A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója (ELEKTRA Hungaria) Verzió 2.2 Kiadta: GKM Infrastruktúra Szakállamtitkárság Budapest, 2006. szeptember 1.
Összefoglaló áttekintés Az információs technológia fejlődéséből fakadóan nemzetközileg egyre nagyobb teret nyer a chipkártyák közlekedési alkalmazása, amelyek igen nagy jelentőséggel bírnak a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában. Az országos közlekedési kártyarendszer elősegítése érdekében a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) kezdeményezésével, a 2002-ben elkezdődött munka keretében, Irányító Bizottság jött létre, valamint Szakbizottság alakult a gyakorlati munka koordinált vitelére, amelyben részt vettek az országos hatókörű társaságok, a MÁV, a Volán társaságok, valamint a BKV képviselői, tanácsadó cégek bevonásával és aminek során létrejött egy, a GKM, IHM és a MEH miniszterek, továbbá a társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat, amely országosan egységes elvű közlekedési kártyarendszer megvalósítását szorgalmazta. Ezen szándékok alapján, közbeszerzési eljárás keretében a TRANSMAN Közlekedési Rendszergazdálkodási Tanácsadó Kft (www.transman.hu) által vezetett hazai és nemzetközi szakértőkből álló munkacsoport kapott megbízást az egyes alágazati utaskezelési technológiák figyelembevételével egységesen alkalmazható országos követelmények kidolgozására. A munkák a GKM Közlekedéspolitikai Főosztálya irányításával folytak. A külföldi tapasztalatok és korábban elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható volt, hogy az átjárhatóság biztosítása az elsődleges szempont, amihez megállapítandók a minimál követelmények, amelyek betartása lehetővé teszi, hogy a különböző helyeken és időben megvalósuló helyi és helyközi közlekedési rész-rendszerek összekapcsolásával létrejöhessen az országosan egységes elvek alapján működő, átjárható ELEKTRA Hungaria rendszer. A korábbi részvizsgálatok alapján a következő két összefoglaló dokumentáció készült: A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek összközlekedési koncepciója A magyarországi közforgalmú személyszállításban díjhordozóként alkalmazásra kerülő chipkártyás rendszerek alapkövetelményei Az első munkaváltozat után 2005. december 15.-én került közzétételre a Verzió 2.1, amely a folyamatba került pályázati kiírások alapjául szolgált. A pályázók és fejlesztők visszajelzései alapján, továbbá a közlekedési viteldíj- és kedvezményrendszerben várható változások figyelembevételével kisebb módosítások következtek be a kártyaszerkezeten belül, egyes mezők méretében és értelmezésében, amelyeket átvezetve állt elő jelen ELEKTRA Hungaria Követelmények Verzió 2.2, amely 2006. szeptember 1-től a GKM honlapján közzétételre kerül. A követelményekhez kapcsolódóan ezen túlmenően elkészült még: az Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez c. anyag, amely az aktualizált Követelményekben foglaltak értelmezését és megvalósítását segíti. A rendszer megvalósítását és a központi feladatokat segítő anyagok a jövőben is várhatók. 3
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 5 2. Elektronikus kártyák és funkcióik... 8 2.1 A gyakori használók számára szolgáló kártyák... 10 2.2 Az eseti használók számára szolgáló kártyák... 12 3. A kártyarendszer szereplői, eszközei és működési elvei... 13 4. A díjtermékek leképezése a kártyarendszerben... 16 5. Társaságonkénti utaskezelési technológiák... 22 5.1 A kártyakezelési módozatok... 28 5.2 Díjlerovási és érvényesítési módozatok... 29 5.3 A díjszabásoknak megfelelő kártyakezelő készülékek... 32 6. Az elektronikus közlekedési kártyák feltöltési lehetőségei... 34 7. Adatkezelés, -gyűjtés és -feldolgozás rendszere... 37 7.1 Adatkezelési szintek a kártyarendszerben... 37 7.2 Adatgyűjtési és feldolgozási feladatok... 42 7.3 Az adatáramlást és feldolgozást biztosító számítógépes rendszer... 43 7.4 Kártya- és rendszerbiztonsági szempontok... 48 8. Az utaskezelési technológia megválasztásának főbb szempontjai... 50 8.1 Az alágazati utaskezelési sajátosságok összefoglalása... 50 8.2 Az ELEKTRA alrendszerek megvalósításának és működésének alapvonásai... 56 8.3 Az ELEKTRA rendszer fokozatos kiépülése és az átjárhatóság biztosítása... 59 9. A kártyaalkalmazást meghatározó jogszabályi környezet összefoglalása... 63 9.1 Személyiségi jogi kérdések kezelése a kártyarendszerrel kapcsolatban... 63 9.2 A kedvezményes utazásra jogosultak kedvezményezésének megoldása az elektronikus chipkártya-környezetben... 72 9.3 Kártyakibocsátás körülményei... 78 9.4 Bizonylatadás követelményei, szabályai... 80 9.5 Adóigazgatási alkalmasság kártyakörnyezetben... 85 9.6 A közlekedési kártyákra telepíthető idegen alkalmazások jogi feltételei, más (társ)kártyák közlekedésre való érvényesítésének szabályozása... 87 9.7 A kártyaköltségek viselése, elveszett kártyák letiltása, fel nem használt pénz visszafizetése, műszaki meghibásodás... 88 4
