E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2012.augusztus IV. évfolyam 8. szám Tartalom In-house szeminárium! Új szolgáltatást indítunk! Szeretne közvetlenül munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! A hónap témája A beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettség nemteljesítésének következményei Olvasói kérdések Saját üzletrész bevonása Egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettsége Feltételekhez kötött támogatás elszámolása Önköltség-számítási módszer választása Helyesbítő számla teljesítési dátuma Számlázási módszer bérbeadás esetén Üzleti ajándék elszámolása Áru vagy saját termelésű készlet Részteljesítésnél használatos számlázási mód Bekerülési érték nyílt végű pénzügyi lízing esetén Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen tudja feltenni Botka Erikának. Honlapunkról http://forum-szaklapok.hu/ a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket. Az Ön felhasználóneve: eszamvitel Az Ön jelszava: eszv878 A kézirat lezárásának dátuma: 2012. július 25. 1
A hónap témája A beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettség nemteljesítésének következményei A beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettség teljesítését elsősorban az adóhatóság ellenőrzi. Ha a mulasztó céggel szembeni felhívása, intézkedése eredménytelen marad, értesítése alapján a cégbíróság jár el a továbbiakban. Az Art. (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény) szabályai Az Art. 174/A. -a (1) bekezdésének előírása szerint, ha az adóhatóság megállapítja, hogy a vállalkozás a beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettségének határidőben nem tett eleget, akkor a határidőt követő 15 napon belül 30 napos határidő kitűzésével 500 ezer Ft mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja a vállalkozást a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozás a felhívás szerinti határidőben a kötelezettség teljesítését nem pótolja, az adóhatóság a határidő leteltét követő napon a vállalkozást 60 napos határidő tűzésével 1 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja a kötelezettség teljesítésére. Ha a vállalkozás a beszámoló-letétbehelyezési, illetve -közzétételi kötelezettségének az ismételt felhívásban szereplő határidőn belül sem tesz eleget, az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli, és erről a cégbíróságot elektronikus úton értesíti, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. (Ez az eljárás nem alkalmazható, ha a vállalkozás a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt állt.) Cégtörvény (a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) előírásai Ha a vállalkozás nem tett eleget a beszámoló megküldésére vonatkozó kötelezettségének, a cégbíróság legkésőbb az adóhatóság elektronikus értesítésének érkezésétől számított 20 napon belül, ha a vállalkozás mulasztását megállapította, a céget megszűntnek nyilvánítja, és felügyeleti illeték megfizetésére kötelezi. (A cégbíróság által lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárásért a cégnek 50 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettség utólagos teljesítése a céget nem mentesíti a felügyeleti illeték megfizetése alól.) A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást abban az esetben kell megszüntetni, ha az eljárás alatt az adóhatóság az előző bekezdés szerinti határidőben, illetve a cég a megszűntnek nyilvánító végzés jogerőre emelkedésének napja előtt értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettségének eleget tett. A cég számára megállapított határidő jogvesztő; elmulasztása esetében igazolásnak helye nincs. Ebben az esetben a cég megszüntetése kényszertörlési eljárással történik. (A cégtörvény a korábbi kényszer-végelszámolás helyett vezette be a kényszertörlési eljárást.) Kényszertörlési eljárás azonban nemcsak a beszámoló-letétbehelyezési és -közzétételi kötelezettség elmulasztása miatt indulhat, hanem egyéb okok miatt is: ismeretlen székhelyű cég megszüntetése, vagy ha a cég a végelszámolásra előírt három év alatt nem fejezi be a végelszámolást, vagy egyszerűsített végelszámolásnál, ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre, vagy a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye. Nincs helye kényszertörlési eljárás elrendelésének a cég fizetésképtelenségét megállapító végzés meghozatalát követően, valamint abban az esetben, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy az ügyész a cégbíróságot arról értesíti, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor. 2
