BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA KRE TFK Pap Erika Klinikai szakpszichológus paperika.kre@gmail.com
SZAKIRODALOM Kötelező: N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest (1) Atkinson, R. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. (2) Ajánlott: Oláh, A. és Bugán, A.: Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE, Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. (3) Séra L., Oláh A. és Komlósi A.: Általános pszichológia Óvonői szakközépiskolák 2. osztálya számára Budapest, Tankönyvkiadó (több kiadás) (4) Szokolszky Ágnes (2004): Kutatómunka a pszichológiában. Metodológia, módszerek, gyakorlat. Osiris Kiadó, Budapest (5)
PSZICHOLÓGIA
λογ α [logía] tudomány ógörög υ [pszükhé] lélek emberi gondolkodással egységben kezeli lélektan az embert viselkedéssel belső késztetéseink lelki működés fejlődésével társas kapcsolataink lelki jelenségek mibenlétével ahogyan észleljük a világot
Laikus és Tudományos pszichológia Kicsit mindenki pszichológus Ismeretek nem képeznek szabályszerű ismeretrendszert Esetleges ismeretek Mindennapok szintjén mozognak A hétköznapinál pontosabb, részletesebb és megbízhatóbb tudásra törekszik Magyarázatokat találjon, azokat ismételni tudja
Hétköznapi megismerés Tudományos megismerés intuición alapul empirikus gyakran nem megfelelően kiválasztottak, pontatlanok körültekintően kiválasztottak, pontosak nem megbízható és nem érvényes megbízható és érvényes Megfigyelés alkalomszerű, nem kontrollált szisztematikus és kontrollált Eredmények bemutatása szubjektív, gyakran elfogult objektív, előítélet-mentes nem egyértelműek, többjelentésűek egyértelműen definiáltak, problémacentrikusak nem tesztelhetők tesztelhetők nem kritikus, elfogadó kritikus, szkeptikus Megközelítés Eszközök Mérés Fogalmak Hipotézisek Hozzáállás (Shaughnessy és Zechmeister, 1994 nyomán)
Pszichológiai alapfogalmak Nehéz a tájékozódás és a fogalmak meghatározása Mert több tudományterületből épült fel Egy egy szó mást jelenthet más értelmezésben Gyakran idegen szavakat használ Sok csak fogalmi és nem tapasztalati úton megismerhető
A PSZICHOLÓGIA MEGKÖZELÍTÉSI IRÁNYAI
A pszichológia nagy iskolái és megközelítési irányai (1) Behaviorizmus Pszichoanalízis Kognitív pszichológia Humanisztikus pszichológia Biológiai megközelítés Alaklélektan
A tudományos pszichológia legfontosabb területei : általános lélektan személyiséglélektan fejlődéslélektan szociálpszichológia alkalmazott pszichológia
Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei: Iskolapszichológia Sportpszichológia Börtönpszichológia Szervezetpszichológia Kriminálpszichológia Klinikai pszichológia Munkapszichológia Művészetpszichológia Ökológiaipszichológia Evolúcióspszichológia Egészségpszichológia Kísérleti pszichológia Szexuálpszichológia Tanácsadás pszichológiája
Kísérleti (tudományos) pszichológia kezdete Wundt laboratóriuma Lipcsében (1879): észlelés és figyelem vizsgálata önmegfigyelés módszerével Weber-Fechner törvény (ingerek számunkra érzékelhető változása az inger intenzitásától függ) A baj csak az volt, h óriási különbségeket találtak a kísérletezők. (introspekció)
Behaviorizmus (viselkedéslélektan) Viselkedés objektív tanulmányozása: milyen környezeti ingerek milyen válaszokat (megfigyelhető viselkedéseket) váltanak ki -inger-viselkedéses válasz -megerősítés Viselkedés rögzülése-kísérleti módszer kidolgozása, tanulás-elméletek, viselkedésterápia Szigorúan kidolgozott kísérletezés módszertana. Hatalmas tudásmennyiség.
