NGM/32611-22/2016 Összefoglaló jelentés a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok célellenőrzéséről [2016. október 17. - november 4.] A 2016. évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően a - munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti - a munkaidővel, pihenőidővel és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok gyakorlati érvényesülésének vizsgálata érdekében 2016. október 17. és november 4. között a munkaügyi hatóság célellenőrzést tartott. Ilyen tárgyú célzott vizsgálat 2013. október 2. és október 18. között is volt már, így e korábbi ellenőrzések során szerzett reprezentatív adatok összehasonlítása rámutathat e tárgykörben a foglalkoztatási gyakorlat alakulására. A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések) megtartása, a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése, a pihenőidőre vonatkozó szabályok (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) megtartása, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok (hiányos, hamis nyilvántartás, nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás) betartása, a munkabérrel összefüggő jogszabályok megtartása, a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége. A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, viszont a kereskedelem területén az országos átlaghoz képest nagyobb számú vizsgálat történt. Ez a korábbi évek tapasztalataira vezethető vissza, mivel a munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos
2 szabálytalanságok erre az ágazatra fokozottabban jellemzőek. A vendéglátási, vagyonvédelemi, építőipari, feldolgozóipari ágazatokat a kormányhivatalok munkatársai megközelítőleg egyenlő arányban ellenőrizték, mivel ezeken a területeken is rendszeresek a célellenőrzés tárgyát képező szabálytalanságok. Az ellenőrzési célpontok kiválasztása során a munkatársak figyelembe vették a 2016. évre kiadott ellenőrzési irányelveket, emellett azonban a közérdekű bejelentések és panaszok is befolyásolták a vizsgált munkáltatók körét. Az ellenőrzési célpontok kiegyenlítettebb kiválasztását támasztja alá, hogy a 2013. évi hasonló célellenőrzés során a kereskedelmi ágazatra esett az ellenőrzések több mint fele. A 2016. évi ellenőrzés, tehát alaposabb képet mutat a többi ágazatról.
3 Az ellenőrzések megszervezésénél figyelmet fordított a hatóság arra, hogy ne csak rendes munkaidőben történjenek ellenőrzések a munkahelyeken, hanem hétvégenként, illetve munkaszüneti napon is. A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak. (2013-ban a mezőgazdaság és a gépipar az akkori adatok feldolgozása alapján az egyéb ágazati kategórián belül kerültek feltüntetésre, így ezekre az ágazatokra vonatkozó adatok nem kerültek összehasonlításra. Ez a két ágazat az idei ellenőrzés során is csak 1-1 %-ot tett ki az ellenőrzött munkáltatók közül.)
4 1. Ellenőrzési adatok A célellenőrzés 993 vállalkozás - 3 873 munkavállalóját érintő - foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta. Az ellenőrzések a munkáltatók 84 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 64%-át érintő valamilyen munkaügyi jogsértést. A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve, az ellenőrzések száma növekedett, figyelemmel arra, hogy 2013-ban 811 ellenőrzést tartott a munkaügyi hatóság. A jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve arányaiban nem változott jelentősen, mivel a 2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött foglalkoztatók 85 %-ánál állapított meg a munkaügyi hatóság valamilyen szabálytalanságot. A jogsértéssel érintett munkavállalók aránya kis mértékben csökkent, mivel 2013-ban a munkavállalók 67 %-át érintették a szabálytalanságok. A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 52 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által első esetben - elkövetett
5 szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 122 db figyelmeztetés kerül kiadmányozásra, továbbá 273 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 369 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni. A célellenőrzés során egy alkalommal pedig harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai. 2013-ban 170 db munkaügyi bírság kiszabására került sor, ami gyakorlatilag megegyezik az idén kiszabott munkaügyi bírságok és az azt helyettesítő figyelmeztetések számával (52+122=174). 2. Tipikus jogsértések A célellenőrzés egyik tárgyát képező munkaidővel kapcsolatos intézkedések aránya 21 % volt, mely a 2016. első háromnegyed éves országos adatokkal majdnem teljesen megegyezett (20 %), míg az érintett munkavállalói létszám valamivel magasabb volt (24 %) az első háromnegyed éves adatokhoz képest (19 %). A munkaidővel összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érintett. Elmondható, hogy a vagyonvédelem, kereskedelem és vendéglátás területén kellett több munkavállaló ellen elkövetett jogsértések miatt intézkednie a hatóság munkatársainak. Csupán egy esetben fordult elő, hogy egy feldolgozóipari cég több műszakos munkarendben dolgozó 150 munkavállalója nem kapott írásban munkaidő-beosztást Komárom- Esztergom megyében. Az építőiparban a célellenőrzés alatt nem voltak jellemzőek a
