JELENTÉS. Nyergesújfalu Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

JELENTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) 1249 2012. április

Állami Számvevőszék Iktatószám: V-3105-025/2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V0560136 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Az ellenőrzés csoportvezetője: Bialkó Zsolt Gyula számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Kisgergely István számvevő tanácsos Páncsics Judit számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 13 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 23 1. Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai 23 2. Az Önkormányzat Pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők 27 2.1. A működési és a felhalmozási egyensúly változása 29 2.2. Az Önkormányzat bevételeinek változása 36 2.3. Az Önkormányzat működési és a felhalmozási célú kiadásainak változása 39 3. Az Önkormányzat kötelezettségei 43 3.1. Az Önkormányzat pénzintézeti kötelezettségeinek változása 43 3.2. A szállítói kötelezettségek változása 43 3.3. Egyéb kötelezettségek változása 43 4. A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye 46 5. Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 48 1

MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet 2007-2010 közötti időszakban az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata 2007-2010 között (1 oldal) 3/a. számú Az Önkormányzat 2007-2010. években megvalósított, 2010. december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) 3/b. számú Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) 3/c. számú Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira 2010. december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) 3/d. számú Az Önkormányzat által beadott, elbírálás alatti pályázati forrásból megvalósítani tervezett fejlesztéseihez kapcsolódó kötelezettségvállalásai és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény Ötv. a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény Ptk. a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény Számv. tv. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet Áhsz. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet hivatali SzMSz Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselőtestülete által a 88/2008. (IV. 28.) számú határozattal jóváhagyott Polgármesteri hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata Szórövidítések áfa általános forgalmi adó ÁSZ Állami Számvevőszék Distherm Kft. Distherm Távhőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság EU Európai Unió Hétforrás Vízmű Kft. Hétforrás Kistérségi Vízmű Korlátolt Felelősségű Társaság Holcim Hungária Zrt. Holcim Hungária Zártkörűen Működő Cementipari Részvénytársaság Idősek Otthona Szent Mihály Idősek Gondozási Központja Ipari Park Nyergesújfalu Ipari Parkja jegyző Nyergesújfalu Város Önkormányzatának jegyzője Kernstok Károly Iskola Kernstok Károly Általános Iskola Képviselő-testület Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Képviselőtestülete Kincstár Magyar Államkincstár Művelődési Ház Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár OEP Országos Egészségbiztosítási Pénztár Önkormányzat Nyergesújfalu Város Önkormányzata polgármester Nyergesújfalu Város Önkormányzatának polgármestere Polgármesteri hivatal Nyergesújfalu Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Rendelőintézet Dr. Tábori Lajos Rendelőintézet Zeneiskola Szabolcsi Bence Zeneiskola szja személyi jövedelemadó 3

ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR bevételi kitettség Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt bevételi kitettsége keletkezik. Pl. az önkormányzat bevételeinek alakulása függhet néhány nagy adózó gazdasági helyzetének, tevékenységének alakulásától, illetve székhelyének, telephelyének változásától. BUBOR Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb. Irányadó, referencia jellegű kamatláb. Mértékét az MNB naponta állapítja meg a banki kamatok figyelembevételével. Közzététele naponta történik. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. a bevételek és kiadások, működés és fejlesztés elkülönítése. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. használhatósági fok Az eszközgazdálkodás vizsgálatának elemzése során használt mutató. Számításakor a tárgyi eszköz könyv szerinti (nettó) értékét viszonyítják a tárgyi eszköz bruttó (beszerzési/létesítési) értékéhez. A %-ban kifejezett mutató értéke annál kedvezőbb, minél közelebb áll a 100%-hoz. Csökkenése az eszköz állagának romlására, avulására utal, ami maga után vonja az üzemeltetési és fenntartási költségek növekedését is. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. 5

önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bekezdése). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B. (3),(4) bekezdései szerint) biztosítottak. A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozáselengedés, értékpapírkibocsátás, vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht. 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010. A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi, és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan beépülő forráshiányt jelzi. 6

törlesztési kockázat SNA Annak a kockázata, hogy a megfelelő időben és mértékben a hitelt felvevőnél rendelkezésre állnak-e a pénzintézetek és egyéb szervek felé fennálló kötelezettségek visszafizetéséhez, a hitelek és kölcsönök törlesztéséhez szükséges pénzügyi források. A törlesztési kockázatot növeli a kamat- és árfolyam növekedése, mivel ezekben az esetekben az adósságszolgálat nőhet. Törlesztési kockázatot okozhat a visszafizetésre tervezett forrás elérésének, teljesítésének bizonytalansága (pl. a visszafizetéshez tervezett tartalékolás elmaradt, a tervezettnél alacsonyabb a saját bevétel, a helyi adóból származó bevétel az adóalanyok, adóalapok csökkenése miatt nem teljesül). System of National Account azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 7

JELENTÉS Nyergesújfalu Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék 2011. évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések 2011. január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 9

BEVEZETÉS A városi önkormányzatok 2007-2010 között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) 1 200 1 000 800 600 400 200 0 257 208 239 259 226 173 183 207 155 216 214 172 119 72 55 99 100 72 103 116 108 94 59 164 2007. évi teljesítés 2008. évi teljesítés 2009. évi teljesítés 2010. évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmazott az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az Önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeltük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a 2010. évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlá- 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány 2010. év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok 2007. év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 10

BEVEZETÉS sát. Emellett a 2007-2013-as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a 2011. évi ellenőrzési tervében 43. számú, az Önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött teljességi nyilatkozattal megerősített 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a 2007. január 1. 2011. június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak 2006. december 31. 2011. június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett 1108. számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 11

BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht. 120/A. (1) bekezdése előírásai képezik. Nyergesújfalu állandó lakosainak száma 2011. január 1-jén 7777 fő volt. Az Önkormányzat a 2010. évben az éves költségvetési beszámolója szerint 2630,0 millió Ft költségvetési bevételt ért el, valamint a költségvetési kiadások finanszírozásához 694,3 millió Ft összegben igénybe vették az előző évi pénzmaradványt. A 2011. évi elemi költségvetésben 1800,4 millió Ft költségvetési bevételt és 2543,5 millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A költségvetés 743,1 millió Ft-os hiányát az előző évi pénzmaradvány igénybevételével tervezték finanszírozni. Az Önkormányzat 2010. december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 7255,9 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett, amelyből a befektetett eszközök értéke 6313,6 millió Ft-ot, a forgóeszközök értéke 942,3 millió Ft-ot tett ki. Az Önkormányzat vagyonának a forrását 86,9%-ban a saját tőke, 10,9%-ban a tartalékok és 2,2%-ban a kötelezettségek adták. Nyergesújfalu a Duna jobb partján, a 10 sz. főközlekedési út mellett, a Gerecsehegység északi lejtőjén helyezkedik el, közigazgatási területe 3951 ha. Lakásállomány meghaladja 2800-at. A város infrastrukturális ellátottsága jó, az elektromos energia, a telefon, az ivóvíz és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége 100%-os. Valamennyi ingatlan gázzal, illetve távfűtéssel való ellátása a hálózat kiépítésével biztosított. Települési arculatának és fejlődésének meghatározója a Duna és a Duna mentén elhelyezkedő Zoltek Zrt. (a volt Viscoza gyár), a város Ipari Parkja ad otthont az építőiparral, faiparral, raktározással foglalkozó kis- és középvállalkozásokon túl a gépjárműülés gyártással foglalkozó Magyar Toyo Seat Kft.-nek, a kereskedelmi tevékenységet folytató TESCO Global Áruházak Zrt. helyi hipermarketjének. Itt tervezi felépíteni a Holcim Hungária Zrt. Európa egyik legkorszerűbb cementgyárát. 12

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat az adatszolgáltatása szerint a 2010. évi működési költségvetési kiadásaiból 1462,0 millió Ft-ot (90,0%-ot) a kötelező feladatok, 162,4 millió Ft-ot (10,0%-ot) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok az Önkormányzat besorolása szerint a nemzetközi kapcsolattartáshoz, egyes szociális támogatásokhoz, a művészetoktatási tevékenységhez, a pedagógiai kiegészítő feladatokhoz, a bölcsődei ellátáshoz, valamint a civil szervezetek támogatásához kapcsolódtak. Az Önkormányzat feladatait 2011. június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) kilenc költségvetési szervvel és kettő gazdasági társasággal látta el. Az intézményszervezeti átalakítások következtében a feladatellátás telephelyeinek száma a 2007. évi 19-ről 2011. év I. félév végére 21-re nőtt. Az Önkormányzat a 2007. évben átvett egy intézményfenntartó társulásban működő óvodát, a 2009. évben a Zeneiskolát. A Zeneiskola működési kiadásaihoz a 2009-2011. év I. féléve közötti időszakban az Önkormányzat 30,6 millió Ft-tal járult hozzá. Az Önkormányzatnak egy gazdasági társaságban 51-75% közötti, egyben pedig 50% alatti tulajdoni hányada van. A gazdasági társaságok a távhőszolgáltatás és a víz- és szennyvízkezelés területén kaptak szerepet az Önkormányzat feladatellátásában. A gazdasági társaságok az ellenőrzött időszakban működési és fejlesztési célú pénzeszközátadásban nem részesültek. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját a következő ábra szemlélteti: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK INTÉZMÉNY GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY közoktatás 4 víz-csatorna szolgáltatás 1 igazgatás 1 távhőszolgáltatás 1 egyéb: Zeneiskola, Pedagógiai Szakszolgálat 2 kultúra 1 egyéb: Tűzoltóság 1 13

