[2017. március április 7.]

Átírás

1 NGM/ /2017 Összefoglaló jelentés a jogviszony megszűnésével összefüggő a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok érvényesülésének célvizsgálatáról [2017. március április 7.] A évi hatósági ellenőrzési tervnek megfelelően a - munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény szerinti jogviszony megszűnésével összefüggő a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok érvényesülésének vizsgálata érdekében március 20. és április 7. között a munkaügyi hatóság célvizsgálatot tartott január 1-től módosult az eljárásra vonatkozó szabályozás [lásd.31/2012 (X. 16.) NGM rendelet 1. j) pontja], így a célvizsgálat e rendelkezés érvényesülésének gyakorlati tapasztalatáról is átfogó képet adott. A munkaügyi hatóság célja a foglalkoztatók által elkövetett legsúlyosabb jogsértések feltárása volt. Ennek megfelelően a célellenőrzés fő iránya a jogviszony megszűnésével összefüggő szabályok (igazolások kiállítása, kiadása, elszámolás megtörténte) a munkaidőre vonatkozó szabályok (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések) megtartása, a munkavállalók pihenéshez való jogának érvényesülése, a pihenőidőre vonatkozó szabályok (napi/heti pihenőidővel, munkaközi szünettel kapcsolatos szabályok) megtartása, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok (hiányos, hamis nyilvántartás, nyilvántartás hiánya, kettős nyilvántartás) betartása, a munkabérrel összefüggő jogszabályok megtartása, a foglalkoztatási jogviszonyok rendezettsége, különös tekintettel az írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatásra a munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló évi LXXV. törvény szerinti munkavégzés esetén, illetve a színlelt szerződéssel, a munkaerő-kölcsönzés keretében

2 2 foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogszabályok megtartása, valamint a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásának szabályszerűsége. A célellenőrzésnek nem volt kiemelt ágazata, viszont a kereskedelem mégis kiemelt szerepet kapott, mivel - az egész évet tekintve - a kereskedelmi egységek kiemelt ellenőrzési célpontok. Ezen túl jelentősebb számú vizsgálat volt a vendéglátás területén, illetve az építőipari szektorban. A hatóságok elsősorban azokat a vállalkozásokat vizsgálták ahol a korábbi évek ellenőrzési tapasztalatai alapján gyakori volt a munkavállalói fluktuáció, vagyis lehetséges a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével kapcsolatban a jogszabályban előírt munkáltatói kötelezettségek ellenőrzése. További kiválasztási szempont volt, hogy a vizsgálatok visszatértek olyan vállalkozásokhoz, ahol már korábban jogszabálysértő módon jártak el munkaviszony megszűnése, megszüntetése tárgykörben. Az ellenőrzési célpontok meghatározásánál fontos iránytűként alkalmazhatóak a közérdekű bejelentések és panaszok, mivel évek óta kiemelt számban érkeznek a munkaügyi hatósághoz bejelentések e témakörben. A munkaügyi ellenőrzések és eljárások egy része még folyamatban van, így a megállapítások a jelentés elkészítésekor ismert tényeken, adatokon alapulnak. 1. Ellenőrzési adatok A célellenőrzés vállalkozás foglalkoztatási gyakorlatát vizsgálta, összesen munkavállalót érintően. Az ellenőrzések a munkáltatók 82 %-nál tártak fel a vizsgálatba vont munkavállalók 55%-a sérelmére elkövetett valamilyen munkaügyi jogsértést.

3 3 A szabálytalanságok egy része olyan súlyos volt, illetve ismételt szabályszegésnek minősült, hogy a jogsértések miatt a jelenlegi adatok alapján 51 db munkaügyi bírság kiszabása várható. A kis-és középvállalkozások által első esetben - elkövetett szabálytalanságok jogkövetkezményeként előreláthatóan 235 db figyelmeztetést fognak kiadmányozni, továbbá 207 foglalkoztató esetében kell szabálytalanság megszüntetésére irányuló kötelezést, 439 munkáltatóval szemben kötelezés nélküli - szabálytalanságot megállapító - határozatot hozni. A célellenőrzés során három alkalommal harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása miatt központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezést is hoztak a hatóság munkatársai.

