Profsszonáls számíógéps jáékok a movácó mprkus vzsgálaának ükrébn Profssonal compur gams as rflcd n an mprcal movaon sudy Kss Orhda Edh*, Izsó Lajos*, Eglsz Déns** és Fk Isván** *Budaps Műszak és Gazdaságudomány Egym, Ergonóma és Pszchológa Tanszék 1111 Budaps, Egry J. u. 1., Tlfon (1) 463-2653, E-mal: zsolajos@rg.bm.hu **Eövös Loránd Tudománygym, Álalános Számíásudomány Tanszék 1117 Budaps, Pázmány Pér séány 1/C, Tlfon (1) 209-0555/8490, E-mal: fk@ludns.l.hu Kulcsszavak: számíógéps jáékok, movácó, nvolválódás, agrsszvás ÖSSZEFOGLALÁS A különböző számíógéps jáékkagórák képzk ma a vruáls valóság gyk lgrlvánsabb szlé. Ahhoz, hogy mgérhssük a más - nm számíógéps - jáékokkal szmbn lőnyk, llv hárányaka, lsősorban arra kll válasz alálnunk, hogy mér és mvl vonzza magához z a jáékkörnyz a különböző koroszályú jáékosoka. Vzsgálaunkban 1407 különböző korú és mndké nmű jáékos v rész gy onln flmérés krébn. A kérdőívvl a ljsímény-, a haalom-, a ársas movácó és a khívás, valamn az xplorácós szükséglk jáékosokra gyakorol slgs haása érképzük fl. Ezzl párhuzamosan fgylmb vük a jáékban való nvolválódásra, a fokozoabb agrsszvásra, llv a jáékfüggőségr ualó szmponoka, rdményk s. Az onln kérdőívs vzsgálao nrjúval és a sznzoros élménykrsés kérdőív flvélévl gészíük k. Fgylmb vév, hogy z az mprkus munka gy rvz nagyobb longudnáls kuaásnak csupán az lső lépés, a lvon kövkzésk s csak ájékozaó jllgűk. Az rdményk mgrősíék azzal kapcsolaos flélzésünk, hogy a jáékosok kora, nm és foglalkozása mghaározza, hogy m moválja ők a számíógéps jáékok jászására. Arra s mgpróbálunk válasz kapn, hogy m az, am haással van a jáék-prfrncára, valamn a jáékba való bvonódás mérékér. BEVEZETÉS A jáéklmélk érlmébn a jáék a flnő él szmponjából jlnős funkcók gyakorlásának a rp. Az volúcós szmlél oldaláról nézv lhőség ad az gyr nkább csökknő rőfszíéssl fnnarhaó élszínvonalból nyr flslgs nrgáól való kllms mgszabadulásra. Mndmll a héköznap problémák mgoldására örkvő szmély sraégaépíésébn, fllősségébn, szrpbn flszabadíó, kaarkus haásával fókusz-, és émaválás sz lhővé (Mönks és Knors, 1998). A jáék gyrész kompnzáló szrp öl b az lgndő smulálás és khívás hánya sén, mközbn a képsségk vonakozásában rp ad a funkcó- és szrpgyakorlásra. Az ngrkrső szmélyk sén a smulálás és a khívás hánya ngaív haással lh a szmély önkfjzésér, szélsőségs formában slg vslkdés zavaroka s okozha. Másrész, ha úlságosan magasak a környz lvárása, llv a szmélynk önmagával szmbn ámaszo kövlmény, az bből rdő blső fszülség a jáéknak bzonyos mérékbn skrülh oldana. Számíógéps jáékok A számíógéps jáékok álalában a járasság és cslkvés szmulán bvonásának (S&A jáékok, Skll and Acon Gams) és a szm-kéz koordnácónak az gényé ámaszják a jáékossal szmbn. Ez nm jllmző a sraéga jáékokra, ahol nkább a haékony problémamgoldás sraégáknak és a jó dönésknk köszönhőn válha rdményssé a jáék. Crawford és Pabody (1997) a számíógéps jáékoknak négy közös vonásáról bszél: szrn azok sajáos rprznácóval, nrakív mgjlníéssl, konflkussal és a bzonságos környzbn való cslkvés lhőségévl jllmzhők. A sajáos rprznácó arra vonakozk, hogy az xplc szabályokkal rndlkző rndszr sajáos módon rprznál gy blsőlg ökélsn flépí szubjkív valóságo, am nagyon s valóságos maforája lh a jáékos fanázavlágának. Az nrakív mgjlníés a valóság válozó aspkusának, az dőbl örénésknk, a árgyak, sményk összfüggésénk a képzé adja. Az sménysorok válozaos, kusza srukúrája lhőség ad a jáékosnak, hogy sajáos örénség alkosson a aralomhoz. A jáékok konflkusos jllg gyszrűn abban áll, hogy a cél lérésé különböző passzív vagy akív akadályok nhzík. A konflkus, a vszély lhőség a kockázaás és az bből rdő érzlm és nllkuáls fszülség forrása; 1
a számíógéps jáék z azzal llnsúlyozza, hogy mgadja hozzá a vruáls vlág rpé. A bzonságérz abból rd, hogy a konflkus és a vszély pszchológa mgapaszalása a fzka mgvalósulás hányában zajlk, mngy valós é nélkül (Raybourn, 1997). A jáékprogramok csoporosíása A ma krskdlm forgalomban lvő jáékok a kövkző főbb csoporokba sorolhaók: Akcójáékok: ügysség, gyors mooros rakcó génylnk, a flada öbbnyr bzonyos árgyak összgyűjés és az llnflk lkvdálása (pl. Quak, Unral és Tomb Radr sorozaok, Dablo, Dablo II, Half-Lf, lásd 2. függlék). Kalandjáékok: a jáékosok gy vagy öbb szrplő rányíanak gy részlsn kdolgozo örén során, mközbn árgyaka és szközök gyűjnk és használnak, valamn másokkal kommunkálnak. Ezk a momnumok vszk lőr a örén szála (pl. Monky Island, Kng s Qus). Id aroznak az RPG-k (Rol Playng Gam, szrpjáék) s, mlykbn a jáékos különböző szrpk ljászása révén járul hozzá a örén alakíásához (pl. Baldur s Ga). Sraéga jáékok: valós vagy kalál háborús hlyzk, vagy gy nép, közösség élé szmulálják. A jáékos fladaa az épíkzés, fjlszés, rjszkdés és az sményk közv vagy közvln rányíása (pl. Rd Alr, Black & Wh, Sm Cy, SarCraf, Ag of Emprs 1-2, lásd 2. függlék). Szmuláorok: léző (auó, rpülő) vagy képzlbl járművk (űrhajó) modllznk. A fjlszők gyr nagyobb sznű valósághűségr örksznk (pl. Mcrosof Flgh Smulaor, Comanch, Nd for Spd, lásd 2. függlék ). Sporjáékok: gyén- és csapasporoka vsznk a számíógépr, mlykbn az gyln kválaszo csapaago, vagy akár az gész csapao a jáékos rányíhaja. (pl. FIFA 2002 fuball, Sydny 2000, Sal Lak 2002 olmpa sporok). Szn