E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2006. MÁJUS 11-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 695-2/2006. MELLÉKLETEK: 2 DB TÁRGY: Szándéknyilatkozat a Regionális Közlekedési Szövetség létrehozásáról (regkozlszov) ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Dr. Tótsimon Péter a Gazdasági, Terület- és. Vidékfejlesztési Iroda területfejlesztési tanácsadója MEGTÁRGYALTA: Területfejlesztési, Idegenforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2006. április 24. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: 2006. április 24. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke
2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése kiemelten fontosnak tartja Baranya Megye, a Dél-Dunántúli Régió közlekedési zártságának oldását. Ezt elősegítheti a területi, regionális közlekedési szövetség létrehozása. Ennek érdekében a megyei önkormányzat szakmai megbeszélést kezdeményezett a témában érintett szereplőkkel 2006. március elején. A megbeszélés és tájékoztató alapján látszik, hogy egy közlekedési szövetség a közös érdekeltség megteremtése miatt létrehozása lassú és hosszadalmas folyamat. A közlekedés szövetségről szóló mellékelt tájékoztató anyag is kiemeli, hogy a rendszer bevezetése állami és önkormányzati közös veszteség-finanszírozást is igényel, tehát mindenképpen szükség lenne forrás biztosítására ahhoz, hogy ez a partnerség kialakulhasson. A fővárosi BKSZ alapvetően a lakossági tömegközlekedési igények hatékonyabb és magasabb szintű ellátására jött létre. Különböző közlekedési szektorok együttműködésén alapul annak érdekében, hogy a partnerek kiaknázhassák az együttműködés előnyeit. A közlekedési szövetség kialakításánál fontos figyelembe kell venni a tömegközlekedés hazai helyzetét, annak finanszírozási problémáit, tehát a központi állami európai uniós támogatások koordinált megszerzésére kell törekedni. Ezekben az anyagokban nem jelzett módon, de nagyon bonyolult számításokkal teremtik meg az érdekeltséget (bérlet dotáció), melyben minden partner megtalálja a maga szerepét. A Baranya Megyei önkormányzat,illetve Pécs MJ Város önkormányzata a partnerekkel együtt a regionális közlekedési szövetség keretében a tömegközlekedés,a közlekedési kultúra színvonalának emelését tűzte ki. Megyénkben, régiónkban a közlekedési szövetséggel kapcsolatos indító egyeztető megbeszélésre került sor 2005. októberében a Pannon Volán Rt. illetve annak folytatásaként 2oo6. március elsején a Baranya Megyei Önkormányzatba szervezésében. A megbeszélésről készült emlékeztetőkből az alábbiakat emelném ki: A GKM közlekedési szövetségek létrehozására irányuló kezdeményezésének alapvetően két mozgatórugója van: 1. Szolgáltatási színvonal növelése: az érintett városokban és régióiban az eljutási lehetőségek és utazási körülmények javítása, a környezetbarát közlekedés erősítésével a motorizáció káros hatásainak visszaszorítása. 2. Eu-s források lehívhatósága: Eu-s előírások értelmében a 2007-2013-tól kezdődő Eu-s költségvetési időszaktól kezdve közlekedési témájú támogatásokat, jobb eséllyel a közlekedési szövetség, mint jogi forma hívhat le. Az IFUA számos közlekedési szektorban végzett munkája során együttműködött Horváth Zsolt helyettes államtitkárral. A sikeres együttműködések alapján, megismerve az IFUA szakmai kompetenciáit, módszertanát, Horváth Zsolt úr felkérte az IFUA-t a Budapesti Közlekedési Szövetség kialakítására. Az IFUA felkérés alapján vesz részt az egyeztető megbeszéléseken minden érintett városban (Debrecen, Miskolc, Pécs, Sopron, Szeged). Az IFUA nem áll megbízási viszonyban a GKM-mel. A GKM-nek és az IFUA-nak közös szakmai érdeke a Közlekedési szövetségek sikeres kialakítása. Amennyiben az érintettek igénybe kívánják venni az IFUA szakmai, módszertani támogatását bizonyos feladatok elvégzésében, az IFUA rendelkezésre áll a feladatok elvégzésére, az adott feladatra a megbízóval egyeztetett szerződéses feltételek mellett (tanácsadás, oktatás).
