itthon otthon van Turizmus Magyarországon 2004 www.itthon.hu Itthon otthon van MAGYARORSZÁG
Kedves Olvasó! Köszöntjük Önt a magyar turizmusirányítás és az egész turisztikai szakma nevében. A legfrissebb statisztikai adatokat tartalmazó kiadványunk hagyományosan, hosszú évek óta jelenik meg annak érdekében, hogy az érdeklődők a számok tükrében is képet alkothassanak a magyar idegenforgalom fő tendenciáiról, ezen belül is az ágazat legfontosabb szereplőiről, a szolgáltatókról. Mint az Ön előtt is ismeretes, Magyarország csaknem egy esztendeje az Európai Unió tagja. Tagságunk számos újdonságot hozott már eddig is, és úgy gondoljuk, még több kihívást jelent a jövőre nézve. A turizmus, mint a magyar gazdaság egyik húzóágazata mindig élvezte a mindenkori kormányzat támogatását. Különösen igaz ez az idei esztendőre, hiszen 2005. január elsejével a turisztikai ágazatot önálló kormányhivatal irányítja, a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyelete alatt. Ez új távlatokat nyit az ágazat számára, különösen az átfogó koncepciók megvalósítása, a regionális fejlesztések összehangolása és az uniós források felhasználása tekintetében. Sorra véve hazánk sokszínű természeti és kulturális értékeit, büszkén állapíthatjuk meg, hogy az élcsapat tagjai vagyunk. Csupán három területet kiemelve: gazdag a magyar termálvíz-készlet, színesek, változatosak kulturális rendezvényeink, kiváló a magyar gasztronómia és a magyar borok. Mindezeken túlmenően számos lehetőséget rejt a magyar idegenforgalmi kínálat, amelynek bővítése, fogadókapacitásunk további fejlesztése érdekében elkészítettük a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, amely az uniós tervezési ciklushoz igazodva 2013-ig határozza meg az ágazat céljait, fejlesztési irányait. Reményeink szerint legújabb kiadványunk megfelelő képet ad Önnek az eddig elért eredményekről és a jövőben rejlő lehetőségekről egyaránt. Kívánjuk, hogy forgassa haszonnal e füzet lapjait, ismerjen meg bennünket közelebbről! Mindez persze nem helyettesítheti a személyes tapasztalatokat, így ezúton hívjuk meg Önt egy magyarországi látogatásra! Budapest, 2005. február 15. dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 1
Tartalom dr. Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter köszöntője 1 Általános információk Magyarországról 3 Tények és adatok 4 A világ turizmusa 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában 4 A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon 5 Magyarország turizmusa 2004-ben 7 A magyarországi turizmus összefoglaló adatai 7 Beutazó turizmus 8 Belföldi turizmus 14 Kiutazó turizmus 17 A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 18 A magyarországi magánszálláshelyek vendégforgalma 25 A magyar lakosság 2004. évi utazási szokásai 26 A magyar turizmus szervezeti rendszere 32 Országgyűlés 32 Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága 32 Regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter 33 Országos Idegenforgalmi Bizottság 33 Magyar Turisztikai Hivatal 34 Magyar Turizmus Rt. 35 A Magyar Turizmus Rt. 2004. évi tevékenysége 38 A marketingkommunikáció hangsúlyos elemei 39 Magyarország turisztikai imázsa 39 Budapest 40 Balaton 43 Egészségturizmus 45 MICE 47 Eseményturizmus 49 Üdülési csekk 51 Kampányok 53 Kiállítások, vásárok, rendezvények 56 A külföldi szakma rendezvényei Magyarországon 59 Kiadványok és CD-ROM-ok 62 Sajtó- és szakmai kapcsolatok 63 Honlap 65 Contact Center 66 Reklámajándékok 66 Marketingkutatás 67 Szakmai együttműködések 68 A Magyar Turizmus Rt. külképviseletei 72 Tourinform irodák 73 A kiadvány a World Tourism Organization, a World Travel and Tourism Council, a Magyar Nemzeti Bank és a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján került összeállításra. Árfolyam (2004): 1 EUR = 251,68 forint 1 USD = 202,63 forint 2
Általános információk Magyarországról Terület: 93 030 km 2 Lakosság: 10 116 742 fő (2004. január 1.) Népsűrűség: 109,0 fő/km 2 Főváros: Budapest terület: 525 km 2 lakosság: 1 705 309 fő (2004. január 1.) népsűrűség: 3248 fő/km 2 Idő: GMT + 1 óra Nyári időszámítás: március utolsó hétvégéjétől október utolsó hétvégéjéig + 1 óra Hivatalos nyelv: magyar Államforma: köztársaság Közigazgatás: 19 megye és Budapest Magyarország Kelet-Közép-Európában, a Kárpát-medencében fekszik. Legnagyobb kiterjedése észak-déli irányban 268 km, kelet-nyugati irányban 528 km. Magyarország területének 50%-a, az ország egész keleti felét elfoglaló Alföld és az észak-nyugati határ mentén húzódó Kisalföld, síkság. A kedvelt turisztikai célpont, a magyar puszta egykor jellegzetes állatait, néprajzi hagyományait az Alföldön található Hortobágyi Nemzeti Park területén lovasbemutatók alkalmával tekinthetik meg az érdeklődők. Magyarország két legjelentősebb folyója, a Duna (magyarországi szakasza 417 km) és a Tisza (598 km) északról délre szelik keresztül az országot. A Dunántúli-dombságot északról Közép-Európa legmelegebb tava, a Balaton keretezi. Hegyvidékei, a Dunántúliközéphegység 400-700 méter magas hegyei (Bakony, Vértes, Velenceihegység, Gerecse, Budai-hegység, Pilis), a Nyugat-magyarországi peremvidék 400-800 méteres hegyei (Soproni-hegység, Kőszegi-hegység), valamint az Északi-középhegység 500-1000 méter magas vonulatai (Visegrádihegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék, Tokaj-Zempléni-hegyvidék) átlós irányban haladnak át az országon. Magyarország legmagasabb pontja a Mátra-hegységben található Kékes (1014 m). Turisztikai szempontból az ország kilenc régióra osztható: 1. Balaton, 2. Budapest Közép-Dunavidék, 3. Dél-Alföld, 4. Dél-Dunántúl, 5. Észak-Alföld, 6. Észak-Magyarország, 7. Közép-Dunántúl, 8. Nyugat-Dunántúl, 9. Tisza-tó. Magyarország éghajlata mérsékelt övi kontinentális. A leghidegebb hónap a január (havi középhőmérséklete -1 C), a legmelegebb az augusztus (havi középhőmérséklete 21,3 C), az éves csapadék mennyisége 570 mm, a napsütéses órák száma 1785. Földrajzi helyzet Magyarország domborzati képe Turisztikai régiók Éghajlat 3