mndn ma jáékban mgalálhaó a öbbszmélys (mulplayr) jáék lhőség: gyln számíógépn, vagy öbb, hálózaba köö gépn gyszrr öbbn vsznk rész a flada mgoldásában, vagy az gymás lln küzdlmbn. Mnd koopraív, mnd kompív jáékmódok léznk. (Pl. mndnk mndnk lln: Quak III Arna, lásd 2. függlék, Unral Tournamn, csapajáék: Counr Srk). Egys apaszalaok szrn a kraív képzl llv képzlőrő hanyalása, háérb szorulása fgylhő mg a számíógéps jáékok nagy arányú lrjdés óa. Érdks jlnség azonban a faal ársaságok kdvl dőöléskén mgjlnő szrpjáékok rjdés. Ez mndnképpn árnyalja az mlí apaszalaoka, bár a szrpjáékban nm annyra a kraív képzl valósul mg, hanm nkább a vruáls vlágo mgjlníő fanáza kap szrp. A jáékgyárásban jlnlg nhéz bármfél rnd kmuan, Mérő (2001) szrn a oplsákon jlnősn különböző rmékk szrplnk. A jáékosok movácó A szakrodalom öbbször s fszg már az a kérdés, hogy m s vonzza ulajdonképpn a jáékosoka a számíógéps jáékokhoz? Ennk a kérdésnk a gyakorla jlnőség ddg a jáékok mgrvzésébn ralzálódo, mosanában kzdék a pdagóga és a pszchológa szmszögéből s vzsgáln a movácó kérdésé. Pabody és a jáékrvző Crawford (1997) a kövkző szükséglk jlnőségé mlék k a számíógéps jáékok jáékosa sén: fanáza és az xplorácó szükségl: a mozval, a könyvkkl sb. szmbn, ahol a fanáza közvíésévl a szmély kognív képsség "passzív" módon akválódnak, a jáék (és z a számíógéps jáékok sén s érvénys) álalában az rányíás, a konroll lhőségénk flajánlásával gy akív fl élz fl és von b. Az xplorácó, az ngrkrsés, a ralás szaba haárok úllépés szmbolkus formában valósul mg a jáékok során; szrpjászás szükségl: a szmély olyan szrpk s flvh, mlyk vagy nm fllnk mg a ráls szocáls környz szaba normáknak, vagy bár mgfllnk zknk, d nncs mg a lhőség és a rp a szrphz arozó véknységformák gyakorlására; kompív légkör krsés: a mulplayr jáékok során a parnr szmélységénk, udássznjénk, kompncának a mgsmrés és zzl párhuzamosan a szmélys rőforrások, kompncák flmérés válk lhővé; szocáls szükségl: ugyancsak a mulplayr jáékoka jászók körébn fgylhő mg annak az gény, hogy gy másk jáékossal kooprálva, vagy vrsngv jásszanak végg gy jáéko; gyakorlás szükségl: mnáls és fzka síkon fuó készségk gyakorlásának a szükségl a szmélys gényknk mgfllő komplxás sznjén. A moívumok érzlm flhangokkal rndlkző smrkészlk, mlyk bzonyos élménymnőségk rán prfrnca vagy késznlé köré szrvződnk. Az arousal lmél érlmébn az gys moívumok alakulásá az opmáls arousal-szn lérésér való örkvés jllmz. Tanulmányunk során a McCllland álal anulmányozo moívumokra fókuszálunk, mlyk öbbnyr érnk a Crawford álal árgyal 2
szükséglk. Kérdésünk: mly szükségl, llv a szükséglk mlyn kombnácója mlyk korcsopornál, llv mlyn jáékípusnál jászk kmlkdő movácós szrp a kövkzők közül: ljsíményszükségl, haalomszükségl: domnanca gyakorlása, prszízsr, bfolyásra, pozícóra való örkvés, afflácós szükségl: mások ársaságának krsés, szocáls kapcsolaok kalakíásának és fnnarásának, másokkal való nrakcónak a szükségl, kíváncsság, khívás, xplorácó: ngrkrsés, a környz akív fldríés. Előzs anulmányok Hopson (2001) a bhavorsa jáékrvző szmszögéből az opráns kondconálás anuláslmélé használja fl arra, hogy a jáékosok mgrősíésénk arány- és dőbl rv olyan módon használja fl, hogy azok a jáékosoka a lhő lgjobban moválhassák a jáék véggjászására. Mgállapíása szrn a válozó arányú és a válozó djű mgrősíés sokkal haékonyabb a rögzí arányú és djű mgrősíés rvknél, d z csak azzal a flélll gaz, ha a jualom érék arányosan válozk a jáékrész nhézség fokával. Az avrzív kondconálás (az llnfél lőnyös hlyzb krülés) s haékony mováló ényzőnk bzonyul. A számíógéps jáékok agrsszvás kváló haásá érnv ámaszkodunk Myók és Séra (2001) haza vzsgálaára. Az rdményk az muaák, hogy a 12-14 évsk 75%-ának a számíógéps jáék a prfrál jáékkörnyz. A flmérés részvvő álal mgjlöl jáékok 44%-a az agrsszív jáékok kagórájába arozo. A számíógéps jáék agrsszvás növlő haása rövd ávon kísérllg kmuahaó vol, vszon a számíógéps jáékokkal soha nm jászók és a gyakran jászók közö nm alálak szgnfkáns különbség az agrsszív haás szmponjából. Mérő (2001) szrn a jáékosok ké csoporba oszhaók: a mgszállo jáékosok (hardcor mark) álalában 16-24 évs fúk, akk hn lgalább húsz órá jászanak és évn 12-15 jáéko vásárolnak; a másk, korban és nmlg hrogénbb csopor a "ömgpac" (mass mark), akknk 25-30%-a nő, és évn gy-ké jáéko vsznk. Az uóbbak azok, akk nm szándékoznak ö prcnél öbb dő öln a jáékok mganulásával (Kocss és Némh, 2002). Tanulmányunk során flélzük, hogy (1) a számíógéps jáékoka jászó szmélyk sén nm fgylhő mg az ngrkrsés khangsúlyozoabb gény, és (2) nm fog gazolódn gy flélzhőn magasabb agrsszvás szn az nrjúk, llv az agrsszív jáékok prfrncájának vzsgálaa során sm. Elképzlésünk szrn a jáékípus prfrncája összfüggésbn áll a jáékosok korcsoporjával. Emll a számíógéps jáékokkal lölö dő és a jáékípus mgválaszásá ugyancsak mghaározzák a jáékos korcsoporjá álalában jllmző moívumok. Az s lképzlhőnk arouk, hogy nmk szrn különbségkr ualó jlk s alálunk a jáékprfrncá és a jászás mghaározó moívumoka llőn. Abból a ényből kndulva, hogy a gyrmkkor jáéknak mghaározó szrp van a flnőkor szrpkkl való azonosulás céljából örénő funkcógyakorlásban, flélzük, hogy a számíógéps jáékban való nvolválódás és a blélés mérék s rősn összfügg a