2012/10. SZÁM TARTALOM Utasítások oldal 18/2012. (V.15. MÁV-START Ért. 10.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról... 2 19/2012. (V.15. MÁV-START Ért. 10.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Értékelési Szabályzatáról... 45
Utasítások ÉRTESÍTŐ 3.0 Fogalmak meghatározása A Sztv. által előírtak figyelembevételével a MÁV-START Zrt. a számviteli elszámolás és az értékelés szempontjából a következő minősítéseket határozza meg: 2 18/2012. (V.15. MÁV-START Ért. 10.) sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájáról 1.0 Az utasítás célja A Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv., esetenként törvény) olyan szabályokat rögzít, amelyek alapján megbízható, valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható a törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről és a jövőbeni terveiről. A MÁV-START Zrt. mint a MÁV Csoport leányvállalata, a számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások figyelembevételével, valamint a MÁV Csoport konszolidációs szabályzata előírásai alapján elkészítette az adottságainak, sajátosságainak leginkább megfelelő a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó számviteli politikát. A kialakított számviteli politika célja, hogy az éves beszámolóban biztosítsa a Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a valós, megbízható összképet, és egyúttal megfelelő alapot biztosítson a MÁV csoport konszolidált beszámolójának elkészítéséhez. A MÁV-START Zrt. vezetése által kialakított számviteli politika egységes alkalmazása szolgál alapul ahhoz, hogy a MÁV-START Zrt. éves beszámolója a tényleges körülményeknek megfelelő valós képet mutasson nemcsak a MÁV-START Zrt. egészére, hanem az elkülönített divíziók mindegyikére is. 2.0 Hatály és felelősség meghatározása A MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájának hatálya kiterjed a MÁV-START Zrt. valamennyi szervezeti egységére. Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős: Vezérigazgató 3.1. Jelentős összegű hiba értéke (Sztv. 3.. (3) Jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelőcsökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során- ugyanazon évet érintően megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka meghaladja az 500 millió forintot, akkor az 500 millió forintot. A MÁV-START Zrt. az ellenőrzések során feltárt hibákat, hibahatásokat jelentősnek minősíti. Az előző éveket érintő tételekre vonatkozóan amennyiben az ellenőrzés, az önellenőrzés az előző évek éves beszámolójában jelentős összegű hibá(ka)t állapít meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, jogerőssé vált megállapítások miatti módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél a tárgyévet megelőző 5 évre visszamenőleg, évenkénti bontásban az előző év adatai mellett mutatjuk be. Az 5 évnél korábbi időszakra vonatkozó módosító tételeket az 5. év adataival együtt mutatjuk be. Jelen szabályzatban jelentős összegű hibát nem az anyavállalat által kiadott mintaszabályzat, hanem a közszolgáltatási szerződés miatt minden feltárt hibát és hibahatást jelentősnek minősítünk.
3.2. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba mértéke (Sztv. 3.. (3) 5.) A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke értékét lényegesen a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó adatok megtévesztőek. Minden esetben a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken). A MÁV-START Zrt. a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának a törvényben megfogalmazott, a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékos változását (növekedés vagy csökkenés) tekinti. 3.3. Jelentőség szempontjából minősítendő egyéb tételek: Lásd a 3.1. pontot. 3.4. Vállalkozások egymáshoz fűződő viszonyai 3.4.1. Anyavállalat Sztv. 3 (2) 1. Anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik; a.) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b.) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy 3 c.) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d.) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. 3.4.2. Leányvállalat Sztv. 3 (2) 2. Leányvállalat az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. 3.4.3. Közös vezetésű vállalkozás Sztv.3 (2) 3. Közös vezetésű vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol egyrészt az anyavállalat (az anyavállalat konszolidálásba bevont leányvállalata), másrészt egy (vagy több) másik vállalkozás az 3.4.1. pont szerinti jogosultságokkal paritásos alapon legalább 33 százalékos szavazati aránnyal rendelkezik. A közös vezetésű vállalkozást a tulajdonostársak közösen irányítják. 3.4.4. Társult vállalkozás Sztv. 3 (2) 4. Társult vállalkozás az a - konszolidálásba teljeskörűen be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős részesedéssel rendelkezik, mértékadó befolyást gyakorol a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Mértékadó befolyást gyakorlónak tekintendő az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A részesedés szavazati arányának meghatározása során a Sztv. 115 (4) bekezdésében előírt számítási eljárást kell értelemszerűen alkalmazni.