Tények és adatok A világ turizmusának alakulása 2004-ben, Magyarország helye a világ turizmusában 1 2004-ben a világ turizmusa az elmúlt éveket jellemző negatív környezeti hatások ellenére rendkívül pozitív eredményeket mutatott: a Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, WTO) adatai szerint a nemzetközi turistaérkezések száma a 2003. évhez képest 10%-kal növekedett, és elérte a 760 millió főt, amely a nemzetközi turistaérkezések számában eddig regisztrált legmagasabb érték. A legdinamikusabb növekedés az Ázsiai-, Csendes-óceáni térséget és a Közel-Keletet jellemezte. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma az elmúlt évben 4%-kal nőtt, ami 15 millióval több turistát jelent a kontinens számára (1. táblázat). 2004-ben a szabadidős célú utazások mellett növekedés jellemezte az üzleti turizmust is. A nemzetközi turistaérkezések száma, 2002 2004 1. táblázat esedés 2002 2003 2004 2004/2003 2004 (millió fő) (%) Részesedés (%) Európa 397 399 414 4 54,6 Észak-Európa 46 47 51 7 6,7 Nyugat-Európa 138 136 139 2 18,3 Közép- és Kelet-Európa 66 68 73 8 9,6 Dél-Európa/ Mediterrán térség 148 148 152 3 20,0 Amerika 117 113 124 10 16,3 Ázsia és Óceánia 131 119 153 29 20,2 Afrika 30 31 33 7 4,3 Közel-Kelet 28 29 35 20 4,6 Világ összesen 703 691 760 10 100,0 Forrás: World Tourism Organization A világ turizmusának 2004. évi alakulásában meghatározó szerepet játszott a világgazdaság kiemelten az Amerikai Egyesült Államok és néhány, a világ és Európa szempontjából meghatározó európai küldő piac, valamint az ázsiai országok gazdaságának dinamikus fejlődése. Az erős euró pozitívan befolyásolta az Amerikai Egyesült Államok, Mexikó, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, Ázsia, a Közel-Kelet és Nagy-Britannia beutazó turizmusát, ezzel szemben negatívan hatott Kanada, Ausztrália és Új-Zéland, valamint a dél-afrikai desztinációk vendégforgalmára. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004-ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát 1 Forrás: WTO Barometer felmérés, 2005. január. További információ: www.world-tourism.org 4
jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyamalakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, 2002-ben a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ 12. leglátogatottabb fogadó országa 2 volt. A nemzetközi turistaérkezések számához hasonlóan, a nemzetközi turizmusból származó bevételek is rendkívül dinamikus növekedést (+10,3%) mutattak 2004-ben. Ez 500 milliárd euró bevételt eredményezett a fogadó területek számára. A bevételek több mint felét (52,4%) Európában regisztrálták, az amerikai kontinens részesedése 21,1%-ot, Ázsiáé 20,1%-ot tett ki. Az egy nemzetközi turistaérkezésre eső bevétel 660 euró, Európában 630 euró volt. A Közép- és Kelet-Európát felkeresők átlagosan 290 eurót költöttek személyenként. A 2004. évi utazások jellemzői: az egyéni utazók számának/arányának növekedése, a rövidebb tartózkodási idővel jellemezhető utazások számának/arányának emelkedése, a speciális turisztikai termékek iránti érdeklődés növekedése, az internet használatának egyre gyakoribbá válása, a diszkont légitársaságok terjeszkedése, a késői foglalások előtérbe kerülése, fokozott árérzékenység. A 2004. évben a nemzetközi légi forgalmat is jelentős növekedés jellemezte: a Nemzetközi Polgári Légi Közlekedés Szervezete (International Civil Aviation Organization, ICOA) adatai szerint az elmúlt évben a menetrendszerinti járatok mintegy 1,8 milliárd utast szállítottak; a nemzetközi légi forgalmat 15%-os növekedés jellemezte. A turizmus gazdasági jelentősége a világon és Magyarországon A World Travel & Tourism Council (WTTC) által készített szimulált turizmus szatellit számlarendszer adatai szerint 2004-ben a turizmus közvetlenül 1542,1 milliárd USD-vel járult hozzá a világ GDP-jéhez (3,8%). A közvetlenül a turizmusban foglalkoztatottak száma 73,7 millió fő volt, ami a foglalkoztatottak 2,8%-át jelenti. A 2004. év folyamán a multiplikátor hatásokat is figyelembe véve, a turizmus hozzájárulása a világ GDP-jéhez 10,4%-ot tett ki, a foglalkoztatottak aránya elérte a 8,1%-ot. A turizmusra fordított kormányzati kiadások 265,3 milliárd USD-t tettek ki, a tőkebefektetések 9,4%-a, 802,3 milliárd USD áramlott a turizmusba (2. táblázat és 1. ábra). 2 A 2003. évtől kezdődően a Turisztikai Világszervezet csak az első tíz ország rangsorát publikálja. A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 2. táblázat Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország (milliárd USD) GDP (közvetlen) 1542,1 531,4 31,9 4,6 GDP (közvetett) 4217,7 1422,2 126,0 9,8 Kormányzati kiadások 265,3 83,5 6,3 0,5 Tőkebefektetések 802,3 222,2 33,2 1,7 (millió fő) (millió fő) (millió fő) (ezer fő) Foglalkoztatás (közvetlen) 73,7 8,1 3,2 237,7 Foglalkoztatás (közvetett) 214,7 21,5 13,0 385,7 Forrás: World Travel & Tourism Council 5
Magyarországon a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása, a turizmusban foglalkoztatottak aránya, valamint a turizmussal kapcsolatos kormányzati kiadások részesedése egyaránt meghaladja a világ és az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagát. A tőkebefektetéseket vizsgálva ugyanakkor a turizmus részesedése a világ, az Európai Unió, illetve Közép-Kelet-Európa átlagához képest Magyarországon alacsonyabb. A WTTC számításai alapján Magyarországon a turizmus 2004-ben 4,7%-kal járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, a multiplikátor hatást is figyelembe véve az ágazat részesedése 10,1%-ot tett ki. A foglalkoztatottak 5,2%-a, 237,7 ezer fő dolgozott a turizmusban, a turizmus által a teljes nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma elérte a 385,7 ezret (9,8%). Ez azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A kormányzati kiadásokon belül a turizmus részaránya 5,2%-ot tett ki. 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 A turizmus devizamérlege, 2002 2004 (millió euró) 2. ábra A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki, ami 8,7%-kal maradt el a 2003-ban regisztrált bevételtől. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót (+0,6%), aminek eredményeként a turizmus egyenlege (962 millió euró) 2004-ben 25,3%-os csökkenést mutatott az előző év azonos időszakához képest. 2004-ben a turisztikai devizabevételek csökkenése mérséklődött, és a turizmushoz kapcsolódó devizakiadások is lassúbb ütemben emelkedtek. A külkereskedelmi mérleg hiányát a turizmus aktívuma 2004-ben 40,2%-ban fedezte (2. ábra). 500 0 2002 2003 2004 Bevétel Kiadás Egyenleg Forrás: Magyar Nemzeti Bank 1. ábra A turizmus gazdasági jelentősége, 2004 (%) 14 12 10 8 6 4 2 0 Világ Európai Unió (EU-15) Közép-Kelet-Európa Magyarország GDP (közvetlen) GDP (közvetett) Kormányzati kiadások Tőkebefektetések Foglalkoztatás (közvetlen) Foglalkoztatás (közvetett) Forrás: World Travel & Tourism Council 6