A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak helye nincs. Sem a cégbíróság, sem a cég nem dönthet a jogerősen elrendelt kényszertörlési eljárás megszüntetéséről. A cégbíróság a végzésben felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a) a céggel szemben követelése van ideértve a számviteli törvény szerinti függő követelést is, vagy b) tudomása van arról, hogy a cég ellen bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás van folyamatban, vagy c) a cég tulajdonában lévő eszköz van a birtokában, vagy a cég vagyontárgyára vonatkozó jog jogosultjaként van bejegyezve, valamely vagyontárgyat illetően a javára, illetve érdekében tény van feljegyezve, vagy a cég vagyontárgyára tarthatna igényt, azt 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. Amennyiben a cég vezető tisztségviselője és tagjai elérhetőek, a cégbíróság felhívja a vezető tisztségviselőt és a tagokat a cég vagyonára és kötelezettségeire vonatkozó információk közlésére. Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a cégbíróság a vezető tisztségviselőt 100 ezer Ft-tól 900 ezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja. A cégbíróság határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről és az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. Amennyiben a vezető tisztségviselő határidőben nem tett eleget ezen kötelezettségének, a cégbíróság erről haladéktalanul, elektronikus úton értesíti az adóhatóságot. Amennyiben a cégbíróság azt állapítja meg, hogy a céggel szemben követelés bejelentésére nem került sor, valamint a cég vagyonával kapcsolatos információ nem érkezett, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt eltiltja. Az eltiltás konkrét szabályait a Gt. tartalmazza. Eszerint a gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követő öt évig nem lehet más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, illetve más gazdasági társaság vezető tisztségviselője az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának időpontjában, a törlés évében vagy a törlést megelőző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tag volt. Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cégnek valószínűsíthetően fedezetelvonó ügylet miatt nincs vagyona, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket, vagy a cég vagyona nem fellelhető, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből, és az egyedüli vagy többségi befolyással rendelkező tagot, valamint a vezető tisztségviselőt az előbb hivatkozott Gt.-előírások szerint eltiltja. Ezzel egyidejűleg határidő tűzésével felhívja a vezető tisztségviselőt, hogy gondoskodjon az iratok elhelyezéséről, az adózás rendjéről szóló törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséről, és ezek megtörténtét a cégbíróságnál igazolja. A végzést a cégbíróság a Cégközlönyben közzéteszi azzal, hogy a végzés ellen a megjelenésétől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, a határidő elmulasztása miatt azonban igazolási kérelem nem terjeszthető elő. A cég törlését elrendelő végzés jogerőre emelkedését a Cégközlönyben közzé kell tenni. Az eltiltásra vonatkozó rendelkezés elleni fellebbezésnek nincs halasztó hatálya. Felelősségi szabályok Ha a legalább többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) felelőssége a cég tartozásaiért korláto- 3