3 A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács munkaszervezete a DDRFÜ Kht. közbeszerzési pályázatot írt ki a régió Stratégiai Fejlesztési Programjainak elkészítésére. A FŐMTERV Kht. és a Közlekedéstudományi Intézet Kht. közösen elnyerte a közlekedésfejlesztésére vonatkozó munkarészt (határidő 2006. március 31.). A tervező munka fő célja a Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó projektek meghatározása. A közlekedési stratégiából kiemelném: a III. Összehangolt térségi körforgalom közlekedési rendszer kialakítása megnevezésű prioritást, mely tartalmazza a tarifaközösség, közlekedési szövetségek létrehozását. A Közlekedési Szövetségek létrehozásával elősegítése érdekében előreláthatóan 2006. negyedik negyedében a szaktárca törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. Az új törvény és a végrehajtási rendelet biztosítják annak a lehetőségét, hogy megteremtődjenek a közlekedési szövetség létrejöttének intézményesített feltételei. Annak érdekében, hogy minél előbb létrejöhessen a szövetség az érintett partnerek (1. sz. melléklet) kifejezik szándékukat az együttműködésre. (Ez alátámasztja azt, hogy szerepeljen a régió stratégiai fejlesztési programjában a közlekedési szövetség létrejöttét elősegítő intézkedés.) A fentiekből látszik, hogy történtek erőfeszítések egy utas-barát, hatékonyabb régiós tömegközlekedés kialakítására. A munkát tovább kell folytatni annak érdekében, hogy szerencsés esetben már 2007-ben létrejövő a közlekedési szövetség keretén belül a fejlesztések révén egy hatékonyabb régiós tömegközlekedési rendszer kiépítésére kerül sor. Az érintett szervezeteknél a szándéknyilatkozat véleményezése folyamatban van a szervezetek döntő többsége szóban támogatta, írásban jelenleg öt szervezet tette ezt meg. Természetesen a közlekedési szövetség nyitott, így amely szervezet érintett és elfogadja a szövetség céljait az taggá válhat. Határozati javaslat: Ill. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése kiemelten fontosnak tartja és támogatja a Dél-Dunántúli Közlekedési Szövetség létrehozását. Felkéri elnökét a Közlekedési Szövetség létrehozásáról, együttműködésről szóló mellékletként szereplő szándéknyilatkozat aláírására. Határidő: 2006. június 30. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, 2006. április 20. Tasnádi Péter
4. sz. melléklet Szándéknyilatkozat Az aláíró Baranya Megyei Önkormányzat 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Somogy Megyei Önkormányzat 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3 Tolna Megyei Önkormányzat 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzata 7400 Kaposvár, Kossuth tér 1. Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Rt. 7622 Pécs, Siklósi út 1. Kapos Volán Rt. 7400 Kaposvár, Füredi út 180. Gemenc Volán Rt. 7100, Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 4. Pécsi Közlekedési Rt. 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky u. 33. Kaposvári Közlekedési Rt. 7400 Kaposvár, Achim András út. Magyar Államvasutak ZRt. 1062 Budapest, Andrássy út 73-75. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. 7621 Pécs, Tímár u. 23. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 1055 Budapest, Honvéd u. 13.-15. Magyar Közút Kht. 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13. IFUA Horváth & Partners Kft. 1119 Budapest, Fehérvári út 79. kinyilvánítják azon szándékukat, hogy együttműködnek egy Dél-Dunántúli regionális közösségi közlekedési rendszer előkészítésében.
