A VEZETÉS TERÜLETEI Új foglalkoztatási formák Svájcban A távmunka fogalma lényegében olyan foglalkoztatási módot jelent, amelynek munkahelyeit decentralizáltan és többnyire a külső partnereknél jellemzően a beszállítók, munkavállalók lakóhelyéhez közel alakítják ki, és ezeket a rendszerint távoli munkaadóval (megrendelővel) informatikai eszközök kapcsolják össze. A NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK EREDMÉNYE Nemzetközi öszszehasonlító elemzés jelent meg a távmunka európai helyzetéről. Az 1999- ben vizsgált országok: Finnország, Svédország, Hollandia, Dánia, Svájc, az Egyesült Királyság, Németország, Írország, Olaszország, Franciaország és Spanyolország. Az 1. táblázat az EU említett 10 tagországának súlyozott átlagát is bemutatja a távmunkát végző foglalkoztatottak számának arányára. 1. táblázat A távmunkát végzők aránya az összes foglalkoztatott számában, országok szerint Ország Távmunkát végzők az összes foglalkoztatott %-ában Finnország 17 Svédország 16 Hollandia 15 Dánia 10 Svájc 10 Egyesült Királyság 8 Az Európai Unió 10 országának átlaga 6 Németország 6 Írország 4 Olaszország 4 Franciaország 3 Spanyolország 3 A felméréseket az ECATT (Electronic Commerce and Telework Trends = Elektronikus Kereskedelmi és Távmunka Trendek) projektben részt vevő ne
ves kutatóintézetek végezték. A mintavételes eljárás több, mint 8000 magánszemélyre, továbbá az említett országok 4300 döntéshozójára terjedt ki. Telefonos megkérdezést alkalmaztak, és előre megadott kérdésekkel mérték fel az elektronikus üzletkötés, valamint a távmunka ismertségét, elfogadottságát, már megvalósult és tervezett alkalmazását. Svájcban pl. a felmérést 400 elemből álló mintával végezték. Itt 1999 végén a válaszolók egytizede végzett otthon rendszeresen, ill. kiegészítő jelleggel távmunkát. Az Európai Unió módszertani ajánlása szerint a távmunka rendszeres, ha hetente legalább egy napos elfoglaltsággal jár. Az Európai Unió 10 megfigyelt országában a távmunkát végzők aránya a foglalkoztatottak számában 6%, a svájci aránynál kisebb. Teljes körre számítva a mintavételes felvétel eredményeit, az Európai Unióban összesen 9 millió foglalkoztatott végez távmunkát rendszeresen vagy alkalmi jelleggel. A TÁVMUNKÁT VÉGZŐ MUNKAVÁLLALÓK JELLEMZŐI A nemzetközi felmérés eredményei szerint a távmunkát végzők körében több a férfi, mint a nő. Megvizsgálták továbbá a távmunkát végzők iskolai végezettségét, életkorát is. Az ilyen módon foglalkoztatottak többsége az átlagosnál magasabb képzettségű és életkor szerint a középnemzedékhez tartozik. A távmunkát végzők közelében sok a vezetési feladatokat megoldó, a szabad foglalkozású, valamint a legmagasabb képzettséggel rendelkező ( elit ) munkavállaló, illetve szakértő. Az átlagost meghaladó arányban van jelen a válaszolók szakterületei között a pénzügyi és más üzleti szolgáltatás. A távmunka leginkább a nagyvállalatokra jellemző, ide értve az 1000 főnél többet foglalkoztató cégeket. A távmunkát végzők egyharmada önálló vagy annak megfelelő vállalkozást végez. Ez kétszerese az önálló keresők teljes népességhez viszonyított számarányának. Ezek a felmérési eredmények ellentmondanak az olyan előítéleteknek, amelyek úgy vélik, hogy azok vállalnak otthoni távmunkát, akik nem megfelelő képzettségűek, ill. az alacsonyabb keresetű rétegekbe tartoznak, ill. nem önálló keresők, nem vállalkozók. A TÁVMUNKA FEJLESZTÉSÉNEK KILÁTÁSAI Svájcban kedvezőek a műszaki keretfeltételek ahhoz, hogy a távmunka a jelenleginél szélesebb körben elterjedhessen. Ilyen műszaki feltétel, hogy a háztartás birtokoljon, használjon számítógépet, modemet, telefont, legyen számára elérhető az internet, valamint az elektronikus levelezés (e-mail). Ilyen infrastruktúra birtokában Svájcban nagy lehetőség kínálkozik a távmunka arányának növelésére, az 1. táblázatban bemutatott finn, svéd vagy holland arányok megközelítésére. A 2. táblázat mutatja be a távmunka potenciáljának felmérési eredményeit az európai országokban. A válaszok arra a kérdésre vonatkoznak, hogy a munkajövedelemmel rendelkezők dolgoztak-e valamilyen számítógépes