6 munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok, ez részben a munkaidő-nyilvántartások hiányának is köszönhető, így ugyanis a szabálytalanságok nehezen állapíthatóak meg. A 2013-as hasonló tárgyú célellenőrzéssel összevetve megállapítható, hogy a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal összefüggő intézkedések száma jelentősen nem változott, viszont három évvel ezelőtt lényegesen több munkavállalóval szemben követték el a munkáltatók ezeket a szabálytalanságokat. Így pozitív elmozdulás figyelhető meg, mivel idén egy-egy szabálytalanság csak kisebb munkavállalói létszámot érintett. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok miatt kellett a leggyakrabban intézkednie a munkaügyi hatóságnak, mely az elmúlt évek tapasztalataival összhangban áll.
7 A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 35 %-a a kereskedelmi ágazatból került ki. Magas volt az intézkedések aránya a vendéglátás, valamint a feldolgozóipar területén is (18 %, 15 %). A főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 43 %-ának vonatkozásában volt megállapítható a nyilvántartással kapcsolatos rendelkezések megszegése A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal ellentétben a nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságokat nagyobb munkavállalói létszámmal szemben követték el a munkáltatók 2013-hoz képest. Akkor a főbb jogsértéssel érintett munkavállalók 28 %-ával (914 fő) szemben vezették helytelenül a foglalkoztatók a munkaidő-nyilvántartást, míg idén ez a szám 43 % (1 557 fő) volt. Különösen a feldolgozóipar területén volt nagyobb az érintett munkavállalói létszám, az előzőekben említett Komárom-Esztergom megyei cég 300 főt meghaladóan szegte meg a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
8 A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok nem jellemzőek. A célellenőrzés alatt, csakúgy, mint 2013-ban elenyésző számban kellett csak intézkedni a hatóság munkatársainak és nem volt jelentős mértékű az érintett munkavállalók létszáma sem. A munkaviszony létesítésének, illetve az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony bejelentésének elmulasztása miatt 2016. III. negyedévéhez képest alacsonyabb számban kellett intézkedni a munkaügyi hatóságnak (19 %). Feketefoglalkoztatást a valamely jogsértéssel érintett munkavállalók 9 %-ánál tárták fel az ellenőrzések. A legrosszabb kép most is az építőiparban mutatkozott, mivel a feketefoglalkoztatással kapcsolatos intézkedések 29 %-át itt hozta a hatóság, ami az összes feketén foglalkoztatott munkavállaló 35 %-át érintette. A többi feketén foglalkoztatott
9 munkavállaló nagy része közel azonos arányban a kereskedelem a vendéglátás és a vagyonvédelem területéről került ki. (16 %, 18 %, 15 %). 2013-as célellenőrzés során az ellenőrzött munkavállalói létszámból (4302 fő) 311 munkavállaló volt feketén foglalkoztatva (7 %), ez az arány idén kedvezőtlenebb volt, mivel az ellenőrzött 3873 munkavállalóból 342 munkavállalót érintett ez a szabálytalanság. (9 %). A kormányhivatalok munkatársai ugyanúgy, mint 2013-ban az intézkedések 8 %-át hozták a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a célellenőrzés során. Az ellenőrzéssorozat folyamán a kereskedelem és a vagyonvédelem területén kellett legtöbbször intézkedni (32 % és 27 %), továbbá a vendéglátás és feldolgozóipar (14 % és 13 %) volt érintve ezen jogsértések miatt. Nem változott jelentősen a munkavállalók érintettsége sem, 2013-ban 270, 2016-ban 310 munkavállalóval szemben követtek el munkabérrel összefüggő szabálytalanságot a munkáltatók, mely mindkét célellenőrzés során az összes jogsértéssel érintett munkavállaló 8 %-a volt. A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések közel felét tették ki és a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya vagy hibája is nagyobb számban fordult elő.