3.4.5. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás Sztv. 3 (2) 5. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy annak leányvállalata nem gyakorol mértékadó befolyást a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára, amely nem tartozik a 2-4. pont szerinti vállalkozások közé. 3.4.6. Konszolidálásba bevont vállalkozások Sztv. 3 (2) 6. Konszolidálásba bevont vállalkozások: az anyavállalat, a konszolidálásba bevont leányvállalat, a konszolidálásba bevont közös vezetésű vállalkozás együttesen. 3.4.7. Kapcsolt vállalkozás Sztv. 3 (2) 7. Az 3.4.1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozások (fölérendelt anyavállalat esetében a minősítést a fölérendelt anyavállalat szempontjából kell elvégezni). 3.4.8. Kapcsolt fél Sztv.3 (2) 8. Kapcsolt fél: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 1126/2008/EK bizottsági rendeletben meghatározott fogalom. MÁV-START Zrt. szempontjából kapcsolt feleknek tekintjük a Sztv.-ben foglalt definíció szerint leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak és társult vállalkozásnak - továbbiakban együttesen kapcsolt vállalkozások minősülő társaságokat, a felső vezetés tagjait, valamint a vezető tisztségviselőket. A kapcsolt felek értelmezése szempontjából felső vezetésnek a társaság vezérigazgatóját és vezérigazgató-helyetteseit, vezető tisztségviselőnek az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait tekintjük. Lényegesnek tekintjük a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket, ha azok értéke a tárgyévben a kapcsolt fél vonatkozásában 4 összesítetten eléri a 100 millió Ft értéket. A minősítés szempontjából a MÁV-START Zrt és a kapcsolt fél között közvetlenül kötött szerződéseket, tranzakciókat vesszük figyelembe. A kapcsolt felekkel folytatott ügyletek esetében akkor tekintünk egy ügyletet nem szokásos piaci feltételek között megvalósulónak, ha az ügyletben alkalmazott feltételek eltérnek azon feltételektől amit független felek összehasonlítható körülmények mellett érvényesítettek volna. 3.5. Divízió: Jelen szabályzat tekintetében divíziónak tekintjük a Szolgáltatási Divíziót a közszolgáltatási személyszállítás tekintetében, valamint a Nem közszolgáltatási Divíziót. A MÁV-START Zrt. Számviteli Politikájában használt további fogalmak megegyeznek a Sztv. 3. -ában (Értelmező rendelkezések, fogalmak) definiált fogalmakkal. Az utasítás leírása 4.1. Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség A MÁV-START Zrt. (továbbiakban Társaság) a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, a naptári év lezárását követően a Sztv.-ben előírt könyvvezetéssel alátámasztott beszámolót köteles készíteni. A Társaság a Sztv. 9. (1) bekezdése alapján éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett, amelynek alapja a Sztv. 12. (3) bekezdésében előírt kettős könyvvezetés. A Társaság éves beszámolója az adatokat magyar nyelven, millió forintban tartalmazza, amennyiben az éves beszámoló mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a százmilliárd forintot. A könyvvezetés pénzneme a magyar forint (HUF).
Amennyiben a könyvvezetés alapjául szolgáló bizonylatok devizában kifejezett összeget tartalmaznak, az analitikus nyilvántartásokban az ügylet devizanemében és HUF-ban is meg kell jeleníteni. A devizában kifejezett összegek HUF-ra történő átváltásánál főszabályként a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamát kell használni. Tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos devizaárfolyamot egy adott napra vonatkozóan napközben teszi közzé, a könyvelési tételek rögzítésekor a hatályos (a közzétételt megelőző órákban történő rögzítést megelőzően az előző napi) hivatalos árfolyamot kell alkalmazni. A Társaságnál az üzleti év megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja tárgyév december 31. A Sztv. 3. (6) 1. szerinti mérlegkészítés időpontja: a tárgyévet követő év 34. munkanapja. Ez az időpont biztosítja a Sztv. -ben előírt értékelést, az elszámolások elvégzését, továbbá a piaci megítélés ismeretét. A Társaság mérlegét a Sztv. szerinti A változatban, további tagolás nélkül készíti. A mérleg összeállításának alapjául az analitikával egyező főkönyvi számlák adataiból készített főkönyvi kivonat és a leltározási szabályzatban foglaltak alapján készített leltárak szolgálnak. A Társaság eredmény-kimutatása a naptári év bevételeit és ráfordításait összköltség eljárással tartalmazza. Formája a Sztv. 2. sz. melléklete szerinti A változat, amely további tagolást, új sorokat, sorok összevonását vagy elhagyását nem tartalmazza. A kiegészítő melléklet tartalmazza azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a Sztv. előír, illetve mindazokat, amely a társaság, vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásá- 5 hoz a tulajdonosok, a befektetők, a hitelezők számára a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplőkön túlmenően szükségesek. A társaság az állami pénzeszközök felhasználásáról az éves beszámoló kiegészítő mellékletében kiemelten beszámol. A MÁV-START Zrt. az éves beszámolójában a MÁV-START Zrt. egészére vonatkozó mérleg és eredménykimutatás mellett elkészíti a divíziók önálló beszámolóit, valamint az 50/2007.(IV.26.) GKM-PM együttes rendelet alapján a személyszállítási tevékenység, azon belül elkülönítve a közszolgáltatásként végzett személyszállítási tevékenységekről készítendő éves felügyeleti jelentést. A felügyeleti jelentés a a Nemzeti Közlekedési Hatóság Vasúti Igazgatási Főosztály részére megküldésre kerül. A vasúti közlekedési tevékenységek és a divíziók számviteli elkülönítésének megvalósítását a számviteli politika részeként elkészítendő számviteli elkülönítési szabályzat tartalmazza. Az üzleti jelentés tartalmát a Sztv. 95. - ában előírt követelmények és az ügyvezetés elvárásai határozzák meg. Az üzleti jelentés értékeli a társaság vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét és üzletmenetét, a tevékenység során felmerülő legfőbb kockázatokat. Az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatait a múltbeli tény- és a várható jövőbeni adatok alapján úgy kell értékelni, hogy a társaság valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét, az üzletmenetet reálisan mutassa be, továbbá tartalmazza a működés során felmerülő főbb kockázatokat és bizonytalanságokat is. Az üzleti jelentésben kiemelten foglalkozni kell a környezetvédelem kérdéskörével és a társaság kockázatkezelési politikájával, az ár-, hitel-, kamat-, likviditás- és cash-flow kockázat bemutatásával (számszerűsítve) is. A MÁV-START Zrt. Éves beszámolójának Mérlegét, Eredménykimutatását és