jáékosok korcsoporjával. Hpoézsk H1: A jáékípus prfrncája összfüggésbn áll a jáékos korcsoporjával; llv a számíógéps jáékokkal való jászás mghaározó movácók ípusa szgnfkánsan válozk korcsoporonkén. H2: A jáékípus prfrncája, llv a számíógéps jáékokkal való jászás mghaározó movácók ípusa nmnkén lérő. H3: Nncs összfüggés a kdvl jáékípus és a szmélyk foglalkozása, valamn a számíógéps jáékkal való jászás mghaározó movácó ípusa és a jáékos foglalkozása közö. H4: A számíógéps jáékkal lölö h óraszám gyns arányban áll a jáékosok jáékban való nvolválódásának mérékévl. H5: A számíógéps jáékkal lölö h óraszám összfüggésbn áll a jáékosok álal gy jáék ljászására opmálsnak aro dőarammal. A vzsgála mna összállíása MÓDSZEREK Vzsgála szmélyk A vzsgála részvvő gyrész a PC Dom onln jáékmagazn (www.pcdom.hu) láogaóköréből krülk k. Ebből a forrásból összsn 843 jáékos ado válasz a kérdéskr, akk közül 94,8% férf és 5,2% nő vol. Másrész a Sárkányfészk (nrns jáék) honlapjának (www.sf2.hu) láogaóól s kapunk válaszoka, összsn 564 jáékosól, akk 93,9%-a férf, 6,1%-a nő vol. A mnák összélé a korcsoporok szmponjából az 1. és 2. ábra szmlél. 3
PC Dom Sarkanyfszk Hanyzo adaok 30 fl 0,7 % 10 ala 10-14 Hanyzo adaok 30 fl 24-30 2,1 % 1,8 % 10 ala 24-30 11,2 % 11,2 % 21,4 % 27,6 % 14-18 18-24 3,7 % 3,7 % 32,3 % 10-14 18-24 28 % 14-18 17 % 1. ábra. A válaszadó mnák korcsopor szrn összél Ebbn a anulmányban az rdményk fldolgozása során csak a PC Dom magazn láogaóköréből kalakul mna adaa vük fgylmb, mvl a mna gynlsbb loszlású vol a hpoézsk szmponjából mghaározó élkor knébn. A Sárkányfészk láogaóól nyr adaok - némlg más szmponú - fldolgozása a közljövőbn fog mgörénn, kgészív ovább, a faalabb koroszály képvslőől származó adaokkal. Az nrjúk alanya nyolc 20-26 évs gymsa fú vol, akk álagosan 5-6 órá jászanak napona számíógéps jáékkal. A 4 smr rőszakos jáék prfrncájának a flmérésé szolgáló éréklőlapo és a Zuckrman-fél Sznzoros Élménykrsés Kérdőív (Snsaon Skng Scal, SSS) sznén ők ölöék k az nrjú mglőzőn. Eszközök A jáékosok movácónak vzsgálaa onln kérdőívs flmérés krébn örén. A PC Dom magazn szrvrén lhlyz, 36 kérdésből álló kérdőív 2001. júlus 20. és szpmbr 10. közö ölhék k a láogaók. A nyár szündő dőszakára ső flmérésből kapo rdményk valószínűlg némlg bfolyásola az, hogy a vzsgála szmélyk öbb dő ölhk számíógéps jáékkal, mn a anév során. A válasadóknak öfokozaú skálán kll mgjlölnük a kjlnéskkl való gyérésük méréké (1-nm ér gy, 5-ljs mérékbn gyér). A kérdőív kölés önkéns jllgű vol, az olvasóka smmfél mováló ényző nm buzdíoa a válaszadásra. A különböző korú és mndké nmű jáékosok válaszhajlandóságának llnőrzésér az adagyűjés módszréből adódóan nm vol lhőség. Az adaok fldolgozása az SPSS for Wndows 10.0 programcsomag sgíségévl örén. A szabadszövgs kérdés válaszanak csoporosíása a szövglmzés kövőn az álalunk mgállapío 8 kagóra szrn örén. Agrsszív, öbb országban blo jáékok (pl. Posal, Grand Thf Auo, Carmagddon soroza, Soldr of Forun) prfrncájának mgjlölésé öfokú skálán végzék az nrjúalanyok. Az ngrkrsés méréké az nrjúalanyok sén a Zuckrman-fél Sznzoros Élménykrsés Kérdőívvl mérük (Kulcsár 1983). A kérdőív kölésér az nrjú lő krül sor, annak érdkébn, hogy a kapo rdményk n függjnk az nrjú során dklarál énykől. Az nrjú a jáékos jászás szokásara (dő, problémák és zk mgoldás lhőség, jáék prfrncák, jáékmódok, sb.) fókuszál. EREDMÉNYEK Az rdményk fldolgozása során a különböző korú, nmű és foglalkozású jáékosok h jáékdjér, prfrál jáékkagórára, a movácós különbségkr és az nvolválódás, blélés mérékér, valamn zk összfüggésr fókuszálunk. Mvl a 10 év ala jáékosok a mnának mndössz 0,7%-á képzék, az rr vonakozó rdményk csak a ljsség kdvéér adjuk közr és azok érlmzésé óvaosan kzljük. Jáékra szán dő korcsoporonkén Szgnfkáns különbség alálunk a különböző koroszályú jáékosok közö a számíógéps jáékkal lölö h jáékdő knébn (Kruskal-Walls próba, p<0,001, a ovábbakban KW-nk rövdíjük). Az rdményk alapján kdrül - ahogyan az a 2. ábra s szmlél - hogy a 14-18 évsk ölnk hn 4
lgöbb dő számíógéps jáékkal, és a jáékkal ölö óraszám az élkor növkdésévl gynlsn csökkn. A kapcsola szorosságá jlző Sparman-fél korrlácós gyühaó r=-0,247**. (I és a ovábbakban * a 0,05, ** pdg a 0,01 sznn szgnfkáns összfüggés jln. A Sparman-fél korrlácós gyühaóra znúl gyszrűn csak az r jlölés használjuk.) Amkor a szmélyknk a más - nm számíógéps - jáékkal lölö dő kll mgbcsülnük, az rdményk sznén szgnfkáns különbség muaak koroszály függvényébn (KW, p<0,001). A 3. ábrán s lászk, hogy más - nm számíógéps - jáékkal a 10 év ala és a 10-14 évs koroszály öl hn a lgöbb dő. A más jáékra fordío dő szgnfkáns módon csökkn a korban való lőrhaladással (r=- 0,225**). Sparman -0.247** Kruskal-Walls p<0.001 3,4 3,2 H 3,0 2,8 j á é k d õ 2,6 2,4 2,2 2,0 10 ala 10-14 14-18 18-24 24-30 30 fl Élkor 2. ábra. A különböző korcsoporok h jáékdj számíógéps jáékok sén Magyaráza a függőlgs nglyn lévő skálaérékkhz: 1: 5 óránál kvsbb, 2: 5-10 óra, 3: 10-25 óra, 4: 25-40 óra, 5: öbb mn 40 óra H 2,4 2,2 2,0 1,8 Sparman -0.225** Kruskal-Walls p<0.001 j a k d o 1,6 1,4 1,2 1,0 10 ala 10-14 14-18 18-24 24-30 30 fl Elkor 3. ábra. A különböző korcsoporok h jáékdj gyéb jáék sén Magyaráza a függőlgs nglyn lévő skálaérékkhz: 1: 5 óránál kvsbb, 2: 5-10 óra, 3: 10-25 óra, 4: 25-40 óra, 5: öbb mn 40 óra A mulplayr jáék gyakorságá knv sznén szgnfkánsan különböznk gymásól a különböző korcsoporba arozó jáékosok válasza (KW, p<0,001). Az rdménykből (ld. 4. ábra) kdrül, hogy a 14-18 év közö jáékosok jászanak lggyakrabban mulplayr jáékokkal, és az élkorban való lőrhaladással csökkn a mulplayr jáék gyakorsága (r=0,123**). A jáék ljászásához szükségs opmáls jáékdő a faal koroszály agja (10 ala és 10-14 évsk) íélk a lgöbbr (r=-0,094*). Ebbn a vonakozásban s szgnfkánsan különböznk gymásól a különböző korcsoporba arozó jáékosok vélmény (KW, p<0,001). 5