10 3. A munkaidővel, pihenőidővel és azok nyilvántartásával kapcsolatos jogsértések megvalósulási formái A munkaidőre vonatkozó jogsértések tipikus esetei: a munkaidő-beosztás szabályainak megsértése napi munkaidő szabályainak megsértése heti munkaidő szabályainak megsértése munkaidőkeret szabályainak megsértése egyéb (éjszakai munka, vasárnapi munkavégzés) A munkaidő-beosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabályi ismeretek hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék áll, a célellenőrzés során továbbra is gyakori szabálytalanság volt. A munkáltatók a munkavállalók részére számos esetben, szóban (személyesen, vagy rövid úton) közlik a munkaidő-beosztását, írásban, avagy írásbeli formának minősülő alakban sokszor nem készítenek munkaidő-beosztást. A munkavállalók gyakran egymás között szóban egyeztetve állapodnak meg a munkaidejükről. A munkaidőbeosztással kapcsolatos szabályok betartását a munkáltatók nem tartják fontosnak, de annak munkavállalói szempontból nagy jelentősége van. Ez alapján lesz a munkavállalók számára egyértelmű és kiszámítható a heti, napi munkaidő, a munkaidő kezdete, valamint a befejezése. A munkaidő-beosztás birtokában tudják a munkavállalók a szabadidejüket tervezni, és ami még fontosabb ez határozza meg a rendkívüli munkaidőt, ami elvezet a munkabérrel kapcsolatos kérdésekhez. A munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés ugyanis rendkívüli munkavégzésnek minősül, ami adott esetekben bérpótlék fizetési kötelezettségekkel is jár. A legtöbb intézkedést a kereskedelem területén hozta a hatóság, de a vendéglátás ágazatában is gyakori ez a szabálytalanság. A kereskedelem után - a kevesebb
11 intézkedés ellenére a feldolgozóipari ágazatban volt a legtöbb szabálytalansággal érintett munkavállaló, ami az ágazat nagyobb foglalkoztatotti létszámára vezethető vissza. A munkaidő-beosztás után legnagyobb számban a munkaidőkeret szabályainak megsértése miatt kellett intézkedni az ellenőrzéssorozat során. Ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmazott, annak kezdő és befejező időpontját nem rögzítette írásban, csupán a munkaidőkeret alkalmazását, s annak hosszát ez a jogszabályi előírások pontos ismeretének hiányára vezethető vissza. A szabálytalanság miatt a munkavállalók és a hatóság részére is ellenőrizhetetlenné teszi például a munkaidőkereten felüli rendkívüli munkavégzést, és így annak ellentételezését (szabadidő, munkabér). Elszórtan találkoztak az ellenőrzést végzők a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékétnek megszegésével. Ágazati megoszlást tekintve a feldolgozóipar, vagyonvédelem, vendéglátás és kereskedelem területén is hasonló arányban fordultak elő ezek a szabálytalanságok. Egyéb munkaidővel kapcsolatos jogsértés (éjszakai munka, vasárnapi munkavégzés) a célellenőrzés során nem volt jellemző. Érdemes kiemelni, hogy ugyan 2013-ban sem intézkedtek sokat az ebbe a kategóriába tartozó szabályok megsértése miatt a hatóság munkatársai, ám akkor egy alkalommal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy ipari parkban 869 munkavállalót érintően sértette meg egy munkáltató a vasárnapi munkavégzés szabályait.