Kiegészítő mellékletét az Sztv. 19. -ban foglaltak szerint a MÁV Zrt. állítja össze. 6 MÁV-START Zrt. 2009. évi elkülönítési szabályzatáról Az éves beszámolót, valamint az üzleti jelentést a MÁV-START Zrt. (Társaság) képviseletére jogosult személy, a társaság vezérigazgatója írja alá. A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáig kell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. A Társaság az éves beszámolót a letétbe helyezéssel egyidejűleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság részére is megküldi. 4.2. Számviteli és belső elszámolási rend 1. A könyvvezetés szabályait a Társaság számviteli politikája, valamint az annak keretében elkészítendő alábbi szabályzatok tartalmazzák: 18/2008. (IV.4. MÁV- START Ért. 5.) VIG sz. vezérigazgatói utasítás a MÁV-START Zrt. Leltározási utasítása 2. MÁV-START Zrt. értékelési szabályzatáról 3. 6/2009. (VIII.12. MÁV-START Ért.9.) ÁAVH. sz. vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. önköltségszámítási szabályzatáról, valamint a MÁV-START Értesítő 2009/11 számában, 2009.IX 23-án megjelent kiegészítés 4. 1/2008. (V.30. MÁV-START Ért.10.) GVH. sz. gazdasági vezérigazgató-helyettesi utasítás a MÁV-START Zrt. Pénzkezelési Szabályzata, valamint annak 1. sz. módosítása: 29/2010. (XII.20. MÁV-START Értesítő 12.) VIG sz. 5. a 8/2011. (VI.15. MÁV-START Ért. 2.) sz. vezérigazgatói utasítás a beruházás, felújítás és a karbantartás elhatárolásáról 6. 7/2009. (VIII.28. MÁV-START Ért.10.) ÁAVH sz. általános adminisztrációs vezérigazgató-helyettesi utasítás a A Társaság a gazdálkodásában bekövetkező eseményekről a Sztv. előírásai szerint folyamatos nyilvántartást vezet, azokat pénzértékben rögzíti a kijelölt főkönyvi számlákon. A könyvviteli elszámolást két körben kell végrehajtani: a mennyiségi és értékadatokat tartalmazó analitikus nyilvántartás keretén belül, értékadatokat és a 0-s főkönyvi számlákon mennyiségi adatokat (a belső elszámoláshoz, számviteli elkülönítéshez) rögzítő szintetikus főkönyvi elszámolás keretében. A könyvvezetés keretében január 1-től december 31-ig folyamatosan vezeti az eszközökben, forrásokban és az eredményben bekövetkezett változásokat. A könyvviteli nyilvántartásokat az üzleti év végén le kell zárni. A könyvvezetési kötelezettség a teljesség elvének betartásával kiterjed a mérlegkészítés időpontjáig megismert, és az előző évet érintő gazdasági események könyvviteli elszámolására is. A gazdasági események elszámolása a Gazdálkodásirányítási Információs Rendszerben (későbbiekben GIR) különböző moduljaiban történik. A GIR integrált rendszer, ahol a különböző modulok szorosan kapcsolódnak egymáshoz és mindegyik kapcsolatban áll a főkönyvi modullal. Az egyes modulokban elvégezhető feladatok leírását, a modulok összefüggéseit más modulokkal, a feladathoz kapcsolódó jogosultságokat és az adott modulban elvégezhető lekérdezési lehetőségeket a GIR működéshez és üzemeltetéshez 100/2000. (MÁV Ért. 43) számon kiadott utasítás, és annak 79/2002. (MÁV Ért. 47.) sz. és az 52/2003. (MÁV Ért. 14.) sz. valamint a 36/2009. (MÁV Ért. 17.) sz. módosításai tartalmazzák.
4.2.1. Számlarend ÉRTESÍTŐ A számlarend a jogszabályi előírások, a beszámolási és az ellenőrzési követelmények, valamint a Társaság egyedi sajátosságai figyelembevételével került kialakításra. A számlarend keretében: az alkalmazásra kijelölt számlák számjelét és megnevezését a Számlatükör, a kijelölt számlák tartalmát a számlamagyarázatok tartalmazzák. A számlarend az alábbi szempontok figyelembevételével került kialakításra: feleljen meg a jogszabályi előírásoknak, vegye figyelembe a beszámolási és az ellenőrzési követelményeket, valamint a konszolidációs követelményeket, biztosítsa a ráfordítások és bevételek o főkönyvek szerinti, ezen belül szervezetenkénti, valamint elkülönítendő tevékenységekre, azon belül egyes szolgáltatásokra történő elkülönítését, o az elkülönítendő tevékenységek közötti belső elszámolásokat, o az elkülönített tevékenységek központi irányítási költségeinek meghatározását és a megosztás utáni elszámolását és o az elkülönítendő tevékenységek (illetve azon belül egyes szolgáltatások) eredményének értékeléséhez szükséges adatokat. biztosítsa a főkönyvek, illetve a tevékenységek mérlegszintű elkülönítését. biztosítsa a ráfordítások és bevételek esetében az elkülönített tevékenységekhez tartozó szolgáltatások önköltségszámításához szükséges részletezettségű adatokat. A MÁV-START Zrt. által alkalmazott számlatükör a GIR-ben a főkönyvi modul részeként, a számviteli flexmező szegmenseinek értékkészleteiben jelenik meg. Minden szegmens (szakasz) esetében megkülönböztetésre kerülnek: 7 gyerekértékek, amelyekre könyvelni lehet és csak számokból áll, valamint szülő értékek, amelyek a gyerekértékek csoportosítását szolgálják és lekérdezésekre, gyűjtésekre használhatók (ezek nagybetűvel kezdődnek). A GIR-ben számlakombinációkra (a főkönyvi flexmező szegmensek értékeinek kombinációja) történik a könyvelés. A MÁV-START Zrt. főkönyvi könyvelésében alkalmazott flexmező struktúra az alábbi részekből (szakaszokból) épül fel: Főkönyv szegmens: A számviteli flexmező Főkönyv szegmense a társaságok főkönyvén belül (mint egyenlegező szegmens) a számvitelileg elkülönítendő tevékenységek elkülönítését biztosítja. Értékei a következők lehetnek: o N Nemzetközi és távolsági divízió nem közszolgáltatás o Z Szolgáltatási divízió