Pszichoanalízis (Freud elmélete) Tudattalan vizsgálata (a feldolgozhatatlan élmények elfojtással kerülnek ide):álomelemzés,szabad asszociáció,projektív tesztek Libidó (szexuális késztetés, élet-ösztön), Halálösztön Személyiségelmélet- Strukturális modell: id(ösztönén),ego(én),szuperego(felettes-én) - Topografikus modell: tudattalan, tudatelőttes, tudatos
Kognitív pszichológia (megismeréstudomány) Azokkal a jelenségekkel foglalkozik, a amelyek a környezeti ingerek és a viselkedés között találhatóak: észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás, (mentális folyamatok, információfeldolgozás)
Humanisztikus pszichológia fenomenológiai nézőpont: az ember szubjektív tapasztalatait vizsgálja(hogyan észleli az őt körülvevő világot, hogyan gondolkodik róla) -Rogers: kliensközpontú terápia(feltétel nélküli elfogadás) -Maslow: az ember önmegvalósításra törekszik (humanisztikus emberkép)
MASLOW - SZÜKSÉGLETHIERARCHIA
Biológiai megközelítés A pszichés jelenségek hátterében milyen fiziológiai történések vannak Kutatási módszer és szemléletmód is Pusztán a biológiai magyarázat ritkán elégséges
Alaklélektan (Gestalt-pszichológia)- Az egész több, mint a részek összege. -az egyedi tényezők hatásaival szemben az egészlegességet hangsúlyozza (pl. az észlelésben az összetevők egymástól való függését, az ingerek egészként való felfogását) -Lewin mezőelmélete: a személyek viselkedését csak annak a szociális mezőnek az elemzésével tudjuk értelmezni, amely a személyt körülveszi -Asch központi vonás elmélete: egyes kitüntetett tulajdonságok képesek összbenyomást megváltoztatni
A PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK MÓDSZEREI
A módszerekkel szembeni követelmények (5) Érvényesség (validitás) (mennyiben méri azt amit mérni szándékozunk) Megbízhatóság (reliabilitás) (ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük ugyanazt az eredményt kapjuk a megbízhatóság mértéke = milyen pontossággal kapjuk azt az eredményt (mérési hiba) Gyakorlati használhatóság (flexibilitás)
Kutatási módszerek Cél: új tudományos eredmények feltárása Tudományos megfigyelés Kikérdezés Szóbeli Írásbeli Esettanulmány Kísérlet
Tudományos megfigyelés (céltudatos, tervszerű, rendszeres és dokumentált) A megfigyelhető jelenségek pl. viselkedés, érzelmi reakciók, teljesítmény, beszéd A megfigyelés tárgya -önmegfigyelés (introspekció) saját élmények retrospekció (saját élményeinket utólag, visszatekintve elemezzük) -mások megfigyelése (extrospekció) (objektívebb, kontrollálhatóbb) A megfigyelés lebonyolítása - a megfigyelő mint tárgyilagos rögzítő - megfigyelő mint bevont elemző A megfigyelt jelenségek rögzítése - kódolás nélkül (feljegyzés, napló, teljes vagy szelektív jegyzőkönyv) - kódolással (becslési skála, jel- vagy kategóriarendszer)
Kikérdezés (kérdések segítségével gyűjtünk információt egyén/csoport ismereteiről, véleményéről, élményeiről, motívumairól stb., összefüggések feltárása, szabályszerűségek igazolására, tendencia kimutatására) Alapváltozatai: szóbeli/írásbeli Szóbeli kikérdezés (személyes interakcióra épü A kikérdezettek száma szerint: egyéni - csoportos A kikérdezés sajátosságai szerint: interjú klinikai beszélgetés (a kérdés mindig a válaszra épül) exploráció (az irodalomból ismerhető és a gyakorlatban használt kész kérdéssorok együttesét használják)
Írásbeli kikérdezés (nem szükséges vagy nem kívánatos a kérdező jelenléte) A kikérdezettek száma szerint: -egyéni - csoportos A kikérdezést szolgáló eszköz jellege szerint: -kérdőívek -skálák -szociometria (közösségi kapcsolatok feltárása)
Esettanulmány tárgya lehet: ember, helyzet, történés stb Legfőbb jellemzője: idiografikus (egyéni, egyedi vonásokkal rendelkezik) Típusai: longitudinális és retrospektív
Kísérlet Lényege: a megfigyelni-elemezni kívánt jelenség létrejöttének feltételeit a kísérletvezető teremti meg a kívánt jelenség biztosan előáll, a helyzet megismételhető, kontrollálható.
A módszer szakkifejezései: hipotézis, változó, mérés, statisztika, kísérleti csoport, kontrollcsoport.
Jellemzői: Hipotézisekből (előfeltevésekből) kiinduló új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárása alkalmas. A kísérlet során a kiválasztott feltételeket variálják(független változók). A vizsgálat során a független változók hatását vizsgálják a megfigyelt jelenségre, amely maga is változik (függő változó). Formái: laboratóriumi természetes vagy terepkísérlet
Vizsgálati módszerek Cél: a már rendszerezett kutatási eredmények alkalmazása Tudományos megfigyelés (lsd. korábban) Kikérdezés (lsd. korábban) Teszt Jellemzői: -nemzetközileg szabványosított feladatsor, -feladathelyzeteket tartalmaz, -értékelési útmutatók és ún. standardek (átlagok) alapján minősítik. Fő típusai: -teljesítmény, -személyiség, -klinikai, -speciális képesség alkalmassági.
Műszeres és egyéb vizsgálatok Hagyományos röntgenkép Képalkotó eljárások számítógépes tomográfia (CT) Ultrahang-technikák (UH) mágneses rezonancia (MR) pozitron emissziós tomográfia (PET)
Elektrofiziológiai módszerek Elektroenkefalográfia (EEG) Magneto-enkefalográfia (MEG) Elektro-miográfia (EMG) Elektro-okulográfia (EOG) Galvános-bőrellenállás (EDA)
KULCSFOGALMAK BEHAVIORIZMUS PSZICHOANALÍZIS KOGNITÍV PSZICHOLÓGIA HUMANISZTIKUS PSZICHOLÓGIA BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS ALAKLÉLEKTAN KUTATÁSI MÓDSZEREK VIZSGÁLATI MÓDSZEREK
K Ö S Z Ö N Ö M K Ö S Z Ö N Ö M A A F I G Y E L M E T! F I G Y E L M E T!