zott volt, és a céget a cégbíróság kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezőjének (ami az adóhatóság is lehet) a cég bejegyzett székhelye szerinti bíróság előtt, a kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül indított keresetében a bíróság megállapítja, hogy a tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített tartozásaiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kényszertörlés megindítása nem az ő mulasztásának következménye. A ki nem elégített tartozások közé tartozik az is, ha a cégre a beszámoló le nem adásáért az adóhatóság mulasztási bírságot szabott ki, és azt a cég nem fizette meg. Ha a céget a cégbíróság a kényszertörlési eljárást követően törölte a cégjegyzékből, úgy, hogy a cég ki nem elégített tartozást hagyott hátra, a cég hitelezője kereseti kérelmében kérheti a bíróságtól annak megállapítását is, hogy a kényszertörlési eljárás megindulását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel a cég ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a volt tag (részvényes) bizonyítja, hogy a vagyoni hányada átruházásának időpontjában a cég még fizetőképes volt, a vagyonvesztés csak ezt követően következett be, illetve a cég nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen járt el. A kényszertörlési eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül ki nem elégített követelése erejéig bármely hitelező keresettel kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a cég vezető tisztségviselői voltak a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal csökkent a gazdálkodó szervezet vagyona, vagy meghiúsították a hitelezők követeléseinek kielégítését, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket. A keresetben a hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, de az eljárásban meg nem térült követelései kiegyenlítésére. Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Amennyiben a vezető tisztségviselő a cég megszűntnek nyilvánítását megelőzően nem tett eleget az éves beszámoló letétbe helyezése és közzététele kötelezettségének, vagy nem teljesíti beszámolókészítési, irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell. Olvasói kérdések Saját üzletrész bevonása Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét (40%) és a tag üzletrészét (60%) bevonná úgy, hogy a Gt. előírása szerint a minimum jegyzett tőke 500 eft maradna. A Gt. 160. -a alapján, a tagot megillető összeg megállapítása során számításba kell venni a törzstőke arányában a törzstőkén felüli vagyon összegét, jelen esetben eredménytartalék és tőketartalék összegét. Hogy kell elszámolni a bevonást, és milyen adókövetkezménye van? A kérdésben leírt tényállás ellentmondásos. Ha a kft. a saját üzletrészeit bevonja, akkor nem a Gt. 160. -ának a (2) bekezdését kell alkalmazni, mert az a tőkeleszállítás tőkekivonással szabályaira vonatkozik. A kérdésben leírtak alapján az feltételezhető, 4
hogy egyrészt a megszerzett saját üzletrészt bevonják, másrészt a 60%-os tulajdonos tőkeleszállítást akar végrehajtani tőkekivonással. A megszerzett saját üzletrész bevonásának semmilyen adókövetkezménye nincs. A bevonás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a következőket kell elszámolni: T 411. Jegyzett tőke (az üzletrész névértékének megfelelő összegben) T 413. Eredménytartalék (ha a könyv szerinti érték a névértéket meghaladja) K 37. Visszavásárolt saját részesedések (a részesedés könyv szerinti értékén) K 413. Eredménytartalék (ha a könyv szerinti érték alacsonyabb a névértéknél) Kapcsolódó tétel a megszerzett részesedés miatt képzett lekötött tartalék feloldása: T 414. Lekötött tartalék K 413. Eredménytartalék Ha tőkeleszállítás valósul meg tőkekivonással, akkor a tőkeleszállítás cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a következőket kell elszámolni: T 411. Jegyzett tőke (az üzletrész névértékének megfelelő összegben) T 412. Tőketartalék (a névértékre jutó arányos öszszegben) T 413. Eredménytartalék (a névértékre jutó arányos összegben, ha az eredménytartalék pozitív) K 47. Tulajdonossal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek K 413. Eredménytartalék (a névértékre jutó arányos összegben, ha az eredménytartalék negatív) Amennyiben a tulajdonos magánszemély, az adófizetési kötelezettség megállapításánál az Szja. tv. 68. -a (2) bekezdésének az előírását kell figyelembe venni. Eszerint az üzletrész megszerzésére fordított összeget meghaladóan kapott összeg a magánszemély vállalkozásból kivont jövedelmének minősül. Egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettsége Kamara vezethet-e pénzforgalmi szemléletű