Könyvelő egység szegmens: A könyvelő egység szegmens értékei a könyvelést végző számviteli szervezetek elhatárolására szolgálnak. A 00 könyvelő egység kódot csak technikai jellegű, a GIR-ben definiált automatizmusok (pl. számviteli elkülönítés feldolgozásai) során használjuk, manuális könyvelések során nem szabad használni. Főkönyvi számla szegmens: A főkönyvi számla szegmens a gazdasági eseményeknek a Számviteli törvény által előírt, ugyanakkor a társaságok sajátosságainak megfelelő alábontással rendelkező elszámolását teszi lehetővé a 0-9 számlaosztályokban. Szervezeti egység szegmens: A szervezeti egység szegmens a gazdasági események szervezeti egységekre, mint költséghelyekre történő elszámolását biztosítja. A szegmens értékkészlete az egységes szolgálati hely törzsből (ESZTI) tartalmazza a szolgálati helyek azon csoportját, amelyek a szolgálati helyek törzsadataiban főkönyvi szervezetként szerepelnek, azaz amelyekre költségek, ráfordítások és bevételek számolhatók el. Valamennyi szolgálati hely
egyértelműen be van sorolva a divíziói gazdálkodási hierarchiába, valamint hozzá van rendelve a divíziói főkönyvi kódhoz. Tevékenységi kód szegmens: A költségeket és az árbevételeket a Társaság által végzett tevékenységekre (költségviselő) történő elkülönítést biztosítja, a számviteli elkülönítési szabályzattal és az önköltségszámítási szabályzattal összhangban. Az X. számlaosztály magyarázatában kerül meghatározásra, hogy mely tevékenységek esetén kötelező a pályaszakasz alkalmazása, illetve mely tevékenység projektes elszámolású. Pályaszakasz szegmens: az alaptevékenység költségeinek (pl: állomásokon végzett tevékenység) és árbevételeinek földrajzi elkülönítésére szolgál (állomási és pályastatisztikai szakasz). Társasági kód szegmens: a MÁV Vállalatcsoportba tartozó, az anyavállalattal közvetlen, vagy közvetett részesedési viszonyban álló vállalkozások egyedi azonosítását szolgálja. Ez a kód biztosítja a kapcsolt vállalkozásoktól kapott bevételek, és velük szemben felmerült költségek elkülönítését is. Célszervezet szegmens: A Célszervezet szegmens értékkészlete megegyezik a Szervezeti egység szegmens értékkészletével. A szegmens a főkönyvek (a főkönyvhöz rendelt szervezetek) egymás közötti tranzakcióinak elszámolását segíti. Alkalmazása csak a 3651-3658 főkönyvi számlacsoport használata esetén kötelező. Értéke átszámítások indítása esetén a fogadó szervezetet, átszámítás fogadásakor pedig az indító szervezetet mutatja. A főkönyvi számla, a szervezet és a tevékenységi sor mellett a MÁV-START Zrt. számviteli elkülönítési szabályzata szerinti kódok is megjelölésre kerülnek a számviteli elkülönítés érdekében. A Számlarend tartalmazza a könyvvezetés során használt főkönyvi számlák felsorolását és azok könyvviteli rendszerben beállított paramétereit (számlatükör), a főkönyvi könyvelési struktúra egyes elemei közötti kötelező összefüggéseket 8 (keresztellenőrzési szabályok) és a számlamagyarázatot, amely a számlák tartalmát, az alkalmazott bizonylatokat, a főkönyvi számlák és az analitikák közötti kapcsolatot, az egyes számlaösszefüggéseket tartalmazzák. 4.2.2. Számviteli folyamatok sajátosságai A MÁV-START Zrt. a főkönyvi könyvelését az elkülönített nem közszolgáltatási személyszállítás, valamint a Szolgáltatási központ (közszolgáltatási személyszállítás) önálló főkönyveiben végzi. Az önálló főkönyvek azonosítása a főkönyvi kód alapján történik. Az önálló főkönyvek vezetése a számviteli szolgáltatással megbízott szervezet, a MÁV Zrt Számviteli szervezetének feladatát képezi. A Számviteli szervezeten belül a Könyvelés szervezet funkcionálisan és területileg is egy-egy helyre koncentrálja a rutinszerű, jól standardizálható számviteli feladatokat: a bejövő számlák könyvelése, a kimenő számlák kiállítása, könyvelése, a pénzforgalom könyvelése, a tárgyi eszközök könyvelése, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó számlázási, könyvelési feladatok. A számviteli beszámolók és adóbevallások készítése pedig egy szervezeten, a Beszámolás és adózás szervezeten belül történik. A Számviteli működéstámogatás feladata a számviteli információs rendszerek üzemeltetésének felügyelete, a felhasználók támogatása, valamint a számviteli szervezet és elszámolási folyamatok kidolgozása, támogatása. A Sztv. 165. -a alapján minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásának állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes
bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak. Bizonylat: jellemzően a számla, nyugta, anyag-, munkautalvány, adatközlő, átterhelés, átszámítás, költségmentesítő, a megfelelő dokumentumokkal alátámasztott egyéb könyvelési utalvány. Számla hiányában megfelelő dokumentumnak tekintendők a nemzetközi elszámoló központok által megküldött leszámolások, amelyeket az összemérés és a teljesség alapelvének érvényesítése végett az időbeli elhatárolással szemben a tárgyidőszakra le kell könyvelni, valamint a szerződés, megállapodás, kimutatás, bankszámla kivonat, egyéb hitelintézeti és postai számviteli bizonylatok. A végleges bizonylatok alapján a rendezést a következő módon kell elvégezni: az időbeli elhatárolás és a tényleges érték közötti különbözetet visszamenőleg előző éveket érintő tételként kell elszámolni. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint minden más gazdasági műveletről, eseményről készült bizonylatok adatait legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni. A bizonylat általános alaki és tartalmi kellékei: a) a bizonylat megnevezése és sorszáma, vagy egyéb más azonosítója; 9 b) a bizonylatot kiállító gazdálkodó (ezen belül a szervezeti egység) megjelölése; c) a gazdasági műveletet elrendelő személy vagy szervezet megjelölése, az utalványozó és a rendelkezés végrehajtását igazoló személy, valamint a szervezettől függően az ellenőr aláírása; a készletmozgások bizonylatain és a pénzkezelési bizonylatokon az átvevő, ellennyugtákon a befizető aláírása; d) a bizonylat kiállításának időpontja, illetve kivételesen a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően annak az időszaknak a megjelölése, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell; e) a (megtörtént) gazdasági művelet tartalmának leírása vagy jelölése, a gazdasági művelet okozta változások mennyiségi, minőségi és a gazdasági művelet jellegétől, a könyvviteli elszámolás rendjétől függően értékbeni adatai; f) külső bizonylat esetében a bizonylatnak tartalmaznia kell többek között a bizonylatot kiállító gazdálkodó nevét, címét; g) bizonylatok adatainak összesítése esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik; h) a könyvelés módjára, az érintett könyvviteli számlákra történő hivatkozás; i) a könyvviteli nyilvántartásokban történt rögzítés időpontja, igazolása; j) továbbá minden olyan adat, amelyet jogszabály előír. A bizonylat (ideértve mind a kibocsátott, mind a befogadott bizonylatokat) alaki és tartalmi hitelessége, megbízhatósága, helytállósága ha az más módon nem biztosítható a gazdálkodó képviseletére jogosult személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti képviseletet is), vagy belső szabályzatban erre külön feljogosított személy aláírásával is igazolható. A bizonylat szerkesztésekor a világosság elvét kell szem előtt tartani. Számviteli bizonylatként alkalmazható az elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti legalább fokozott biztonságú
elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat, ha megfelel e törvény előírásainak. Az elektronikus dokumentumok, iratok bizonylatként történő alkalmazásának feltételeit, hitelességének, megbízhatóságának követelményeit más jogszabály is meghatározhatja. A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában magyar nyelven kell kiállítani. (Külföldi megrendelőnek küldött és magyar nyelven kiállított számlán az adatok a külföldi megrendelő nyelvén is feltüntethetők.) A külföldi szállító, szolgáltató számláján azokat az adatokat, megjelöléseket kell a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően magyarul is feltüntetni, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez, az utólagos ellenőrzéshez feltétlenül szükségesek. A Sztv. 167. (2). bekezdése alapján a számlával, az egyszerűsített számlával kapcsolatos további követelményeket más jogszabály is meghatározhat. Az Általános forgalmi adóról szóló törvény 176. -a tartalmazza e bizonylatok adóigazgatási szempontból előírt követelményeit. A Sztv. 168. alapján a készpénz kezeléséhez, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat (ideértve a számlát, az egyszerűsített számlát és a nyugtát is), továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, nyomtatványt kibocsátót terheli. 10 A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személyeknek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását. A Sztv. 169. alapján a gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, valamint más, e törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni. A könyvviteli elszámolást alátámasztó közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus illetve részletező nyilvántartásokat is) legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések alapján visszakereshető módon kell megőrizni. A szigorú számadású bizonylatok rontott példányaira is vonatkozik a fenti megőrzési kötelezettség. A megőrzési időn belüli szervezeti változás (ideértve a jogutód nélküli megszűnést is) nem hatálytalanítja e kötelezettséget, azaz a bizonylatok megőrzéséről a szervezeti változás végrehajtásakor intézkedni kell. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5). bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével elektronikus formában kell megőrizni oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa a bizonylat összes adatának késedelem nélküli előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. Az eredetileg nem elektronikus formában kiállított bizonylat - a digitális archiválásra vonatkozó külön jogszabály előírásainak, valamint a 167. (5). Bekezdése szerinti feltételek figyelembevételével - elektronikus formában is megőrizhető oly módon, hogy az alkalmazott módszer biztosítsa az eredeti bizonylat összes adatának késedelem nélküli
előállítását, folyamatos leolvashatóságát, illetve kizárja az utólagos módosítás lehetőségét. A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor a Sztv. előírásait vettük figyelembe. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatait késedelem nélkül, a pénzmozgással egyidejűleg; az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket, valamint az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági művelet, esemény megtörténtét követően, legkésőbb az adott hónap főkönyvi kivonatának elkészítéséig kell rögzíteni, a gazdasági esemény rögzítésére szolgáló modul havi zárlati ütemtervében meghatározott határidők figyelembe vételével. A számviteli alapelvek biztosítása érdekében az évzáró december havi főkönyvi kivonatok elkészítése előtt a MÁV-START Zrt. Számviteli szervezete éves zárlati utasítást ad ki. A zárlati utasítás részletesen meghatározza az egyes számlaosztályok főkönyvi számláihoz kapcsolódó év végi feladatokat, a záró főkönyvi kivonat elkészítésének folyamatát, az egyeztetési kötelezettségeket, azok határidejét, valamint a mérleg valódiságát alátámasztó leltárak körét, az elkészítés és felterjesztés határidejét. A könyvelő szervezetek a tevékenységükről és a könyveikben regisztrált eseményekről mind a havi, mind az éves zárás keretében nyilatkozatot tesznek: valamennyi bizonylat teljes körű és a valóságnak megfelelő rögzítéséről, a főkönyv és az analitikus leltárak egyezőségéről. A számviteli munka folyamatának részletes szabályait külön utasítások (zárlati utasítás, stb.) tartalmazzák. 