1
ALELKI FEJL DÉS KONCEPCIÓJA A PSZICHOANALITIKUS MODELLEKBEN Dr. Hámori Eszter PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM PSZICHOLÓGIA TANSZÉK és SEMMELWEIS EGYETEM KLINIKAI PSZICHOLÓGIAI TANSZÉK 2
A pszichoanalitikus modell alappillérei és sszemélyis személyiségelmélete lyiségelm lete : SIGMUND FREUD és a BUDAPESTI ISKOLA 3
BEVEZETÉS A pszichoanalízis, mint általános pszichológiai modell és kezelési technika ˆ A lelki m ködés törvényszer ségeinek leírása normális és patológiás fejl dés ˆ Apatológiás fejl dés OKAI ˆ A kezelés technikája a megértés, értelmezés és a beavatkozás szintjei 4
Apszichoanalitikus modell alappillérei 1. Alelki apparátus homeosztázisra törekvés ˆ Aviselkedés és a szubjektív élmények szervezése ˆ A lelki apparátus korai éretlensége és fejl dése ˆ A fejl dés az érés és az adaptáció eredménye ˆ Alkalmazkodási man verek védekez mechanizmusok 2. A tudattalan fogalma determinizmus ˆ Aviselkedésnek és a lelki eseményeknek OKAI vannak ˆ Tudattalan pszichológiai er k, mint determinánsok ˆ A lelki apparátus m ködése túlnyomórészt tudattalan ˆ Tudattalan lehet: pszichés er k, folyamatok, szervez dés ˆ Tudattalan lehet: érzések, szubjektív élmények 5
Apszichoanalitikus modell alappillérei 3. Szexualitás elmélete az ösztönelmélet ˆ A libidó a szexuális késztetések energiája ˆ Infantilis szexualitás teóriája ˆ A pszichoszexuális fejl dés szakaszai ˆ A fixáció regresszió hipotézis 4. Alelki m ködés dinamikája ˆ Tudattalan konfliktus, szorongás és védekezés ˆ Ösztönkésztetések és ellener k ˆ Álom, álmodozás, tünetek, karaktervonások ˆ Apszichés trauma koncepciója 6
Apszichoanalitikus koncepció fejl dése Ösztönelmélet Freud A. Freud, Mahler Tárgykapcsolat elmélet Ferenczi Klein Bálint (Budapesti iskola) Énpszichológia Jacobson -Hartmann -Winnicott Csecsem megfigyelés Köt déselmélet Bowlby Kernberg Kohut Stern Fónagy 7
TÖRTÉNETI EL ZMÉNYEK Freud és apszichoanalízis kialakulása AFreudi elmélet-alkotás 3 szakasza: 1. Az affektus-trauma elméleti keret (1885-1897) 2. Atopográfiai elméleti keret (1897-1923) 3. A lélek strukturális modellje (1923-1939) 8
Az affektus-trauma elméleti keret (1885-1897) A lelki m ködés energetikai modellje ˆ ˆ 1881 Bécsi Orvosi Egyetem Ernst Brücke 1985 Párizs Salpetriere kórház -Charcot -A neurológiai deffektusok a degeneráció termékei (bénulások, érzéketlenségek, rohamok ) -A tünetek megszüntethet ek hipnózissal, vagy szuggesztióval (lelki eredet) -Akórtörténetekben súlyos szexuális problémák. ˆ Bernheim hipnózissal indukálhatóadisszociáció jelensége alélek tudatos és tudattalan része között Adisszociáció az idegrendszer degenerációja, öröklött (Janet) 9
A Párizsi hatás ˆ Amentális zavaroknak pszichés eredete van. ˆ A lelki m ködés különböz aspektusai disszociálni tudnak egymástól 10
Abécsi magánpraxis ˆ Breuer és Freud Ideges tünetek kezelése ˆ Tanulmányok a hisztéria köréb l (1985) ˆ Anna O esete a beszél kúra emlékek affektív felidézése Ł lereagálás Ł tünetek enyhülése 11
Freud alapvet felismerései ˆ A disszociáció aktív aspektusa: az érzelmi er k elfojtása. Az elfojtás = védekezés ˆ Atudatos és tudattalan lelki részek közötti disszociáció mindenkinél létezik, nemcsak betegeknél ˆ A trauma Ł a felgyülemlett affektív energia mennyisége túl nagy, nem lehet asszimilálni ˆ A felgyülemlett energia elfojtás alá kerül Ł szorongás - Ł tünetek ˆ A tünetek hátterében valós traumatikus élmények állnak ˆ ˆ A trauma szexuális természet Akezelés célja: alereagáltatás, katarzis révén 12
Az els szakasz összegzése ˆ Hisztériás, fóbiás, kényszeres betegek kezelése ˆ Védekezés, ellenállás és indulatáttétel fogalmának bevezetése ˆ A szexualitás fontossága aneurózisok etiológiájában ˆ Apszichés traumák szerepe és hatása a paszichopatológiában ˆ Agyermekkori szexuális csábítás, mint trauma ˆ Pszichoneurózisok és aktuálneurózisok megkülönböztetése ˆ Akezelés technikája: a hipnózis felcserélése a szuggesztív technikával 13
Amásodik szakasz (1987-1923) A lélek topográfiája ˆ Álmok, nappali fantáziák tanulmányozása, gyerekkori emlékek rekonstruálása ˆ A szexuális csábítás, mint trauma = fantázia, amely a beteg incesztuózus vágyait fejezi ki ˆ A lelki konfliktus természete elfojtott, gyermekkori vágyteljesít fantáziák 14
1900 Álomfejtés a lélek topográfiájának leírása ˆ Az álom funkciója az álomképz dés folyamata ˆ Regresszív mechanizmusok az álomképz désben: s rítés, áttolás, szimbolizáció ˆ Az álmok tanulmányozása szabadasszociáció -- a királyi út atudattalanhoz ˆ Manifeszt vs. látens álomtartalom a cenzor fogalma ˆ A tudattalan m ködésmódja az örömelv. ˆ Els dleges folyamatok aatudattalanban okság, id, tér és ellentétek hiánya ˆ A lelki apparátus részei tériösszefüggésben vannak a tudatel ttes ˆ Az energia a mélyb lafelszín felé tör Ł tudattalantól a tudatos felé 15
1901 A mindennapi élet pszichopatológiája ˆ Köznapi, kóros lelki jelenségek vizsgálata elfelejtés, elszólás, eltett tárgyak nem-találása, téves mozdulatok, írott, vagy beszélt szöveg félreértése. ˆ Atévcselekvések értelme kompromisszumképz dmény atudatos és atudattalan tendenciák között ˆ Atévcselekvések az egészséges lelki m ködést jellemzik ˆ A lélek m ködésének dinamikai elve aviselkedés az ellentétes tendenciák ered je 16
1905 Három értekezés aszexualitás elméletér l ˆ Ösztönelmélet kidolgozása ˆ Infantilis szexualitás betegek korai emlékei / fantáziái alapján ˆ A szexuális ösztön célja és tárgya ˆ Libidó, mint a szexuális késztetések energiája ˆ A szexuális ösztön ontogenetikus fejl dési szakaszok erogén zónákhoz kapcsolódik ˆ Apszichoszexuális szakaszok: orális, anális, fallikus, latencia ˆ Az ödipális konfliktus atárgyválasztás és azonosulás ˆ ˆ Személyiségformálódás és karaktervonások Fixáció, regresszió mint apszichopatológia oka 17
1911-1917 Metapszichológiai írások ˆ Atudattalan és tudatos rendszer m ködése örömelv, valóság-elv; Atudattalan, mint önálló lelki instancia ˆ Atudatos avalóságelv másodlagos folyamatok logika, okság, erkölcsi normák követése ˆ Létfenntartó vs. szexuális ösztönök ˆ A szublimáció koncepciója (libidó és agresszió eklaborációja ˆ A Nárcizmus elképzelése a szeretet-tárgyakhoz való sajátos bels viszony Ł abels ideálok létrehozása a szül iminta alapján. Az énideál fogalma ˆ Primer nárcizmus, szekunder nárcizmus 18
1917-1920 Metapszichológiai írások ˆ Gyász és melankólia (1917) Veszteség, gyász ambivalencia, regresszió ˆ Az önmaga felé fordított bels hasadása önvádlások agresszió. Az én bels ˆ A bels tárgyakhoz való viszony sajátos természete az én-pszichológia csírája ˆ Túl az örömelven (1920) a halálösztön elképzelése 19
Az indulatáttétel fogalma és jelent sége ˆ Abeteg az orvosra vetíti aszül kkel kapcsolatos érzelmeit, indulatait ˆ Kezdetben: a kezelés akadálya a beteg nem tud tovább emlékezni ˆ Kés bb: a megértés és kezelés segít je hiszen a szül figurákkal kapcsolatos korai infantilis érzelmeket jeleníti meg az itt és mostban 20
A neurózisok felosztása Freud szerint ˆ Pszichoneurózisok Ł Hisztéria Ł Kényszer Ł Fóbia ˆ Aktuálneurózisok Ł Neuraszténia ˆ Nárcisztikus neurózisok /Szorongás keletkezése; átalakulása; indulatáttétel természete alapján/ 21
A harmadik szakasz (1923-1939) Alélek strukturális modellje Az én és az ösztön-én (1923) Túl az örömelven (1926) Az ismétlési kényszer, mint biztonságra törekvés ˆ A lelki apparátus hármas felosztása Ösztön-én --- én ---- Felettes-én ˆ A lelki apparátus m ködése legnagyobb részben tudattalan 22
A lélek strukturális modellje (1923-1939) ˆ Ösztön-én primitív ösztönkésztetések, örökletes és konstitucionális elemek, örömelv, els dleges folyamatok ˆ Az én bels szabályozás, védekez mechanizmusok ˆ Felettes-én normák, szabályok, lelkiismeret koragyerekkori konfliktusokból ˆ A szorongás a lelki apparátus bármely részét l indulhat, ha az egyensúly felborulása fenyeget ˆ Akezelés technikája: avédekezések értelmezése 23
Freud -összefoglalás A lelki élet dinamikája Tudatos, tudattalan Szorongás, védekezés, elfojtás Örömelv -valóságelv Pszichoszexuális fejl dés -ösztöntan Erogén zónák Fejl dési szakaszok: orális, anális, fallikus, latencia Primér nárcizmus Szükségletek sorsa libidó, agresszió Fixáció, regresszió 24
Freud -összefoglalás A személyiség modellje Ösztön-én, én, felettes-én Az egyensúly fenntartása avédekez mechanizmusok Akarakter fejl dése A szublimáció Apatológia oka Trauma küls történés; bels eredet Bels konfliktus szorongás neurózis Fixáció, regresszió 25
ABUDAPESTI ISKOLA FERENCZI ÉS BÁLINT Az anya-gyerekkapcsolat els dlegessége Aprimer nárcizmus cáfolata Új traumaelmélet csírája Újítások akezelés technikájában 26
Ferenczi Sándor (1873 1933) Indulatáttétel és magába vetítés (1909) ˆ Az introjekció és a projekció, mint korai lelki m ködések ˆ Pszichopatológia: Introjektívmechanizmusok túlsúlya neurotikus zavarok. Projektív mechanizmusok túlsúlya paranoia 27
Ferenczi Sándor -1913 A valóságérzék fejl désfokai és patologikus visszatérésük (1913) ˆ Kezdett l feltételez egy veleszületett korai énm ködést ˆ A valóság-elvnek is vannak el futárai ˆ Az én az anyával való kapcsolatban fejl dik ki Kezdetben: a mágikus mindenhatóság élménye Kés bb: Ł avalóság elfogadása, Ł az én és a tárgy (másik) megkülönböztetése 28
Ferenczi Sándor -1933 Nyelvzavar feln ttek és a gyermek között (1933) ˆ Új trauma-elmélet a trauma eredete: a feln tt és a gyermek közötti nyelvzavar Technikai újítások apszichoanalitikus kezelésben 29
Bálint Mihály (1896-1970) ˆ Az störés az anya-gyerek kapcsolat alapvet zavara a hiány ˆ Kétféle tárgykapcsolat indul ki az alaphiányból : Oknofil aküls Filobat a bels védekezés) tárgyak megszállása világ megszállása (mint a kapcsolat elleni 30
Bálint Mihály ˆ Az agresszió eredete: két forrásból táplálkozhat: A dependenciátólvaló félelem Amindenhatóság élmény feladása ˆ A regresszió két fajtája: Jóindulatú elfogadás és primer szeretet igény Rosszindulatú mohó ösztönkielégülés vágya ˆ Akezelés: az analitikus legyen biztonságot nyújtó tárgy 31
VÉGE 32