Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő részére Fidesz-MPSZ Képviselőcsoportja f ;.- -iti yu Hivatala trományszám : v, 4 A tv9.14 Érkezett: 2005 MARC 17. Budapest Tisztelt Képviselő Asszony! Az Ön által K/14967, számon,,,50 év felett már nem számit az ember?" címmel hozzám intézett írásbeli választ igénylő kérdéssel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom. Ahogy azt Képviselő Asszony is jelzi, az idősebb munkavállalók között valóban magas az alacsony iskolai végzettségűek aránya, ami nehezíti, hogy újból munkába álljanak. A gazdaság modernizációjával zajló folyamatok is azt mutatják, hogy az alacsony iskolai végzettségűek egyre inkább kiszorulnak a foglalkoztatásból, a munkáltatók a kvalifikáltabb, magasabb végzettségű munkaerőt részesítik előnyben. Az alacsony iskolai végzettség sok esetben jár együtt egyéb hátrányokkal (megváltozott munkaképesség, roma származás, települési hátrányok stb.), amelyek tovább rontják az elhelyezkedési esélyeket. Ezért fontosak azok a már megtett és a tervbe vett intézkedések, amelyeknek célja, hogy elősegítsük az említett problémákkal küzdő személyek foglalkoztatását. A minisztérium az elmúlt időszakban számos olyan hosszabb távon garanciát biztosító intézkedést vezetett be, mely pozitív diszkrimináció révén igyekszik elősegíteni az idősebb korosztályhoz tartozó munkanélküliek foglalkoztatását. A 2003. július 1-jétől bevezetett új ellátás, az álláskeresést ösztönző juttatás a 45 év feletti munkanélküliek részéré az általánosnál hosszabb időtartamra, 180 nap helyett 270 napra állapítható meg. Az ellátásban részesülők havi átlagos létszáma 2004-ben 14.271 fó volt. Intézkedéseket tettünk az idősebb munkavállalók foglalkoztatásának elősegítése érdekében is. Elhelyezkedésüket a foglalkoztatási költségek nagyobb mértékű és
z hosszabb időre szóló átvállalásával segítjük. A versenyszférában és a közhasznú foglalkoztatás területén egyaránt lehetőséget biztosítunk arra, hogy a Munkaerőpiaca Alapból nyújtott támogatással akár két évig is foglalkoztassák a 45 év feletti munkavállalókat. A foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás hat hónap helyett már három hónapig tartó munkanélküli állapot esetében magasabb, 70-100 százalékig terjedő ősszegben és hosszabb időre, legfeljebb két évre állapítható meg. Közhasznú munkavégzés támogatása során átvállalható a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek legfeljebb 90 százaléka, és meghatározott területeken (egészségügy, művelődés, stb.) a támogatás folyósításának időtartama egy év helyett legfeljebb másfél év, az 50. életévet betöltött munkanélküliek esetében legfeljebb két év lehet. Az 1998. évi LXVI, törvény módosítása lehetőséget biztosít arra, hogy a munkáltató az ötven év feletti tartósan munkanélküli személy foglalkoztatása esetén mentesüljön a tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól. 2005. január 1-jétől módosult az 50 év feletti munkanélkülit alkalmazó munkáltatók számára adható járulékkedvezmény mértéke oly módon, hogy a támogatás mértékére vonatkozó szabály kiegészült egy pozitív alsó korláttal' : amennyiben a munkaügyi központ megítéli a támogatást, az nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járulék, továbbá a munkáltatót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható mértéke összegének ötven százalékánál. Az idősebb korosztályhoz tartozó munkanélküliek foglalkoztatásának egyik fő akadálya a munkavégzéshez szükséges ismeretek, készségek, képességek hiánya. Ezért különösen fontos cél foglalkoztathatóságuk javítása, a gazdaság megváltozott igényeihez való alkalmazkodásuk segítése. Ezeket a feszültségeket a munkaerőpiaca