könyvvezetést, vagy a 224/2000. kormányrendelet alapján alkalmaznia kell a 24. -t 2012. június 30-tól? Az egyéb szervezetek könyvvezetési és beszámolókészítési kötelezettségéről szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet előírása alapján, 2012-től továbbra is lehetőség van egyszeres könyvvitel vezetésére. A könyvvezetési kötelezettségben 2012-től új szabályt elsősorban nem a hivatkozott Korm. rendelet, hanem az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (civiltörvény) hoz. A civiltörvény 27. -a (2) bekezdésének előírása szerint, 2012. január 1-től közhasznú civilszervezet csak kettős könyvvitelt vezethet (ehhez a törvényi előíráshoz kapcsolódóan tartalmaz a Korm. rendelet áttérési szabályt). Így a kamarára ha az nem minősül közhasznú szervezeteknek nem vonatkozik a civiltörvény hivatkozott előírása, valamint a Korm. rendelet 24. -a. Feltételekhez kötött támogatás elszámolása Több alkalommal pályázik és kap támogatást a szakmunkástanulók képzésében részt vevő vállalkozás különféle eszközök beszerzéséhez. A támogatási összeghez a támogatási szerződés a következőt írja: Amennyiben a Támogatott az Szht.-ben foglaltak szerint hozzájárulásra kötelezett, a jelen szerződés alapján kapott támogatást a tőketartalékba helyezi, és 5 évig lekötött tartalékként mutatja ki. Ezenfelül tartalmazza még, hogy a beszerzett eszközt 5 évig folyamatosan üzemelteti, ha 5 éven belül a tá- 5
mogatással érintett a gyakorlati képzést szünetelteti, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan a támogatás összegét vissza kell fizetni. Kérdésem: A vázolt esetben a bankszámlával szembe a tőketartalékba kerül a beérkezett összeg, és az eredménytartalékból a lekötöttbe ugyanezen összeg? Ilyenkor az éves értékcsökkenéssel arányos összeg soha nem lesz 96-os bevétel? A teljes összeg a lekötött tartalékban marad 5 évig, s utána egy összegben visszavezethető? A kérdésben hivatkozott támogatást, a Számviteli törvény 36. -a (1) bekezdésének f) pontja alapján, tőketartalékba kell elszámolni, pénzügyi befolyáskor (azaz a bankszámlával szemben kell a tőketartalék-növekedést elszámolni). Ezt a támogatást feltételekhez kötötten folyósították ha az üzemeltetési feltételeket a vállalkozás nem teljesíti, akkor annak arányos részét vissza kell fizetni, ezért befolyáskor egyből lekötött tartalékba át kell vezetni a kapott támogatás teljes összegét [Számviteli törvény 38. (2) bekezdésének d) pontja]. A lekötést viszont tőketartalékból kell végrehajtani, és nem eredménytartalékból. Elszámolása: T Tőketartalék K Lekötött tartalék. A kérdésben leírt feltételek alapján a támogatást 5 évig lekötött tartalékban kell kimutatni, de nem a teljes támogatás összegét. A feltételek szerint, ha az 5 éves üzemeltetést nem teljesíti a vállalkozás, akkor a hátralévő hónapokra időarányosan kell visszafizetni a támogatás összegét. Ez azt jelenti, hogy minden eltelt hónap után, amikor az eszközt üzemeltették, a hónapra jutó támogatás arányos összegét vissza kell vezetni lekötött tartalékból tőketartalékba [a Számviteli törvény 38. -a (6) bekezdésének előírása szerint, a lekötött tartalékot mindig oda kell feloldani, ahonnan a lekötés történt]. Például: ha 2012. július 1-jétől indul az 5 év, és 2012-ről beszámolót készít a vállalkozás, akkor zárlat keretében a támogatás 6/60 részét lekötött tartalékból vissza kell vezetni tőketartalékba. Másképpen kifejezve: adott időszak beszámolójában a lekötött tartalékban mindig annyi támogatást kell szerepeltetni, amennyi éppen visszafizetendő lenne mérlegfordulónapon, ha a szerződéses feltételeket a vállalkozás nem teljesítené. A támogatásból beszerzett eszköz terv szerinti értékcsökkenését az általános szabályok szerint kell költségként elszámolni. Ez a költség azonban bevétel oldalon nem kerül a támogatásból ellentételezésre, sohasem lesz a támogatásból sem egyéb bevétel, sem rendkívüli bevétel (a tőketartalékba kerülő támogatások kedvezményezettek, mert nem jelennek meg az adózás előtti eredményben, így társasági adófizetési kötelezettség sem merül fel). Az elszámolt értékcsökkenési leírás a mérleg szerinti eredményen keresztül az eredménytartalékot fogja módosítani. Amennyiben