Zágrábi László* EU RÁFIZETÉS SZÁMOKBAN! Számoljunk el az EU-val tisztességes módon. Ki fizet rá és mennyivel? Az írás tartalmi kivonata: I.) A magyar - EU kapcsolatok eddigi helyzetének értékelése és lehetséges számszerősítése 1.) Az 1994. évi magyar - EU Megállapodás és annak értékelése 2003-ig. a bruttó vámbevételek összege fokozatosan csökkent és 2003-ra már 1364 milliárd forint összegő kiesés jelentkezett (összesen 29 milliárd euró) ezért a 2003-as kiesés: 5614,9 millió euró = 933 milliárd forint (áfával: 1364,3). 2.) Az úthasználati díj (útadó formájában került bevezetésre) elengedésének EU-t támogató hatása. Az úthasználati díjból származó bevétel kiesésünk 1992 és 2003 között összesen 3,5 milliárd euró összegre becsülhetı. 3.) Embargó károk és EU ígéretek hatása a délszláv háborúk és embargó rendelkezések az általunk történt viszonylag szigorú betartása során Magyarországot jelentıs, több mint 3 milliárd USD összegő kár érte. (Kamatokkal 3 milliárd euro).
II.) A koppenhágai kompromisszum pénzügyi értékelése és összegzése. 1.) Globális számok és azok egyenlege. a.) A várható támogatások bruttó összege. Jó, ha 2004-2006 között összesen 3 milliárd eurót használhatunk fel. b.) Magyarország által teljesítendı befizetések összege. - tagdíj (a GDP 1,12 %-a, kb. 646 millió euró = 168 milliárd forint) - Európai Beruházási Bank alaptıkéje részére 54 millió eurót - az Európai fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót - A Szén- és Acélkutatási Alap mőködéséhez 2006-tól kezdve, négy éven át 9,93 millió euró c.) A befizetések és támogatások nettó összegének meghatározása. Az egyenleg most még 2004-2006 között EU támogatási többletet jelez 1751,5 millió euró értékben (ha csak a tagdíjat vesszük figyelembe HJ), azonban ebben kb. 550 millió euró összegő támogatás teljesítése minden bizonnyal nem várható, sıt már most biztos. Az EU számára gyakorlatilag szinte ingyenes úthasználatot biztosítunk, melynek levonásával az egyenleg gyakorlatilag nulla körüli értéket ad. d.) Az EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek számbavétele (2005-re) KIESİ BEVÉTELEK: (egy évre esı összesen: 687 millió euró 178,5 milliárd forint) TÖBBLET KÖLTSÉG (egy évre esı összesen: 880,7 millió euró = 229 milliárd forint) A költségvetés helyzete 2004-2006 között 1227 milliárd forinttal, illetve 5053 millió euróval romlik. (2002-es árszinten HJ) 2.) Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak és helyzetének valós értékelése. Az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250-300 milliárd forint érhetı el Magyarország számára 2004 és 2006 között. 3.) Egyes részterületek értékelése a.) A magyar könyvek jelenlegi 12 %-os ÁFA kulcsa ( tankönyvek jelenlegi 0 % után, lehet 5, de 12 % is.) is súlyosan diszkriminálja a magyar nyelvet, gazdasági oldalról nyelvi-genociddal egyenértékő. b.) A közösségi törvények alkalmazása elsısorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenıen olyan jellegzetes problémáik is vannak - mint például a környezeti állapot -, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. De annak versenyképesség növelı hatása minimális.