képzések fokozottabb támogatásával kívánjuk enyhíteni. A hátrányos helyzetű, rossz anyagi körülmények között lévő személyek képzésben való részvételének fokozottabb ösztönzése érdekében növeltük a keresetpótló juttatás összegét. A juttatás összege a hagyományosénak kétszerese lett, ha egy intenzív, heti 25 órát elérő képzésben vesznek részt. Fontosnak tartjuk a meglévő munkahelyek megtartását, a munkanélküliség megelőzését, ennek érdekében kedvezőbbé tettük a 45 év feletti munkaviszonyban állók képzésének támogatását. A támogatásnak nem feltétele, hogy a képzés költségeihez a munkáltató is hozzájáruljon. A felnőttképzés támogatását több forrás is szolgálja. A munkaügyi központok 2004-ben 7,3 milliárd forintot fordítottak mintegy 60 ezer fő képzésének támogatására. A képzések résztvevőinek 87,5 százaléka munkanélküli. A foglakoztatás megőrzése érdekében, munkaviszony mellett 7,5 ezer munkavállaló képezte magát. A képzésben részt vettek többsége (75 százaléka) az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, államalap elismert szakképesítést szerzett,
3 15,6 százaléka pedig az OKJ-ban nem szereplő szakirányokban végzett. Idegen nyelvi képzésben az év folyamán összesen 5,5 ezer fő vett részt. A képzésekben részt vettek közel negyede alacsony iskolai végzettségű, és mintegy 10 százaléka 45 év feletti. Idén a munkaügyi központok a decentralizált keret több mint 20 százalékát, mintegy 7,7 milliárd forintot terveznek a képzések támogatására fordítani. A képzések szakirányát a megyék alakítják ki a munkáltatói igények, a térség munkapiaci helyzete, a munkanélküliek összetétele, a társadalmi i partnerek véleményének figyelembevételével. 2004-ben a felnőttképzés normatív támogatására az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben résztvevő felnőttek, valamint fogyatékos felnőttek képzéséhez 2,9 milliárd forint állt rendelkezésre. 2005-ben 3 milliárd forint jut a felnőttképzés normatív támogatására, melyből várhatóan csaknem 30 ezer személy képzése valósítható meg. Ezen túl a Munkaerőpiaca Alap foglalkoztatási alaprészének felnőttképzési keretéből 2005-ben is nyújtható támogatás a magyarországi befektetésekhez kapcsolódó képzésekhez, a munkavégzésre irányuló betanításokhoz, a foglalkoztatási válsághelyzetek kezelését és a hátrányos helyzetűek felzárkózását szolgáló képzésekhez. Erre a célra 4,9 milliárd forint fordítható. Az idősebb korosztályhoz tartozók foglalkoztatási problémáinak kezelését kéthárom éves komplex munkaerő-piaci programok támogatásával segítjük. Ennek keretében a különböző szolgáltatások és aktív eszközök együttes alkalmazásával nyújtunk segítséget foglalkoztatásukhoz. A programok keretében először munkaerő-piaci képzések szervezésével segítjük a képesítési hiányok megszüntetését, majd támogatott foglalkoztatáson keresztül biztosítunk munkalehetőséget. A megyékben jelentős azon munkaerő-piaca programok száma, amelyek az idősebb korosztály foglalkoztathatóságának javítását segítik elő, ezek tervezett forrásfelhasználása - 1.808 fő támogatásához - (3 évre elosztva) 1,1 milliárd forint. Az FMM központi programok indításával is támogatja a munkapiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatási helyzetének javítását. Ennek érdekében az elmúlt évben a megyei és fővárosi munkaügyi központok részére 1,5 milliárd Ft keretösszegű, pályázat útján megvalósítható programot indítottunk. A program egyik kiemelt célcsoportját a 45 év felettiek alkotják. A pályázat keretében 30 programot támogatnak, mellyel mintegy 3500 hátrányos helyzetű munkanélküli foglalkoztatási lehetőségei bővülnek. Ebből 11 program az idősebb korosztály munkapiaci esélyeinek növelését célozza.
