Közgazdaságtan: Gazdaság: Szükséglet: Hasznosság: Termelés: Termelési 1. A közgazdaságtan fogalma, területei, alapkérdései. A gazdaság alapfogalmai. A termelési lehet ségek határgörbéje. A gazdaságkoordinációs rendszerek. A javak csoportosítása. a sz kösség viszonyai közötti választások és döntések tudománya. Területei: - Mikroökonómia: Megmagyarázza a piac, a piaci szerepl k jellemz it, a piaci folyamatokban megnyilvánuló törvényszer ségeket. Elkülönült piaci szerepl k, illetve az egyes piaci jelenségek oldaláról ábrázolja a gazdaságot. A gazdaság alapegységeit, a gazdasági szerepl k alapvet típusait tanulmányozza. Kulcsfogalmai: kereslet, kínálat, ár, költség, jövedelem, hasznosság, preferencia, optimum, egyensúly. - Makroökonómia: A gazdaság egészét, annak törvényszer ségeit vizsgálja. A gazdasági szerepl k ágazatokká, szektorokká, a termékeket pedig termékcsoportokká összesíti. Problémái: infláció, foglalkoztatás, makrogazdasági egyensúly, gazdasági növekedés. - Nemzetközi gazdaságtan: Nemzetközi szervezetek (EU, OPEC, WTO, Világbank) teljesítményeit, viszonyát tekinti tárgynak. - Gazdasági rendszerek összehasonlító elemzése Kérdései: - Mit termeljen? Milyen javakat és szolgáltatásokat, azok milyen mennyiségét és min ségét állítsák el? - Hogyan termeljenek? Termelési tényez ket kombinálják. T keintenzív fejlett országokban sok t két, és kevés, de magasan képzett munkaer t alkalmaz. Munkaintenzív kevésbé fejlett gazdaságok, sok munkát igényl technológia. a társadalom anyagi létszférája, az anyagi javak és szolgáltatások el állításával, elosztásával, forgalmazásával és fogyasztásával összefügg jelenségek és kölcsönhatások összessége. az egyén és a közösség szubjektív hiányérzete, életfeltételeinek elsajátítása iránti bels igény. - Emberi lét fenntartásához szükséges javak, szolgáltatások, tevékenységek iránti igény. - Olyan hiányérzet, amely motiválja az embert a hiányérzet megszüntetésére. - Gazdasági szükséglet kielégítésének eszközei: javak és szolgáltatások. Mozzanata a fogyasztás. a javak azon hasznos tulajdonságainak összessége, amelyek valamilyen szükséglet kielégítésére alkalmassá teszik ket. az emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak el állításának folyamata. - Munka: az ember szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasznál. - Természeti tényez k: természetes formájukban alkalmasak termelési célokra. - T kejavak: termeléssel létrehozott eszközök, amelyeket a termelésben használnak fel. - Vállalkozó: feladata az összes termelési tényez egységbe szervezése, irányítása. - Információ: lehet ségek határgörbéje: azt fejezi ki, hogy valamely gazdaság bizonyos javakból mennyit képes el állítani a rendelkezésre álló inputtényez k felhasználásával, különböz tényez összetétel, hatékony termelési eljárások során. E és F pont azt mutatja, hogy mennyit tudna termelni a gazdaság a két jószágból különkülön, ha az er forrásokat kizárólag az egyik vagy kizárólag a másik termék el állítására fordítaná. A görbén lev pontokon elmozdulva, a sz kös er források adott korlátja mellett, csak úgy lehet növelni az egyik termék el állítását, ha a másik termelése eközben csökken. A görbén kívül es pontok által jelölt kombinációk a rögzített er forrás korlátok mellett nem érhet k el a társadalom számára. A görbén belüli pontok olyan termékkombinációkat képviselnek, amelyek nem hatékonyak, hiszen ezekb l a pontokból jobbra-felfelé elmozdulva növelhet mindkét termék termelése. Az ilyen pontokkal jelzett állapotban a gazdaságban vagy nem használják fel az összes er forrást, ami ellentmond a sz kösség tényének, vagy felhasználják ugyan, de nem hatékonyan.