4. sz. melléklet A feladat megvalósítása érdekében az aláírók munkacsoportot hoznak létre. A munkacsoport tevékenységének keretében megvalósíthatósági tanulmányt, javaslatokat szándékozik előkészíteni Dél-Dunántúl régió közlekedési szövetségére vonatkozóan: A közlekedési szövetség szolgáltatási területe. A közlekedési szövetség szereplőinek azonosítása. A közlekedési szövetség szolgáltatáskínálatának meghatározása. Ennek alapjai: o jelenlegi utasszám felmérése, érintett települések utazási szokásainak és igényeinek felmérése; o integrált menetrend, a szolgáltatók menetrendjeinek összehangolásának, ütemes közlekedési rend kialakításának lehetőségei; o tarifapolitika és kedvezményrendszer. A szolgáltatáskínálat finanszírozási modelljének, finanszírozási szükségletének meghatározása. A közlekedési szövetség szervezeti és működési modelljének (feladatok, hatáskör) kidolgozása. A közlekedési szövetség megvalósításának évenkénti ütemterve (egyesített bérlet, tarifaközösség, integrált menetrend, integrált hálózat stb.). Helyi, térségi és regionális közlekedési fejlesztési elképzelések összehangolása, közös fejlesztések előkészítése. Fenti témakörökben projektek előkészítése, kapcsolódva a 2007-2013 közötti Nemzeti Fejlesztési Tervhez, a fejlesztési források bevonása és a pályázati lehetőségek maximális kihasználása érdekében, közös fejlesztési pályázatok készítése. Az aláírók a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, valamint a megvalósítás részét képező konkrét projektek kivitelezésére külön szerződnek. Dátum: 2006. mácius..... Baranya Megyei Önkormányzat Somogy megyei Önkormányzat. Tolna megyei Önkormányzat Pécs Megyei jogú Város Önkormányzata
4. sz. melléklet. Kaposvár Megyei jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzata.. Pannon Volán Autóbuszközlekedési Rt. Kapos Volán Rt.. Gemenc Volán Rt. Pécsi Közlekedési Rt.. Kaposvári Közlekedési Rt. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht... Magyar Államvasutak ZRt. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.. Magyar Közút Kht. IFUA Horváth & Partners Kft.
1. sz. melléklet A Közlekedési Szövetségről Az egyesített bérletek bevezetését a több éve tartó előkészítő munka alapján a közlekedéspolitikára vonatkozó 19/2004. OGY. határozat segíti elő, amely a korszerű és jó minőségű helyi és helyközi közforgalmú személyközlekedés biztosítása, ennek keretében első lépésként a szolgáltató társaságok közötti átjárhatóságot biztosító új bérletrendszer megvalósítása a fővárosban és vonzáskörzetében (Budapesti Közlekedési Szövetség) feladatot kiemelt fejlesztésként kezelve az új bérletrendszer megvalósítását 2006-ig írta elő. A 2004. december 13-án Miniszter Úr és Főpolgármester Úr találkozóján elhatározták, hogy a BKSZ fokozatos, ütemezett megvalósításának első lépéseként 2005. szeptember 1-jétől bevezetésre kerül a BKSZ egyesített bérlet. Ez a választékbővítő új bérlettípus a BKV havibérlet áránál 10%-kal magasabb áron kibővített szolgáltatást nyújt a budapesti és a fővárosba ingázó utasok számára. Az új bérletek az alábbi lehetőséget nyújtják az érintett településeken élő mintegy 3,3 millió lakos részére: a budapesti helyi utazások során a főváros területén működő három legfontosabb szolgáltató (BKV Rt., MÁV Rt. és VOLÁNBUSZ Rt.) járműveinek közös használata válik lehetővé, a BKSZ területéről Budapesthez kapcsolódó rendszeres helyközi utazások során a Budapesten belüli első megállótól/-ig megváltott helyközi bérletek és az egyesített bérlet együttes felhasználásával (külső-belső bérletkombináció) számottevő menetdíjkedvezmény elérésére lesz lehetőség, a BKSZ területéről Budapesthez kapcsolódó eseti helyközi utazások során az egyesített bérlet felhasználásával kiegészítő/csatlakozó menetjegy lesz váltható a HÉV, a vasút, ill. helyközi autóbusz használata esetén. A BKSZ Előkészítő Iroda irányításával, az Iroda mellett működtetett BKSZ Szakértői Bizottság befejezte a BKSZ egyesített bérletek megvalósításának szakmai előkészítését. A külső szakértők bevonásával elkészített tanulmányt a BKSZ Irányító Bizottsága a 2005. február 1-jei ülésén elfogadta. A rendszer kialakításánál alapelvnek tekintettük, hogy annak bevezetése ne járjon a meglevő