ESPA CASH DOLLAR. Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap. 2010/2011. évi jelentés

ESPA CASH DOLLAR Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap 2010/2011. évi jelentés

2010/2011. pénzügyi év Tartalomjegyzék Általános információk az Alapkezelőről... 2 A Befektetési alap alakulása... 3 A Befektetési alap vagyonának összetétele... 4 Összehasonlító áttekintés (USA dollárban)... 5 Osztalékfizetés/kifizetés... 5 Hozamszámítás és a Befektetési alap vagyonának alakulása... 6 1. A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye)... 6 2. A Befektetési alap eredménye... 6 3. A Befektetési alap vagyonának alakulása... 7 4. A Befektetési alap eredményének eredete... 8 5. A Befektetési alap eredményének felhasználása... 8 2011. május 31-i vagyonkimutatás... 9 Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék... 12 A Befektetési alap kezelési szabályzata... 14 A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések... 14 A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések... 16 Melléklet a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekhez... 21 2

ESPA CASH DOLLAR Általános információk az Alapkezelőről A társaság ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m. b. H. Habsburgergasse 1a, A-1010 Wien Telefon: 05 0100-19881, Telefax: 05 0100-17102 Törzstőke 4,50 millió EUR Tagok Erste Asset Management GmbH (81,42%) DekaBank Deutsche Girozentrale (2,87%) Kärntner Sparkasse Aktiengesellschaft (2,87%) NÖ-Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (1,37%) Salzburger Sparkasse Bank Aktiengesellschaft (2,87%) Sieben Tiroler Sparkassen Beteiligungsgesellschaft m. b. H. (2,87%) Steiermärkische Bank und Sparkassen Aktiengesellschaft (5,73%) Felügyelőbizottság Ügyvezetők Cégjegyzők Állami felügyelők Mag. Wolfgang TRAINDL igazgató (elnök) Mag. Dr. Gerhard FABISCH igazgató (elnökhelyettes) Wilhelm SCHULTZE okleveles mérnök (elnökhelyettes) Dr. Christian AICHINGER igazgató Mag. Rupert ASCHER igazgató (2010. július 31-ig) Mag. Alois HOCHEGGER igazgató (2011. február 23-ig) Mag. Dr. Michael MALZER osztályigazgató (2011. február 23-ig) Birte QUITT okl. üzemgazdász (2011. február 24-től) Franz RATZ igazgató Gabriele SEMMELROCK-WERZER (2011. február 24-től) Mag. Reinhard WALTL igazgatóhelyettes (2010. szeptember 7-től) az üzemi tanács küldöttei: Mag. (FH) Regina HABERHAUER Mag. Dieter KERSCHBAUM Mag. Gerhard RAMBERGER Herbert STEINDORFER Mag. Heinz BEDNAR Mag. Harald GASSER Dr. Franz GSCHIEGL Mag. Achim ARNHOF (2011. február 24-től) Mag. Winfried BUCHBAUER Mag. Harald EGGER Oskar ENTMAYR Dr. Dietmar JAROSCH Günther MANDL Christian SCHÖN Mag. Paul A. SEVERIN Mag. Jürgen SINGER AD Erwin GRUBER HR Dr. Michael MANHARD Könyvvizsgáló Letétkezelő ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT MBH Erste Group Bank AG 2

2010/2011. pénzügyi év Tisztelt befektetésijegy-tulajdonos! Engedje meg, hogy bemutassuk Önnek a befektetési jegyekről szóló osztrák törvény 20. -a szerinti ESPA CASH DOLLAR közös tulajdonú alapnak a 2010. június 1-től 2011. május 31-ig tartó pénzügyi évre vonatkozó jelentését. A Befektetési alap alakulása Az elmúlt időszakban erősödtek a konjunktúra fellendülésére utaló jelek, bár jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. Számos feltörekvő országban (emerging market) a gazdaság túlhevülésének jelei mutatkoztak. 2010 augusztusában Kína Japánt megelőzve a világ második legnagyobb nemzetgazdaságává nőtte ki magát. Mivel azonban a feltörekvő piacok nagy kereskedelmi többleteket értek el, innen nem érkezett konjunkturális ösztönzés a fejlett ipari országok számára. Egyes tényezők a munkanélküliség, a visszafogott fogyasztás, a bankok óvatosabb hitelezési gyakorlata, valamint az államháztartások szanálásának kényszere különböző mértékben fékezően hatottak ezeknél. Az Egyesült Államokban folytatódott a lassú gazdasági növekedés, bár az amerikai vállalatok befektetési tevékenysége jelentős mértékben dinamizálódott. 2011-ben a hangulatindexek, a magánfogyasztási adatok és a munkaerő-piaci számok kismértékű javulást mutattak. A munkanélküliségi ráta ennek ellenére a potenciális szint fölött alakult. Az ingatlanpiac továbbra is problémás terület volt. Japán már hosszabb idő óta nem képes említésre méltó gazdasági növekedésre. Az országot különösen tragikusan érintette a földrengés és az atomerőmű katasztrófája. Bár a bizalom az ottani gazdaságban nagyrészt továbbra is fennáll, az ipari termelés rövid időre drasztikusan visszaesett. Európában főként a déli periféria országai és Írország volt kénytelen megküzdeni recessziós tendenciákkal. Ezzel szemben jelentős mértékű javulást mutatott a konjunktúra képe azokban az európai államokban, amelyek nem rendelkeznek túlzott költségvetési hiánnyal, különösen az exportközpontú Németországban. Itt a fellendülés időközben a befektetési javakat előállító iparágakra és az építőiparra is átterjedt, és a munkanélküliségi adatok is csökkentek. A pénzügyi ágazatnak nyújtott állami mentőintézkedések következtében a hitelkockázat a magánszférából a közszférába helyeződött át. Emiatt drámaiabbá váltak azon államok gondjai, amelyek már a konjunkturális fellendülés időszakában is túl magas hiányt produkáltak a kiadási oldalon. Az euróövezetben Görögország finanszírozási vészhelyzetével összefüggésben kezdett eszkalálódni a helyzet. A piaci szereplők az állampapírok vásárlásakor egyre inkább a minőségre helyezték a hangsúlyt. Május elején rekordmagasságokba emelkedtek az euróövezet déli tagországainak és Írország kamatfelárai. Németországgal összehasonlítva a három éves lejáratú görög államkötvényekért például 16 (!) százalékos felárat kértek. Másrészt a biztos menedéknek számító legjobb bonitású, AAA besorolású euróban jegyzett állami járadékpapírok valóságos árfolyamraliba kezdtek. Az Európai Monetáris Unió (EMU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számos mentőintézkedésről döntött eleinte mintegy 750 milliárd euró értékben. Ez azonban nem hatotta meg túlságosan a piaci szereplőket; a tulajdonképpeni rövidtávú, trendfordító intézkedést az Európai Központi Bank (EKB) hajtotta végre állami és magánkibocsátók eurókötvényeinek felvásárlásával. Az EKB az Egyesült Államok jegybankjaként működő Federal Reserve Bankkal szemben az állami és magánkibocsátók kötvényeinek felvásárlását rövid távú, nem kívánatos vészhelyzeti intézkedésnek tekintette. Az ilyen vásárlások így csupán töredékét tették ki annak a mennyiségnek, amelyet az amerikai jegybank vásárolt fel. A kockázati felárak magas szintje csak júliusban csökkent némileg. A piac ezzel az államháztartások szanálásának megkezdését díjazta. Ezután Írországnak kellett nagybankjait megóvnia az összeomlástól, ami miatt a 2010. évi költségvetési hiánya felszökött a bruttó hazai össztermék 32,4%-ra. A szigetország arra kényszerült, hogy az EMU-tól és az IMF-től kérjen segítséget, hogy az állam maga ne váljon fizetőképtelenné. A piaci szereplők ennek megfelelően újra lényegesen kockázatkerülőbbé váltak. Ennek során erős nyomás alá került Spanyolország és Portugália is. Végül Portugália is az EMU és az IMF segítségére szorult az ahhoz kapcsolódó minden feltétellel együtt. Az EU tagállamai megegyeztek, hogy egy állandó stabilitási mechanizmust hoznak létre az euró számára. Januárban kezdték el folyósítani az EU, ill. az EFSF (European Financial Stability Facility) első közösségi kölcsöneit a bajban levő államok hiteleinek finanszírozására. Ezek az intézkedések kedvező visszhangra leltek a piacokon. A résztvevő államok a felhasználható mentőeszközök (garanciavállalások és közvetlen befizetések) növeléséről döntöttek. 3