Javak Transzformáció határrátája (MRT Marginal Rate of Transformation): azt mutatja meg, hogy a termelési lehet ségek határán maradva egy termék (Y) mekkora mennyiségér l kell lemondani a gazdaságnak ahhoz, hogy egy másik termék (X) el állítását egy egységgel növelhesse. A görbe negatív meredeksége a sz kösség tényéb l fakad. Egy kéttermékes gazdaságban az egyik jószág megtermelésének alternatív költsége nem más, mint a másik jószág termelésb l kies mennyiség, amely meg nem termelése révén a sz kös input javak átcsoportosíthatóvá váltak. A termelési lehet ségek határa rendszerint az origóra konkáv görbe, ami azt fejezi ki, hogy a jószágok termelésében a csökken határhozadék elve érvényesül. Amikor egy gazdaság valamely outputkészletéhez viszonyítva nem létezik olyan outputkombináció, amelyben oly módon nagyobb legalább az egyik termék mennyisége, hogy közben egyetlen másik termék mennyisége sem kisebb az eredetinél, akkor a gazdaság a Pareto-optimum állapotában van. csoportosítása: - Szabad javak: természet adta javak pl. leveg, napfény, forrásvíz, vadon él növények állatok. - Gazdasági javak: termeléssel létrehozott javak. (termékek, szolgáltatások) - Termékek: azok a javak, amelyek megfogható, tárgyi formát öltve rendelkeznek szükséglet kielégítésre alkalmas, hasznos tulajdonságokkal. - Anyagi jelleg szolgáltatás: pl. a termék fogyasztóhoz történ eljuttatása, szállítása, megóvása, csomagolása. - Nem anyagi jelleg szolgáltatás: esetén nem a termék, hanem valamilyen tevékenység közvetlenül elégíti ki az emberi szükségletet. Pl. oktatás, kultúra, egészségügy. - Magánjavak: Azok, amelyeket az egyének fogyasztanak el, és ha egy valaki már elfogyasztotta, nem fogyaszthatja el senki más. Korlátozott mennyiség. Egyesek kiszorulnak, versengés folyik érte. - Közjavak: Azok a javak, amelyek egy ország minden lakosának rendelkezésére állnak, senki sem zárható ki a használatukból, csak kisebb-nagyobb közösség fogyaszthatja. Nem oszthatók pl. honvédelem, közbiztonság. Piaci koordináció: - egymás mellé rendeltek, egyenrangúak a szerepl k - cserekapcsolatok pénz közvetítésével - céljuk gazdasági eredmény elérése - legfontosabb információkat a pénz közvetíti - döntéseiket az árak, költségeik, jövedelmük, nyereségük és veszteségük motiválja. - Mit? Mi nyereséges, mely árú termelése hozza a lehet legtöbb profitot. Áraikat költségeikkel vetik egybe. - Hogyan? Termelési tényez k árarányai alapján. A lehet legkisebb költségekkel teszik az adott kibocsátást. - Kinek? Bér-, profit-, járadék jelleg jövedelmek. - Lehet vé teszi: rugalmas reagálást, gyors alkalmazkodást, takarékosságra ösztönöz. Bürokratikus (centralizált) koordináció: a gazdaság tudatos, központi tervek és utasítások alapján m ködik. - alá- és fölérendeltségi viszony a szerepl k között - utasítások és tiltások - kevés szerep jut a piacnak. A központ terveket készít, a részterveket összehangolja, utasítások formájában megfogalmazza és közli a termel kkel, akik feladata a végrehajtás. Kelet- és Közép-Európában megbukott. Vegyes típusú gazdaságkoordináció: - együtt vannak jelen a piaci és állami koordináció elemei. - Meghatározó szerepe van a piacnak - Állami beavatkozás: piaci eszközökkel, korrekciójával, helyettesítésével. A modern gazdaság piacgazdaság és vegyes gazdaság is egyszerre. 2. A piacgazdaság alapfogalmai. Egyéni, piaci kereslet, kínálat, keresleti, kínálati függvények. Marshall kereszt. Rezervációs ár, piactisztító ár. Alapvet piactípusok. Kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárlók adott árak mellett hajlandóak és képesek megvenni. - Egyéni kereslet: az az árumennyiség, amelyet a vásárló adott árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. - Piaci kereslet: az az árumennyiség, amelyet a fogyasztók különböz árak mellett az adott áruból képesek és hajlandók megvásárolni.
