ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM TÓTH GYÖRGY VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA ELIMINATION OF CONTAMINATED WITH HAZARDOUS MATERIALS HARM PLACES Nagyszámú sérültek, halottak helyszíni vizsgálata és ellátása sajátos ismereteket, gyakorlati képességeket kíván. A tömeges baleset, illetve a katasztrófák helyszínén jelentkezı ellátási nehézséget a rendelkezésre álló mentıerık száma, az életveszélyes, súlyos sérültek nagy aránya, az ideális feltételek hiánya, illetve a gyors ellátás és szállítás igénye jelenti. Veszélyes anyaggal szennyezett kárhelyen zajló egészségügyi tevékenységet nehezíti és korlátozza az ismeretlen veszély, a védıfelszerelések hiánya, a megközelítés akadálya, a társszervekkel történı szoros együttmőködés igénye. A kárhely egészségügyi felszámolásának célja a lehetı legtöbb emberi élet megmentésére irányuló törekvés a kompromisszumos medicina elveinek alkalmazásával, melynek végrehajtása, továbbá a mentés szervezése és a kárhely kiürítése az egészségügyi kárhelyparancsnok irányításával történik. Numerous injured, dead persons' field examination and his supply desire specific knowledge and practical abilities. On the site of the disaster and major accident standing for the provision concerning the supply difficulty coming forward the number of ambulance strengths, the life-threatening one, serious injured his big proportion, the deficiency of the ideal conditions, the claim of the fast supply and transport means it concerned. Contaminated with hazardous materials places health activities taking place in difficult and limits the risk of the unknown, lack of protective gear, the approach may preclude the need for close cooperation with other organizations. The place of injured health objective of eliminating as much human life in the rescue effort to the application of the principles of compromise medicine, whose implementation, as well as the organization of rescue and evacuation happens with the control of harm place commander. 29
30 Bevezetés VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA Nagyszámú sérültek, halottak helyszíni vizsgálata és ellátása sajátos ismereteket, gyakorlati képességeket kíván. A tömeges baleset, illetve a katasztrófák helyszínén jelentkezı ellátási nehézséget a rendelkezésre álló mentıerık száma, az életveszélyes, súlyos sérültek nagy aránya, az ideális feltételek hiánya, illetve a gyors ellátás és szállítás igénye jelenti. Amennyiben a kárhely egészségre ártalmas szennyezést tartalmaz, további ellátási nehézség jelentkezik azáltal, hogy az ismeretlen veszéllyel szemben a helyszínen tartózkodó mentıerık védıfelszereléssel nem rendelkeznek, s kizárólag a veszélyzóna határán kezdhetik meg az ellátást. A kárhely egészségügyi felszámolásának célja a lehetı legtöbb emberi élet megmentésére irányuló törekvés a kompromisszumos medicina elveinek alkalmazásával, melynek végrehajtása, továbbá a mentés szervezése és a kárhely kiürítése az egészségügyi kárhelyparancsnok feladata. Tömeges baleset és katasztrófa Tömeges baleset Az oxyológiai terminológia szerint tömeges balesetnek minısül az az esemény, amely során közel azonos helyen, idıben és okból öt, vagy több sérültet, beteget kell ellátni, függetlenül azok állapotának súlyosságától. Az elıbbi meghatározás adminisztratív okok miatt vált szükségessé, azonban a helyszíni ellátás során nemcsak a sérültek száma, hanem azok állapota, valamint a rendelkezésre álló mentıerık viszonya dönti el, hogy az ellátás átmeneti kompromisszumok árán valósítható-e meg, vagy sem. [1] A helyszíni tevékenység jellegzetessége a diszkrepancia, mely során a mentıerık létszáma kevesebb, mint a sérültek, betegek száma. Az említett aránytalanság átmeneti, általában a helyszínre korlátozódik, s az ellátás kezdeti szakaszát érinti, a helyszínrıl történı visszajelentést követıen az érkezı további mentıegységek kiegyenlítik az ellátók és ellátandók közötti különbséget.