Magyarország turizmusa 2004-ben A magyarországi turizmus összefoglaló adatai, 2002 2004 2002 2003 2004 2004/2003 (%) Határforgalom Külföldi látogatók száma (ezer fő) 31 739 31 412 36 635 101,2* Külföldre utazó magyarok száma (ezer fő) 12 966 14 283 17 558 122,9 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 3 163 3 367 3 347 99,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 8 089 8 571 8 391 97,9 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,6 2,5 2,5 98,5 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 3 013 2 948 3 270 110,9 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 10 361 10 040 10 508 104,7 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,4 3,4 3,2 94,4 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) 6 176 6 315 6 616 104,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 18 450 18 611 18 899 101,5 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,0 2,9 2,9 96,9 Ebből: szállodákban Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 1 633 1 717 1 826 106,4 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 4 152 4 353 4 532 104,1 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,5 2,5 2,5 97,9 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 2 427 2 375 2 745 115,6 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 7 529 7 346 8 106 110,4 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 3,1 3,1 3,0 95,5 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) 4 060 4 092 4 571 111,7 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 11 681 11 699 12 638 108,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 2,9 2,9 2,8 96,7 Magánszálláshelyek vendégforgalma Belföldi Vendégek száma (ezer fő) 315 324 362 111,7 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1 522 1 558 1 462 93,8 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 4,8 4,8 4,0 83,3 Külföldi Vendégek száma (ezer fő) 320 324 318 98,0 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 1 967 1 835 1 633 89,0 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 6,1 5,7 5,1 89,5 Együttesen Vendégek száma (ezer fő) 635 649 680 104,8 Vendégéjszakák száma (ezer éjszaka) 3 489 3 393 3 094 91,2 Átlagos tartózkodási idő (éjszaka) 5,5 5,2 4,5 86,5 Turizmus devizaegyenlege Devizabevétel (millió euró) 3 925 3 577 3 265 91,3 Devizakiadás (millió euró) 2 252 2 288 2 302 100,6 Devizaegyenleg (millió euró) 1 673 1 288 962 74,7 * Az előző év belépő számai alapján megállapított viszonyszám., Magyar Nemzeti Bank Külföldi és belföldi vendégéjszakák számának megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (%) 3. ábra Belföldi 44,4 Külföldi 55,6 7
Beutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2004-ben 36,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 1,2%-os növekedést jelent a 2003. évhez képest. 4. ábra Kiemelt küldő piacok részesedése a vendégéjszakák számából, 2004 (%) Magyarország turizmusának fő küldő területe Európa, az elmúlt évben a látogatók döntő többsége, 97,4%-a érkezett a kontinensről (4. táblázat). A látogatók száma alapján 2004-ben a legtöbben a szomszédos országokból, Romániából, Szlovákiából, Ausztriából, Szerbia és Montenegróból és Ukrajnából, valamint Németországból utaztak Magyarországra. Ezen hat ország a látogatók háromnegyedét adta. Magyarország fő küldő piacait 3 tekintve, a 2004. év folyamán a Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Franciaországból, Olaszországból és Ausztriából hazánkba látogatók száma emelkedett. E küldő piacok közül a brit beutazó forgalmat kiemelkedően dinamikus növekedés (+38,1%) jellemezte. A Magyarországra látogató németek száma a 2003. évhez képest kismértékben csökkent. A nagy potenciállal rendelkező küldő piacok 4 közül 2004-ben a látogatók számának dinamikus növekedése volt tapasztalható Lengyelország, Japán és Kína esetében, amely utóbbi küldő piacról a Magyarországra érkezők száma megduplázódott az elmúlt évben. Növekedés volt tapasztalható továbbá a dán és a holland beutazók számában, ezzel szemben az orosz piacot kismértékű visszaesés jellemezte. Ausztria 6,9 Franciaország 3,4 Nagy-Britannia 5,6 Németország 32,7 Olaszország 5,7 USA 4,4 Egyéb 41,3 3. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a közlekedés módja szerint, 2002 2004 2002 2003 2004 2004/2003* (ezer fő) (%) Közúti 28 524 28 256 32 548 100,2 Légi 1 302 1 353 2 282 124,7 Vízi 168 191 256 128,7 Vasúti 1 746 1 611 1 549 92,0 Összesen 31 739 31 412 36 635 101,2 * A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. A további küldő piacok közül jelentős, 10% feletti növekedést regisztráltak a luxemburgi, a portugál, a spanyol, az ír, a kanadai, a norvég, a cseh, a szlovák, a görög, a belga, a finn és az izraeli látogatók számában. 2004-ben a magyarországi kereskedelmi szálláshelyek 3,3 millió külföldi vendéget (az összes vendég 49,4%-a) és 10,5 millió külföldi vendégéjszakát (az összes vendégéjszaka 55,6%-a) regisztráltak. A vendégek száma 10,9%-kal, a vendégéjszakák száma 4,7%-kal növekedett az előző évhez képest (5. táblázat). A magánszálláshelyeken 2004-ben közel 318 ezer külföldi vendég több mint 1,6 millió vendégéjszakát töltött el. 5 3 Kiemelt küldő piacok: Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és az Amerikai Egyesült Államok (4. ábra). 4 Nagy potenciállal rendelkező küldő piacok: Dánia, Hollandia, Japán, Kína, Lengyelország és Oroszország. 5 A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre. 8
4. táblázat A Magyarországra látogató külföldiek száma országonként, 2002 2004 2002 2003 2004 2004/2003* (ezer fő) (%) Ausztria 4 735 4 870 5 237 101,2 Belgium 73 85 122 112,1 Bosznia-Hercegovina 131 99 88 74,2 Bulgária 772 771 990 102,6 Csehország 513 659 856 119,7 Dánia 58 67 92 104,6 Észtország 14 13 13 89,4 Finnország 67 59 83 110,8 Franciaország 233 249 332 109,1 Görögország 68 74 121 116,1 Hollandia 239 240 296 100,1 Horvátország 2 115 1 540 1 280 72,1 Írország 27 31 49 125,2 Lengyelország 906 768 1 007 119,6 Lettország 18 18 20 92,1 Litvánia 42 36 41 106,9 Luxemburg 3 3 9 187,1 Macedónia 30 20 32 85,5 Moldova 66 74 125 103,8 Nagy-Britannia 207 208 319 138,1 Németország 2 739 2 875 3 136 96,3 Norvégia 37 38 50 120,0 Olaszország 418 466 632 108,0 Oroszország 88 91 100 94,9 Portugália 18 17 27 133,4 Románia 5 660 5 976 7 435 102,7 Spanyolország 81 84 125 126,1 Svájc 127 158 219 108,5 Svédország 123 132 164 95,8 Szerbia és Montenegró** 3 912 3 347 3 618 87,3 Szlovákia 4 051 4 425 5 548 117,9 Szlovénia 598 612 688 106,2 Törökország 143 118 150 95,1 Ukrajna 2 642 2 450 2 564 91,5 Európa 30 994 30 712 35 669 100,9 ebből: EU-15 országai 9 089 9 461 10 743 101,8 EU-24 országai 15 242 17 549 18 935 107,9 USA 335 304 389 113,3 Kanada 61 54 83 121,2 Amerika 428 385 515 113,4 Izrael 90 104 138 110,0 Japán 87 79 95 112,9 Kína 12 12 25 195,0 Ázsia 274 275 380 112,5 Ausztrália és Óceánia 29 22 43 149,8 Afrika 15 17 28 99,6 Összesen 31 739 31 412 36 635 101,2 * A 2003. évben Magyarországra belépők száma alapján megállapított viszonyszám. **2002-ben Jugoszlávia. A Magyarországra látogató külföldiek számának megoszlása a közlekedés módja szerint, 2004 (%) 5. ábra Közúti 88,8 Légi 6,2 Vízi 0,7 Vasúti 4,2 9