ESPA CASH DOLLAR Az euró járadékpiacok a nagy bizonytalanságok miatt meglehetősen volatilisek voltak. A tízéves német államkötvény kamata augusztusban érte el a mélypontot 2,1%-kal, május végén 3,02% volt. Az AAA minősítésű euróban jegyzett államkötvények EKB-kamatgörbéje a rövid végtől kb. 12 évig lényegesen laposabb lett, majd azután szinte semmilyen változást nem mutatott. Míg a pénzügyi ágazat teljesítménye már amennyiben az exponált országokhoz kötődött az adott államok kötvényeihez hasonlóan alakult, addig más vállalatok kötvényeinek kockázati felárai a válság előtti szint felé mozdultak el, és később meglehetősen stabilnak mutatkoztak. A hatalmas kibocsátási mennyiség ellenére a Federal Reserve Bank extenzív vásárlásaival sikerült megakadályozni az amerikai államkötvények árfolyamának visszaesését. Az amerikai hozamokat az európai gondok is visszavetették: a tízéves kötvények hozama novemberben 2,4%-ra is lecsökkent. Május végén 3,06%-on állt. A tízéves japán államkötvények kamata 0,8% és 1,4% között alakult. Az euró az EMU helyzetét tükrözte. Az USD-ral szemben 1,29-re esett vissza, majd végül 1,44-ra emelkedett. Különösen erősnek bizonyult a svájci frank, a svéd korona, valamint a japán jen. Ez utóbbi nagyon megterhelte a japán exportgazdaságot. Közvetlenül a földrengés okozta katasztrófa után a nagy központi bankok egy átfogó, nemzetközileg koordinált beavatkozással stabilizálták a japán valutát. Az agrár- és nyersanyagipari költségek mellett az energiaárak is emelkedtek, nem utolsósorban a közel-keleti politikai helyzet és az atomenergiával szembeni immár kritikusabb hozzáállás miatt. Ezzel az infláció témája is jobban előtérbe került. Az amerikai és a japán jegybank mégis változatlanul hagyta a rendkívül alacsony irányadó kamatlábakat: 0,00 és 0,25% között, ill. 0,10%. 2011 májusában az eurózónában a fogyasztói árak emelkedési rátája 2,7% volt, ami jelentősen meghaladja az EKB által 2%-ban megadott stabilitási célt. Ennek megfelelően az EKB 0,25%-kal 1,25%-ra emelte a refinanszírozási kamatlábat. A pénzpiaci kamatlábak jelentősen megemelkedtek. A jelentési időszak kezdetén a háromhavi EURIBOR 0,63%, míg az időszak végén 1,38% volt. Befektetési politika A Befektetési alap a háromhavi LIBOR-hoz igazodik, és 50%-ban lekötött betéteket, 30%-ban amerikai államkötvényeket és 20%-ban változó kamatozású banki kötvényeket vásárol. A Befektetési alapban az átlagos futamidő aktív szabályozása folyt a megadott keretek között. Az átlagos futamidő szabályozásához pénzügyi határidős ügyleteket is alkalmaztunk. A Befektetési alap vagyonának összetétele 2011. május 31. 2010. május 31. millió USD % millió USD % Az alábbi valutákban jegyzett kötvények USA dollár 12,7 35,87 20,6 52,42 Értékpapír-állomány 12,7 35,87 20,6 52,42 Bankbetétek 22,6 64,00 18,6 47,24 Kamatkövetelések 0,0 0,13 0,1 0,34 Egyéb elhatárolások 0,0 0,00 - - A Befektetési alap vagyona 35,3 100,00 39,4 100,00 4

2010/2011. pénzügyi év Összehasonlító áttekintés (USA dollárban) Pénzügyi év A Befektetési alap vagyona A vagyon alakulása %-ban 1) 2005/2006 68.556.377,65 + 3,50 2) 2006/2007 45.780.543,65 + 5,16 2) 2007/2008 54.156.738,14 + 2,70 2008/2009 24.302.669,42-1,40 2) 2009/2010 39.376.493,37 + 4,05 2) 2010/2011 35.344.169,86 + 0,47 Pénzügyi év Osztalékos befektetési jegyek Hozamtőkésítő befektetési jegyek Teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Osztalék Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Hozamtőkésítésre fordított jövedelem Az InvFG 13. -a szerinti kifizetés Egy befektetési jegy nettó eszközértéke Teljes hozamtőkésítésre fordított jövedelem 2005/2006 100,68 3,50 119,10 3,13 1,01 120,30 4,18 2006/2007 102,21 4,50 124,18 4,17 1,30 126,50 5,57 2007/2008 100,37 4,00 126,21 3,82 1,21 129,92 5,18 2008/2009 95,03 2,50 123,26 2,56 0,68 128,11 3,37 2009/2010 96,31 1,00 127,53 1,01 0,31 133,28 1,38 2010/2011 95,75 0,46 127,82 4,62 0,15 133,90 4,99 1) Feltételezve, hogy az osztalékokat és kifizetéseket a kifizetés napján számított értéken teljes összegben újra befektetik. 2) A kerekítések miatt a hozamtőkésítő befektetési jegyek, ill. a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek értékének alakulása kismértékben eltérhet az itt megadott értéktől. Osztalékfizetés/kifizetés A 2010/2011. pénzügyi évben az osztalékos befektetési jegyek után jegyenként 0,46 USD (2009/2010. pénzügyi évben 1,00 USD) osztalékot fizetünk, azaz 131.772 db osztalékos befektetési jegy után összesen 60.615,12 USD-t. Az osztalékszelvényt kifizető bank köteles az osztalékból a tőkehozadéki adót, befektetési jegyenként 0,11 USD-t visszatartani, amennyiben mentesítő okok nem merülnek fel. A kifizetéseket 2011. július 15-én, pénteken az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen Aktiengesellschaft (Bécs) banknál és annak fiókjainál, ill. a mindenkori letétkezelőknél írják jóvá, ill. teljesítik. A hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében a 2010/2011. pénzügyi évben befektetési jegyenként 4,62 USD-t újbóli befektetésre fordítunk, azaz 149.863 db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 692.043,30 USD-t. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a értelmében a hozamtőkésítő befektetési jegyek után az éves jövedelem utáni tőkehozadéki adó összegét (befektetési jegyenként 0,15 USD-t) ki kell fizetni, azaz 149.863 db hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 22.479,41 USD-t. A kifizetésre is 2011. július 15-én, pénteken kerül sor. A befektetési alapokról szóló osztrák törvény 13. -a utolsóelőtti mondatának értelmében a teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek esetében elmarad a tőkehozadéki adó kifizetése. A 2010/2011. pénzügyi évben befektetési jegyenként 4,99 USD-t újbóli befektetésre fordítunk, azaz 26.677 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy után összesen 133.241,31 USD-t. 5

