3/1.8 3/1.8.1 A hatósági ellenőrzések célja és szervei A munkavédelmi törvény 1 alapelvi szinten nyilvánítja ki, hogy az állam kötelezettsége meghatározni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető irányítási és ellenőrzési intézményeit. Tételes rendelkezésével pedig kijelöli a munkavédelem hatósági tevékenységét ellátó szerveket és feladatukká teszi, hogy államigazgatási eljárási rendben segítsék elő és ellenőrizzék a munkavédelemre vonatkozó szabályok végrehajtását. A munkavédelemre vonatkozó szabályok megtartásának elősegítését, valamint ellenőrzését a törvény az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) és a bányafelügyelet hatáskörébe utalja. Az OMMF és az ÁNTSZ között a hatósági feladatokat a munkavédelem klasszikus két ága szerint osztja meg: az OMMF a munkabiztonság, az ÁNTSZ a munkaegészségügy hatósági ellenőrzését látja el. A bányafelügyelet a bányatörvény hatálya alá tartozó munkáltatók hatósági ellenőrzését végzi. A munkavédelmi hatósági, ellenőrzési jogköre kiterjed a munkáltatók és munkavállalók egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos feladatainak és kötelezettségeinek teljesítésére, a munkahelyek létesítésére, a munkaeszközök üzemeltetésére, az alkalmazott technológiákra és anyagokra, valamint az egyéni védőeszközökre vonatkozó követelmények érvényesítésére, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálására, bejelentésére, nyilvántartására, valamint megelőzésére tett intézkedésekre. A munkavédelem hatósági ellenőrzésének módját és formáit, továbbá a hatósági ellenőrzést végző személyek hatáskörét a munkavédelmi törvény és más jogszabályok határozzák meg. A munkavédelmi felügyelőségek által gyakorolható jogok 3/1.8.2 Az OMMF hatósági ellenőrzési feladatai Az OMMF a hatósági ellenőrzési feladatait területi szervei, a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek útján látja el. A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelő elsőfokú hatóságként jár el. E minőségében jogosult az első fokú hatóság a munkahelyek tekintetében a munkáltatót határozatban kötelezni, hogy írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről, illetékességi területén valamennyi munkahelyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani, a munkabaleseteket kivéve a közúti és légi közlekedéssel kapcsolatos baleseteket a munkáltató kivizsgálásért fennálló felelősségét nem érintve kivizsgálni, a munkáltatót felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítésére, a munkáltatót a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni, 1 Lásd a CD-n! 1
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások súlyos megszegésével foglalkoztatott munkavállalót a kifogásolt munkavégzéstől eltiltani, a munkavállaló egészségét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély esetén annak elhárításáig a veszélyes tevékenység, illetőleg üzem, üzemrész, munkaeszköz működésének, használatának felfüggesztését elrendelni, elrendelni a soron kívüli vizsgálatot, ha a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a munkabaleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték, a munkaeszköz és egyéni védőeszköz működését, használatát felfüggeszteni, ha a munkaeszköz nem rendelkezik megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetőleg a hatósági engedélyhez kötött munkaeszköz hatósági engedéllyel, az egyéni védőeszköz pedig minősítő bizonyítvánnyal, a munkáltatót arra kötelezni, hogy az éjszakai munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalói átlagos statisztikai létszámát, munkarendjét, az éjszakai munkavégzés körülményeire vonatkozó a határozatban megjelölt egyéb információkat, valamint a közölt adatokban, tényekben bekövetkező változást időszakonként bejelentse, a szabálysértésre vonatkozó külön jogszabályok szerint eljárni. A felügyelő hivatali kötelességei A felügyelőnek nem csak jogai, hanem kötelességei is vannak. A munkavédelmi törvény rendelkezése értelmében köteles a bejelentett súlyos munkabalesetet a munkáltató ez irányú felelősségét nem érintve kivizsgálni. Ha a államigazgatási eljárás általános szabályai szerint jogszabálysértést állapít meg, többek között köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és a hatósági jogkörét gyakorolni. Ugyanakkor köteles más közigazgatási szervet 1 intézkedés végett megkeresni, illetőleg ha felelősségre vonás indokolt köteles szabálysértési jogkörében eljárni vagy büntető eljárást kezdeményezni. A felügyelő az illetékességi területén valamennyi munkahelyen külön engedély nélkül jogosult és köteles ellenőrzést tartani. A felügyelő illetékességi területe az a megyei szintű közigazgatási terület, ahol az őt alkalmazó területi felügyelőség működik. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek húsz területi felügyelősége van, és a felügyelőségek tizenkilenc megyére és a fővárosra kiterjedő illetékességgel működnek. A felügyelő illetékességét a munkáltató székhelye, telephelye, illetőleg a munkahelye (minden olyan szabad vagy zárt tér ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók, vagyis a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személyek tartózkodnak) alapítja meg. Ez alól kivétel a munkabaleset bejelentésére, kivizsgálására irányuló tevékenység, amely esetben a felügyelő illetékességét a munkabaleset helyszíne alapítja meg. A jogszabályokat érdemes összevetni a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. LXXV. tv. rendelkezéseivel. 2 Az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint a hatósági ellenőrzésről az ügyfelet előzetesen értesíteni kell, kivéve ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné. Ilyen esetben a jelenlevő ügyfelet az ellenőrzés megkezdésekor szóban szükséges értesíteni. A munkavédelmi ellenőrzések jelentős részében mellőzni kell az előzetes értesítést, mert az veszélyeztetné az ellenőrzés eredményességét. A felügyelő csak azt érné el, hogy a 1 Szakmai műszóval ezt szignalizációnak nevezzük. Van látni fogjuk egy más fajta szignalizáció is. A felügyelő a munkáltató felé címzett nyilatkozatát valamely fennállott, de már megszüntetett hiányosság ügyében is szignalizációnak nevezzük. 2 Lásd a CD-n! 2
jelenlétében igyekeznek betartani a munkavédelmi előírásokat, de amikor nincs jelen mellőzik azokat. A munkavédelmi törvény felhatalmazást ad a felügyelőnek arra, hogy külön engedély nélkül tartson ellenőrzést az illetékességi területén. Az államigazgatási szervek alkalmazottai általában a szervezet megbízásából és nevében tartanak ellenőrzést, és ellenőrzési jogosultságukat a szervezet által kiállított megbízólevéllel igazolják (pl. APEH ellenőr). A felügyelő saját hatósági jogkörében eljárva tart ellenőrzést és ellenőrzési jogát az arcképes felügyelői igazolványával igazolja, amelyet a felügyelői vizsga eredményes letétele után az OMMF állít ki. A felügyelői igazolványt a felügyelő köteles felmutatni és azzal igazolni, hogy jogszerűen tart hatósági ellenőrzést a munkáltatónál. A hatósági ellenőrzéseket általában két személy végzi. A munkavédelmi hatósági ellenőrzést általában a felügyelő egyedül végzi. Az a kivételes eset, amikor két vagy több felügyelő tart egyidejű ellenőrzést ugyanannál a munkáltatónál. Ilyen eset az a vizsgálat, ahol a munkáltató több munkavégzési helyén egyidejűleg végeznek ellenőrzést. A felügyelő jogosítványai Mind a munkavédelmi jogszabályok, mind az államigazgatási eljárás szabályai tartalmazzák azokat a jogosítványokat, amelyek szükségesek a felügyelőnek ahhoz, hogy az ellenőrzést eredményesen elvégezze. Ennek megfelelően helyszíni ellenőrzést tarthat, beléphet az ellenőrzött személy vagy szerv minden olyan helyiségébe, amely a hatósági ellenőrzés eredményes ellátásához szükséges, tanulmányozhatja az iratokat és más dokumentumokat, azokról másolatot készíthet, megfigyelheti a munkafolyamatokat, a munkáltatótól és a munkavállalótól egyaránt felvilágosítást kérhet, egyéb bizonyítást folytathat le (pl. tanút hallgathat meg). Az ellenőrzött munkáltató vagy munkavállaló köteles a hatósági ellenőrzés eredményes lefolytatását segíteni. Aki a felügyelő hatósági ellenőrzését akadályozza vagy a közreműködést megtagadja, azzal szemben bírság szabható ki. A munkavédelmi felügyelőségek által gyakorolható jogok Hatósági intézkedés és szignalizáció A hatósági ellenőrzés a közhatalmi jogosítvány gyakorlását jelenti, amelyet a közigazgatási szerv vagy személy a törvényben foglaltak szerint a hatáskörébe tartozó feladatként lát el. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés hivatalból (ex officio) indul meg. Ilyenkor a felügyelő munkaterv alapján tart ellenőrzést, de egyre gyakoribb a panasz vagy közérdekű bejelentés alapján indított ellenőrzés. A hatósági ellenőrzést, ha az ellenőrzés munkabiztonsági hiányosságokat tár fel, hatósági intézkedés követheti. Ez lehet szignalizáció és lehet határozat. A felügyelő akkor szignalizál a munkáltató felé, ha ellenőrzése során megállapította, hogy a munkáltató megsértette a munkabiztonsági előírásokat, de az ellenőrzés időpontjában a munkabiztonsági hiányosság már nem áll fenn. A szignalizációnak az a joghatása, hogy a címzett harminc napon belül köteles a felügyelőt tájékoztatni, hogy milyen intézkedést tett annak érdekben, hogy a jelzett munkabiztonsági hiányosság a jövőben ne forduljon elő. Kihez fordulhat a határozattal kötelezett jogorvoslatért? Amennyiben a felügyelő ellenőrzésének időpontjában a munkabiztonsági hiányosság fennáll, a felügyelő határozatban intézkedik. Ennek az a joghatása, hogy ha a határozat jogerőssé vált vagy azonnali végrehajtását rendelte el a felügyelő, a címzett köteles azt végrehajtani. Ha nem tesz eleget a határozatban foglaltaknak, a határozat végrehajtása kikényszeríthető. A hatósági ellenőrzés során tett intézkedésekkel szemben jogorvoslatnak van helye. A fellebbezést a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni, de a fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezésről lemondhat, ez esetben a határozat azonnal jogerőssé és végrehajthatóvá válik. A fellebbezésnek a határozat végrehajtására 3
A fellebbezés jogi kellékei Az azonnali végrehajtást külön meg kell indokolni halasztó hatálya van, kivéve ha a felügyelő a határozat azonnali végrehajtását rendelte el. Ez azt jelenti, hogy a fellebbezéssel megtámadott döntés mindaddig nem hajtható végre, amíg az ügy másodfokú elbírálása nem történik meg. A fellebbezéshez fűződő halasztó hatály, mint jogi hatás azonban csak akkor következik be, ha a fellebbezés megfelel a törvény rendelkezéseinek, vagyis határidőn belül nyújtották be, a jogorvoslat lehetősége nem korlátozott vagy kizárt és a jogorvoslatot az arra jogosult terjesztette elő. A felügyelő a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el. Ilyenkor nem érvényesül az a fő szabály, miszerint a fellebbezéssel megtámadott döntés mindaddig nem hajtható végre, amíg a felettes szerv az ügyben érdemben nem dönt. A felügyelő a határozat azonnali végrehajtását akkor rendelheti el, ha azt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény (pl. életveszély esetén) lehetővé teszi. Akkor is elrendelheti, ha az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján a munkavédelmi törvény teszi lehetővé más fontos ok miatt (pl. közvetlen veszély). A határozat azonnali végrehajtását a határozatban ki kell mondani, és külön meg kell indokolni. Az eljárási hierarchia Az OMMF elnöke hatósági ügyekben felettes szervnek minősül a megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője, illetve az OMMF által hozott határozatok vonatkozásában. Ennek megfelelően a munkabiztonsági ellenőrzés alapján hozott felügyelői határozatok közül a munkavédelmi bírsághatározatot az OMMF elnöke bírálja el másodfokon, mert a munkavédelmi bírsághatározatot a felügyelőség igazgatója hozza meg. A felügyelő felettes szerve hatósági ügyekben az OMMF, ennek megfelelően a felügyelő határozatát másodfokon az OMMF Felügyeleti Főosztálya bírálja el. A munkabaleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata Helyszíni ellenőrzések fajtái A hivatalból indított hatósági ellenőrzést nagyon gondosan elő kell készíteni. Ilyenkor a munkavédelmi felügyelő az ellenőrzési programját a munkatervére, illetőleg az OMMF rendelkezéseire figyelemmel a megelőző időszak tapasztalatai alapján, a tervezett ellenőrzés típusa szerint állítja össze. A felügyelői ellenőrzés történhet okiratok felülvizsgálata és helyszíni ellenőrzés útján. Az okiratok felülvizsgálata által történő ellenőrzés egyik rendszeresen gyakorolt formája a munkabaleseti jegyzőkönyvek felülvizsgálata. A munkáltatót arra kötelezi a munkavédelmi törvény, hogy a munkabaleset kivizsgálásának befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig küldje