1. Az első bélyeget, Románia adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 2.40 lejes bélyegen Galileo Galilei látható, amint egy könyvet ír. Ezt a könyvet 1610-ben márciusban hozta nyílvánosságra Sidereus Nuncius ( Csillagászati Hírnök ) címmel, amelyben leírja kezdeti csillagászati megfigyeléseit. Galilei jobb oldalán látható az általa készített 8x nagyítású teleszkóp és egy később készített 20x nagyítású modell. 1609.augusztus 25.-én bemutatta távcsövét a velencei törvényhozóknak, ez jövedelmezőnek bizonyult, mivel a hajósok használni tudták különböző célokra. Galileo Galilei használta elsőnek távcsövét az égbolt megfigyelésére. Ezzel megfigyelte a Jupiter négy holdját, a napfoltokat, a Vénusz fázisait, a Szaturnusz gyűrűjét és a Hold krátereit és hegyeit. Galilei kezdetben perspicilliumnak, később telescopiumnak nevezte el az eszközt. A távcsövek melleti két ábra a Holdat ábrázolja. Galilei a Hold felszínéről nagyon részletes rajzokat készített, ezek a rajzok láthatóak a bélyegen. Galileo Galilei bal oldalán látható a Pisai ferdetorony, amely azt jelképezi, hogy a tudós Pisaban született 1564. február 15.-én. A toronyban végezte el egyik kísérletét is a szabadesés sebességéről. Leejtett különböző tömegű testeket, ezzel bebizonyította, hogy a szabadesés sebessége független a testek tömegétől (kizárva a légellenállást). A torony körül egy olasz szállóige kígyózik. E pur si muove vagy Eppur si muove szószerint azt jelenti:,, És mégis mozog ( a Föld). Ezt a mondatot Galilei mondta halála előtt ( 1942. január 8). Ezzel újra megerősítette elméletét, amelyet az inkvizíció nyomására korábban kénytelen volt visszavonni arról, hogy a Nap a Föld körül kering. A 9.10 lejes bélyegen az északi égbolt csillagképei láthatóak, mellettük néhany motívum van ábrázolva, amelyek Galilei munkásságat szimbolizálják. A bélyeg jobb alsó sarkában látható ábra a heliocentrikus világképet jellemzi. A heliocentrikus világkép csillagászati elmélet, miszerint a Nap van a Naprendszer középpontjában. Elterjedése Kopernikusz nevéhez fűződik. A bélyeg bal alsó sarkában látható motívum a Jupitert, a Galilei holdakat és a holdak pályáit ábrázolja. 1610 január 7.-én Galilei felfedezett a Jupiter négy holdja közül hármat: az Iót, az Európát és a Callistót. Pár nappal később a Ganümédeszt is sikerült feljegyeznie. Rájött, hogy a holdak keringenek az égitest körül, mivel neha ideiglenesen eltűnnek, ezt a Jupiter mögötti mozgásuknak tulajdonította. Ő ezeket a holdakat Medici-csillagoknak nevezte el, de későbbi csillagászok felülbírálták Galilei elnevezését, megváltoztatva a Medici-csillagokat Galileiholdakra. A harmadik ábra a holdfázisokat mutatja be. A holdfázisok újholddal kezdődnek, ekkor a Hold, a Nap és a Föld között helyezkedik el. Egy hét alatt egyre növekedve eléri az első negyedét, amikor a Föld, a Hold és a Nap derékszöget zár be egymással. Újjabb egy hét elteltével kezdődik a telihold. Teliholdkor a Föld kerül a Hold és a Nap közé, így a felénk eső oldalt éri a fény és ezért teljessé válik a holdkorong. Ezután a Hold elkezd fogyni, majd egy hét múlva újra derékszöget zár be a három égitest. Végül a negyedik hét végén teljesen elfogy a Hold és eljut az újhold állapotba. 1
2. A harmadik bélyeget a francia posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. Ez tulajdonképpen nem is bélyeg, hanem bélyegblokk. Ez a blokk két bélyeget foglal magába és mind a két bélyegnek 0.70 Euró az értéke. Az első bélyeg a Szaturnuszt, a Lófej-ködöt és egy galaxist ábrázol. A Szaturnusz a hatodik bolygó a Naptól számítva, a második legnagyobb a Jupiter után. A Szaturnusznak látványos, jégből és törmelékekből álló gyűrűrendszere van. Ezt a gyűrűrendszert észlelte először, de rajzain a gyűrűt a bolygó mellet két szemközti oldalon álló holdként ábrázolta, tehát megfigyelte ugyan a gyűrűt, de annak természetét nem ismerte fel. Az Orion csillagképbeli Lófej-köd vagy másnéven a Bernárd 33 felhő az egyik leglátványosabb sötét felhő. A valóban lófejre hasonlító köd az IC 434 világító köd előtt ( neki köszönhető, hogy látszik) az Orion öve legdélebbi csillaga, Dzéta Orionis közelében helyezkedik el. A galaxis egy égitest, amely csillagokból, csillagközi gázokból, porból és láthatatlan sötét anyagból