A 2004. évben a külföldi vendégforgalom több mint háromnegyede (77,1%-a) a szállodákban realizálódott, ezen belül kiemelkedett a négy- és a háromcsillagos házak szerepe (6. ábra). A szállodák és a gyógyszállók külföldi vendégforgalma 2004-ben minden korábbinál magasabb volt. 6. ábra A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%) A szállodai vendégforgalomban a külföldiek aránya a vendégek számát tekintve 60,1%-ot, a vendégéjszakák számát tekintve 64,1%-ot tett ki. A külföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002 2004 5. táblázat Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Szálloda 2 427 2 375 2 745 115,6 5 csillagos 305 332 432 130,4 4 csillagos 866 888 1 114 125,5 3 csillagos 1 025 966 1 025 106,1 2 csillagos 191 155 141 91,2 1 csillagos 40 34 32 93,1 Gyógyszálloda 278 283 318 112,4 Wellness-szálloda* - - 39 - Panzió 232 224 206 92,0 Turistaszálló 29 27 23 86,7 Ifjúsági szálló 31 32 35 110,0 Üdülőház 54 53 44 83,1 Kemping 241 237 216 91,1 Mindösszesen 3 013 2 948 3 270 110,9 5 csillagos szálloda 10,7 4 csillagos szálloda 31,1 3 csillagos szálloda 30,6 2 csillagos szálloda 3,9 1 csillagos szálloda 0,9 Panzió 5,9 Turistaszálló 0,7 Ifjúsági szálló 1,1 Üdülőház 2,3 Kemping 13,0 Vendégéjszakák száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda 7 529 7 346 8 106 110,4 5 csillagos 809 888 1 122 126,3 4 csillagos 2 684 2 749 3 267 118,8 3 csillagos 3 272 3 105 3 217 103,6 2 csillagos 638 495 409 82,6 1 csillagos 126 108 90 83,4 Gyógyszálloda 1 380 1 365 1 486 108,9 Wellness-szálloda - - 172 - Panzió 731 701 623 88,9 Turistaszálló 96 77 69 89,2 Ifjúsági szálló 152 130 112 86,2 Üdülőház 296 304 238 78,3 Kemping 1 556 1 483 1 361 91,7 Mindösszesen 10 361 10 040 10 508 104,7 * A wellness-szállodák osztályba sorolása a 2003. évben történt. A külföldi vendégéjszakák 70,4%-a (7402 ezer éjszaka) az Európai Unióból (EU-15) érkezőktől származott. 10
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma országonként, 2004 6. táblázat vendégek száma (ezer fő) Kereskedelmi szálláshelyek 2004/2003 (%) vendégéjszakák 2004/2003 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) vendégek száma (ezer fő) 2004/2003 (%) Ebből: szállodák vendégéjszakák 2004/2003 (%) száma (ezer) átlagos tartózkodási idő (éjszaka) Ausztria 245 99,9 721 100,3 2,9 195 102,6 530 104,3 2,7 Belgium 49 119,0 152 109,9 3,1 40 126,2 110 123,8 2,8 Bulgária 15 111,6 34 137,5 2,3 12 116,6 30 142,2 2,4 Csehország 59 105,8 153 98,4 2,6 44 111,9 111 103,0 2,5 Dánia 53 103,0 293 100,0 5,5 28 107,9 101 108,2 3,6 Finnország 45 110,8 142 112,4 3,2 39 115,3 125 115,8 3,2 Franciaország 150 124,8 359 123,8 2,4 131 125,4 316 123,8 2,4 Görögország 35 114,8 85 107,6 2,5 33 114,4 81 106,9 2,4 Hollandia 102 99,6 416 95,8 4,1 63 103,3 183 100,1 2,9 Horvátország 37 110,4 73 111,6 2,0 33 116,2 65 123,0 2,0 Írország 18 143,5 56 137,7 3,1 16 150,5 46 153,4 2,9 Lengyelország 91 104,4 241 97,7 2,7 54 110,1 121 104,5 2,3 Luxemburg 6 133,8 19 127,2 3,5 4 114,4 11 100,7 2,9 Nagy-Britannia 219 154,7 589 152,5 2,7 205 157,6 548 155,4 2,7 Németország 744 99,5 3 440 94,3 4,6 577 104,9 2 359 98,9 4,1 Norvégia 25 111,9 77 114,3 3,1 22 111,4 69 112,7 3,1 Olaszország 230 123,9 602 125,4 2,6 208 126,8 553 127,9 2,7 Oroszország 46 86,7 164 82,8 3,5 42 93,5 147 96,8 3,5 Portugália 13 195,7 32 188,6 2,5 12 209,1 30 201,1 2,4 Románia 97 109,6 189 89,9 1,9 78 116,0 145 105,2 1,9 Spanyolország 120 128,2 319 127,6 2,6 116 128,5 308 127,4 2,6 Svájc 65 118,5 228 111,2 3,5 56 124,7 192 114,8 3,4 Svédország 57 102,4 176 105,3 3,1 51 104,1 155 106,8 3,0 Szerbia és Montenegró* 42 64,6 98 67,2 2,3 38 64,4 86 65,9 2,3 Szlovákia 36 102,7 86 99,2 2,4 22 115,1 49 113,9 2,3 Szlovénia 20 94,9 38 92,8 1,9 17 94,4 31 93,3 1,9 Törökország 18 93,6 48 92,4 2,7 17 92,4 45 90,5 2,7 Ukrajna 45 83,9 111 86,9 2,5 37 87,5 92 93,4 2,5 Egyéb európai országok, hontalanok 101 122,1 260 116,4 2,6 91 124,6 235 115,7 2,6 Európa 2 782 108,5 9 202 103,0 3,3 2 283 113,3 6 874 109,1 3,0 ebből: EU-15 országai 2 086 111,0 7 402 104,5 3,5 1 719 116,2 5 457 110,8 3,2 Ázsia 257 133,4 648 122,1 2,5 250 134,2 624 121,0 2,5 ebből: Izrael 78 125,9 257 121,3 3,3 77 126,5 253 121,4 3,3 Japán 89 135,0 197 133,5 2,2 86 136,0 189 132,6 2,2 Kína 11-28 - 2,7 10-25 - 2,6 Egyéb ázsiai országok 79 122,6 166 96,9 2,1 77 124,3 156 95,2 2,0 Afrika 12 215,1 34 163,3 2,7 12 238,6 31 167,0 2,7 Amerika 202 116,3 580 111,0 2,9 188 116,9 541 111,2 2,9 ebből: USA 160 115,9 462 111,0 2,9 150 116,8 434 111,6 2,9 Kanada 17 125,7 52 115,2 3,0 15 128,5 46 115,4 3,1 Egyéb amerikai országok 25 113,0 66 107,9 2,7 23 111,0 61 105,0 2,7 Ausztrália és Óceánia 16 140,0 44 137,2 2,7 13 144,7 36 139,5 2,8 Külföld összesen 3 270 110,9 10 508 104,7 3,2 2 745 115,6 8 106 110,4 3,0 Belföld összesen 3 347 99,4 8 391 97,9 2,5 1 826 106,4 4 532 104,1 2,5 Mindösszesen 6 616 104,8 18 899 101,5 2,9 4 571 111,7 12 638 108,0 2,8 11