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Tömeges baleset elıfordulása Magyarországon gyakori, elsısorban a közlekedési balesetek során jelentkeznek nagyobb számú sérültek, míg belgyógyászati jellegő megbetegedések közül a mérgezések okoznak egy helyen, azonos idıben legalább öt beteget érintı rosszullétet. Tömegszerencsétlenség Jogszabályok a tömegszerencsétlenség fogalmát is meghatározzák, a megállapításának feltétele, hogy - az elkövetın kívül - a helyszínen legalább egy súlyos testi sérülést szenvedett passzív alany és további kilenc sérült személy legyen. Halálos tömegszerencsétlenség esetén a nagyszámú sérültek mellett egy személy halála is bekövetkezik. [2][3] Katasztrófa A katasztrófa kifejezésének használata az egészségügyi ellátás szempontjából közelít a tömeges baleset fogalmához, melynek középpontjában a nagyszámú sérültek jelentkezése áll. Kialakulása tekintetében a drámai hirtelenséggel kezdıdı események mellett a lappangó, szinte észrevétlenül kialakuló, s emberi áldozatokat csak bizonyos idı elteltével követelı egészségkárosító hatások is megfigyelhetık. Az emberi áldozatok tekintetében általában nyilvánvaló a jelentkezésük, sok esetben a pontos számuk kezdetben nem ismert, vagy az esemény zajlása során folyamatosan növekszik, s csak bizonyos idı eltelte után válik nyilvánvalóvá, hogy a helyzetet katasztrófának kell tekinteni. Katasztrófának minısül a tömeges baleset akkor, ha az egészségügyi, mőszaki és környezeti károk felszámolásához a területi közigazgatási egység személyi és technikai felkészültsége elégtelen, s külsı segítségre van szükség. A katasztrófa a mindennapi értelemben vett tömeges balesetet több nagyságrenddel múlja felül. Méretei egy városrészre, esetleg egy megye részleges vagy teljes területére, országrészre terjedhetnek ki. [1] A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl 31
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA szóló 1999. évi LXXIV. törvény értelmében a katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetıleg a minısített helyzetek kihirdetését el nem érı mértékő olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredető, tőz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvetı ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelızése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek elıírt együttmőködési rendben történı védekezési lehetıségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttmőködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. [4] A katasztrófák közös jellemzıjeként azonban elmondható, hogy általában nagy kiterjedéső kárterületek keletkeznek, amelyek gyakran kombinatív jellegőek. A katasztrófák lokalizálása, következményeinek felszámolása csak korszerő mőszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony, különbözı szakmai felkészültségő erık azonnali és tömeges bevetésével lehetséges. [5] 32 A katasztrófák felosztása Számos felosztás és rendszerezés közül az OIPC 1974. évi genfi tudományos világkonferenciáján elhangzott elıterjesztés szerint a katasztrófák kialakulása tekintetében megkülönböztethetünk: mesterséges katasztrófát, ami az ember szándékos cselekedetébıl adódik (háború, terrorcselekmények); természeti katasztrófát, mely a szélsıséges környezeti hatások révén okoz nagyszámú megbetegedést, egészségkárosodást (orkán, forgószél, tornádó, hóvihar, jég, esı, dara, földrengés, áradás, széllökés, szélsıséges hımérséklet, aszály, lavina, vulkán, árhullám, erdı-, bozóttőz, villámcsapás); szociológiai katasztrófát, mely a mindennapi életünkhöz kapcsolódó változások révén jelentkeznek (különféle közlekedési, élelmiszer-, víz-, levegıszennyezıdés, ipari-vegyi,
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM szabadidı, beomlás, robbanás, tömegjárvány, nukleáris berendezés, gátszakadás, hídbeomlás, áruszolgáltatás kiesése). [5] 1. ábra: A katasztrófák csoportosítása Forrás: Dr. Nagy Károly, Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, egyetemi jegyzet ZMNE, Budapest (2002) p. 161. 33