4 4 2. Tipikus jogsértések A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállítása, kiadása, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolással kapcsolatos intézkedések aránya 14 % volt, mely a első negyedéves országos adatoknál magasabb (10%). Az érintett munkavállalói létszámnál még markánsabb különbség figyelhető meg, mivel a célvizsgálat során a munkavállalók 9 %-át érintette ez a szabálytalanság az első negyedéves adatokhoz (5 %) képest. Elmondható tehát, hogy a fókuszáltabb ellenőrzés magasabb számban tárta fel ezeket a szabálytalanságokat. A jogviszony megszűnésével összefüggő jogsértésekkel kapcsolatos intézkedéseket a vagyonvédelem, a kereskedelem és az un. egyéb ágazatokban kellett leggyakrabban alkalmazni, ám a vagyonvédelem területén magasabb munkavállalói létszámot érint ez a szabálytalanság. Ennek részben az a magyarázata, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy vagyonőrzéssel foglalkozó cég 86 munkavállaló tekintetében követett el elszámolással kapcsolatos jogsértést.

5 5 A célvizsgálat keretében közel azonos számban intézkedett a munkaügyi hatóság az elszámolásra vonatkozó szabályok megszegése és az igazolások kiadásának elmulasztása miatt, ám előbbi szabálytalanság több munkavállalót érintett.

6 6 A vagyonvédelmen túl az elszámolással kapcsolatos szabálytalanság volt a jellemzőbb a feldolgozóiparban és a vendéglátásban is. A kereskedelem és építőipar területén inkább az igazolások kiállításával és kiadásával kapcsolatos szabályokat nem tartották be a munkáltatók. Az egyéb jogsértések közül a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabálytalanságok miatt kellett a leggyakrabban intézkednie (28 %) a munkaügyi hatóságnak, összhangban az elmúlt évek tapasztalataival. A munkaidő nyilvántartására vonatkozó szabályok megkerülése miatti intézkedések 46 %-a a kereskedelmi ágazatból került ki. Magas volt az intézkedések aránya az építőipar és a vendéglátás területén is (19 %, 15 %). Fontos kiemelni, hogy a legtöbb ilyen jogsértést a feldolgozóiparban tárták fel a vizsgálatok, mivel Bács-Kiskun, illetve Komárom-Esztergom megyében található gyártási üzemekben 400 főt meghaladóan szegték meg a vonatkozó jogszabályi előírásokat. A célvizsgálat során a második legtöbb intézkedést (26 %) feketefoglalkoztatás miatt kellett hozni a hatóság munkatársainak, mely a évi I. negyedéves (29%) adatokhoz képest kis mértékben alacsonyabb. A legtöbb intézkedést

7 7 hagyományosan az építőipar területén kellett hozni (38 %) a célvizsgálat során és a munkavállalói érintettség is itt volt a legmagasabb (38 %). Szintén jelentős volt a vagyonvédelem területén, valamint a vendéglátásban dolgozó munkavállalók feketén foglalkoztatása (12-12%). A munkaidővel, pihenőidővel, rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések 17 %-át tették ki. Az ilyen típusú jogsértések közül a leggyakoribb szabálytalanság a munkaidő-beosztás hiánya, valamint munkaidőkeret esetében a kezdő és befejező időpont írásbeli meghatározásának elmaradása, melyek inkább adminisztratív jellegű szabálytalanságok voltak. A pihenőidővel és rendkívüli munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságot a célvizsgálat során a hatóság munkatársai elenyésző számban tártak fel, azonban a rendkívüli munkavégzés jelentősebb munkavállalói létszámot érintett, a célvizsgálat során például Fejér megyében egy nagyobb munkavállalói létszám (77 fő) dolgozott március 15-én egy gépipari cégnél. A hatóság munkatársai az intézkedések 6 %-át hozták a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok miatt a célvizsgálat során. Az ellenőrzéssorozat folyamán az