az eredménytartalék az értékcsökkenési leírás vagy más miatt negatív, akkor a vállalkozás tulajdonosainak döntése alapján lehetőség van arra, hogy a tőketartalékból a negatív eredménytartalékot ellentételezze [Számviteli törvény 36. (2) bekezdésének b) pontja]. Önköltség-számítási módszer választása Egy önkormányzati tulajdonú vízszolgáltató kft. új termelési ágat vezetett be: ivóvíz-palackozás. A beruházás 2012. január 31-ével került aktiválásra, melyben egy rész volt a saját rezsis beruházás, a másik rész pedig különféle palackozógépek beszerzése. Az aktiválásig értékesített termékeket, mint a próbaüzem bevétele, a beruházás értékét csökkentette. A termelésről, értékesítésről pontos analitikus nyilvántartás készül a palackozóüzemben. A segítségét a főkönyvben történő elszámolásban szeretném kérni. Jelenleg a beszerzett göngyöleg (üveg, rekesz), címke, kupak egy külön raktárba kerül elszámolásra a vásárlással egyidejűleg. Ezeken kívül még vannak az egyéb a palackozás során felmerülő anyag, igénybe vett szolgáltatás, személyi jellegű kifizetés stb. költségek, amelyek egy külön 71-es költségviselő főkönyvi számon kerülnek gyűjtésre. A termelés egyelőre csak az analitikában kerül rögzítésre. Június 30-ával leltár készült ez alapján és az analitika összesítésével a 6
főkönyvbe is rögzíteni szeretnénk a folyamatot, ehhez kérném a segítségét, hogy az elszámolás pontos legyen. Ezen műveletekre új raktárkezelő program kialakítása is folyamatban van. Kérdésként felmerül még, hogy maga a víz, ami palackozásra kerül, és eddig termékként nem jelent meg, mivel csak a fogyasztók felé szolgáltatás történt, de most áruvá vált, hogyan jelenjen meg a könyvelésben? Ezen cég a palackozott víz értékesítését nagyobb tételben végzőkkel olyan szerződést kötött, hogy bizonyos értékű áru értékesítése után térítés nélkül átad borhűtőt. A hűtőket már megvásárolták, az egységekbe elhelyezték, de az értékhatár eléréséig a térítés nélküli átadás véglegesen nem történik meg. Ebben az esetben a megvásárolt hűtőket az átadásig hol, illetve hogyan kell szerepeltetni a könyvelésben (jelenleg a 161-es kartonon szerepelnek)? A készlet-nyilvántartási rendszer kialakításánál elsősorban abból célszerű kiindulni, hogy a saját termelésű készletnél milyen önköltség-számítási módszert választanak/választhatnak: utókalkulációs módszer, norma szerinti önköltségszámítás, vagy a Számviteli törvény 98. -ának b) pontja szerinti módszer (ha a kft.-nek lehetősége van ezt választani). A nyilvántartási rendszer kialakítását befolyásolja az is, hogy a készletekről akarnak-e, vagy sem, folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezetni. Ezeknek a döntéseknek az ismerete nélkül érdemben nem lehet javaslatot tenni. Egy dologra azonban a választott önköltség-számítási módszertől függetlenül fel kell hívni a figyelmet. Az előállított palackos víz közvetlen önköltségébe csak azok a csomagolási költségek vehetők figyelembe, amelyek által a termék eladhatóvá válik. Így a termék közvetlen önköltségébe, mint csomagolási eszköz, a következők tartozhatnak bele: üveg, címke, kupak. A gyűjtőcsomagolás mivel az az értékesítés közvetlen költségének minősül már nem lehet a termék közvetlen önköltségének része. A kérdésben hivatkozott rekesz gyűjtőcsomagolásnak minősül, így a palackozott ivóvíz közvetlen önköltségében nem vehető figyelembe. A víz kitermelésének közvetlen költségei (gépek értékcsökkenése, villanyfogyasztás, a vízkitermeléssel foglalkozó személyek bére, járulékai stb.) az előállított palackos ivóvíz közvetlen önköltségének a részét képezik de hogy hogyan, az a választott önköltségszámítási módszertől függ, ezeket felmerüléskor a megfelelő költségnemszámlán kell elszámolni. A kérdésben leírtak szerint a borhűtőket továbbadási céllal szerzik be, ezért ezeket a hűtőket nem lehet beruházásként kimutatni. Átadásig áruként kell a könyvekben szerepeltetni, majd átadáskor térítés nélkül átadott árukészletként kell a rendkívüli ráfordítások között elszámolni. Helyesbítő számla teljesítési dátuma Az lenne a kérdésem, hogy a helyesbítő számla (nem stornó) teljesítési dátuma lehet-e a módosulás felmerülésének időpontja. Jelenlegi