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az egyes közszolgáltatások feladatellátásában résztvevő intézmények működési kiadásainak finanszírozási forrásösszetételét a 2007. és a 2010. években az alábbi ábra szemlélteti: A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként millió Ft 1200,0 21,0 900,0 600,0 47,0 54,0 250,8 18,3 499,6 Társulástól átvett pénzeszköz Önkormányzati támogatás 300,0 0,0 212,7 297,7 23,9 23,9 274,7 236,3 19,6 44,3, 5,9 1,0 153,0 327,5 122,8 385,2 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év 2007. év 2010. év Közoktatás Szociális és gyermekjóléti Közművelődés, Sport, Igazgatás, Tűzoltóság, Egyéb Intézményi saját bevétel Állami támogatás A közoktatási feladatok kiadásai a 2007-2009. évek 596,3 millió Ft-os átlagához képest a 2010. évben 1,9%-kal (11,6 millió Ft-tal) 584,7 millió Ft-ra csökkentek. A közoktatásban az átlagos ellátotti létszám a 2007-2009. években 1101 fő volt, amely 2010. évre 1053 főre csökkent. Ennek következtében a közoktatási feladatok állami támogatása a 2007-2009. évek 282,3 millió Ft-os átlagáról 2010-ben 236,3 millió Ft-ra csökkent, melyet önkormányzati támogatásból egészítettek ki. A szociális és gyermekjóléti feladatellátásnál a bölcsődei ellátást az Önkormányzat 2010-ben indította el, amely 12,2 millió Ft többlet kiadást okozott. Az Önkormányzat a bölcsőde működéséhez 4,3 millió Ft-tal járult hozzá. A közművelődési feladatokra fordított kiadások 53,4%-kal (19,8 millió Ft-tal) emelkedtek. A közművelődési feladat állami támogatása a 2007. évi 8,8 millió Ft-ról 2010-ben 0,1 millió Ft-ra csökkent, az önkormányzati támogatás 17,6 millió Ft-tal (67,7%-kal), az intézményi saját bevételek 1,0 millió Ft-ról 13,2 millió Ft-ra emelkedtek. A Tűzoltóság működési kiadásai 1,4 millió Ft-tal csökkentek 2010-re. Az Önkormányzat az egyéb intézményi feladatai között ellátta a pedagógiai szakszolgáltatást és 2009-től a művészetoktatást. A 2010. évben e kettő feladat működési kiadásai 61,8 millió Ft-tal emelkedtek 2007-hez képest. Az igazgatási kiadások 108,8 millió Ft-tal növekedtek, elsősorban a fordított áfakiadások emelkedése miatt. A Polgármesteri hivatal által ellátott egyéb feladatok kiadásai a 2007-2009. évek 176,8 millió Ft-os átlagához képest 2010-re 250,9 millió Ft-ra nőttek. Az egyéb feladatok között mutatták ki a közcélú és közhasznú foglalkoztatottak kiadásait, melyre 49,1 millió Ft-tal többet fordítottak, mivel 2010-ben 55 fővel növelték a foglalkoztatottak létszámát. A közoktatási feladatoknál a társult óvoda miatti feladatbővülés, valamint az önként vállalt feladatok esetében a bölcsődei ellátás bevezetése és a Zeneiskola 14

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK átvétele az Önkormányzat működési kiadásainak 249,8 millió Ft-növekedését idézte elő a vizsgált időszakban. Az állami támogatások, az óvodai társulástól átvett pénzeszköz és az intézményi saját bevételek 214,9 millió Ft-ban fedezték a társult óvoda, a bölcsőde és a Zeneiskola működési kiadásait. Az Önkormányzat a társult óvoda fenntartásához nem járult hozzá, a bölcsőde és a Zeneiskola működtetéséhez 34,9 millió Ft támogatást adott, ami a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását kedvezőtlenül befolyásolta. Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlege (a működési jövedelem) 2007-2010 között működési forrástöbbletet mutatott, melyet az alábbi ábra szemléltet: Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás millió Ft 550,0 450,0 350,0 354,8 354,8 464,0 464,0 250,0 150,0 50,0 188,0 174,5 53,5 13,5 0,0 0,0 53,5 0,0-50,0 2007 2008 2009 2010 pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A folyó költségvetés többlete 2007-ben a folyó kiadások 13,2%-át (188,0 millió Ft-ot), 2008-ban 20,6%-át (354,8 millió Ft-ot), 2009-ben 28,4%-át (464,0 millió Ft-ot), 2010-ben 3,1%-át (53,5 millió Ft-ot) jelentette. Az Önkormányzat folyó bevételei a 2007-2009. évek 1928,0 millió Ft-os átlagához képest 2010-re 1763,8 millió Ft-ra (8,5%-kal) csökkentek. A 2007-2009. években a működési jövedelem folyamatosan emelkedett a folyó bevételek folyó kiadásokat meghaladó ütemű növekedése miatt. A folyó bevételeken belül az iparűzési adóbevétel az előző évhez képest a 2008. évre 66,2%-kal (190,7 millió Ft-tal), 2009-re 27,7%-kal (132,6 millió Ft-tal) nőtt a legnagyobb adózó adóalapjának (árbevételének) jelentős mértékű emelkedése, továbbá az adóhátralékok beszedése és a fokozott adóellenőrzések következtében. A 2010. évben a működési jövedelem a 2008-2009. évekhez képest lecsökkent, elsősorban a folyó bevételek (azon belül elsődlegesen az áfából származó bevételek és az iparűzési adóból befolyt bevételek) 313,5 millió Ft-os, illetve 335,9 millió Ftos visszaesése miatt. A 2010. évben az iparűzési adó csökkenését a gazdasági válság és a legnagyobb adóalany adóalapjának visszaesése okozta. A folyó bevételek 2010. évi csökkenése az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére kedvezőtlenül hatott, a pénzügyi kockázat emelkedett. Az Önkormányzatnál a vizsgált időszakban a helyi iparűzési adón kívül az építményadó és a magánszemélyek kommunális adója adónemeket alkalmazták. A 2007-2010. közötti 15

