TI: Fogalomtár -- digitális térképezéshez DT: értelmező szótár PD: 1995/09 (elektronikus kiadás) SO: ABCD CD-ROM II. évf. 3. szám (1995. szeptember) KW: digitális térképezés KW: térinformatika KW: geodézia //////////////// MAGYAR ELEKTRONIKUS KÖNYVTÁR \\\\\\\\\\\\\\\\ Ez a dokumentum a Magyar Elektronikus Könyvtárból származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illető fel van tüntetve). Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak az elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait. A MEK üzemeltetői fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor töröljék azt a MEK állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia. A Magyar Elektronikus Könyvtár elsősorban az oktatási/kutatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonatkozású public domain szövegekkel. A MEK-ről a MEK-L@listserv.iif.hu e-mail címen lehet információkat kapni és kérdéseket feltenni. \\\\\\\\\\\\\\\\ HUNGARIAN ELECTRONIC LIBRARY //////////////// Fogalomtár Készült a Digitális földmérési alaptérkép fogalmi modellje és A katonai digitális topográfiai térképek általános követelményei című szabvány javaslatok alapján [ábrázolási elemek] A kartográfiai rajz fő alkotórészei: a pont, a vonal, a felület és ezek kombinációi, továbbá a magyarázatul szolgáló betűk és számok.
[adat] Tények, fogalmak és utasítások ábrázolása formalizált módon emberek illetve automatikus eszközök révén. [adatállomány] Az adatbázis vagy az adathalmaz valamilyen szempontok szerint kiválasztott része. [adatbázis] Az adatbázis véges számú objektuma, azok egyénenként is véges számú attribútumainak és kapcsolat előfordulásának az adatmodell szerint szervezet együttese. [adatcsere modell] A fizikai adatmodell szerint leírt adatokról valamilyen megegyezés az adatszolgáltató és a felhasználó között amely lehetővé teszi az adatok kölcsönösen egyértelmű átalakítását. [adathalmaz] Hasonló és rokon térbeli adatrekordok gyűjteménye, melyet számítógépes alkalmazásra szánunk. [adatmodell] Az adatmodell véges számú jelenségnek, objektumféléségeknek, azok véges számú attribútumféleségeinek és viszonytípusainak a fogalmi mintája, szervezett együttese. Koncepciók gyűjteménye a földrajzi környezet ábrázolása céljából, tetszőleges követelmények szerint. [adattípus] Definiálja egy elemi adat struktúráját, az értelmezési tartományát az értékkészletét. [alaptérkép] Olyan háttér-információt (referenciát) szemléltető, melyre egyéb információkat lehet helyezni. Rendszerint a természetes földfelszíni objektumokat és a mesterséges, állandó objektumokat és kataszteri adatokat tartalmazza. Kiindulási alapul szolgál kisebb méretarányú térképekhez. [attribútum] Konkrét objektumot jellemző konkrét leíró információ. Az elnevezés másik változat: tulajdonság.
[attribútum-érték] A típusba sorolt konkrét ismeret. Az elnevezés másik változat: tulajdonság-érték. [attribútumféleség] A jelenségeket, objektumokat leíró ismeretek absztrakt osztályait jelöli. Az elnevezés másik változat: tulajdonság-típus. [attribútumtábla] Az attribútum-értékek táblázatba szervezése, amelyből az egyedi entitásokhoz tartozó attribútum-értékek egyértelműen visszakereshetők. [átviteli formátum] Olyan adatformátum, amelyben az adatokat a rendszerek között az export, import műveletekkel vagy konvertáló szoftverrel lehet átvinni. [cella] 1. A raszteres modell legkisebb, önállóan információt hordozó eleme. 2. A térképi jelenkulcsnak megfelelő digitális szimbólumot tartalmazó egység. [centroid] A térinformatikában a poligonon belüli tetszőleges pont, amely a területre vonatkozó információkat hordozza a háttérben tárolt attribútum tábla felhasználásával. [csatlakozás] Olyan eljárás, mely biztosítja a szomszédos térképszelvények tükörvonala mentén az elemek összekapcsolását helyzetileg és leíró jellemzői szempontjából. Eredménye egy topológiailag konzisztens térkép (adatbázis). [csomópont] A DAT minden objektumának alapja, a geometriai építkezés legalacsonyabb szintje. A DAT-ban előforduló minden helyzeti információt a csomópont hordoz az x és y koordináták és magasság segítségével (megjegyzés: e szabványban szereplő "magasság" adatok számos esetben opcionálisan értendők). [csomópont] 1. Az ív kezdőpontja és végpontja. 2. A fa egyik eleme. 3. A rács egyik eleme.