számlázási rendszerünk nem engedélyezi, csak az eredeti helyesbítendő számla teljesítési dátumát, így ez önrevíziót vonhat maga után. Röviden: igen [pl. a Számviteli törvény 73. -a (2) bekezdésének c) e) pontjaiban nevesített esetekben]. Ezért a számlázási rendszernek olyannak kell lennie, hogy a helyesbítő számlát a helyesbítés tartalmának megfelelően tudja kiállítani: az eredeti teljesítési időpontra (ekkor önrevízió is felmerülhet), vagy a módosulás felmerülésének időpontjára. Számlázási módszer bérbeadás esetén Helyes számlázással kapcsolatosan lenne kérdésem. Személygépkocsik bérbeadásával foglalkozó kft. számlázásáról lenne szó. A gépkocsibérlésről szerződés készül, mely mellékletében fel van sorolva, hogy miből áll 7
a bérleti díj pl. biztosítás, lízingdíj, javítási költség, adók, különböző szolgáltatás stb. Melyik a helyes számlázási módszer: Ha egy összegben állapítják meg a bérleti díjat, amely a fent felsorolt áfás és nem áfás tételeket is tartalmazza + a 27% áfa; vagy a számlában külön kell a nem áfás tételeket felsorolni (pl. biztosítás, finanszírozás, adó), és erre nem kerül felszámításra a 27%-os áfa? Külön pedig felsorolásra kerül a többi szolgáltatás, amire felszámításra kerül a 27%-os áfa? A bérleti jogviszonyból következik, hogy a bérbeadó mint a személygépkocsi tulajdonosa a tulajdonost terhelő költségeket, ráfordításokat nem tudja a bérbevevő felé tételesen számlázni. Ha a bérbeadó pénzügyi lízing formájában szerezte be a személygépkocsit, akkor a finanszírozás költségei a bérbeadót terhelik. Ugyanúgy a bérbeadót (tulajdonost) terheli a biztosítás, adók (pl. gépjárműadó). A bérleti díjnak természetesen fedezetet kell adni ezekre a tulajdonosi költségekre, azokat azonban tételesen nem lehet továbbszámlázni. Ezeket bérleti díjként kell a bérbevevő felé számlázni, és erre a bérleti díj áfáját kell felszámítani. A javítási költségeket tartalmuk szerint kell megítélni. Ha a javítási költség tartalmában olyan, hogy az a tulajdonhoz köthető (pl. kötelező garanciális szerviz), akkor annak a fedezetét is bérleti díjnak kell biztosítania, és az csak bérleti díjként számlázható tovább. Ha a javítás a bérbevevő használatával függ össze, akkor azt tételesen mint javítást közvetített szolgáltatásként lehet továbbszámlázni. A kérdésben hivatkozott különböző szolgáltatásokat nem lehet elbírálni, mert azok tartalmát a kérdésből nem lehet megismerni, de az előbbi alapelvekből lekövethető, hogy hogyan kellene ezeket a szolgáltatásokat számlázás tekintetében megítélni. Üzleti ajándék elszámolása Van egy ügyvédi iroda. Reklámcélból csináltatott 500 db golyóstollat, melyeken szerepel a céges logó, elérhetőség. Ezt a betérő céges, valamint magánszemélyes ügyfeleknek, érdeklődőknek fogja odaadni. Ezt reklámköltségnek gondolta a cég elszámolni. Egy toll értéke 65 Ft. A kérdésem az lenne, hogy adómentesen lehet-e ezt elszámolni. A kérdés megválaszolásánál különbséget kell tenni, hogy a tollat cégnek vagy magánszemélynek (aki cég alkalmazottja is lehet) adják. Ha üzleti partner cégnek adják a tollat, akkor azt reklámköltségként el lehet számolni (ebben az esetben viszont ezt tételesen tudni kell dokumentálni, ami a gyakorlatban nehezen kivitelezhető). Ha magánszemély kapja, akkor viszont az Szja tv. nem tesz különbséget abban, hogy az adott ajándéknak van-e, vagy sem, reklámhordozó szerepe. Az Szja tv. előírása szerint, üzleti ajándéknak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti kapcsolat keretében adott ajándék. Így üzleti ajándék címén adóköteles juttatás valósul meg, mely adott juttatás 1,19-szeres értéke után 16% szja- és 27% ehofizetés-kötelezettség keletkezik. Áru vagy saját termelésű készlet 1. Vállalkozásunk héjas nyers dió felvásárlásával is foglalkozik. A felvásárolt nyers dió, továbbértékesítés előtt, mosáson, szárításon (meleg levegő ráfújásával, max. 35 C-on), válogatáson és osztályozáson megy keresztül. Kérdésem, hogy ezek után áru marad-e a termék, vagy a folyamat után saját termelésű készletként kezelem. 2. Vállalkozásunk többféle terméket vásárol fel és értékesít tovább változatlan formában. Ezen cikkek csupán átválogatásra és csomagolásra kerülnek nálunk. A válogatás és csomagolás történik saját munkavállalókkal és szolgáltatás igénybevételével is. Kérdésem, hogy a két esetben a csomagolóanyag, valamint a válogatás és csomagolás munkadíja része-e a beszerzési árnak. 1. A kérdésben leírt munkaműveletek (mosás, szárítás) számviteli szempontból nem tekinthetők új termék előállítása érdekében végzett munkaműveletnek, ezért a felvásárolt diót áruként kell a köny- 8