12 A pihenőidővel kapcsolatos jogsértésekkel összefüggésben elmondható, hogy a munkáltatók figyeltek a jogszabályban előírt pihenőidő biztosítására. Ezen a területen a korábbiakhoz képest pozitív elmozdulás figyelhető meg. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó jogsértések tipikus esetei: hiányos vagy hamis munkaidő-nyilvántartás nincs munkaidő-nyilvántartás nyilvántartási kötelezettségének megszegése kettős nyilvántartás alapján A munkaidő-nyilvántartást az építőipar területén gyakran nem vezetnek, míg a hiányos (hamis) munkaidő-nyilvántartások a kereskedelem, a feldolgozóipar és a vendéglátás területén fordultak elő. Említést érdemel és sajnos negatív tapasztalat, hogy a feldolgozóipar és a vendéglátás területén a 2013-as vizsgálatsorozathoz képest több esetben került megállapításra a munkaidő-nyilvántartás teljes hiánya. Kettős-nyilvántartással kapcsolatosan elmondható nagyon kevés esetben intézkedtek az I. fokú hatóságok. Amennyiben egy-két munkanap nem került bejegyzésre a munkaidő-nyilvántartásba, vagy az ellenőrzés időpontjában a napi munkaidő kezdő időpontja hiányzik, szándékosságról nem beszélhetünk, ezek általában adminisztratív hiányosságok. A jogszabályok megsértésének leplezése a nyilvántartás vezetésének teljes vagy hosszabb ideig (napokon át) tartó hiányakor merül fel, valamint a már fent említett kettős-nyilvántartás alkalmazásakor.
13 Továbbra is hangsúlyozandó, hogy ez a legtöbbször előforduló jogsértési forma, mely elfedi az esetleges munkabérrel, rendkívüli munkaidővel, pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat. Fővárosi ellenőrzési tapasztalatok szerint a munkáltatók nagyságát tekintve vegyes jogkövető magatartásra lehet következtetni a munkaidővel és annak nyilvántartásával kapcsolatos szabályok tekintetében. Budapesten szabálykövetőbbek az 1-5 fős mikrovállalkozások. Ennek oka azzal állhat összefüggésben, hogy a pár fős cégek esetében a cégvezető jobban oda tud figyelni a szabályok betartására, míg a 6-25 fős létszámmal rendelkező cégeknél, ahol esetenként már több üzlet is tartozik a céghez, a vezetőre jóval több és más típusú feladat is hárul, ami miatt nem jut kellő figyelem ezen szabályok teljes körű betartására/betartatására, viszont külön ezzel a feladattal foglalkozó munkatárs alkalmazását még nem bírja el a vállalkozás.
14 4. Egyéb jogsértések és azok okai A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők. A célellenőrzés továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület. A munkabér elszámolásáról adott tájékoztatással kapcsolatosan elmondható, hogy előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásos bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok esetén a munkáltatók képviselői részéről gyakori hivatkozás a folyamatosan változó jogszabályi különösen munkajogi környezet, annak ellenére, hogy az új Mt. - a műszakpótlék kivételével - érdemben nem változtatott a bérpótlékok rendszerén. Azok a munkáltatók, akik a munkabért nem fizetik ki határidőben legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. Hangsúlyozandó, hogy a munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltatók részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizessék. A munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizeti az elmaradt béreket, pótlékokat, így a munkaügyi hatóság több éves gyakorlata eredményesnek mondható. Általánosságban megállapítható és a munkáltatók jogszabályismeretének hiányosságára jó példa, hogy az ellenőrzéssorozat során is találkoztak a hatóság munkatársai olyan foglalkoztatóval, aki a munkavállalók részére 2016-ban kiadott írásbeli tájékoztatókban is a már négy éve nem hatályos 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) rendelkezéseire hivatkozott. 5. Összegzés Összességében a munkavállalók, a munkaidejével, pihenőidejével és ezek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok megtartásának ellenőrzésére elrendelt célellenőrzés vegyes tapasztalatokkal zárult:
15 A 2013. évi hasonló tárgyú célellenőrzés során feltárt adatokhoz képest, a munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságokat kevesebb munkavállalóval szemben követték el a munkáltatók. A munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok főbb esetei a munkaidőbeosztás szabályainak megsértése, illetve a munkaidőkeret szabályainak megsértése. Munkaidővel kapcsolatosan a kereskedelem, vagyonvédelem és vendéglátás területén kellett legtöbbször intézkedni. A munkaidővel kapcsolatos jogkövető magatartás a vendéglátás területén csökkent a 2013. évi célellenőrzéssel összevetve, míg a kereskedelemben javulás figyelhető meg. A feldolgozóipar területén több munkavállalót érintettek 2013-hoz képest a munkaidős szabálytalanságok. A pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok ritkán fordulnak elő. A munkaidő-nyilvántartási kötelezettség megszegése, továbbra is a leggyakoribb szabálytalanság. A 2013-as vizsgálatsorozathoz képest lényegesen több munkaidőnyilvántartással összefüggő szabálytalanság volt a feldolgozóipar és a vendéglátás területén. Az építőipar területén gyakran nem vezetnek munkaidő-nyilvántartást. A napi, heti munkaidővel, illetve a pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokkal összefüggésben meg kell jegyezni, hogy a jogsértések bizonyítása a munkaidőnyilvántartás hiányában nehéz, így vélelmezhetően nagyobb számban fordulnak elő ilyen jellegű szabálytalanságok. A munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, vagy annak teljes hiánya azonban nem csak ezeket a jogsértéseket rejtik el, de nem ellenőrizhető emiatt a rendkívüli munka, a munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése, illetve a szabadság kiadása sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek. Szintén nagy jelentősége van a munkaidő-beosztásnak, mely azon túl, hogy a munkavállalók mindennapi életének tervezhetőségét is szolgálja, elhatárolja a rendes és rendkívüli munkavégzést, így a munkavállalók számára járó munkabér mértékét is jelentősen befolyásolhatja. A munka- és pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságok továbbra is jelen vannak a gazdaságban és a munka világában, így a vizsgálatok időszakonként történő elrendelésének szükségességét támasztják alá.
16 Melléklet Példatár 1. Komárom-Esztergom megyében egy autóalkatrész gyártással foglakozó cég 382 fő munkavállalót alkalmaz. Az ellenőrzés időpontjáig 1 fő targoncavezető munkakörben foglalkoztatott munkavállaló munkaszerződése nem került aláírásra. A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók írásban munkaidő-beosztást nem kaptak (150 fő). A portán elhelyezett beléptető rendszer adataiból készítették el a munkaidő-nyilvántartást, amely viszont nem a tényleges munkaidőket (munkaidő kezdő, befejező időpontja) tartalmazta (357 fő). 2. 2016. október végén tartottak helyszíni ellenőrzést Bács-Kiskun megyében egy vendéglátó egységben, ahol 4 fő végzett munkát. A helyszínen bemutatásra került a munkavállalók október havi munkaidő nyilvántartása, amely hiányosan volt vezetve 2 fő munkavállalónál (nem volt rögzítve a munka kezdés időpontja, ill. nem a valós munkaidő kezdet volt rögzítve). A bemutatott munkaidő nyilvántartásból megállapítható volt, hogy több munkavállaló sokszor napi 12 órát meghaladóan is dolgozik (előfordul napi 15 órás munkavégzés is). Egy egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló bejelentése az illetékes adóhatóság felé több munkanap tekintetében nem történt meg a munkáltató részéről. 3. Egy Baranya megyei építési-kivitelezési munkaterületen megtartott ellenőrzés során munkavégzés közben találtak a hatóság munkatársai 5 munkavállalót. A munkáltató helyszínen tartózkodó képviselője elmondta, hogy 3 segédmunkás munkakörben foglalkoztatott munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez munkát, sajnos a jogviszonyuk bejelentését elmulasztotta megtenni az illetékes adóhatóság felé.