meg a baleset helyszíne szerint illetékes területi felügyelőségnek a munkabalesetről felvett jegyzőkönyvet. A felügyelő a jegyzőkönyv felülvizsgálata során a baleset bekövetkezésének okait vizsgálva képet kap arról, hogy milyen munkavédelmi hiányosságok vannak a munkáltatónál. Az okiratok útján történő ellenőrzés másik formája, amikor a munkáltatót arra kötelezi a felügyelő, hogy a munkahelyek tekintetében írásban nyújtson tájékoztatást a megjelölt munkabiztonsági követelmények teljesítéséről. Ilyenkor a felügyelő a korábbi ellenőrzések során feltárt hiányosságok alapján állítja össze azokat a munkabiztonsági követelményeket, amelyek teljesítésére, illetőleg a teljesítés módjára választ vár a munkáltatótól. Természetesen a felügyelő, mind a munkabaleseti jegyzőkönyvben, mind a tájékoztatóban foglaltakat a helyszínen ellenőrizheti. A helyszíni ellenőrzés lehet: rendszeres ellenőrzés, célvizsgálat és akcióellenőrzés, másrészt lehet előre bejelentett és előre nem bejelentett, váratlan ellenőrzés. Ez utóbbit a felügyelő annak alapján dönti el, hogy mit kíván ellenőrizni és tarthat-e attól, hogy a valós helyzetet eltit- 4
A felügyeleti hatáskör meghatározása egyes munkáltatói típusoknál A munkáltatói trükkökre fény derülhet Döntés a vizsgálat helyszínén kolják. A rendszeres ellenőrzés és a célvizsgálat egyaránt lehet előre bejelentett és váratlan, az akcióellenőrzés azonban rendeltetésénél fogva váratlan, rajtaütésszerű ellenőrzést feltételez. A rendszeres ellenőrzésre a munkaterv alapján készített felügyelői ellenőrzési terv alapján kerül sor. Nagyon fontos az ellenőrzésre kerülő munkáltató kiválasztása. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy csak olyan munkáltatót válasszon ki a felügyelő, amelyik munkáltatóra, illetőleg amelyik munkáltató tevékenységére kiterjed a felügyelő hatásköre. A munkavédelmi törvény hatálya a szervezett munkavégzésre terjed ki. Amelyik munkáltató nem tartozik ebbe a körbe (pl. a betéti társaság, ha nem foglalkoztat alkalmazottat) nem kerülhet kiválasztásra. Az OMMF, illetve a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség hatósági jogköre nem terjed ki a külön jogszabályban meghatározott munka- és sugáregészségügyi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellenőrzésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó hatósági ügyekre, továbbá a fegyveres erőkre és rendvédelmi szervekre, tehát e tevékenységi körök, illetőleg e szervek sem kerülhetnek kiválasztásra. A kiválasztást megelőzően a korábbi ellenőrzések tapasztalatai alapján értékelni kell a felügyelt terület munkabiztonsági helyzetét, a munkabalesetek, és különösen a súlyos munkabalesetek alakulását és össze kell állítani az ellenőrzés tárgykörét. Tanulmányozni kell az ellenőrizendő területre vonatkozó munkavédelmi jogszabályokat, biztonsági szabályokat, szabványokat és ha mód van rá, a munkáltató belső rendelkezéseit is. A célvizsgálat előre meghatározott technológia, munkafolyamat, munkaeszköz munkabiztonsági ellenőrzését jelenti. Célja felmérni hogy egy adott területen mennyire teljesítik a munkabiztonsági követelményeket, mik a jellemző hiányosságok, azok milyen okokra vezethetők vissza. E vizsgálatra felkészülés során előre ki kell dolgozni az ellenőrzési szempontjait, meg kell határozni, hogy hol, mit és milyen munkavédelmi előírás alapján kell ellenőrizni, hogy milyen módszerrel és milyen mélységben kell az ellenőrzés tapasztalatait feldolgozni. Meg kell jelölni azt a felügyelői kört amely részt vesz a célvizsgálatban. A vizsgálat alapján meg kell határozni és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkabiztonsági követelmények teljesítése érdekében. Az akcióellenőrzés lényege a váratlan (rajtaütésszerű) megjelenés, amikor a munkáltatónak nincs lehetősége előre felkészülni, gyorsan felszerelni a védőberendezéseket, kiosztani az egyéni védőeszközöket, vagyis bepótolni az elmaradt intézkedéseit vagy kozmetikázni a munkabiztonsági helyzetét. Ilyenkor nem tudja például a védőfelszerelést más munkahelyről ideiglenesen, az ellenőrzés idejére a helyszínre vitetni. Az akcióellenőrzés során a felügyelő a valós helyzettel találkozik. A célvizsgálathoz hasonlóan az akcióellenőrzésre is fel kell készülni, ki kell