JELENTÉS. Adony Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

Átírás

1 JELENTÉS Adony Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről (43/4) április

2 Állami Számvevőszék Iktatószám: V /2012. Témaszám: 1015 Vizsgálat-azonosító szám: V Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Varga Sándor számvevő igazgatóhelyettes Az ellenőrzést vezette: Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Ellenőrzési csoportvezető: Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Szeibel Gáborné számvevő Pats Regina számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 11 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai, a feladatellátás szervezeti keretei és annak változásai Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezők A működési és a felhalmozási egyensúly változása Az Önkormányzat bevételeinek változása Az Önkormányzat folyó és felhalmozási célú kiadásainak változása Az Önkormányzat kötelezettségei Az Önkormányzat pénzintézettel szembeni kötelezettségeinek változása A szállítói kötelezettségek változása Egyéb kötelezettségek változása A pénzügyi egyensúly megteremtése érdekében hozott intézkedések eredménye Az ÁSZ által a korábbi években a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok hasznosulása 47 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú Működési és felhalmozási célú hiány/többlet az Önkormányzat zárszámadási rendeleteiben (1 oldal) 2. számú Az Önkormányzat bevételei és kiadásai, valamint adósságszolgálata között (1 oldal) 3/a. számú 3/b. számú 3/c. számú Az Önkormányzat években megvalósított, december 31-ig befejezett fejlesztései és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-ig teljesített kifizetések és azok forrásösszetétele (1 oldal) Az Önkormányzat december 31-én folyamatban lévő fejlesztési feladataira december 31-én fennálló kötelezettségek és azok forrásösszetétele (1 oldal) 4. számú Az önkormányzati feladatok ellátásában résztvevő gazdasági társaságok (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Art. Áht 1 Áht 2 Helyi adó tv. Kbt. Ötv. Ptk. Stabilitási tv. Számv. tv. az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény a helyi adókról szóló évi C. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959.évi IV. törvény a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény évi Kvtv. a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény Rendeletek Áhsz. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet önkormányzati SzMSz Adony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2011. (IV. 12.) számú rendelete az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések áfa ÁSZ EU jegyző Képviselő-testület Kincstár Kistérségi társulás MFB Adony Város Önkormányzatának 4/2007. (II. 23.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Adony Város Önkormányzatának 4/2009. (II. 13.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Adony Város Önkormányzatának 3/2011. (II. 25.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Adony Város Önkormányzatának 12/2008. (IV. 25.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról Adony Város Önkormányzatának 9/2009. (IV. 30.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról Adony Város Önkormányzatának 7/2010. (IV. 30.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról Adony Város Önkormányzatának 7/2011. (IV. 25.) számú rendelete az Önkormányzat évi zárszámadásáról általános forgalmi adó Állami Számvevőszék Európai Unió Adony Város Önkormányzatának Jegyzője Adony Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyar Államkincstár Adonyi Többcélú Kistérségi Társulás Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 3

6 NKÖM OEP Önkormányzat polgármester Polgármesteri hivatal PPP konstrukció szja Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Országos Egészségbiztosítási Pénztár Adony Város Önkormányzata Adony Város Önkormányzatának Polgármestere Adony Város Önkormányzatának Polgármesteri hivatala Public Private Partnership (Partnerségi együttműködés közfeladatok ellátására a magánszektor bevonásával) személyi jövedelemadó 4