A Magyar Turizmus Rt. marketingtevékenységében kiemelt küldő piacok közül a német vendégéjszakák számának csökkenését a Nagy-Britanniából, Olaszországból, Franciaországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezők által eltöltött vendégéjszakák számának dinamikus, és az osztrák vendégéjszakák számának kismértékű növekedése ellensúlyozta (7. ábra). 2004-ben a német vendégéjszakák számában bekövetkezett visszaesés a 2003. évben regisztráltnál alacsonyabb volt, ami a vendégforgalom javulását jelzi. Az egyéb küldő országok közül a tengerentúli piacok mellett az észak-európai küldő területről az ír, a norvég, a finn és a svéd, a dél-európai küldő területről a portugál, a bolgár, a spanyol, a horvát és a görög piacok, valamint Svájc, Luxemburg, Belgium és Kanada értek el kiemelkedően jó eredményt. Magyarországon a külföldi vendégforgalom jelentős területi koncentrációt mutat: 2004-ben a külföldi vendégek mintegy kétharmada (63,8%) a Budapest Közép-Dunavidék, 13,0%-a pedig a Balaton régiót kereste fel. A külföldi vendégforgalomban kiemelkedett továbbá a Nyugat-Dunántúl szerepe, amely a vendégek 8,6%-át fogadta. Az elmúlt évben a Budapest Közép-Dunavidéken (+22,0%), a Nyugat-Dunántúlon (+6,3%), a Közép-Dunántúlon (+6,3%), a Tisza-tónál (+2,8%) és a Dél-Alföldön (+1,8%) a külföldi vendégek száma növekedést mutatott. A vendégéjszakákat alapul véve ugyancsak a főváros és környéke, valamint a Balaton hangsúlyos szerepe figyelhető meg: 2004-ben a Budapest Közép-Dunavidék régió a külföldi vendégéjszakák több mint felét, a Balaton régió pedig mintegy egynegyedét mondhatta magáénak (8. ábra). 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0-5 -10 Kiemelt küldő piacok vendégéjszakáinak változása, 2003 2004 (%) Ausztria Nagy-Britannia Olaszország Külföld összesen 7. ábra Franciaország Németország USA Az egyes régiók fő küldő piacait vizsgálva a német vendégforgalom játszik kiemelkedő szerepet (7. táblázat). Budapest vendégforgalmában jelentős továbbá a brit, az olasz, az Amerikai Egyesült Államokból érkező, a spanyol, a francia és az izraeli vendégéjszakák száma. A nyugat-dunántúli A turisztikai régiók legfontosabb külföldi küldő piacai a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött külföldi vendégéjszakák száma alapján, 2004 7. táblázat 1. hely 2. hely 3. hely 4. hely 5. hely 1 5. hely aránya ország % ország % ország % ország % ország % összesen (%) Balaton Németország 60,3 Ausztria 10,0 Dánia 8,1 Hollandia 6,9 Svájc 2,1 87,4 Budapest Közép-Dunavidék Németország 14,1 Nagy-Britannia 9,7 Olaszország 9,1 USA 7,7 Spanyolország 5,6 46,2 ebből: Budapest Németország 13,8 Nagy-Britannia 10,0 Olaszország 9,1 USA 8,0 Spanyolország 5,8 46,7 Dél-Alföld Németország 37,9 Románia 6,2 Hollandia 5,5 Olaszország 5,4 Ausztria 5,3 60,3 Dél-Dunántúl Németország 57,0 Ausztria 7,3 Csehország 4,0 Hollandia 3,3 Olaszország 3,2 74,8 Észak-Alföld Németország 52,2 Lengyelország 11,5 Ukrajna 3,9 Románia 3,9 Hollandia 3,3 74,8 Észak- Magyarország Németország 27,4 Lengyelország 14,8 Hollandia 6,1 Csehország 5,5 Szlovákia 4,7 58,5 Közép-Dunántúl Németország 39,1 Hollandia 14,5 Ausztria 6,5 Japán 4,6 Olaszország 4,5 69,2 Nyugat-Dunántúl Németország 46,8 Ausztria 24,3 Svájc 5,5 Csehország 3,4 Olaszország 2,6 82,6 Tisza-tó Németország 29,0 Lengyelország 18,0 Szlovákia 9,3 Ausztria 4,9 Luxemburg 3,6 64,8 Ország összesen Németország 32,7 Ausztria 6,9 Olaszország 5,7 Nagy-Britannia 5,6 USA 4,4 55,3 12
régió első öt küldő piaca között kiemelkedik Ausztria, míg a Tisza-tó mellett, az észak-alföldi és az észak-magyarországi régiókban a lengyel vendégforgalom jelentős. A külföldi vendégforgalom jelentősége a Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton régióban meghatározó, előbbi esetében a vendégéjszakák több mint négyötöde (81,1%) származik a külföldi vendégektől, a Balatonnál a külföldi vendégéjszakák részesedése 58,1%-ot tett ki. 2004-ben a külföldi vendégéjszakák száma a Budapest Közép-Dunavidék régióban közel 20%-kal, a Nyugat-Dunántúlon 1,8%-kal, a dél-alföldi régióban pedig 1,9%-kal emelkedett a megelőző évhez képest. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált külföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada a május szeptember közötti időszakban realizálódott, ezen belül a július és augusztus (15,0% és 15,9%) hónapok szerepe jelentős (9. ábra). A legalacsonyabb külföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 3,1%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán a külföldi vendégéjszakák száma a június és július hónapok kivételével minden hónapban növekedett, a legdinamikusabb emelkedést novemberben (+18,5%) és decemberben (+19,4%), valamint februárban (+17,6%) és márciusban (+15,6%) regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyeken. 2004-ben a külföldi vendégek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken átlagosan 3,2 éjszakát töltöttek el, amely jelentősen meghaladta a belföldi vendégek 2,5 éjszakás átlagos tartózkodási idejét (8. táblázat). Az elmúlt évben az átlagosnál magasabb tartózkodási idő jellemezte a Dániából (5,5 éjszaka), Németországból (4,6 éjszaka), Hollandiából (4,1 éjszaka), Oroszországból (3,5 éjszaka), Svájcból (3,5 éjszaka), Luxemburgból (3,5 éjszaka) és Izraelből (3,3 éjszaka) érkezőket. 2004-ben az Európai Unióból (EU-15) Magyarországra látogatók átlagosan 3,5 éjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken. A külföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) 8. ábra Balaton 24,2 Budapest Közép-Dunavidék 51,6 Dél-Alföld 2,4 Dél-Dunántúl 2,6 Észak-Alföld 5,0 Észak-Magyarország 2,1 Közép-Dunántúl 2,6 Nyugat-Dunántúl 8,7 Tisza-tó 0,8 9. ábra A külföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 13
8. táblázat A külföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002 2004 2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 3,1 3,1 3,0 95,5 5 csillagos 2,7 2,7 2,6 97,0 4 csillagos 3,1 3,1 2,9 94,7 3 csillagos 3,2 3,2 3,1 97,7 2 csillagos 3,3 3,2 2,9 90,5 1 csillagos 3,2 3,2 2,8 88,5 Gyógyszálloda 5,0 4,8 4,7 97,3 Wellness-szálloda - - 4,4 - Panzió 3,2 3,1 3,0 96,5 Turistaszálló 3,3 2,9 2,9 102,8 Ifjúsági szálló 4,9 4,1 3,2 78,4 Üdülőház 5,5 5,7 5,4 93,5 Kemping 6,5 6,3 6,3 100,7 Mindösszesen 3,4 3,4 3,2 94,4 A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált, külföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel csaknem elérte a 69,5 milliárd forintot, ami 10,4%-os növekedést jelent a 2003. évhez képest. A külföldi szállásdíjbevételek több mint kilenctizedét (91,3%) a szállodákban regisztrálták, ahol a bevételek volumene 12,2%-kal emelkedett az előző évhez képest. A vendégforgalomhoz hasonlóan a külföldi szállásdíjbevételek is nagymértékű területi koncentrációt mutatnak: 2004-ben a külföldi szállásdíjbevétel 71,5%-át a Budapest Közép-Dunavidék, 12,9%-át a Balaton, 6,1%-át pedig a Nyugat-Dunántúl mondhatta magáénak. A külföldi szállásdíjbevétel három régió Balaton, Tisza-tó és Észak-Alföld kivételével mindenhol növekedett, a legdinamikusabb emelkedés Észak-Magyarországot (+19,5%) a Budapest Közép-Dunavidéket (+16,4%) és a Közép- Dunántúl régiót (+12,3%) jellemezte. 10. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása szállástípusonként, 2004 (%) Belföldi turizmus A magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken 2004-ben 3347 ezer belföldi vendéget (-0,6%) és 8391 ezer belföldi vendégéjszakát (-2,1%) regisztráltak. A belföldi vendégforgalom részesedése a vendégek száma tekintetében a teljes forgalom 50,6%-át, a vendégéjszakák száma tekintetében 44,4%-át tette ki. 2004-ben a vendégéjszakák több mint felét szállodákban töltötték a belföldi utazók (9. táblázat és 10. ábra). Az általuk szállodákban eltöltött 4,5 millió vendégéjszaka minden korábbi értéknél magasabb volt. A szállodák közül a legtöbb vendégéjszakát a három- és négycsillagos házakban regisztrálták. A belföldi vendégforgalom vonatkozásában a szállodák közül jelentős növekedés volt tapasztalható a három-, négy- és ötcsillagos szállodákban, valamint a gyógy- 5 csillagos 1,1 4 csillagos 12,8 3 csillagos 26,9 2 csillagos 9,0 1 csillagos 4,3 Panzió 16,7 Turistaszálló 9,4 Ifjúsági szálló 7,0 Üdülőház 8,2 Kemping 4,7 14