[címke megírás] A földrajzi objektum szöveges megírása a térképen vagy más megjelenítő eszközön. Az adatbázis egy szöveges eleme. [digitális térkép] 1. Digitális formában kifejezett és az adatbázisban strukturáltan tárolt térkép. 2. A földfelszín diszkrét pontjainak digitális formában való ábrázolása. Más néven numerikus térkép. [digitális alaptérkép] A DAT a földrészletek, mesterséges és természetes földfelszíni alakzatok adatainak alakhűen, és kölcsönös viszonyuk kifejezéséhez szükséges tartalmi részletekkel és esetenkénti általánosítással (generalizálással) történő számítógépes leképezése e szabványban előírt követelmények szerint. [digitális domborzat modell] A digitális magasságmodell megjelenítése. [digitális magasságmodell] A terepfelszín modellje. Minden egyes elemét egy rácshálózat csomópontjának tekintjük, melynek értéke a tengerszint feletti magasság az adott pontban. Téglalap rács esetén a rácsot egyik sarokpontjával azonosítjuk, jellemezzük és X, illetve Y irányú rácsállandó értékének megadásával. [digitális terepmodell] A digitális domborzat modell és a digitálisan ábrázolt terep elemeinek együttes megjelenítése. [digitális térkép] 1. Digitális formában kifejezett és tárolt térkép. 2. A földfelszín diszkrét pontjainak digitális formában való ábrázolása. Más néven numerikus térkép. [digitális topográfiai térkép] Olyan nagy, közepes és kis méretarányú általános földrajzi térkép, amely a föld felszínét és a rajta lévő természetes és mesterséges tárgyakat digitális formában tárolja. Gyakran szolgál más információs rendszerek alapjául (GIS háttértérképként). [digitális földmérési térkép]
Az állami földmérési szervezet által szabványosított tartalmú és pontosságú, nagy méretarányú alaptérkép digitális formában kifejezett és tárolt térképe. [digitalizálás] Analóg térkép digitális átalakítása. [egyed] lásd objektum [egyedtípus] lásd objektumféleség [egyszerű objektum] Geometriai építőelemekből felépített minimál alakzatú geometriai objektum típus. [elemkód] Egy entitás egyedi alfanumerikus azonosítója. [entitás] lásd objektum [eredet (származás)] Az adatnyeréshez felhasznált folyamat, az alapinformáció leírása. Az adatminőség egyik tényezője, amely meghatározza a forrásanyagot, méretarányt, szükséges pontosságot, minőségellenőrzést, stb. [él] Ez egy közbenső geometriai építőelem. Valamely lap határának része. Egy lapot csak azonos irányítottságú élek alkothatnak. [élesség] Az adatok élessége a feltüntetett számjegyek mennyiségének jellemzésére szolgáló fogalom. [fa] Egyfajta hierarchikus adatstruktúra, amit fa alakjában szervezünk. [fedvény]
Digitális réteg, rendszerint a kapcsolt információk egy szempontjára, témájára vonatkozó adatokkal, amit az adatbázis kiegészítésére használunk és közös koordináta-rendszerben rögzítünk. [fekvés] Egy település közigazgatási egységén belül a belterület és külterület megkülönböztetésére szolgáló fogalom. [felbontás] A raszteres digitális képeket jellemző érték, amely meghatározza pont/inch mértékegységben a kép egy pixelének méretét. [felbontóképesség] Két objektum közötti minimális távolság, amit egy érzékelő egymástól még képes megkülönböztetni. A szkennerek egyik jellemző paramétere, melyet pont/inch mértékegységben szoktak megadni. [felület] Topológiai értelemben egy régió, amelyet élek és csomópontok határolnak. A felületek topológiailag kapcsolódnak az őket körülvevő élelekhez és a szomszédos felületekhez is. A felületek sohasem fedik át egymást és résmentesen töltik ki a rendelkezésre álló teret. [felületszerű