vekben kimutatni. (A termék statisztikai besorolása sem változik meg, ez is azt támasztja alá, hogy új termék nem jön létre.) 2. A felvásárolt áru bekerülési értékében a raktárra történő beszállításig felmerült költségeket lehet/kell figyelembe venni [Számviteli törvény 47. -ának (1) bekezdése]. A felvásárolt terméken végzett válogatás, csomagolás költségei a beszerzést követően merülnek fel, ezért a felvásárolt áru bekerülési értékében ezeket a költségeket nem lehet elszámolni. Ezek a költségek az értékesítés közvetlen költségének minősülnek, függetlenül attól, hogy azt a vállalkozás saját maga végzi, vagy más vállalkozással végezteti el, így felmerüléskor a megfelelő költségszámlán kell azokat elszámolni. Részteljesítésnél használatos számlázási mód Cégünk elsődleges tüzelőanyaga földgáz, amellyel kapcsolatosan a földgázszállítóval (továbbiakban: Partner, vagy Átadó, vagy Eladó ) hosszú távú szerződést kötöttünk (továbbiakban: Szerződés ). A felek közötti elszámolás módja határozott időre szóló elszámolás. A Partner a Szerződés szerint előzetesen kiállít 4 db földgázszámlát, majd a földgáz ellenértékének hónapot követő elszámolásakor 1 db ún. elszámoló számlát. Ezek tartalma a Szerződés szövege szerint: Földgáz számlák: A számlák (4 db) tartalma: a tárgyhavi szerződött menynyiség 25-25 százalékának a számlakiállítás napján érvényes szerződéses árral számolt ellenértéke. A Földgáz ellenértékének tárgyhónapot követő elszámolása: A tárgyhónapban ténylegesen átvett földgázmennyiség és a tárgyhónapra érvényes ár szorzataként számított gázellenérték és a tárgyhónap vonatkozásában előzetesen kiszámlázott összegek különbözete. A Szerződésben rögzíti továbbá: Amennyiben a ténylegesen átvett földgázmennyiség és a tárgyhónapra érvényes ár szorzataként számított gázellenérték nagyobb, mint a tárgyhónap vonatkozásában addig kiszámlázásra került összeg, úgy az Átadó a pozitív különbözetről új számlát állít ki. Amennyiben a ténylegesen átvett földgázmennyiség és a tárgyhónapra érvényes ár szorzataként számított gázellenérték kisebb, mint a tárgyhónap vonatkozásában addig kiszámlázásra került összeg, úgy az Átadó a negatív különbözetről számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki. Formáját tekintve az elszámoló számla úgy néz ki, hogy azon feltüntetésre kerül a teljes havi átvett földgázmennyiség és a hozzátartozó érték, a következő sorokban pedig mínuszszal szerepel a havi szerződött mennyiség 25-25%-nak megfelelően kiállított 4 db számlán szereplő mennyiség és érték. A Szerződés szerint a földgázár USD-ben van meghatározva, azonban a felek Szerződésben rögzített megállapodása szerint a számlázás és fizetés pénzneme EUR. Az USD-ről EUR-ra történő átváltás a felek közös döntése, amelyet a Szerződés rögzít: az USD-ben rögzített földgázár EUR-ra történő átváltása a számlakiállítás napját megelőző banki napon érvényes, EKB által hivatalosan közzétett USD/EUR-devizaárfolyamon történik. Amennyiben az Eladó a számláját forinttól eltérő devizában állítja ki, a számlán forintban is feltünteti az Áfáról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 80. -a alapján meghatározott, fizetendő adó összegét. A Partnerrel a jelenlegi szerződéses szövegezést eltérően értelmezzük a mennyiségi jóváírást tartalmazó elszámoló számla tekintetében. Partnerünk ugyanis ebben az esetben az 5. elszámoló számla kiállításakor az USD-ről EUR-ra váltásnál nem a korábban kiállított eredeti számla(k) árfolyamát használja, hanem a Szerződés szerinti új árfolyamot, ezáltal új egységárat képez. Kérdésünk a következő: Alkalmazhatja, vagy sem, a Partner a mennyiségi jóváírást tartalmazó Számlával egy tekintet alá eső okirat formátumú számlában a teljes havi mennyiséget feltüntető