szállodákban. Ezzel szemben az egy- és kétcsillagos szállodákban, valamint az egyéb kereskedelmi szálláshelyeken csökkenést regisztráltak (11. ábra). 2004-ben a magánszálláshelyeken több mint 362 ezer belföldi vendéget és közel 1,5 millió vendégéjszakát regisztráltak. 6 A belföldi vendégforgalom szállástípusonként, 2002 2004 9. táblázat Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Szálloda 1633 1717 1826 106,4 5 csillagos 37 34 43 124,2 4 csillagos 302 384 505 131,5 3 csillagos 845 839 906 108,0 2 csillagos 353 352 284 80,7 1 csillagos 97 108 89 82,4 Gyógyszálloda 219 250 336 134,6 Wellness-szálloda - - 116 - Panzió 640 663 626 94,4 Turistaszálló 309 343 307 89,6 Ifjúsági szálló 210 209 209 100,3 Üdülőház 214 260 235 90,6 Kemping 157 176 143 81,1 Mindösszesen 3163 3367 3347 99,4 Vendégéjszakák száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda 4152 4353 4532 104,1 5 csillagos 73 65 90 139,0 4 csillagos 649 825 1075 130,3 3 csillagos 2107 2075 2254 108,6 2 csillagos 1002 1002 755 75,4 1 csillagos 321 386 358 92,9 Gyógyszálloda 706 772 1011 131,0 Wellness-szálloda - - 241 - Panzió 1422 1471 1401 95,3 Turistaszálló 805 876 789 90,1 Ifjúsági szálló 626 614 591 96,3 Üdülőház 633 783 685 87,5 Kemping 451 475 393 82,8 Mindösszesen 8089 8571 8391 97,9 A belföldi vendégforgalom a külföldinél kisebb területi koncentrációt mutatott 2004-ben. A belföldi vendégek 16,8%-a a Budapest Közép- Dunavidék régiót, 17,9%-a a Balaton régiót választotta. Kiemelkedett továbbá Észak-Magyarország szerepe, amely a belföldi vendégek 15,4%-át fogadta. A belföldi vendégek száma három régióban, a Balatonon (+5,4%), Budapest Közép-Dunavidéken (+1,9%) és a Nyugat-Dunántúlon (+2,5%) növekedett, a többi régióban csökkenést mutatott. 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 szálloda gyógyszálloda 11. ábra Belföldi vendégéjszakák változása a szállodákban és a gyógyszállodákban, 2002 2004 (%) 2002 2003 2004 6 A fejezet további részeiben a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmi adatai kerülnek elemzésre. 15
A vendégéjszakákat alapul véve a Balaton régió hangsúlyos szerepe volt megfigyelhető: e régióban 2004-ben a belföldi vendégéjszakák több mint egyötödét regisztrálták. A Budapest Közép-Dunavidék a belföldi vendégéjszakák 15,1%-át, Észak-Magyarország 13,6%-át, Nyugat-Dunántúl 12,7%-át, az észak-alföldi régió pedig 11,7%-át mondhatta magáénak (12. ábra). 12. ábra A belföldi vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A belföldi vendégforgalom Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Dél-Dunántúl turizmusában meghatározó jelentőségű: e három régióban a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák több mint 70%-a származott a belföldi vendégektől. A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák legnagyobb hányada július és augusztus hónapokban realizálódott (16,9% és 17,9%) (13. ábra). A legalacsonyabb belföldi vendégéjszakaszám, az összes vendégéjszaka 4,3%-a a január hónapot jellemezte. A 2004. év folyamán a belföldi vendégéjszakák száma februárban (+7,7%), márciusban (+8,1%), áprilisban (+0,8%), valamint novemberben (+7,4%) és decemberben (+1,7%) mutatott növekedést. A 2004. évben a belföldi vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken (10. táblázat). A belföldi vendégek a leghosszabb időt, átlagosan 3,1 éjszakát, a Balatonnál töltötték. Az országos átlagot meghaladó tartózkodási idő jellemezte továbbá a Tisza-tavat és Észak- Alföldet (2,7-2,7 éjszaka). A Dél-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiókban az átlagos tartózkodási idő (2,2 éjszaka) az országos átlag alatt maradt. 2004-ben az átlagos tartózkodási idő az Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Tiszató régiók kereskedelmi szálláshelyein növekedett. Balaton 21,7 Budapest Közép-Dunavidék 15,1 Dél-Alföld 9,2 Dél-Dunántúl 7,9 Észak-Alföld 11,7 Észak-Magyarország 13,6 Közép-Dunántúl 5,8 Nyugat-Dunántúl 12,7 Tisza-tó 2,3 A 2004. év folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégektől származó szállásdíjbevétel 15,2%-kal növekedett, értéke megközelítette a 29,8 milliárd forintot. A belföldi szállásdíjbevételek több mint héttizedét (70,1%) a szállodák realizálták, ahol a bevételek volumene 20,5%-kal emelkedett a 2003. évhez képest. 2004-ben a belföldi szállásdíjbevételek 13. ábra A belföldi vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 16
10. táblázat A belföldi vendégek átlagos tartózkodási ideje szállástípusonként, 2002 2004 2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 2,5 2,5 2,5 97,9 5 csillagos 2,0 1,9 2,1 110,6 4 csillagos 2,1 2,1 2,1 99,1 3 csillagos 2,5 2,5 2,5 100,6 2 csillagos 2,8 2,8 2,7 93,5 1 csillagos 3,3 3,6 4,0 112,6 Gyógyszálloda 3,2 3,1 3,0 96,9 Wellness-szálloda - - 2,1 - Panzió 2,2 2,2 2,2 100,9 Turistaszálló 2,6 2,6 2,6 100,6 Ifjúsági szálló 3,0 2,9 2,8 96,0 Üdülőház 3,0 3,0 2,9 96,7 Kemping 2,9 2,7 2,8 102,2 Mindösszesen 2,6 2,5 2,5 98,5 23%-a a Budapest Közép-Dunavidék, 20,6%-a a Balaton, 12,3%-a Észak- Magyarország, 12,4%-a pedig a Nyugat-Dunántúl régióban képződött. A belföldi szállásdíjbevétel minden régióban növekedést mutatott, a legdinamikusabb emelkedés a Budapest Közép-Dunavidék (+38,3%), az Észak- Magyarország (+14,2%) és a Nyugat-Dunántúl (+14,3%) régiókat jellemezte. Kiutazó turizmus A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2004. év során a külföldre látogató magyarok száma elérte a 17,6 millió főt, ami az előző évhez képest jelentős (+22,9%) növekedést jelent. A kiutazó forgalom a román (+129,9%), az ukrán (+103,1%), a szerb (+44,9%), a szlovén (+42,5%), valamint a budapesti (+24,2%) határszakaszokon dinamikusan emelkedett, a horvát és az osztrák határszakaszokon csökkenést mutatott. A külföldre látogató magyarok többsége a nyári hónapokban, ezen belül több mint egytizede augusztus hónapban utazott külföldre. A kiutazások több mint 40%-át a június szeptember közötti időszakban regisztrálták (14. ábra). A külföldre látogató magyarok száma a közlekedés módja szerint, 2002 2004 11. táblázat 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Közúti 11 662 12 903 16 050 124,4 Légi 699 772 916 118,6 Vízi 18 19 23 117,5 Vasúti 587 588 570 96,9 Összesen 12 966 14 283 17 558 122,9 A külföldre látogató magyarok számának szezonális megoszlása, 2004 (ezer fő) 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 14. ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december 17
