatartás:... túlmegy a törvényes elvárásokon és többet fektet az emberi tıkébe, a környezetbe és az érintettekkel való kapcsolatokba. (Európai Bizottság, 2001)
ÉRINTETTEK (Stakeholders) Mindazok a csoportok, amelyek hatnak a szervezet mőködésére, vagy amelyekre hatással van a szervezet mőködése, termékei, szolgáltatásai és az ezekhez kapcsolódó teljesítménye (GSZT, 2007) munkavállalók, ügyfelek, fogyasztók, tulajdonosok, részvényesek, helyi közösség, beszállítók, versenytársak, kormányzati, önkormányzati szervek, civil szervezetek, szakszervezetek, stb.
A WIN-WIN SZITUÁCIÓ ÉRDEKÉBEN A közpolitika a vállalatok részvételére számít. Ajánlás: együttmőködés és stratégiai partnerség. Stratégiai partnerség elımozdításának a feltétele: win-win szituáció, ami a közös elınyök szem elıtt tartásán alapszik (Waddel, 2000). A CSR lehet a megfelelı keret, mert: A CSR egyik alapelve az önkéntesség (pozitív légkört teremt az együttmőködéshez). A tevékenységet saját mőködésének, céljainak, potfoliójának megfelelıen alakíthatja, kommunikálhatja a vállalat (javasolt a központi koordináció és monitoring).
MERT EGYRE INKÁBB ELVÁRÁS Annak bizonyítása, hogy egy vállalat etikusan és felelısen viszonyul munkaerejéhez és a közösséghez amiben mőködik, egyre inkább elvárás: Vállalatok egymás között versengenek e területen. Fenntarthatósági / CSR jelentések térnyerése. Kormányzati és EU programok a CSR és a lelki egészségfejlesztés terén egyaránt. A vásárlói tudatosság lassan de biztosan növekszik. Növekvı média figyelem.
A BIZALMI TİKE ÉRDEKÉBEN Válság: Az üzleti szféra iránti bizalom ált. csökkenése. M.O.-gon kifejezetten negatív vélemény a munkaadókról (pl. vidéki termelıegységek munkaerıbérlése). A CSR által kommunikálhatja, hogy stratégiai fontossággal tekint munkaerejére (mint emberi tıkére) és annak testi-lelki egészségére: a társadalom felé (mint fogyasztók és mint jövıbeni munkaerı), az állami szféra felé (közbeszerzések), saját munkaereje felé: nagyobb bizalom a vezetés iránt, nagyobb motiváltság, stb.
LEHETİSÉGEK (TIPPEK)
GRI ÚTMUTATÓ A GRI (Global Reporting Initiative) a legszélesebb körben használt útmutató fenntarthatósági/csr jelentések készítéséhez. Tipp: Munkahelyi egészség és biztonság szemponton belül: LA8 alapindikátor: Oktatás, képzés, tanácsadás, megelızés, és kockázatkezelési programok, amelyek a munkavállalókat, családtagjaikat és a helyi közösség tagjait segítik a súlyos betegségekkel kapcsolatban. (GRI, 2006) Ebbıl következik:
CSR KOMMUNIKÁCIÓS LEHETİSÉGEK Fenntarthatósági programként: A fenntartható munkaerı érdekében (egészséges, motivált, hosszú távon produktív). A munkavállalók iránt érzett felelısségbıl: A munkavállalók testi és lelki egészségéért tenni akaró vállalat (külsı és belsı komm. egyaránt). A munkavállalók családját célzó programként: Családbarát munkahely A helyi közösséget célzó programként: A közösség amely munkaerejét adja, és helyet biztosít a vállalat számára (önkormányzat felé különös fontosságú lehet). Társadalom: pl. A következı generációért felelısséget érzı vállalat (ık a jelenlegi munkaerı gyermekei, ugyancsak jövıbeni fogyasztók, alkalmazottak).
NEM FELTÉTEL A JELENTİS ANYAGI RÁFORDÍTÁS Ingyenesen elérhetı anyagok (pl. www.enwhp.org) Már létezı vállalati programokba integrálás: Csapatépítés, közösségi és sportprogramok, egyéb munkabiztonsági / egészségfejlesztési tréningek részeként, stb. Jó nemzetközi példák: Elektronikusan terjesztett kérdıívek, tájékoztató anyagok (e-mail, intranet). A betegségbıl v. szülésbıl visszatérık iránti fokozott figyelmesség, türelem, rugalmas munkaidı, stb.
ZÁRÓ GONDOLATOK
A CSR NEM CSODASZER Gyakorlati szakemberek tapasztalata: jelentıs számú munkaadó a törvényben elıírt munkaegészségügyi és munkabiztonsági elıírásokat sem tartja be. A CSR mindig a törvényi elıírásokon túli vállalásokat jelenti! A fenti esetekben a CSR megközelítés nem alkalmazható: közpolitikai megoldás szükséges. Ha a törvényi minimum megvan, a CSR minden esetben alkalmazható!
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZEKTOR I. Politikai támogatottság kifejezése: Széles körő (nem csak szakmai) publicitás biztosítása. Átfogó kommunikációs tevékenység indítása a társadalom tudatosítása érdekében. Az állami és önkormányzati intézményekben / Az állami és önkormányzati intézményekben / vállalatokban lelki egészségfejlesztı programok indítása és mőködtetése: A legnagyobb munkáltató legnagyobb számú elérés biztosítása. Saját érdeke is a jobban dolgozó, motivált és egészséges munkaerı. Példamutatás.
ÁLLAMI ÉS ÖNKORMÁNYZATI SZEKTOR II. A CSR általános ösztönzése, pl: Társadalmi és környezeti feltételek alkalmazása a közbeszerzések során. Adó és egyéb kedvezmények biztosítása. Médiatörvény átgondolása: A média törvény 2. 4. eleme alapján burkolt reklámnak minısíti gazdasági társaságok társadalmi szerepvállalásának médiában való megjelenítését (GSZT, 2008). A CSR esetében pedig a kommunikáció alapvetı fontosságú!
Köszönöm a figyelmet!
EC, 2001. Green Paper. Promoting a European framework for Corporate Social Responsibility. COM(2001) 366 final. Brussels, 18.7.2001 GRI, 2006. Útmutató fenntarthatósági jelentések készítéséhez (Sustainability Reporting Guidelines, Version 3.0.). Global Reporting Initiative. 2000-2006 GSZT, 2007. Gazdasági és Szociális Tanács ajánlása a társadalmi felelısségvállalásról. Budapest, 2007. Waddell, S, 2000. A win-win role for civil society in business strategy. Journal for Nonprofit Management. Vol. 4, No. 1, pp.25 cited in: Eweje G, 2004. The Post-WSSD Developments in Sustainable Development Governance: With Particular Attention to Industry- Society Relationships", UNU-IAS Working Paper #116, 2004.