Kínálat: az a meghatározott mennyiség árutömeg, amelyet az árutermel k valamely piacon, adott áron eladásra felkínálnak. Ár: az áru értékének pénzben történ kifejezése. Rövidebb távon a kereslet és kínálat alakítja, amelyet a termel k ráfordításai, költségei, a vev k pénz mennyisége, értékítélete, a terméknek tulajdonított hasznosság befolyásol. Befolyásolja a kereslet és kínálat alakulását is. Jövedelem: A termel oldaláról szemlélve, az áruk értékesítése során realizált árbevétel és a termelés során felmerül költségek különbözete. A gazdasági tevékenység akkor jövedelmez, ha az érbevétel tiszta jövedelmet is tartalmaz. A fogyasztó oldaláról a fogyasztó vásárlási célra rendelkezésre álló pénze vásárlóképessége. Keresleti függvény: egy termék ára (P) és a keresett mennyiség (Q) közötti kapcsolatot mutatja, feltételezve, hogy egyéb a keresletet befolyásoló tényez k változatlanok. A keresett mennyiség változását mutatja az ár függvényében. Negatív meredekség, vagyis lefelé lejt. Görbe meredeksége: megmutatja, hogy az ár egységnyi változása a keresett mennyiségben milyen változást vált ki. Paradox hatások: - Presztízs-, vagy sznobhatás: egy divatos árucikk ára csökken, és a fogyasztók egy része azért nem vásárolja meg, mert olcsóbban, már bárki megveheti. - Spekulációhatás: az áremelésre a fogyasztók többletvásárlással reagálnak, további áremelésre számítva. - Veblen hatás: a fogyasztó az árakhoz kapcsolja a min séget. - Giffen-, vagy inferior: alacsonyabb rend termékek vásárlóinál az árral azonos irányú keresletváltozás. Ha a keresletre ható tényez k közül nem az ár, hanem az egyéb tényez k valamelyike változik, akkor maga a kereslet változik, ekkor a keresleti görbe eltolódik. Keresletet növel tényez k: jövedelem növekedése, ha a termék normál termék. A helyettesít termékek árának növekedése (oka a relatív árváltozás). Az adott termékkel kiegészít viszonyban lév áru árának csökkenése. A jöv ben a termék drágább lesz. Ízlésre ható tényez k hatása (reklám). Kiszolgált népesség számának növekedése. Keresletet csökkent tényez k: jövedelem csökkenése, ha normál termék. A helyettesít termékek árának csökkenése. Kiegészít termékek árának növekedése. A jöv ben olcsóbb lesz a termék. Ízlésre ható tényez k, kevésbe kedvelté teszik a fogyasztó számára. Népesség számának csökkenése. Kínálati függvény: megmutatja, hogy a termel k különböz árak mellett milyen árumennyiséget kínálnak eladásra a piacon. Meredeksége pozitív. - Kínálat árrugalmassága: megmutatja, hogy az adott termék árának 1%-os változása milyen változást idéz el a kínált mennyiségben. - Rugalmas kínálat: ha az ε>1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása nagyobb, mint az ár százalékos változása. - Egységnyi rugalmasságú kínálat: ha az ε=1, vagyis az ár és a kínált mennyiség százalékos változása megegyezik. - Rugalmatlan kínálat: ha az ε<1, vagyis a kínált mennyiség százalékos változása kisebb, az ár százalékos változásánál.
Kínálatot növel tényez k: termelési tényez k árának csökkenése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának csökkenése esetén a vállalat inkább átcsoportosítja e területre a termelési tényez ket. A technológia fejl dése, kisebb termelési költség. Kapcsolódó, vagy alapanyagot biztosító ágazat termelésének átalakulása. Kedvez kilátások esetén a vállalatok jelent s fejlesztésekbe kezdenek, növelik vállalataik méretét. A kínálati oldal szerepl inek száma. Kedvez id járás pl. mez gazdaság. Kínálatot csökkent tényez k: Termelési tényez k árának növekedése. Az adott termelési tényez kkel alternatív módon el állítható termékek árának növekedése esetén a vállalat átcsoportosítja e területr l a termelési tényez ket. Azon várakozás, hogy a jöv ben a termék piaca kedvez tlenül alakul, a termék ára csökken, n nek a kockázatok. Kedvez tlen id járás, aszály, árvíz, vagy egyéb természeti katasztrófa. Marshall-kereszt: Piaci egyensúly: a piacon olyan árak vannak, amelyek mellett az áru keresett és kínált mennyisége egyenl. Egyensúlyi ár: az az ár, amelynél a kereslet és kínálat egyenl. Egyensúlyi mennyiség: az egyensúlyi árhoz tartozó mennyiség. Kínálati többlet: ha a piaci ár az egyensúlyi ár felett van, mert ilyenkor az eladók többet akarnak eladni, mint amennyit a vev k hajlandók, illetve képesek megvenni. Túlkereslet, vagy hiány: a piaci ár az egyensúlyi ár alatt van, mert az áruból többet vásárolhatnánk, mint amennyit a termel k kínálnak. Rezervációs ár: Az a legnagyobb pénzösszeg, amelyet a fogyasztó egy-egy pótlólagos egységért hajlandó fizetni. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Pókháló elmélet : abból indul ki, hogy a kereslet-kínálat eltérésekor az egyensúly csak akkor állna közvetlenül helyre, ha a termel k ismernék az egyensúlyi árat, és ennek függvényében döntenének, mennyit termeljenek. A termel k azonban csak a döntés meghozatalakor érvényes árat ismerik és feltételezik, hogy a termék elkészülésekor ugyanez az ár lesz a piacon. Ez akkor okoz problémát, ha a termelési id szak hosszú. Széttart a pókháló, ha a kereslet rugalmasabb, mint a kínálat. Ha a kínálat rugalmasabb, akkor az egyensúly viszonylag egyszer en helyreáll, ilyenkor a pókháló összetart. Alapvet piactípusok: - Tökéletes versenypiac: Nagyon sok termel termeli és kínálja a piacon az adott terméket, a vev k száma is nagy. Minden eladó csak töredékét adja az adott termék összkínálatának és a vev k egyenként ugyancsak elhanyagolható kis hányadát az összkeresletnek. Szabad be- és kilépés. Semmi sem akadályozza újabb termel k be- vagy kilépését. Versenyképes vállalatok viszonylag kis t kével alapíthatók. Homogén, egymástól nem, vagy legalábbis nem jelent sen különböz termékeket forgalmaznak. Egymást helyettesíthetik. Ár alakulása független. Az ár küls adottság. A termel k tehát árelfogadók. Az eladó számára nincs keresleti korlát, így a vállalat keresleti függvénye végtelenül rugalmas, vagyis egy vízszintes egyenes. Mind a piaci, mind a technológiai jelleg információk szabadok. A vállalat árelfogadó, ebb l következik, hogy a termel döntésének központi kérdése, hogy mennyit termeljen ahhoz, hogy hasznát maximalizálja. - Monopolpiac jellemz i: Egyetlen vállalat van jelen: ezért a vev nem választhat az eladók között: az adott terméket egyetlen vállalat állítja el, s a termék a vev számára semmi mással nem helyettesíthet. Más vállalat nem képes belépni, nincs versenytárs. A termék áráról maga a vállalat dönt, megszabja a piaci árat, birtokolja az összes információt. - Oligopolpiac: Olyan piactípus, ahol csak néhány vállalat m ködik, és adja az adott termék (ágazat) termelésének jelent s hányadát. (személygépkocsi-ipar, légitársaságok, olajtársaságok, mobilszolgáltatók). A vállalatok kölcsönösen függnek egymástól. Stratégiai kérdéseknél szem el tt tarja versenytársai reakcióit. Árkövet. Képes befolyásolni a termék árát, de árlakító szerepe korlátozott.