jogszabályi, viteldíj- és kedvezményi struktúra, valamint a munkáltatói költségtérítési rendszer lényeges módosításával, azaz a lehető legkisebb változtatással megoldható legyen. Emiatt bizonyos kompromisszumokat kellett elfogadnunk a következő tényezők rövid időn belüli megoldhatatlansága miatt. A BKSz körébe bevont szolgáltatók BKV Rt., VOLÁNBUSZ Rt., MÁV Rt. meglévő viteldíj- és kedvezmény struktúrája jelentősen eltérő (különböző övezeti rendszerek, viteldíj struktúrák és szintek, utazási kedvezmény konstrukciók). A munkáltatói költségtérítés a helyi tömegközlekedésnél csak korlátozottan létezik, és ez a helyközi szolgáltatásoknál a vasút és az autóbusz esetében sem azonos mértékű. A veszteség-kompenzációs rendszer sem egységes, a MÁV termelési árkiegészítést kap az államtól, a BKV tömegközlekedési hozzájárulást, és/vagy amortizációpótló fejlesztési támogatást kap a Fővárosi Önkormányzattól, a VOLÁN társaságok pedig az utóbbi időszakban csökkenő mértékű járműbeszerzésre fordítható állami támogatásban részesülnek csak, s a veszteségeiket önerőből, a járataik keresztfinanszírozásából kell minimalizálniuk. Ezen kompromisszumos elvek alapján kidolgozott javaslat értelemszerűen nem biztosítja teljes körűen azokat a pozitív hatásokat, mint amiket egy egységes rendszerként elképzelt tarifaközösség tartalmazhatna. Így el kellett fogadnunk, hogy az ágazatok közötti átjárhatóság ebben az ütemben csak Budapesten belül fog érvényesülni.
A javasolt rendszer bevezetése együtt jár a BKSZ keretében együttműködő szolgáltató társaságok az átstrukturálás miatti bevételkiesésből eredő veszteségeinek növekedésével, amit a társaságok a jelenleg is meglévő és jelentős alulfinanszírozottsága miatt már nem tudnak maguk vállalni. A rendszer bevezetése tehát állami és önkormányzati közös veszteség-finanszírozást is igényel, amely az eddigiekhez képest új elemként jelenne meg a tömegközlekedés finanszírozási rendszerében. Ez azt jelentené, hogy az eddigiektől eltérően, de az EU gyakorlatának megfelelően a szolgáltatás normatív elemeihez kötötten az eladott bérletek mennyiségéhez kapcsolódóan kerülne elszámolásra és folyósításra az új bérletrendszer (elsősorban az utasok kedvezőbb bérlet-használatát célzó) működéséből adódó bevételkiesés állami és önkormányzati kompenzációja. A BKSZ Irányító Bizottsága a rendszer elfogadása mellett az ellátásért felelős politikai döntéshozók számára mindenképpen megvalósításra javasolta az új, kiegészítő bérletkonstrukció bevezetését. Ez ugyanis a közösségi közlekedés terén kialakított eddigi együttműködés elkötelezett és demonstratív intézkedése, az eddig befektetett közös munka első és kezdeti eredménye lenne. Ez a lépés biztosítaná a közös rendszer működtetésén keresztül a közreműködő társaságok összehangoltabb tevékenységének kiteljesedését, s ezáltal a tarifaközösség és a közlekedési szövetség kialakításával összefüggő további feladatok közös érdekű felgyorsítását. Az új egyesített bérletek bevezetése jelentős előnyöket hozna azon budapesti utasok számára, akik a vasúti, vagy a helyközi autóbusz-hálózaton utazhatnak. Ez az intézkedés-csomag lendületet adna a teljeskörű tarifaközösség, ill. a közlekedési szövetség előkészítésének is, amelyek létrehozásának legfontosabb feltételei a következők: 1. a tarifaközösségnél: az egységes övezetrendszerre épülő, költségalapú és harmonizált árrendszer kidolgozása és bevezetése, a viteldíj-reform keretében az utazási kedvezmények rendszerének egységesítése, a munkáltatói költségtérítési rendszer gyökeres megújítása a jelenlegi alkotmányossági aggályokat is felvető rendszer megszüntetése mellett; 2. a közlekedési szövetségnél pedig az előbbieken kívül: a közösségi közlekedés infrastrukturális fejlesztéseinek összehangolása, és a nyújtott teljesítmények optimalizálása. Az új bérletrendszer megvalósítására 2005-ben a központi költségvetés GKM fejezetében 432 millió Ft áll rendelkezésre, ami a szeptemberi bevezetést lehetővé teszi. Ugyanakkor a későbbiek során, 2006-tól kezdődően a további működtetés finanszírozásához már mindkét ellátásért felelős, így a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalása is szükség lesz. Tájékoztatom a T. Fővárosi