1. Bevezetés A chipkártyák közlekedési alkalmazása, a szolgáltatások könnyebb igénybevehetősége, a különböző szolgáltatások közti átjárhatóság biztosítása, a teljesítmény-arányos viteldíjak megvalósítása, a készpénz-fizetésimód kiváltása, a hatékonyabb utasellenőrzés szempontjából, továbbá a pontosabb adatgyűjtés révén a szállítási kapacitások jobb kihasználhatósága és hatékonyabb működtetése vonatkozásában teremt új lehetőségeket. A közlekedési chipkártyarendszer lényege: a kártyát váltó személyek egy adott jegy vagy bérlet díjának, vagy egy többcélúan felhasználható összegnek kártyára töltése után a kártya felszálláskori, vagy fel- és leszálláskori megfelelő kezelése révén a kártyán levő díjtermékek érvényesítése, ill. díjlerovása révén vehetik igénybe a közforgalmú (tömegközlekedési) szolgáltatásokat. A kártyakiadás, a feltöltés, a kezelés során keletkező adatok feldolgozásával fontos utasforgalmi, bevételi adatok keletkeznek, amelyek a kártyarendszert alkalmazó szolgáltató társaságok gazdálkodását és forgalomszervezési tevékenységét új alapokra helyezheti. Az országban jelenleg előkészületben van a BKV chipkártyarendszere (ELEKTRA Budapest), amely később a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSz) és az országos rendszer szempontjából is meghatározó lehet. Más társaságok (pl. Alba Volán, Borsod Volán) is foglalkoznak a kártyarendszer részleges megvalósításával és a Volánbusz az előkészítésével. A MÁV is dolgozik a helyfoglalási és jegykiadási rendszerének elektronikus alapokra helyezett továbbfejlesztésén. A korábban a tárcavezetők és szolgáltató társasági vezetők által aláírt Szándéknyilatkozat alapján a különböző helyi és helyközi közlekedési szolgáltatások utaskiszolgálási és utazástechnológiai sajátosságainak figyelembevételével kialakított koncepció alapján országos követelmények kerültek meghatározásra az elektronikus chipkártyák, mint díjhordozók alkalmazására vonatkozóan. Az egységes kártyarendszer megvalósításának feltételei tömören a következőkben fogalmazhatók meg: megfelelő biztonságú chipkártyák alkalmazása, illeszkedő szabványos képességekkel és adattartalommal, egységes elvű hely- és szolgáltatás-azonosítókkal, egységes díjterméktípusok és kedvezménytáblák alkalmazásával, továbbá megfelelő adatközlési rendszerrel, középpontjában egy adatközponttal, amely az elkülönült kártyabefizetések és szolgáltatás-igénybevételek során keletkező adatok alapján lehetővé teszi a különböző kártyaalkalmazó közforgalmú közlekedési társaságok közti hiteles pénzügyi elszámolást is. Az egységes követelményrendszer kidolgozása, ill. ennek alapján különböző időben és helyeken létrejövő alrendszerek összekapcsolódásával jöhet létre egy országosan átjárható rendszer, amit ELEKTRA Hungaria-nak hívhatunk (ld. 1. ábra). Országos (nemzeti) kártyarendszerek fontosságát nemzetközileg most kezdik felismerni, amikor sok helyütt már késő, tekintettel arra, hogy a különböző rész-rendszerek egyesítése igen bonyolult és költséges lenne. A távolkeleti miniállamokat (Honkong, Szingapúr) nem számolva a hollandok az elsők, akik egy nemzeti rendszer megvalósításán dolgoznak, őket a dánok követik, így a magyar ELEKTRA koncepció etekintetben előremutatónak számít. 5
1. ábra: Az ELEKTRA Hungaria országos közlekedési kártyarendszer elvi vázlata 6
Szabványosnak tekinthető kártyarendszer több is létezik (pl. ITSO, Calypso ), amelyek egyes gyártók, vagy szövetségek termékei, amelyek különböző országok városaiban működnek, de még egyazon ország városai közti átjárhatóságot sem biztosítják, azért sem, mert az országos nagyszolgáltatók (pl. vasutak), amelyek a kapcsolatot jelenthetnék, más rendszerben működnek. Utólagosan egy országos, átjárható rendszert létrehozni szinte lehetetlen, ill. jelentős további költségekkel járna, aminek elkerülését szolgálja az ELEKTRA Hungaria rendszer követelményeinek kidolgozása és alkalmazása. Az ezzel kapcsolatos veszélyeket jól szemlélteti a 2. ábra, amely formák és színek segítségével igyekszik megvilágítani, hogy mit jelentene az ELEKTRA Hungaria koncepció és az egységes, az átjárhatóság biztosításához szükséges minimális követelmények elfogadása, és mit az utólagos, egységesítő(!) követelmények kényszerű előállítása és az ezzel járó átépítés többletköltségeinek viselése, ha az átalakítás egyáltalán lehetséges. Ezek tükrében az ELEKTRA Hungaria rendszer csak akkor lehet sikeres, ha a következő főbb technológiai sajátosságok birtokában képes lesz megfelelni azoknak az elvárásoknak, amelyek esélyt adnak az országos, egységesen működő rendszer kiteljesedésének: átjárható kártyahasználati technológia egységes, utascsoportokhoz igazodó díjhordozó kártyakínálat egységes követelményrendszer, a kártya- és eszközépességekről, biztonságról egységes, de nyílt díjtermék-katalógus, egységes kedvezménykezelés, egységes utazás- és díj-leképezés (adatmodell), egységes adatszerkezetek és formátumok, egységes