objektum] 2-dimenziós objektumok, amelyek területi kiterjedéssel és kerülettel rendelkeznek. Térben lehetséges 3-dimenziós kiterjedésük, de ez síkra történő vetítéskor 2-dimenzióssá alakul. A felületszerű objektumok szakasz, illetve él szegmensekből és/vagy lapokból épülnek. [fizikai adatmodell] Az a szerkezet, amelyet egy adathalmaz a tárolóeszközön felvesz és amelyet ily módon a fogalmi adatmodell és a tároló eszköz sajátosságai együttesen határoznak meg. [fogalmi adatmodell] A geometriai/földrajzi információk leírására szolgáló fogalmak modellje. Tartalmazza a jellemző objektumokat, attribútumokat, azok kapcsolatait, műveleteit. [földrajzi objektum] A térbeli és attribútumos információk egysége, ami egy entitást ír le. [Gauss-féle négyzetes középhiba]
A szórásnégyzet négyzetgyöke. [generalizálás] A térképtartalom kiválogatása, egyszerűsítése, összefogása és fogalmi átalakítása az újonnan létrehozandó térkép méretarányának vagy céljának megfelelően. [geodéziai adatbázis (GAB)] A vízszintes alaphálózati pontok geodéziai adatainak adatbázisa. [GIS] A földrajzi adatok elemzésére kidolgozott speciális információs rendszer, amely egyaránt használ helyzeti és azokat leíró adatokat, valamint lehetővé teszi különböző műveletek elvégzését az elemzésekhez. [Geokód] Geodéziai azonosító. Az objektumok térbeli helyzetét megjelölő és jellegüket is kifejező olyan adat, amelyet a különböző adatállományok összekapcsolása és együttes hasznosítása érdekében egységes azonosítóként szolgál. Gyakran használt alternatív kifejezés a centroid. [geometriai adat] Az elhelyezés meghatározott információját képviselő alkalmazói adat. [geometriai építőelemek] A legegyszerűbb, elemi geometriai adatok hierarchiája, amelyekből az objektum geometriai típusok épülnek: csomópont, szakasz, él, lap. [határvonal] Vonal, vagy vonalak halmaza, melyek egy specifikus jellemzőjű terület, annak kiterjedését definiálják. [helyrajzi szám] A földrészlet azonosítója. [helyzethűség] Az entitás tényleges térbeli helyzetének elméleti helye a térképen és az ábrázolt helyzet közötti megegyezőség mutatója. Értéke függ a méretaránytól, a generalizálás mértékétől.
[helyzeti eltolódás] A helyzethű alaprajzi ábrázolástól való eltérés. A térképjel felnagyított helyükhöz képest eltolva kell ábrázolni. [helyzeti hiba] Az objektum típusok elméleti helye és a ténylegesen ábrázolt térképi helye közti eltérés értéke. [hitelesítés] A geometriai és attribútum adatok ellenőrzése a valós világgal összevetve. Számos gyakorlati és technológiai ellenőrzési eljárás ismert. Az állami alaptérképek esetén állami átvételi eljárás szolgálja a hitelesítést. [hordozhatóság] Az adatállományoknak és programoknak az egyik rendszerből a másikba történő átvihetőségét jellemzi. [interaktív vonalkövetés] Raszteresen digitalizált adatállomány vektorizálása vonalkövető algoritmus segítségével, operátori felügyelet mellett. [jogi jelleg] A földrészlet és az egyéb önálló ingatlan csoportosítására szolgál. A jogi jelleg az ingatlan használati korlátozását fejezi ki. [ív] Analitikai egyenlettel definiált vonal. [kapcsolat] Két objektum (egyed) egymáshoz való viszonya, amelyben az egy kapcsoló szerepű tulajdonságként (attributumként) tartalmazza a másik azonosító szerepű tulajdonságát (attribútumát). [kartográfiai modell] Azonos földrajzi területre vonatkozó rétegek összessége. [kilométer-hálózat] Azonos és kerek kilométer abszcisszájú és ordinátájú pontok összekötő egyeneseiből (kilométer-hálózati vonalak) álló hálózat a térképtükörben.