8 8 intézkedések közel fele (48 %) a kereskedelem területéről került ki a munkabérrel kapcsolatos jogsértések miatt. A pótlékokkal kapcsolatos szabálytalanságok az intézkedések 46 %-át tették ki, valamint az elmúlt évekhez képest arányaiban több intézkedés volt (23 %) garantált bérminimummal kapcsolatos jogsértések miatt, melynek hátterében részben a ben jelentősen megemelkedett minimálbér és garantált bérminimum áll. Ez a szabálytalanság egyébként nagyrész a kereskedelmi munkáltatóknál fordult elő. Az intézkedések 21 %-a pedig a kifizetett munkabér elszámolásáról adott tájékoztatás (bérjegyzék) hiánya vagy hibája miatt fordult elő.

9 9 3. A jogviszony megszűnésével összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos szabálytalanságok és azok okai A jogviszony megszűnésével összefüggő jogsértések tipikus esetei: jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása, késedelme; elszámolásra vonatkozó szabályok megszegése. Okok, melyekre a jogsértést elkövetett munkáltatók hivatkoznak: - A munkáltatók egy-egy dolgozó elbocsátása alkalmával azon megfontolásból, hogy a munkavállaló tartozik a munkáltatója felé, visszatartja a bérek kifizetését, illetve nem adja ki a szükséges igazolásokat. A munkavállaló nem megfelelő magatartására, esetleges károkozására hivatkoznak. - A munkáltató nem adja ki az igazolásokat, mert sérelmezte a dolgozó felmondását. A munkáltató ezzel próbálja akadályozni volt munkavállalója más munkáltatónál történő elhelyezkedését. - A munkáltató nincs tisztában a jogszabályi előírásokkal. - A munkáltató nem tartja fontosnak az igazolások határidőben történő kiadását és az elszámolás teljesítését a dolgozó felé. - Illetékes adóhatóság felé történő bejelentés elmulasztása. - Adminisztratív okokra hivatkozás A vizsgált tárgykörben gyakran fordul elő, hogy az igazolásokat a munkáltatók általában akkor nem adják ki a jogszabályban rögzített határidőben, illetve akkor nem történik meg az elszámolás maradéktalanul, ha a munkavállalóval szemben valós, vagy vélelmezett követelése van. A munkáltatóknak az igazolások visszatartása, az elszámolás elmulasztása, azaz az esedékes munkabérek visszatartása egyfajta biztosítékot jelent a munkavállalói kötelezettségek teljesítésére. Egyszerűbbnek ítélik a foglalkoztatók ezt a megoldást, mint a munkavállalóval történő pereskedést. A munkáltatók tudják, hogy ez jogszerűtlen megoldás, de ezt tartják egyszerűbbnek és hatékonyabbnak. Nem jellemző, hogy a nagyobb létszámot foglalkoztató munkáltatók a vonatkozó jogszabályokat ne ismernék, illetve ne tudnák alkalmazni azokat. A nagyobb munkavállalói létszám ugyan nagyobb adminisztrációs teherrel jár, és a fluktuáció is magasabb, vagyis gyakrabban kell a munkáltatónak a munkaviszony létesítésével, illetve megszüntetéssel kapcsolatos jogszabályi kötelezettségének eleget tenni, de