34 VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA A katasztrófák egészségre gyakorolt hatásai A katasztrófa közvetlen hatása további események forrásává válhat, ennek megfelelıen újabb egészségkárosító hatások léphetnek fel, melyek összességében növelik az áldozatok számát. Az egészségkárosító hatások jelentkezésük sorrendjében az alábbiak szerint azonosíthatók: 1. Primer katasztrófa: az esemény kialakulását követıen jelentkezı sérülések, megbetegedések, közvetlen testi károsodások. 2. Szekunder katasztrófa: a primer hatást követıen jelentkezı további karosító hatások (járványok kialakulása, aszály, éhínség jelentkezése). 3. Tercier katasztrófa: a primer katasztrófa az érintett lakosságban, valamint az ellátásban résztvevıknél súlyos, elhúzódó lelki reakciókat válthatnak ki, ami hónapok, akár évek elteltével válhat érzékelhetıvé (alkoholizmus, nyugtatószerszedés, öngyilkosságok gyakoriságának növekedésével). [1] Teendık veszélyes anyaggal szennyezett kárhelyen A veszélyes anyagok jellemzıi Veszélyesnek minısül minden olyan anyag (tárgy, áru, félkész és késztermék), ami gyártás, rakodás, tárolás, szállítás, felhasználás során káros lehet, ártalmas lehet az emberekre, állatokra, természeti környezetre és az anyagi javakra. Veszélyes anyag lehet szilárd, folyékony, illetve gáz halmazállapotú, tulajdonságai (fizikai-, kémiai-, biológiai-) révén a szervezettel létrejövı közvetlen kapcsolatát követıen jelentkeznek az egészségkárosító hatásai: Mérgezés: belégzés útján; lenyelést követıen; bırfelületre, nyálkahártyára kerülve, s onnan felszívódást követıen; Fertızés (fertızéses megbetegedéseket okozhat): belégzést;
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM lenyelést; testfelületre kerülést követıen; Marás (élı szöveteket és az élettelen tárgyakat roncsolja): élı szövetekre jutva; egyéb anyagok, tárgyak felületén; Izgató hatás (gyulladást, vagy megbetegedést okozhat): testfelületen; nyálkahártya felszínén; Bódító hatás (eszmélet-, tudatállapotot befolyásolják): belégzés útján; Égés (hı, vagy maró hatás következtében okoz károsodást): kültakarón, nyálkahártyán (kiterjedéstıl, égési fokozattól függıen jelentkezik a súlyossága); Fagyásos sérülések, lehőlés. Jogszabály szerint veszélyhelyzetet jelent ipari létesítményben, továbbá szénhidrogén-kitermelés során, vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkezı baleset, melynek következtében a szabadba kerülı mérgezı anyag az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet tömeges méretekben és súlyosan veszélyezteti. [6] Veszélyes anyaggal szennyezett kárhely sajátosságai Kezdetben, illetve a felszámolás korai szakaszában ismeretlen a veszély jellege, emiatt annak egészségkárosító hatása nem ítélhetı meg. Az anyag hatása és specifikus ellátási stratégiája annak azonosításáig a helyszínen nem ismert, így az ellátás kizárólag a tünetek enyhítésére korlátozódhat. A szervezetben zajló változások, a kialakuló tünetek súlyosságának változása jelezheti a betegség kimenetelét az expozíciós idı, valamint a koncentráció nagyságának ismeretében. A veszélyes anyag védıfelszerelés hiányában mind az ellátóra, mind az áldozatra fokozott veszélyt jelent, nehezíti az ellátást a további veszélyek kialakulása, illetve az ellátót érintı egészségkárosító hatások. A mentıerık helyszíni tevékenységét tovább nehezíti a folyamatos veszély, a biztonsági elıírásoknak köszönhetıen korlátozott mértékben történhet a veszélyzónán kívüli ellátás. 35
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA A helyszíni veszélyek felismerése A helyszíni veszély felismerését segítik a gyors tájékozódás során a veszélyes anyag kiszabadulására utaló jelek, melyek a következık lehetnek: színes, párolgó felhı a környezetben; megsérült, szétszóródott göngyölegek; kifolyt, kiszóródott vegyi anyagok; elhalt, elsárgult növényzet; fokozódó vegyszerszag. A veszélyes anyagot szállító jármővön elhelyezett veszélyt jelzı tábla további információval szolgál: a veszély jellegére utal; az adott anyag azonosítására alkalmas szám, melynek segítségével ismertté válhat: az anyag vegyi- és biológiai tulajdonsága; az anyag kórtani hatása; az elsı orvosi beavatkozás. További információt jelenthet a menetokmány megtekintése, illetve a helyszínen tartózkodók kikérdezése. 36 Elsı helyszíni intézkedések az egészségügyi ellátás tekintetében A veszély észlelésekor megfelelı védıfelszerelés hiányában a kárhely megközelítése csak abban az esetben megengedett, amennyiben egészségkárosító hatásra utaló jelek alapos tájékozódást követıen sem állnak fenn, egyéb esetben kizárólag a veszélyzóna határán tartózkodhatnak az ellátásban résztvevı mentıegységek. A veszélyzóna határának kijelölése a tőzoltóság feladata, mely egyben jelzi a kárhely biztonságos megközelítésének határát. A tömeges kárhely sok esetben sebesült-győjtıhely felállítását indokolja, melynek kijelölését az egészségügyi kárhelyparancsnok végzi, aki a helyszíni tevékenység felelıse, feladata a kárhely egészségügyi felszámolásának szervezése, irányítása.