A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása szállástípusok szerint, 2004. július 31. Egységek Szobák Férőhelyek száma 2004/ száma 2004/ száma 2004/ 2002 2003 2004 2003 (%) 2002 2003 2004 2003 (%) 2002 2003 2004 2003 (%) Szállodák összesen 806 822 824 100,2 45 512 46 252 47 611 102,9 107 899 109 726 112 769 102,8 5 csillagos 12 14 16 114,3 2 840 3 275 3 709 113,3 5 979 6 859 7 834 114,2 4 csillagos 80 89 105 118,0 9 562 10 653 12 112 113,7 20 878 23 552 26 778 113,7 3 csillagos 411 414 428 103,4 21 696 21 449 21 977 102,5 50 999 50 263 51 835 103,1 2 csillagos 222 224 200 89,3 8 513 8 127 7 179 88,3 22 115 21 579 18 962 87,9 1 csillagos 81 81 75 92,6 2 901 2 748 2 634 95,9 7 928 7 473 7 360 98,5 Gyógyszálloda 44 48 56 116,7 5 426 5 819 6 774 116,4 11 690 12 502 14 868 118,9 Wellness-szálloda - - 15 - - - 1 080 - - - 2 634 - Panzió 1 361 1 439 1 128 78,4 16 903 17 839 16 652 93,3 46 744 48 908 45 201 92,4 Turistaszálló 284 315 264 83,8 6 806 8 591 8 410 97,9 29 267 35 859 34 827 97,1 Ifjúsági szálló 124 128 133 103,9 5 344 5 519 5 356 97,0 20 881 21 523 21 890 101,7 Üdülőház 463 480 369 76,9 7 313 7 264 6 895 94,9 23 984 24 645 22 862 92,8 Kemping 339 333 283 85,0 106 388 106 616 98 945 92,8 Összesen 3 377 3 517 3 001 85,3 81 878 85 465 84 924 99,4 335 163 347 277 336 494 96,9 2004. július 31-én 3001 kereskedelmi szálláshely működött Magyarországon, 84 924 szobával, illetve 336 494 férőhellyel (12. táblázat). A férőhelyek több mint egyharmada, 113 ezer férőhely a szállodákban várta a vendégeket, amelyen belül a három- (az összes szállodai férőhely 46%-a), a négy- (az összes szállodai férőhely 23,7%) és a kétcsillagos (az összes szállodai férőhely 16,8%-a) házak szerepe kiemelkedő. A férőhelyek további jelentős részét, csaknem 30%-át a kempingek adták. 13. táblázat A kereskedelmi szálláshelyeken működő konferenciatermek kapacitása szállástípusonként, 2004. július 31. 12. táblázat Konferenciatermek száma A konferenciatermek összes alapterülete (m 2 ) Szállodák összesen 1220 105 203 5 csillagos 136 10 837 4 csillagos 322 30 288 3 csillagos 555 47 384 2 csillagos 185 14 732 1 csillagos 22 1 962 Gyógyszálloda 134 12 914 Wellness-szálloda 32 3 084 Panzió 216 14 752 Turistaszálló 47 4 328 Ifjúsági szálló 20 2 647 Üdülőház 33 2 834 Kemping 16 1 324 Összesen 1552 131 088 18
A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek mintegy ötöde (19,8%) a Balaton régióban található, ezt követi Észak-Magyarország (13,9%), a Nyugat- Dunántúl (13,9%) és a Budapest-Közép-Dunavidék régió, ahol az egységek 12,3%-a működött 2004-ben. A szállodák tekintetében két régió, a Budapest Közép-Dunavidék és a Balaton szerepe kiemelkedő. Ötcsillagos szállodával 2004-ben három régió rendelkezett: Budapesten 13 ötcsillagos ház üzemelt, a nyugat-dunántúli régióban kettő, Észak-Magyarországon pedig egy. A négycsillagos szállodáknál szintén a főváros és vonzáskörzete tölti be a vezető szerepet, itt működik a házak 36,2%-a. A Budapest Közép-Dunavidék régiót a Balaton (18,1%) és a Nyugat-Dunántúl (14,3%) követi. A háromcsillagos szállodák egyötöde a Budapest Közép-Dunavidék régióban, szintén egyötöde a Balaton régióba várta a vendégeket. A tó szerepe kiemelendő továbbá a nyaralóházak (az összes nyaralóház 32,2%-a) és a kempingek (az összes kemping 24,0%-a) terén. 15. ábra A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A vendégek számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002 2004 14. táblázat 2002 2003 (ezer éjszaka) 2004 2004/2003 (%) Balaton 1082 1057 1024 97,0 Budapest Közép-Dunavidék 2227 2260 2647 117,1 ebből: Budapest 1935 1973 2340 118,6 Dél-Alföld 404 441 430 97,3 Dél-Dunántúl 383 393 373 94,9 Észak-Alföld 482 492 471 95,7 Észak-Magyarország 586 610 595 97,7 Közép-Dunántúl 260 278 275 98,8 Nyugat-Dunántúl 664 679 706 104,0 Tisza-tó 89 106 95 90,3 Összesen 6176 6315 6616 104,8 Balaton 15,5 Budapest Közép-Dunavidék 40,8 Dél-Alföld 6,5 Dél-Dunántúl 5,6 Észak-Alföld 7,1 Észak-Magyarország 9,0 Közép-Dunántúl 4,2 Nyugat-Dunántúl 10,6 Tisza-tó 1,4 16. ábra A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2004 (%) A vendégéjszakák számának megoszlása turisztikai régiók szerint, 2002 2004 15. táblázat 2002 2003 (ezer éjszaka) 2004 2004/2003 (%) Balaton 4 994 4 716 4 369 92,7 Budapest Közép-Dunavidék 5 604 5 796 6 695 115,5 ebből: Budapest 4 971 5 174 6 039 116,7 Dél-Alföld 969 1 049 1 028 98,0 Dél-Dunántúl 979 1 004 930 92,6 Észak-Alföld 1 612 1 554 1 502 96,6 Észak-Magyarország 1 411 1 419 1 357 95,6 Közép-Dunántúl 729 804 756 94,1 Nyugat-Dunántúl 1 868 1 951 1 981 101,5 Tisza-tó 284 319 281 88,3 Összesen 18 450 18 611 18 899 101,5 Balaton 23,1 Budapest Közép-Dunavidék 35,4 Dél-Alföld 5,4 Dél-Dunántúl 4,9 Észak-Alföld 7,9 Észak-Magyarország 7,2 Közép-Dunántúl 4,0 Nyugat-Dunántúl 10,5 Tisza-tó 1,5 19