I.) A magyar - EU kapcsolatok eddigi helyzetének értékelése és lehetséges számszerősítése 1.) Az 1994. évi magyar - EU Megállapodás és annak értékelése 2003-ig. Az EU-val kötött megállapodás lényegét az 1994. évi I. törvény foglalja magába. Ennek értelmében, bár Magyarország már 1990-es évek elıtt gyakorlatilag fejlıdı ország státuszt kapott, vagyis ipari termékeinek nagy része (élelmiszer és érzékeny cikkek kivételével) vámmentesen juthatott be EU piacaira, Magyarországra importált EU-beli ipari termékek viszont vámkötelesek voltak. Ezzel szemben és annak ellenére, hogy Magyarország 1990 óta egy visszaesı fázis után csak 2000 után érte el 1990-es fejlettség szintjét, miközben EU-országok gazdaságilag fejlıdtek, GDP-jük reálértéke 1989-hez viszonyítva 26,85 %-kal nıtt, vagyis a gazdasági fejlettség szintjének különbsége nıtt! Mindezen tények ellenére Magyarországra olyan ütemő és mértékő, valamint olyan egyoldalú vámleépítést kényszeríttetek melynek következtében a normális cserearány veszteségen (ami évi 2 milliárd USD körüli értékre becsülhetı) felül további irreális cserearány-veszteséget szenvedtünk el. Ennek mértékét elemzésünkben a vámleépítés miatt ténylegesen kiesı vámbevételek összegében és hatásában mutattuk ki. Kiemelendı, hogy ennek következtében is az EU-ból érkezı import volumene 1994-tıl 2003-ig 2,7-szeresére nıtt, ennek ellenére a vámbevételek bruttó összege (változatlan áron számolva) tizedére csökkent! A vámleépítés következtében a magyar gazdaságot óriási veszteség érte a bruttó vámbevételek összege fokozatosan csökkent és 2003-ra már 1364 milliárd forint összegő kiesés jelentkezett ennek következményeként egyrészt nıtt a hazai adóalanyok terhe, másrészt kevesebb pénz jutott egészségügyre, nyugdíjra, valamint alapvetı infrastruktúra-fejlesztésekre.
A fentiekben leírtakat az alábbi adatok szemléltetik: 1995. 1996. 1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. Az import volumen változásának figyelembevételével módisított értékek (2002. évi áron): Vámbevétel kiesés meuro Vámbevétel kiesés (vám+áfa) md. Ft 412,3 760,9 2090,5 2835,7 3404,3 4084,0 4675,0 5190,3 5614,9 100,2 184,9 507,9 689,0 827,1 992,3 1135,9 1261,1 1364,3 Kiesett munkahelyek száma 3 millió Ft/fı vámbevétel kiesés értéke alapján számolva: Megszőnt munkahelyek száma 33396 61624 169313 229665 275711 330765 378627 420360 454752 A részletes számítás A költségvetés vámbevételeinek és az import feltételek módosulása miatti alakulása c. táblázatban található. Ennek jelentıs hatása volt a hazai jelenlegi alacsony foglalkoztatás szintjének alakulásában, mivel az import növekedése hazai munkahelyeket szorított ki. A modell számítása szerint közel 455 ezer munkahelyet vesztettünk el. Az OECD adatok szerint ez a foglalkoztatottság szintjének (Labor force participation rate) Magyarország számára katasztrofális különbségében is jelentkezik más országokhoz viszonyítva: (adatok %-ban) 1993 2000 Magyarország 61,8 59,1 Ausztria 77,1 77,4 Németország 72,7 74,8 Forrás: OECD ECONOMIC OUTLOOK. No 70. 2001. dec. 2.) Az úthasználati díj (útadó formájában került bevezetésre) elengedésének EU-t támogató hatása. Az EU illetékesei írásban rögzítették, hogy a Magyarországon áthaladó kamionok után 3 Ft/tonnakilométer díjat fizetnek, amelyet minden évben a Ft/ECU árfolyamváltozással arányosan emelhetünk. Különféle manıverekkel azonban elérték azt, hogy elkerüljék az általunk nyújtott szolgáltatás alóli tényleges fizetést, valamint annak valorizálását. Ez gyakorlatilag a magyar - EU külgazdasági kapcsolatok olyan támogatását jelentette, amelynek következtében a cserearány veszteségünk tovább nıtt, sıt ez jelentıs környezeti és többlet balesetekbıl származó emberi áldozatokkal is járt. Ismert, hogy a közúton történı áruszállítás baleset veszélye 33-szor akkora, mint vasúton. Az ilyen óriási forgalomnak közútra történı átterelése a balesetek és halálesetek aránytalanul nagy mértékő növekedését idézte elı, nemcsak Magyarországon, hanem EU országaiban is. Jellemzı ennek mértékére, hogy az EU által a közlekedésre vonatkozó Fehér könyve szerint: Az Európai Unióban 2000-ben több mint 40.000 ember halt meg és több mint 1,7 millió ember sérült meg közúti balesetekben. A legveszélyeztetettebb csoport a 14-25 évesek korosztálya, akiknél a közúti baleset az elsıdleges halálok. Minden három emberbıl egy élete során valamikor megsérül balesetben. A közúti balesetek közvetlenül mérhetı költsége 45 milliárd euró körül van. A közvetett költségek (az áldozatok és családjaik fizikai kárait és lelki sérülését is beleértve) három-négyszer magasabbak ennél. Az éves költség 160 milliárd euróra tehetı, ami az EU bruttó nemzeti termékének (GNP) 2%-a.