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Tömeges kárhely felszámolásának jellemzıi A katasztrófák elsı szakaszában (primer katasztrófa), valamint a tömeges balesetek helyszínén jelentkezı diszkrepancia miatt a sérültek, betegek ellátása nem kezdıdhet meg azonnal, a biztonságos helyszín megteremtése, a veszélyzóna határának kijelölése, a kárhely felderítése, a sérültek számának, állapotának értékelése alapvetı szempont. A sérültek ellátása során a kompromisszumos medicina elvei érvényesülnek, melyek kizárólag tömeges kárhely esetén, a kevés számú helyszíni mentıegység aránytalanságának megszőnéséig tartanak. Tömeges baleset helyszínén az ellátás kezdeti szakaszában, míg katasztrófa során a helyszíni ellátáson túl, a gyógyintézeti szakaszban is alkalmazásra kerülnek. A kompromisszumos medicina értelmében a kárhely egészségügyi felszámolásának célja a lehetı legtöbb emberi élet megmentése, melyhez - szigorú szabályok mentén - a helyszínen tevékenykedı mentıegységek, valamint a társszervek együttmőködése szükséges. Az ellátás megfelelı sorrendben történik, melyet a sérültek aktuális állapota határoz meg. A gondolkodásbeli és cselekvési különbség az egyedi és a tömeges baleset ellátása között azon a személeten alapul, hogy tömeges baleset helyszínén a sérültek döntı hányadának megmentésére irányul minden törekvésünk, szükség esetén háttérbe szorítva egy-egy balesetes egyedi érdekét is. Az ellátó a helyzet adta lehetıségek keretein belül kénytelen bizonyos engedményeket tenni az egyedi balesetes helyszíni ellátásának követelményeihez képest. A kompromisszumos medicina gerincét az alábbiak képezik: Triage osztályozás Treatment ellátás Transport szállítás Triage osztályozás Az osztályozás (francia szóból ered, jelentése: kiselejtezett áru) során az ellátás elsıbbségi sorrendjének meghatározása történik a diagnózis és a valószínő prognózis alapján a mielıbbi ellátás érdekében, ennek 37
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA megfelelıen a sérülteket öt osztályozási (Triage -) kategóriába soroljuk az alábbiak szerint: azok az áldozatok, akik megmenthetık, de életük közvetlen veszélyben van, és azonnali, vagy a prioritások szerint néhány órán belüli ellátásra van szükségük; azok az áldozatok, akiknek élete nincs közvetlen veszélyben, de sürgıs, ha nem is azonnali ellátásra van szükségük; azok a sérültek, akik csak kisebb kezelést igényelnek, amely késıbb, vagy a mentésben segédkezık által is elvégezhetık; a pszichikai traumát szenvedett áldozatok, akiket meg kell nyugtatni, akiket egyéni kezelésben nem lehet részesíteni, de súlyos zavartság esetén nyugtatóra lehet szükségük; azok az áldozatok, akiknek állapota olyan súlyos, hogy meghaladja az elérhetı terápiás eszközök lehetıségeit, akik különösen olyan súlyos sérülést szenvedtek, hogy az adott helyen és idıben nem lehet ıket megmenteni, vagy olyan összetett sebészeti esetek, amelyek különösen bonyolult mőtéti eljárást igényelnek, amely túlságosan hosszú ideig tart. Az ilyen áldozatot sürgıs ellátásban nem részesíthetı -nek kell tekinteni; azok az áldozatok, melyek észleléskor nem mutatnak életjelenségeket. A sérült magára hagyása, katasztrófa diktálta prioritások miatt nem tekinthetı halálos veszélyben lévı személynek történı segítségnyújtás elmulasztásának, hiszen a lehetı legtöbb emberi élet megmentése mellett halálos áldozatai is lesznek az események. Etikai szempontból a triage problémája a sürgıs ellátásban nem részesíthetı áldozatok osztályozása során jelentkezik, hiszen a rendkívüli körülmények között az azonnal - korlátozott számban - elérhetı eszközök elosztása alkalmával nem etikus, ha a triage-t végzı szakember mindenáron ragaszkodik egy menthetetlen beteg életben tartásához, ha ezzel máshol hasznosítható eszközöket (személyi- és tárgyi-) veszteget el. Meg kell kísérelni olyan ellátási sorrendet felállítani, amely a legtöbb, gyógyulásra esélyes súlyos eset megmentését teszi lehetıvé és a halálozást minimálisra csökkenti. [7] [8] Az osztályozás mindaddig szükséges, amíg a helyszínen nem lehetséges minden sérült egyidejő ellátása, folyamatossága biztosítja a sérültek, betegek állapotváltozásának felismerését. 38