álló gravitációsan kötött rendszer. Egy tipikus galaxis 10 millió és 1000 milliárd közötti számú csillaggal rendelkezik és mind azonos középpont körül kering. A galaxisban nyílthalmazokat, gömbhalmazokat, és ködöket találhatunk. A legtöbb galaxis átmérője több ezertől, több százezer fényévig terjed és közöttük több millió fényév távolság jellemző. Feltehetően több mint 100 millió galaxis van a Világegyetem belátható részében. A másik bélyegen látható egy csillag a körülötte keringő bolygóval. Ezt a bolygót exobolygónak nevezzük, mivel a Naprendszeren kívül található. A blokkon ábrázolva van még egy exobolygo a Galilei távcsővel és a COROT csillagászati műhold, amely mellett a Jupiter és egyik holdja látható. A műholdat 2006. december 27-én indították Bajkonurból Szojuz rakétával. Működését 2009 végén 2013. március 31-ig meghosszabbították. A COROT (COnvection ROTation and Planetary Transit) csillagászati műhold, amelyet exobolygók megfigyelésére és asztroszeizmológiai vizsgálatokra indított a Francia Űrügynökség és az ESA. A 27 cm átmérőjű, négy négyzetfok látómezejű fedélzeti távcső a csillagok fényességváltozásait méri, amiből bolygók jelenlétére lehet következtetni. Ilyen módszerrel a COROT akár kőzetbolygókat is felfedezhet más csillagok körül. A távcső egy csillagot legfeljebb 150 napig figyel meg, azaz ez a felfedezhető exobolygók legnagyobb keringési periódusa. 2
3. A negyedik és ötödik bélyeget az ukrán posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 3.75 hrivnyás bélyeg egy távcsövet ábrázol, ennek hatterében pedig az északi égbolt csillagképeit láthatjuk, amelyek középpontjában a Polaris található. Az 5.25 hrivnyás bélyegen Galileo Galilei arcképe van ábrázolva, a háttérben néhány diagrammja látható, amelyekkel hozzásegített a heliocentrikus világkép igazolásához. Galilei mellett látható két általa készített távcsöve, egy 8x és egy 20x nagyítású modell, amelyekkel több megfigyelést is végzett (napfoltok, Galilei-holdak, Hold kráterek es hegyek, Vénusz fázisai, Szaturnusz gyűrű). 4. A hatodik és hetedik bélyeget a monacoi posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 0.56 Euro értékű bélyegen Francesco Maria Grimaldi arcképe látható. Az itáliai fizikus, matematikus, jezsuita szerzetes 1618. árilis 2.-án született Bolgnában, meghalt 1663. december 28.-án szintén Bolognában. A fényhullámok esetében először ő figyelte meg a diffrakciót, azaz a fényhullámok elhajlását és a színszóródást résen való áthaladást követően, vagy egy akadály élei körül. Az eltérült hullámok interferálnak egymással, egyes tartományokban erősítik, máshol gyengítik egymást. Leírta a fényelhajlást, valamint a napsugarak prizmán történő színekre szóródásának jelenségét, 20 évvel Newton előtt. Társával, P. Ricciolival, Galileivel egyidőben határozta meg a szabadesés törvényét. Ricciolival szerkesztették meg a nagy holdtérképet. A holdbeli hegyeknek mintegy harmad része ma is a tőlük javasolt elnevezést viseli. A tudós mellett az egyik Holdról készített rajza látható, amelyen pirossal van feltüntetve a bélyegen a róla elnevezett Grimaldi-kráter. A 0.70 Euro értékű bélyegen Galileo Galilei arcképe látható. Galilei mellett az általa épített távcső és néhány állatövi csillagkép van ábrázolva. 3
5. A nyolcadik bélyeget a spanyol posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. Ez a bélyeg 0.62 Euro értékű, amelyen a Hold látható. Galilei volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. A háttérben pedig egy űrrészlet látható néhány fényszóródással. Ez egy elég elhomálysodott kép az űrből. Talán azt jelképezi, hogy a Földön az égbolt nagyon fényszennyezett és tudjuk, hogy a Nemzetközi Csillagászati Év egyik fő célja, hogy megpróbálja csökkenteni az egbolt fenyszennyezettseget, amely soran energiat is me lehetne takaritani. 6. A kilencedik és tízedik bélyeget a moldovai posta adta ki a Nemzetközi Csillagaszati Év alkalmából. A 4.20 lejes bélyegen Nicolae Donici román származású csillagász arcképe látható. Született 1874-ben Petricaniban, Moldovában és meghalt Párizsban 1956-ban. Mellette az általa 1908-ban épített, a moldovai Dubasarii Vechi helységi magán obszervatoriuma van ábrázolva. Élete során 8 napfogyatkozást és 8 holdfogyatkozást észlelt a világ különböző részein. Ézért nagy hiba lett volna nem feltüntetni a bélyegen egy napogyatkozást, de szerencsére a tervező figyelt erre. Ezen kívül Donici igazolta, hogy a Merkúrnak nincs légköre, ezért a bolygó is ábrázolva van a bélyegen, de csak egy részét láthatjuk, mivel Donici arcképe egy kicsit takarja az égitestet. A 4.50 lejes bélyeg Galileo Galilei arcképét mutatja be. Galilei mellett egy gyűrűkből épített gömb látható. A háttérben látható egy kép az űrből, amely a Naprendszert szimbolizálja, mivel Galilei a heliocentrikus vilagképet fogadta inkabb el. 4