Fentiekbıl megállapítható, hogy az EU-n belül is csak a mobilitás a fontos, az áruk szabad áramlása és nem az emberi élet és annak környezete. Bár az idézett Fehér könyv szerint a helyzet már tarthatatlan és irányváltásra van szükség, számunkra továbbra is a régi halál és környezet szennyezés modellje a kötelezı. Az úthasználati díjból származó bevétel kiesésünk 1992 és 2003 között összesen 3,5 milliárd euró összegre becsülhetı, vagyis ilyen összeggel támogattuk az EU-nak az áruk szabad áramlását, a valóságban az egyenlıtlen cserét. Az ebbıl származó további ennél még súlyosabb fıleg környezeti és szerkezeti probléma, hogy a közúti áruszállítás támogatásával párhuzamosan a vasúttól pénzeszközöket vontak el és ezzel gyakorlatilag a környezet kímélıbb vasút hátrányos helyzetét megsokszorozták: - Az állam eddig mintegy 1340 milliárd forint összegő eszközt vont el a vasúttól, gyakorlatilag tönkretette, mert költségvetés helyzetére hivatkozva még az elemi fenntartáshoz szükséges eszközöket sem biztosítottak. 2003-ra is csupán hitelbıl (e szőkös keret mögött viszont állami garancia áll) képes még a mőködési költségeit is biztosítani. - A délszláv embargó miatti vasúti hátrányt nem ellensúlyozták. - Ráadásként pedig a külföldi kamionok szinte ingyen használhatták és használhatják a magyar közutakat. - Mindezek tetejére pedig az állam által szánt-szándékkal tönkre tett vasutat, ezek után nyilvánvalóan potom pénzért privatizálni akarják, ami alatt a külföldieknek való eladása értendı. A hivatkozott KÜM EU anyag 58. oldal: Az unió vasútpolitikájának egyik sarokköve ezért a vasúttársaságok államtalanítása. Ezt annak ellenére programként kezelik, hogy az angol vasutak privatizációja csúfosan megbukott, a profit hajhászása miatt a pályák karbantartásának elhanyagolása következtében tömegbalesetek mindennapossá váltak stb. A részletes számítást a Magyarországra érkezı külföldi tehergépkocsik útadója és a 2004-2006 közötti útadó elszámolás (2002. évi áron) c. táblázatokban mutatjuk be.
3.) Embargó károk és EU ígéretek hatása Közismert, hogy a délszláv háborúk és embargó rendelkezések az általunk történt viszonylag szigorú betartása során Magyarországot jelentıs, több mint 3 milliárd USD összegő kár érte. Ez az összeg kamatokkal növelve azóta meghaladja a 3 milliárd eurós összeget. A helyzetet súlyosbította, hogy gazdaságunk akkor nehéz helyzetben volt, ezt a nehézséget az EU illetékesei elismerték és a bennünket ért embargó károk valamilyen módon való kárpótlását tették kilátásba. Gyakorlatilag eddig érdemi kárpótlást nem kaptunk. Ezzel az EU országai becsaptak bennünket, visszaéltek kiszolgáltatott helyzetünkkel sıt még a nemzeti vagyonunk értéken aluli eladására kényszeríttették országunkat. Összegzés 1994-2003 közötti idıszak egészére az EU által folyósított támogatások és magyar ellentételezés összegére, valamint egyenlegére: Veszteségünk: - az egyoldalú vámleépítés következtében 29 milliárd eurónak megfelelı bevételtıl estünk el, - 3,5 milliárd eurónak megfelelı összegő útadót (úthasználati díjat) engedtek el az abban érdekelt államigazgatási szervek, annak ellenére, hogy az versenytörvényt súlyosan sértette és sérti. Végezetül hasonlítsuk össze a fenti 32,5 milliárd euró összeget, az EU-tól kapott támogatással (PHARE, ISPA stb.). Ez utóbbi teljes összege 1991 és 2003 között maximum 1,4 milliárd euróra (330 milliárd forintra) tehetı. Ráadásul ez az összeg nagyrészt az EU-beli vállalatokat és szakértıket gazdagította. Az egyenleg eddig is túlságosan egy oldalra, a kárunkra billent át. II.) A koppenhágai