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK években az építményadónak és a magánszemélyek kommunális adójának a mértéke nem változott. 2011. január 1-jétől e két adónem mértékét felemelték, de azok még mindig jelentősen elmaradnak a helyi adó törvényben meghatározott maximális adómértéktől. Az Önkormányzat folyó kiadásai a 2007-2009. évek 1592,4 millió Ft-os átlagához képest 2010-ben 7,4%-kal, 1710,3 millió Ft-ra emelkedtek. A folyó kiadásokon belül a működési kiadások a 2007-2009. évek 1529,5 millió Ft-os átlagához képest 2010-ben 5,9%-kal, 1619,9 millió Ft-ra emelkedtek. Az Önkormányzat folyó kiadásai a 2007. évről a 2008. évre 21,4%-kal (303,5 millió Ft-tal) nőttek, melynek 96,5%-át a működési kiadások 293,0 millió Ft-os emelkedése okozta. A működési kiadások emelkedését a 2008. évben elsősorban az áfakiadások növekedése okozta. A 2010. évben a folyó kiadások 4,6%-kal (74,6 millió Ft-tal) emelkedtek 2009-hez képest, amelyet a működési kiadások 51,9 millió Ft-os és a működési célú pénzeszközátadások 22,0 millió Ft-os növekedése okozott. Az Önkormányzat 2006 szeptemberében a Holcim Hungária Zrt.-vel együttműködési megállapodást kötött a város Ipari Parkjának egy új cementgyár felépítéséhez szükséges területtel történő bővítésére. Az együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy a cementgyár felépítéséhez szükséges, még magántulajdonban lévő földterületet az Önkormányzat megvásárolja a Holcim Hungária Zrt. előfinanszírozásával. Az Áht. 108. (1) bekezdésében foglaltak ellenére versenytárgyalás mellőzésével megállapodtak arról is, hogy az Önkormányzat elad a saját tulajdonában lévő földterületekből a Holcim Zrt.-nek mintegy 10 ha nagyságú részt 2025 Ft/m 2 + áfa vételáron. Az Önkormányzat 2006 decemberében a Holcim Hungária Zrt.-vel finanszírozási szerződést kötött, amelyben rögzítették, hogy az Önkormányzat a cementgyár beruházásához szükséges ingatlanok értékesítésére versenytárgyalást fog kiírni. A versenytárgyalást 2008 augusztusában tartották meg, melynek nyertese a Holcim Hungária Zrt. volt. Az Önkormányzat 2006-2008. évi éves költségvetési beszámolói nem tartalmazták az új cementgyár létesítése érdekében kialakított Ipari Park földterületének megvásárlásával és értékesítésével kapcsolatos gazdasági események elszámolását 1406,0 millió Ft összegben. Az Önkormányzatnál az Ipari Park kialakítása során figyelmen kívül hagyták az Áht-ban 6 előírtakat, amely szerint a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat pénzforgalmi szemléletben pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli tételek megkülönböztetésével, de azok egyenértékű kezelésével részletesen, teljes összegükben kell számba venni. 2010. január 1-jétől az Áht. tartalmazta azokat az elveket, amelyeket a költségvetési bevételek és kiadások elszámolásakor alkalmazni kell annak érdekében, hogy meghatározhatók legyenek a költségvetési egyenleg és az adósság tételei, a költségvetési egyenleg és az adósság összefüggései. Az Önkormányzatnál nem vették figyelembe a Számv. tv-ben előírt valódiság elvét és az Áhsz., a számlaosz- 6 Az Áht. 2012. január 1-jétől hatályát vesztette. A jelenleg hatályos jogszabály az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény. 16

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK tályok tartalmára vonatkozó előírásait sem, amely szerint ki kell mutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom a számlavezető pénzintézetet nem érinti. Az Önkormányzatnak pénzintézettel szemben csak a 2007. évben volt 13,5 millió Ft összegben hiteltörlesztési kötelezettsége. A nettó működési jövedelem értéke a folyó költségvetési egyenleg mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi, így a nettó működési jövedelem a 2008-2010. években a működési jövedelemmel megegyezően alakult. Az Önkormányzatnál a 2007-2010. évek közötti időszakban együttesen 1046,8 millió Ft nettó működési jövedelem keletkezett. A pénzügyi egyensúlyi helyzetet jelentősen befolyásolta az Önkormányzat elmúlt időszaki fejlesztési tevékenysége. Az Önkormányzat felhalmozási költségvetésének egyenlege a 2007-2010. években összesen 392,1 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott, melyre a fedezetet a nettó működési jövedelem biztosította. Az Önkormányzat által 2007-2010 között megvalósított, 2010. december 31-ig befejezett felújítások és fejlesztések száma mintegy 150 volt, amelyből a 10 millió Ft-ot meghaladó egyedi értékű 23 volt. A befejezett fejlesztéseket saját forrásból, valamint hazai és EU-s támogatásokból valósították meg. A 2007-2010. évek időszakában 2107,8 millió Ft értékű fejlesztés és felújítás forrása 53,7%-ban saját erő, 9,4%-ban hazai és 36,9%-ban EU-s támogatás volt. A négy folyamatban lévő fejlesztési feladat végrehajtására 2007-2010 között 2010. december 31-ig 447,2 millió Ft kiadást teljesítettek, amelyet saját forrásból finanszíroztak. Az Önkormányzat 2010. december 31-én folyamatban lévő négy fejlesztési feladatának várható bekerülési költsége 788,6 millió Ft, ebből a 2010. évet követő kötelezettségvállalások összege 341,4 millió Ft, amelyet kizárólag saját forrásból terveznek biztosítani. Az Önkormányzat a 2011. év I. félévében pályázati források igénybevételével négy, 844,0 millió Ft teljes bekerülési költségű beadott, elbírálás alatt lévő projektet tervez megvalósítani. A projekteket a 2011-2013. években 468,9 millió Ft-ot saját forrásból, 34,7 millió Ft-ot hazai támogatásból, 340,4 millió Ft-ot EU-s támogatásból terveznek finanszírozni. Az Önkormányzat a 2007. év elején fennállt 13,5 millió Ft-os mérleg szerinti pénzintézeti kötelezettségét 2007-ben törlesztette. A 2007-2010. években pénzintézeti kötelezettséget nem vállaltak. 2011 áprilisában folyószámlahitelkeretszerződést kötöttek 250,0 millió Ft összegben. A 2011. év I. félévének végén fennálló 85,1 millió Ft-os pénzintézeti kötelezettség teljes egészében a 2010. évet követően igénybe vett folyószámlahitelből keletkezett. A 2007-2011. év I. féléve között átmenetileg szabad pénzeszközeik után 179,4 millió Ft kamatbevételt realizáltak. A vizsgált időszakban a forgatási célú értékpapírvásárlások és a betételhelyezések során a költségvetési rendeletekben előírt eljárási- és hatásköri szabályokat nem tartották be. A Képviselő-testület az éves költségvetési rendeletekben állampapír vásárlására és betét elhelyezésére hatalmazta fel a polgármestert a jegyző ellenjegyzése, és utólagos beszámo- 17