11 4.3. Könyvviteli zárlatok célja, tartalma és ütemezése A könyvvitel számszaki helyességének biztosítása, a Társaság gazdálkodásának figyelemmel kísérése és a számviteli és kontrolling beszámolók alátámasztása érdekében havi rendszerességgel könyvviteli zárlatot kell végrehajtani. A januári és a februári könyvviteli zárlatot összevontan végezzük. Az évközi könyvviteli zárlatoknál a folyamatos könyvelésen túl az alábbiakban előírt körben biztosítani kell az év végi beszámoló készítésénél alkalmazott alapelvek érvényesítését. Az éves főkönyvi zárás alkalmával - a negyedéves zárások keretében előírt feladatokon túl - el kell végezni a következő feladatokat: a költségként elszámolt anyagbeszerzések tárgyidőszak végén fel nem használt értékének megállapítása és leltár alapján történő elszámolása, a tartósan adott kölcsönök egy éven belül esedékes részletének átsorolását, a devizás tételek átértékelése, a jövőbeni költségekre és a nem realizált árfolyamveszteségre céltartalék, jelentős hiba kapcsán az előző évek eredményének a felvételét a mérleg és az eredménykimutatás külön oszlopába. Az évzáró főkönyvi kivonat elkészítése előtt meg kell állapítani és belső bizonylat alapján le kell könyvelni: a devizakövetelések és kötelezettségek nem realizált árfolyam különbözetét, az időbeli elhatárolásokat, az értékvesztéseket, visszaírásokat, a céltartalékokat, a saját tőkével kapcsolatos fordulónapi elszámolásokat, egyéb, év végi rendező tételeket. A Beszámolás és adózás szervezet az utolsó, évzáró főkönyvi kivonatot az éves zárlati utasításban meghatározott napon készíti el. E határidő után a tárgyévet érintő tételeket, valamint az esetleges módosításokat kizárólag a Beszámolás és adózás szervezet engedélyével a MÁV-
START Zrt. Számviteli szervezet jóváhagyása alapján - lehet könyvelni. A negyedéves főkönyvi zárás során is biztosítani kell a számviteli alapelvek érvényesülését, ezért a havi zárások keretében előírt feladatokon túl - a következő feladatokat is el kell elvégezni: az eszközök befektetett pénzügyi eszközök, készletek, követelések, értékpapírok - értékvesztésének és visszaírásának elszámolása, a könyvszerinti értéknél tartósan és jelentősen alacsonyabb piaci érték miatti terven felüli értékcsökkenés elszámolása, céltartalék képzés a várható kötelezettségekre, a tárgyidőszakra járó és tárgyidőszak után fizetendő kamatok elhatárolása, éves adók időarányos részének elszámolása. A negyedéves zárás végrehajtásához, az elszámolások szabályszerűségének biztosításához szükséges értékeléseket és döntéseket a Társaság meghozza. A negyedéves zárásokat úgy kell végrehajtani, hogy a negyedéves beszámolók tényadatait a számviteli információs rendszer könyvelt adatai képezik. A negyedéves zárás végén főkönyvi kivonatot, mérleget, eredménykimutatást, valamint felügyeleti jelentést kell készíteni. A számviteli kimutatások alapján negyedéves kontrolling jelentés készül, amely a tényadatokon túl éves várható adatokat is tartalmaz. A zárási munkák részét képezi az időszak könyvvizsgálatában való részvétel. A negyedéves zárás konkrét feladatairól és határidejéről külön utasítás ((12/2010. (XII. 23. MÁV Ért.39.) GÁVIGH) rendelkezik. Fentieken túl valamennyi tétel elszámolását a folyamatos könyvvezetés keretében, havi zárásig kell elvégezni, így különösen: a beérkezett és igazolt számlák könyvelését, a kimenő számlák kiállítását, 12 az adott és kapott előlegek elszámolását, a banki és pénztári tételek könyvelését, a bérszámfejtési rendszer feladását és az ahhoz kapcsolódó elszámolásokat, a munkavállalókkal szembeni követelések elszámolását, a készletek állománynövekedéseit és csökkenéseit, ide értve az árkülönbözetek elszámolását, a befektetett eszközök állomány növekedését és csökkenést jelentő tételeinek elszámolását és a terv szerinti értékcsökkenési leírást, az adóbevallásokhoz kapcsolódó elszámolásokat (ide értve az önrevíziós tételek elszámolását is), az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést, a végrehajtott leltározások során megállapított leltári különbözetek rendezését, a selejtezésekhez, a káreseményekhez kapcsolódó tételek elszámolását, a követelésekkel, kötelezettségekkel és pénzeszközökkel kapcsolatos realizált árfolyam-különbözetek elszámolását, hosszú lejáratú kötelezettségek egy éven belül esedékes törlesztő részletének átsorolását, a tárgyidőszaki költségek és bevételek teljessé tétele érdekében a még nem számlázott tételek, illetve a számlázott, de az igénybevevőnél még könyvelésre nem került költségek évközi időbeli elhatárolásként történő könyvelését (az előző hónapokban képzett elhatárolások megszüntetésével, illetve szükséges módosításával együtt), a képzett céltartalékok felhasználásának, feloldásának könyvelését, a halasztott bevételek elhatárolását és annak feloldását, az értékvesztés kivezetését a követelés befolyásával összhangban, a vasútközi elszámolások tárgyidőszakot érintő költségeinek és bevételeinek elhatárolását,
az előző év végén képzett elhatárolások (pl. felmentési bérek) tárgyhót érintő összegeinek feloldása, illetve a prémiumok esetében az adott időszakban számfejtett és kifizetett prémium feloldását, az ellenőrzések, önellenőrzések megállapításainak könyvelését, a szakképzési és rehabilitációs hozzájárulás elhatárolásának időarányos részének könyvelését, a tárgyévre jóváhagyott prémiumok időarányos részének elhatárolását, a konszolidálásba teljeskörűen bevont leányvállalatok körében a nyitott követelések-kötelezettségek, valamint a tárgyévben elszámolt bevételek és ráfordítások egyeztetése. 13 A tárgyhóban elvégzett teljesítményekről legkésőbb a tárgyhót követő 7. munkanapon a számlát ki kell bocsátani, kivéve azon időszakos elszámolású teljesítményeket, melyeket elszámolása ennél később történik meg, ezeket a tárgyhavi könyvelésben évközi időbeli elhatárolásként kell szerepeltetni. A vállalatcsoporton belül kibocsátott számlák és elhatárolásként könyvelt bevételek bizonylatát soron kívül meg kell küldeni a vevő számviteli szervezetének, hogy az még tárgyhóban befogadásra kerülhessen. A havi zárások végén főkönyvi kivonatot, mérleget és eredménykimutatást kell készíteni. A vezetés részére a kontrolling szervezet számviteli adatokra támaszkodó monitoring jelentést készít.