A kereskedelmi szálláshelyeken a 2004. évben mintegy 6,6 millió vendéget és 18,9 millió vendégéjszakát regisztráltak: a vendégek száma 4,8%-kal, a vendégéjszakák száma 1,5%-kal emelkedett a 2003. évhez képest. A szállodákban 2003-hoz képest csaknem 940 ezerrel több (8%-os növekedés) vendégéjszakát regisztráltak. A vendégek négytizede a Budapest Közép-Dunavidéket kereste fel 2004-ben, a Balatonnál a vendégek 15,5%-át regisztrálták. A vendégéjszakák számát alapul véve, a Balaton régió szerepe jelentősebb: a Budapest Közép-Dunavidék (35,4%) után a második legtöbb vendégéjszakát, a vendégéjszakák több mint egyötödét (23,1%) a Balaton régióban töltötték a vendégek (14. és 15. táblázat, 15. és 16. ábra). A belföldi és külföldi vendégforgalom arányát tekintve, a belföldi vendégek részesedése 50,6%-ot tett ki, ezzel szemben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 55,6%-a származott a külföldi vendégektől (16. táblázat). 2004-ben a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma a nyári hónapokban, ezen belül is augusztusban volt a legmagasabb (17. ábra). Az összes vendégéjszaka 16,7%-át augusztusban, 15,8%-át júliusban, 43,2%-át a június augusztus közötti időszakban regisztrálták. A májusi és szeptemberi vendégéjszakák aránya közel egyenlően alakult. A 2004. év folyamán a vendégéjszakák száma az előző évhez képest jelentős mértékben emelkedett februárban és márciusban (+12,2%), valamint novemberben (+13%) és decemberben (+9,9%), kisebb mértékben januárban, áprilisban és októberben, a nyári hónapokban pedig enyhe csökkenés mutatkozott. A vendégéjszakák számának szezonális alakulása a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (ezer éjszaka) 16. táblázat Külföldi és belföldi vendégéjszakák aránya a turisztikai régiókban, 2004 (%) külföldi belföldi Balaton 58,1 41,9 Budapest Közép-Dunavidék 81,1 18,9 ebből: Budapest 86,2 13,8 Dél-Alföld 25,0 75,0 Dél-Dunántúl 28,9 71,1 Észak-Alföld 34,9 65,1 Észak-Magyarország 15,9 84,1 Közép-Dunántúl 35,7 64,3 Nyugat-Dunántúl 46,3 53,7 Tisza-tó 30,6 69,4 Ország összesen 55,6 44,4 17. ábra 3200 3000 2800 2600 2400 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 január február március április május június Ország összesen Balaton Budapest július augusztus szeptember október november december 20
2004-ben a kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek több mint négyötöde vett igénybe szállodát, míg a vendégéjszakák 77,1%-át töltötték szállodában (17. táblázat és 18. ábra). A szállodákban és a gyógyszállodákban regisztrált külföldi és belföldi vendégéjszakaszám 2004-ben minden eddiginél magasabb volt. A szállodai vendégek egyharmada négycsillagos egységben, 42,2%-uk pedig háromcsillagos házat választott. A további kereskedelmi szálláshelytípusok közül, a vendégéjszakák számát alapul véve, a legnagyobb részesedéssel a panziók (10,7%) és a kempingek (9,3%) rendelkeztek. 17. táblázat A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2002 2004 Vendégek száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer fő) (%) Szálloda 4 060 4 092 4 571 111,7 5 csillagos 342 366 475 129,8 4 csillagos 1 167 1 272 1 619 127,3 3 csillagos 1 871 1 804 1 930 107,0 2 csillagos 543 507 425 83,9 1 csillagos 137 143 121 85,0 Gyógyszálloda 496 533 655 122,8 Wellness-szálloda - - 155 - Panzió 872 887 832 93,8 Turistaszálló 338 370 330 89,4 Ifjúsági szálló 241 241 244 101,6 Üdülőház 267 313 280 89,3 Kemping 398 413 359 86,9 Mindösszesen 6 176 6 315 6 616 104,8 18. ábra A vendégforgalom alakulása szállástípusonként, 2004 (%) 5 csillagos 6,4 4 csillagos 23,0 3 csillagos 28,9 2 csillagos 6,2 1 csillagos 2,4 Panzió 10,7 Turistaszálló 4,5 Ifjúsági szálló 3,7 Üdülőház 4,9 Kemping 9,3 Vendégéjszakák száma 2002 2003 2004 2004/2003 (ezer éjszaka) (%) Szálloda 11 681 11 699 12 638 108,0 5 csillagos 882 953 1 213 127,2 4 csillagos 3 333 3 575 4 342 121,5 3 csillagos 5 379 5 180 5 471 105,6 2 csillagos 1 641 1 497 1 164 77,8 1 csillagos 447 494 449 90,8 Gyógyszálloda 2 086 2 136 2 497 116,9 Wellness-szálloda - - 413 - Panzió 2 153 2 171 2 024 93,2 Turistaszálló 901 953 858 90,0 Ifjúsági szálló 778 743 702 94,5 Üdülőház 929 1 087 923 84,9 Kemping 2 007 1 958 1 754 89,6 Mindösszesen 18 450 18 611 18 899 101,5 A szállodákban az összes kereskedelmi szálláshely átlagához képest nagyobb mértékben növekedett a vendégforgalom a 2004. év folyamán: a vendégek száma 11,7%-kal, a vendégéjszakák száma 8%-kal emelkedett. A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek iránti kereslet átstruk- 21
túrálódását jelzi, hogy a négy- és ötcsillagos szállodák vendégforgalma 2004-ben is dinamikusan növekedett, amelynek eredményeként részesedésük a 2003. évhez képest növekedést mutatott. A háromcsillagos szállodákban a vendégek és a vendégéjszakák száma kisebb mértékben emelkedett, ezzel szemben az egy- és kétcsillagos házakban a vendégforgalom visszaesését regisztrálták. A gyógyszállodákban a vendégek száma közel egynegyedével (+22,8%), a vendégéjszakák száma 16,9%-kal növekedett a 2003. évhez képest, amely mind a belföldi, mind a külföldi vendégforgalom tekintetében minden eddiginél magasabb vendégéjszakaszámot eredményezett. A gyógyszállodák az elmúlt évben több mint 655 ezer vendéget és mintegy 2,5 millió vendégéjszakát (a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált összes vendégéjszaka 13,2%-a) regisztráltak. A wellness-szállodák az elmúlt év folyamán 155 ezer vendéget fogadtak, akik mintegy 413 ezer vendégéjszakát töltöttek ezeken a szálláshelyeken. Átlagos tartózkodási idő szállástípusonként, 2002 2004 18. táblázat 2002 2003 2004 2004/2003 (éjszaka) % Szálloda 2,9 2,9 2,8 96,7 5 csillagos 2,6 2,6 2,6 98,1 4 csillagos 2,9 2,8 2,7 95,4 3 csillagos 2,9 2,9 2,8 98,7 2 csillagos 3,0 3,0 2,7 92,8 1 csillagos 3,3 3,5 3,7 107,4 Gyógyszálloda 4,2 4,0 3,8 95,3 Wellness-szálloda - - 2,7 - Panzió 2,5 2,4 2,4 99,4 Turistaszálló 2,7 2,6 2,6 100,9 Ifjúsági szálló 3,2 3,1 2,9 93,3 Üdülőház 3,5 3,5 3,3 94,9 Kemping 5,0 4,7 4,9 103,1 Mindösszesen 3,0 2,9 2,9 96,9 A kereskedelmi szálláshelyeken az átlagos tartózkodási idő 2,9 éjszaka volt 2004-ben, a külföldiek átlagosan 3,2 éjszakát, a belföldiek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek el (18. táblázat). A 2004. év folyamán a leghoszszabb átlagos tartózkodási időt a kempingekben regisztrálták (4,9 éjszaka). A gyógyszállodákban 3,8, az egycsillagos szállodákban 3,7, az üdülőházakban 3,3, a szállodákban 2,8 éjszakát töltöttek el átlagosan a vendégek. 2004-ben a leghosszabb az országos átlagot is meghaladó átlagos tartózkodási idő jellemezte a Balaton (4,3 éjszaka), az Észak-Alföld (3,2 éjszaka) és a Tisza-tó (3,0 éjszaka) régiókat. A legrövidebb ideig Észak- Magyarországon (2,3 éjszaka) és Dél-Alföldön (2,4 éjszaka) tartózkodtak a vendégek. Budapest Közép-Dunavidéken és a Dél-Dunántúlon 2,5-2,5 éjszaka volt az átlagos tartózkodási idő. A vendégek átlagos tartózkodási ideje a kereskedelmi szálláshelyeken, 2004 (éjszaka) 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 2,2 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 0 19. ábra január február március április május június július augusztus szeptember október november december 22