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lási kötelezettség mellett. A polgármester állampapír helyett a számlavezető banknál befektetési jegyet vásárolt a 2007-2010. években 107 alkalommal, öszszesen 11 848,3 millió Ft forgalmi értékben. A tranzakciókról szóló szerződést a jegyző helyett a gazdasági osztály vezetője jegyezte ellen, a tranzakciókról a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása elmaradt. A közbenső egyeztetés során a polgármester által tett észrevétel szerint: a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása biztosított volt, mivel a képviselők számára a képviselő-testületi üléseken kiosztásra kerültek a havi likviditási tervek, melyek tartalmazták a befektetési formát, a befektetés adott napi összegét, valamint azt, hogy milyen időszakra szóló befektetéssel rendelkezett az Önkormányzat. Az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyát a 2007-2010. években hitelfelvétel nélkül biztosította, azonban a 2011. év I. félévében a fizetőképesség folyamatos biztosításához szükség volt folyószámlahitel igénybevételére. A Polgármesteri hivatalban a 2011. év I. félévi költségvetési beszámoló elkészítése során 2011. június 30-i fordulónappal a Számv. tv-ben előírt valódiság elve, és az Áhsz. számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai ellenére nem mutatták ki a folyószámlahitel igénybevételét. A 2007-2011. években a számlarend kialakításakor a Polgármesteri hivatalban a Számv. tv-ben előírt valódiság elve, valamint az Áhsz. számlakerettükör és a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásai ellenére nem gondoskodtak arról, hogy a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kerüljön elszámolásra a bankszámlavezetéssel kapcsolatos díjfizetés és a kamatkiadás. Az Önkormányzatnak a 2011. év I. félév végi 12,9 millió Ft-os szállítói tartozás állományából lejárt tartozása nem volt. Az Önkormányzat gazdasági társaságai részére készfizető kezességet nem vállalt, kölcsönt nem nyújtott. Az Önkormányzat kötelezettségeinek 2010. december 31-i, valamint 2011. június 30-i állományát és várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Állomány 2010. december 31- én HUF-ban (millió Ft-ban) Állomány 2011. június 30-án HUF-ban (millió Ftban) Várható kötelezettség 2011-2013. években HUF-ban (millió Ftban) Várható kötelezettség 2014. évtől* HUF-ban (millió Ftban) Pénzintézeti kötelezettségek Folyószámla hitel 85,1 85,1 Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 85,1 85,1 Szállítói tartozás 8,9 12,9 12,9 Egyéb kötelezettségek 86,7 86,7 28,8 57,9 *Az Önkormányzatnak folyószámlahitelből várható kötelezettsége a következő években csak akkor áll fenn, ha nem egyenlítette ki 2013. december 31-ig. Az Önkormányzatnak a 2011. év I. félév végén pénzintézettel szemben folyószámlahitelből 85,1 millió Ft, a szállítói tartozásokból 12,9 millió Ft és a Holcim Hungária Zrt.-től (nem önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságtól) az Ipari Park fejlesztésére beadott pályázat önrészéhez kapott kölcsönből 2012-2017 között 86,7 millió Ft fizetési kötelezettsége állt fenn, emiatt a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya a vizsgált időszakon belül emelke- 18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK dett. A jelenleg ismert, 2011-2013. években esedékes 126,8 millió Ft összegű kötelezettség teljesítéséhez figyelembe vehető a 137,7 millió Ft mérlegben kimutatott követelésállomány, az Önkormányzatnak a kimutatása szerint szabad pénzmaradványa nincsen. A 2014. évet követően az Önkormányzatnak jelenleg nincs ismert pénzintézeti kötelezettsége. Az Önkormányzat 2007-2010 között az eszközállománya után 375,5 millió Ft összegű értékcsökkenést mutatott ki, az aktivált felújítások értéke 80,0 millió Ft volt, a befejezett fejlesztési feladatokból az elhasznált eszközök pótlására 116,7 millió Ft-ot fordított. Az Önkormányzatnál az ellenőrzött időszakban kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket tettek. Az Önkormányzat kimutatása szerint a 2007-2011. év I. féléve között végrehajtott intézkedések eredményeként 461,1 millió Ft bevételi többletet, továbbá 52,0 millió Ft kiadási megtakarítást értek el. A kiadási megtakarítást az Önkormányzat kimutatása szerint 100%-ban az elrendelt álláshelycsökkentések eredményezték. Az álláshelycsökkentő intézkedések a 2007-2011. év I. féléve között önkormányzati szinten összesen 11 álláshely (ebből kettő üres álláshely) megszüntetését jelentették. A bevételnövelő intézkedések a helyi adó bevételekhez, ingatlanok bérbeadásához, a lejárt követelések beszedéséhez és az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséhez kapcsolódtak. A szja-ból származó bevétel és az állami támogatások együttes összege a 2006. évhez képest a 2007-2011. év I. féléve között 54,4 millió Ft-tal nőtt, mely a kiadási megtakarítást és bevételt növelő intézkedések eredményével együtt kedvezően hatott a pénzügyi egyensúlyra. Az utóellenőrzés a pénzügyi egyensúly javítására tett kettő szabályszerűségi és kettő célszerűségi javaslat hasznosítására terjedt ki. A szabályszerűségi javaslatokat és egy célszerűségi javaslatot az intézkedési terv szerinti határidőben megvalósították. Egy célszerűségi javaslatot részben teljesítettek, mivel az intézkedési tervet a Képviselő-testület jóváhagyta, azonban azt nem küldték meg az ÁSZ részére. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Nyergesújfalu Város Önkormányzatának pénzügyi egyensúlya rövid és középtávon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie. A működési jövedelem a 2007-2010. években pozitív volt, a 2007-2009. években évről évre emelkedett, majd a 2010. évben jelentős mértékben visszaesett az iparűzési adóbevétel csökkenése miatt. A folyóbevételek mintegy harmadát kitevő helyi adók döntő része a helyi iparűzési adóból, annak is több mint egyharmada egy adóalanytól származik, ezért a bevételi kitettsége miatt hosszú távon kockázat jelentkezhet. 19