elvű adatgyűjtés és kommunikáció, hiteles adatfeldolgozás és eredményközlés, országos rendszer, a területi és szolgáltatói alrendszerek összekapcsolásával, illeszkedő egyéb alkalmazások lehetősége. A közlekedési kártyarendszer megvalósítása akkor járulhat hozzá az utaskiszolgálás javításához, a díjbeszedés feltételei és biztonsága fokozásához, a gazdálkodás ésszerűsítéséhez, a hatósági-szolgáltatói viszony jobb megalapozásához, ha a közlekedési kártyarendszerek létrehozásánál figyelemmel vannak az egyes érdekcsoportok szempontjaira, és célként a következőket követik: Utasoldali szempontok: jegyhezjutás kiszélesítése, szolgáltatások átjárhatóságának javítása, teljesítményarányosabb díjfizetés lehetősége, más szolgáltatások fizetése, megváltozó jegyérvényesítés (Mindenkinek, minden felszálláskor kezelnie kell!). Szolgáltató oldali szempontok: többletbevételnyerés bliccelőktől, biztonságosabb bevétel befolyása a saját alkalmazottak által, megalapozott bevételi és forgalmi adatok, magasabb szintű munkakultúra, a beruházásokhoz és üzemeltetési költségekhez pótlólagos bevételek. Felelős testületi szempontok: naprakész utazási adatok alapján pontosabb utazási igényismeret a szolgáltatás-megrendeléshez, megalapozottabb árkiegészítés fizetés és költségtérítés, kedvezőbb környezeti feltételek alakulása. Tágabb közösségi szempontok: kedvezőbb forgalommegoszlás elősegítése, az autóstársadalom számára is együttes (parkolási, tömegközlekedési) fizetési lehetőségek megteremtésével, az informatikai kultúra újabb szegmensének társadalomközelbe hozása, a kártyarendszer turisztikai vonzerőként való megjelenítése. 7
2. ábra: Az országos átjárható kárgyarendszer kialakításának két különböző útja Ezen szempontok helyileg, a körülmények függvényében, különböző fontosságot kaphatnak. Fontos, hogy az országos kártyarendszer fokozatos kiépülése során minden területi/alágazati/szolgáltatói rész- vagy alrendszer az elfogadandó rendszerelveknek és követelményeknek megfelelően, illeszkedő módon kerüljön megtervezésre és megvalósításra. Jelen részanyag az alágazati utaskezelési technológiákra alapozva az egyes kártya (rész-) rendszerek létrehozása során megfontolandó szempontokat és választási lehetőségeket, az eszközöket és azok működtetését, továbbá a keletkező adatok kezelését tekinti át, valamint összefoglalja a kártyaalkalmazással kapcsolatos jogszabályi környezet főbb szempontjait. A betartandó Követelmények a másik, csatlakozó dokumentumban találhatók. 2. Elektronikus kártyák és funkcióik A közlekedési szolgáltatások igénybevétele a használók, utasok számára a díjhordozók révén válik lehetségessé, amelyek szerepét az új rendszerben, a papírjegyek és bérletek helyett, az elektronikus chipkártyák veszik át. Az országos ELEKTRA Hungaria elektronikus közlekedési kártyarendszerben, amely elsősorban a különböző helyi és helyközi közforgalmú közlekedési szolgáltatások igénybevételkori díjfizetésének megoldására és köztük az átjárhatóság biztosítására (interoperabilitásra) törekszik, a chipkártyák a különböző díjtermékek (jegyek, bérletek) hordozójaként, megfelelő kártyakínálatot kívánnak biztosítani. Az ELEKTRA kártyák lefedik a helyi, a helyközi vasúti és autóbusz-közlekedés díjtermékeit, amelyekkel a rendszerben utazni lehet. Egyúttal az is sajátossága az ELEKTRA rendszernek, hogy csak a kártyákon levő díjtermékek és bevételek tartoznak az ELEKTRA rendszerhez, minden más technológia (pl. internetes jegyeladás, mobiltelefonos jegyhordozás stb.) egy-egy adott szolgáltató különcsatornás bevételének számítanak. 8
A bevezetni kívánt chipkártyák a használat, a rájuk tölthető alkalmazások szempontjából összefoglalóan tehát a következőkkel jellemezhetők: Műanyagalapú intelligens chipkártyák (DSC); megszemélyesítéssel a gyakori (bérletesek) és kedvezményesen utazók számára, vagy duális interfészes (D), vagy érintkezésmentes chippel (L) rendelkezhetnek (min. 1 kbyte érintkezésmentes memória); megszemélyesítés nélkül bérleten kívül minden fajta díjtermék feltölthető rájuk. Papíralapú, könnyű chipkártyák (PSC); megszemélyesítés nélkül min. 64 byte memóriával az eseti utazók számára, többször feltölthető módon, egyedi, vagy többes gyűjtőjegyként, vagy mint 1,3,7-napos jegyek kerülnek alkalmazásra. A tömegközlekedési alkalmazások mind a PSC, mind a DSC kártyák vonatkozásában csak az érintkezésmentes módot használják, íly módon a tömegközlekedés szempontjából elegendő lenne csak érintkezésmetes kártyákat használni. A duál-interfészes kártya (DSC-D) alkalmazására elsősorban a leendő oktatási kártya funkciói miatt van szükség, de a parkolás is, továbbá a társasági igazolvány és a későbbiekben egyéb, megállapodott kereskedelmi alkalmazások is kívánhatják az érintkezős formát is. Az érintkezős chip-kimenet akár a bankkártya funkciót, vagy az elektronikus aláírást is lehetővé teheti, ezekben az esetekben a bank, vagy a PKI-hatóság lehet a kártyakibocsátó és itt is utólag kerülhetnek rá a közlekedési alkalmazások. A DSC-D kártya, megállapodás alapján, érintkezős módban pontgyűjtő kártyaként is szolgálhat (ld. 1. táblázat). Az érintkezős módot kívánó DSC-D alkalmazók feladata, a tömegközlekedésben való érintkezésmentes használathoz, a megfelelő memória-rész biztosítása. 1. táblázat: Az ELEKTRA kártyákon elhelyezhető alkalmazások A tömegközlekedésben alkalmazható viteldíjhordozókra vonatkozóan, a gyakori és alkalmi használói csoportok sajátosságait figyelembe véve, megfelelő kártyaválaszték alkalmazása kívánatos, amelynek tagjai mind érintésmentes kezelést tesznek lehetővé (ld. 3. ábra). 9