Az éves beszámoló, valamint a negyedéves és havi zárások határidői 14 elkészítésének menete, Az éves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő: Feladat Kimenő számlák kibocsátása teljeskörűen bevont társaságok felé teljeskörűen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén Bejövő számlák befogadása teljeskörűen bevont társaságoktól teljeskörűen be nem vont társaságoktól 1. egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás) esetén Vevő-szállító analitikák zárása A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Számviteli információs rendszer zárása ( A és B nap) Kiegészítő melléklet összeállítása Könyvvizsgálat Számviteli információs rendszer zárása ( C nap) Végleges éves beszámoló (fizetendő osztalék nélkül) és könyvvizsgálói jelentéstervezet elkészítése Határidő a fordulónapot követő 11. munkanap 15. munkanap 22. munkanap 16. munkanap 23. munkanap 23. munkanap 23. munkanap 26. munkanap 30. munkanap 30. munkanap 34. munkanap 43. munkanap 38. 50. munkanap 52. munkanap 58. munkanap A negyedéves főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő: Feladat Kimenő számlák kibocsátása teljeskörűen bevont társaságok felé teljeskörűen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Határidő a negyedévet követő 7. munkanap 8. munkanap
Bejövő számlák befogadása teljeskörűen bevont társaságoktól teljeskörűen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, vontatás) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése ( A nap) Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése MVER feltöltése, táblák jóváhagyása 11. munkanap 15. munkanap 17. munkanap 18. munkanap Számviteli információs rendszer zárása ( B nap ) 19. munkanap Könyvvizsgálat 13.-27. munkanap Végleges negyedéves beszámoló elkészítése ( C nap) 29. munkanap 15 A havi főkönyvi zárás kiemelt munkafolyamatainak határideje a vállalatcsoport konszolidációs szabályzatának megfelelően a következő: Feladat Kimenő számlák kibocsátása teljeskörűen bevont társaságok felé teljeskörűen be nem vont társaságok felé egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációs egyeztetéshez az analitikák (nyitott lista és időszaki forgalom) megküldése (időbeli elhatárolás nélkül) Bejövő számlák befogadása teljeskörűen bevont társaságoktól teljeskörűen be nem vont társaságoktól egyes kiemelt időszakos elszámolású számlák (pl. hálózat-hozzáférés, tolatás, személyvonat vontatás, közüzemi számlák) esetén A konszolidációba teljeskörűen bevont vállalatokkal kapcsolatos időbeli elhatárolások könyvelésének befejezése ( A nap) A konszolidációs egyeztetéshez az időbeli elhatárolások analitikájának megküldése Az egyeztetések elvégzése a teljeskörűen bevont leányvállalatok között, a feltárt hibák rendezése (következő havi kezelésben) MVER feltöltése, táblák jóváhagyása Határidő a hónapot követő 7. munkanap 8. munkanap 11. munkanap 15. munkanap 16. munkanap 23. munkanap 25. munkanap
A nemzetközi leszámolásokhoz kapcsolódó, tárgyévet érintő, de a mérleg készítéséig be nem érkezett bizonylatok várható értékét kalkuláció alapján állapítjuk meg, és számoljuk el bevételként illetve költségként a tárgyidőszakra. Az éves zárást követő leszámolás kalkulált és tényleges összegének különbözetét előző évi eredmény terhére/javára számoljuk el. Az éves beszámolót a Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalja, és a beszámolóról szóló jelentését a Felügyelő Bizottság ügyrendjében foglaltak szerint küldi meg az Alapítónak. A Felügyelő Bizottság üléseit úgy kell kitűzni, hogy az Alapító részére az előterjesztés március 31-ig elkészüljön. Az Alapítónak szóló előterjesztést a következő tartalommal kell elkészíteni: a Felügyelő Bizottság által elfogadott éves beszámoló, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslat, a könyvvizsgálói záradék és összefoglaló jelentés. A beszámoló letétbe helyezése és közzététele A könyvvizsgálói záradékkal ellátott, az alapító által elfogadott éves beszámolót, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot a mérleg fordulónapját követő 5. hónap utolsó napjáigkell elektronikusan a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálathoz megküldeni. Az éves beszámoló közzétételéért a MÁV- START Zrt. Számviteli szervezet vezetője a felelős. 4.5. A kiegészítő melléklet tartalmi elemei A kiegészítő melléklet számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat tartalmaz a Társaság gazdálkodásáról, eszközeiről és forrásairól annak érdekében, hogy a tevékenységéről valós és megbízható kép alakulhasson ki. 16 A Sztv. által meghatározott tartalmi előírásokon túl ki kell térni minden olyan a MÁV-START Zrt. mérleg adatait, az eredmény alakulásának összetevőit bemutató és alátámasztó elemzésre, információra, amely a beszámoló megértést segíti, az üzleti megítélésen alapuló döntésekre rávilágít. A kiegészítő mellékletben ismertetni kell az egyes mérlegtételeknél alkalmazott az előző üzleti évtől eltérő eljárások vagyoni-, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatásait. A kiegészítő melléklet tartalmi tagolása a következő: I. Az általános rész a Társaság üzleti tevékenységének és a vagyoni, pénzügyi helyzetének értékelését, a számviteli politikája meghatározó elemeinek bemutatását és azok változásait tartalmazza: a társaságot, a társaság azonosítóit, valamint a Társaság székhelyét, internetes honlapját, pontos címét és elérhetőségét; a könyvvezetésért és beszámolókészítésért felelős személy nyilvános adatait, az éves beszámolót aláírni köteles személy(ek) nevét és lakóhelyét, a társaság könyvvizsgálóját, a Sztv. szerinti könyvvizsgálat kötelező voltának deklarálása mellett a könyvvizsgáló által a beszámoló auditálásáért felszámított díjat, külön megadva a könyvvizsgáló által a tárgyévben nyújtott szolgáltatásokért, azon belül bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, adótanácsadói szolgáltatásokért és egyéb, nem könyvvizsgáói szolgáltatásokért felszámított díjakat egyedileg és összesítve, a társaság által a beszámoló összeállításakor alkalmazott szabályrendszert, az alkalmazott szabályrendszer tárgyévi változásait, a társaság által alkalmazott értékelési eljárásokat és az értékcsökkenés elszámo-
