Áfakulcs Szakmai folyóirat Bemutatószám 2014. június I. évfolyam 10. szám 2015. november BEKÖSZÖNTŐ Tisztelt Olvasó! Havonta megjelenő szaklapunkban megtalálja az általános forgalmi adó gyakorlati alkalmazásához szükséges jogszabályok közérthető magyarázatát, az adónem változására vonatkozó aktualitások feldolgozását, a határokon átnyúló ügyletek elszámolásának specialitásait, valamint számos esettanulmányt illetve a jogorvoslatokhoz kapcsolódó határozatokat. Extra tartalomként minden lapszámhoz szerkeszthető iratmintákat és egyéb segédleteket adunk például ellenőrzőlista a fiktív számla befogadásának elkerülése érdekében, adóelőleg-nyilatkozat, kiküldetési rendelvény. Előfizetőként Ön jogosult az ingyenes szakmai tanácsadó szolgáltatásunk igénybevételére is. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Vezető szerkesztő Tartalom A HÓNAP TÉMÁJA - Kártérítéshez kapcsolódó egyes adózási kérdések AKTUÁLIS - Áfa törvény várható változásai ÁFA A MINDENNAPOKBAN - Mezőgazdasági tevékenység az áfában ADATSZOLGÁLTATÁS - A különleges eljárás alapján megállapított adózás alá tartozó ügyletek feltüntetése az áfabevallásban OLVASÓI KÉRDÉSEK SZAKÉRTŐ VÁLASZOK - Külföldi túrák szervezésének számlázása Az aktuális lapszám szerzői: Bonácz Zsolt adószakértő dr. Boda Péter NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály dr. Váradi Adrienn NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Honlapunkról www.afakulcsszaklap. hu a JOGSZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további, szerkeszthető segédleteket tölthet le. A kézirat lezárásának dátuma: 2015. október 25. 1.
Adó- és számviteli változások 2016. ART, ÁFA, SZÁMVITEL Minden egy napban, amit a 2016-os adó- és számviteli változásokról tudni kell! További információkért látogasson el honlapunkra: www.forumakademia.hu A HÓNAP TÉMÁJA Kártérítéshez kapcsolódó egyes adózási kérdések Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A kártérítés fogalmát az Áfa tv. nem fogalmazza meg, ezért az Áfa tv. alkalmazásában mögöttes jogszabály vonatkozó rendelkezése az irányadó. Mögöttes jogszabályként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) funkcionál. A Ptk. 6:142. -a szerint, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kár okozója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Járó kártérítésről áfás számla nem állítható ki Az Áfa tv. 259. 6. pontja szerint ellenértének minősül bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést. Az Áfa tv. 259. 6. pontja alapján a kártérítés (függetlenül annak jogcímétől) nem tekinthető sem termékértékesítés, sem szolgáltatásnyújtás ellenértékének, ezért a károsult a károkozó felé a részére járó kártérítésről nem állíthat ki olyan számlát, amelyben a kártérítés után általános forgalmi adót számít fel, vagy a kártérítés összegét megbontja áfaalapra és áfára. Ez nyilvánvalóan akkor is igaz, ha a számlán megnevezésként nem kártérítés szerepel, de az azon feltüntetett ellenérték ténylegesen a kibocsátó részére járó kártérítés összege. A jogalap nélkül felszámított áfát tartalmazó számla befogadója az áthárított adó levonására nem jogosult, függetlenül attól, hogy a kibocsátó az abban jogalap nélkül felszámított áfa tekintetében az Áfa tv. 55. (2) bekezdése alapján adófizetési kötelezettség terheli, mindaddig, amíg a kibocsátott számlát nem érvényteleníti, továbbá nevében, más által kiállított számla esetében az áfa jogalap nélküli felszámításának tényéről és okáról haladéktalanul értesíti a számlán vevőként megjelölt személyt. A kibocsátó a bevallott áfa csökkentését utólag, önellenőrzés keretében végezheti el. Önellenőrzés nélküli elszámolással a bevallott fizetendő adó nem csökkenthető az adófizetési fizetési kötelezettség keletkezésének jogcíméből adódóan. Az Áfa tv. 153/B. (1) bekezdésének alkalmazását a 153/B. (2) bekezdése nem teszi lehetővé, ha az adófizetési kötelezettség az Áfa tv. 55. (2) bekezdése alapján keletkezik. Tételes tiltás hiányában a károsult adózó az őt megillető kártérítés összegéről kiállíthat számlát a károkozó részére, de abban adómértéket és/vagy adóösszeget nem tüntethet fel, továbbá azon szövegesen is jelölnie kell (pl. Áfa törvény hatályán kívüli megjegyzéssel), hogy az az Áfa tv. hatálya alá nem tartozó eseményt dokumentál. 2.
Belső teljesítmények kezelése biztosító által fizetendő kártérítésnél A biztosítói kártérítés egyik célja a károsult olyan helyzetbe hozása, mintha a kár be sem következett volna. Ez a cél jellemzően olyan módon valósul meg, hogy a károsult a káresemény előtti, eredeti állapotot állítja helyre, amelynek költségeit a biztosító megtéríti. Vállalkozásokat ért károk esetében nem ritka eset, hogy az eredeti állapot helyreállítását maga a károsult végzi el saját anyag felhasználásával, saját eszköz használatával, és/vagy saját munkaerő igénybevételével, s részére ennek során felmerült költségeit a biztosító megtéríti. Ebben az esetben a vállalkozás ún. belső teljesítményt valósít meg. Belső teljesítményként értékelhető a saját vállalkozásban végzett beruházás, amelyet az Áfa tv. kizárólag akkor adóztatja termékértékesítés jogcímén, ha annak eredményeként tárgyi eszköz jön létre [Áfa tv. 11. (2) bekezdés a) pont]. Tegyük fel, hogy a vállalkozás tárgyi eszköze megsemmisült egy káreseményben, s annak pótlása érdekében saját vállalkozásban végzett beruházás keretében új tárgyi eszközt hoz létre, amelynek előállítási költségeit részére a biztosító kártérítésként megtéríti. Tudomásom szerint a biztosító a kártérítés kifizetéséhez számla benyújtását igényli. Az Áfa tv. 159. (2) bekezdése alapján a vállalkozásnak nem áll fenn számlázási kötelezettsége, hiszen az adóköteles ügylet nem más személy részére került teljesítésre. Tételes törvényi tiltás hiányában azonban nincs annak akadálya, hogy a vállalkozás ún. belső számlát állítson ki, amelyen kibocsátóként és címzettként saját adataival (név, cím, adószám) szerepel, s feltünteti a saját vállalkozásban végzett beruházás útján előállított tárgyi eszközre (megnevezés, mennyiség, egységnyi érték), valamint az adófizetési kötelezettségre (keletkezésének időpontja, adóalap, adómérték, fizetendő adó) vonatkozó adatokat. Számos esetben belső teljesítmény nem eredményezi saját vállalkozásban végzett beruházás útján tárgyi eszköz előállítását, így azt az Áfa tv. nem adóztatja. Például az alkalmazott a vállalkozás tulajdonában álló személygépkocsival balesetet szenvedett, amelybe vétlen volt. A vállalkozás személygépjárművek javításával foglalkozik, így a járműnek a baleset során keletkezett sérüléseinek kijavítását saját alkalmazottai végezték el, a javításhoz szükséges anyagot saját maga szerezte be. Ebben az esetben nem jött létre a tevékenység következtében tárgyi eszköz, ezért termékértékesítés nem valósult meg, s a személygépkocsi saját javítását az Áfa tv. szolgáltatásnyújtásnak sem minősíti. Tételes törvényi tiltás hiányában a vállalkozás a javítási munkák bizonylatolása érdekében kiállíthat ún. belső számlát, amelyen az elvégzett tevékenységet, annak időpontját és költségét szerepelteti. Tekintettel arra, hogy a számlán feltüntetett tevékenység az Áfa tv. rendszerében termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékének nem tekinthető, ezért abban adómértéket és/vagy adóösszeget nem tüntethet fel, továbbá a számlán szövegesen jelölnie kell (pl. Áfa törvény hatályán kívüli megjegyzéssel), hogy az Áfa tv. hatálya alá nem tartozó ügyletről van szó. Tudomásom szerint a biztosító levonható áfát nem téríti. A példaként felhozott esetben a számlán részletezhető, hogy az javítás összes költségéből milyen összeget tett ki az áfát nem viselő költségelemek (pl. a javítást elvégző dolgozók munkabére és közterhei), a levonható és nem levonható áfa. A példaként felhozott esetben az Áfa tv. 124. (1) bekezdés c) pontja alapján a javítás elvégzéséhez beszerzett alkatrészeket, más jellegű termékeket terhelő áfa nem vonható le. Amennyiben a vállalkozás általa korábban beszerzett termékéket használt volna fel a javításhoz, akkor az Áfa tv. 11. (2) bekezdés bb) pontja lenne irányadó [mástól történő beszerzés esetén az áfa az Áfa tv. 124. (1) bekezdés c) pontja alapján nem lenne levonható], amely alapján a felhasználás időpontjában a piaci érték, mint adóalap után 27 % áfát kell fizetni. Abban az esetben, ha a vállalkozás a javításhoz más adóalany által nyújtott szolgáltatást is igénybe vett volna, akkor az Áfa tv. 124. (4) bekezdése szerint a beszerzést terhelő áfa 50 %-át vonhatta volna le. 3.