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR bevételi kitettség Az önkormányzat pénzügyi helyzete olyan külső körülmények hatására is módosulhat, amelyekre az önkormányzatnak nincs hatása, emiatt bevételi kitettsége keletkezik. Pl. az önkormányzat bevételeinek alakulása függhet néhány nagy adózó gazdasági helyzetének, tevékenységének alakulásától, illetve székhelyének, telephelyének változásától. CLF módszer Az önkormányzatok költségvetése elemzésének eszköze. A módszer következetesen elkülöníti a folyó és a felhalmozási költségvetés bevételeit és kiadásait, azok költségvetési egyenlegeit. Bizonyos mértékig a vállalati gazdálkodás logikai elemeit érvényesíti az önkormányzatok pénzügyi, jövedelmi helyzetének vizsgálata során. Az értékelés a pénzügyi kapacitás fogalmát helyezi a középpontba. EURIBOR A frankfurti bankközi piacon jegyzett, az Európai Központi Bank szabályainak megfelelően megállapított kínálati kamatláb. Az EURIBOR értékét a legfontosabb európai bankok hitelkínálatának kamatlábai alapján a Reuters ügynökség számolja ki és teszi közzé naponta. A magyar pénzintézetek is ezt használják viszonyítási alapnak EUR hitelek esetén. kötelező közszolgáltatás A helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó, a köztisztasággal és a településtisztasággal, valamint az élet- és vagyonbiztonsággal összefüggő egyes közszolgáltatás útján megvalósuló közfeladatok ellátása, amelynek kötelező igénybevételét külön jogszabály (törvény, helyi önkormányzati rendelet) határoz meg. közfeladat Állami, helyi, illetve kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról az államnak, illetve az önkormányzatoknak kell gondoskodni. A hatályos szabályozás szerint közfeladatot törvény és önkormányzati rendelet állapíthat meg. Az önkormányzatok által ellátandó feladatok keretszerű meghatározását az Ötv. tartalmazza. önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok Az önkormányzat a gazdasági társaságban a szavazatok több mint ötven százalékával vagy a Ptk. 685/B. (2)-(3) bekezdéseiben rögzített meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával (Ptk. 685/B. (2) bek.). A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára e jogosultságok közvetett módon (köztes vállalkozásain keresztül, a Ptk. 685/B (3), (4) bek. szerint) biztosítottak. 5

8 pénzügyi kapacitás pénzügyi kockázat SNA A helyi önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv többségi tulajdonában, illetve többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet esetében hitelfelvétel, kölcsönfelvétel, garancia- vagy kezességvállalás, tartozásátvállalás, tartozás-elengedés, értékpapír kibocsátás, -vásárlás, pénzügyi lízing, tartós bérleti szerződés, ingyenes vagyonjuttatás (így különösen: ajándékozás, ingyenes engedményezés), vagy követelésvásárlás, követelésengedményezés végrehajtására vonatkozóan az Áht 1 100/M. (4) bekezdése alapján az önkormányzat rendelkezik döntési jogosultsággal. A pénzügyi kapacitás (financial capacity) az adósok hitelfelvételi képességének azon mértéke, ahol még anélkül tudják növelni az adósságot, hogy csökkenteniük kellene akár a jelenbeli, akár a jövőben esedékes kiadásaikat a fizetésképtelenség elkerülése érdekében. (Forrás: Az önkormányzati rendszer pénzügyi helyzete, ÁSZKUT tanulmány 2010.) A működési kockázat egyik eleme. Megmutatkozhat a költségvetés nagyságrendjének, szerkezetének nem megalapozott módosításaiban, a bevételi és a kiadási előirányzatoktól lényegesen eltérő teljesítésekben, a nem megfelelő belső kontrollrendszer működésében, a tudatos károkozásokban, a biztosítások elmaradásában, a hibás fejlesztési döntésekben, a nem a terveknek megfelelő forrásfelhasználásokban. Jelentkezhet továbbá a bevételek és kiadások ütemkülönbsége miatt felvett folyószámla- és likvidhitelek költségvetési év végén fennálló egyenlege miatt, amely az önkormányzat költségvetésébe akár tartósan - beépülő forráshiányt jelzi. System of National Account, azaz a Nemzeti Számlák Rendszere, amely a gazdasági szektorok által létrehozott valamennyi terméket és szolgáltatást figyelembe veszi. 6

9 JELENTÉS Adony Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Állami Számvevőszék évtől érvényes stratégiája új irányt szabott a helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzésében is. Az ÁSZ küldetése és jövőképe szerint szilárd szakmai alapokra támaszkodva értékteremtő ellenőrzéseivel és helyzetelemzéseivel az államháztartás egészében, így a helyi önkormányzati alrendszerben is elő kívánja segíteni a közpénzek és a közvagyon szabályos, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. E folyamat részeként az államháztartási hiány alakulásának összetevőire is figyelemmel végezzük az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetelemzését. Az