ESPA CASH DOLLAR 6 Hozamszámítás és az alap vagyonának alakulása 1. A Befektetési alap értékének alakulása a pénzügyi évben (az alap teljesítménye) Az OeKB számítási módszere szerinti értékelés: az alap valutájában (USD) befektetési jegyenként kibocsátási felár nélkül Osztalékos befektetési jegyek Hozamtőkésítő befektetési jegyek Teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek Befektetési jegy értéke a pénzügyi év kezdetén 96,31 127,53 133,28 Osztalékfizetés 2010. július 15-én (kb. 0,0105 befektetési jegynek felel meg) 1) 1,00 Kifizetés 2010. július 15-én (kb. 0,0025 db befektetési jegynek felel meg) 1) 0,31 Befektetési jegy értéke a pénzügyi év végén 95,75 127,82 133,90 Összesített nettó eszközérték (fiktív) osztalékfizetés/kifizetés útján megszerzett befektetési jegyekkel együtt 96,76 128,13 133,90 Nettó hozam befektetési jegyenként 0,45 0,60 0,62 Egy befektetési jegy értékének alakulása a pénzügyi évben 0,47 % 0,47 % 0,47 % 2. Az alap eredménye a. Az alap realizált eredménye Az alap rendes eredménye Hozamok (árfolyamnyereség nélkül) Kamathozamok (hozamkiegyenlítés nélkül) 373.035,82 Osztalékhozamok 0,00 Egyéb hozamok 2) 3.965,05 Hozamok összesen (árfolyamnyereség nélkül) 377.000,87 Kamatráfordítások - 12.106,28 Ráfordítások Alapkezelési díj - 151.040,90 Könyvvizsgálói díjak - 4.892,81 Közzétételi költségek - 12.420,08 Értékpapír-letéti díjak - 4.015,02 Letétkezelői díjak - 11.583,48 Külső tanácsadó díjai 0,00 Ráfordítások összesen - 183.952,29 Kezelési költségek visszatérítése a részalapból 3) 0,00 Az alap rendes eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 180.942,30 Realizált árfolyamnyereség 4) 5) Realizált nyereség 6) 15.932,93 Realizált veszteség 7) - 181.327,28 Realizált árfolyamnyereség (hozamkiegyenlítés nélkül) - 165.394,35 Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 15.547,95

2010/2011. pénzügyi év Áthozatal: Az alap realizált eredménye (hozamkiegyenlítés nélkül) 15.547,95 b. Nem realizált árfolyamnyereség 4) 5) A nem realizált árfolyamnyereség változása 168.278,54 A pénzügyi év eredménye 183.826,49 c. Hozamkiegyenlítés A pénzügyi év hozamának hozamkiegyenlítése - 13.577,22 Osztalékos befektetési jegyek átvitt nyereségének hozamkiegyenlítése - 15.381,07 Az alap összes bevétele 154.868,20 3. Az alap vagyonának alakulása Az alap vagyona a pénzügyi év kezdetén 8) 39.376.493,37 Osztalékfizetés/kifizetés Osztalékfizetés (az osztalékos befektetési jegyek után) 2010. július 15-én - 137.317,00 Kifizetés (a hozamtőkésítő befektetési jegyek után) 2010. július 15-én - 67.626,19-204.943,19 Befektetési jegyek kibocsátása és visszaváltása - 3.982.248,52 Az alap összes bevétele (Az alap eredményének részletes ismertetését lásd a 2. pontban.) 154.868,20 Az alap vagyona a pénzügyi év végén 9) 35.344.169,86 7

ESPA CASH DOLLAR 4. Az alap eredményének eredete Az alap realizált eredménye 15.547,95 A pénzügyi év hozamának hozamkiegyenlítése - 13.577,22 Osztalékos befektetési jegyek átvitt nyereségének hozamkiegyenlítése - 15.381,07 Nyereségátvitel az előző évből 1.135.172,54 Ráfordítás- és veszteségfedezet a vagyonból 181.327,28 Az alap kifizetésre/hozamtőkésítésre felhasználható eredménye 1.303.089,48 5. Az alap eredményének felhasználása Osztalékfizetés 2011. július 15-én 131.772 db osztalékos befektetési jegy után egyenként 0,46 USD 60.615,12 Újrabefektetés 131.772 db osztalékos befektetési jegy után egyenként 0,00 USD 0,00 Kifizetés 2011. július 15-én 149.863 db hozamtőkésítő befektetési jegy után egyenként 0,15 USD 22.479,41 Újrabefektetés 149.863 db hozamtőkésítő befektetési jegy után egyenként 4,62 USD 692.043,30 Újrabefektetés 26.677 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy után egyenként 4,99 USD 133.241,31 Osztalékos befektetési jegyek nyereségátvitele 394.710,34 Teljes felhasználás 1.303.089,48 1) A 2010. július 13-án (az osztalékjog megszűnésének napján) számított érték: Egy osztalékos befektetési jegy után 95,36 USD, egy hozamtőkésítő befektetési jegy után 127,29 USD. 2) Az ebben a tételben kimutatott jövedelmek teljes mértékben értékpapír-kölcsönzési ügyletek kölcsönzési díjából származtak. 3) Harmadik fél által nyújtott visszatérítések (jutalék formájában) a megfelelő költségtérítés levonását követően kerülnek a Befektetési alaphoz. Az adminisztratív ráfordítások fedezésére költségtérítésként az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG-t illeti a számított jutalék 20%-a. 4) A realizált nyereségek és a realizált veszteségek nem az időszakra lebontva jelennek meg, így azok a nem realizált árfolyamnyereséghez hasonlóan nem feltétlenül tükrözik az alap értékének pénzügyi éven belüli alakulását. 5) A teljes árfolyamnyereség, hozamkiegyenlítés nélkül (a realizált, hozamkiegyenlítés nélküli árfolyamnyereség és a nem realizált árfolyamnyereség változásának összege): 2.884,20 USD. 6) Ebből derivatív ügyletekből származó nyereség: 0,00 USD. 7) Ebből derivatív ügyletekből származó veszteség: 0,00 USD. 8) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év kezdetén: 122.667 db osztalékos befektetési jegy, 190.184 db hozamtőkésítő befektetési jegy és 24.820 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 9) Forgalomban lévő befektetési jegyek száma a pénzügyi év végén: 131.772 db osztalékos befektetési jegy, 149.863 db hozamtőkésítő befektetési jegy és 26.677 db teljes hozamtőkésítő befektetési jegy. 8