A kártyákon leképezhető díjtermékek (jegyek, bérletek) választékát a kártyaképességek függvényében a 4. ábra szemlélteti. 2.1 A gyakori használók számára szolgáló kártyák A tartós, műanyagalapú intelligens chipkártya típusok (DSC): személyi azonosítókkal és fotóval a rendszeresen utazók számára bérletként való használatát biztosítsák, de megszemélyesítés nélkül egyéb használatra is alkalmasak legyenek. A duál-interfészes műanyagalapú kártyák (DSC-D), amelyekhez a tervezett új generációs oktatási kártya is hasonló lesz érintkezős formában tegyék lehetővé a parkolásnál és a pontgyűjtésnél való alkalmazásukat, továbbá a későbbiekben a bankkártya- és elektronikus aláírás funkciók esetleges megvalósításakor a közlekedési funkciók változatlanul működjenek rajta. A DSC-D kártyák tegyék továbbá lehetővé az egyéb alkalmazások esetén az elektronikus pénztárca megvalósítását is. A tartós kártyának létezhet csupán a tömegközlekedésben használható érintésmentes változata is (DSC-L), amelynek kapacitása legalább 1 Kbyte, amelyre egyszerre 7 díjtermék és 7 folytató díjtermék is feltölthető, a többrészes jegyek számára. Azon kártyák, amelyeket bérletként kívánnak használni, kötelezően megszemélyesítendők! Az ilyen műanyagalapú chipkártyák (DSC) a központi kiadó irodában, bizalmi munkatársak által, személyi azonosítóval és fotóval ellátva kerülnek kiadásra. A társkártyák közül pl. az oktatási kártyára, amelyet az Oktatási Minisztérium ad ki és időszakonként az oktatási intézmények érvényesítik, a közlekedési alkalmazásokat megfelelő megállapodás alapján a közlekedési társaságok ültetik rá. A személyi azonosító az adatvédelmi előírások betartásával lehetővé teszi a különböző szociális csoportok, pl. a tanulók/diákok, nyugdíjasok, 65 éven felüliek stb. kedvezményezésének megoldását, a megfelelő jogosultságot igazoló dokumentumok egyidejű kódolásával. A személyi azonosítás teszi lehetővé azt is, hogy pl. elvesztés estén a kártya letiltásra kerüljön, megfelelő jelszó alkalmazásával. A csupán tömegközlekedést használók számára elégséges az érintésmentes chipkártya (DSC- L), a bérlethasználók számára a megszemélyesítés (M) itt is kötelező (ld. 4. ábra). A megszemélyesített duális-interfészes kártyán a bérlet mellett/helyett kialakított közlekedési tárcába viszonylag nagyobb összeg (pl. 30.000 Ft) tölthető fel, amely tömegközlekedési utazások, ill. parkolás során használható fel (abban az esetben, ha a kártyával egy adott tömegközlekedési szolgáltató szolgáltatásán túl más szolgáltatásért (pl. parkolás) is lehet fizeteni, akkor a kártya jelenleg még elektronikus pénztárcának minősül, amely hitelintézeti részvételt kíván, ami nehezíti a kártyahasználat kiterjesztését más szolgáltatókra, ezért a viszonylag mérsékelt összegre tekintettel (<150 EUR), az EU irányelveinek megfelelő mentességet, törvény-módosítással kell elérni, vagy más, közös díjtermékgazdát kell találni). 10
3. ábra: A közlekedői csoportok kártyaválasztéka Kártyatípus Díjtermék típus PSC DSC-L DSC-D helyi vonaljegy helyi átszállójegy (< 60 perc, felszálláskori kedvezmény) helyi rövid szakaszjegy ( 3 további megálló) helyi teljesítményarányos jegy (levonás/jóváírás) helyi (+szövetségi) többes jegy (lefogyasztás tárcából) helyi 1,3,7 napi jegy ingyenesen utazók igazolványa (max. 14 nap) nem helyiek helyközi egyedi autóbuszjegy (egyrészes) helyközi egyedi vasúti jegy (egyrészes) helyközi csoportos vasúti jegy (egy részes) helyközi egyedi vasúti jegy (többrészes) helyi időszakos hálózati bérlet helyi időszakos vonalbérlet időszakos helyközi viszonylati bérlet helyi időszakos bérlethasználat felszállásszámlálással helyi+környéki időszakos bérlet parkolási jegy pontgyűjtés Dőlt betűs részek: ma még nem létező díjtermékek; továbbiak is lehetségesek 4. ábra: A különböző díjtermékek kártyákon való leképezhetősége 11