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM Osztály Színkód Jellemzık Ellátás Szállítás I. Akut életveszély azonnal sürgısen II. Súlyos sérültek sürgısen azonnal III. Könnyő sérültek késıbb késıbb IV. Az adott helyzetben ápolás nincs nincs túlélési esélyük V. Életjelenség nélkül nincs nincs 1. táblázat: Katasztrófák és tömeges balesetek során a sérültek osztályozási kategóriái és jellemzıi Treatment ellátás A sérültek osztályozását követıen kezdıdik a helyszíni ellátás, mely a kategóriák sorrendjében történik oly módon, hogy az életveszélyes (Triage I. kategória) állapotúak élveznek ellátási elsıbbséget, melyet követnek a súlyos (Triage II. kategória) állapotú sérültek, majd a bizonytalan kimenetelő, nagy valószínőség szerint menthetetlen (Triage IV. kategória), illetve a könnyő sérültek (Triage III. kategória) ellátása (2. számú táblázat). Az ellátás során az alábbi szempontok figyelembe vétele szükséges: az élet megmentése (life); a végtag megmentése (limb); a szerv megmentése (organ). Az emberi élet megmentésén túl az egészség teljes mértékő helyreállításához elengedhetetlenül szükséges a végtagmőködés fenntartása és biztosítása, ezért a helyszíni ellátáshoz tartozik az amputált végtag megmentése (az amputátum szállítására és ellátására szigorú szabályok vonatkoznak), illetve a szervek védelme, melyhez hozzátartozhat az életmőködések transzplantációs célból történı fenntartása is, mely azonban kizárólag a diszkrepancia megszőnését követıen érvényesülhet. 39
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA Kompromisszumos medicina értelmében a helyszíni ellátás nem lehet sem több, sem ugyanolyan színvonalú, mintha egyedi betegellátás történne, azonban kötelezıen el kell érni az alábbiakat: légút biztosítás; vérzéscsillapítás; lehőlés elleni védelem; volumenpótlás; gyógyszeres fájdalomcsillapítás; rögzítés (végtag-, test-,); sebek helyszíni ellátása. Újraélesztés csak abban az esetben kezdhetı, ha az ellátó erık és az ellátásra szorulók száma kiegyenlítıdött, és az életmőködések megszőnése közvetlenül észlelhetı, hiszen a bizonytalan kimenetelő újraélesztés hosszú idıre, nagy létszámú ellátó erıt von el a reális túlélési eséllyel rendelkezı sérültektıl. [1] Az osztályozás, az ellátás és a kiürítés során a sérültek dokumentációja kiemelkedı jelentıségő, melynek alkalmasnak kell lennie a késıbbi személyazonosításra, az osztályozás eredményének rögzítésére, a jellegzetes sérülések, betegségek feljegyzésére, az ellátás dokumentálására, a szállítás célintézetének megjelölésére. A dokumentáció az Országos Mentıszolgálatnál a Triage-kártya segítségével történik, mely a sebesült-győjtıhely közelében kezdıdik, s a betegellátás és szállítás során folyamatosan tart. 40 Transport szállítás A sérültek sebesült-győjtıhelyrıl történı szállítása az ellátáshoz hasonlóan, megfelelı sorrendben történik. A sorrend megállapításának alapja az osztályozás, mely nemcsak az ellátás, hanem a kiürítés során is jelentıséget kap. Az ellátási, illetve a kiürítési sorrend nem azonos, hiszen sérültellátási prioritást az életveszélyes állapotúak élveznek, míg a szállítási elsıbbség a nem-életveszélyes, súlyos állapotú, sürgıs, de nem azonnali ellátást igénylı sérülteké, akiknek lehetıség szerint végleges, definitív ellátási helyre történı szállításuk indokolt (trauma centrum, égési osztály, toxikológiai központ).