kompromisszum pénzügyi értékelése és összegzése. Kiinduló adatként a KÜM csatlakozási kiadványában szereplı számokat vettük, azok helyességét nem állt módunkban felülbírálni, azonban azok teljességét és összes hatását nemzetgazdaság egésze szempontjából felülvizsgáltuk és ahol azt már most szükségesnek láttuk, jelenlegi ismereteink szerint kiegészítettük. A vizsgálat szempontjából csak a tárgyilagosan, vagyis számokban kifejezhetı értékeket vettük alapul. Forrás: Külügyminisztérium honlapja (Fókusz), EU.hírek: EU-csatlakozás 2004 (kiadvány 160 oldal) A felülvizsgálatot és a kiegészítést táblázatos, vagyis szemléltetı és összehasonlítható módszerrel végeztük el. 1.) Globális számok és azok egyenlege. A KÜM EU-csatlakozás 2004 kiadványa alapján állítottuk össze a támogatások és befizetések összegét, valamint azok egyenlegét. a.) A várható támogatások bruttó összege. A kiadvány szerint (7. tábla 145 oldal) az EU-költségvetésben Magyarország számára 2004-2006 között összesen 5,1 milliárd eurót különítettek el. (Lásd a csatolt 3. számú táblázatot.) Ezzel szemben a kifizetési elıirányzat szerint csak 3,65 milliárd euró szerepel. Tulajdonképpen ez utóbbi a ténylegesen várható kifizetés körüli összeg felsı határát jelzi. Azonban ez sem biztos, mert a legilletékesebb szakértı (a kiadvány felelıs kiadója: Balázs Péter) szerint: Balázs Péter közölte, hogy 2004-2006 között ötmilliárd eurót tesz ki a Magyarország számára leköthetı pénz, amelybıl az unió eddigi bıvítési tapasztalatai szerint hárommilliárd eurót használ fel az ország. (2003.03.21. FigyelıNet. MTI-ECO)
Tehát jó, ha 2004-2006 között összesen 3 milliárd eurót használhatunk fel, vagyis végeredményben csak ennyivel számolhatunk. b.) Magyarország által teljesítendı befizetések összege. A kiadvány szerint (8. táblázat 146. oldal) Magyarország hozzájárulása az EU-költségvetéshez egyértelmően került meghatározásra és annak befizetése szinte automatikus, késedelem mentesen történik és érdemben az összege sem változhat. Azonban ez nem tartalmazza a kormány által Magyarország számára vállalt összes kötelezettséget, mert kiadvány 153-154 oldalán további visszavonhatatlan befizetési kötelezettségek szerepelnek: - Európai Beruházási Bank alaptıkéje részére 54 millió eurót kell befizetni 2004-tıl kezdve hat éven át. - Az Európai fejlesztési Alap számára 2005-ben 85 millió eurót kell beadni, fıleg fejlıdı országok megsegítésére. Ez teljesen alaptalan kötelezettség, mert nem volt gyarmatunk és gyakorlatilag közvetlenül már nem is kereskedünk a fejlıdı országokkal. Gyakorlatilag az összes fejlıdı országokkal való piacainkat az EUországbeli közvetítık kaparintották meg. - A Szén- és Acélkutatási Alap mőködéséhez 9,93 millió eurót kell befizetni 2006-tól kezdve, négy éven át. c.) A befizetések és támogatások nettó összegének meghatározása. Az általunk összeállított 4. számú táblázatban vetettük össze a befizetések és támogatások fentiekben levezetett egyenlegét. Ez az egyenleg most még 2004-2006 között EU támogatási többletet jelez 1751,5 millió euró értékben, azonban ebben kb. 550 millió euró összegő támogatás teljesítése minden bizonnyal nem várható, sıt már most biztos. Így most gyakorlatilag 1200 millió eurónál állunk. Azonban itt figyelembe kell venni azt is, hogy Magyarországon át az EU számára gyakorlatilag szinte ingyenes út-használatot biztosítunk, melynek levonásával az egyenleg gyakorlatilag nulla körüli értéket ad. Vagyis nem kapunk semmit. A részletes számítást a csatolt 4. számú táblázat tartalmazza. d.) Az EU csatlakozás miatti bevétel kiesések