2010/2011. pénzügyi év 2011. május 31-i vagyonkimutatás (az értékpapír-vagyonban 2010. június 1. és 2011. május 31. között bekövetkezett változásokkal együtt) Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ Állomány Árfolyam Árfolyamérték %-os szám Bejövő Kimenő USD-ban arány a darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) kötvényvagyonra vetítve Tőzsdén jegyzett értékpapírok USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: Németország DT.BANK 04/15 MTN DL XS0198456054 1,060500 0 0 500 98,260000 491.300,00 1,39 Összesen 491.300,00 1,39 Kibocsátó ország: Amerikai Egyesült Államok WELLS FARGO 2012 FLR MTN US92976WAK27 0,403880 0 0 500 100,107800 500.539,00 1,42 Összesen 500.539,00 1,42 USA dollárban jegyzett kötvények összesen 991.839,00 2,81 Tőzsdén jegyzett értékpapírok összesen 991.839,00 2,81 Szervezett piacok értékpapírjai USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: Hollandia NED.WATERSCH. 10/12 MTN XS0479894007 1,375000 0 0 1.000 100,720000 1.007.200,00 2,85 Összesen 1.007.200,00 2,85 Kibocsátó ország: Amerikai Egyesült Államok GENL EL.CAP. 2012 FLRMTN US36962GR893 0,443750 0 0 500 99,770000 498.850,00 1,41 HSBC FINANCE 05/12 FLR US40429CCW01 0,659500 0 0 500 99,450000 497.250,00 1,41 US TREASURY 2011 US912828LW88 k.* 1,000000 3.000 0 3.000 100,308593 3.009.257,79 8,51 US TREASURY 2011 US912828MM97 0,750000 3.000 2.500 500 100,324218 501.621,09 1,42 US TREASURY 2011 US912828LG39 k.* 1,000000 1.500 0 3.000 100,168000 3.005.040,00 8,50 US TREASURY 2011 US912828GA24 4,500000 0 0 100 102,234375 102.234,38 0,29 US TREASURY 2012 US912828NS58 0,625000 1.000 0 1.000 100,414000 1.004.140,00 2,84 US TREASURY 2012 US912828MU14 1,000000 1.000 0 1.000 100,675781 1.006.757,81 2,85 US TREASURY 2013 US912828JQ49 2,750000 0 0 1.000 105,205000 1.052.050,00 2,98 Összesen 10.677.201,07 30,21 USA dollárban jegyzett kötvények összesen 11.684.401,07 33,06 Szervezett piacok értékpapírjai összesen 11.684.401,07 33,06 9

ESPA CASH DOLLAR Az alap vagyonának összetétele Értékpapírok 12.676.240,07 35,87 Bankbetétek 22.620.959,91 64,00 Kamatkövetelések 46.801,29 0,13 Egyéb elhatárolások 168,59 0,00 A Befektetési alap vagyona 35.344.169,86 100,00 Forgalomban levő osztalékos befektetési jegyek darab 131.772 Forgalomban levő hozamtőkésítő befektetési jegyek darab 149.863 Forgalomban levő teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek darab 26.677 Osztalékos befektetési jegyek értéke USD 95,75 Hozamtőkésítő befektetési jegyek értéke USD 127,82 Teljes hozamtőkésítő befektetési jegyek értéke USD 133,90 * A vagyonkimutatásban k. rövidítéssel jelölt és alább felsorolt értékpapírok 2011. május 31-én az alább feltüntetett (rész-)összegek erejéig és a lent megadott díjakkal ki voltak kölcsönözve az Erste Bank der österreichischen Sparkassen AG értékpapír-kölcsönzési rendszerében: Értékpapír megnevezése Azonosító- kölcsönadott Díjszám (rész-)összeg tétel %-ban darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) US TREASURY 2011 US912828LG39 3.000 0,07 US TREASURY 2011 US912828LW88 3.000 0,07 Megjegyzés a befektetőknek: A nem likvid piacok vagyoni értékeinek értékelése eltérhet a tényleges értékesítési ártól. 10

2010/2011. pénzügyi év A jelentési időszakban végrehajtott értékpapír-vételi és -eladási ügyletek, amennyiben a vagyonkimutatásban nem szerepelnek. Értékpapír megnevezése Azonosító- Kamatláb Vétel/ Eladás/ szám Bejövő Kimenő darab/nominális érték (nom. = 1.000, kerek.) Tőzsdén jegyzett értékpapírok USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: Amerikai Egyesült Államok US TREASURY 2010 US912828JL51 2,000000 0 2.000 Szervezett piacok értékpapírjai USA dollárban jegyzett kötvények Kibocsátó ország: Franciaország AGENCE FSE DEV. 09/11 MTN XS0408190881 1,750000 0 1.500 CADES 09/11 MTN FR0010722017 1,875000 0 1.000 Kibocsátó ország: Svédország SVENSK.HDLSB. 06/16FLRMTN XS0246446859 0,000000 0 500 Kibocsátó ország: Svájc UBS AG JE 06/16 FLR MTN XS0250503637 0,925500 0 500 Kibocsátó ország: Amerikai Egyesült Államok MORGAN STANLEY 06/11 FLR US617446YT02 0,539060 0 500 US TREASURY 2010 US912828EG12 3,875000 0 2.000 US TREASURY 2010 US912828DX53 3,625000 0 2.000 US TREASURY 2011 US912828KU32 0,875000 0 2.000 US TREASURY 2011 US912828JY72 0,875000 0 2.000 Kibocsátó: Afrikai Fejlesztési Bank AFR. DEV. BK 08/11 US008281AU15 2,750000 0 1.000 Bécs, 2011. június ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. Mag. Bednar Mag. Gasser Dr. Gschiegl 11