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A működési célú költségvetési kiadásokon belül az önként vállalt feladatok részaránya a vizsgált időszakban folyamatosan emelkedett. A fejlesztések során kialakított létesítmények jövőbeni működtetésének várható kiadásait nem számszerűsítették. Az Ipari Park fejlesztése a tervezett cementgyárnak köszönhetően bevételi lehetőséget teremthet az Önkormányzatnak. A felhalmozás finanszírozási kockázata alacsony, a saját forrásból megvalósuló fejlesztési feladatok finanszírozásának fedezete a 2010. év végi pénzkészletből, valamint tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír állományából biztosított. A csökkenő működési jövedelem és a tervezett fejlesztések támogatásainak előfinanszírozása likviditási nehézséget idézhet elő hosszú távon. A szállítói és a pénzintézeti kötelezettségek a pénzügyi egyensúlyi helyzetre nem voltak hatással. Minősített többségi tulajdonú gazdasági társasága nem volt az Önkormányzatnak. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 33. (1) bekezdésében foglaltak értelmében a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet köteles az ellenőrzött szervezet vezetője összeállítani és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az ÁSZ részére megküldeni. Amennyiben az intézkedési tervet határidőben nem küldi meg a szervezet, vagy az továbbra sem elfogadható, az ÁSZ elnöke a hivatkozott törvény 33. (3) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakat érvényesítheti. A 2011. június 30-i pénzügyi egyensúlyi helyzet alapján az ellenőrzés intézkedést igénylő megállapításai és javaslatai a következők: a Polgármesternek 1. A Képviselő-testület a 2007-2011. évi költségvetési rendeletekben az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetésére a polgármestert hatalmazta fel, a jegyző ellenjegyzésével, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett. A felhatalmazás alapján a polgármester a 2007-2010. években három hónapnál nem hosszabb időtartamra betétben való elhelyezésre és állampapír vásárlására volt jogosult, a 2011. évben a befektetés időtartama 12 hónapban került meghatározásra. A forgatási célú értékpapírvásárlások és betételhelyezések során az eljárási- és hatásköri szabályokat nem tartották be, mivel a 2007-2010. években az átmenetileg szabad pénzeszközökből 107 alkalommal, 11 848,3 millió Ft forgalmi értékben állampapír helyett a számlavezető banknál befektetési jegyet vásároltak, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása a tranzakcióról elmaradt, továbbá az ellenjegyzést a jegyző helyett a gazdasági osztály vezetője gyakorolta. Javaslat: Intézkedjen annak érdekében, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök befektetése esetében a Képviselő-testület által a költségvetési rendeletben meghatározott eljárási és hatásköri szabályok maradéktalanul betartásra kerüljenek. 2. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzete rövid és középtávon biztosított. A pénzügyi egyensúly hosszú távú megőrzésére az Önkormányzatnak fel kell készülnie, 20

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK mivel a hosszú lejáratú kötelezettségek állománya emelkedett. Javaslat: Folyamatosan tájékoztassa a Képviselő-testületet az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetéről. Kezdeményezzen szükség esetén intézkedéseket a pénzügyi egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében. a jegyzőnek 1. Az Önkormányzat 2006-2008. évi éves költségvetési beszámolói nem tartalmazták az új cementgyár létesítése érdekében kialakított Ipari Park földterületének megvásárlásával és értékesítésével kapcsolatos gazdasági események elszámolását 1406,0 millió Ft összegben. Az Önkormányzatnál nem vették figyelembe a Számv. tv-ben előírt valódiság elvét és az Áhsz. 9. számú melléklete, a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 4. j) pontját, amely szerint ki kell mutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom a számlavezető pénzintézetet nem érinti. Javaslat: Intézkedjen annak érdekében, hogy alkalmazzák a költségvetési kiadások és bevételek elszámolása során az a Számv. tv. 15. (3) bekezdésében előírt valódiság elvét és az Áhsz. 9. számú melléklete, a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 4. j) pontjában foglaltakat, mely szerint ki kell kimutatni azoknak a pénzforgalom nélküli elszámolásoknak a forgalmát, amelyeket bevételként és kiadásként egyidejűleg kell könyvelni, de a pénzforgalom a számlavezető pénzintézetet nem érinti. 2. A Polgármesteri hivatalban a 2007-2008. években a számlarend kialakításakor nem biztosították a Számv. tv-ben előírt valódiság elve, és az Áhsz. 9. számú melléklete, a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 9. d) pontjában előírtak ellenére, hogy a főkönyvi könyvelésben elkülönítetten kerüljön elszámolásra a bankszámlavezetéssel kapcsolatos díjfizetés és a kamatkiadás. A 2009-2011. években a számlarend kialakításakor sem biztosították az Áhsz. 9. számú melléklete, a számlakerettükör és a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 9. c) és 9. d) pontjaiban előírtak ellenére azt, hogy a főkönyvi könyvelésben a pénzügyi szolgáltatások díja az 556. pénzügyi szolgáltatások számlán, a kamatkiadások az 573. kamatkiadások számlán elkülönítetten kerüljenek elszámolásra. Javaslat: Gondoskodjon a Számv. tv. 15. (3) bekezdésében előírt valódiság elvének betartásával arról, hogy és az Áhsz. 9. számú mellékletében a számlakerettükör és a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 9. c) és 9. d) pontjaiban előírtaknak megfelelően a főkönyvi könyvelésben a pénzügyi szolgáltatások díja és a kamatkiadások az előírt főkönyvi számlákon elkülönítetten kerüljenek elszámolásra. 3. A Polgármesteri hivatalban nem mutatták ki a 2011. év I. félévi költségvetési beszámoló elkészítése során 2011. június 30-i fordulónappal a főkönyvi 21