és többlet költségek számbavétele A csatlakozási feltételek teljesítése a magyar gazdasági életben többnyire negatív hatással vannak a költségvetés egyenlegére. Megjegyzem, hogy ezek viszont többnyire javítják az egyes EU tagok gazdasági helyzetét és költségvetési egyenlegét mégsem voltak hajlandók ezek figyelembevételére. Jelenleg nincs módunkban minden olyan változást számszerősíteni, amely a csatlakozásból származik, ismereteink bıvítésével a listát a késıbbiekben kiegészítjük. KIESİ BEVÉTELEK: - ÁFA kiesés a használt szgk magánimportja után. Sajnos itt nemcsak a költségvetés ÁFA bevétele marad a törzs-eu országokban, hanem egyéb hasznok is (kereskedelmi árrés). - A jelentısen megugró egyéb termékek magánimportja utáni ÁFA és más haszon is gyarapítja a törzs-eu országok bevételét. - Az EU-ból származó import utáni ÁFA beszedés bevallásosra módosul, ami jelentıs késedelemmel és kieséssel jár. Megjegyzendı, hogy a VPOP 2003-ban várhatóan 1500 milliárd forintot meghaladó import utáni befizetést produkál. Ausztria csatlakozása után is megfigyelhetı volt jelentıs ÁFA-bevétel csökkenés.
- Az unió egyik direktívájában (90/435/EGK) elıírja, hogy tilos osztalékadót kivetni az unión belüli osztalék-átutalásokra akkor is, ha az anya- és a leánycég két különbözı tagországban van. A külföldi anyavállalatoknak átutalt osztalék adójából 2001-ben 20 milliárd forint feletti bevétele volt a magyar költségvetésnek. A csatlakozási tárgyalásokon hazánk szeretett volna ötéves átmeneti mentességet kapni a forrásadóként levont osztalékadó eltörlésének kötelezettségére az uniós anyavállalatok által magyarországi leánycégektıl kapott osztalék esetében. Hazánk azt szerette volna, ha legfeljebb 20 százalékos adókulcsot fenntarthat, s ezt azzal indokolta, hogy a külföldi tulajdonban lévı cégek magas aránya miatt az adónem eltörlése jelentısen megnövelné a költségvetési hiányt akár a GDP 0,2 százalékával is (40 milliárd forinttal). Az ebbıl származó további, ennél súlyosabb probléma, hogy Magyarország egész eddigi mőködı tıke vonzási és fıleg tıke megtartási politikáját dönti romba az osztalékadózás új módja. A magyarországi EU-szinten legalacsonyabb társasági adót ellensúlyozta a profit repatriálása esetén az osztalékadóval történı megfejelés, így a tıke az adózás feltétele miatt érdekelt volt a magyarországi maradásban. A külföldi tıke kivonás most már szinte biztosra vehetı, mert összetételében a mobil arány nıtt (tıke- és eredménytartalék). Jó példa erre az osztrák EU belépés utáni helyzet, amikor is csökkent a külföldi mőködı tıke beáramlás. Durva számítás szerint 2003 év fordulóján mintegy 10-15 milliárd euró összegő külföldi tulajdonú mobil tıke állománya várható. Átmenetileg nehéz pénzügyi helyzetet idézhet elı az évenkénti 1-3 milliárd euró összegő külföldi mőködı tıke kiáramlása. Sajnos az ebbıl eredı esetleges restrikciós intézkedések a lakosság széles rétegeit (bérbıl és fizetésbıl élık, nyugdíjasok) rendkívül súlyosan érinthetik. TÖBBLET KÖLTSÉG - Az EU támogatás pénzügyi folyósítása utólagos, így jelentıs hitelezési többlet költség jelentkezik. - Az ÁFA új információs rendszere jelentıs többlet teherrel jár. - Az EU támogatás hazai hányadának biztosítása többlet költséget jelen. - Az EU jog harmonizáció többlet költsége a GDP 2-3 %-át kitevı összeget tehet ki, miközben piaci versenyképességben az nem realizálható. A jog harmonizáció sok esetben a magyar cégek versenyképességének romlását is jelentheti. A fenti tételek összege, ami gyakorlatilag az EU csatlakozás miatti költségvetés helyzetének romlását