államháztartás helyi szintjén a 304 városnak 1 az általuk ellátott közszolgáltatások volumenére is tekintettel a közfeladatok ellátásában kiemelt szerepe van. E települések január 1-jei népessége 3169 ezer fő volt. Feladataik és hatásköreik az Ötv. mellett különböző ágazati törvények által meghatározottak, miközben a feladatellátás szervezeti kereteit ezen belül a gazdasági társaságok közszolgáltatások ellátásában betöltött szerepét saját maguk határozzák meg. A gazdasági társaságok által ellátott feladatok esetén a gazdálkodás, továbbá az önkormányzatok pénzügyi egyensúlyi helyzetére ható közvetlen kockázatok egy része kikerült az önkormányzati alrendszerből. A többségi önkormányzati tulajdonban lévő társaságok gazdálkodásának körülményei befolyásolhatják a városok pénzügyi egyensúlyi helyzetének megítélésében rejlő kockázatokat. Az áttekintett időszakban az önkormányzati forrásszabályozás elvei lényegesen nem változtak. Az önkormányzatok gazdasági mozgásterét a központi költségvetéstől való függőség mellett jelentősen befolyásolja a helyi adókivetési jog gyakorlása. A városok gazdálkodási szabadságának lényeges eleme, hogy anyagi lehetőségeik függvényében dönthettek arról, hogy feladataik közül azokat, amelyek megoldására az Ötv. szerint a települési önkormányzat nem kötelezhető, a megyei önkormányzat fenntartásába adhatták. E döntések differenciáltan érintették a városok pénzügyi helyzetét. 1 A megyei jogú városok nélkül figyelembe vett városok száma 304 városi önkormányzatot jelent. 7

10 BEVEZETÉS A városi önkormányzatok között teljesített bevételeinek alakulását és összetételét a következő ábra szemlélteti: A városi önkormányzatok bevételei (milliárd Ft) évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés évi teljesítés Saját folyó bevételek Átengedett bevételek Állami hozzájárulások és támogatások Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson belüli átutalások Egyéb Az önkormányzati alrendszer pénzügyi helyzetértékelése során új elemzési módszereket alkalmaz az ellenőrzés. A költségvetési beszámoló adatok elemzése helyett az önkormányzat pénzügyi helyzetét a CLF módszerrel értékeljük, amelynek lényegét és számításának módszerét a jelentés 2. pontjában, és a jelentés 2. számú mellékletében ismertetjük részletesen. Az új módszereken alapuló helyzetértékelés fontosságát az adja, hogy a helyi önkormányzatok bruttó adósságállománya 2 a évi költségvetési beszámolók alapján 1248 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a 304 város adóssága 383 milliárd Ft volt, amely az önkormányzati alrendszer teljes adósságállományának 30,7%-át jelentette 3. A mérlegben kimutatott bruttó adósságállomány mellett az önkormányzatok számára az eszközállomány műszaki állapotának megőrzése is előbb-utóbb pénzügyi kötelezettséget jelent. Az elhasználódott eszközök pótlására forrást biztosító amortizációs (felújítási) alap képzésének 4 elmaradása maga után vonhatja a feladatellátást kiszolgáló tárgyi eszközök állagának erőteljes romlását. 2 Az önkormányzati mérlegbeszámolókból számított bruttó adósságállomány év végi összege magában foglalja a fejlesztési és a működési célú kötvénykibocsátások, a beruházási és fejlesztési hitelek, a működési célú hosszú lejáratú hitelek, a rövid lejáratú hitelek, váltótartozások miatti kötelezettségek teljes (2011-ben, illetve az azt követő években esedékes) állományát. Az önkormányzatok év végi mérleg szerinti adósságállománya 692 milliárd Ft volt. 3 A fővárosi és a kerületi önkormányzatok adósságának figyelmen kívül hagyásával számított 977 milliárd Ft összegű bruttó adósságállományból a városok 39,2%-kal részesedtek. 4 Erre a jelenlegi szabályozási környezetben nem kötelezi előírás az önkormányzatokat. 8

11 BEVEZETÉS Emellett a as időszakra meghirdetett, vissza nem térítendő EU-s fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás lehetősége felerősítette az önkormányzati alrendszer fejlesztési igényeit, amelyek a felhalmozási költségvetési hiány folyamatos emelkedésén túl az előírt jövőbeni fenntartási kötelezettség miatt tovább terhelhetik az önkormányzatok költségvetését 5. Az ÁSZ a évi ellenőrzési tervében 43. számú, az önkormányzatok gazdálkodási rendszerének ellenőrzése részeként áttekinti, és elemzi az önkormányzatok pénzügyi helyzetét. A gazdálkodás szabályszerűségét az ÁSZ az előző évek során ebben az önkormányzati körben is ellenőrizte. Jelen vizsgálatunk a tett javaslataink pénzügyi helyzetet