4 Ebben az évben a 2005. évi CXXIII. törvény által biztosított járulékkedvezményhez kapcsolódóan (a munkaügyi szervezet legfeljebb egy éves időtartamra átvállalja a munkáltatót terhelő járulékok legalább felét) központi programot indítottunk az 50 évesnél idősebb munkanélküliek elhelyezkedésének elősegítésére. A program célja, hagy tegye lehetővé a személyre szabott, a helyi munkapiaci helyzetnek megfelelően differenciált, a munkavállaláshoz szükséges támogatások alkalmazását. A program a munkapiac fogadókészségének és képességének felmérésére, elérhető munkalehetőségre épít. A program a járulék átvállalásán túl lehetőséget teremt az egyén foglalkoztatásához szükséges szolgáltatások, illetve támogatások biztosítására. Ezek a támogatások a következők lehetnek : munkakipróbálás, bértámogatás, közhasznú foglalkoztatás, valamint a foglalkoztatáshoz szükséges képzések támogatása. A járulék átvállalására a Munkaerőpiaca Alap Ötven év felettiek járulékkedvezménye" önálló kiadási előirányzata keretében erre a célra elkülönített 2,8 milliárd Ft áll rendelkezésre, a többi támogatást pedig a munkaügyi központok a Munkaerőpiacai Alap decentralizált keretéből biztosítják. Az idősebb korosztály munkapiaci részvételének fokozása ugyancsak kiemelt prioritást élvez az Európai Szociális Alapból támogatott HEFOP és az EQUAL programokban. A programok kiemelt célcsoportját képezik az idősebb munkavállalók. A HEFOP 1.1 pontja kiemelten kezeli az idősebb munkavállalókat, akiknek munkapiaci részvételét munkavégző képességük és szakmai ismereteik megőrzésével, megújításával, valamint megfelelő képzési lehetőségek megteremtésével támogatják az e célra rendelkezésre álló pénzügyi források (3 évre összesen 29,8 milliárd forint), Az EQUAL program Az egész életen át tartó tanulás támogatása és a befogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása" c. prioritása keretében támogatható tevékenység az idősebb munkavállalók munkában maradásának és újbóli foglalkoztatásának elősegítése. E cél érdekében támogatja többek között az információs és kommunikációs technológiák használatához kapcsolódó ismeretek és készségek fejlesztését, az új technológiák, eljárások alkalmazásához kapcsolódó képzéseket, az idős emberek egészségi állapotának javítását, illetve a munkavégzésükkel kapcsolatos szolgáltatások biztosítását. A prioritás egészére rendelkezésre álló források : 15,8 millió euró, melyből az ESZA forrás 11,8 millió euró, és a hazai társfinanszírozás 3,9 millió euró. 2004 decemberében a regisztrált munkanélküliek száma 400,6 ezer fő volt. Munkanélküli járadékban 120 ezren részesültek. Álláskeresést ösztönző juttatást 15,8 ezer fő kapott. 129 ezer fő volt a rendszeres szociális segélyben és 5,6 ezer fő nyugdíj előtti munkanélküli segélyben részesült. Az ellátásban részesülők ötöde 50 év feletti munkanélküli.
5 A nők munkapiaci helyzetének javítása - a fenti támogatásokon túl - horizontális célként jelenik meg a Nemzeti Fejlesztési Tervben és a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben. A követelmények megvalósítása kiemelt jelentőségű az Állami Foglalkoztatási Szolgálat számára is. Külön figyelmet kell fordítani - az idősebbek, a nyugdíj előtt állók mellett -- azon nők helyzetére, akiknek a gyermekgondozási ellátásban, illetve ápolásban töltött évek után nehéz visszakerülniük a munkapiacra A foglalkoztatási törvény és végrehajtási rendelete alapján támogatható a kisgyermekes szülők képzése már a gyermekgondozás, ápolási díj igénybevétele alatt is. 2003-tól támogatás nyújtható a kisgyermeket nevelők, ápolási díjban részesülők részmunkaidős foglalkoztatása esetén. 2004-től megszűntek a részmunkaidős foglalkoztatás érintettjeit hátrányosan érintő nyugdíjszabályok, a gyes-en, gyet-en lévők foglalkoztatása után nem kell fix összegű egészségügyi hozzájárulást fizetni. 