17 A munkáltató a szabálytalanság megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének a helyszíni ellenőrzést követően eleget tett, a munkavállalók munkaviszonyát az illetékes adóhatósághoz bejelentette. A munkavállalók a helyszínen munkaidő-nyilvántartást nem tudtak bemutatni. 4. Egy Békés megyei benzinkúton a munkáltató 4 munkavállalót foglalkoztatott shop-kezelő munkakörben. A helyszíni ellenőrzésen meghallgatott foglalkoztatottak előadták, hogy a benzinkút egész napos nyitva tartása (napi 16 óra) alatt dolgoznak, egymás között megbeszélt szóbeli beosztás alapján. Munkaidő-nyilvántartást nem vezetnek. A munkaszerződések alapján a munkáltató vezető beosztású munkavállalónak minősítette a 4 munkavállalót, annak ellenére, hogy munkabérük az aktuális bruttó minimálbér kétszeresét sem érte el. 5. Egy budapesti dohányboltban történt ellenőrzés során a tanúként meghallgatott munkavállaló esetében a jelenléti ív eseményszerűen volt vezetve, azonban másik kettő munkavállaló esetében, akik szintén az üzletben végeztek munkát nem vezettek munkaidő nyilvántartást az ellenőrzés hónapjára vonatkozóan. A tanú nyilatkozata szerint ők is dolgoztak 2016. október hónapban. A munkaidő beosztás sajátos betűjelöléssel az asztali naptárban volt elkészítve, azonban azt a beosztás nem tartalmazta, hogy mettől-meddig van a munkaidő beosztva. Egyes munkanapokon a munkavállalók teljes nyitvatartási időben végeztek munkát 08.00-22.00 óra között, meghaladva a napi munkaidő maximális mértékét. 6. Tolna megyében egy személy- és vagyonvédelmi munkáltató 3 fő személy- és vagyonőr vonatkozásában megsértette a napi munkaidő mértékére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket azáltal, hogy a munkavállalók napi 12 órát meghaladó munkaidőben végeztek munkát, holott a munkakör nem minősült készenléti jellegűnek.
18 A munkáltató 1 munkavállaló vonatkozásában megsértette a munkabér védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, mivel a munkavállaló nem kapta meg a jogszabályban előírt határidőben a munkabérét. 7. Egy Pest megyei vagyonvédelmi munkáltatót érintően ellenőrzésre került sor, ahol 1 munkavállaló végzett munkát. A munkavállaló munkaszerződéssel, vagyonőrként, teljes munkaidőben, 24/48 órás munkarendben dolgozott a munkáltatónál. Munkaidő-nyilvántartásként a szolgálati napló szolgált, amely a valós adatokat tartalmazta és a helyszíni ellenőrzéskor naprakészen volt vezetve. A munkavállaló 2016. október 11-én reggel 7 órától 13-án 7 óráig folyamatosan munkát végzett, a munkája megterhelő, alvási, pihenési lehetősége nincs, mivel napközben be- és kiléptetést végez, a rakományokat ellenőrzi, éjszaka pedig két óránként járőrözik a telephelyen. A munkáltató pótlékot nem fizetett a munkavállalónak. 8. Nógrád megyében a hatóság munkatársai helyszíni munkaügyi ellenőrzést folytattak le egy vagyonvédelemi munkáltatónál. A meghallgatott munkavállaló vagyonőr munkakörben, munkaviszony keretében, írásba foglalt munkaszerződéssel volt foglalkoztatva napi 4 órás részmunkaidőben, bruttó 64.500,- Ft/hó összegű munkabér ellenében. A tanú elmondta, hogy munkaidőbeosztást írásban készített a munkáltató, azonban a következő heti beosztás még nem volt közölve vele. Elmondta, hogy 4 havi munkaidőkeretben volt foglalkoztatva, azonban a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról írásban nem lett tájékoztatva. Munkaközi szünetet nem biztosított a munkáltató. A helyszíni ellenőrzés során becsatolt iratok és a tanúmeghallgatási jegyzőkönyvben foglaltak alapján megállapítást nyert, hogy a munkáltató megsértette a munkaidő-beosztásra vonatkozó jogszabályokat 2 munkavállaló vonatkozásában, munkaidőkeretre vonatkozó jogszabályokat 1 munkavállaló vonatkozásában, a munkaközi szünetre vonatkozó jogszabályokat 1 munkavállaló vonatkozásában, a napi munkaidő mértékére vonatkozó jogszabályokat 2 munkavállaló vonatkozásában.