ESPA CASH DOLLAR Minősítés nélküli könyvvizsgálói záradék* A könyvvitel bevonásával megvizsgáltuk az ERSTE-SPARINVEST Kapitalanlagegesellschaft m.b.h. által 2011. május 31-én kiadott, az általa kezelt ESPA CASH DOLLAR, egy az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap 2010. június 1. és 2011. május 31. közötti pénzügyi évéről készült éves jelentést. A törvényes képviselők felelőssége az éves jelentés, a különvagyon kezelése és a könyvvitel tekintetében A könyvvitel, a napi értékelés, a forrásadók kiszámítása, az éves jelentés elkészítése, valamint a Befektetési alap különvagyon kezelése a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásai, a Befektetési alap kezelési szabályzatának kiegészítő szabályai és az adózási előírások szerint az Alapkezelő és/vagy a letétkezelő törvényes képviselőinek felelőssége. Ez a felelősség a következőket tartalmazza: Egy belső ellenőrzési rendszer kialakítása, megvalósítása és fenntartása, amennyiben ez a különvagyon nyilvántartásba vétele és felértékelése, valamint az éves jelenés összeállítása szempontjából jelentőséggel bír annak érdekében, hogy ez lényeges hibákat ne tartalmazzon, akár szándékos, akár véletlen hibák okán; megfelelő értékelési módszerek kiválasztása és alkalmazása; olyan becslések készítése, amelyek adott az keretfeltételek figyelembevétele mellett megfelelőnek tűnnek. A könyvvizsgálók felelőssége és az éves jelentés törvényes ellenőrzésének módja és terjedelme A mi felelősségünk abban áll, hogy az éves jelentést ellenőrizzük, és ellenőrzésünk alapján a beszámolóról véleményt alkossunk. Vizsgálatunkat a befektetési alapokról szóló osztrák törvény 12. -ának 4. bekezdése szerint és a szabályszerű könyvvizsgálat Ausztriában hatályos törvényes előírásainak és alapelveinek betartásával végeztük. Ezek az alapelvek megkövetelik a szakmai normák betartását és azt, hogy a vizsgálat tervezése és megvalósítása úgy történjen, hogy kellő bizonyossággal véleményt alkothassunk arról, hogy az éves jelentés lényeges hibákat nem tartalmaz. A felülvizsgálat tartalmazza a vizsgálati intézkedések végrehajtását, amelyekkel igazolhatjuk az éves jelentésben szereplő összegek és egyéb adatok valódiságát. A vizsgálati intézkedések kiválasztása a könyvvizsgálók kötelességszerű mérlegelése alapján történik a lényeges hibák legyenek azok szándékos vagy véletlen hibák előfordulási kockázatára vonatkozó becslés figyelembe vétele mellett. A kockázatbecslések során a könyvvizsgáló figyelembe veszi a belső ellenőrzési rendszert, amennyiben az az éves jelentés összeállítása, valamint a különvagyon értékelése szempontjából jelentőséggel bír, annak érdekében, hogy a keretfeltételek figyelembe vétele mellett megfelelő vizsgálati intézkedéseket határozhasson meg, és nem azért, hogy az Alapkezelő vagy a letétkezelő belső ellenőrzéseinek hatékonyságáról alkosson véleményt. A vizsgálat továbbá magában foglalja az alkalmazott értékelési módszerek és a törvényes képviselők által elkészített lényeges becslések megfelelőségének ellenőrzését, valamint az éves jelentés teljes mondanivalójának megítélését. Meggyőződésünk szerint vizsgálatunk során kielégítő és megfelelő igazolást kaptunk, így vizsgálatunk segítségével kellően megalapozott véleményt alkothatunk. 12

2010/2011. pénzügyi év Vizsgálati vélemény Vizsgálatunk során kifogásolnivalót nem találtunk. Megítélésünk szerint a vizsgálat során nyert információk alapján az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap, az ESPA CASH DOLLAR, 2011. május 31-i éves jelentése megfelel a törvényi előírásoknak. Megállapítások a befektetési alapokról szóló osztrák törvény és a Befektetési alap kezelési szabályzatának betartásáról Az InvFG 12. -ának 4. bekezdése értelmében a vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, hogy be lett-e tartva a befektetési alapokról szóló szövetségi törvény (a befektetési alapokról szóló osztrák törvény) és a Befektetési alap kezelési szabályzata. Vizsgálatunkat a fent leírt alapelveknek megfelelően úgy végeztük, hogy elégséges biztonsággal megítélhessük, hogy lényegében betartották-e a befektetési alapokról szóló osztrák törvény előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. A vizsgálat során nyert információk alapján az éves jelentés készítése során betartották a befektetési alapokról szóló osztrák szövetségi törvény (InvFG) előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát. Megállapítások az elmúlt pénzügyi év tevékenységeiről készült jelentésről Kritikusan átnéztük az Alapkezelő ügyvezetőségének az éves jelentésben található ismertetését az elmúlt pénzügyi évben végzett tevékenységekről, de azok a fenti alapelvek értelmében nem voltak különleges vizsgálati cselekmények tárgyai. Vizsgálati véleményünk ezért ezekre az adatokra nem vonatkozik. Az összképet tekintve a pénzügyi évhez fűzött ismertetés összhangban áll az éves jelentésben szereplő számokkal. Bécs, 2011. július 1. ERNST & YOUNG WIRTSCHAFTSPRÜFUNGSGESELLSCHAFT Mag. Ernst Schönhuber (könyvvizsgáló) Dr. Robert Wauschek (könyvvizsgáló) * Ha az éves jelentést a könyvvizsgálói záradékkal együtt a jóváhagyott (teljes terjedelmű és német nyelvű) szövegváltozattól eltérő formában (pl. rövidített vagy fordított változatban) teszik közzé vagy adják tovább, akkor engedélyünk nélkül a könyvvizsgálói záradékot idézni vagy vizsgálatunkra utalni tilos. 13

ESPA CASH DOLLAR Az ESPA CASH DOLLAR alap kezelési szabályzata Az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap A Befektetési alapra vonatkozó általános rendelkezések a befektetési jegyek tulajdonosai és az ERSTE-SPARINVEST KAG (a továbbiakban: Alapkezelő ) közötti jogviszony szabályozására az Alapkezelő által kezelt Befektetési alap vonatkozásában, amelyek kizárólag az adott Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezésekkel együtt érvényesek: 1. Alapelvek Az Alapkezelőre az 1993. évi befektetési alapokról szóló osztrák törvény (a továbbiakban: InvFG ) előírásai vonatkoznak, a mindenkor érvényes szövegváltozatban. 2. Tulajdonrészek 1. A Befektetési alaphoz tartozó vagyoni értékekben megtestesülő közös tulajdon egyenlő értékű tulajdonrészekre van felosztva. A tulajdonrészek száma nem korlátozott. 2. A tulajdonrészeket értékpapír jellegű befektetési jegyek (részjegyek) testesítik meg. A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések értelmében különböző típusú befektetési jegyek bocsáthatók ki. A befektetési jegyek összevont címletű értékpapírok (az [osztrák] letéti törvény 24. -a, a mindenkor érvényes szövegváltozatban) formájában és/vagy materializált formában jelennek meg. 3. A befektetési jegyet vásárlók a befektetési jegyen feltüntetett tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. Az összevont címletű értékpapír formájában tulajdonrészt vásárlók az összevont címletű értékpapír által megtestesített tulajdonrész arányában részesednek a Befektetési alap összes vagyoni értékében. 4. Az Alapkezelő a tulajdonrészeket a felügyelőbizottság hozzájárulásával feloszthatja (splitting), valamint további befektetési jegyeket bocsáthat ki a befektetési jegyek tulajdonosai számára, ill. a régi befektetési jegyeket újakra cserélheti be, amennyiben az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközérték (6. ) alapján úgy véli, hogy a közös tulajdont megtestesítő részesedések felosztása a közös tulajdonosok érdekében áll. 1. A befektetési jegyek a tulajdonos nevére szólnak. 3. Befektetési jegyek és összevont címletű értékpapírok 2. Az összevont címletű értékpapírokon a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 3. A materializált jegyeken a letétkezelő egy ügyvezetőjének vagy annak egy erre feljogosított alkalmazottjának saját kezű aláírása, valamint az Alapkezelő két ügyvezetőjének saját kezű vagy sokszorosított aláírása található. 4. A Befektetési alap kezelése 1. Az Alapkezelő jogosult a Befektetési alap vagyoni értékei fölött rendelkezni és az ezekből a vagyoni értékekből eredő jogokat gyakorolni. Ezek során saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára jár el. Köteles óvni a befektetési jegyek tulajdonosainak érdekeit és a piac integritását, valamint az (osztrák) részvénytörvény 84. -ának 1. bekezdése szerint a tisztességes és lelkiismeretes ügyvezető gondosságával eljárni, valamint az InvFG előírásait és a Befektetési alap kezelési szabályzatát betartani. Az Alapkezelő a Befektetési alap kezeléséhez igénybe veheti harmadik fél segítségét, akinek átruházhatja a jogot az Alapkezelő vagy a saját nevében és a befektetési jegyek tulajdonosainak számlájára a vagyoni értékek fölött való rendelkezésre. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap számlájára nem nyújthat sem pénzkölcsönt, sem kezességi vagy garanciaszerződésből származó kötelezettségeket nem vállalhat. 3. A Befektetési alap vagyoni értékeit az alapra vonatkozó különös rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül tilos elzálogosítani vagy más módon megterhelni, illetve fedezeti célra átadni vagy átengedni. 4. Az Alapkezelő nem értékesíthet a Befektetési alap számlájára olyan, az InvFG 20. és 21 -a szerinti értékpapírokat, pénzpiaci eszközöket vagy más pénzügyi befektetéseket, amelyek az ügylet pillanatában nem tartoznak a Befektetési alap vagyonához. 5. Letétkezelő Az InvFG 23. -a értelmében megbízott letétkezelő (13. ) kezeli a Befektetési alap letétjeit és számláit, valamint gyakorolja az InvFG-ben és a Befektetési alap kezelési szabályzatában ráruházott minden egyéb funkciót. 14