A DSC-kártya a szolgáltatók dolgozói igazolvány funkcióját is betöltheti, amely a munkaadó közlekedési társaságnál egyúttal ingyenes/kedvezményes utazási dokumentumként is szolgálhat. A DSC-kártya, megszemélyesítés nélkül valamely intézmény/cég részére felmutatóra szóló és átruházható bérletszerű utazási dokumentumként is alkalmazható, különleges emeltszintű díjakkal, mely lehetőség csak jegyirodában tölthető fel. Mindkét (DSC-D, DSC-L) típusú tartós (5-6 évre szóló) kártyának természetesen a megfelelő szintű szabványoknak meg kell felelniük, bár köztük, a műszaki képességeik és hamisítás elleni védelmi képességeik függvényében, árban jelentősebb különbségek lehetnek. Jelenlegi áruk a technikai képességek és a mennyiségek függvényében mintegy 2-4 EUR. A nagyobb biztonságra fordított magasabb kiadások a bevételek védelmével indokolhatók. A megszemélyesítés nélküli műanyagalapú kártyák, és a papír alapú chipkártyák ügynöknél, de esetleg automatákban is vásárolhatók. 2.2 Az eseti használók számára szolgáló kártyák A papír (PET-) alapú chipkártya (PSC) személyi azonosító nélkül, az alkalmi használók (DSC kártyával nem rendelkező helyiek, vidékiek, külföldiek) utazási dokumentumaként tegye lehetővé a jegyek, a helyi közlekedésben az időszakos (1, 3 és 7 napos) jegyek, valamint a gyűjtő (füzet-) jegyek felváltását, továbbá a helyközi közlekedésben egyedi viszonylati jegyek helyettesítését. A papíralapú chipkártyák is, amelyek memóriakapacitása min. 64 byte (512 bit), legyenek többször feltölthetők. A PSC-k papíralapú műanyag fóliás kivitele lehetővé teszi, hogy az alkalmi utazók esetében többszöri feltöltéssel is használható legyen. A kártyák ára ma már viszonylag olcsó, 0,3-0,4 EUR alatt lehet. A PSC "személytelen" és a biztonság szempontjából esendőbb volta miatt viszonylag kisebb összeggel (pl. max. 4.000 HUF) tölthető fel, mely összeg a helyi és környéki közlekedésben való leutazásra szolgál, vagy 1, 3 vagy 7 napos jegyek tölthetők fel rá, vagy egyedi egyrészes helyközi jegyek és hozzátartozó egyéb jegyek (pl. vasúti ICpótjegy, hely-jegy, 1. oszt. pótjegy stb.) helyezhetők el rajta. Szemben a nagyobb kapacitású műanyagalapú kártyákkal, a min. 512 bites PSC kártyára, kapacitás okokból, egyszerre csak egy díjtermék tölthető fel (ez később változhat az 1 Kbyte-os kártyák alkalmazásával). A kártya típusát a használók igényeik szerint a tartós DSC kártya (D vagy L típusú), vagy a könnyű (PSC) kártya közül választhatják meg. Egyedül az oktatási kártya tulajdonosai (tanulók, diákok, oktatók) számára lesz várhatóan kötelező a kedvezmények igénybevehetősége érdekében is az oktatási kártyaként bevezetésre kerülő duál-interfészes műanyagalapú chipkártya használata (ld. 3. és 4. ábra). Mint látható, a PSC kártya is szinte minden jegy számára alkalmas, kivéve a bérleteket. Az időszaki kedvezményes/ingyenes utazást biztosító kártya feltöltése a jegyirodákban, vagy a felszállás helyén a járművezetőnél a helyszínen történjen a PSC kártya esetében is, a kedvezményjogosultságot igazoló megfelelő dokumentumok bemutatása alapján; ugyancsak jegyirodákban vagy a járművezetőknél adható ki a DSC-kártyával nem rendelkező 65 éven felüliek számára a max. 2 hétre szóló ingyenes utazást biztosító PSC-kártya (ide tartoznak a 65 éven felüli EU-polgárok is). 12
Tehát PSC kártyán egyszerre 1, a megszemélyesítés nélküli DSC-kártyán is összesen 7 díjtermék, valamint hozzájuk kapcsolódóan további 7 folytató díjtermék tartható. A PSC kártyák alkalmazását illetően jelentősen változhat a helyzet, ha a további áresések következtében az 1 Kbyte-os kártyák veszik át az eseti utazásra szolgáló díjhordozók szerepét is, ebben az esetben a bérleteket kivéve mindenféle jegy megoldható a kártyán, ugyanúgy, mint a megszemélyesített DSC-L kártyákon. A rendszer egyöntetűsége okán mint már említettük egyelőre más típusú díjhordozók alkalmazása (pl. mobil telefon) bevonása nem került szóba, de nem zárható ki, hogy egyes rétegigények kielégítésére később alkalmazzák őket egyedi viszonylati jegyek eladására, vagy azonosítóként érintkezésmentes kezelést lehetővé téve és utólagos fizetési eszközként használóra. Hasonló módon elképzelhető az interneten való jegyrendelés és fizetés, de amennyiben a termék nem kerül a kártyára, az a szolgáltatók külön csatornás bevételének számít. 3. A kártyarendszer szereplői, eszközei és működési elvei A közforgalmú személyszállítás szereplői és meghatározott feladatokat ellátó funkcionális egységei a következők (ld. 5. ábra és 2. táblázat): használók (utasok), akik a tulajdonukba kerülő kártyákon történő díjfizetés/feltöltés ellenében és kezelésük révén a szolgáltatásokat igénybe veszik, kártyakibocsátó, azon szervezet, amely a közlekedésben és más alkalmazási területeken használható kártyát díjfizetési céllal bocsát ki, amely a díjfizetés mellett más funkciók ellátására is alkalmas lehet; több alkalmazó esetén a kibocsátó az alkalmazás kezelő szerepét is betöltheti, kártyakiadó, valamely kibocsátott kártyán megvalósítandó alkalmazás céljából a használók (utasok) számára a rendszer használatát biztosító kártyák kiadását megfelelő előírások és szabályok alapján végzi; általában egyúttal személyszállítási szolgáltató szervezet; a kártya kibocsátó lehet egyúttal a kártyát kiadó szolgáltató is. szolgáltató(k), amely(ek) a személyszállítási szolgáltatást nyújtja(k), és