érintő pontjainak hasznosítására utóellenőrzés jelleggel tér ki. Az ellenőrzés megállapításait az Önkormányzat által kitöltött - teljességi nyilatkozattal megerősített - 27 tanúsítványon szolgáltatott adatokra alapoztuk. Ellenőrzési bizonyítékként használtuk fel továbbá: a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztéseket, a döntés-előkészítés során készített dokumentumokat; a kötelezettségvállalások dokumentumait; a pénzügyi-számviteli nyilvántartásokat; az éves költségvetési beszámolókat; a költségvetési és zárszámadási rendeleteket. Az ellenőrzés a január június 30. közötti időszakot öleli fel. A pénzintézeti kötelezettségek állományának vizsgálatakor az ellenőrzött időszak december június 30. közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés során vizsgáltunk minden olyan körülményt és adatot, amely a program végrehajtásához kapcsolódott és a pénzügyi helyzet alakulására hatást gyakorló releváns tények és folyamatok feltárásához szükségessé vált. Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy: a vizsgált időszakban a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását biztosító szervezeti keretekben, a feladatellátás módjában bekövetkezett változások milyen hatást gyakoroltak az Önkormányzat pénzügyi helyzetének alakulására; 5 Az Állami Számvevőszék 2011 júniusában közzétett számú, a helyi önkormányzatok fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzéséről szóló jelentésében feltárta a fejlesztési folyamatok problémáit. A helyi önkormányzatok elsősorban azokat a fejlesztéseket valósították meg, amelyekhez támogatást lehetett igényelni. A fejlesztési célok közül a magasabb támogatási intenzitású pályázatokat részesítették előnyben. A fejlesztéssel megvalósuló létesítmények jövőbeli üzemeltetésének várható ráfordításait az önkormányzatok 71,9%-a nem mérte fel. 9

12 BEVEZETÉS az Önkormányzat pénzügyi ezen belül működési és felhalmozási egyensúlya mely tényezők hatására miként változott, és az Önkormányzat milyen intézkedéseket tett a pénzügyi egyensúly javítása érdekében; a költségvetési kiadások finanszírozása érdekében vállalt pénzintézeti kötelezettségek hogyan alakultak, továbbá milyen kötelezettségek fennállása befolyásolja az Önkormányzat jövőbeli pénzügyi helyzetét; hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására az ÁSZ által tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzés típusa: szabályszerűségi vizsgálat. A vizsgálat jogszabályi alapját az Állami Számvevőszékről szóló évi LXVI. törvény 1. (3), 5. (2)-(6) bekezdései, továbbá az Áht 1 120/A. (1) bekezdése 6 előírásai képezik. Adony Város lakosságszáma január 1-jén 3800 fő volt. A évben 704,4 millió Ft bevételből gazdálkodott, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint 2877,3 millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A vizsgált időszakban a vagyona 1351,2 millió Ft-ról 112,9%-kal, 1526,1 millió Ft-tal emelkedett, a beruházások, fejlesztések eredményeként. A Képviselő-testület az Önkormányzat évi költségvetési rendeletét 1022,0 millió Ft bevételi és kiadási főösszeggel hagyta jóvá. Az Önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatait június 30-án 5 költségvetési szervvel, 3 gazdasági társasággal, valamint a Kistérségi társulás által fenntartott intézmény útján látta el. A évi választások során a polgármester személye nem változott, a jegyző február 1-jétől tölti be munkakörét január 1-jétől az Áht (2) bekezdés 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat besorolása és adatszolgáltatása szerint a évi működési költségvetési kiadásaiból (541,1 millió Ft) 345,4 millió Ft-ot (63,8%) a kötelező feladatok, 195,7 millió Ft-ot (36,2%) az önként vállalt feladatok ellátására fordított. Az önként vállalt feladatok a művészeti és a két tannyelvű oktatáshoz, a kulturális, sport, közbiztonsági és városgazdálkodási feladatokhoz kapcsolódtak. Ezen túlmenően hozzájárultak civil szervezetek működésének finanszírozásához. Az önként vállalt feladatokra fordított működési kiadások részaránya év átlagához viszonyítva a évre 9,6 százalékponttal, 77,4 millió Ft-tal emelkedett, amely kedvezőtlen hatással volt az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére, és a kötelező feladatok ellátására nézve kockázatot jelent. Az Önkormányzat feladatellátásának szervezeti struktúráját a következő ábra szemlélteti: ÖNKORMÁNYZAT KÖTELEZŐ FELADATOK ÖNKÉNT VÁLLALT FELADATOK KÖLTSÉGVETÉSI KÖLTSÉGVETÉSI