2010/2011. pénzügyi év 6. Kibocsátás és nettó eszközérték 1. A letétkezelő köteles az egy befektetési jegyre eső nettó eszközértéket (a befektetési jegy értékét) a befektetési jegyek valamennyi típusára kiszámítani, valamint a kibocsátási és visszaváltási árfolyamot (7. ) közzé tenni, ha befektetési jegyet ad el vagy vált vissza, de legalább havonta kétszer. Az egy befektetési jegyre eső nettó eszközérték meghatározásához a Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a hozamokat is beleértve el kell osztani a befektetési jegyek számával. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékét a letétkezelő úgy határozza meg, hogy az alap tulajdonában levő értékpapírok és elővásárlási jogok mindenkori árfolyamértékéhez hozzáadja a Befektetési alap tulajdonát képező pénzpiaci eszközök és pénzügyi befektetések, pénzösszegek, bankbetétek, követelések és egyéb jogok értékét, majd levonja a kötelezettségeket. Az árfolyamértékek meghatározásához az InvFG 7. -ának 1. bekezdése értelmében az utolsó ismert tőzsdei árfolyamokat, ill. ármeghatározásokat kell alapul venni. 2. A kibocsátási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és a társaság kibocsátáshoz kapcsolódó költségeinek fedezésére szolgáló, befektetési jegyenként fizetendő díj összege. Az így kapott összeget fel kell kerekíteni. A felár, ill. a kerekítés mértékét a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (25. ) tartalmazzák. 3. Az Alapkezelő az InvFG 18. -ának és az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -a 3. bekezdésének értelmében a társaság a kibocsátási és a visszaváltási árfolyamot a befektetési jegyek minden típusa esetében egy belföldön, széles körben megjelenő gazdasági vagy napilapban, és/vagy a kibocsátó társaság honlapján elektronikus formában nyilvánosságra hozza. 7. Visszaváltás 1. A befektetési jegy tulajdonosának kérésére a Befektetési alapban lévő részesedését a mindenkori visszaváltási árfolyamon ki kell fizetni, mégpedig adott esetben a befektetési jegy, a még nem esedékes hozamszelvények és a szelvényutalványok visszaadása ellenében. 2. A visszaváltási árfolyam a befektetési jegy nettó eszközértékének és az abból levonandó visszaváltási díj és/vagy lekerekítés különbsége, amennyiben a Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések (25. ) tartalmaznak ilyen kitételt. A visszaváltási ár kifizetése, valamint annak 6. szerinti kiszámítása és közzététele az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság egyidejű értesítése mellett átmenetileg elmaradhat, és a Befektetési alap vagyoni értékeinek értékesítésétől, ill. az értékesítésből származó bevétel beérkezésétől tehető függővé, ha rendkívüli körülmények miatt ez a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekeit figyelembe véve szükségesnek látszik. Ez különösen arra az esetre igaz, ha a Befektetési alap a vagyonából 5%-ot vagy azt meghaladó részt fektetett be olyan vagyoni értékekbe, amelyek értékelési árfolyamai a politikai vagy gazdasági helyzet alapján teljesen nyilvánvalóan, és nem csak egyedi esetben térnek el a tényleges értékektől. 8. Beszámolási kötelezettség 1. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi évének leteltét követő négy hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített éves jelentést. 2. Az Alapkezelő a Befektetési alap pénzügyi éve első hat hónapjának leteltét követő két hónapon belül közzéteszi az InvFG 12. -a szerint elkészített féléves jelentést. 3. Az éves és a féléves jelentés az Alapkezelőnél és a letétkezelő banknál tekinthető meg. 9. A hozamrészesedések megőrzési ideje A befektetési jegyek tulajdonosának igénye a hozamrészesedések kifizetésére 5 év elteltével évül el. Az ilyen hozamrészesedések a határidő lejárta után a Befektetési alap hozamaiként kezelendők. 10. Közzététel A befektetési jegyekre vonatkozó valamennyi közzétételre kivéve a 6. szerint számított nettó eszközérték kihirdetése az (osztrák) tőkepiaci törvény (KMG) 10. -a alkalmazandó. A közzététel - vagy a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben teljes terjedelemben közölve, - vagy e közzétételt az Alapkezelőnél és a kifizetőhelyeken elegendő példányszámban és ingyenesen rendelkezésre bocsátva, és a megjelenés dátumát, valamint a fellelhetőségi helyeket a Wiener Zeitung című lap mellékleteként megjelenő közlönyben közölve, - vagy a kibocsátó Alapkezelő honlapján a KMG 10. -a 3. bekezdésének 3. pontja szerinti elektronikus formában jelenik meg. 11. A Befektetési alap kezelési szabályzatának módosítása Az Alapkezelő a Befektetési alap kezelési szabályzatát a felügyelőbizottság, valamint a letétkezelő bank hozzájárulásával módosíthatja. A módosításhoz az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság jóváhagyása is szükséges. A módosítást közzé kell tenni. A módosítás a közzétételben megadott napon, de legkorábban a közzétételt követő három hónap elteltével lép hatályba. 15