elfogadja(k), a kártyát díjhordozóként, díjbeszedők, azon helyek, szervezetek amelyek az igénybeveendő szolgáltatások fejében a használók (utasok) befizetését intézik, a kártyákra feltöltik és a díjbevételt begyűjtik, kártyaközpont az a szervezeti egység, amely a kártyakiadást, megszemélyesítést, szerződéskötést végzi, kezeli a kártyákkal kapcsolatos bejelentéseket, Hívó- és Segítő Központ feladatokat is ellát, adatfeldolgozó központ, az a szervezeti egység, amely a befizetett díjakkal és a kártyák révén igénybevett szolgáltatásokkal kapcsolatos kártyaműveleti (tranzakciós) adatokat gyűjti és feldolgozza, ezen túlmenően az adatkommunikációk és a rendszerinformációk menedzselését végzi, rendszerirányítási központ: az a szervezeti egység, amely kezeli a rendszerelemek (architektúra) azonosítórendszerét, felügyeli a készülékek, folyamatok működését, gondoskodik a változó rendszeradatoknak (pl. díjtábla, menetrend, tiltólisták, stb.) a kártyaműveleti végkészülékekhez való eljuttatásáról, biztosítja a tranzakciós adatok gyűjtésének, továbbításának műszaki feltételeit. 13
5. ábra: Az elektronikus kártyarendszer szereplői és kapcsolatai Többszolgáltatós, ill. több-alkalmazásos rendszerben a fenti szereplőkön és funkciókon kívül a következők is szükségesek: alkalmazáskezelő központ: az a szervezeti egység, amely a rendszerben lehetséges alkalmazások igénybevételének feltételeit és körülményeit szabályozza, és az alkalmazásokat közvetíti a különböző szolgáltatók ügyfelei, utasai felé, elszámoló központ: a több-szolgáltatós rendszerben a díjfizetés/feltöltés és a szolgáltatások igénybevétele időbeli és területi elkülönültségéből adódóan szükségessé váló elszámolásokat kezeli. Az egyes szereplők feladatait, kapcsolataikat és működési szabályait úgy kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a nemzetközi gyakorlatban használatos szabványrendszernek. A kártyarendszer felépítése A közlekedési chipkártya rendszerben hierarchia-szintek megkülönböztetése célszerű, nem csupán az eszközök lokalizációja, de az adatkezelés áramlás és feldolgozás szempontjából is. 0. szint: a díjhordozók szintje: chipkártyák (DSC, PSC). 1. szint: a kártyaműveleti végkészülékek szintje: kiadó készülékek, feltöltő kézi készülékek, feltöltő automaták, kártyakezelő készülékek, jegyvizsgálói és ellenőri készülékek. 2. szint: a helyi gyűjtők és rendszervezérlők szintje: járműveken, állomásokon és kocsiszínekben levő adatgyűjtő terminálok, kommunikációs interfészek. 3. szint: a társasági, ágazati központi adatfeldolgozó szintje: az adatfogadó, tároló és archiváló rendszerek, adatfeldolgozó rendszer; rendszerfelügyelő-, karbantartó rendszer, kommunikációs interfészek. 4. szint: ELEKTRA Kártyaművelet-kezelő és Elszámoló központ; ELEKTRA Kártya- és Alkalmazáskezelő Központ. A 4. szint csupán az országos központ létrejöttével alakul ki. Az egyes társaságoknál létrejövő alrendszerekben a központi funkciókkal járó feladatokat a társasági számítóközpont látja el. 14
Művelet/funkció Díjhordozás Kártyakiadás Kártyafeltöltés Kártyakezelés Kártyaellenőrzés Kártyakijelzés Adatgyűjtés Adatfeldolgozás Eszközleírás/képesség műanyagalapú (processzoros) chipkártyák kétmódú (megszemélyesítéssel/nélkül); több funkcióval is érintkezésmentes (megszemélyesítéssel/nélkül); egy funkcióval papír-(pet-) alapú chipkártya (megszemélyesítés nélkül); egy funkcióval kártyakiadó terminál (számítógép, író/olvasó, kamera, scanner, speciális nyomtató, papírnyomtató) jegypénztári terminál (számítógép, író/olvasó, nyomtatók) hordozható (ügynöki) kártyafeltöltő (bizonylatnyomtató) telepített feltöltő automaták állomásokon, központokban érme, bankjegy elfogadással, visszaadással; bankkártyával (on-line bank kapcsolat esetén); bizonylatnyomtatással bankkártyával (on-line bank-kapcsolat esetén), mobilfizetéssel; bizonylatnyomtatással járműfedélzeti feltöltő automaták (érme-elfogadással, visszaadással, vagy nélkül, bizonylatnyomtatással) járműfedélzeti vezetői konzol (irányító egység) (kártyafeltöltővel, pénztartállyal, visszaadás nélkül, bizonylatnyomtatóval) (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) állomási kezelőkészülékek 1), utaskapukra építve választógomb nélküli kivitel választógombos kivitel (több díjtermék közüli választáshoz) járműfedélzeti kezelőkészülékek 1) (szintén lehetnek választógombbal is) (ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval) ellenőri készülék; olvasóval/íróval, bizonylatnyomtatóval érintésmentes olvasókészülék, kijelzővel jármű fedélzeti irányító egység (vezetői konzol) (választható GPS alkalmazás, GPRS kapcsolattal) állomási irányító/gyűjtő terminál (számítógép, nyomtató) kocsiszíni gyűjtő/irányító terminál (adatátviteli készülék, számítógép, nyomtató) szolgáltató-, ágazati-, társasági számítóközpont (számítógép, tárolók) Rendszerirányítás ELEKTRA Rendszerirányítási és Felügyeleti 2) Központ (RIFK) (számítógép, azonosító állományok, műszaki felügyelet stb.) Alkalmazáskezelés ELEKTRA Kártya 2) - és Alkalmazáskezelő Központ (KAKK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) Elszámolás ELEKTRA Tranzakció Kezelő 2) és Elszámoló Központ (TKEK) (tandem számítógép, archiváló tárolók, nyomtató) 1) az utascsoportoknak ill. a kártyaérvényességnek megfelelő hang- és fényjelzés alkalmazása célszerű (pl. érvényes kártya rövid bip és zöld lámpa; lejáratközeli figyelmeztetés: sárga lámpa; megszakadt kezelés: kék lámpa; érvénytelen kártya sípoló hang és piros lámpa) 2) önálló helyi alrendszerekben is ellátandó funkciók 2. táblázat: ELEKTRA Hungaria rendszerműveletek, funkciók és a megvalósítás ajánlott eszközei 15