7. A tizenegyedik és tizenkettedik bélyeget a kazah posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. Mind a két bélyeg 230 tengét ér. Az első bélyegen egy tükrös-, Newton távcső tubus, mechanikája és az álványának egy része látható. Az éjszakai égbolton a Bika (Taurus) csillagkép van ábrázolva, amelyet két ember a Földről figyel. Melletük egy jurta és két állat látható, amely jelképezi, hogy a kazah nép egy nomád nép volt. A második bélyegen Galileo Galilei látható előtte két távcsöve, a 20x es 8x nagyítású modelljei. Galilei mellett a Holdról készített egyik rajza látható, ennek a rajznak az előterében szintén Galilei távcsövei láthatóak. Mindezek hátterében a Hold látható, ő volt az első, aki hegyeket és krátereket vélt felfedezni a Holdon, amire a felszínen látható fény-árnyék mintákból következtetett. 8. A tizenharmadik és tizennegyedik bélyeget a luxemburgi posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A 0.50 Euros bélyegen láthatjuk, hogy apa és fia a füvön ülve figyelik az égboltot és a fiú rámutat egy meteorra. Ennek a bélyegnek két fontos mondanivalója van. Egyben ez a két üzenet a Nemzetközi Csillagászati Év fő céljaihoz is tartozik. Az egyik az, hogy fel akarja hívni az emberek figyelmét az égbolt rejtelmeire, szépségeire, mert ennek a tudománynak nagyon sok csodája van és minél jobb lenne, ha minél többen foglalkoznának a csillagászattal. A bélyegen egy nagyon tiszta égbolt van ábrázolva, de sajnos ez a valóságban közel sem mindig ilyen szép. Ezért a másik üzenete a bélyegnek, hogy csökkentsük az égbolt szennyezettségét és ezzel nem csak az égbolt szépségét őrizzük meg, hanem energiát is takarítunk meg. A 0.70 Euros bélyegen Galilei arcképe látható, mellette az általa készített távcsövek egyike van ábrázolva. A háttérben talán a két főbb világképről alkotott dialógusának egy része látható. 5
A bélyegen még látható két bolygó és néhány csillag. 9. A tizenötödik bélyeget a liechtensteini posta adta ki a Nemzetközi Csillagászati Év alkalmából. A bélyeg egy csillagátalakulási folyamatot jelképez, ez a jelenség egy szupernova robbanáskor jön létre, amely során a csillag ledobja magáról a külső rétegét így megtölti környezetét hidrogénnel, héliummal és más nehezebb anyagokkal. Ennek következtében planetáris köd keletkezik és a planetáris köd közepében egy úgynevezett fehér törpe csillag marad. A fehér törpecsillagok a csillagászat szemszögéből, a Nap abszolút fényerősségének tizedével, századával fénylő csillagok, melyeket gyakran planetáris köd vesz körül. A fehér törpe körüli planetáris köd a megelőző, vörös óriás állapot külső légkörének maradványa, mely a csillagmag gravitációs összehúzódása után marad vissza. Sok fehér törpe megközelítően Föld méretű, de általában 100-szor kisebbek, mint a Nap. A tömegük megközelítően a Nap tömegével egyezik meg, ezért sűrűségük nagyon nagy. A fehér törpék anyagának átlagos sűrűsége 1 000 000- szor nagyobb, mint a Nap átlagos sűrűsége. A planetáris köd gázból és plazmából álló világító burok, amely bizonyos típusú csillagok körül képződik, az életük vége felé ledobott gázfelhőből. A Világegyetem többi objektumához képest nagyon rövid életűnek számítanak; alig néhány tízezer évig léteznek, a Tejútrendszerben jelenleg kb. 1500 darab ismert, közülük alig 50 gömbszimmetrikus alakú. A planetáris ködök nagy jelentőségűek a csillagászat számára, mivel a kialakulásuk, életük és haláluk során lejátszódó folyamatok vizsgálata segíti a Világegyetem fejlődésének megértését. Szerkesztette: Beteg Emese Kovács Nándor ifj.lőrincz Barnabás Nagy Szabolcs Koordináció: ifj.lőrincz Barnabás Petöfi általános iskola, VIII-ik B osztály tanulói 2009.11.30, Csíkszereda 6
7