dolgozni a szempontrendszerét, ki kell jelölni az ellenőrzésben részt vevő felügyelők körét, és az ellenőrzést követően értékelni kell az ellenőrzés tapasztalatait, meg kell hozni a szükséges intézkedéseket. A célvizsgálatokat és akcióellenőrzéseket országos és helyi kiterjedéssel egyaránt lehet szervezni. Az országos vizsgálatok szempontrendszerét a felügyelő előre megkapja, a felkészülés a megjelölt előírások tanulmányozásából és az ellenőrzésre kerülő munkáltatók kiválasztásából áll. A helyi célvizsgálatok és akcióellenőrzések esetében a felügyelő részt vesz az ellenőrzési szempontok kidolgozásában is. A hatósági ellenőrzés során az egyik legfontosabb és legkényesebb feladat a felügyelői intézkedés meghatározása. A felügyelőnek már a helyszínen értékelnie kell a megállapított hiányosságok súlyát és azok hatását. Amennyiben a feltárt hiányosság a munkavállalók életét egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, a helyszínen azonnal intézkednie kell. Helyben kell tehát eldönteni, hogy milyen intézkedést célszerű hozni: felfüg- 5
geszteni az adott munkahely, gép, munkaeszköz működését, megtiltani a veszélyes tevékenységet vagy eltiltani a munkavállalót a munkavégzéstől, avagy elegendő határidő kitűzésével, határozatban kötelezni a munkáltatót a munkavédelmi hiányosságok megszüntetésére. Ilyenkor azt kell mérlegelnie, hogy mely intézkedésével tud gyors és biztos eredményt elérni. Azt a kérdést, hogy kell-e, és ha igen, milyen típusú szankciót célszerű alkalmazni, nem kell-e helyszínen eldönteni, kivéve, ha kisebb súlyú a feltárt hiányosság, az elkövető elismeri vétkességét és a helyszíni bírságot elfogadja. Minden más esetben a hatósági ellenőrzés megállapításai és összes körülményi alapján kell a felügyelőnek mérlegelni azt, hogy milyen szankció alkalmazásával éri el a kívánt eredményt, illetőleg milyen szankció áll arányban az elkövetés súlyával. Tanácsadás jellege A munkavédelmi törvény előírja a felügyeletek számára, hogy tájékoztatással és tanácsadással segítsék a munkáltatókat és munkavállalókat ahol választottak és funkcionál a munkavédelmi képviselőket továbbá az érdekképviseleteket, hogy azok a munkavédelemmel kapcsolatos jogaikat gyakorolhassák és kötelezettségeiket teljesíthessék. A tanácsadást be kell építeni az ellen-őrzési rendszerbe. Elvonatkoztatott tanáccsal nem lehet mit kezdeni. A tanácsadást a helyszíni ellenőrzés megállapításaira, feladatokra és követelményre kell konkretizálni. 1 Alapos felkészülést igényel a felügyelőtől a bejelentésre végzett vizsgálatok előkészítése. Bejelentésre indul a munkabiztonsági felügyelő hatósági ellenőrzése: a szakszervezet vagy a munkavállalók érdekvédelmi szerve bejelentésére panaszbejelentésre és közérdekű bejelentésre. A bejelentések vizsgálata Hatáskör és illetékesség A bejelentések mögött jogos vagy vélt emberi sérelmek vannak, és a felügyelőnek kell feltárni a tényállást. Meg kell állapítani a sérelem okát, eredetét, hogy történt-e munkáltatói mulasztás és hogy valóban mellőzték-e a munkabiztonsági előírásokat. Sokszor hatósági intézkedéssel vagy intézkedésekkel kell a munkabiztonsági rendet helyreállítani, a munkáltatót jogkövetésre kényszeríteni. Ezek a vizsgálatok minden esetben nagy körültekintést igényelnek. Ilyenkor a felügyelő meghallgatja a bejelentőt, pontosítja az írásban megfogalmazott sérelmeket és információkat és úgy kezdi meg az ellenőrzést, hogy már az alapinformációkkal rendelkezik. Természetesen meg kell hallgatnia a másik felet is. Nagyon fontos követelmény a felügyelővel szemben, hogy objektív, minden részrehajlástól mentes, kizárólag jogszabályon alapuló, a jogkövetést számon kérő ellenőrzést tartson. Bármilyen szimpatikus számára akár a bejelentő akár a munkáltató, nem engedhet érzelmeinek. Mint hatóság csak és kizárólag a tényeket és a munkabiztonsági követelmények teljesülését vizsgálhatja. Fontos elvárás a felügyelővel szemben az is, hogy a hatáskörét és illetékességét hatósági ellenőrzése során, annak minden szakaszában vizsgálja, és ha azt állapítja meg hogy a bejelentés más szerv hatáskörébe vagy illetékességébe is tartozik, az ügyet az érintett hatóságnak át kell adnia. 1 Munkánk korábbi fejezeteiben a tanácsadás jogi problémáira már utaltunk. 6