4. A díjtermékek leképezése a kártyarendszerben A kártyarendszerrel kapcsolatos követelmények megfogalmazásához célszerű a nemzetközi gyakorlatban leggyakrabban használatos díjszabási alapokat figyelembe venni, amelyek különböző módon kerülnek országos/regionális és városi helyi körülmények között, valamint a bérletes és jegyes utasok vonatkozásában meghatározásra. A legjellemzőbb díjrendszer-alapokat a 3. táblázat vázlatosan mutatja, megjegyezve, hogy a díjlerovás, ill. utaskezelés elektronikus technológiájából adódóan további alváltozatok is lehetségesek. Mint látható, a városi belső, helyi és a külső, helyközi viteldíjrendszerben különböző díjszabási alapok és díjlerovási technológiák létezhetnek. A helyi közlekedés díjszabása jelenleg a belső jegyes utasok esetében felszállás- (vonaljegy-) számfüggő, az átszálló jegyek esetében időtartam korlátozással, és átalányjellegű a bérletek esetében. Létezhetnek övezeti rendszerek is, amelyekben a jegy-/bérlet csak a megváltozott övezetekben érvényes. helyi közlekedésben helyközi közlekedésben Főbb díjszabási alapok egyedi és gyűjtő jegyeknél időszakos bérleteknél felszállásszám (+időtartam) utazási hossz (km/megállók) rögzített övezetek (db-szám) mozgó övezet-elrendezés utazási hossz (km) mozgó övezetek rögzített övezetek (db-szám) általános hálózati érvényesség/átalány* kijelölt övezet-elrendezés/átalány* utazási hossz (km) mozgó övezetek rögzített övezetek (db-szám) * a használattól is függő lefogyasztásos bérlet, akár egy kedvezményezett gyűjtőjegynek is tekinthető. (Magyarázat: változó övezeti rendszer: minden egyéni indulási pontból más és más (X km-es) övezetek alapján való díjszabás (pl. MÁV-, Volán-díjszabás) rögzített övezeti rendszer: valamely indulási körzetből egy fixált övezeti beosztás (térkép) mentén való díjszabás.) 3. táblázat: Főbb díjszabási alap-típusok Az országos vasúti és autóbusz viteldíjrendszerek esetében pillanatnyilag különböző, 10 ill. 5 km-es, indulási pontokként mozgó hosszövezeteket használnak, amelyek benyúlnak a városhatárokon belülre is, ahol mint láttuk, a helyi viteldíjrendszerben egyendíjakat alkalmaznak (vonaljegy, átszállójegy, ill. átalány díjú bérlet). Átszállójegy alkalmazása esetén engedményt adnak, ami esetén az elektronikus kártyarendszer esetén, oly módon oldható meg, hogy a rendszer, pl. a 60 percen belüli minden további felszállásnál a normál jegy-díjnál, kevesebb díjegy-egységet könyvel le a kártyáról. Közlekedési szövetségek esetén amelyek ma még csak kezdeményekben léteznek az országban a helyi és helyközi viteldíjrendszerek összeillesztését segítheti, ha a helyközi a központi település körüli külső díjak legalább 50-60 km-ig lineárisak, továbbá alkalmazzák az egy város, egy díj elvet, ami azt jelenti, hogy valamely közlekedési eszköz külső övezeti díjához a városhatáron belül egy átalányjellegű díjat csatlakoztatnak, amely a belső városi övezetre egységesen érvényes, függetlenül attól, hogy az utas a városhatáron belül melyik állomáson/megállóban száll le (ez a bevezetendő BKSz esetében 0 Ft, ill. a belső bérlet többletdíja). Az elektronikus kártyakörnyezetben a viteldíjválaszték leképezési lehetőségeit a 4. táblázat foglalja össze, bemutatva a csak felszálláskori (check-in) és a fel- és leszáláskori (checkin/check-out) utaskezelés biztosította lehetőségeket. 16
Miután a kártyák lehetővé teszik a különböző helyi és helyközi jegy- és bérletválaszték leképezését, fontos, hogy az egyes jegy- és bérlettípusok utáni kártyafeltöltő befizetésekből származó bevételek a szolgáltató társaságokhoz kerüljenek. A mai viteldíjrendszer(ek) sajátosságai és elkülönültsége következtében a jegyek és bérletek nagy részénél a bevételek címzetten közvetlenül a szolgáltatókhoz rendelhetők, és csak közös használatú jegyek és bérletek esetében, kerül a bevétel közvetett módon a szolgáltatókhoz, az igénybevétel szerinti felosztás alapján. Felosztásra tehát általában a különböző ellátási felelősségi körbe tartozó szolgáltatókra is kiterjedő szövetségi megoldás estében kerül sor, vagy abban az esetben, ha egy szolgáltatói felelősségi területen, azonos díjtermék alapján több szolgáltatás is igénybevehető. ELEKTRA Hungaria Szolgáltatási Viteldíjrendszer Utas csoport Kártyatípus Kártya funkció Kezelés Képességek terület bérlet/jegytípus tárgya be-/ki- belépéskori kezelésnél Helyi egyendíjas + 1) rendszeres DSC időszakos bérlet 4) ter.