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM A sérültek szállítása a kárhely adottságaitól, a sérültek állapotától, s a rendelkezésre álló szállítási kapacitástól függ. A szállítás történhet légi-, vagy földi úton, mentıjármővel, illetve egyéb, nagyobb szállítási kapacitást képviselı alternatív szállító eszközökkel (tömegközlekedési-, katonai jármővek). A kompromisszum medicina alkalmazásának felelıse A tömeges kárhely egészségügyi felszámolásának személyes felelıse az egészségügyi kárhelyparancsnok, akinek feladata a kárhely jellegébıl adódóan a sérültek számától, állapotuktól, a várható egészségügyi felszámolás idejétıl eltérı lehet. Az egészségügyi kárhelyparancsnok közvetlen kapcsolatot tart a helyszínen tevékenykedı mentıegységekkel, a mentésirányítással, a társszervekkel, akik közös feladata elsıdlegesen az életmentés. Az aránytalanság, mely egyaránt jellemzi a tömeges balesetet és katasztrófát, meghatározója a kárhely felszámolási idejének. Minél hosszabb ideig tart az aránytalanság, annál nagyobb jelentıséget kap a mentés szervezése, ezért az ellátás szervezettsége a sérültek sorsát meghatározó és a szakellátással egyenrangú tényezı! A kárhelyparancsnok alapvetı feladata a szervezés és az irányítás, mely a kompromisszum medicina elveinek megfelelıen zajlik. A kárhelyparancsnok fı feladatai: sebesült-győjtıhely kijelölése; sérültek begyőjtésének megszervezése; osztályozás és az ellátás megszervezése a sebesült-győjtıhelyen; folyamatos kommunikáció a kárhely és a mentésirányítás között; pánik megelızése, uralása; kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a helyszínen tevékenykedı egyéb szolgálatok vezetıivel; halottgyőjtıhely kijelölése, ırzésének megszervezése; dokumentációs munka megszervezése; kiürítés megszervezése; tájékoztatás. A kárhelyparancsnok feladata, hogy a tömeges sérültellátás elveibıl annyit és olyan módon alkalmazzon, amennyit az adott helyzet speciális körülményei, a kárhelyfelszámolás optimális végrehajtása, a legtöbb sérült megmentése érdekében alkalmazni kell. [1] 41
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA A helyszíni ellátás jellegzetességei veszélyes anyaggal szennyezett kárhelyen A veszélyes anyaggal történı közvetlen kontaktus kerülése elsıdleges fontosságú az ellátó számára, így mindenképpen javasolt a rendelkezésre álló egyéni védıfelszerelések használata. A betegellátást befolyásolja a vegyi anyaggal történt szennyezıdés jellegzetessége, kontamináció esetén a ruházat eltávolítása, a kültakaró lemosása, ismert szennyezıdés esetén annak közömbösítése történik. A szennyezett ruházatot, eszközöket, a beteg testváladékát veszélyes anyagként kell kezelni, ennek megfelelıen elkülönítve, a veszélyzónán belül tartva, illetve késıbb a gyógyintézetben kerül átadásra. Elsıdlegesen aspecifikus ellátást végzünk, tekintettel az ismeretlen veszélyre, a veszélyes anyaggal kapcsolatos biztonsági szabályokat mindaddig fenn kell tartani, amíg az anyag azonosítása meg nem történik, ezt követıen kerülhet sor specifikus ellátásra, illetve az ismert tulajdonságú anyaggal kapcsolatos veszélyeknek megfelelı tevékenységre. 