munkahelyen hetente több, mint 6 órát. A rangsor szerint rendezett adatok a 2. táblázat 1. számoszlopában azt jelzik, hogy jelentős és eddig alulbecsült ennek a foglalkoztatási módnak a potenciálja. A távmunka széles körben vált ismertté és növekszik azoknak a számaránya, akik úgy válaszoltak, hogy érdekeltek a távmunka legalább egy formájában. Az Európai Unió 10 megfigyelt országára súlyozott átlagként a távmunka foglalkoztatási potenciálja 68%, és az érdekeltek számaránya amint a 2. táblázat 2. számoszlopában látható 60%, ami kedvez a lehetőségek kihasználásának. Kétségtelenül jelentősek a lehetőségek, de nagyrészt még rejtettek, sok a tennivaló a távmunka elterjesztése érdekében. Svájcban pl. a foglalkoztatottak több, mint kétharmada már hallott a távmunkáról és 22%-uk már gondolkodott saját lehetőségeiről is. Ennek ellenére a megkérdezetteknek csak 4%-a végez hetente legalább egy napnyi távmunkát. Az Európai Unió megfigyelt 10 országában ehhez közelállók a súlyozott arányok: 65% már hallott a távmunkáról, és 5%-uk végez hetente legalább 1 napig ilyen tevékenységet. Az utóbbi néhány évben érzékelhető az előrelépés a távmunka alkalmazásában. Ország 2. táblázat A távmunkára képesek aránya az összes foglalkoztatott számában, országok szerint Távmunkára képesek az összes foglalkoztatott %-ában A távmunka legalább egy formájában érdekeltek aránya, % Olaszország 74 66 Hollandia 73 60 Németország 69 59 Egyesült Királyság 68 57 Az Európai Unió 10 országának átlaga 68 60 Svájc 66 52 Spanyolország 65 58 Franciaország 63 62 Finnország 61 59 Svédország 56 72 Írország 56 67 Dánia 54 59 TENNIVALÓK A TÁVMUNKA ELTERJESZTÉSE ÉRDEKÉBEN A távmunka Svájcra jellemző kedvező feltételeinek jobb hasznosítása egyaránt ad feladatokat a cégek, az intézmények és a hatóságok számára. Elődleges feladat,
hogy csökkentsék a munkavállalók ezzel kapcsolatos kockázatait, bizonytalanságait. Sok még a tennivaló a távmunka népszerűsítésében is. A virtuális, decentralizált távoli munkahely viszonylag nagy gazdasági, társadalmi és pszichológiai előnyt rejt magában, amennyiben hasznosítják az informatika és távközlés műszaki lehetőségeit. Ehhez a demonstrációhoz támogatást adhatnak az infrastruktúra eszközeit szállítók, valamint az eljárások ismereteit közvetítők. A VÁLLALATOK ÉRDEKELTSÉGI VISZONYAI A svájci felmérésben részt vevő 200 vállalat 52%-a alkalmazza a távmunka valamilyen formáját. Ennél kedvezőbb ez az arány a finn, a svéd és a brit gazdaságban. Azokra a nagyobb cégekre jellemző az ilyen munkaszervezés, amelyek több telephelyet működtetnek. Ezek a munkaadók mindenekelőtt kiegészítő jelleggel igénylik a távmunkát. Ez esetben partnereik egy része a fogadó munkahelytől távol végezheti el a feladatainak egy részét, pl. rendszeres bejárás nélkül. Ilyen igény mutatkozik pl. a svájci logisztikai, kereskedelmi nagyvállalatok körében. Más országokban ennél jelentősebb a pénzügyi és más üzleti szolgáltatások vállalatainak aránya a távmunkát igénylők körében. Az Európai Unió felmért 10 országában a cégek székhelye rendszerint városban van és a távmunkát végzők vidékről teremtenek kapcsolatot a megrendelőjükkel. Svájcban ezzel szemben sok esetben a cégek is vidéken működnek. A válaszoló, legalább 10 főt foglalkoztató svájci vállalatok rendszerint nem mobil távmunkát vesznek igénybe, itt a távoli munkahelyek földrajzi helye nem változik. A távmunka svájci, németországi és dániai elterjedésében is az ilyen nem mobil távoli munkahelyek lesznek többségben. A válaszoló cégek egy részének már több hónapos, illetve ennél is hoszszabb tapasztalata van a távmunkában, és ennek birtokában meggyőződött arról, hogy elsősorban a képzett munkaerő képes ilyen tevékenységre. Az ilyen alkalmazási tapasztalattal még nem rendelkező cégek viszont úgy vélik, hogy a távmunka inkább a kevéssé képzettek körében alkalmazható. AZ ALKALMAZÁS KORLÁTAI A válaszoló cégek a távmunka alkalmazásában több korlátot jelöltek meg, ezek között (az említések gyakoriságának rangsorával) a következők szerepelnek: Nem megfelelő az adatforgalom biztonsága. A távmunkát nem lehet összeegyeztetni a főtevékenységekkel. A távmunkát végzők felügyelete, munkahelyi irányítása gondot okoz. Jelentős költséggel jár a távmunka. Nehéz tartani a kapcsolatot a távmunkát végzőkkel (kommunikációs gondok). A vállalatot irányítók a távmunkáról keveset tudnak.
Gondok mutatkozhatnak a termelékenységben. Egyes esetekben egészségi, munkavédelmi, biztosítási jellegű nehézség mutatkozhat, a cégnek jogi felelősséget, szavatosságot kell vállalnia a távmunkát végzőkért. Hiányzik a munkavállalók érdekeltsége a távmunkában. A szakszervezetek ellenállása és hiányzó tárgyalókészségük nehezíti a távmunka elterjesztését. Összességében a már tapasztalatokkal rendelkező cégek válaszai a távmunka pozitív megítéléséről adnak képet, de legalábbis többségük nem elutasító. Ezzel szemben azok a munkaadók, amelyeknek nincs gyakorlati tapasztalatuk, sok előítélettel kezelik ezt a kérdéskört. Kedvezőtlen véleményük mindenesetre anélkül alakult ki, hogy meggyőződhettek volna a távmunka hatékonyságáról, jövedelmezőségéről. (Gittlár Ferencné) Schoch, R.; Harabi, N.: Telework. Die Schweiz an der europäischen Spitze mit dabei. = Poliyscope, 34. k. 3. sz. 2002. febr. 14. p. 14 15. Kok, J.; Uhlaner, L. M.: Organizational context and human resource management in the small firm. = Small Business Economics, 17. k. 4. sz. 2001. dec. p. 273 291.