INTÉZMÉNY SZERV GAZDASÁGI TÁRSASÁG INTÉZMÉNY SZERV Polgármesteri Hivatal 1 Hulladékkezelés 1 Közösségi Kulturális Központ és Könyvtár (közművelődés, könyvtár, iskolakönyvtár) 1 Óvoda 1 Hulladékszállítás 1 Általános Iskola 1 Víz- és csatornaszolgáltatás 1 Egészségügyi Központ 1 Az Önkormányzat feladatait június 30-án (a Polgármesteri hivatallal együtt) öt költségvetési szervvel, három gazdasági társasággal, valamint a Kistérségi társulás társult tagjaként látta el. Az intézmények számában az áttekintett időszakban nem történt változás. Az általános iskola alapfokú művészetoktatás feladattal történt bővítése következtében a feladatellátás telephelyeinek száma a évben egy telephellyel hétre emelkedett. Az Önkormányzat egy gazdasági társaságban rendelkezett tulajdonosi részesedéssel (49,0%). A kötelező feladatok ellátásában továbbá két önkormányzati tulajdonrésszel nem rendelkező társaság vett részt. A gazdasági társaságok a hulladékkezelésben és szállításban, valamint a víz- és csatornaszolgáltatás területén kaptak szerepet. Működésükhöz az ellenőrzött időszakban az Önkormányzat nem adott át pénzeszközöket. 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A működési kiadások finanszírozási forrásösszetételét a és a évben a következő ábra szemlélteti: A működési kiadások finanszírozásának forrásai ágazatonként millió Ft ,1 141,2 62,6 87,5 7,3 8,5 40,5 101,2 90,1 30,0 51,6 40, év év év év Közoktatás Közművelődés, Igazgatás, Egyéb Önkormányzati támogatás Intézményi saját bevétel Állami támogatás Az Önkormányzat a vizsgált időszakban kórházat, szociális és gyermekjóléti intézményt, illetőleg sportlétesítményt nem tartott fenn. A közművelődési, igazgatási, illetve az egyéb feladatok önkormányzati támogatásának a évi kiemelkedően magas összegét az önként vállalt feladatok arányának növekedése, az állami támogatás mérséklődése, valamint a hazai és EU-s támogatással megvalósuló feladatok kiadásainak megelőlegezése határozta meg. A év I. félévében a házi gyermekorvosi és az iskola-egészségügyi feladatok ellátását vették át betéti társaságtól. A szociális és gyermekjóléti feladatokat (családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás, szociális étkeztetés, időskorúak nappali ellátása, házi segítségnyújtás) ellátó intézményt a vizsgált időszakot megelőzően átadták a Kistérségi társulásnak. Az Önkormányzat évente biztosította a Kistérségi társulásnak a település lakosságának ellátásával kapcsolatban jelentkező kiadások és az állami támogatás különbözetét. Ezen a jogcímen a években összesen 2,1 millió Ft kifizetést teljesítettek. 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzat folyó költségvetési egyenlegét, működési jövedelmét az alábbi ábra mutatja: Működési jövedelem, tőketörlesztés, pénzügyi kapacitás 204,2 millió Ft , ,2 0,0 45,8 25,6 26,8 1,2 1,2-9,3-10, , év év év év pénzügyi kapacitás tőketörlesztés működési jövedelem A működési jövedelem csökkenésére hatással volt az önként vállalt feladatokra fordított kiadások összegének és arányának növekedése, valamint az EU-s támogatással megvalósuló feladatok (Polgármesteri hivatal szervezetfejlesztése, kompetencia alapú oktatás bevezetése) kiadásainak megelőlegezése (28,1 millió Ft). A működési jövedelem csökkenése az Önkormányzat pénzügyi egyensúlya szempontjából kockázatot jelent. A pénzügyi kapacitás (nettó működési jövedelem) értéke a folyó költségvetési pozíció mellett az adott költségvetési év adósságtörlesztésének hatását is tükrözi. Értéke a és a évben negatív volt. Az adósságszolgálatra történt kifizetés a évben kiemelkedően magas, 204,2 millió Ft kiadást jelentett, a fejlesztési hitelek meghatározó részének kötvénykibocsátásból történt visszafizetése miatt. A időszakban képződött működési jövedelem az adósságszolgálattal kapcsolatos kiadásoknak csak egy részére nyújtott fedezetet. A működésképtelen önkormányzatok 5,0 millió Ft összegű egyéb támogatása nélkül a évben a működési jövedelem és a nettó működési jövedelem egyaránt 75,2 millió Ft lett volna. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulását jelentősen befolyásolta az Önkormányzat fejlesztési tevékenysége. A felhalmozási költségvetés bevételeit, kiadásait és egyenlegét az alábbi ábra szemlélteti: ,3 Felhalmozási költségvetés egyenlege millió Ft , ,4-157,0 325,6 296,6 249,1-23,2 183,5 34,1 26,5 57, év év év év Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási és tőkejellegű kiadások Az Önkormányzat címzett támogatásból valósította meg a belvízrendezést, a beruházás a évben fejeződött be. A évben a források szűkössége miatt mindössze 57,3 millió Ft-ot fordítottak felhalmozásra. A felhalmozási költségvetés évi negatív egyenlegét egyrészt az okozta, hogy az Önkormányzat saját forrásai terhére előlegezett meg kifizetéseket EU-s támogatással megvalósuló feladatokra (könyvtár fejlesztése, egészségház és orvosi rendelő felújítása). Másfelől az egyéb központi támogatásból (100,0 millió Ft) beérkező bevétel egy része nem a kiadás felmerülésének évében jelentkezett. A felhalmozási költségvetés között összesen 348,5 millió Ft felhalmozási forráshiányt mutatott, amelynek a fedezetét a működési megtakarítás (működési jövedelem), a január 1-jén rendelkezésre álló 92,0 millió Ft pénzkészlet, valamint kötvény (50,5 millió Ft) és hitel (142,2 millió Ft) biztosította. Az Önkormányzat folyó bevétele a évben 514,7 millió Ft, a évben 545,6 millió Ft, a évben 527,6 millió Ft, a évben 565,2 millió Ft, a év I. félévében 296,3 millió Ft volt. A működési célú költségvetési támogatás és az szja bevétel együttes összege a évi átlagos 240,3 millió Ft-tal szemben a évben 246,6 millió Ft-ot tett ki. A vizsgált időszakban az Önkormányzatnál helyi iparűzési adó, építményadó és magánszemélyek kommunális adója volt bevezetve. A helyi adókból és pótlékokból származó bevételek aránya a évek között 2,1 százalékponttal nőtt, 2010-ben 30,6%-ot tett ki a folyó bevételekből. A helyi adóbevételek 72,3%-át az iparűzési adó tette ki. Az építményadó helyi adókból való részesedése a évi 26,8 millió Ft-ról (17,9%) 2010-re 68,5 millió Ft-ra (37,7%) emelkedett, a 49,2 millió Ft összes helyi adó bevétel emelkedésnek a 84,8%-át adta. Az építményadóból származó bevétel meghatározó része egy 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK nagy adóalanytól származik, a bevételi kitettség miatt hosszú távon kockázat jelentkezhet. Az Önkormányzat év I. félév időszakában képződött felhalmozási és tőkejellegű bevételeinek (635,8 millió Ft) 94,3%-át (599,4 millió Ft) állami támogatás, 3,5%-át (22,5 millió Ft) támogatásértékű felhalmozási bevétel, 2,2%-át (13,9 millió Ft) saját forrás biztosította. Az állami támogatás összegét döntően a címzett (456,2 millió Ft) és az egyéb központi (100,0 millió Ft) támogatás határozta meg. A években műszaki szempontból befejezett fejlesztésekre 1072,7 millió Ft kifizetést teljesítettek, melynek 60,9%-át (653,4 millió Ft) hazai forrásokból fedezték. A további forrásokat saját erő, EU-s támogatások, valamint 192,7 millió Ft kötvény és hitel (18,0%) biztosította. A december 31- én műszaki szempontból folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására között 13,9 millió Ft kiadást teljesítettek, amelyet saját bevételből finanszíroztak. Az Önkormányzatnál december 31-én folyamatban lévő 3 fejlesztési feladat évet követő kötelezettségvállalásainak összege 312,2 millió Ft, melynek forrásösszetételét a következő ábra mutatja be: A felhalmozási kötelezettség-vállalások forrásösszetétele 36,6 millió Ft 11,7% 10,0 millió Ft 3,2% Saját bevétel Kötvény 165,6 millió Ft 53,0% EU-s támogatás 100,0 millió Ft 32,0% Hazai támogatás Az Önkormányzat tájékoztatása szerint a fejlesztések elkészültek, két esetben az átadás és a számlák kifizetése megtörtént. Az iskola 6 tanteremmel történt bővítésének használatbavétel előtti szakhatósági engedélyezése folyamatban van. A 250,0 millió Ft-os bekerülési költségből 96,8 millió Ft kifizetése megtörtént, az Önkormányzat nyilatkozata alapján a bank az Önkormányzat rendelkezésére bocsát 100,0 millió Ft-ot az óvadéki betétben lévő kötvénybevételből, a fennmaradó 53,2 millió Ft forrása is biztosított. A kivitelező ellen időközben felszámolási eljárás indult, ezért nem történt még meg az óvadéki betétből a számla kifizetése. Az EU-s támogatásokkal kapcsolatos működési és felhalmozási kiadásokat az előző években képződött tartalékból előlegezték meg. Az EU-s pályázati pénzeszközből megvalósított fejlesztés esetében éltek az előleg igénybevételének le- 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hetőségével. Az EU-s támogatás terhére teljesített működési és felhalmozási célú kiadások fedezetéből november 8. napjáig 35,9 millió Ft továbbra sem érkezett be. A év II. félévére az EU-s támogatások megelőlegezése nehézséget jelent. Az átmeneti likviditási probléma feloldására többféle (előfinanszírozási, folyószámla, fejlesztési) hitelt