[komplex objektum] lásd összetett objektum [középhiba] A pontosság mérőszáma. [középértéktől való eltérések] Abszolút helyzeti hiba értékének várható értéke. [középvonal (tengelyvonal)] Szélességi dimenzióval rendelkező vonalas objektum elméleti tengelye. [közös határvonal] Két szomszédos földrajzi terület (poligon, térképszelvény) határainak közös része. [közterületi jelleg] Települések közterületén az utca, út, tér, köz, rakpart, zug stb. megjelölés. [közúti azonosító pont] Az út tengelyének egy, az azt keresztező másik út tengelyével vagy közigazgatási határral való metszéspontjában állandósított, felszínbe illesztett szöggel állandósított hely. [KSH kód] Területi számjelrendszer az államigazgatási területi egység nevének, valamint létezését, területi hovatartozását és egyéb jellemzőit hordozó számjelének számítógépen feldolgozott nyilvántartási rendszere. A részét leképező, ún. településazonosító számon keresztül biztosítja a településekről rendelkezésre álló statisztikai adatok, információk gépi feldolgozását, rendezését. [lap] A geometriai építőelemek legmagasabb szintjét képviseli. Hordozhat információt az objektum alakjáról. A lap határát kompletten leírják élei, s ezáltal a lap is irányítottságot kap. Egy vagy több összekapcsolt lap a felületszerű objektumokhoz a "rész" kifejezéssel kapcsolható (jelentése: a lap alkotó "része" a felületszerű objektumnak). [legkisebb rajzi méret]
Méret, amely alatt egy rajzi elem kiterjedése és alakja nem ismerhető fel az adott méretarányban. [logikai átviteli szerkezet] Az adattartam logikai szinten leíró szerkezet. [logikai szint] Az adatírásnak az a szintje, amelynél az adattartalmat az állomány fizikai struktúrájától függetlenül logikai struktúrával írjuk le. [megbízhatóság] Az adatállományban kimutatható legkisebb durva hiba értékét tükrözi. [megírás] Leíró szöveg és numerikus adatok (névrajz) elhelyezése a térképen, amely segíti és kiegészíti a tájékozódást. [méretarány] Valamely szelvényezett térkép (lineáris) méretaránya. [méretarány sorozat] Lineáris méretarányok emelkedő vagy csökkenő nagyságrendű sorozata, ahol a méretarányszámok egymással legtöbbször kerek számmal kifejezhető arányban állnak. [mozaikolás] Egy geometriai felület lefedése síkidomokkal hézagok és átfedések nélkül. [minőségi információ] Minőségértékelés. A minőség az információnak egy átfogó fogalma, amely szükséges a földrajzi információk (geometriai és attribútum adatok) kiértékeléséhez. [minőségi osztály] Osztályozási vidéken belül művelési áganként a különböző minőségű területek megkülönböztetésére szolgáló kódszám. [modell] A valóság leegyszerűsítése. A függő változók becslése számos ismert független változó alapján. A térinformatikában különböző térképrétegek
és attribútum adatok kombinálását jelenti, hogy a paraméterek változásának hatását becsülni tudjuk. [modellezés] A valóságos világ adatainak absztrakcióval történő leírásának folyamata. [műszaki váztérkép] Az állandósított pontokat és közigazgatási határvonalakat tartalmazó, szűkített tartalmú földmérési térképfedvény. [művelés alól kivett terület] A mező- és erdőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra alkalmatlan terület. [művelési ág] A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló területek fő hasznosítási mód szerinti megkülönböztetésére szolgál. [nyomvonal-szakasz] lásd vezetékszakasz [objektum] Az a konkrét tárgy vagy jelenség, amit ismeretekkel akarunk leírni. Az elnevezés másik változatai: egyed, elem, entitás. [objektumféleség] Az ismeretekkel leírandó tárgyak dolgok, jelenségek absztrakt osztályai. Szinonima: egyedtípus. [objektumok geometriai típusa] A DAT-ban szereplő objektumok geometriai jellemzőik alapján történő csoportosítása. [objektumorientált] Az adatbázis felépítésének egyik jellemzője. [objektum osztály, objektum csoport, objektumféleség] Az objektumok osztályába sorolásának különböző szintjei. Legalacsonyabb az objektumféleség, legmagasabb az objektum osztály.
[összetett objektum] Az egyszerű és/vagy összetett geometriai objektum típusokból és geometriai építőelemekből épített objektum. [pixel] Két dimenziós, nem osztható, önálló képelem. Raszteres adatok egy elemi képpontja, melynek helye sorokkal, oszlopokkal jellemezhető, információ tartalma a denzitás érték. [poligon] Összefüggő, folytonos kétdimenziós objektum, területet határoló vonal. [pont] Koordináták n-szeres halmazából, zérus hosszúságú és zérus területű alkotott és ábrázolt objektum. A kartográfiában a pontszerű objektumok a méretaránytól függően olyan objektumokat ábrázolnak, mint a szintezési-pont, kút, mintavételi hely stb. [pontosság] Az adatok mért és elméleti értékének eltérését jellemzi. [pontszerű objektum] 0-dimenziójú objektumok, amelyek helyzeti adattal rendelkeznek, de térbeli kiterjedésük nincs, vagy a digitális alaptérkép szempontjából elhanyagolható. [postacím] Az irányítószám, településnév, közterület jelleg, házszám, lépcsőház, szint és ajtó adatelemekből álló adatsor. [precizitás] 1. Közel egyenlő értékek közti megkülönböztetési képesség, ennek mértéke. 2. A megkülönböztetés azon foka, mellyel egy mennyiséget kitüntettünk. [primitív] lásd geometriai építőelemek [raszteres modell] A valós világnak és jelenségeinek szabályos rács celláihoz rendelt értékekkel történő leképzése.