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK könyvelésben a Számv. tv-ben előírt valódiság elve, és az Áhsz. 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 3. b) és 4. e) pontjában foglaltak ellenére a folyószámlahitel igénybevételét. Javaslat: Intézkedjen, hogy a folyószámlahitel igénybevételét a Számv. tv. 15. (3) bekezdésében előírt valódiság elvével összhangban, és az Áhsz. 9. számú mellékletének a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírások 3. bb) és 4. e) pontjaiban foglaltaknak megfelelően a főkönyvi könyvelésben a negyedéves mérlegjelentés, a költségvetési jelentés, a féléves és éves elemi költségvetési beszámoló fordulónapján mutassák ki. A polgármester a helyszíni ellenőrzés lezárása után tájékoztatta az Állami Számvevőszéket az Önkormányzat megtett intézkedéseiről, amelyet az Állami Számvevőszék nem ellenőrzött, arra vonatkozóan véleményt vagy megállapítást nem fogalmaz meg. Az ellenőrzés lezárását követően elvégzett intézkedéseket az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében vizsgálhatja. A polgármester tájékoztatása szerint a következő intézkedéseket tette az Önkormányzat: az átmenetileg szabad pénzeszközök esetében a helyszíni ellenőrzés időszakában biztosították a költségvetési rendeletben előírtak érvényesülését, kezdeményezte a Képviselő-testületnél a Művelődési Ház engedélyezett alkalmazotti létszámának egy fővel való csökkentését, valamint a három önállóan működő óvoda összevonását. A Képviselő-testület a magánszemélyek kommunális adója 4000 Ft/év/adótárgyról annak 7000 Ft/év/adótárgyra való emeléséről döntött a 2012. évtől. Ugyancsak megemelték az építményadót 700 Ft/m 2 -ről 990 Ft/ m 2 -re, és az adótárgyak körét bővítették a külterületen lévő nem lakás céljára szolgáló ingatlanokkal, a pénzforgalom nélküli bevételeket és kiadásokat a hatályos jogszabályoknak megfelelően mutatják ki, a főkönyvi könyvelésben biztosították a pénzügyi szolgáltatások és a kamatkiadások elkülönített kimutatását, a 2011. év III. negyedévi pénzforgalmi jelentésben kimutatták az igénybevett folyószámlahitelt. 22

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ ÉS ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATAI, A FELADATELLÁTÁS SZERVEZETI KERETEI ÉS ANNAK VÁLTOZÁSAI A Képviselő-testület nem határozta meg, hogy milyen kötelező és önként vállalt feladatokat 7 látnak el. A kötelező és az önként vállalt feladatok meghatározását, valamint a működési kiadások feladatonkénti megbontását a helyszíni vizsgálat ideje alatt elvégezte az Önkormányzat. Önként vállalt feladatnak sorolták be a bölcsődei ellátást, a művészetoktatási tevékenységet, a pedagógiai szakszolgálat működtetését, a rendezvények támogatását, a nemzetközi kapcsolattartást, valamint a helyi rendszeres, valamint eseti lakásfenntartási támogatást, az ápolási díj méltányossági alapon történő juttatását, a kiegészítő és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, az átmeneti és a temetési segély nyújtását, valamint a civil és sportszervezetek támogatását. Az Önkormányzat az adatszolgáltatása szerint a 2010. év működési költségvetési kiadásaiból 1462,0 millió Ft-ot (90,0%-ot) a kötelező feladatokra, 162,4 millió Ft-ot (10,0%-ot) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az Önkormányzat által készített kimutatás szerint a működési költségvetési kiadások 8 a 2007. évben 1331,0 millió Ft-ot, a 2008. évben 1610,7 millió Ft-ot, a 2009. évben 1555,4 millió Ft-ot, a 2010. évben 1624,4 millió Ft-ot tettek ki. A 2008. évben a működési kiadások 279,7 millió Ft-os emelkedését 79,3%-ban (222,0 millió Ft) a Polgármesteri hivatal kiadásai, 14,7%-ban (41,2 millió Ft) a közoktatási feladatok kiadásai, 3,0-3,0%-ban a közművelődési feladatok és a Tűzoltóság kiadásainak emelkedése idézte elő. A 2009. évi működési kiadások 55,3 millió Ft-os csökkenését a közoktatási feladatok működési kiadásainak csökkenése eredményezte 9. A működési kiadások 2010. évi 69,0 millió Ft-os emelkedését jelentős részben (59,4 millió Ft) az önként vállalt feladatok (bölcsődei ellátás, művészetoktatás) növekedése okozta. Az önkormányzati működési kiadásokból a kötelező feladatokra a 2007-2010. évek között átlagosan az összes működési kiadások 93,1%-át 2007-ben 1254,4 millió Ft-ot, 2008-ban 1525,7 millió Ft-ot, 2009-ben 1456,7 millió Ft-ot, 2010-ben pedig 1462,0 millió Ft-ot fordították. Az önként vállalt feladatok ellátása 2007-ben 76,6 millió Ft-ot 2008-ban 85,0 millió Ft-ot, 2009-ben 98,7 millió Ft-ot, 2010- ben 162,4 millió Ft-ot igényelt. 7 Az önkormányzati feladatatok felsorolása az Önkormányzat Szociális Szervezési Koncepciójában, a hivatali SzMSz-ben és az Önkormányzat közoktatási feladatellátási tervében voltak megtalálhatók, azonban azok kötelező és önként vállalt feladatokra való felosztása nem történt meg. 8 A működési kiadások eltérnek a jelentés 2. számú mellékletében bemutatott adatoktól, mert az tartalmazza az OEP által finanszírozott egészségügyi feladatok folyó bevételeit és folyó kiadásait. 9 A közoktatásban az ellátotti létszám a 2008. évtől folyamatosan csökkent. 23

II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat működési kiadásain belül az intézmények működési kiadásai a 2007-2009. évi átlagos 1322,2 millió Ft-ról 2010-re 1373,4 millió Ft-ra (3,9%-kal) emelkedtek. Az oktatási-nevelési feladatokat ellátó intézmények működési kiadásai a 2007. évhez képest nem jelentős mértékben 2010. évben 0,6%-kal (3,3 millió Ft) emelkedtek. A Polgármesteri hivatal igazgatási kiadása a 2008. évben 208,2 millió Ft-tal (63,6%-kal) emelkedett az előző évhez képest, mivel az Ipari Parkban értékesített telkek után felszámított áfát 2008- ban bevallották és megfizették. Az igazgatási működési kiadások a 2009. és a 2010. években az előző évhez képest 14,7%-kal (78,6 millió Ft-tal), illetve 4,6%- kal (20,8 millió Ft-tal) csökkentek, amelyet elsősorban az áfafizetési kötelezettség csökkenése okozott. Az Önkormányzat 2010. évi működési kiadásait és finanszírozási arányait az adatszolgáltatásuk szerint az alábbi táblázat mutatja be: Ellátott feladat Működési kiadás összesen (millió Ft) Kötelező feladatok kiadásainak részaránya % Működési bevétel összesen (millió Ft) Állami támogatás részaránya % Intézményi saját bevétel részaránya % Önkormányzati támogatás részaránya % Társulástól átvett támogatás részaránya % Óvodák 228,5 100,0 228,5 35,6 5,1 50,7 8,6 Általános iskolák 356,2 100,0 356,2 43,5 2,2 44,6 9,7 Gyermekjóléti intézmények 11,2 0,0 11,2 53,0 8,9 38,1 0,0 Közművelődési intézmények 56,9 100,0 56,9 0,1 23,2 76,7 0,0 Tűzoltóság 193,2 100,0 193,2 99,3 0,7 0,0 0,0 Egyéb intézmények* Polgármesteri hivatal igazgatási kiadásai Polgármesteri hivatalban ellátott egyéb feladatok működési kiadásai 91,3 0,0 91,3 34,4 3,9 38,8 22,9 436,1 100,0 436,1 14,9 17,0 68,1 0,0 251,0 76,1 251,0 38,7 12,1 49,2 0,0 Működési kiadások összesen 1 624,4 90,0 1 624,4 38,6 8,8 48,0 4,6 Egyéb intézmények között szerepel a Pedagógiai Szakszolgálat és a Zeneiskola A működési kiadások eltérnek a jelentés 2. számú mellékletében bemutatott adatoktól, mert az tartalmazza az OEP által finanszírozott egészségügyi feladatok folyó bevételeit és folyó kiadásait is. Az óvodai feladatellátásnál az állami támogatás mértéke a 2007-2009. évek 89,4 millió Ft-os átlagáról 2010-re 81,4 millió Ft-ra, az általános iskolai oktatás esetében 192,8 millió Ft-ról 2010-re 154,9 millió Ft-ra csökkent. Ezzel szemben az önkormányzati támogatás mértéke az óvodai ellátás esetében a 2007-2009. évi átlagos 108,7 millió Ft-ról 115,8 millió Ft-ra, az általános iskolai oktatás esetében az átlagos 139,2 millió Ft-ról 158,8 millió Ft-ra nőtt. A közoktatási feladatok kiadásaiból az állami támogatással finanszírozott rész aránya a 2007-2009. évek 45,8%-os átlagáról 39,6%-ra, az intézményi saját bevételi részaránya 4,3%-ról 3,6%-ra csökkent 2010-re, ugyanakkor az önkormányzati támogatás részaránya 43,0%-ról 47,7%-ra nőtt. Az egyéb intézményi kiadások a 2007-2008. években nem változtak, a 2009. évben a művészetoktatási feladatok év közbeni átvétele miatt 13,5 millió Ft-tal, a 2010. évben 48,2 millió Ft-tal nőttek az előző évhez képest. 24