19 9. Egy Jász-Nagykun-Szolnok megyei pékség 2 munkavállalót foglalkoztatott munkaszerződéssel, bejelentéssel. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató a munkavállalókat munkaidőkeret és elszámolási időszak alkalmazása nélkül egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatta. Az ellenőrzési időszakban több esetben előfordult, hogy a munkáltató a 2 munkavállalót a napi munkaidő törvényes mértékét meghaladóan napi 16 órában foglalkoztatott egyes munkanapokon. Az egyik munkavállaló munkaidő-nyilvántartása a helyszíni ellenőrzés időpontjában nem volt naprakész. 10. Munkaügyi ellenőrzésre került sor egy Fejér megyei fodrászatban, ahol 2 munkavállalót találtak munkavégzés közben. Egy munkavállaló fodrászüzletvezető munkakörben, fodrász szakképzettséggel, teljes munkaidőben, írásos munkaszerződéssel és bejelentéssel végzett munkát. A munkavállaló esetében megállapításra került, hogy a munkabére havi bruttó 110.000 Ft, amely összeg nem éri el a 2016. évi garantált bérminimum összegét. Egy munkavállaló fodrász munkakörben, heti 20 órás részmunkaidőben, írásos munkaszerződéssel végez munkát. A munkáltató a munkavállaló munkaidejéről hiányosan vezetett munkaidő-nyilvántartást. A munkavállaló részére a munkaszerződésben munkaidőkeret került megállapításra, azonban annak kezdő és befejező időpontja nem. 11. Egy Tolna megyei feldolgozóipari munkáltató 5 húsipari termékgyártó munkakörű munkavállalót érintően nem tartotta be az írásos munkaidőbeosztás készítésére és közlésére vonatkozó rendelkezéseket. A munkáltató a munkavállalóknak a helyszíni ellenőrzés hetén és a következő hétre sem készített írásban előre munkaidő beosztást. A munkáltató 5 munkavállalót érintően nem tartotta be a munkaidő nyilvántartás vezetésére vonatkozó jogszabályi előírásokat. A munkaidő-nyilvántartás 5 munkavállalót érintően 2016. október hónapban 5 napot érintően nem tartalmazott bejegyzést.
20 12. Egy Heves megyei egyéni vállalkozó által üzemeltetett virágbolt munkavégzési helyén megtartott munkaügyi ellenőrzés során megállapításra került, hogy a munkáltató 1 virágkötő munkakörű munkavállalóját a munkaviszonyra jellemző ismérvek fennállása mellett 2014. február hó 12 napjától megbízási szerződés alapján megbízási jogviszonyba történt bejelentés alapján foglalkoztatott. A munkáltató az eljárás során a munkavállalóval utólagosan megkötötte a munkaszerződést 2014. február 12. napjától kezdődő jogviszonnyal, illetve e naptól a jogviszonyt munkaviszonyként bejelentette. 13. Egy Baranya megyei ruházati butik munkaterületen munkaügyi ellenőrzésre került sor. A munkáltató 1 főt foglalkoztatott munkaviszonyban és 3 főt alkalmi munkavállalóként eladó munkakörben. A munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló vonatkozásában háromhavi munkaidőkeretet alkalmazott a munkáltató, azonban a keret kezdő, illetve befejező időpontját nem határozta meg. Ugyanezen munkavállaló vonatkozásában 2016. augusztus hónapban nem fizetett vasárnapi pótlékot a munkáltató a vasárnapi munkavégzésért. 14. Egy Pest megyei vendéglátó tevékenységet folytató munkáltatónál munkaügyi ellenőrzésre került sor a fogyasztóvédelmi társhatósággal együtt. Munkavégzés közben találtak 2 munkavállalót. Az egyik munkavállaló bejelentve és munkaszerződéssel dolgozott a fenti vállalkozónál. A másik munkavállaló nyilatkozata szerint aznap kezdett, ún. próbamunkán volt, és munkaszerződést még nem írt alá. A munkáltató nem egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, alkalmi munkavégzésben állapodott meg a munkavállalóval, hanem rendes jogviszony keretében kívánta foglalkoztatni. 15. Egy Csongrád megyei étteremben munkaügyi ellenőrzés került lefolytatásra. Az egyéni vállalkozó munkáltató 4 munkavállalót alkalmazott az ellenőrzés helyszínén. Egy munkavállalót munkaviszony keretében foglalkoztatott a munkavállaló bejelentése megtörtént. A további 3 fő esetében nem történt meg a bejelentés a területileg illetékes adóhatóság felé a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig.