Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Hasonló dokumentumok
A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A termelés technológiai feltételei rövid és hosszú távon

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián főiskolai docens

1. A vállalat. 1.1 Termelés

Mikro- és makroökonómia. A termelés modellje Szalai László


Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 26. Termelés 2: Költség

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba

1.2.1 A gazdasági rendszer A gazdaság erőforrásai (termelési tényezők)

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

Mikroökonómia előadás. Dr. Kertész Krisztián Fogadóóra: minden szerdán között Helyszín: 311-es szoba



GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

ÉRDEMES BELEVÁGNI? A precíziós gazdálkodás Banki értékelése

Makroökonómia. 8. szeminárium

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Makroökonómia. 3. szeminárium

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI

Olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat és karikázza be a helyes válasz előtt álló betűjelet.

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

Szabó-bakoseszter. Makroökonómia. Árupiacrövidtávon,kiadásimultiplikátor, adómultiplikátor,isgörbe

Kereslet törvénye: ha az árak nőnek, a keresett mennyiség csökken. Az árak csökkenésével a keresett mennyiség növekszik.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mikroökonómia. Vizsgafeladatok

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Brósch Zoltán (Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma) Megoldások. alapfüggvény (ábrán: fekete)


Gyakorló feladatok a 2. zh-ra MM hallgatók számára

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Alapfogalmak, alapszámítások

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Termelői magatartás elemzése

Műszaki folyamatok közgazdasági elemzése Előadásvázlat szeptember 19. Termelés 1: Technológiai összefüggések modellezése

Mikroökonómia. Gyakorló feladatok

A lecke célja... A tényezőpiac keresleti és kínálati oldala. 14. hét / #1 A vállalatok termelési tényezők iránti kereslete. fogyasztási javak piaca

Szintvizsga Mikroökonómia május 5.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Közgazdasági elméletek. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

A technológia és költség dualitása: termelési függvény és költségfüggvények. A vállalat optimális döntése

Elektronikus példatár Dr. Koppány Krisztián PhD, SZE 2012

1. feladat megoldásokkal

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

6. Függvények. Legyen függvény és nem üreshalmaz. A függvényt az f K-ra való kiterjesztésének

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

a/ melyik országnak van abszolút előnye a bor, illetve a posztó termelésében és milyen mértékű az előny?

Makroökonómia. 12. hét

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖZGAZDASÁGTAN 1. 2.ZH KÉRDÉSEI

Termelési tényezők. Alapmodell


Makroökonómia (G-Kar és HR) gyakorló feladatok az 7. és 8. szemináriumra Solow-modell II., Gazdasági ingadozások

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Mikroökonómia I. B. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 8. hét TERMÉKPIACI EGYENSÚLY VERSENYZŽI ÁGAZATBAN

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan I. Számolási feladat-típusok a számonkérésekre 3. hét. 2018/2019/I. Kupcsik Réka

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

A hüvelyes növények termesztésének színvonala és gazdaságossági kérdései Magyarországon. Tikász Ildikó Edit Budapest, szeptember 29.

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

Makroökonómia. 5. szeminárium

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 2. KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK ÉS

Konvexitás, elaszticitás

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

KÖZGAZDASÁGTAN I. BMEGT30A003 HÉTFŐ: 8:15 10:00 (Q-II) HÉTFŐ: 10:15 12:00 (QAF15) TERMELÉSELMÉLET 1. PROFITMAXIMALIZÁLÁS

A köles kül- és belpiaca

A termőföld mint erőforrás

Makroökonómia. 7. szeminárium

Nagy András. Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály 2010.

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Makroökonómia. 9. szeminárium

Egyenletek, egyenletrendszerek, matematikai modell. 1. Oldja meg az Ax=b egyenletrendszert Gauss módszerrel és adja meg az A mátrix LUfelbontását,

Fejezet. Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

Makroökonómia. 1. szeminárium Szemináriumvezető: Tóth Gábor 1

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Descartes-féle, derékszögű koordináta-rendszer

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

Makroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:

Terminológia. Átváltás, alternatív költség, határ-, racionalitás, ösztönző, jószág, infláció, költség, kereslet, kínálat, piac, munkanélküliség

KÖZGAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA FELADATOK

Hogyan gondolkodnak a közgazdászok? Elmélet, modellalkotás, empirikus tesztelés, alkalmazások

PIACI SZERKEZETEK BMEGT30A hét, 1-2. óra: Költségfüggvények

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Mikroökonómia elıadás

Feladatok a logaritmus témaköréhez 11. osztály, középszint

Átírás:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Döntést megalapozó eljárások A döntéshozatal eszközei 29. lecke

Döntéshozatal eszközei Gazdasági alapelvek 1. Haszonáldozati (alternatív) költség 2. Marginális hatékonyság 3. Termék kombinációk, variációk

Módszerei a gazdasági alapelvek betartásának I. Termelési összefüggések 1. Ráfordítás hozam 2. Marginális és átlaghozam görbék 3. Termelés három tartományának vizsgálata II. Inputfelhasználás szintjének kialakítása 1. Egyetlen változó input (változó költség) 2. Korlátozott inputfelhasználás 3. Inputok kombinációja III. Termelés szintjének megválasztása 1. Költség és termelés összefüggése 2. Termelés profitmaximalizáló szintje 3. Termelés szerkezet

I. Termelési összefüggések 1. Ráfordítás - hozam függvény Az inputok (a termelés tényezői) mennyisége és az outputok (termék) mennyisége közötti összefüggést ábrázolja. Megjeleníthető: - táblázatként - grafikonként - egyenletként

Az 1 hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti feltételezett összefüggés Vetőmagmennyiség (e csíra/ha) Kukoricatermés (kg/ha) 0 0 5 778 10 1 706 15 2 760 20 3 907 25 5 112 30 6 347 35 7 583 40 8 793 45 9 935 50 10 989 55 11 917 60 12 695 65 13 290 70 13 667 75 13 789 80 13 654 778 928 1 054 1 147 1 205 1 235 1 236 1 210 1 142 1 054 928 778 595 377 122-135

Egy hektárra jutó csíraszám és a kukoricatermés közötti elméleti összefüggést mutató termelési függvény 16 KUKORICATERMÉS, t/ha 14 Összhozam görbe 12 10 8 6 Az összhozam növekvő ütemben emelkedik Az összhozam csökkenő ütemben emelkedik Az összhozam csökken 4 2 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 ezer csíraszám / hektár

Csökkenő hozadék -olyan termelési függvényt jellemez, amelynél az input változó minden további növelése végső soron az output csökkenését eredményezi -vagyis azonos ráfordítási egységek, inputok outputjai csökkenő méretűek -megmutatja, hogy az output növekedési üteme hol kezd lassulni -csökkenő hozadék felső korlátot is szab a termelésnek

Kukoricatermés kg Kukoricatermés t/ha TERMELÉSI FÜGGVÉNY AZ ÁTLAGHOZAM ÉS A MARGINÁLIS HOZAM GÖRBÉKKEL 15 12,5 10 7,5 5 2,5 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 750 625 500 Összhozam ÖH III. tartomány I. tartomány II. tartomány Átlaghozam ÁH 375 250 125 0 Marginális hozam MH 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 Ezer csiraszám/hektér

2. Marginális és átlaghozam görbék (A) -az átlaghozam (ÁH) és a marginális hozam (MH) görbéje az összhozam (ÖH) görbéből származik. -úgy kapjuk meg, hogy az összhozamot (ÖH) osztjuk az összes termék előállításához szükséges ráfordítás egységeivel. -átlaghozam (ÁH) először növekszik, majd csökken (a marginális hozam változóitól függően). -marginális változás a szélső érték növekményére, növekedésére, vagy csökkenésére utal, ami végül negatívvá válik.

Marginális és átlaghozam görbék (B) -ahol az összhozam (ÖH) maximumban van, ott a marginális hozam (MH) értéke = 0 -ahol a termelési függvény növekvő ütemből csökkenő ütemű növekedésre vált, ott a legnagyobb az egységnyi inputnövekedésnek köszönhető hozamnövekedés, ott a legnagyobb a marginális hozam (MH) -ha a marginális hozam (MH) nagyobb, mint az átlaghozam (ÁH) az összhozam (ÖH) növekvő ütemű, ha kisebb, akkor az összhozam csökkenő ütemű -amikor az átlaghozam (ÁH) a maximumán van, akkor a marginális hozam (MH) és az átlaghozam (ÁH) egyenlő.

3. A termelés három tartománya -az átlaghozam (ÁH) és a marginális hozam (MH) görbék informálnak a ráfordítások racionális felhasználásáról -a felhasználások racionális tartománya a maximális átlaghozam (ÁH) és a maximális összhozam (MH) között terül el. Vagyis azon két pont között, ahol az átlaghozam és a marginális hozam (MH) egyenlő, illetve a marginális hozam (MH) = 0 -az I. tartomány szintén irracionális, mert a nagyobb inputfelhasználás nagyobb átlaghozamot (ÁH) eredményez és ha egyáltalán kifizetődő az inputfelhasználás ez csak addig szintig igaz, ahol az egységnyi inputra jutó összhozam (ÖH) maximális.

II. Az inputfelhasználás szintjének kiválasztása 1. Egyetlen változó input (változó költség): A jövedelem akkor maximális, ha az input változó egy egységnyi növekedéséből származó termékösszérték növekedés éppen egyenlő az input korábbi egy egysége felhasználásával járó többletköltségek összegével.

Az öntözés nélküli búzatermesztés legjövedelmezőbb nitrogén adag szintjének marginális elemzése (1) nitrogén felhasználás (2) búza hozam (3) termés hozam értéke a (4) ráfordítás költsége b (5) fedezeti hozzájárulás (3)-(4) (6) marginális hozam MH* (7) marginális hozam-érték MH* (8) marginális költség MK** kg/ha kg/ha $/ha $/ha $/ha kg/ha $ $ 0 2150 316 0 0 11 2244 330 6 324 22 2325 342 12 330 33 2392 352 18 334 44 2446 360 24 336 55 2486 365 30 335 66 2513 369 36 333 94 81 67 54 40 27 14 14 12 10 8 5 4 2 6 6 6 6 6 6 6 77 2527 371 42 329 a 0,147 $/kg-os búza árnál b 0,540 $/kg-os nitrogén árnál *MH = marginális hozam, marginális hozamérték (határhozam) **MK = marginális költség (határköltség)

2. Korlátozott inputfelhasználások: A forrás ha korlátozott, úgy az ekvimarginális jövedelmek elvét (marginális jövedelmek egyenlővé tétele) használjuk a jövedelmek maximálására. Akkor és ott használjuk fel az utolsó ráfordítás egységét, ahol az arra jutó marginális hozam (MH) a legkedvezőbb.

Feltételezett műtrágya-hozam függvény három növény esetében Műtrágya (kg/ha) 0 Növény A B C Marginális hozam-érték ($) 56 44,35 49,39 49,32 112 37,09 43,12 44,35 168 29,57 36,96 39,47 224 22,18 30,80 34,54 280 14,78 24,75 32,08 336 7,39 18,48 29,57 392 7,39 15,40 22,22 448 3,70 12,32 14,78 504 0 3,05 4,36 560-3,70 0 2,64 3x16 ha = 48 ha Rendelkezésre álló összes műtrágya 9 t (10 x 0,9)

3. Inputok kombinációja Egynél több input felhasználása esetén keressük a legkisebb költséget. A termelés ugyanazon szinten tartása, vagy a helyettesítő input költsége kisebb, mint az eredetié. - Keressük a marginális helyettesítési arányt (MHA)! - Számoljuk ki az inverz árarányt! - Határozzuk meg a legkisebb költségű kombinációkat!