2005-től 50%-os járulékkedvezményt vehetnek igénybe azok a munkáltatók, akik gyermekük gondozását, illetve családtagjuk ápolását követően elhelyezkedni kívánó munkavállalót alkalmaznak. E támogatásokat természetesen nők és férfiak egyaránt igénybe vehetik, de az érintettek összetétele alapján biztosak lehetünk benne, hogy elsősorban a nők elhelyezkedését segíthetik. A minisztérium a munkahelyi és a családi kötelezettségek összeegyeztetésének támogatására 2000 óta minden évben pályázatot hirdet a Családbarát Munkahely" díjért, amelyet a kiemelkedő családbarát intézkedéseket megvalósító vállalatok és intézmények nyerhetnek el. A program fő célkitűzése azoknak a már meglévő intézkedéseknek, jó példáknak a megismerése és terjesztése, amelyek célja az alkalmazottak segítése a munka és a családi élet összehangolásában. Most zárul a nők munkapiaci reintegrációját támogató PHARE program. A 4 millió eurós program keretében twinning partneri együttműködés és pályázati alap szolgálta a nők munkavállalásra történő felkészítését és az önfoglalkoztatás támogatását. A program a nők és a férfiak közötti munkapiaci esélyegyenlőség erősítését szolgálta az inaktív nők reintegrációjának és késői integrációjának támogatásával. A munkaügyi központok által indított munkaerő-piaci programok között rendszeresen szerepelnek kifejezetten a női célcsoportokra irányuló programok, amelyek a szolgáltatások, a képzés és támogatott foglalkoztatás, a célcsoport igényeihez alkalmazkodó együttes alkalmazásával hatékonyan segítik a nők munkavállalását. Jelenleg 6 női programot működtetnek a munkaügyi központok : Békés megyében a Nők a munkaerőpiacon" - 40 év feletti nők elhelyezkedését elősegítő program, Komárom-Esztergom megyében A női esélyegyenlőség javítása, a női foglalkoztatottság növelése, a munkanélküli nők munkába helyezésével a szociális ellátás színvonalának javítása" program működik. 2004-től az ESZA támogatásával pályázati program indult a nők munkapiaci (re)integrációját vagy munkapiacon maradását segítő alternatív foglalkoztatási
6 szolgáltatások támogatására, valamint vállalkozóvá válásuk előmozdítására. A program kiemelt célcsoportjai azok a nők, akik családi kötelezettségeik miatt hosszabb időre kimaradtak a munkapiacról, illetve az idősebb női korosztályok. A program keretében mintegy 4000 nő vehet igénybe személyre szabott szolgáltatásokat. A nők munkapiaci részvételének, a családi élet és a munkavállalás összehangolásának alapvető feltétele a megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló csaladtag ellátását biztosító szolgáltatások elérhetősége. Ezt számos intézkedés segíti. A bölcsődei férőhelyek számának növelése és az ellátáshoz való hozzáférés javítása érdekében 2005. július 1-jétől minden 10 ezer fő feletti lakosú településen kötelező bölcsőde üzemeltetése. Magyarország célkitűzése, hogy 2007-re 10%-kal növekedjen a 3 éven aluliakat ellátó férőhelyek száma. A 2004-2006 közötti időszakban - részben az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával - hozzávetőlegesen 2000 új bölcsődei férőhely jön létre. Folytatódik a fogyatékos emberek napközbeni ellátását biztosító támogató szolgálatok kialakítása és a fogyatékos személyek napközi otthonainak létesítése. Az idős hozzátartozók ellátását szolgáló jelzőrendszeres házi gondozás bővítése keretében 2004-ben mintegy 30 új szolgálat létesült, és bevezetik az ellátás állami normatív támogatását. A Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben a nők és férfiak esélyegyenlőségére, a nők foglalkoztatásának javítására vonatkozó célok és intézkedések egységes keretben jelennek meg. El kívánjuk érni, hogy az ország minden térségében érvényesüljön ez az átfogó megközelítés, hiszen a munkavállalási támogatások sikere azon is múlik, hogy a visszatérni kívánók találnak-e lehetőséget gyermekük, beteg hozzátartozójuk elhelyezésére, gondozására. A munkaügyi központok ezért kezdeményezik, hogy az önkormányzatokkal készítendő közös cselekvési tervek e lehetőségekre, fejlesztési elképzelésekre is térjenek ki. Ahogy azt Képviselő Asszony is láthatja, számos intézkedés bevezetésével és alkalmazásával komoly erőfeszítéseket teszünk az idősebb korosztályhoz tartozók elhelyezkedésének elősegítésére. Mindezek az eszközök azonban csak akkor hatásosak, ha van megfelelő munkáltatói igény a foglalkoztatásra, munkavállalói szándék a munkavállalásra, és ez a két szükséglet találkozik is egymással. Budapest, 2005. március 17. Udvözle~M; ~ u, Q Csizmár Gábor