10 10 ezeknél a munkáltatóknál általában külön munkaügyes, vagy bérszámfejtő végzi a munkaügyi adminisztrációval járó tevékenységet. A kisebb vállalkozások esetében esetenként előfordul a jogszabályi ismeretek hiánya. Elmondható, hogy a jogviszony megszűnésévével összefüggésben elkövetett szabálytalanságok jellemzően a hatóság tudomására jutnak, az érintett munkavállalók megkeresik a munkaügyi hatóságot abban az esetben, ha a munkáltató egyáltalán nem, vagy csak jelentős késéssel hajlandó kiadni a kilépő dokumentumokat és elszámolni a volt munkavállalóval. Azokban az esetekben, ahol a késés a jogszabályi rendelkezésekben előírtakhoz képest csekély mértékű, a munkavállalók nem fordulnak, a munkaügyi hatósághoz, az ilyen technikai jellegű elmaradásokat a munkáltatóval egyeztetni tudják. A vizsgálatok során ennek megfelelően az ellenőrzés alá vont munkáltatóknál a munkaügyi hatóság több esetben tárt fel olyan, a munkaviszony megszűnésére vonatkozó szabályok megsértésével összefüggő jogsértést, amely csekély súlyú késedelemben nyilvánul meg és erre vonatkozó jelzés a hatóság felé nem érkezett. Amennyiben sem a kilépő dokumentumok átadása, sem az elszámolás nem történik meg, úgy valószínűsíthető, hogy a panaszos adóhatóság felé történő bejelentésére sem teljesült. Az igazolások kiadásnak elmaradásával, elszámolási problémákkal kapcsolatos bejelentések bizonyítása sokszor nehéz, de a munkáltatók többsége együttműködik a hatósággal és a jogsértő állapotot az esetek többségében megszüntetik. Ez annak is köszönhető, hogy január 1-jétől új szabályozás lépett életbe, a korábbi gyakorlat szerinti első esetben kiadmányozható figyelemfelhívás nem rendelkezett kellő visszatartó erővel. Az év elejétől figyelemfelhívás kiadmányozása nélkül azonnal indítható eljárás a munkáltatóval szemben, így a sok esetben eredménytelen felhívás nélkül hatékonyabb, gyorsabb a munkaügyi hatóság fellépése. 4. Egyéb jogsértések és azok okai A feketefoglalkoztatás szerkezeti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy legtipikusabb formája a munkaviszonyhoz, illetve egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bejelentés hiánya, egyéb formái (pl. színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) kevésbé jellemzők. A célvizsgálat továbbra is megerősíti az elmúlt évek tapasztalatait, miszerint az építőipar a legfertőzöttebb terület. A bejelentés nélküli foglalkoztatás mellett kiemelkedő a munkaidő-nyilvántartások nem a valóságnak megfelelő (hamis, illetve kettős nyilvántartás) vezetése. Legjellemzőbb szabálytalanság, hogy a munkáltató nem rögzíti a nyilvántartáson a munkaidő kezdő és befejező időpontját (ez a látszólag csekély szabálytalanság leplezi

11 11 legtöbbször a napi maximális munkaidő túllépését, illetve a rendkívüli munkavégzést). A munkaidővel kapcsolatos adatok egy-egy munkanapra vonatkozó hiányos nyilvántartása mögött figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, szándékosság nem feltételezhető a munkáltatók részéről. Szándékos munkáltatói magatartásra utal viszont, amikor a munkaidő-nyilvántartás nincs a munkavégzés helyén, a későbbiekben a hatóságnak megküldött iratanyag alapján pedig jellemzően nem állapítható meg jogsértés, pedig számos esetben áll fenn a gyanúja annak is, hogy a munkavállalókat a megengedettnél többet foglalkoztatják. Munkaidővel kapcsolatos szabálytalanságok az ellenőrzés tapasztalatai szerint ritkábban fordult elő, hogy a munkavállalók munkaideje meghaladta a napi munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett viszont gyakran előfordult a munkaidőbeosztás szabályainak megsértése, melynek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya, másrészt a rendkívüli munkavégzés leplezésére irányuló szándék állt. A munkabér elszámolásáról adott tájékoztatással kapcsolatosan elmondható, hogy előfordul, hogy a munkavállalók egyáltalán nem kapnak írásba foglalt bérelszámolást, de gyakoribb eset, hogy a kiadott tájékoztatás formális, az elszámolás helyessége, a levonások jogcíme és összege nem ellenőrizhető. Azok a munkáltatók, akik a munkabért nem fizetik ki határidőben legtöbbször pénzügyi, gazdasági nehézségre hivatkoznak. Fontos kiemelni, hogy a munkaügyi hatóság a vonatkozó törvényi rendelkezés szerint a munkabért nem, vagy nem időben fizető munkáltatók részére minden esetben lehetőséget biztosít arra, hogy az eljárás során az elmaradt bért egy kitűzött határidőn belül megfizessék. A munkáltatók döntő többsége a munkabérrel kapcsolatos elszámolásra szóló felszólításokat követően megfizeti az elmaradt béreket, pótlékokat, így a munkaügyi hatóság több éves gyakorlata eredményesnek mondható. A célvizsgálat alapján összességében megállapítható, hogy a foglalkoztatók ismerik és helyesen alkalmazzák a kötelező legkisebb munkabérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat, tömeges visszaéléseket nem igazolt az ellenőrzéssorozat.