ESPA CASH DOLLAR 12. Felmondás és végelszámolás 1. Az Alapkezelő az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság jóváhagyásának megszerzése után és a legalább hat hónapos felmondási határidő betartása mellett, ill. amennyiben a Befektetési alap vagyona nem éri el a 370.000 EUR értéket, felmondási határidő betartása nélkül, nyilvános hirdetmény (10. ) útján felmondhatja a Befektetési alap kezelését. 2. Ha az Alapkezelő joga a Befektetési alap kezelésére megszűnik, akkor a kezelést és a végelszámolást az InvFG rendelkezései szerint kell végezni. 12a. A Befektetési alap vagyonának beolvadása vagy átruházása Az Alapkezelő a Befektetési alap vagyonát az InvFG 3. -a 2. bekezdésének, ill. 14. -a 4. bekezdésének betartása mellett más befektetési alapok vagyonával összevonhatja vagy a Befektetési alap vagyona beolvadhat más befektetési alapok vagyonába, ill. más befektetési alapok vagyonát beolvaszthatja a Befektetési alap vagyonába. A Befektetési alapra vonatkozó különös rendelkezések az ESPA CASH DOLLAR, az InvFG 20. -a szerinti közös tulajdonú alap (a továbbiakban: Befektetési alap ) számára. A Befektetési alap megfelel a 85/611/EGK irányelvnek. 13. Letétkezelő A letétkezelő az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen AG (Bécs). 14. Kifizető- és benyújtási helyek, befektetési jegyek 1. A befektetési jegyek és a hozamszelvények kifizető és benyújtási helye valamennyi osztrák takarékpénztár és azok fiókjai, valamint az Erste Bank der oesterreichischen Sparkassen Aktiengesellschaft (Bécs) és annak valamennyi fiókja. 2. A Befektetési alap számára hozamfizető befektetési jegyeket, tőkehozadékiadó-levonásos hozamtőkésítő befektetési jegyeket és tőkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtőkésítő befektetési jegyeket bocsátanak ki, mégpedig mindig 1 darabot, ill. annak tört részét. A tőkehozadékiadó-levonás nélküli hozamtőkésítő befektetési jegyeket belföldön (Ausztriában) nem forgalmazzák. A befektetési jegyeket összevont címletű értékpapírok testesítik meg. Materializált befektetési jegyek tehát nem adhatók ki. 3. Ha a befektetési jegyek összevont címletű értékpapír formájában jelennek meg, akkor az osztalékokat a 28. szerint, ill. a kifizetéseket a 29. szerint a befektetési jegy tulajdonosának letétkezelő pénzintézete írja jóvá. 15. Befektetési eszközök és alapelvek 1. A Befektetési alap számára az InvFG 4., 20. és 21. -ának, valamint a Befektetési alap kezelési szabályzata 16ff -ának előírásai szerinti bármilyen típusú értékpapírok, pénzpiaci eszközök és más likvid pénzügyi befektetések vásárolhatók, amennyiben ezzel eleget tesznek a kockázatmegosztás alapelveinek és nem sérülnek a befektetési jegyek tulajdonosainak jogos érdekei. 2. Az ESPA CASH DOLLAR egy járadékalap. A Befektetési alap vagyonát az alábbiakban példaszerűen bemutatott befektetéspolitikai irányelvek alapján fektetik be: a) Az Alapkezelő túlnyomórészt USA dollárban jegyzett - pénzpiaci eszközökbe, - pénzintézetek változó kamatozású kötelezvényeibe (a pénzintézetek székhelye vonatkozásában földrajzi korlátozások nincsenek), - pénzintézetek fix kamatozású kötelezvényeibe (a pénzintézetek székhelye vonatkozásában földrajzi korlátozások nincsenek), rövid fennmaradó futamidővel (irányérték: legfeljebb kb. 12 hónap) - amerikai székhelyű kibocsátók államkötvényeibe, - olyan közjogi nemzetközi szervezetek által kibocsátott vagy garantált kötvényeibe, amelyeknek egy vagy több tagállam tagja, fektet be. Emellett a hitelképesség megítélése szempontjából elismert hitelminősítő ügynökség minősítése alapján befektetési (investment grade) vagy ezzel összehasonlítható besorolású vállalatok USA dollárban jegyzett kötvényei (ún. corporate bondok) is vásárolhatók; a kibocsátók székhelye vonatkozásában földrajzi, tevékenységi körük vonatkozásában pedig iparági korlátozások nincsenek. Magas hozamú kötvények nem vásárolhatók. b) A befektetéspolitikai lehetőségek (részleges) leképzésére a Befektetési alap kezelési szabályzatának 17. -a szerint az ESPA CASH DOLLAR alap vagyonának 10%-a fektethető be más befektetési alapok befektetési jegyeibe - azon államtól függetlenül, ahol a mindenkori alapkezelő székhelye található. c) A Befektetési alap kezelési szabályzatának 18. -a szerinti vagyontárgyakba való befektetések jelentős szerepet játszhatnak. 16

2010/2011. pénzügyi év d) Az Alapkezelő fenntartja magának a jogot, hogy az a) ponttól c) pontig megnevezett vagyontárgyak mellett alárendelt mértékben az 1. pontban meghatározott egyéb vagyontárgyakba is befektessen. e) A Befektetési alap kezelési szabályzatának 19. -a és 19a. -a szerinti származékos eszközök nem csak a kockázat minimalizálása (fedezés), hanem spekuláció céljából is vásárolhatók. A Befektetési alap összesített nettó eszközértékére vonatkoztatva igen alárendelt szerepet játszanak mind a fedezési célú derivatívák, mind a nem fedezési célú derivatívák. A származékos eszközök a piaci helyzet és az Alapkezelő saját belátása szerint a befektetési stratégia részeként is, mindenekelőtt a befektetési arány kezelésére, hozamkezelésre, értékpapír-helyettesítésre és a befektetett tőke átlagos lekötési időtartamának (duráció) kezelésére alkalmazhatók (pl. határidős kamatügyletek). 3. Ha az Alapkezelő a Befektetési alap számára származékos eszközbe beágyazott értékpapírokat vagy pénzpiaci eszközöket vásárol, akkor be kell tartania a 19. és a 19a. rendelkezéseit. A Befektetési alap indexalapú származékos eszközökbe való befektetései esetében figyelmen kívül hagyhatók az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7. és 8d. pontjában megadott befektetési korlátok. 4. Olyan értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök, amelyeket valamely tagállam vagy annak területi önkormányzatai, harmadik ország vagy közjogi nemzetközi szervezetek, amelynek egy vagy több tagállam tagja, bocsát ki vagy garantál, csak azzal a feltétellel vásárolhatók az alap vagyonának 35%-ánál nagyobb arányban, ha vásárlásuk legalább hat különböző kibocsátás során történik, és az egy és ugyanazon kibocsátáshoz kapcsolódó befektetés nem haladja meg az alap vagyonának 30%-át. 1. Olyan értékpapírok és pénzpiaci eszközök vásárolhatók 16. Tőzsdék és szervezett piacok - amelyeket egy, az osztrák banktörvény (BWG) 2. -ának 37. pontja szerinti szabályozott piacon jegyeznek, ill. azokkal ott kereskednek, vagy - amelyekkel egy tagállam más elismert, szabályozott, nyilvános és szabályosan működő értékpapírpiacán kereskednek, vagy - amelyeket egy harmadik állam mellékletben megnevezett tőzsdéjén hivatalosan jegyeznek, vagy - amelyekkel egy harmadik állam mellékletben megnevezett más elismert, szabályozott, nyilvános és szabályosan működő értékpapírpiacán kereskednek, vagy - amelyek kibocsátási feltételei tartalmazzák a fenti tőzsdéken való hivatalos jegyzésük vagy kereskedésük, vagy a fenti más piacokon való kereskedésük kérelmezésének kötelezettségét, és az engedélyezés az adott értékpapír kibocsátásától számítva egy éven belül megtörténik. 2. Olyan pénzpiaci eszközök, amelyekkel nem szabályozott piacokon kereskednek, amelyekkel általában pénzpiacokon kereskednek, likvidek, és amelyek értéke bármikor pontosan meghatározható, vásárolhatók a Befektetési alap számára, amennyiben a kibocsátásra vagy a kibocsátóra a befektetés- és befektetővédelem előírásai érvényesek és - amelyeket vagy valamely tagállam kormánya, regionális vagy helyi önkormányzata, ill. központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik állam, vagy amennyiben szövetségi államról van szó egy szövetségi állam tagállama, vagy egy közjogi nemzetközi szervezet, amelynek legalább egy tagállam tagja bocsát ki vagy garantál, vagy - amelyeket olyan vállalat bocsát ki, amelynek értékpapírjaival az 1. pontban nevezett szabályozott piacokon kereskednek kivéve az új kibocsátásokat, vagy - amelyeket olyan intézmény bocsát ki és garantál, amely egy, a közösségi jogban meghatározott követelmények szerinti felügyelet alá van rendelve, vagy amelyeket egy olyan intézmény bocsát ki és garantál, amelyre az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint legalább a közösségi joggal megegyező szigorúságú felügyeleti rendelkezések vonatkoznak, és ezeket be is tartja, vagy - amelyeket más egy, az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által engedélyezett kategóriába tartozó kibocsátók bocsátanak ki, amennyiben az ilyen eszközökbe való befektetésekre egyenértékű befektetővédelmi előírások vonatkoznak, és amennyiben a kibocsátó vagy egy legalább 10 millió eurós saját tőkével rendelkező vállalat, amely a 78/660/EGK irányelv szerint készíti el és teszi közzé éves beszámolóját, vagy olyan jogalany, amely egy vagy több tőzsdén jegyzett társaságot magában foglaló vállalatcsoporton belül a csoport finanszírozásáért felel, vagy olyan jogalany, amely a kötelezettségek értékpapírokkal való fedezetét bank által nyújtott hitelkeret felhasználásával finanszírozza. 3. A Befektetési alap vagyonának összesen legfeljebb 10%-a fektethető be olyan értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amelyek nem teljesítik az 1. és 2. pontban meghatározott követelményeket. 17. Befektetési alapok befektetési jegyei 1. A 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítő befektetési alapok (= nyílt végű befektetési alapok és alapkezelők) (ÁÉKBV) befektetési jegyeibe az alábbi 2. pont szerinti befektetési alapokkal együtt összesen a Befektetési alap vagyonának legfeljebb 10%-a fektethető be, amennyiben ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe. 17