Sparman 0.123* Kruskal-Walls p<0.001 3,0 2,8 H 2,6 2,4 j a k d o 2,2 2,0 1,8 10 ala 10-14 14-18 18-24 24-30 30 fl 6 Elkor 4. ábra. A különböző korcsoporok h jáékdj mulplayr számíógéps jáékok sén. Magyarázaok a függőlgs nglyn lévő skálaérékkhz: 1: napona, 2: hn néhány alkalommal, 3: havona néhány alkalommal, 4: rkábban, 5: soha sm A kapo rdményk az 1. ábláza összgz. Kruskal-Walls Sparman Számíógéps jáék χ 2 =56,746 p<0,001-0,247** Más jáék χ 2 =46,793 p<0,001-0,225** Mulplayr jáék χ 2 =31,768 p<0,001 0,123** Opmáls jáékdő χ 2 =16,280 p<0,001-0,094* 1. ábláza. H jáékdő különböző koroszályú jáékosok sén (* a 0,05, ** pdg a 0,01 sznn szgnfkáns összfüggés jln) Prfrál jáékkagóra korcsoporonkén A vzsgála szmélyknk gy öfokozaú skálán kll éréklnük a különböző jáékkagóráka, szmélys prfrncájuk függvényébn. (Ld. az 1. függlékbn bmuao kérdőív 7. kérdésé.) Az rdményk az muaják, hogy a spor és a szmuláor jáékok kvélévl valamnny jáékkagóra prfrncája szgnfkáns különbségk mua a ha élkor kagóra mnén. A 2. ábláza szmlél a kapo rdményk. Kruskal-Walls Sparman Akcó χ 2 =29,980 p<0,001 p>0,05 Auóvrsny χ 2 =35,362 p<0,001-0,199** Kaland χ 2 =19,255 p<0,01-0,134** RPG (Rol Playng Gam) χ 2 =12,550 p<0,05-0,109** Sraéga χ 2 =16,031 p<0,01-0,074* Spor χ 2 =8,263 p>0,05 p>0,05 Szmuláor χ 2 =6,187 p>0,05 p>0,05 2. ábláza. Prfrál jáékkagóra korcsoporonkén (* a 0,05, ** pdg a 0,01 sznn szgnfkáns összfüggés jln) Az akcójáékoka a 14-30 évsk kdvlk lgjobban (KW, p<0,001). A 14-18 évsk 51,6%-a, a 18-24 évsk 50,7%-a és a 24-30 évsk 51,5%-a érékl maxmáls ponszámmal z a jáékkagórá. Az auóvrsny jáékok a 10-14 évs koroszályban a lgnépszrűbbk (KW, p<0,001), vszon a prfrnca fokozaosan csökkn a korban való lőrhaladással (r=-0,199**). A 10-14 évsk 28%-a érékl maxmáls ponszámmal a jáékkagórá. A kalandjáékok a 14-18 évsk 47,6%-ának nyújanak maxmáls élvz a öbb számíógéps jáékkal szmbn (KW, p<0,005). Ennk a jáékkagórának a népszrűség a jáékos élkorban való lőrhaladásával sznén csökkn (r=-0,134**). Az RPG jáékok kdvlség ugyancsak csökkn az élkorral (KW, p<0,05), (r=-0,109**), a 10 év ala jáékosoknak még 80%-a jlöl mg prfrál jáékakén. Mglpő rdmény, hogy a sraéga jáékoka a 10 év ala jáékosok 100%-a ponoza a lgmagasabb ponal; sznén rősn különböznk a öbb korcsoporba arozó jáékosól prfrncájuka llőn (KW=16,031, p<0,005). A ndnca ugyanakkor a korban való lőrlépéssl csökkn (r=0,074*). Az 5. ábrán láhaó grafkon szmlél a kapo rdményk. Ebbn az
sbn, flélzésünk szrn, a "sraéga" kfjzés "magasröpűség" a magyaráza a sraéga gondolkodásra még kvésbé képs gyrmkk zn prfrncájára. (Emlékznénk ugyanakkor arra s, hogy z a korcsopor a mna ks százaléká jln.) Mgjgyzndő, hogy bár a különböző korcsoporok függvényébn nm vol szgnfkáns különbség a spor és a szmuláor jáékok prfrncájá knv, mégs alán mérvadó, hogy a spor jáékoka a 24-30 évsk 25%-a jlöl mg prfrál jáékakén, am a öbb korcsopor zn jáékkagóra-prfrncájával szmbn kmagasló, míg a szmuláor jáékok sznén az mlí korcsopor 61%-ának sznk. A szabadszövgs mgfogalmazások során flsorol jáékok lgöbbj az akcó és a sraéga kagórájába arozo, d ahogy a 6. ábra s muaja, az RPG és az auóvrsny jáékok s léggé gyakran szrplk a kdvnck közö. Kruskal-Walls p<0.05 5,5 5,0 4,5 akco 4,0 auovrsny 3,5 kaland 3,0 RPG A l a g 2,5 2,0 1,5 10 ala 10-14 14-18 18-24 24-30 30 fl spor sraga szmulaor Elkor 5. ábra. Prfrál jáékkagóra korcsoporonkén 300 E m l s 200 g y a k o r s a g 100 0 Akcó Sraéga Kaland RPG Spor Auóvrsny Szmuláor Egyéb Kdvnc jakpus 6. ábra. A szabad flsorolás során mgjlöl prfrál jáékok A jáékosok movácós jllmző Annak a fldríésér, hogy a jáékosoka m moválja a számíógéps jáékok jászására, különböző moívumokra vonakozó kérdésk fogalmazunk mg (ld. a függlékbn). A 3. ábláza szmlél, hogy a kérdéskr ado válaszok, vagys a jáékosoka mováló ényzők szgnfkánsan váloznak annak függvényébn, hogy a jáékos mly koroszályba arozk. Tljsíménymovácó A mnél jobb ljsímény lérés és a sajá képsségk flmérés céljából a ksbb korcsoporba arozó jáékosok, a 10 alaak és a 10-14 évsk, valamn kvésbé jllmzőn, d a 14-18 évsk s a számíógéps jáékoka válaszják (r=-0,257**). Mnél dősbb a jáékos, annál kvésbé jlnkzk az összhasonlíás és a vrsngés gény (r=-0,078*). A kudarc mováló rj a flnő koroszály sén érvénysül, a 30 év fölök és a 24-30 évsk jllmz, hogy makacsul ovább próbálkoznak kudarc sén (r=0,133**). Egy jáék krén blül a ponszám gyűjésénk a lhőség a ksbb koroszály, a 10 alaaka és a 10-14 évsk moválja a lgnkább, nnk vszon csökkn a mováló haása a korban való 7