[raszterezés (raszterré alakítás)] 1. A térbeli információk átalakítása raszteres adatmodellé. 2. Az adatok konvertálása vektoros adatformátumból raszteresbe. [relációs adatbázis] Az entitások és tulajdonságaikat, a köztük lévő kapcsolatokkal együtt leíró és kezelő adatbázis. [réteg] A térbeli adathalmaz egy részhalmaza, amely egy, a kódkatalógusban rögzített témával foglalkozik. [szakasz] Két csomópontot köt össze, az ún. kezdő csomóponttól az ún. záró csomópont felé irányítottan. Vonalszerű objektum részeként vagy lapon elhelyezkedő elemként szerepelhet. [szimbólum] Egy földrajzi entitás grafikus ábrázolása. Háromféle alaptípusa van: pont, vonal és felület. [szegmens] A vonal egy eleme, amit két végpont definiál. [szektorszám] A földterületek tulajdonosok, illetve kezelőszervek szerinti csoportosítására szolgál. [szkennelés] Olyan digitális módszer, ahol meghatározott pixel-méretű raszteres állomány keletkezik. [szolgalmi jog] Jogi fogalom, a nem saját tulajdonú földrészlet valamely részének használatára. [szöveg] Nyomtatható karakterekből álló információ, amit a térképre helyezünk (térképnévrajz, megírás).
[szöveg attribútumok] Paraméterek halmaza, ami a térképen megjelenő szöveg jellemzőit definiálja adatbázisban. [teljesség] A kezelhető és a ténylegesen kezelt adatok közötti mennyiségi viszony. [típus] Egy objektum szerkezetét, lehetséges (megrendezett) értékeit és a vele végezhető műveleteket határozza meg. [topológia] Összefüggés a geometriai objektumok között. [topológia] 1. Összefüggés a geometriai objektumok között, melyek állandóak maradnak az 1:1 arányú folyamatos transzformáció alatt. 2. Térbeli összefüggés objektumok között a téradatbázisban. 3. Térbeli összefüggések explicit kódolása térképelemek között. [topológiai entitás] lásd geometriai építőelemek [topológiai hiba] A térinformatikai rendszereknél alkalmazott fogalom, a geometria nem konzisztens voltát jelöli. Fajtái: zavar, túllövés, alullövés, hézagos poligon, többszörös centroid. [topológiai hitelesítés] Az adatelemek közötti topográfiai összefüggések hitelesítése. [topológiai kapcsolat] lásd topológiailag strukturált. [topológiailag strukturált] Oly módon strukturált információk, hogy az összekapcsolás és szomszédosság fogalmát összefüggésekként felhasználó jellemzők a megvalósítás során beépülnének az adatrendszerbe. [tulajdonság]
lásd attribútum [tulajdonság-érték] lásd attribútum-érték [tulajdonságtípus] lásd attribútumféleség [tűrési osztályok] A geometriai adatokok minőségi követelményeinek különböző szintű osztályba sorolása. [útszakasz] Valamely út azon szakasza, amely két szomszédos közúti azonosító pont közé esik. [változásátvezetés] Az objektumok és attribútumok változásainak átvezetése az idő, mint adatminőségi tényező függvényében. [vektor információ] 1. Olyan térbeli információ, melynek adatmodellje a gráfelméleten alapszik. 2. Olyan térbeli információ, melynek adatmodellje ponthalmaz-topológián alapszik. [vektorizálás] 1. Térbeli adatok konvertálása más adatforrásból vektoros adatstruktúrába (analóg-digitális átalakítás). 2. Általában: konvertálás raszteres adatstruktúrából vektorosba. [vektoros modell] Az entitásokat pontok, vonalak és poligonok együttesével írja le. [vetületi transzformáció] A különböző vetületi rendszerű adatok átalakítása az egyik térképvetületből a másikba. [vezetékszakasz] A vezeték azon része, amelyen tulajdonságai változatlanok, és amelyet két jellemző pontja (pl. osztópont, megszakító pont, ellenőrző akna)
határol. [vonalszerű objektum] Olyan térbeli objektum, ami információt tartalmaz attribútumaikkal együtt vonallal ábrázolható entitások esetében. 1-dimenziójú objektumok, amelyeket hosszirányú kiterjedésük, alakjuk és helyzetül jellemez. Szakaszokból épülnek.