ESPA CASH DOLLAR 2. A 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit nem teljesítő befektetési alapok (KBV) befektetési jegyeibe, amelyek kizárólagos célja, - hogy a nyilvánosan összegyűjtött pénzeket közös kockázatra a kockázatmegosztás alapelve szerint értékpapírokba és más likvid pénzügyi befektetésekbe fektessék be, és - amelyek befektetési jegyeiket a befektetési jegyek tulajdonosainak kérésére a Befektetési alap vagyonának terhére közvetlenül vagy közvetve visszaváltják vagy kifizetik, a fenti 1. pontban megnevezett befektetési alapokkal együtt legfeljebb az alap vagyonának 10%-a fektethető be, amennyiben a) ezek maguk sem fektetnek be vagyonuk 10%-ánál nagyobb mértékben más befektetési alapok befektetési jegyeibe, és b) amennyiben engedélyezésük olyan jogszabályok szerint történt, amely az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság véleménye szerint egyenértékű a közösségi jogban előírttal, és a hatóságok közötti együttműködés kellőképpen biztosított, és c) amennyiben a befektetési jegyek tulajdonosainak védelme azonos szintű a 85/611/EGK irányelv rendelkezéseit teljesítő befektetési alapok (ÁÉKBV) által biztosított befektetővédelemmel, és amennyiben az ezekre az alapokra vonatkozó előírások egyenértékűek a 85/611/EGK irányelv követelményeivel, különösen a különvagyon elkülönített őrzésére, a hitelfelvételre, a hitelnyújtásra és az értékpapírok, valamint pénzpiaci eszközök fedezetlen eladására vonatkozó követelményeivel, és d) ha üzleti tevékenységük féléves és éves jelentésre kötelezett, amelyek segítségével megítélhető a jelentési időszak alatti vagyoni helyzet, valamint a kötelezettségek, a bevételek és a tranzakciók mértéke. 3. A Befektetési alap számára olyan befektetési alapok befektetési jegyei is megvásárolhatók, amelyeket közvetlenül vagy közvetve ugyanazon az alapkezelő kezel, vagy amelyeket olyan társaság kezel, amellyel az Alapkezelő közös kezelés vagy többségi tulajdonlás, vagy jelentős közvetlen és közvetett részesedés útján kapcsolt viszonyban áll. 4. Egy és ugyanazon befektetési alapba a Befektetési alap vagyonának legfeljebb 10%-át lehet befektetni. 18. Látra szóló betétek vagy felmondható betétek 1. A Befektetési alapban tarthatók látra szóló betétek vagy felmondható betétek legfeljebb 12 hónapos futamidővel. A bankbetétek minimális aránya nincs meghatározva és azok maximális aránya sincs korlátozva. 2. Az 1. pont rendelkezései általános jellegűek. A Befektetési alap az 1. pontban megnevezett vagyontárgyakból a 15. -ban meghatározott befektetéspolitikai irányelvek szerint vásárolhat. 19. Derivatívák 1. A Befektetési alap számára vásárolhatók olyan származékos pénzügyi eszközök (derivatívák), ideértve az egyenértékű készpénzelszámolású eszközöket is, amelyekkel a 16. -ban megnevezett szabályozott piacokon kereskednek, és amelyek mögöttes termékét olyan, a 15. szerinti értékpapírok, pénzpiaci eszközök vagy egyéb likvid pénzügyi befektetések, valamint pénzügyi indexek, kamatlábak, árfolyamok vagy devizák alkotják, amelyekből a Befektetési alap befektetési alapelvei értelmében (15. ) vásárolhat. 2. A derivatívákhoz kapcsolódó teljes kockázat nem haladhatja meg a Befektetési alap vagyonának összesített nettó eszközértékét. A kockázat kiszámításához a mögöttes termékek piaci értékét, a nemteljesítési kockázatot, a jövőbeli piaci ingadozásokat és a pozíciók felszámolási határidejét kell figyelembe venni. 3. A Befektetési alap befektetési stratégiája részeként az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott korlátokon belül vásárolhat származékos eszközöket, amennyiben a mögöttes termékek teljes kockázata nem haladja meg ezeket a befektetési korlátokat. 4. Az 1 3. pont rendelkezései általános jellegűek. A Befektetési alap az 1. pontban megnevezett pénzügyi eszközöket a 15. -ban meghatározott befektetéspolitikai irányelvek szerint alkalmazhatja. 19a. OTC-derivatívák 1. A Befektetési alap számára vásárolhatók tőzsdén kívüli származékos pénzügyi eszközök (OTC-derivatívák), amennyiben a) a mögöttes termékek megfelelnek a 19. 1. pontjának, b) az ügyleti partnerek a felügyelet alá rendelt, az osztrák Pénzpiaci Felügyeleti Hatóság által rendeletben engedélyezett kategóriába tartozó intézmények, c) a tőzsdén kívüli származékos eszközökről megbízható és ellenőrizhető napi értékelés készül, és a Befektetési alap kezdeményezésére bármikor a megfelelő mindenkori értéken értékesíthetők, készpénzre válthatók vagy egy ellenügylet keretében lezárhatók, d) azokat az InvFG 20. -a 3. bekezdésének 5., 6., 7., 8a. és 8d. pontjában meghatározott korlátokon belül fektetik be, és a mögöttes termékek teljes kockázata nem haladja meg ezeket a befektetési korlátokat. 18