lőrhaladással (r=-0,119**). A 30 év flk vallják lgfőképp, hogy a ljsímény a jáékos képsségnk a függvény, d hasonlóképpn vélkdnk a 18-30 évs jáékosok s. Haalommovácó A faalabb koroszály, a 10 év alaak és a 10-14 évsk azok, akk szrk, ha a jáék lhővé sz a jáéklmk fl, lhőség szrn ökéls uralma (r=-0,200**). A jáékon blül lmk flhalmozásának a movácója, am ulajdonképpn magas ljsímény- és haalommovácóra ual, fokozaosan vszí haásából a korban való lőrhaladással, lgjllmzőbb a 10 év ala jáékosokra, d rőljsn mgnylvánul a 10-18 évsk sén s (r=-0,129**). Szgnfkánsan a faalabb koroszályokra, a 10-18 évskr jllmző az, hogy csak a sajá győzlmüknk örülnk (r=-0,257**). Az rányíás gényénk mováló rj sznén a korban való lőrhaladással csökkn. Társas movácó A 14-18 évsk élvzk a lgjobban, ha csapaagkén dolgozhanak gy probléma mgoldása során, d hasonlóképpn vélkdnk a 10 év ala és a 10-14 évs jáékosok s. (r=-0,184**). Lgnkább a 10-18 évsk szrnk koopráln (r=-0,269**). Szgnfkánsan jobban szrnk más szmélykkl jászan a 10 év ala, a 10-18 évs jáékosok, mn az dősbbk. Kíváncsság, xplorácó, ngrkrsés Az új mgszrzésénk és kpróbálásának movácója (új jáékok mgszrzés) a 10-14 évs jáékosokra jllmző a lgnkább. A 10-18 évs jáékosoka (az uóbbaka már ksbb mérékbn) moválja az új jáékok kpróbálása (r=-0,216**). Az új válozaok kpróbálásában a faalabb gnrácó érdkl, ponosabban a 10 év ala, és a 10-18 évs jáékosok (r=-0,094**). A jáék álal flajánlo új szközök lhőség sznén a 10-18 évsk próbálják k nagyobb valószínűséggl (r=-0,095**). Tljsíménymovácó Kruskal-Walls Sparman K a jobb χ 2 =12,661 p<0,01-0078* A kudarc lör a jáékkkdv χ 2 =20,573 p<0,001 p>0,05 Ponszám gyűjés χ 2 =16,039 p<0,01-0,119** Képsségől függ a ljsímény χ 2 =11,018 p<0,05 p>0,05 Sajá győzlmnk örül χ 2 =73,804 p<0,001-0,257** Szívósabb kudarc sén χ 2 =12,117 p<0,05 0,133** Haalommovácó Engdlmskdjnk! χ 2 =38,827 p<0,001-0,200** Flhalmoz χ 2 =23,406 p<0,001-0,129** Irányí χ 2 =18,996 p<0,01-0,109** Afflácó szükségl Csapaagkén χ 2 =21,391 p<0,001-0,184** Szr koopráln χ 2 =72,304 p<0,001-0,269** Másokkal jobban szr χ 2 =18,902 p<0,01-0,098** Khívás Új jáékok kpróbálása χ 2 =43,651 p<0,001-0,216** Új válozaok bszrzés χ 2 =32,404 p<0,001-0,094** Új lmk élvz χ 2 =41,175 p<0,001 p>0,05 Új szközök kpróbálása χ 2 =14,996 p<0,01-0,095** 2. ábláza. Movácós jllmzők korcsoporonkén (* a 0,05, ** pdg a 0,01 sznn szgnfkáns összfüggés jln) Nmk közö movácós- és prfrnca-különbségk Az rdménykbn mgjlnő különbségk nm bfolyásola a korcsoporhoz való hovaarozás. Az rdménykből kdrül, hogy a nők szgnfkánsan kvsbb jászanak hn számíógéps jáékkal, mn a férfak (Mann-Whny próba, p<0,005), míg más - nm számíógéps - jáékkal ölö dő llőlg nncs különbség a ké nm közö. A jáékkagórák rán prfrncá llőn a kövkző rdményr juounk: az akcó-, kaland-, szmuláor- és sporjáékoka szgnfkánsan a férfak kdvlk jobban, míg az RPG jáékoka a nők. Az rdményk a 4. áblázaban láhaók: 8
Mann-Whny H óraszám Z=-3,026 p<0,01 Akcó Z=-3,568 p<0,001 Kaland Z=-4,671 p<0,001 RPG Z=-2,698 p<0,01 Spor Z=-2,553 p<0,01 Szmuláor Z=-3,313 p<0,001 Csapaagkén Z=-2,448 p<0,01 Szr koopráln Z=-3,520 p<0,001 Sajá győzlmnk örül Z=-2,554 p<0,01 Új jáékok kpróbálása Z=-2,299 p<0,05 Új lmk élvz Z=-2,894 p<0,01 4. ábláza. Nmk közö movácós különbségk A áblázaból jól kvhő, hogy a férfak szgnfkánsan jobban szrnk csapaagkén dolgozn és koopráln, mn a nők, hasonlóképpn a khívás, az új jáékok mgszrzés, a válozaosság gény s szgnfkánsan khangsúlyozoabb a férf jáékosoknál. Movácós különbségk és sajáos jáékprfrncák a foglalkozás függvényébn A vzsgála szmélyk a foglalkozás knébn s csoporosíouk abból a célból, hogy llnőrzhssük az slgsn mgjlnő ndncáka nnk a válozónak a függvényébn s. A kövkző rdményk kapuk: az auóvrsny jáékoka a dákok kdvlk a lgjobban, szgnfkánsan különböznk bbn a knbn a már dolgozó jáékosokól (KW, p<0,001). Lhségs, hogy z a prfrnca élkor sajáossággal magyarázhaó nkább, hszn faalabb korban még jobban vonzza a jáékosoka az gyszrű, nkább csak rakcókészség génylő jáék. Ellnbn a szmuláor jáékoka azok a már dolgozó jáékosok kdvlk lsősorban, akk munkája nm gényl közvln konakus más szméllyl (KW, p<0,001). Például főlg olyan foglalkozású szmélykr gaz z, mn műszrész, rsauráor, üvgszobrász, programozó mérnök, kardochnkus, gépkocsvző, aomfzkus, sb., akkr jllmző, hogy álalában műszrkkl, gépkkl dolgoznak. Koopráln és csapaagkén dolgozn szgnfkánsan a dákok szrnk lgjobban (KW mndké sbn, p<0,001). Az új jáékok és a jáékban mgjlnő új lmk rán érdklődés sznén szgnfkáns módon a dákokra jllmző a már dolgozó jáékosokhoz vszonyíva (KW mndké sbn, p<0,001). A jáékba való bvonódás, blélés a dákok sén a lgkhangsúlyozoabb (KW, p<0,01). Az rdményk az 5. ábláza foglalja össz. Kruskal-Walls Auóvrsny 25,827 p<0,001 Szmuláor 11,095 p<0,001 Mulplayr 24,795 p<0,001 Csapaag 25,039 p<0,001 Szr kooprán 41,180 p<0,001 Új jáékok kpróbálása 23,569 p<0,001 Új lmk élvz 28,053 p<0,001 Tudja, hogy csak jáék 14,625 p<0,01 5. ábláza. Prfrnca és movácós különbségk a foglalkozás knébn A számíógéps jáékba való blélés és nvolválódás A kapo rdményk az muaják, hogy mnél öbb jászk hn a jáékos számíógéps jáékkal, annál jobban blél magá a jáékba (r=-0,141**). Az ok-okoza összfüggés knv azonban valószínűlg nnk nkább a fordíoja gaz: mnél jobban lkö gy jáék, annál öbb dő öl azuán vl. Hasonlóképpn, összfüggés van a jáékkal ölö h óraszám és a valóságra való áállás flxblása közö. Mnél öbb jászk valak hn, annál nhzbbn áll á a valóságra (r=-0,080*). A jáékosok ralásérzék és a jáékba való blélés mélység rősn szgnfkáns válozás mua a korban való lőrhaladással. Mnél dősbb jáékosról van szó, annál khangsúlyozoabb ralásérzék állapíhaunk mg. A fgylmnk a jáékról a valós dolgokra való áválása az dősbb koroszálynak könnybb, mn a faalabb jáékosoknak (r=0,098**), és ugyancsak ők azok, akk soha nm évszk szm 9