jelenti, az alábbi 2004 2005 2006 2004-2006 Milliárd forint 335 366 380 1081 Millió euró 1379 1508 1566 4453 A fenti összegek 2004-2006 közötti értéke a már említett 600 millió euróval (146 milliárd forinttal) magasabbak lesznek. Az EU csatlakozás kapcsán felmerülı kiesı bevételeket és jelentkezı többlet költségeket a csatolt 5. számú táblázatban részleteztük. Összefoglalva az EU csatlakozás következtében jelenlegi ismereteink szerint - a költségvetés helyzete 2004-2006 között 1227 milliárd forinttal, illetve 5053 millió euróval romlik. 2.) Nemzeti Fejlesztési Terv forrásainak és helyzetének valós értékelése. A kormányszóvivıi tájékoztató szerint (2003-03-31) MTI:
Az államtitkár elmondta, hogy az operatív programokban megjelenı célokra az európai uniós strukturális alapokból - a társfinanszírozással együtt - 860 milliárd forint, a kohéziós alapból pedig 250-300 milliárd forint érhetı el Magyarország számára 2004 és 2006 között. Kifejtette: a források 55-60 százaléka környezetvédelemre, közlekedési infrastruktúrára és vidékfejlesztésre, 25 százaléka kis- és középvállalkozások versenyképességének erısítésére, tudástársadalommal összefüggı programokra, 20 százaléka pedig a foglalkoztatási, valamint társadalmi beilleszkedéssel kapcsolatos fejlesztésekre jut. A Nemzeti Fejlesztési Terv számára sajnos nem áll rendelkezésre többletforrás, mert az EU nem biztosít a csatlakozás kapcsán többletforrást Magyarország számára. A költségvetés hiányának korlátja miatt sincs lehetıség a forrásnak hiány növelése útján való biztosítására. Ezt az elızıekben levezetett számítás egyértelmően bizonyítja. 3.) Egyes részterületek értékelése a.) A magyar könyvek jelenlegi 12 %-os ÁFA kulcsa ( tankönyvek jelenlegi 0 % után, lehet 5, de 12 % is.) is súlyosan diszkriminálja a magyar nyelvet, gazdasági oldalról nyelvi-genociddal egyenértékő. (Megjegyzem, hogy egy EU direktíva szerint a tankönyvekre 0 %-os kulcsot javasol) Az EU-ban már lévı egyes országok számára évek óta kedvezményes adókat biztosítanak a könyvkiadásnak, legkirívóbb példa Nagy-Britannia, ahol az angolnyelv, amely világnyelv preferenciát élvez 0 %-os ÁFA kulcs nemcsak könyvekre, hanem folyóiratokra és újságokra is kiterjedı alkalmazása következtében. De másutt is kedvezményes, így Luxemburgban 3 %, Spanyol- és Olaszországban 4 %, Görög- és Franciaországban 5,5 %- ot vetnek ki a könyvekre. Ezért is elfogadhatatlan a magyar és más kis nyelvek ilyen durva, kettıs piaci diszkriminációja! b.) A közösségi törvények alkalmazása elsısorban a gyenge közigazgatási képesség miatt okoz majd gondot. A 2004-ben csatlakozó országoknak ezen túlmenıen olyan jellegzetes problémáik is vannak - mint például a környezeti állapot -, amelyek megoldása plusz anyagi terhekkel jár. De annak versenyképesség növelı hatása minimális. Az EU a környezetvédelem koncepcióját hibásán kezeli. Erılteti a csatornázást, holott jelenleg is a csatornával ellátott térségekben mintegy félmillió lakós nem tud rácsatlakozni a magas díjak miatt. Világbanki tanulmányból is ismert az a tény, hogy Magyarországon a vásárlóerıhöz viszonyítva ezen díjak aránya mintegy kétszerese más országokhoz viszonyítva. Ezzel szemben az útadók, illetve díjak elengedésének kierıszakolása révén lehetetlen helyzetet teremt a közutakon és az abból származó balesetek, légszennyezés és egyéb károk terén. Az Európai Bizottság becslése szerint az EU törvénycsomagjának teljes körő alkalmazásához a GDP 2-3 százalékával egyenértékő befektetésekre van szükség. Budapest, 2003-04-02. * A szerzı az MNB fıtanácsadója (álnéven ír)