lásának számviteli politikában meghatározott módszerét, elszámolásának gyakoriságát, az egyes mérlegtételeknél alkalmazott előző évi értékelési eljárásokból eredő eltérés indoklását a bázis és tárgyévi adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében; a Társaság által végzett vasúti tevékenységek számviteli elkülönítését, a társaság tevékenységét érintő tárgyévi főbb változásokat. II. A specifikus rész, amely a mérleg és eredménykimutatás adatainak alátámasztását szolgálja, a következőket tartalmazza: Befektetett eszközök tekintetében: A MÁV-START Zrt. tulajdonában álló immateriális javak, tárgyi eszközök bruttó értékének, állományváltozásának és értékcsökkenésének eszközcsoportonkénti bemutatása, külön bemutatva az átsorolásokat, A MÁV-START Zrt. befektetéseinek alakulása, az elszámolt érték vesztések bemutatása. Forgóeszközök tekintetében: A készletek értékvesztésének készletcsoportonkénti alakulását. Követelések és értékvesztésük bemutatása. Devizás követelések bemutatása devizanemenkénti bontásban. Az értékpapírok értékvesztésének bemutatása. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben, ezen belül: o Immateriális javakra adott előlegek o Beruházásokra adott előlegek o Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban o Készletekre adott előlegek 17 Aktív időbeli elhatárolások, ezen belül: a bevételek aktív időbeli elhatárolásainak bemutatása, a költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolásainak bemutatása, a halasztott ráfordítások. Saját tőke üzleti éven belüli változása és jogcímek szerinti megbontása; Céltartalék, ezen belül: a céltartalékképzés elvei, a várható kötelezettségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatása, a jövőbeni költségekre képzett céltartalék összegének jogcím szerinti bemutatása, valamint az egyéb jogcímen történő céltartalék képzés. Kötelezettségek Hátrasorolt kötelezettségek bemutatása Hosszú lejáratú kötelezettségek bemutatása az alábbiak szerint: o Hosszú lejáratú hitelek o Pénzügyi lízing kötelezettség o Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek o Hosszú lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Rövid lejáratú kötelezettségek bemutatása az alábbiak szerint: o Rövid lejáratú hitelek o Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek o Rövid lejáratú kötelezettségek devizanemenkénti bontása Kapcsolt, valamint az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben fennálló kötelezettségek bemutatás.
Mérlegen kívüli kötelezettségek az alábbiak szerint: o Hosszú lejáratú hitelek felvételi és törlesztési üteme o Fedezeti ügyletek o Készfizető kezesség- és garanciavállalási szerződések o Zálogjog kötelezettségek bemutatása o Mérlegen kívüli kamat és járulékos költségek fizetési üteme o A Társaság, mint bérbevevő, által kötött, a fordulónapon fennálló operatív lízingszerződések bemutatása Passzív időbeli elhatárolások, ezen belül: a bevételek passzív időbeli elhatárolásainak bemutatása, a költségek és ráfordítások passzív időbeli elhatárolásainak bemutatása, a halasztott bevételek; Értékesítés nettó árbevétele az alábbiak szerint: Az értékesítés nettó árbevétele főbb tevékenységenkénti megbontásban Az exportárbevétel és az import alakulása Költségek költségnemenkénti részletezése az alábbiak szerint: Anyagjellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, Személyi jellegű ráfordítások alakulásának jogcím szerinti bemutatása, Értékcsökkenési leírás bemutatása. Egyéb bevételek jogcím szerinti bemutatása. Egyéb ráfordítások jogcím szerinti bemutatása. 18 Pénzügyi és rendkívüli eredmény alakulása az alábbiak szerint: Pénzügyi műveletek bevételeinek jogcím szerinti bemutatása, Pénzügyi műveletek ráfordításainak jogcím szerinti bemutatása, Rendkívüli bevételek jogcím szerinti bemutatása, Rendkívüli ráfordítások jogcím szerinti bemutatása. A kapcsolt és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben elszámolt bevételek és ráfordítások bemutatása. A Társaság vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tőke és a kötelezettségek alakulásának, a likviditás és fizetőképesség, valamint a jövedelmezőség alakulásának bemutatása mutatószámok és szöveges értékelés alapján. Az előző éveket érintő tételek mérlege és eredménykimutatása. Az éves felügyeleti jelentést az elkülönítési szabályzat szerint tartalommal. III. A kiegészítő részben mutatjuk be a mérleggel és eredménykimutatással közvetlenül össze nem függő információkat, így A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek, kötelezettségek és eszközök alakulása. Kutatás és kísérleti fejlesztés tevékenységének ráfordításai, a jelentősebb K+F témákat, valamint a támogatási programok keretében végleges jelleggel kapott összegeket támogatásonként. A kapott költségvetési támogatásokat (fogyasztási adó, termelési támogatás, beruházási célú támogatások stb.). A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai létszáma, a bér- és személyi jellegű kifizetéseket állománycsoportonként bontásban. A vezető tisztségviselőknek, az Igazgatóság, és a Felügyelő Bizottság