12 12 5. Összegzés Összességében jogviszony megszűnésével összefüggő a munkavállalót megillető igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok érvényesülésének célvizsgálata vegyes tapasztalatokkal zárult: Az elmúlt időszakok célellenőrzéseit figyelembe véve, csak a szabadsággal kapcsolatos szabályok célvizsgálata során volt alacsonyabb a munkavállalói érintettség. A jogviszony megszűnésével összefüggő jogsértések vonatkozásában megállapítható, hogy egy-egy intézkedés nagyobb munkavállalói létszámot nem érintett. Elszámolással kapcsolatos szabálytalanság a vagyonvédelemre és kis mértékben feldolgozóiparra és a vendéglátásra jellemző. Igazolások kiállításával és kiadásával kapcsolatos szabálytalanság a kereskedelem és építőipar területén jellemző. Jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabálytalanság okai sokrétűek (munkavállaló-munkáltató konfliktusa, adminisztratív okok, jogszabályi ismeretek hiánya). Jogviszony megszűnésével kapcsolatos szabálytalanságoknál a panaszoknak kiemelt szerepe van január 1-jétől hatékonyabb eljárási rend. A célvizsgálat tárgyát képező igazolásokkal, elszámolásokkal kapcsolatos tapasztalatok pozitívabbak, mivel a szabálytalanság egy-egy munkáltatónál csak kisebb munkavállalói létszámot érint, melyek a panasz bejelentések alapján a hatóság tudomására jutnak és a január 1-jétől bevezetett új eljárási rendnek is köszönhetően hatékonyabban orvosolhatók, továbbá a munkáltatók együttműködőek. A munkaviszony megszűnésekor az igazolások kiállítása, kiadása azért is fontos, mert ezek hiánya a munkavállaló szociális ellátáshoz fűződő jogainak érvényesítését alapvetően megnehezíti, illetve akadályozza. Hosszútávra is kiható következményekkel járhat, ha a munkavállaló nem jut hozzá az őt megillető igazolásokhoz. A jogviszony megszűnésekor az elszámolás elmulasztása a már elvégzett munka ellentételezésének hiánya miatt közvetlen a munkavállalók anyagi biztonságát sérti.