Egy 182 kg-os hízómarha 136 kg-os testtömeg gyarapodásához szükséges lucernaszéna és abrak kombinációk abrak kg lucerna széna kg marginális helyettesítési arány a MHA 597,5 454,0 571,6 499,4 548,4 544,8 527,5 590,2 508,5 635,6 490,8 681,0 474,9 726,4 460,4 771,8 446,7 817,2 434,5 862,6 25,9 / 45,4 = 0,57 23,2 / 45,4 = 0,51 20,9 / 45,4 = 0,46 19,0 / 45,5 = 0,42 17,7 / 45,4 = 0,39 15,9 / 45,4 = 0,35 14,5 / 45,4 = 0,32 13,7 / 45,4 = 0,30 12,2 / 45,4 = 0,27 11,4 / 45,4 = 0,25 423,1 908,0 a =az elfogyasztott abrak változása osztva az elfogyasztott széna változásával 0,06 $/1 kg lucerna széna 0,16 $/1 kg abrak

A lucernaszéna és az abrak közötti helyettesítési összefüggés egy 182 kg-os hízó marha 136 kg-os gyarapodásánál ABRAK, kg 1100 1000 900 800 17,7 legkisebb költség mutató (0,39) 700 45,4 600 500 400 363 454 545 636 726 817 908 LUCERNASZÉNA, kg

MARGINÁLIS HELYETTESÍTÉSI ARÁNY = MHA = HELYETTESÍTETT INPUT EGYSÉGEI HELYETTESÍTŐ INPUT EGYSÉGEI MHA = 17,7 45,4 = 0,39

INVERZ ÁRARÁNY = IA = HELYETTESÍTŐ INPUT ÁRA HELYETTESÍTETT INPUT ÁRA IA = 0,06 0,16 = 0,38

INPUTOK LEGKISEBB KÖLTSÉGŰ KOMBINÁCIÓJA= HELYETTESÍTŐ INPUT ÁRA HELYETTESÍTETT INPUT ÁRA HELYETTESÍTETT INPUT EGYSÉGEI HELYETTESÍTŐ INPUT EGYSÉGEI, vagy INVERZ ÁRARÁNY MHA (0,38 0,39)

III. Termelés szintjének megválasztása 1. Költség és a termelés összefüggése Költség lehet: - készpénzes - nem készpénzes

Állandó és változó költségek Összes költség (ÖK) = összes változó (ÖV) + összes állandó (ÖÁ) Összköltség görbe Összes állandó változatlan Összes változó növekvő görbe Átlagos összköltség alakulása mutatja, hogy milyen mértékben változik az egységnyi termékre jutó: - összes költség (ÖK) - összes változó költség (ÖV) - összes állandó költség (ÖÁ)

2. Termelés profitmaximalizáló szintje 3 kérdés vizsgálata szükséges: - marginális költség (MK) - marginális bevétel (MB) - átlagos összes költség (ÁK) hogyan alakul. Lényeges, hogy a marginális költség és az átlagos összes költség alakulása egymástól eltér. Döntő az átlagos összes költség alakulása.

Különböző mennyiségű kukorica termelésének bevétele és kiadása Kukoricah ozama (t/ha) Összes állandó költség (eft/ha) Összes változó költség (eft/ha) Összes költség (eft/ha) Átlagos összesköltség (Ft/kg) Marginális önköltség (Ft/kg) Marginális bevétel (Ft/kg) 6,3 6,9 7,5 8,1 8,7 9,3 9,9 10,5 92 92 92 92 92 92 92 92 40 41 44 50 61 76 95 118 132 133 136 142 153 168 187 210 20,95 19,28 18,13 17,53 17,59 18,06 18,89 20,00 2,55 4,80 10,05 17,25 24,75 31,95 40,35 24 24 24 24 24 24 24

Forgóeszköz lekötés egy termelési folyamatban DOLLÁR/TONNA 200 160 120 80 ÁTLAGOS ÖSSZKÖLTSÉG AÖK 40 MARGINÁLIS KÖLTSÉG MK 0 6,3 6,8 7,5 8,1 8,7 9,3 9,9 10,5 KUKORICATERMELÉS, t/ha

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!