lől, hogy "csak jáékról van szó" (r=0,158**). Az alább grafkonok szmlélk a hn lölö jáékdő és a kor összfüggésé a blélés és bvonódás mérékévl. Sparman -0.141* Kruskal-Walls p<0.001 3,6 H j a k d o 3,4 3,2 3,0 2,8 2,6 2,4 gyalalan nm nm udom ljsn gn ksmrkbn gn nagymrkbn gn csak jak 7. ábra. H jáékdő és az nvolválódás mérék közö összfüggés Magyaráza a függőlgs nglyn lévő skálaérékkhz: 1: 5 óránál kvsbb, 2: 5-10 óra, 3: 10-25 óra, 4: 25-40 óra, 5: öbb mn 40 óra A aralomlmzés során kapo rdményk bmuaása Arra a kérdésr, hogy mér szrnk öbbször véggjászan gy jáéko, a jáékosok szabad szövgs mgfogalmazásban válaszolhaak. 843 szmélyből 667 ado rr válasz, azaz a mna 79%-a. A válaszok aralomlmzésénk rdménykén a kövkző válaszkagóráka azonosíouk: 2. Mr jó, érdks a jáék, zgalmas, kkapcsolódás, szórakozás, phnés jln számára 223 mlíés 5. Új dolgok flfdzés, új dolgokkal, mglpéskkl alálkozk, részlk mgsmrés 117 mlíés 4. Többfél véggjászás/mgoldás, öbbfél bfjzés, véllnszrű sményk (válozaosság) 104 mlíés 8. Jobb rdmény, öbb pono érh l, gyr ökélsbbn/gyorsabban udja véggjászan, nagyobb run szrz, már udja, hogy kll véggjászan (ljsímény) 66 mlíés 0. Nm szr öbbször véggjászan a jáékoka 53 mlíés 6. Új sraégáka, új dolgoka lh kpróbáln, részlk kapaszalása (vékny kísérlzés) 38 mlíés 1. A jáékól függ, csak ha nagyon jó a jáék, akkor jássza újra végg 30 mlíés 7. Egyr magasabb nhézség sznn jássza végg, új khívások (khívás) 20 mlíés élvzm, annyra jó, mgunhaalan lh, hogy valam olya s flfdzk bnn, am lőzőlg khagyam, vagy nm vm észr. snkén öbb mgoldása van, zálal más a végkfjl s! még jobban akarom mgcsnáln, mn lőzőlg másodjára unom rj fnomságoka, sraégáka lh kpróbáln csak akkor, ha nagyon jó vol/nagyon sz gyr nagyobb nhézség fokon gyr jobban fjlődöm 3. Régn jászo vl, flfrssí az élményk 16 mlíés ha már rég nm jászoam vl, a jobb jáékok újra és újra lkönk 5. ábláza. A szabadszövgs mgfogalmazás alapján alkoo válaszkagórák és mlíés számuk 10
Ebbn a áblázaban láhaó, hogy mlyk kagórában adák a lgöbb válasz a jáékosok. A 8. ábra az szmlél, hogy a válaszadók hány százaléka ndokola az llő kagórába arozó válasszal az smél újrajászás. 300 33,4% 200 100 7,9 15,6% 9,9 0 0,0 4,5 1,0 2,0 2,4 3,0 4,0 5,0 5,7 6,0 3,0 7,0 8,0 Sd. Dv = 2,27 Man = 3,6 N = 667,00 Tobbszor vggjaszas 8. ábra. Az újrajászások ndoka A válaszkagórák gyakorság loszlásá knv az aláluk, hogy a jáékosok jlnős részé a kövkző jáék ada lhőségk moválják az smél véggjászásra: - érdks a jáék, jó a hangulaa, a örén; zgalmas, kkapcsolódás, szórakozás, phnés jln a jáékos számára, valamn ksbb, d jlnős mérékbn: - lhővé sz a flfdzés, új, smrln dolgokkal való alálkozás, mglpéssl szolgál sok sbn, - válozaos véggjászás, bfjzés mgoldásoka kínál. MEGBESZÉLÉS Az rdményk érlmzés kfjzn a PC Dom onln magazn láogaó körér vonakozk, és nm knhő álalánosíhaónak a számíógéps jáékokkal jászó szmélyk ljs populácójára. Mér ölnk lyn sok dő jáékkal? Bár az rdményk az ényszrűsík, hogy a PC Dom onln magazn láogaó közül hn számíógéps jáékkal a 10 év ala gyrkk jászanak a lgöbb, mégs mvl ők mndössz 0,7%-á szk k a vzsgála mnának érlmzésünkbn nkább a 14-18 évs koroszályra fókuszálunk. Faal jáékosank jllmzésér még sor krül a ovábbakban, a Sárkányfészk láogaó álal ado válaszok alapján. Flvődk a kérdés, hogy a kövkző, lgöbb jászó koroszály m vzérl a számíógéps jáék prfrálására. Válaszunk fléls jllgű. Ebbn a koroszályban a srdülőkor zavarok kövkzébn fllépő krízss dőszakok ma vonzó lh a Blos álal auoplaszkus mlőnk nvz sablabb, zár környz (Mönks alapján, 1998), amly - a számíógéps jáékok sajáos vlága folyán - nm szmbsí zavar klő hlyzkkl. A szmély lérhoz gy auonóm ársas alakzao, amlybn gy zavaralanabb áalakulás folyama zajlk l: a részvvők önmaguka a ársas környz válozalanul hagyásával alakíhaják. Ez a mlő akkor működk jól, ha bnn mgörénk a raláslv gyökrs fladása, és ugyanakkor az én adapív működésnk zömé - sajnos - érnlnül hagyja. A ralással való részlgs szakíás ugyanaz a mnha kr rm mg a szmély számára, mn a ms és a jáék vlága a ksgyrmkk számára. A számíógéps jáék a válozás, a szrposzások révén lhővé ndula lvzésn á van haással rr a korcsoporra (Ho és L 2001). 11