Közgyűlést, hogy az új bérletek megvalósításának előkészítése megfelelő ütemben halad. A következő jogszabályi módosítások és egyéb feladatok előkészítése történt meg: az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. módosítása annak érdekében, hogy a szövetségi díjak megállapításának joga tisztázott legyen, a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. tv. mellékletének módosítása révén a szövetségi rendszerben megjelenő kedvezményes jegytípusok eltérő árkiegészítésének megállapítására, a vasútról szóló 1993. évi XCV. tv. módosítása az országos vasúttal történő helyi személyszállítási feladatok lehetővé tétele érdekében,
a helyközi autóbusz és vasúti személyszállítás hatósági árait megállapító miniszteri rendeletek, valamint a BKV Rt. hatósági viteldíjait megállapító fővárosi önkormányzati rendelet módosítása az új bérlettípusok bevezetéséhez, a közlekedési szolgáltató társaságok együttműködésének kidolgozása az új bérletek bevezetésének bevétel-elszámolási és technikai feladatainak szabályozására. Ugyanakkor a bevezetést megelőzően szükség van az ellátásért felelősök közötti ún. Alapszerződés megkötésére, amelynek tervezetét mellékelem. Az ellátásért felelős Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Fővárosi Önkormányzat, valamint a regionális koordinációt vállaló Pest Megye Önkormányzata és a Kormány döntésétől függően a Pénzügyminisztérium által aláírandó alapszerződésben a felek az alábbiakban hoznak közös döntést: kinyilvánítják közös szándékukat, hogy a motorizáció káros hatásainak visszaszorítása érdekében fokozatosan és ütemezett módon hozzák létre a Budapesti Közlekedési Szövetséget, ennek érdekében első lépésként 2005. szeptember 1-jétől bevezetik a BKSZ egyesített bérletet, továbbá az új bérletekkel összefüggő közös elszámolási feladatok végzésére és a BKSZ további ütemeinek szakmai előkészítésére létrehoznak egy közös jogi személyt (az alapszerződés mellékelt tervezete közhasznú társaságot tartalmaz, a társasági forma azonban a további egyeztetések során még változhat), a BKSZ-ben végzett közös feladatok finanszírozását közösen vállalják, ennek keretében a szolgáltató társaságoknál az együttműködésből származó bevételkiesés kompenzálását és a BKSZ-szervezet működtetését közösen és folyamatosan finanszírozzák. Az érintettek, a leendő BKSZ szervezet társasági formájában megállapodtak. A társaság neve BKSZ Budapesti Közlekedés-Szervező Közhasznú Társaság lett. A társaság célja, tevékenysége A Társaság tevékenységének célja, hogy a közúti és vasúti személyszállítás körében Budapesten és környékén az állam és a települési (fővárosi) önkormányzat feladatához kapcsolódóan vegyen részt a lehető legmagasabb színvonalú közforgalmú személyszállítás biztosítása érdekében az utazásszervezési feladatok ellátásában, és a személyszállítás forgalmi adatainak gyűjtésével, elemzésével szolgáltasson adatokat a pénzügyi elszámolások jogszabályban rögzített feltételei biztosításához, működjön közre az autóbusz-közlekedés és a közforgalmú kötöttpályás közlekedés integrált rendszerének kialakításában. A társaság jellege: általános közhasznúsági fokozatú közhasznú társaság, mely közhasznú tevékenysége közforgalmú közlekedési szolgáltatás során olyan közfeladatot lát el, amelyről az állami szerveknek és a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia. A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervek az alapítók, akik szerződést kötnek a közhasznú társasággal a főtevékenysége folyamatos szolgáltatásának biztosítási feltételeiről. A társaság főtevékenysége: 63.30 Utazásszervezés TEÁOR megjelölésű tevékenység. A társadalmi közös szükséglet kielégítésével kapcsolatos szerződés nyilvános, azokba bármely érintett személy betekinthet. A szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül a Cégbíróságon letétbe kell helyezni. Ezen rendelkezés nem irányadó abban az esetben, ha a társaság és a tag a társaság tevékenységi körébe tartozó szokásos nagyságrendű szerződést köt. Szokásos nagyságrendű szerződésnek tekinthető, ha a szerződés alapján a tag legfeljebb évi nettó 10 millió forintot fizet ki a társaság részére, vagy a Társaság ilyen éves értékben végez szolgáltatást a tag részére.