Adófizetési kötelezettséggel járó kártérítés-teljesítés Mint korábban tisztáztuk, a járó kártérítés nem minősül ellenértéknek, így áfafizetés nem merülhet fel. Azonban ez nem azt jelenti, hogy a kártérítés fizetésére kötelezett károkozó számára bizonyos esetben a kártérítési kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódóan nem keletkezhet fizetendő áfa, amely a károsultnál előzetesen felszámított adóként jelentkezik. Ez a helyzet áll elő, ha a károkozó a kártérítést nem pénzben fizeti meg, hanem termék, vagy immateriális jószág átadásával, illetve valamilyen tevékenység nyújtásával. Ebben az esetben a károkozó a károsult részére ellenérték fejében teljesít termékértékesítést, illetve szolgáltatást teljesít. Ugyanis a károkozó vagyoni előnyt (károsult felé fennálló kötelezettsége megszűnik) realizál a termék, vagy immateriális jószág átadása, illetve valamilyen tevékenység nyújtása fejében. Tegyük fel, egy magánszemély A Kft. telephelyén tárolt járművében kárt okozott, azzal, hogy a jármű fényezését nem szándékosan megrongálta. A vállalkozás a járműre casco biztosítást nem kötött. A károkozó magánszemély B Kft. alkalmazottja volt, amely munkavégzés folytán tartózkodott a telephelyen, s a kárt is munkavégzése során okozta. Ennek következtében a kártérítési kötelezettség B Kft.-t terhelte. B Kft. személygépjárművek fényezésével is foglalkozik. A két vállalkozás megállapodott abban, hogy B Kft. kártérítési kötelezettségét akként teljesíti, hogy újrafényezi a járművet, amelynek teljes költségeit is viseli. B Kft. számlát köteles kiállítani A Kft. részére az általa elvégzett fényezési munka ellenértékéről (fizetendő kártérítés), amely után 27% áfát köteles felszámítani. Az Áfa tv. 124. (4) bekezdése szerint A Kft. a számlában felszámított áfa 50%-át vonhatja le. AKTUÁLIS Áfa törvény várható változásai Írta: Bonácz Zsolt adószakértő A kormány benyújtotta az Országgyűléshez az Art. és egyes adótörvények módosítására vonatkozó T/6636. számú törvényjavaslatát, amely többek között kezdeményezi az Áfa tv. módosítását is. A következőkben a kormány által javasolt változtatásokat vesszük számba. Teljesítés időpontja időszaki elszámolás esetében 2015. július 1-jétől adótanácsadói, könyvviteli és könyvvizsgálati tevékenység esetén a teljesítés időpontját az Áfa tv. 58/A. -a alapján kellett meghatározni, feltéve, hogy az elszámolási időszak első napja és az esedékesség időpontja egyaránt 2015. június 30. napját követte. Az Áfa tv. 58/A. -a 2016. január 1-jével hatályát veszti. 2016. január 1-jétől időszaki elszámolás esetén generális jelleggel az Áfa tv. 58. (1) és (1a) bekezdése szabályozza a teljesítés időpontját, feltéve, hogy az elszámolási időszak első napja és az esedékesség időpontja egyaránt 2015. december 31. napját követi. Az Áfa tv. 58/A. -ának hatályon kívül helyezéséből következően könyvelési, könyvvizsgálati és adótanácsadói szolgáltatásnál is 2016. január 1-jétől ezen naptól hatályos Áfa tv. 58. (1) bekezdése és (1a) bekezdése lesz irányadó, feltéve, hogy a felek időszaki elszámolásban állapodtak meg. Ez a változás csupán technikai módosítás, hiszen az Áfa tv. 58/A. (1) bekezdése ugyanazokat a szabályokat foglalja magában, mint az Áfa tv. 58. (1) bekezdése, valamint az Áfa tv. 58/A. (2) bekezdése pedig ugyanúgy rendelkezik, mint az Áfa tv. 58. (1a) bekezdése. Az Áfa tv. 58. (1) bekezdésének módosításáról és az 58. (1a) bekezdésének hatályba léptetéséről az 4.
egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény rendelkezett. E törvény által megállapított Áfa tv. 58. (1) bekezdése a teljesítés időpontjára vonatkozó alapszabályt fogalmazza meg, amely alapján a teljesítés időpontja az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. E törvény által megállapított Áfa tv. 58. (1a) bekezdése az (1) bekezdéstől eltérő szabályokat fogalmaz a következők szerint: a) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, ha az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját megelőzi, b) az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap, amennyiben az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik. A törvényjavaslatban a kormány azt kezdeményezi, hogy az Áfa tv. 58. (1a) bekezdés b) pontja a de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap szövegrész helyett a de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő hatvanadik nap szöveggel lépjen hatályba. A törvényjavaslat a gazdasági életben tipikusan alkalmazott fizetési határidőkkel, s az indokolatlan önellenőrzések elkerülésével indokolja a harminc nap hatvan napra emelését. A törvényjavaslat Országgyűlés általi megszavazása tényleges változást a könyvviteli, adótanácsadói, könyvvizsgálati tevékenységet folytató vállalkozások számára jelentene, mivel e vállalkozások 2015. július 1-jétől a 30 napos szabályt alkalmazták, ha a felek által megállapított esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő 30. napot követő időpontra esett. 30 napos szabályt utoljára azon elszámolási időszak tekintetében kellene alkalmazni, amelynél az elszámolási időszak első napja és/vagy az esedékesség napja 2016. január 1-jét megelőző időpontra esett. 60 napos szabályt először azon elszámolási időszak vonatkozásában kellene alkalmazni, amelynél az elszámolási időszak első napja és az esedékesség napja egyaránt 2015. december 31-ét követő időpontra esett. Időszaki elszámolásnál egyéb (nem könyvviteli, adótanácsadói, könyvvizsgálói) szolgáltatások, valamint termékértékesítések esetében a teljesítő fél eleve a 60 napos szabályt lenne köteles alkalmazni, ha a felek által megállapított esedékesség az elszámolási időszak utolsó napját követő 60. napot követő időpontra esik. Ezen ügyleti körbe tartozó szolgáltatásokat nyújtó, termékértékesítést teljesítő vállalkozásoknak kiemelt gondot kell arra fordítani, hogy az Áfa tv. 58. (1) és (1a) bekezdését azok hatályba lépését megelőzően ne alkalmazzák. Ez a veszély az Áfa tv. 58. (1a) bekezdés a) pontjában foglalt esetben áll fenn, amikor a vállalkozás 2016. január 1-je előtti kelettel állít ki számlát olyan elszámolási időszak ellenértékéről, amelynél a 2016. január 1-jétől hatályos szabályok szerint kell a teljesítés időpontját meghatározni. Ekkor a teljesítés időpontjának nem lehet a számla keltét tekinteni, hiszen 2016. január 1-je előtt az említett jogszabályi rendelkezés még nincs hatályban. Amennyiben a számla számlázó programmal került kiállításra, akkor azt feltétlenül érvényteleníteni kell. Egyrészt a számlán feltüntetett teljesítési időpont téves. Másrészt a számla bármely adatának módosítását át kell vezetni a programban, ezáltal a számla kézi javítása tiltott. Ha az új számla kiállítása megtörténik az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően, akkor az új számla kelte minősül a teljesítés időpontjának. Amennyiben az új számla kiállítására nem kerül sor az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően, akkor az elszámolási időszak utolsó napja minősül a teljesítés időpontjának. Abban az esetben, ha a számla nyomdai úton előállított számlatömbből került kiállításra, akkor figyelembe kell venni, hogy a számla kelte kizárólag elírás esetén javítható adat. Ennek következtében 5.
az elszámolási időszak utolsó napját megelőző korrekció esetén a már kiállított számlát érvényteleníteni kell és új számla kell kiállítani, amely kelte egyben a teljesítés időpontja. Álláspontom szerint, ha az elszámolási időszak utolsó napját megelőzően új számla nem került kiállításra, akkor az eredeti számlán a teljesítés időpontja már javítható, mivel az elszámolási időszak utolsó napja tekintendő teljesítési időpontnak. A javítás nem kötelező, az is lehetséges megoldás, hogy a téves teljesítési időpontot tartalmazó számla érvénytelenítik, és új számlát állítanak ki, amelyen már a helyes teljesítés időpontja (az elszámolási időszak utolsó napja) szerepel. Csoportos adóalanyiság Csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre azok az adóalanyok, a) akiknek (amelyeknek) gazdasági célú letelepedési helyük belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön, és b) akik (amelyek) együttesen kapcsolt vállalkozások. A törvényjavaslat szerint az Áfa tv. 8. alkalmazásában nem kell együttesen kapcsolt vállalkozásoknak tekinteni azokat az adóalanyokat, akik (amelyek) kizárólag azért minősülnek kapcsolt vállalkozásnak, mert a Magyar Állam vagy helyi önkormányzat a Polgári Törvénykönyv megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik bennük. A törvényjavaslat elfogadása esetén az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozások is létrehozhatnak csoportos adóalanyiságot. A törvényjavaslat a módosítást 2016. január 1. napjától léptetné hatályba, tehát az állami és önkormányzati tulajdonban lévő kapcsolt vállalkozásoknak ezen időponttól lenne módjuk csoportos adóalanyiságot létrehozni. Számlakibocsátás alóli mentesülés új jogcíme A törvényjavaslat kezdeményezi az Áfa tv. 165. (1) bekezdésének kiegészítését, egy új c) ponttal. Ez a rendelkezés lehetővé tenné az Áfa tv. 105. -a szerinti adómentes légi személyszállítást nyújtó adóalany számára, hogy a számla helyett a szolgáltatás teljesítését tanúsító okiratot bocsásson ki, feltéve, hogy az a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül. A törvényjavaslat nem tenné lehetővé a számla kibocsátásának mellőzését, ha a szolgáltatás igénybevevője kifejezetten számla kibocsátását kéri. A törvényjavaslat a módosításokat olyan esetekben léptetné hatályba először, amelyeknél a teljesítési időpontja 2016. január 1. napjára, vagy azt követő időpontra esik. ÁFA A MINDENNAPOKBAN Mezőgazdasági tevékenység az áfában Írta: dr. Boda Péter NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az alábbiakban az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) XIV. fejezetében (továbbiakban: XIV. fejezet) foglalt, a mezőgazdasági tevékenységet folytató áfaalanyok által alkalmazott különös adózási módra vonatkozó szabályok (továbbiakban: különös szabályok) kerülnek röviden ismertetésre. 1. A különös szabályokat alkalmazó adóalanyi kör és annak jogállása A különös szabályokat azok a mezőgazdasági tevékenységet egészben vagy meghatározó részben folytató adóalanyi minőségben eljáró áfa alanyok kötelesek alkalmazni, akik/amelyek 6.
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kkv.) rendelkezései szerint egyúttal mikro- és önálló vállalkozások is, vagy annak minősülnének, ha a Kkv. hatálya alá tartoznának, és gazdasági céllal belföldön telepedtek le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelyük vagy szokásos tartózkodási helyük van belföldön. A fenti áfa alanyok az Áfa tv., illetve a XIV. fejezet alkalmazásában, mezőgazdasági tevékenységet folytató, különös jogállású adóalanyoknak minősülnek (továbbiakban: mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok), feltéve hogy nem élnek a fenti jogállásuk megváltoztatásának jogával. A különös szabályok hatálya alá tartozó mezőgazdasági tevékenységnek (továbbiakban: mezőgazdasági tevékenység) kell tekinteni az Áfa tv. 7. számú mellékletének I. részében felsorolt termékek termelését és feldolgozását, feltéve, hogy azt az adóalany saját vállalkozásában végzi; az Áfa tv. 7. számú mellékletének II. részében felsorolt szolgáltatások nyújtását, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit, egyéb termelési eszközeit és tényezőit használja, egyéb módon hasznosítja, amelyek rendeltetésük szerint szokásosan az előző pontban említettek megvalósítását szolgálják; valamint az előző pontok alá tartozó termékek értékesítését, szolgáltatások nyújtását, ha azok után az adóalany kompenzációs felár megtéríttetésére tarthat igényt. A XIV. fejezet alkalmazásában azok az adóalanyok minősíthetők mezőgazdasági tevékenységet meghatározó részben folytató adóalanyoknak, akiknek/ amelyeknek a mezőgazdasági tevékenységükön kívüli tevékenységükből származó adót is tartalmazó éves bevételük időarányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt; vagy időarányosan meghaladja ugyan az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatárt, azonban a mezőgazdasági tevékenységükből származó kompenzációs felárat is tartalmazó éves bevételük időarányosan több, mint az egyéb tevékenységükből származó adót is tartalmazó időarányos éves bevételük. Abban az esetben, ha egy adóalany a tárgyév július 1. napján már nem minősül mikro- és önálló vállalkozásnak, akkor a XIV. fejezet szerinti jogállása az egyéb feltételek teljesülésétől függetlenül legkésőbb a tárgyév december 31. napjával megszűnik. Amennyiben az adóalany él a jogállása megváltoztatásának jogával, vagy a jogállása a fenti módon megszűnik, úgy a választás, illetőleg a megszűnés évét követő második naptári év végéig az adóalany a különös szabályokat nem alkalmazhatja. Mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyi minőségben eljárva az áfaalanyok adófizetésre nem kötelezettek, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosultak, továbbá a mezőgazdasági tevékenység folytatásának időszakában keletkezett és az e tevékenységéhez kapcsolódó előzetesen felszámított adóra a jogállásuk megváltozását követően sem alapíthatnak adólevonási jogot. 2. A kompenzációs felárra való jogosultság A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok a mezőgazdasági tevékenységük körében az alábbi tárgyi és személyi feltételek mellett jogosultak arra, hogy a partnereikre kompenzációs felárat hárítsanak át, illetve annak megtéríttetése iránti igényüket a partnereikkel szemben érvényesítsék. A kompenzációs felár áthárítására, illetve megtéríttetésére abban az esetben kerülhet sor, ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok az Áfa tv. 2. a) pontja szerint, belföldön és ellenérték fejében termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítenek belföldön nyilvántartásba vett, mezőgazdasági tevékenységet folytatónak nem minősülő adóalanyok részére; vagy az Áfa tv. 2. a) pontja szerint, belföldön és ellenérték fejében termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítenek a Közösség valamely más tagállamában vagy harmadik államban nyilvántartásba vett, ezen állam joga szerint a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/ EK tanácsi irányelv (Héa-irányelv) XII. címének 7.
2. fejezetében foglaltaknak megfelelő jogállásúnak nem minősülő adóalanyok részére; vagy az Áfa tv. 2. a) pontja szerint, belföldön és ellenérték fejében termékértékesítést teljesítenek a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett, az értékesített termék küldeménykénti megérkezésének helye vagy fuvarozásának befejezési helye szerinti közösségi tagállamban a kérdéses termék beszerzése után adófizetésre nem kötelezett nem adóalany jogi személy részére. A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok a kompenzációs felárat a fenti módon megvalósuló ügyleteik teljesítésével hárítják át. 3. A kompenzációs felár alapja és mértéke A kompenzációs felár alapját az Áfa tv-nek az adó alapjáról rendelkező általános szabályai szerint kell megállapítani. A kompenzációs felár alapja után az Áfa tv. 7. számú melléklet I. részének A. pontjában felsorolt termékek esetében 12 százalékos; 7. számú melléklet I. részének B. pontjában felsorolt termékek, valamint a 7. számú melléklet II. részében felsorolt szolgáltatások esetében 7 százalékos mértékű kompenzációs felár hárítható át. 4. A kompenzációs felár áthárításának tárgyi feltételei Ha a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok partnerei a 2. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok, akkor a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyoknak a kompenzációs felár áthárításához személyesen rendelkezniük kell a partnereik által a nevükre szólóan, magyar nyelven kibocsátott, a köztük és a partnereik között megvalósuló termékértékesítések, illetve szolgáltatásnyújtások teljesítését tanúsító felvásárlási okiratok példányaival. Ebben az esetben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok mentesülnek az Áfa tv. által előírt számlakibocsátási kötelezettség alól. Amennyiben a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok partnerei a 2. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő, a Közösség valamely más tagállamában, illetve harmadik államban nyilvántartásba vett adóalanyok, vagy a Közösség valamely más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyek, úgy a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyoknak a kompenzációs felár áthárításához a partnereik részére számlákat kell kibocsátaniuk, amelyekben az adó alapja, az értékesített termék, illetve nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, valamint az egységár által nem tartalmazott árengedmény helyett a kompenzációs felár alapját; az alkalmazott adó mértéke helyett az alkalmazott kompenzációs felár mértékét; az áthárított adó helyett az áthárított kompenzációs felárat kell feltüntetniük. 5. A felvásárlási okirat A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok belföldi adóalany partnerei által kibocsátott felvásárlási okiratok kötelező adattartalmát képezi a felvásárlási okiratok kibocsátásának kelte; a felvásárlási okiratok sorszáma, amely a felvásárlási okiratokat kétséget kizáróan azonosítja; a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve, címe és adószáma; az értékesített termék megnevezése, és az annak jelölésére legalább az Áfa tv.-ben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető; a teljesítés időpontja, ha az eltér a felvásárlási okiratok kibocsátásának keltétől; a kompenzációs felár alapja, továbbá az értékesített termék kompenzációs felár nélküli egységára, illetőleg a nyújtott szolgáltatás kompenzációs felár nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza; az alkalmazott kompenzációs felár mértéke; az áthárított kompenzációs felár; 8.
a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének aláírása. A felvásárlási okiratok kiállítása kapcsán a XIV. fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Áfa tv. számlázásra vonatkozó általános rendelkezései az irányadóak, ugyanakkor a felvásárlási okiratok esetében a meghatalmazott útján történő számlakibocsátásnak; az Áfa tv. 159. -ában foglalt, a számlakibocsátási kötelezettség alapvető tényállásainak; a gyűjtőszámlák kibocsátásának; a számlakibocsátás alóli mentesülésnek; valamint egyszerűsített adattartalmú számlák kibocsátásának a szabályai nem alkalmazhatók. 6. A kompenzációs felár előzetesen felszámított adóként történő figyelembevétele A mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyoktól termékeket beszerző, szolgáltatásokat igénybevevő, a 2. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany partnerek jogosultak arra, hogy mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok által rájuk áthárított kompenzációs felárat az Áfa tv. 120. a) pontja szerint előzetesen felszámított adóként vegyék figyelembe és adólevonási jogot alapíthatnak rá. A partnereknek az adólevonási jog gyakorlása során az Áfa tv.-nek az előzetesen felszámított adó levonására vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazniuk, azzal az eltéréssel, hogy az adólevonási jog a kompenzációs felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor keletkezik és annak gyakorlásához személyes rendelkezésükre kell, hogy álljanak az általuk kibocsátott felvásárlási okiratok másodlati példányai. ADATSZOLGÁLTATÁS A különleges eljárás alapján megállapított adózás alá tartozó ügyletek feltüntetése az áfabevallásban Írta: dr. Váradi Adrienn NAV - Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az utazásszervezési szolgáltatásra és a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különleges ún. árrés adózást jelentő szabályokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) két külön fejezetben (XV. és XVI. fejezetek) taglalja. Tekintve, hogy az Áfa tv. vonatkozó részeiben foglalt jogszabályi rendelkezések értelmében a fizetendő adó megállapítása mindkét esetben az általános szabályoktól eltérően történik, az ilyen ügyletekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségnek is az áfa bevallás külön soraiban kell eleget tenni. Jelen összefoglalónkban az utazásszervezési szolgáltatáshoz, mint különleges eljárás alá tartozó ügylethez kapcsolódó főbb szabályok ismertetésére törekszünk. 1. Az utazásszervezési szolgáltatás fogalmi meghatározása Az utazásszervezési szolgáltatás fogalmát az Áfa tv. 206. (1) bekezdés a) pontja tartalmazza; e jogszabályhely ilyen ügyletként definiálja az olyan, jellegadó tartalma alapján egészben vagy meghatározó részben turisztikai szolgáltatást, amelyet az adóalany - saját nevében utasnak nyújt, és amelynek teljesítéséhez saját nevében, de az utas javára megrendelten, más adóalany vagy adóalanyok által teljesített szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés (így különösen: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, ellátás és idegenvezetés) szükséges, megjegyezve azt, hogy 9.
ide tartozik az az eset is, amennyiben a szolgáltatás időtartama nem haladja meg a 24 órát, illetve éjszakai szálláshelyadást nem foglal magában. Lényeges kiemelni, hogy ahhoz, hogy utazásszervezési szolgáltatásról beszélhessünk, nem kritérium az, hogy annak keretében egy komplex szolgáltatás teljesüljön, ekként a személyi feltételek (utas, utazásszervező fogalmaknak való megfelelőség), és a turisztikai cél fennállása esetén akár egy komponensből álló ügylet is tekinthető ilyennek. 2. Az utazásszervezési szolgáltatáshoz kapcsolódó személyi feltételek, nyilatkozattétel Az Áfa tv. az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát mind a szolgáltatás nyújtója, mind annak igénybevevője tekintetében személyi feltételek fennállásához köti. Ennek körében az Áfa tv. előírja, hogy utazásszervező fogalom alatt bármely olyan adóalany értendő, aki utazásszervezési szolgáltatást nyújt, így ilyen szolgáltatás nyújtójánál nem követelmény az, hogy e tevékenységét utazási iroda keretein belül lássa el, továbbá az sem, hogy a szolgáltatást főtevékenységeként végezze. Az utas fogalmára vonatkozóan az Áfa tv. úgy rendelkezik, hogy az utazásszervező felé a szolgáltatás teljesítését megelőzően tett nyilatkozat (melynek formai és tartalmi követelményeit illetően jogszabály nem tartalmaz rendelkezést, így az a felek megegyezése szerinti bármely formában megtehető) alapján utasnak minősül az az ügyfél, aki (amely) a szolgáltatást - nem adóalanyként vagy nem adóalanyi minőségében, illetőleg - adóalanyként a saját nevében és saját javára veszi igénybe. Előbbiekből következően tehát, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője nem felel meg az előbb említett utas fogalomnak (amennyiben például az utazás megrendelése során nem a ténylegesen utazni kívánó magánszemély minősül megrendelőnek, hanem valamely gazdasági társaság), akkor az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok ( árrésadózás ) szabályai nem alkalmazandóak. (Utóbbi esetben az ügylet után a szolgáltatás nyújtója az általános szabályok szerint adózik, vagyis nem az árrés után kell az áfát megfizetni, hanem az ügylet teljes ellenértéke után). Annak megítéléséhez, hogy egy ügylet kezelhető-e utazásszervezési szolgáltatásként az általános forgalmi adó rendszerében, segítségül szolgálhat például az az eset, amikor a munkáltató a munkavállaló által saját nevében megrendelt szolgáltatással kapcsolatban téríti meg a munkavállaló költségeit, mely költségtérítés alapbizonylatát a munkavállaló nevére szóló számla, vagy a nyugtaként is funkcionáló utazási bérlet, jegy képezi. Ebben az esetben a munkáltató nem nyújt utazási szolgáltatást a munkavállalónak, ezért tekintettel arra, hogy Áfa tv. hatályán kívüli pénzeszköz átadás valósul meg a dolgozó által ténylegesen viselt különbözetet nem kell általános forgalmi adóval felszámításával kiszámláznia. (Ezen pénzeszköz átadással összefüggésben sem általános forgalmi adó fizetési, sem számlakibocsátási kötelezettség nem keletkezik, a munkáltatónak az ügylettel összefüggésben igénybevett szolgáltatás és annak bizonylata hiányában levonási joga sincs.) Az előzőhöz hasonló megítélés alá esik az az eset is azaz utazásszervezési szolgáltatás teljesüléséről nem beszélhetünk, amennyiben egy gazdasági társaság utazást sorsol ki (a cég által meghirdetett nyeremény tárgya az adott utazás), mivel ekkor a nyereményül szolgáló utazási csomagot a gazdasági társaság nem a nyereményjáték nyertese, azaz az utazáson ténylegesen résztvevő magánszemély nevében, hanem saját nevében rendeli meg, az utazási iroda tehát erre a szolgáltatásra nem alkalmazhatja az Áfa tv. XV. fejezete szerinti szabályokat. Utazásszervezési szolgáltatásnak tekinthető ugyanakkor az az eset, ha a gazdasági társaság nyereményként az Áfa tv. 259. 8. pontjának megfelelő készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek vagy az Áfa tv. 259. 15. pontjának megfelelő pénzhelyettesítő 10.
eszköznek minősülő vagyoni értéket vagy pénzt ad, és azt a nyertes valamely utazási csomag ellenértékének megfizetésére használhatja fel, mert ekkor az utazási iroda szolgáltatásának megrendelője és igénybevevője is a nyertes, tehát alkalmazhatóak az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó áfabeli szabályok. 3. Teljesítési hely Az utazásszervezési szolgáltatásra az Áfa tv. 208. -a speciális szabályt tartalmaz, ezek szerint utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol az utazásszervező gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van. Az utazásszervezési szolgáltatások közül tehát kizárólag azok esnek az Áfa tv. hatálya alá, amelyeket belföldi gazdasági célú letelepedettséggel rendelkező személyek nyújtanak. A teljesítési hely meghatározása során előzőek alapján nincs jelentősége annak, hogy maga az utazásszervezési szolgáltatás milyen országba irányul. szükséges felszámítani. (Az utazásszervező részéről adófizetési kötelezettség kizárólag a pozitív összegű árrés esetén keletkezik, negatív árrés esetén az árrés összegeként nulla vehető figyelembe). 5. A különleges szabályok szerinti eljárással érintett ügyletek bevallási kötelezettsége A különös szabályok szerinti eljárással megállapított adó alapját, illetve az adó összegét a 65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 9. sorában kell szerepeltetni (a b oszlopban az adó alapja, a c oszlopban pedig az adó összege tüntetendő fel). Az Áfa tv. XV. fejezetével érintett utazásszervezési szolgáltatásnyújtás utáni a 9. sorban is szerepeltetendő adó összege a 65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 49. sorába írandó be. Az Áfa tv. XVI. fejezetével érintett használt ingóságok, műalkotások, gyűjteménydarabok és régiségek értékesítése utáni a 9. sorban szintén szerepeltetendő adó összege a 65 jelű bevallás 1565A-01-01 lapjának 50. sorába írandó be. A gyakorlatban előfordul, hogy nem maga az utazásszervező, hanem ügynök értékesítési ezen szolgáltatást. Ilyen esetben tehát az utazásszervező által fizetett jutalék ellenében végzett, utazásszervezési szolgáltatás nem adóalanyok részére történő közvetítése esetén az ügynök szolgáltatása is ott teljesül, ahol az utazásszervezési szolgáltatás nyújtása teljesül. Az Áfa tv. 38. -a alapján ugyanis a más nevében és javára eljáró közvetítő nem adóalany részére nyújtott közvetítői szolgáltatása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. 4. Adóalap Az utazásszervezési szolgáltatások adóalapjaként az általános szabályoktól eltérően kizárólag az utazásszervezőt megillető árrés vehető figyelembe, mely összeget az utas által a részére fizetendő összeg és az általa más adóalanyoktól igénybevett szolgáltatások bruttó ellenértékének különbözete adja; ez tehát az az összeg, melyre általános forgalmi adót 11.
OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az általános forgalmi adóval kapcsolatos kérdését olvasoikerdesek@forum-media.hu e-mail címen várjuk. Külföldi túrák szervezésének számlázása Kérdés Egy cég rafting-túrákat (vadvízi-evezést) szervez mind magánszemélyeknek, mind cégeknek. Ezek a túrák vagy Ausztriában vagy Szlovéniában történnek. Cégek számára (mint adóalanyok) áfás számlákat állítanak ki. Viszont magánszemélyek (=nem adóalanyok) részére adómentes számlát állít ki az áfa törvény 43. d) pontja szerint (sportszolgáltatás). Helyesen számlázza a magánszemélyek felé? Áfa területi hatályán kívüli szolgáltatásnak minősül? Válasz A kérdésben leírt szolgáltatás nem adóalany felé történő nyújtása esetén a teljesítés helye nem belföld, így az az Áfa tv. alkalmazási hatályán (2. a) pont) kívül esik. Nem adómentes szolgáltatásokról van szó, mivel adómentes olyan szolgáltatás lehet, amely az Áfa tv. alkalmazási hatálya alá esik (azaz belföldön teljesült), s azt az Áfa tv. adómentesnek minősíti. A kérdésben leírt szolgáltatás után adófizetési kötelezettség a teljesítés helye szerinti tagállamban keletkezik. 43. 56 (1) A következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik: a) személy szállításához, termék fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatások; b) szakértői értékelés, amely közvetlenül termékre - ide nem értve az ingatlant - irányul; c) terméken - ide nem értve az ingatlant - végzett munka; d)57 kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), ideértve ezek szervezését is, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is. Áfakulcs-Kulcs az áfa összetett rendszeréhez A kézirat lezárásának dátuma: 2015. november 25. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Bp., Váci út 91. Tel.: 273-2090 Fax: 468-2917 Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs Előfizethető a kiadónál. E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Grafikai kivitelezés: Prime Rate Kft. 12.