Flhőn a 14-18 évsk ngrgazdagabbak jáékoka génylnk, mn a faalabbak, mvl z a koroszály khgyz ngrkrső fjlődés korában van, és z a számíógéps jáékok valód kockázaól mnsn klégík (Col és Col, 1997). A számíógéps jáékok számukra hozzáférhőbbk, mn a faalabbak számára, már az skola környzből s kndulva, d gyakrabban láogaják a jáékrmk s, mn a öbb korcsopor. Hogyan alakulnak a jáék-prfrncák? Az akcójáék az dősbb koroszály jáéka: flélzhő, hogy a sraéga gondolkodásmód kfnomulságának köszönhőn nmcsak dsrukív lhőségk fdznk fl az akcójáékokban, hanm élvzk a mnél rafnálabb, kfnomulabb szabályrndszr használaából rdő lőnyszrzés. Az auóvrsny a 10-14 évs koroszálynál népszrű, ngrgazdagsága, dnamkája jól klégí a moblással és a szélsőségs hlyzk krsésévl jllmzhő srdülő koroszály mozgás- és sbsséggényé. A 14-18 évsk prfrál jáéka a kalandjáék, am szn gynérékű a khívással, a kuaással és flfdzéssl, a válozó körülményk közö mgmérés lhőségévl. Ennk a koroszálynak éppn z az gény. Az RPG jáékok kdvlség fokozaosan csökkn a korban való lőrhaladás során. A faalabb gnrácó kdvl lgnkább z a ípusú jáéko, mly a különböző szrpk ljászásának a lhőségévl az "olyan, mnha" kr rm mg a funkcógyakorlásra. Nm vélln, hogy éppn rr a koroszályra jllmző a szrpjászás, am gyébkén más jáékokban s gyakran mgjlnk. Az RPG lhőség ad a különböző szrpk kpróbálásához; a valód szrpjáék számíógépr alkalmazo formája z. A sporjáékok rán prfrnca lgalábbs az dősbb koroszály sén flélzhőn zn jáékok kompnzaorkus jllgévl magyarázhaó. Hogyan érlmzhők a movácós különbségk? Flélzhő, hogy a faal koroszály sén azér nylvánul mg lyn rőljsn a ljsímény és haalommovácó, mr bbn a korban a ponszám (pl. az skola érdmjgy), a árgy brok a ljsímény lgvdnsbb ükrözőj. Ők még kvésbé éréklk a jáék álal flajánlo lassúbb, hosszabb dő ala lérhő, azonnal nm láhaó rdményk (Adams, 2002). Gondolkodásuka a konkré rprznácó jllmz, hhz pdg a közvlnül láhaó rdményk llnk. Azonnal vsszajlzésr van szükségük, önmagukban még nm éréklk a jáék különböző lfolyásának lhőségből fakadó érdks fordulaoka. Nm próbálkoznak, nm "spkulálnak", hanm mnél hamarabb ponoka gyűjnk, jáéklmk halmoznak. Sznén z a koroszály az, amly lgérzéknybbn ragál a kudarcokra, és ljsíményükről az gydül vsszajlzés módnak a győzlm, vagy a vszség knk. Mvl még nncsnk az lvonakozaás génylő sraéga gondolkodás sznjén, akkor érzk a győzlmr lgsélysbbnk maguka, ha ők rányíhaják az sményk, és nm kll más jáékos (számíógéps, vagy valós) gondolamné ávnnük (Brnah és Solymos 1997). A ársas movácó, a kooprálás, a csapaagkén való részvél gény a 10-18 évs koroszályra jllmző lgnkább. A ársaság szrp bbn a koroszályban öl b a lgfonosabb funkcó; nm csak ökéls mlőj a gyrkkor, szabályalkoó jáékoknak, d a szélsőségs, sokszor lrugaszkodonak űnő srdülőkor magaarásmódok bzonságos, lfogadó és mérvadó rfrncacsoporja (Colwll és Payn, 2000). A khívás, xplorácó moívuma a faalabb korcsoporokra jllmző: ksskolás korban a lgérdklődőbbk a gyrkk, a számíógéppl végzhő véknységk plusz a jáék álal nyújo fanaszkum gyüvév s kválja az érdklődés, a 10-14 évsk pdg a lgakívabb ngrkrsés pródusban vannak. Hogyan érlmzhők a nmbl különbségk? A PC Dom onln magazn férf láogaó a számíógéps jáékok közül a nagyobb khívás, a vrsngés, a mgmérés bvonó jáékoka válaszják, llnébn a nő jáékosokkal (Pasg és Lwn, 1999). Ha pdg gény vagy lhőség adódk a kooprácós jáékmódra, könnybbn válaszják z a lhőség, szmbn a magazn nő láogaóval. Vagy slg a nő jáékosok kvésbé smrk a kooprácós jáékmódoka? M a hlyz a bléléssl? Fjlődés sajáosság z, hszn a gyrkk mélybbn blélk maguka bármlyn jáékba, számukra komoly funkcógyakorlás jln, míg a flnőknk fjlbb a ralásérzékük, és ksbb a jlnőség s a jáéknak: mndössz a szórakozás, phnés gy szközé jln. A flnő jáékosok rndlkznk azon gondolkodás képsséggl, hogy gy folyamao lépéskr bonanak és áfordíanak. Mvl azonban rr az áfordíásra már képsk, az s flsmrk, hogy az összs lgondolhaó smény közül csak néhány valósíhaó mg az ado körülményk közö, és z nm csak 12
mghaározza a lhségs kmnlk, d szűkí s azok számá. Ez az gyk magyarázaa annak, hogy a flnők mér nm nvolválódnak annyra a jáékban, mn a faalabb gnrácó, főképp azokhoz vszonyíva, akk nncsnk még a formáls művl gondolkodás szakaszában. A lhségsnk z a faja észllés bzonyos mérékg mghaározza a ralásérzék lvszésénk korláa (Calvr és Tan, 1996). Trmészsn érlmzésünkből ljsn hányzk az ndvduáls különbségk szmélységpszchológa prspkívája. Az nrjú során nyr nformácók bmuaása Blélés és valóságól való lfordulás Az nrjúalanyok álal mondoakból kragaduk azoka a spcfkus jáékvonásoka, mlyk kválják, lősgík a bvonódás. Az alábbakban a szmélyk lggyakorbb kjlnés dézzük, kommnár nélkül: - A jáékkörnyzn kívül s gondolkodk a nhzbb fladaok mgoldásán - 5 mlíés. - Olyan küldéskbn vh rész, mlykr a valóság nm ad lhőség; lhőség adódk arra, hogy a jáékos sajá csapao rányíhasson, sraégá dolgozzon k, és mgvívjon gy örénlm jlnőségű harco, vagy hős hajson végr - 5 mlíés. - Igény van az gyr valósághűbb jáékokra - 4 mlíés. - A nm számíógéps jáékba (pl. Rzkó) azér nm él bl magá annyra, mr az szgénybb vzuáls élmény bzosí, mn a számíógéps jáék, ahol nm kll különösbbn a képzlér hagyakozna. (pl. Shogun: Toal War) - 4 mlíés. - Lhőség adódk gy-gy jáék sén bzonyos készségk, képsségk fjlszés s (pl. Arfx Dogfghr) - 4 mlíés. - A mnés funkcó gyk háránya: mgzavarja a jáékos nvolválódásá - 3 mlíés. - Egy jáék jó hangulaa moválja az újrajászására a jáékos, zálal a jáék az újabb jáékokkal szmbn még prfrncáls lőny s élvzh - 3 mlíés. - A hosszú szálon fuó sménysor kdvl a jáékos, így jobban bvonódk a jáékba - 3 mlíés. - Akkor udja jobban bléln magá a mulplayr jáékba, ha a baráaval jászk, hszn smr az llnflk képsség - 3 mlíés. - A jáékos a bfjzés uán hányérz érz, képsség még jobban k szrné