1. A társaság közhasznú tevékenysége az 1997. évi CLVI. Tv. 26. c.) pont alapján 1.1. A társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjába foglalt tevékenységek közül az alábbiakat végzi: 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység A társaság közhasznú a társadalom közös szükségleteinek kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló közforgalmú közlekedés szervezésével kapcsolatos tevékenységet végez. A társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A társaság feladatkörébe a közösségi közlekedési szolgáltatással összefüggő alábbi tevékenységi körök tartoznak: a.) A közforgalmú közlekedési igények felmérése és folyamatos figyelemmel kísérése b.) Az utazási igény és a biztosítandó kínálat meghatározása, elemzése c.) A kínálati teljesítmény összehangolással kapcsolatos egyeztetések lebonyolítása d.) A vonalhálózati és menetrendi kínálati koncepcióra vonatkozó javaslatok kidolgozása e.) A bevétel felosztási szerződésben foglalt elveknek és módszereknek megfelelően a személyszállítási díjbevételek elosztási rendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozása f.) A bérlet- és jegyeladási, valamint bevételi adatok folyamatos (havi) gyűjtése, elemzése g.) A bevétel-felosztási számítások végzése, a bevétel-elszámolási rendelkezések kiadása, a végrehajtás ellenőrzése h.) A viteldíjszerkezet és -szint változások bevételpótlási igényekre vonatkozó hatásainak vizsgálata i.) Időszakos és éves beszámoló jelentések készítése j.) A közforgalmú közlekedési szolgáltató társaságok által nyújtott teljesítmények felmérése, ellenőrzése k.) A társadalmilag szükséges, de a közforgalmú közlekedési szolgáltató társaságok számára gazdaságtalan személyszállítási tevékenység végzésével kapcsolatos bevételkiesés ellentételezés elveinek kidolgozása l.) Közreműködés a koncessziós pályázatokkal kapcsolatos döntéselőkészítő tevékenységben m.) A közlekedési szövetség tevékenységével kapcsolatos közönségkapcsolati feladatok ellátása n.) A közlekedési szövetség ütemezett fejlesztését szolgáló további megalapozó vizsgálatok folytatása (intézményi és szabályozási keretekkel, viteldíj- és kedvezményrendszerrel, teljesítmény igényekkel, bevételfelosztással, finanszírozással kapcsolatos feladatok. A társaság a fentieken túlmenően közreműködik, illetőleg összehangoló tevékenységet végez a közforgalmú közösségi szolgáltató társaságok által Budapesten és környékén ellátandó alábbi feladatköröket érintően: a.) A közforgalmú közlekedési hálózat tervezése, fejlesztése. b.) A forgalom tervezése és összehangolása. c.) A közforgalmú menetrend szerinti szolgáltatások menetrendjeinek egyeztetése, jóváhagyásának kezdeményezése, kiadása. d.) Utas tájékoztatás, közönségkapcsolati feladatok ellátása.
e.) Az átszállási kapcsolatok, csatlakozások hatékonyabb biztosítása. f.) A szolgáltató társaságok hatékony és ésszerű együttműködésének biztosítása. g.) Az e tevékenységhez kapcsolódó fejlesztések összehangolása. h.) Az e tevékenységek végzéséhez szükséges források biztosításának koordinálása. A társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő választáson. A társaság által alapított gazdálkodó szervezet az Áht. 95. (5) bekezdése alapján további gazdálkodó szervezetet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet. Üzletszerű gazdasági tevékenységet mint kiegészítő tevékenységet - a társaság a közhasznú tevékenysége elősegítése és megvalósítása érdekében folytathat, e tevékenység a közhasznú célokat nem veszélyeztetheti. A társaság a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.