13 13 Melléklet Példatár 1. Hajdú-Bihar megyében panasz alapján március végén egy italboltban a hatóság munkatársai munkaügyi ellenőrzést folytattak le. A panaszos előadta, hogy a munkaviszonya a munkáltatónál megszűnt, azonban a munkaviszony megszűntetésével összefüggésben esedékes igazolásokat a munkáltató nem adta ki részére valamint az elszámolásra sem került sor. A helyszíni ellenőrzés, valamint az azt követően lefolytatott bizonyítási eljárás során a bejelentésben foglaltak bizonyítást nyertek. 2. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében márciusban megtartott munkaügyi ellenőrzés során az eljáró kormánytisztviselők megállapították, hogy egy vagyonvédelemmel foglalkozó munkáltató az őrzési védelmi munkavégzési helyein foglalkoztatott 86 munkavállalóknak február 28-án megszüntette a munkaviszonyát, a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat, valamint az elszámolás megtörténtét azonban a munkáltató késedelmesen, és csak részben teljesítette. 3. Békés megyében április elején egy nonprofit Zrt. munkaügyi ellenőrzésére került sor a munkáltató egyik telephelyén. Az ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy 3 munkavállaló jogviszonya szűnt meg a év során, az igazolások azonban késve lettek kiadva. A munkáltató képviselője elmondta, hogy minden munkaügyi ügyintézés a budapesti központban történik, így a postai kézbesítést is beleértve, nem tudják időben kiadni a szükséges igazolásokat. 4. Egy budapesti panaszos azt sérelmezte, hogy a munkáltató az általa megjelölt munkavégzési címeken őt munkaszerződés és adóhatósági bejelentés nélkül foglalkoztatta. A cég nevét megjelölni nem tudta, csak annak a nevét tudta megjelölni, akivel megállapodott szóban a munkavégzésről. A lefolytatott helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a bejelentő által megjelölt címen a portaszolgálatot egy Kft. látja el. A helyszíni ellenőrzés során munkavégzés közben talált munkavállaló bejelentése a fenti céghez megtörtént, tanúnyilatkozata során elmondta, hogy a panaszost ismeri, a munkaterületen együtt dolgoztak, váltották egymást, valamint bemutatta a helyszínen vezetett egyéni munkaidő-nyilvántartásokat, amelyek között a panaszos nyilvántartása is megtalálható volt. Megállapítást nyert, hogy az a személy, akivel a panaszos megállapodott a munkavégzésről, szintén a fenti cég alkalmazottja. A munkáltatónál március hónapban 80 munkavállaló munkaviszonya szűnt

14 14 meg, akik közül 16 fő esetében a munkaviszony megszűnésére vonatkozó adóhatósági bejelentés határidőn túl történt meg. A munkaügyi ellenőrzést a panaszos munkaviszonyának vizsgálatán kívül, a határidőn túl bejelentett, 16 megszűnt jogviszonyú munkavállaló elszámolásának vizsgálatára is kiterjesztették. 5. Egy fővárosi panaszos elmondása alapján a munkáltatónál tól ig dolgozott, mint konyhafőnök-helyettes és a bejelentés napjáig nem kapta meg a kilépő igazolását és a március havi időarányos munkabérét. A hatósági lekérdezés alapján a munkavállaló munkaviszony végének kijelentése ig nem történt meg. 6. Győr-Moson-Sopron megyében egy építkezésen március végén megtartott munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy egy - épületvillamossági szerelő, villanyszerelő munkakörű - munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatásnak bejelentése a munkaügyi ellenőrzés megkezdése után 2 perccel (!) történt meg. A munkáltató a feketén foglalkoztatott munkavállalót korábban november február 01. közötti időszakban írásba foglalt munkaszerződéssel és bejelentéssel foglalkoztatta. A munkavállaló az épületvillamossági szerelő, villanyszerelő munkakörnek megfelelően garantált bérminimumra volt jogosult, és ennek megfelelő munkabért kapott és évben is. A munkáltató valószínűsíthetően a évben jelentősen megemelt garantált bérminimum miatt szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát és a közterhek elkerülése miatt foglalkoztathatta bejelentés nélkül. 7. Komárom-Esztergom megyében panasz alapján indult márciusban munkaügyi ellenőrzés. A panaszosok kifogásolták, hogy munkaviszonyuk megszűnésekor nem kapták meg az igazolásokat, és bérelszámolásuk sem történt meg. A Kft. az érintett 2 munkavállalót napjától napjáig foglalkoztatta munkaviszony keretében, írásba foglalt munkaszerződés alapján, teljes munkaidőben, tehergépkocsi-vezető munkakörben. A munkáltató elmulasztotta 2 fő munkavállaló részére jogszabályokban előírt határidőn belül kiadni az igazolásokat, illetve a bérelszámolás, szabadság megváltása sem történt meg a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig. 8. Komárom-Esztergom megyében március végén megtartott munkaügyi ellenőrzésen takarítási munkát végzett 54 fő. A bemutatott munkaidőnyilvántartás (jelenléti ívet) naprakész volt, azonban az egyik munkavállaló az ellenőrzés napjára délutános műszakban volt előre beírva, de a délelőtti munkaügyi ellenőrzéskor munkát végzett. A munkavállalók elmondták, hogy nagytakarításokat kell végezniük meghatározott a gyógyszergyár által előírt

15 15 időszakokban. A nagytakarítás időpontja, illetve az itt ledolgozott munkaidő a munkaidő-nyilvántartáson nem szerepelt. A munkaterületen történt tanúmeghallgatások során előkerült egy második jelenléti ívet, melyen a nagytakarítás időpontja külön volt rögzítve, de az itt rögzített munkaidőre a munkavállalók bért nem kaptak. Megállapítást nyert, hogy 1 fő heti 20 órás bejelentés mellett teljes munkaidőben végzett munkát, 1 fő leszámoló nem kapta meg időben a kilépő papírjait, 54 fő nem kapott írásban munkaidőbeosztást, 38 fő munkavállaló nem kapta meg a rendkívüli munkaidőre járó munkabért. 9. Jász-Nagykun-Szolnok megyében egy varrodában tartott helyszíni munkaügyi ellenőrzést a munkaügyi hatóság márciusban. A munkáltató 3 varrónőt úgynevezett próbamunkán, írásba foglalt munkaszerződés és bejelentés nélkül foglalkoztatott, továbbá 1 varró munkakörű munkavállaló március havi rendes és rendkívüli munkaidejére vonatkozó adatait hamisan tartotta nyilván. A munkavállalóval részmunkaidőre (napi 4 óra) kötött a munkáltató munkaszerződést, és a munkaideje már az ellenőrzés megkezdésekor lejárt, de még dolgozott. A bemutatott munkaidő-nyilvántartás is a részmunkaidőt tartalmazta. Amikor a munkáltató az ellenőrzés hatására szembesült a munkaügyi szabálytalansággal, hazaküldte a munkavállalót. A munkavállalók jegyzőkönyvön kívül elmondták, hogy a munkáltató sokszor megsérti a munkaidőre vonatkozó szabályokat, de nem mernek szólni, féltik a munkahelyüket. Pozitív példák április elején Békés megyében fémmegmunkálással foglalkozó munkáltatót ellenőriztek. A munkáltató elmondta, hogy a évben összesen 3 munkavállaló munkaviszonya szűnt meg a kft-nél. Bemutatta a munkaviszonyuk megszűnésével összefüggő igazolásokat, melyekből megállapítást nyert, hogy az elszámolás maradéktalanul teljesült, az igazolások időben kiadásra kerültek, továbbá az utolsó munkabér kifizetését is határidőben teljesítették. Az ellenőrzés jelen állása szerint az ellenőrzött 3 fő foglalkoztatása során nem történt szabálytalanság. 11. Egy Győr-Moson-Sopron megyei dohányboltban március végén megtartott munkaügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a munkáltató a évben megszüntetett munkaviszonyú 3 dohánybolti eladó munkakörű munkavállalónak a jogszabályban előírt határidőn belül banki utalással kifizette a munkabéreket, pénzben megváltotta az időarányosan ki nem adott

16 16 szabadságokat, kiadta a munkáltatói igazolásokat és bejelentette a munkaviszonyok megszüntetését. A munkáltató annak ellenére betartotta, be tudta tartani a jogszabályi határidőket, hogy nagyon nagy a dohányboltban a fluktuáció, és folyamatosan vannak próbaidő alatti azonnali hatályú jogviszony megszüntetések a munkáltató, valamint a próbaidős munkavállalók részéről is.