+időszaki érvényesség + + eseti PSC/DSC (díj-egység kártya 5) ) (fedezeti állás) (rövid) szakaszjegy x egység levonás + (2) (hosszú) vonaljegy y egység levonás + + (átszálló 60 percen belül) kedvezm. egység 6) levonás + + DSC 1,3,7 napos időszakos jegy ter.+időszaki érvényesség + + turista, látogató PSC 1,3,7 napos időszakos jegy ter.+időszaki érvényesség + + Környéki rögzített övezeti ingázó DSC időszakos övezeti bérlet övezeti+idősz. érvényesség + + szövetségi DSC időszakos kombinált bérlet övezeti+idősz. érvényesség + + eseti PSC/DSC (díj-egység kártya) (fedezeti állás) övezeti jegy övezeti egység levonás + + 3) Országos hossz- ingázó DSC időszakos bérlet ter.+időszaki érvényesség + + helyközi övezeti eseti PSC/DSC egyedi jegy jegy érvénytelenítés + + 1) A viteldíjrendszer a helyi közlekedésben általában egyendíjas, a jegyhasználatban módosítás lehetséges 2) A check-in technológia (előrefizetés) esetén nincs lehetőség hossz-függő díj-lerovás alkalmazására (csak nyomógombos kezelővel) 3) Csak övezeti gombos kezelővel oldható meg a regionális közlekedésben 4) A műanyagalapú megszemélyesített DSC kártyák esetén van mód a tanulók/nyugdíjasok bérleteinek kedvezményezésére 5) A papíralapú chipkártyákon (PSC) vagy bizonyos számú feltöltött díjegység, vagy 1,3,7 napos érvényesség kerül tárolásra 6) Átszállós utazási-láncok esetén, 60 percen belül a második felszállástól az utas x egységnyi kedvezményt kap a levonásnál 4. táblázat: A viteldíjrendszer és választék leképezés főbb típusai elektronikus kártyarendszer esetén Ennek megfelelően megkülönböztethetjük a helyi és helyközi (esetenként a kettős szövetségi ) szolgáltatókat, ill. szolgáltatásokat. Azon díjtermékek esetében, amelyeknél egyendíj (pl. vonaljegy) vagy megadott övezeti díj kerül a kezelésnél lerovásra az elektronikus pénztárcából való közvetlen lefogyasztással is lehetséges a fizetés. Mindez a közlekedési kártyakibocsátó és a közlekedési alkalmazók közti megállapodás függvénye. A jegyes és bérletes használói csoportokon belül megkülönböztetendők a teljesárú és valamilyen jogosultság alapján kedvezményesen utazók, ugyanis a kedvezmények alapvetően csupán a megszemélyesített DSC-kártyatulajdonosok számára igénybevehetők, amennyiben a kártyán a jogosultságot igazoló dokumentum alapján a kártyakiadást végző irodában a megfelelő kódot rögzítették. Időlegsen PSC kártyán is elképzelhető helyszíni kedvezményezés (ld. 2.2 pont). Az oktatási kártyán a jogosultságot az oktatási intézmény időszakonként (tanévenként, félévenként) elvégzett felülvizsgálata során elektronikusan felírt kód igazolása biztosíthatja. A kártyarendszer hatékonyságának feltétele, hogy az utasok számos helyen, önkiszolgáló módon hozzájussanak a jegyekhez (kártya feltöltéshez) és bizonylatokhoz (nyugta, egyszerűsített számla). 17
A magyar viszonyok közt jelenleg a helyi és helyközi, valamint szövetségi közlekedésben használatos díjtermékek (jegy- és bérletfajták) figyelemmel a díjhordozó kártyák érvényesítő kezelési műveleteire is tulajdonképpen a következő fő díjterméktípusokba sorolhatók (ld. ezzel összefüggésben, a különböző típusú díjtermékek érzékeltetésére a 6.a. és 6.b. ábrákat is): 1) többes használatú értékkártya díjlefogyasztással (PSC, DSC) 2) időszaki (1,3,7 napos) jegykártya területi érvényességgel (PSC, DSC) 3) bérlet-kártya időszaki és területi érvényességgel (DSC) 4) egyedi előreváltott (helyközi) jegy (PSC, DSC) Röviden áttekintve a különböző címezhető díjtermékek tartalmát és jelentését, figyelembe veendő, hogy az egyes helyi alrendszerek kialakulása idején még különálló rendszerekkel van dolgunk, ahol az egységes elvű és adatszerkezetű kártyák biztosítják az átjárhatóságot és nincs lehetőség az egyes alrendszerek közti elszámolásra, ebből adódóan a kereszthasználatra sem. Erre csupán az országos szolgáltatók belépésével és a helyi rész-rendszerek összekapcsolásával lesz mód, bár a díjtermékek nagyrésze a jövőben is egy szolgáltatóhoz fog dedikáltan kötődni. Az itt említett díjtermékeken túl, a jövőben természetesen egyéb díjterméktípusok is elképzelhetők, amelyek egy bővíthető díjtermékjegyzékbe (katalógusba) foglalandók és megfelelő termékkóddal látandók el (ld. 5. táblázat, valamint a Követelményekhez csatlakozó Útmutató a díjtermékkatalógus, a díjtermékleképezés és a kártyaműveletek értelmezéséhez. A lista karbantartását és új termékek befogadását később szintén az országos központ végzi. Tekintettel arra, hogy szolgáltatónként külkönböző díjszintek lehetségesek és a díjterméktípusoknak megfelelő díjakat szolgáltatónként kell megadni. 18
6/a. ábra: ELEKTRA kártyaárusító és feltöltő automaták lehetséges menü vázlata 19
6/b. ábra: ELEKTRA kártyaárusító és feltöltő automaták lehetséges menü vázlata 20