aknázn, mn amnnyr lhőség vol rr a jáék során - 3 mlíés. - A jáékosok szívsn válaszanak olyan jáéko, mly valós örén, örénlm háérrl rndlkzk: vol olyan jáékos, ak a jáékon krszül smr mg gy ország örénlmé és kulúrájá (pl. Shogun: Toal War japán kulúra) - 3 mlíés. Agrsszó a számíógéps jáékosoknál A sznzoros ngrkrsés mérő kérdőív nm muao kmlkdő érékk az nrjúalanyok sén (a nyolcból mndössz ké szmélynk vol 29 és 30 az SSS-érék). Álalában alacsonyan ponozák az rőszakos jáékoka (csak ké szmély ado 4-s és 5-ös ponszámoka a jáékoknak). A magas SSS ponszám és a jáékok éréklés közö nm muakozo összfüggés. ÖSSZEGZÉS Vzsgálaakból kdrül, hogy a számíógéps jáék sajáos rprznácós közgkén énylg jó maforája lh a jáékos fanázavlágának. Az nrjúalanyok álal s mgfogalmazo nrakvás, a folyamaos, sokszor még a jáékkörnyzn kívülr s krjdő problémamgoldás, a konflkus mgoldásának a lhőség bzonságos környzbn valósul mg, kockáza nélkül. A közvln, érhő és könnyn érlmzhő vsszajlzés lhőségén kívül - am a faalabb jáékosok génykén jlnkzk - a végrhajás mód varálásának, a vsszaérésnk, a válozaásnak, az dődmnzó áéréklésénk a lhőség s fnnáll. (A kndulóponhoz való vsszaérés lhőség ad a örén más válozaának a véggjászására.) A khívás, a jobbnak lnn, flfdzn, harcoln, kpróbáln érzés kompnzálódha a rm vruáls vlágban, és a apaszala szrn zn a lhőségn úl különlgs vonzrő jln az újszrű jáékmód s (Krmr,1999). Egy olyan új jáékközg z, amly önmagában s khívás. És mndz gy hlyn, gy auoplaszkus közgbn. Ez az lőny háránnyá s válha: korunk moorzál ársadalmában a faalok mozgás gényénk klégíésér a chnka cvlzácó gyakran csak vruáls lhőség ad (pl. moz, számíógéps jáékok, sb.). Jllgzsségük abban rjlk, hogy mközbn - lászólag klégík a faalok mozgásgényé - z sajáosan ldgnül formában szk, a számíógép lő ülv a szmély úgy ju l az nnzív mozgás 13
llúzójához, hogy önmaga passzív fogyaszó marad. Mgnyugaóan hangzk azonban, hogy a különböző flmérésk szrn a számíógéps jáékok jáékosanak mndmll mégs szűkül b a ársas r, azok vonzódnak hhz a passzív környzhz, akk a számíógéps jáékok mgjlnéség sm vk rész akívan a "kn valóságban". Egy olyan khívás jlnő kérdés s mgfogalmazódo a szakrodalomban, hogy nm gy új szmélységípussal állunk- szmbn, amly gy módosul, másfaja movácós, rprznácós lváráskonfgurácó jllmz, és a hagyományos érlmzésk mg sm fllnk már a számíógéps jáékosok anulmányozásából származó ényknk? A anulmány lsődlgs mgközlíésbn a PC Dom onln magazn láogaó köré alkoó számíógéps jáékosok mnájának a profljá, jáékprfrncájá és jáékszokása érképz fl. Tovább smél flmérésk rvzünk, mlyk alapján mg szrnénk ragadn gy álalános, d jól körülírhaó ndncá az onln magazn láogaónak a prfrncá, szokása llőn. Ebből kndulva közlínénk rá olyan pszchológa szmponok alapján flv kérdésk mgválaszolására, mlykből lszűrhők a számíógéps jáékosok szokásahoz llszkdő dsgn-javaslaok. Nyo kérdésk a kuaás folyaásához: Mlyn gyéb sajáossággal rndlkznk a különböző koroszályok jáékosa? Hogyan, mlyn módszrk válasz a jáékrvzés a jáékosok mghódíására? Kk azok, akk fogékonyak a különböző rvzés fanaszkumokra? Hogyan lh gyénspcfkusabbá hő jáékoka gyáran? Kk válnak "függő" jáékosokká? Lézk-, és ha gn, hogyan jllmzhő z az újfaja, kalakulóban lvő szmélységípus? FELHASZNÁLT IRODALOM ADAMS, E. (2002): Balancng Gams and Posv Fdback. Gamasura. San Francsco: Gama Nwork Publshr BERKOWITZ, L. (1984): Som ffcs of houghs on an- and prosocal nflunc of mda vns: a cognv noassocaons analyss, Psychologcal Bulln, 95, 410-427 BERNATH LÁSZLÓ, SOLYMOSI KATALIN (1997): Fjlődéslélkan olvasókönyv. Tra Kadó. Budaps CALVERT, S.L., TAN, S.L. (1996). Impac of vrual raly on young aduls' physologcal arousal and aggrssv houghs: Inracon vrsus obsrvaon. In: P.M. Grnfld and R.R. Cockng (Eds). Inracng wh vdo. Norwood, N.J.: Ablx COLE M., COLE, S. (1997): Fjlődéslélkan. Osrs Kadó, Budaps COLWELL, J., PAYNE, J (2000): Ngav corrlas of compur gam play n adolscns. Brsh Journal of Psychology, 91, 295-310 CRAWFORD, C. & PEABODY, S. (1997): Th Ar of Compur Gam Dsgn. hp://www.gocs.com/slconvally/foohlls/3761/covrpag.hml HO, S. M. Y., LEE T. M. C. (2001): Compur Usag and `s rlaonshp wh adolscn lfsyl n Hong Kong. Journal of Adolscn Halh, 29, 4, 258-266 HOPSON J. (2001): Bhavoral Gam Dsgn. Gamasura. San Francsco: Gama Nwork Publshr. KOCSIS KLÁRA, NÉMETH M. ZSUZSA (2002): Engdd l magad! Gondolkodom, há jászom. hp://www.cgn.hu/cv/0105/cv170_177.hm KREIMEIER, B. (1999): Kllng Gams: A Look A Grman Vdogam Lgslaon. Gamasura. San Francsco: Gama Nwork Publshr. KULCSÁR ZSUZSA (1983): Sznzoros élménykrsés. Bológa korláok és mplkácók a pszchára sérüléknységről. Pszchológa, 3, 1, 69-85 MÉRŐ LÁSZLÓ (2001) hp://www.hk.hu/ndx.php?lap=171&rova=12&ckk=10516 (mgjln 2001. 07.16, olvaso 2002.02.14). MITYÓK VIKTOR, SÉRA LÁSZLÓ (2001): Vdo- és számíógéps jáékok, lvízónézés és agrsszvás. Alkalmazo Pszchológa, III évfolyam, 2. szám, 27-36 MÖNKS, F. J., KNOERS, A. M. (1998): Fjlődéslélkan. Pdagóga Pszchológa I. F Imag. Budaps PASIG, D., LEWIN, H. (1999): Gndr nrs dffrncs wh mulmda larnng nrfacs. Compurs n Human Bhavor, 15, 2, 173-183 RAYBOURN E. M. (1997): Compur Gam Dsgn: Nw Drcons for Inrculural Smulaon Gam Dsgnr. Dvlopmns n Busnss Smulaon and Exprnal Exrcss, vol. 24 14