42 Halálmegállapítás, halottakkal kapcsolatos teendık Tömeges kárhelyen a halál megállapítására, a halott részletes vizsgálatára korlátozottan kerülhet sor, melyet a kárhelyparancsnok által kijelölt egészségügyi szakember végez. A gyors halottvizsgálatot követıen újabb sérültek vizsgálata történik, a halottak begyőjtése a halottgyőjtıhelyen történik. Míg ellátási, szállítási elsıbbséget az életben lévı sérültek élveznek, a dokumentáció, a halottak esetleges azonosítása, a folyamatos felügyelet (karhatalom által) az ellátásra nem kerülı sérültek esetén is rendkívül nagy jelentıségő. Halálos kimenetel esetén a halál megállapítása az alábbiak szerint történik: már az elsı gyors vizsgálat alkalmával; a baleseti mechanizmus célszerő tisztázásával; eszközzel és eszköz nélküli módszerekkel; kellı körültekintéssel;
ABV- ÉS KATASZTRÓFAVÉDELEM kizárva (élettel összeegyeztethetetlen sérülés), vagy fenntartva a reverzibilitás lehetıségét. A halottgyőjtıhelyen történı tevékenység koordinálása is az egészségügyi kárhelyparancsnok feladata, ami helyszíne a halott részletes vizsgálatának, az azonosításához szükséges adatfelvételnek, valamint a dokumentációnak. A dokumentáció személyes dokumentumok alapján, a ruházat, küllem, nem, feltételezett életkor feltüntetésével, a különös ismertetıjegyek, valamint a sérülések, feltételezett halálok feljegyzésével történik, a sebesült-győjtıhelyen is alkalmazott Triage-kártya használatával. Összefoglalás Tömeges kárhelyen, jelentıs diszkrepancia esetén az egészségügyi személyzet helyszíni tevékenysége eltér a mindennap alkalmazandó szabályoktól. Az egészségügyi kárhelyparancsnok által szervezett, irányított tevékenység eredménye a kompromisszum medicina által megfogalmazott elveknek megfelelıen az osztályozás, az ellátás és a szállítás megszervezésével a lehetı legtöbb emberi élet megmentése, melynek jelentısége nemcsak a kárhelyen zajló sérültek ellátásában, hanem az ellátást követı szállítás, valamint az egész helyszíni tevékenység szervezésében is rejlik. Veszélyes anyaggal szennyezett kárhelyen zajló egészségügyi tevékenységet nehezíti és korlátozza az ismeretlen veszély, a védıfelszerelések hiánya, a megközelítés akadálya, a társszervekkel történı szoros együttmőködés igénye. Mindezen elvek és szabályok a túlélı áldozatok legnagyobb számát, illetve az ellátó egészségügyi személyzet védelmét szolgálják. 43
VESZÉLYES ANYAGGAL SZENNYEZETT TÖMEGES KÁRHELY EGÉSZSÉGÜGYI FELSZÁMOLÁSA Felhasznált irodalom 1. Gıbl Gábor: Oxiológia, Medicina, Budapest (2001) p. 636. 2. Személy elleni bőncselekmények (élet, testi épség elleni bőncselekmények) https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410006/420012/42 0013/A_szemely_elleni_buncselekmenyek_elet_testi_epseg_ elleni_b.html?ugy=foglalkveszely20100128.html letöltve: 2011. 01. 10. 3. 1978. évi IV. törvény a Büntetı Törvénykönyvrıl http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=978000 04.TV letöltve: 1011. 01. 10. 4. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=999000 74.TV&kif=katasztr%C3%B3fa#xcel letöltve: 2011. 01. 10. 5. Dr. Nagy Károly, Dr. Halász László: Katasztrófavédelem, egyetemi jegyzet ZMNE, Budapest (2002) p. 161 6. 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemrıl http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=9960003 7.TV letöltve: 2011. 01. 10. 7. Medical Ethics in the Event of Disasters - (Statement, 01/09/1994) Adopted by the 46th WMA General Assembly Stockholm, Sweden, September 1994 http://www.vitalitas.hu/index.php?did=5933&ctype=5 letöltve: 2010. 01. 10. 8. Dr. Major László: A katasztrófa-felszámolás egészségügyi alapjai, Semmelweis, Budapest (2010) p. 287. 44