- Monopolisztikus versenypiac: Számos vállalat van jelen. Ezek a vállalatok rendeltetésben hasonló, de nem azonos terméket állítanak el. Bárki megjelenhet, a márkának azonban nagyon nagy szerepe van. Befolyása van az áralakulásra, a márkát meg kell fizetni. Kompetitív piac Monopolisztikus Oligopol piac Monopólium verseny Szerepl k száma Sok Sok Eladó kevés, vev Eladó egy, sok vev sok (kivéve monopszónia) Hatása az árra Árelfogadók Van Árképz, vezet, Ármeghatározó vagy követ Ki- és belépés Könny Nem könny Nehéz Szinte lehetetlen Információ áramlás Szabad Korlátozott Korlátozott Nincs Termék jellege Homogén Differenciált Homogén Homogén 3. A hasznosság értelmezése. Gossen I és II. törvénye. Hasznosság: a fogyasztó elégedettsége, amelyet egy termék elfogyasztása, valamely tevékenység kifejtése, vagy szolgáltatás igénybevétele révén nyer. - Hasznosság kardinális megközelítése: a fogyasztó az egyes jószágok elfogyasztása révén szerezhet hasznosságok abszolút nagyságát t számokkal képes jellemezni. Arányaiban is különbséget tud tenni. - Hasznosság n n ordinális megközelítése: a fogyasztó képes a jószágokat hasznossági sorrendbe állítani. Az összfogyasztás révén nyert hasznosságot akarja maximalizálni. - Telítettségi pont: egy jószág azon mennyisége, amelynél a fogyasztó összhaszna már nem tovább, s t a fogyasztás folytatása esetén csökken. Határhaszon: mennyivel a fogyasztó valamely termék fogyasztása révén nyert összhaszna, ha egy újabb egységgel növeli ebb l a termékb l a fogyasztását. Az összhaszon függvény Q szerinti els deriváltja. Összhaszon: a határhasznok összege. Gossen I. törvénye, a csökken határhaszon elve: kimondja, hogy az egymást követ pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben n. A vásárlási döntésben mindenképpen van szerepe az egyéni haszon megítélésének, az áru határhasznának. Ebb l az következik, hogy a fogyasztók általában többre értékelik a sz kösen rendelkezésre álló javakat, mint azokat, amelyekhez különösebb nehézség nélkül hozzá lehet jutni. Piaci ár: a terméknek tulajdonított társadalmi hasznosságnak és a megszerzés költségének az egyenl ségét fejezi ki. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Optimális esetben a nyert és feláldozott hasznok kiegyenlít dnek. Fogyasztói többlet: a piaci ár és a rezervációs ár különbsége. Úgy számítjuk ki, hogy a maximális rezervációs ár és a piaci ár különbségét megszorozzuk a megvásárolt mennyiséggel és osztjuk kett vel. Gossen II. törvénye: a fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az utolsó pénzegység által nyerhet határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. ( Angliában Jevons törvényeként is emlegetik )
Az ábrán jól látható, hogy a fogyasztó valamely termék elfogyasztásából származó határhasznok csökken tendenciát mutat. Ezt a gyakorlati tapasztalataink is igazolják a legtöbb fogyasztási cikk esetében. Az egyénnek nagy megelégedettséget okoz pl. az els étel egység elfogyasztása, a bel le származó hasznot nagyra értékeli. Ahogy növeli fogyasztását, étvágya csökken, minden újabb egység elfogyasztása egyre csökken élvezetet jelent számára. 4. A fogyasztó döntését befolyásoló tényez k. A preferenciarendezés axiómái. Közömbösségi görbék jellemzése. Költségvetési egyenes. A fogyasztó többféle termék közül választ, arra törekszik, hogy a lehet legnagyobb összhasznot szerezze meg. Jövedelme korlátozott, valamir l le kell mondania. - Feláldozott haszon: azon termék utolsó egységének határhaszna, amelyr l lemondani kényszerülünk. - Nyert haszon: a feláldozott haszon által fogyaszthatóvá vált másik termék határhaszna. El ny kiegyenlít dés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott hasznánál. Fogyasztói kosár: a fogyasztó által fogyasztott termékek, illetve szolgáltatások halmaza. Preferencia-rendezés: a jószágkosarak közötti sorrendiség. Preferencia-rendezés modell feltételrendszere: a fogyasztói választás célja a hasznosság maximalizálása. A választás tárgya a piacon megtalálható jószágok, jószágcsoportok különféle kombinációja. Jószágkosarak közül választ. A fogyasztó teljes kör en informált. Az információk költségmentesen állnak rendelkezésére. A fogyasztó a választás során racionális és szuverén módon cselekszik. A modell statikus, vagyis eltekintünk az id tényez t l, feltételezzük, hogy a fogyasztó azonnal reagál a választásokra. A modell folytonos és homogén, feltételezzük, hogy minden jószágfajta minden egyes példánya azonos min ség, és hogy minden jószág tökéletesen osztható. Preferencia viszonyok (relációk): azok az értékítéletek, amelyek két jószágkosár összehasonlításakor születhetnek. - Szigorúan preferált: az egyik kosár határozottan hasznosabb, kívánatosabb a másiknál. A(x,y)>B(x,y) - Gyengén preferált: az egyik kosár legalább olyan jó, mint a másik. Amennyiben A kosár gyengén preferált B -vel szemben, vagyis A legalább olyan jó, mint B A(x,y)>=B(x,y) - Közömböség: azt fejezi ki, hogy a fogyasztó a hasznosság szempontjából azonosnak tekinti a két kosarat, egyformán kívánatosnak tartja. Preferenciarendezés axiómái - Teljesség követelménye: a fogyasztó ismeri az összes fogyasztói kosarat és képes azokat sorba rendezni. Két tetsz leges kosárról el tudja dönteni, hogy melyiket preferálja a másikkal szemben. - Reflexivitás követelménye: a fogyasztó a két teljesen egyforma kosár közül nem preferálhatja egyiket a másikkal szemben, vagyis azokat közömbösnek kell nyilvánítsa. Ha két fogyasztói kosár közömbös a fogyasztó számára, akkor ez azt jelenti, hogy elfogyasztásuk azonos haszonélvezetet okoz.
Közömbösségi - Tranzitivitás követelménye: Ha a fogyasztó preferálja A -t B -vel szemben, és B -t C - vel szemben, akkor A -t is preferálja C -vel szemben. - Dominancia elve: a fogyasztói kosár közül mindig azt preferálja, amelyikben egyetlen jószágból sincs kevesebb, de legalább egyb l több van, mint a másikban. görbe: Az azonos hasznosságot képvisel kosarakat jelöl pontokat összeköt görbe neve. Jellemz i: nem metszhetik egymást, negatív meredekség ek, konvexek, minél távolabb helyezkednek el az origótól, annál preferáltabbak, magasabb hasznossági szintet képviselnek. A közömbösségi görbék hasznossági szinteket reprezentálnak, jelölésükre az U bet t használjuk ( Utility Hasznosság ). Közömbösségi térkép: a különböz szükséglet kielégítési szinteket jelent közömbösségi görbék rendszere. Kifejezi a fogyasztó ízlését, preferenciarendszerét. A közömbösségi térképen elhelyezked közömbösségi görbék mint a térképek szintvonalai a magasságot mutatják a szükséglet kielégítés különböz szintjeit. Az origótól távolodva az egyes görbék egyre magasabb hasznosságot képviselnek, amit emelked sorrend indexeléssel jelölünk. U3>U2 és U2>U1
Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. 5. A helyettesítési határráta, a határhaszon és a költségvetési egyenes meredeksége közötti kapcsolat. A fogyasztó optimális választása. Speciális közömbösségi görbék jellemzése. Helyettesítés határrátája: megmutatja a fogyasztó hasznosságának változatlansága mellett a mennyiségben növekv termék egy további egységéért mennyit hajlandó a fogyasztó feláldozni a másik termékb l. A határhasznok arányát fejezi ki. Tökéletesen helyettesít termékek: egy-egy egysége teljes mértékben képes helyettesíteni Tökéletesen Semleges a másikat. (kifli-zsemle) kiegészít termékek: csak egy meghatározott arányban lehet használni. Bármelyik növelése önmagában nem eredményez magasabb szint szükséglet kielégítést. termékek: Akár n, akár csökken a mennyisége, nem változtat a fogyasztó helyzetén. Csak a másik termék mennyisége, növelése vagy csökkentése jelent számára változást.
Költségvetési egyenes: azon jószágkombinációk összessége a két jószág terében, amelyeket a fogyasztó adott piaci árak mellett adott pénzjövedelemb l, annak teljes elköltésével megvásárolhat. Meredeksége a két termék árainak arányát fejezi ki. Meredeksége a két termék árarányát fejezi ki. - Költségvetési korlát: a költségvetési egyenes felett elhelyezked n pontok, az adott árak és adott jövedelem nagyság mellett elérhetetlen. - Elérhet jószágkosarak halmaza: az adott jövedelemb l megvásárolható jószágkombinációk a fogyasztói térben a tengelyek és a költségvetési egyenes által határolt területen helyezkednek el. Jövedelemváltozás hatása: Ha változatlan árak mellett a pénzjövedelem, a fogyasztó mindkét termékb l többet tud vásárolni, akkor a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan felfelé eltolódik. Ár és árarányok változása: n het, vagy csökkenhet csak az egyik, vagy csak a másik termék ára, de n het, vagy csökkenhet egyszerre mindkett termék ára, de még ez is megvalósulhat azonos, vagy eltér arányban és irányban. Megváltozik az költségvetési egyenes meredeksége, és a tengelymetszetének a helye. Árváltozás jövedelemhatása: az árnövekedés a fogyasztó reáljövedelmét csökkenti, az árcsökkenés növeli. A fogyasztó racionális választásának pontja: A fogyasztó törekvése az elérhet legnagyobb haszon megszerzése. Ezt úgy tudja elérni, ha a rendelkezésre álló jövedelméb l megvásárolható leginkább preferált kosarat választja. Az optimális jószágkosár ott van, ahol a költségvetési egyenes érinti az általa elérhet legtávolabbi közömbösségi görbét. Ebben a pontban a közömbösségi görbéhez húzható érint meredeksége a két terméknek az adott pontban fennálló helyettesítési viszonyát fejezi ki. A költségvetési egyenes és a közömbösségi görbe érint je ebben a pontban egyenl. 6. A jövedelem-fogyasztási görbe, valamint az Engel görbe ábrázolása normál, alacsonyabb-rend és magasabb-rend jószág esetében. Jövedelem-fogyasztás görbe (ICC: Income Consumption Curve ): A fogyasztó optimális választásait képvisel pontok sorozata, növekv jövedelem és változatlan árak esetén. A jövedelem változása azonban nem egyformán érinti a különböz termékek fogyasztott mennyiségének változását. A jövedelemváltozás és a termék fogyasztani kívánt mennyisége változásának összefüggése alapján megkülönböztetünk: normál, luxus, inferior ( alacsonyabb rend javak ) és Giffen javakat.
- Normál termékek: azok a termékek, amelyek esetében a jövedelem növekedésével a termékb l a fogyasztó többet kíván fogyasztani. A jövedelem folyamatos növekedése mindkét termék esetében olyan új kosár választását teszi lehet vé, amelyben x és y termékb l is több van. - Luxus javak: fogyasztásának növekedése gyorsabb, mint a jövedelemé. Ha a jelenlegi alacsony jövedelemmel rendelkez fogyasztó jövedelme egy szint fölé n, akkor ezeknek a termékeknek a fogyasztását csökkenti. - Inferior javak: egy magasabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára inferior termék az, ami egy alacsonyabb jövedelemmel rendelkez fogyasztó számára luxus termék lehet. Az inferior javak kategorizálásával azonban óvatosan kell bánni, hiszen, hogy egy fogyasztó számára valami inferior termék, normál termék, vagy éppen luxus termék, azt a jövedelem szintje határozza meg. - Giffen javak: az alacsonyabb rend javaknak egy olyan különleges csoportja, amelyekre költött pénz a fogyasztó jövedelmének igen jelent s hányadát fejezi ki. A költségvetési egyenes tanulmányozása során tapasztaltuk, hogy változatlan árak mellett a költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan eltolódik. Az ily módon eltolódott költségvetési egyenes már egy magasabb szint közömbösségi görbét fog érinteni és újabb bármilyen kis jövedelem elmozdulások újabb közömbösségi görbét érintenek. Ha ezeket az érintési pontokat összekötjük, egy újabb görbét kapunk, amelynek a neve jövedelem-fogyasztási görbe. A görbe alakjából és irányából fontos következtetéseket vonhatunk le a jövedelem és a két termék fogyasztása között. Engel-görbe: a fogyasztó jövedelme és az adott jószág megvásárolt mennyisége közötti viszonyt fejezi ki változatlan árak mellett. Az Engel-görbe alakja jól jellemzi a jövedelem változásának hatását az egyes jószágok keresletére. A piaci kereslet jövedelem rugalmasságát meghatározhatjuk az egyéni fogyasztók keresletének jövedelemrugalmassága ismeretében. Egy adott piacon a vev ként szerepl egyéni fogyasztók Engel-görbéjének összegzésével megkapjuk azt az aggregált Engel-görbét, amib l már az általunk kívánt piaci kereslet jövedelem rugalmassága számítható.
7. Árfogyasztási görbe, egyéni keresleti görbe, piaci keresleti görbe. Árváltozás hatása a költségvetési egyenesre és a fogyasztó keresletére: A költségvetési egyenes elmozdulását idézi el. Ha a pénzjövedelem és az egyik termék ára változatlan, akkor a költségvetési egyenes jobbra kifelé fordul. Az elmozdulás következtében már nem az eredeti közömbösségi görbét érinti, hanem a magasabb hasznosságot jelent görbéket. Ha ezeket az újabb érintéspontokat összekötjük, egy úgynevezett ár-fogyasztás (PCC Price Consumption Curve) görbét kapunk. Egyéni keresleti görbe: megmutatja az adott termék azon mennyiségeit, amelyeket az egyéni fogyasztó a különböz árak mellett hajlandó és képes megvásárolni. Látjuk, hogy az ordinális elmélet által alkalmazott technikával, a közömbösségi görbék és a költségvetési egyenes segítségével is eljutottunk az egyéni keresleti görbéhez. Ez a technika hozzásegít bennünket, hogy jobban megértsük a keresleti függvény alakja és fogyasztói preferenciája közötti összefüggést. Ha az adott áru különböz árak melletti összes keresett mennyiségét akarjuk megtudni, vagyis az áru piaci keresletét, akkor ahhoz az összes piaci szerepl egyéni keresletét kell összegeznünk. A piaci kereslet azt mutatja, hogy hogyan változik valamely áru keresett mennyisége az árváltozás hatására, ha az egyéb keresletet befolyásoló tényez k, így a reáljövedelem is változatlan marad. Minden egyéni keresleti görbe adott jövedelem, illetve a másik (többi) jószág árának változatlanul tartása mellett mutatja be az ár és a keresett mennyiség összefüggését. Amennyiben a jövedelem vagy a másik jószág ára változik, akkor a keresleti görbe megváltozik, ugyanazon az áron pl. jövedelemváltozás esetén más mennyiséget vásárol.
8. A kereslet rugalmassága, árrugalmasság, jövedelemrugalmasság, keresztár- rugalmasság, ívrugalmasság, pontrugalmasság. Keresletrugalmasság: az a számérték, amely megmutatja, hány százalékkal változik adott jószág keresett mennyisége valamely keresletet befolyásoló tényez egy százalékos változásának hatására. Árrugalmasság: kifejezi, hogy a jószág árának egy százalékos változása hány százalékos változást idéz el a keresett mennyiségben. Árrugalmasságra ható tényez k: Minél több helyettesít je van egy terméknek, annál rugalmasabb a kereslete. A luxus termékek kereslete sokkal rugalmasabb. Minél kisebb részt képvisel az adott termék a fogyasztói kiadásokban, annál rugalmatlanabb a kereslete. A reklámok hatására jobban ragaszkodunk a termékhez, így árnövekedés esetén sem mondunk le róla. A rendelkezésére álló reakcióid, a fogyasztó alkalmazkodása a változó viszonyokhoz eltér az id függvényében, ezért a rövid és hosszú távú rugalmasság az egyes termékek esetében eltér. - Rugalmas kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél nagyobb, vagyis 1%-os árváltozás 1%-nál nagyobb keresletváltozást vált ki. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése túlkompenzálja, az árbevétel növekszik. - Rugalmatlan kereslet: ha ε abszolút értéke 1-nél kisebb, vagyis az 1%-os árváltozás 1%-nál kisebb keresletváltozást okoz. Az ár csökkenését a keresett mennyiség növekedése nem tudja kompenzálni, az árbevétel csökken. A kereslet árrugalmassága különböz n módokon számítható ki: - pontrugalmasság: keresett mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása - ívrugalmasság: a régi és az új értékek átlagát kell figyelembe venni. Határbevétel ( Marginal Revenue MR ): megmutatja, hogy mennyivel vagy csökken az összbevétel, ha eggyel több terméket adunk el. Az összbevételi függvény ár szerinti els deriváltja. ε>,1 akkor MR>0, ha ε=1, akkor MR=0, ha ε<1, akkor MR<0. Kereszt-árrugalmasság: kifejezi, hogy egy termék árának 1%-os változása hány százalékos változást idéz el a másik termék keresett mennyiségében. - Helyettesít termékek: pozitív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban a két termék helyettesíti egymást. - Kiegészít termékek: negatív a kereslet kereszt-árrugalmassága, fogyasztásban kiegészítik egymást. - Független termékek: a kereslet keresztárrugalmassága nulla. Jövedelemrugalmasság: kifejezi, hogy hány százalékkal változik egy áru kereslete a fogyasztó jövedelmének egy százalékos változása hatására.