is kérelmeztek, de a pénzintézetek ezt elutasították. A fizetőképesség biztosítása érdekében a gazdasági társaságban meglévő 49,0% tulajdonosi részesedésből 45,0%-ot 40,0 millió Ft-ért értékesítettek. Az Önkormányzat fejlesztéshez kapcsolódó, beadott, elbírálás alatti pályázattal nem rendelkezik és év I. félévben fejlesztéseket, felújításokat kizárólag saját forrásból nem indított. Az Önkormányzat mérleg szerinti pénzintézettel szembeni kötelezettsége a év végéről a év I. félév végére 70,0 millió Ft-ról 517,1 millió Ft-ra nőtt. A fennálló pénzintézeti kötelezettségek 96,7%-át a CHF-ben (500,0 millió Ft, 3306,0 ezer CHF), a évben kibocsátott devizaalapú kötvény, 3,3%-át, (17,1 millió Ft) hosszú lejáratú hitel teszi ki. A kötvény tőketörlesztését év II. félévében kell megkezdeni. A tőketörlesztés összege 220,4 ezer CHF/év, amelynek Ft-ban kimutatott értékét, valamint a pénzügyi egyensúlyra gyakorolt hatását befolyásolja a tőketörlesztés esedékességekor érvényes CHF árfolyam. Az Önkormányzat Számv. tv.-ben előírtak ellenére nem végezte el a években, a évben a devizában kibocsátott, fennálló kötvény kötelezettsége év végi értékelését, az előírt devizaárfolyammal számolva. Az Önkormányzat a kötvény értékét a pénzintézettel szembeni, hosszú lejáratú kötelezettségen túl, az Áhsz-ben foglalt előírásokkal ellentétesen, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között is kimutatta. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásaira a képviselő-testületi döntés alapján került sor, az előterjesztésekben bemutatták a kamat- és a devizaalapú kötelezettséget érintő árfolyamkockázatot. Az Önkormányzat a vizsgált időszakban számlavezető bankot nem váltott. Nem lépték túl az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás felső határát. A vizsgált időszakban az Önkormányzat rövid lejáratú hitelt nem vett igénybe. Az Önkormányzat nem szabályozta a kötvény, valamint a pénzintézeti kötelezettségvállalások versenyeztetését. Az Önkormányzat a hat hitelt lehívta és a hitelcéloknak megfelelően a Képviselő-testület által jóváhagyott, a költségvetésbe betervezett beruházáshoz használta fel. A hitelek összegéből a évben 123,8 millió Ft-ot, a évben 30,4 millió Ft-ot vett igénybe. A kötvénykibocsátás összegéből a évben a fennálló hiteleket egy hitel kivételével visszafizette 199,5 millió Ft összegben, 50,5 millió Ft-ot az önkormányzati beruházásokhoz, fejlesztésekhez használt fel. 250,0 millió Ft-ot óvadéki betétszámlán helyeztek el, amelyből a pénzintézet hozzájárulásával 100,0 millió Ft felhasználható, a fennmaradó 150,0 millió Ft-tal nem rendelkezhet szabadon az Önkormányzat. Az Önkormányzat június 30-ig a CHF-ben fennálló pénzintézettel szembeni kötelezettségeiből tőkét nem törlesztett, 285,0 ezer CHF (55,5 millió Ft) kamatot fizetett meg. 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A refinanszírozás, a hitelek visszafizetését követően nem javult az Önkormányzat pénzügyi pozíciója, mivel a deviza alapú kötvény kibocsátását követően jelentősen megemelkedett a CHF árfolyama, így a fizetendő kamatok Ft-ban kimutatott értéke nőtt. A kötvény kibocsátása miatt a hosszú lejáratú pénzintézettel szembeni kötelezettség megnövekedett, amely kedvezőtlen hatással lehet az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére. Az Önkormányzat kötelezettségeinek december 31-i, valamint június 30-i állományát és várható alakulását a kötelezettségek lejáratáig a következő táblázat szemlélteti: Megnevezés Pénzintézeti kötelezettségek Állomány december 31- Várható kötelezettség Állomány június 30-án én években HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Deviza nem HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Várható kötelezettség évtől HUF-ban (millió Ftban) Devizában (összege, ezer CHFben) Pénzintézeti kötelezettségek összesen HUF-ban: 17,7 0 HUF 17,1 0 HUF 5,2 0 22,9 0 Pénzintézeti kötelezettségek összesen CHF-ben: Adony&Adony Kötvény ,0 CHF ,0 CHF 0 493, ,2 Szállítói tartozás 0 0 HUF 9,3 0 HUF 9, Pénzintézeti és szállítói kötelezettségek összesen HUF-ban: 17,7 0 HUF 26,4 0 HUF 14,5 493,7 22, ,2 Az Önkormányzatnak pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettsége a év I. félév végén 17,1 millió Ft, és 3306,0 ezer CHF volt. Ezek várható kötelezettsége (tőke, kamat és egyéb költség) a legutóbbi kamatfizetés feltételei alapján a években 5,2 millió Ft, és 493,7 ezer CHF. A évek kötelezettségeinek teljesítésére