számlasor esetében az új árfolyamon átszámított, új egységárat? Röviden a válasz: nem. A kérdésben bemutatott számlázási mód sem a számviteli törvény, sem az áfatörvény előírásainak nem felel meg. A kérdésben leírt tényállásból az következtethető, hogy a szerződő felek részteljesítésben állapodtak meg. A szerződés alapján kiállított részteljesítések számlájában a gáz ára a kérdésben leírt szerződés szerinti feltételek szerint meghatározásra kerül (a számlakiállítás napját megelőző banki napon érvényes, EKB által hivatalosan közzétett USD/EUR-devizaárfolyamon). A részteljesítések ára ezáltal a későbbiekben nem változtatható meg (ez értelemszerűen a részteljesítés helyesbítésére is vonatkozik). A mennyiségi jóváírás valójában 9
egy korábbi részteljesítés helyesbítését jelenti. Ezért a mennyiségi jóváírást tartalmazó számlával egy tekintet alá eső okirat formátumú számlában hivatkozni kell arra, hogy melyik korábbi részteljesítésre melyik számlára vonatkozik a helyesbítés. Ez a helyesbítés viszont minden esetben a részteljesítés időpontjára vonatkozó adatokat módosítja, így a részszámlában alkalmazott árral lehet a helyesbítést is számlázni. Bekerülési érték nyílt végű pénzügyi lízing esetén Társaságunk nyílt végű pénzügyi lízing keretében személygépkocsit vásárolt. A lízingbe adó banktól megkaptam a fizetési ütemezést, mely tartalmazza a tőkét, áfát, kamatot. A kérdésem: az áfát (véleményem szerint) a 8-as számlaosztályban könyvelem, és csak a beszerzett személygépkocsi nettó értékét aktiválom az 1. számlaosztályban? A Számviteli törvény 47. (2) bekezdése b) pontjának előírása szerint, a bekerülési érték részét képezi az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó. Ezt a szabályt alkalmazni kell eszközbeszerzés, illetve szolgáltatás igénybevétele esetén is. Így a számviteli törvény fő szabálya szerint a le nem vonható általános forgalmi adót nem lehet a 8-as számlaosztályba egyéb ráfordításként elszámolni. Ezalól egy kivétel van: ha adóköteles és adómentes tevékenység miatt arányosít a vállalkozás, mert az arányosítással megállapított le nem vonható általános forgalmi adót egyéb ráfordításként kell elszámolni (ebben az esetben nem biztosított az eszközbeszerzéshez, szolgáltatás igénybevételéhez a közvetlen, egyedi hozzárendelés). A számviteli törvény 47. -a (1) bekezdésének előírása szerint, az eszköz bekerülési értékében az üzembe helyezésig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételeket kell figyelembe venni. Így az üzembe helyezésig felmerült, le nem vonható általános forgalmi adót az eszköz bekerülési értékében kell figyelembe venni, rá kell aktiválni az eszközre. (Megjegyzem, a kamattal is hasonlóan kell eljárni, azaz az üzembe helyezésig felmerült, az üzembe helyezésig terjedő időszakot terhelő kamatot is az eszköz bekerülési értékében kell aktiválni, nem lehet kamatráfordításként elszámolni.) Ha az üzembe helyezés után merül fel le nem vonható általános forgalmi adó, akkor azt már eredmény terhére egyéb ráfordításként kell elszámolni (az üzembe helyezés után már az eszköz bruttó értéke emiatt nem változhat). Ez az eset speciális, mert számviteli szempontból eszközbeszerzés valósul meg, áfatörvény szerint viszont szolgáltatásnyújtás történik. Mivel számviteli szempontból eszközbeszerzést számolunk el, és a bruttó érték meghatározása az üzembe helyezés időpontjával befejeződik, ezért kell egyéb ráfordításként elszámolni a le nem vonható általános forgalmi adót. (Ha számvitelben is szolgáltatásként kellene az ügyletet elszámolni, akkor a szolgáltatás bekerülési értékében kellene a le nem vonható áfát figyelembe venni, azaz áfával növelten kellene a szolgáltatást az 5-ösben mint igénybe vett szolgáltatás költségét elszámolni.) E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel IV. évfolyam nyolcadik szám, 2012. augusztus Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1145 Bp., Szugló u. 52-54. Tel.: 273-2090 Fax:468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Szabó Attila Hu issn 1785-9182 Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: 273-2090, 273-2099 Fax: 468-2917, E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.