figyelembe vehető a december 31-én kimutatott 278,3 millió Ft pénzmaradványból a 3,3 millió Ft összegű szabad pénzmaradvány, a 39,9 millió Ft mérlegben kimutatott követelésállomány, valamint a forgalomképes ingatlanvagyon. A pénzintézetekkel szemben fennálló kötelezettségeken túl az Önkormányzatnak június 30-án 9,3 millió Ft szállítói kötelezettsége állt fenn. A évet követően jelenleg ismert pénzintézettel szembeni kötelezettségek (tőke, kamat): 22,9 millió Ft és 4379,2 ezer CHF. Az Önkormányzat tájékoztatása szerint az óvadéki betétszámlán meglévő, fel nem használt kötvénymaradvány összegéből, továbbá a jelenlegi állami finanszírozási rendszer változatlansága, valamint a jövőben várhatóan képződő működési jövedelem (főként helyi iparűzési adó, építményadó) növekedése esetén az eddig vállalt kötelezettségeit a jövőben teljesíteni tudja. Az Önkormányzat a években az eszközállománya után összesen 217,4 millió Ft értékcsökkenést számolt el a számvitelben. Az Önkormányzat tájékoztatása alapján az elavult eszközök pótlását a évek időszakában 142,8 millió Ft összegben felújítással biztosította. A Képviselőtestületnek előterjesztett éves zárszámadási rendeleteikben nem mutatták be az Önkormányzat eszközei után tárgyévben elszámolt értékcsökkenés összegét, az eszközpótlásra fordított tényleges kiadásokat, az eszközök elhasználódási fokának alakulását. Az Önkormányzat év I. félév időszakában kiadási megtakarítást eredményező és bevételt növelő intézkedéseket hozott. A

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. év féléve között tett intézkedések hatására az Önkormányzat adatszolgáltatása szerint 169,4 millió Ft bevételi többletet, továbbá 41,6 millió Ft kiadási megtakarítást mutattak ki, ezáltal az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét javították. Az Önkormányzat a pénzügyi egyensúlyának javítását, a fennálló kötelezettségeinek a teljesítését a jövőben továbbra is bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekkel tudja csak teljesíteni. A kiadáscsökkentő intézkedések eredményéből 69,7%, 29,0 millió Ft az elrendelt álláshely csökkentéshez kapcsolódott. A év I. féléve között önkormányzati szinten összesen 6 álláshely megszüntetés történt. Egyes közszolgáltatási területeken azonban feladatbővülések is voltak, amelyek álláshelyés egyben létszámnövekedéssel is jártak. Ennek következtében az időszak álláshelyeinek száma 11 fővel nőtt. A 11 álláshelyből 9 álláshelyet közalkalmazotti, köztisztviselői státuszban, 2 álláshelyet megbízásos jogviszonyban látnak el. A bevételnövelő intézkedések a helyi adókhoz, az eszközök hasznosításához, valamint szolgáltatási díjakhoz kapcsolódtak. A kiadáscsökkentő (41,6 millió Ft) és bevételnövelő intézkedésekből (169,4 millió Ft) származó összeg ellensúlyozta a költségvetési támogatásból és az szja bevételből származó kiesést (32,7 millió Ft). A év I. félév időszakában a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések összegének, valamint a költségvetési támogatások és az szja bevétel kiesésnek a különbsége 178,3 millió Ft. Az ÁSZ az Önkormányzat gazdálkodási rendszerét a évben ellenőrizte. A gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett javaslatok közül a pénzügyi egyensúly javítására sem szabályszerűségi, sem célszerűségi javaslatot nem tett. Az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetét összegezve a következők emelhetők ki: Adony Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlya rövid távon biztosított. A pénzügyi egyensúly középtávon ható helyreállítására és hosszú távú fenntarthatóságára az Önkormányzatnak fel kell készülnie. A működési jövedelem évről-évre csökkent, a folyó bevételek a évben nem nyújtottak fedezetet a folyó kiadásokra és az adósságszolgálatra. Az építményadóból származó bevétel meghatározó része egy nagy adóalanytól származik, a bevételi kitettség miatt hosszú távon kockázat jelentkezhet. Az önként vállalt feladatokra fordított kiadások összege és részaránya emelkedik, amely kedvezőtlen hatással van az Önkormányzat pénzügyi egyensúlyi helyzetére, és a kötelező feladatok ellátására. Az EU-s támogatással megvalósuló beruházások előlegen túli előfinanszírozása, valamint a működési célú kiadással járó pályázatok előfinanszírozása likviditási problémát jelent. Likvid hitelek miatti rövid lejáratú pénzintézettel szembeni kötelezettség, valamint 60 napon túli lejárt szállító tartozás nem állt fenn. A kötvény kibocsátása 18