PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

SZOLNOKI MŐSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2010. 232/1

Az iskola bemutatása... 5 1. NEVELÉSI PROGRAM... 6 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata... 6 1.2 Az iskola mőködésének törvényi alapja: az Alapító Okirat... 7 1.3 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 11 1.3.1 Alapelvek... 11 1.3.2 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, értékrendszere... 12 1.3.3 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai... 14 1.3.4 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere... 17 1.3.5 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:... 18 1.3.6 TÁMOP 3.1.4 projekt - kompetencia alapú oktatás bevezetése a Jendrassik György Gépipari Tagintézményben (5. sz. melléklet)... 19 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 19 1.5 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok... 23 1.6 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység 27 1.6.1 A beilleszkedési nehézségek feltárása... 27 1.6.2 Pedagógiai eszközök, módszerek, tevékenységek a beilleszkedés segítésére.. 27 1.7 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység... 28 1.8 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok... 31 1.8.1 Az SNI és BTMN-es tanulók ellátása... 32 1.8.2 A Halmozottan Hátrányos Helyzető tanulók Arany János Kollégiumi Szakiskolai Programja... 35 1.9 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program... 36 1.9.1 A kudarc megszüntetésére irányuló pedagógiai tevékenység... 37 1.10 A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység... 39 1.11 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke... 39 1.11.1 Funkcionális eszközök jegyzéke (1. sz. melléklet)... 40 1.12 A szülı, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttmőködésének formái, továbbfejlesztésének lehetıségei... 40 2 HELYI TANTERV... 44 2.1 A helyi tanterv kialakításának, felépítésének elvei... 44 2.2 Az iskola egyes szakjain és évfolyamain és évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelezı és választható tanórai foglalkozások és azok óraszáma, az elıírt tananyagok és követelmények (2. sz. melléklet)... 46 2.2.1 Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény (2/1. sz. melléklet)... 46 2.2.2 Építészeti, Faipari Tagintézmény (2/2. sz. melléklet)... 46 2.2.3 Jendrassik György Gépipari Tagintézmény (2/3. sz. melléklet)... 46 2.2.4 Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény (2/4. sz. melléklet)... 46 2.2.5 Pálfy János Mőszeripari és Vegyipari Tagintézmény (2/5. sz. melléklet)... 46 2

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettsége... 46 2.4 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei... 46 2.5 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá - jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formája... 49 2.6 A középszintő érettségi vizsga témakörei... 55 2.7 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 57 2.7.1 Az egységes testnevelési felmérı rendszerek (TFR)... 57 2.7.2 Gyógytestnevelés... 57 3 SZAKMAI PROGRAM... 59 3.1 A szakmai képzés elvei, céljai... 59 3.1.1 Iskolarendszerő szakképzésünk elvei:... 59 3.1.2 Szakképzésünk céljai... 59 3.2 A tagintézmények képzési szerkezete... 60 3.2.1 A Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézményben megszerezhetı szakmai képzések:... 61 3.2.2 Az Építészeti, Faipari Tagintézmény... 62 3.2.3 Jendrassik György Gépipari Tagintézmény... 63 3.2.4 A Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény... 63 3.2.5 A Pálfy János Mőszeripari és Vegyipari Tagintézmény... 63 3.3 A beszámíthatóság feltételei... 64 3.3.1 Más intézménybıl átjelentkezıktıl:... 64 3.3.2 Saját intézményen belül:... 64 3.4 A szakképzı évfolyamok oktatási programjai, óratervei (4. sz. melléklet)... 65 3.4.1 Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény (4./1. sz. melléklet)... 65 3.4.2 Építészeti, Faipari Tagintézmény (4./2. sz. melléklet )... 65 3.4.3 Jendrassik György Gépipari Tagintézmény (4./3. sz. melléklet... 65 3.4.4 Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény (4./4. sz. melléklet )... 65 3.4.5 Pálfy János Mőszeripari és Vegyipari Tagintézmény (4./5. sz. melléklet )... 65 3.5 A szakképzés személyi és tárgyi feltételei... 65 3.6 A szakmai vizsga, szintvizsga... 65 3.6.1 A kompetencia alapú, moduláris rendszerő szakképzés... 66 3.6.2 Szintvizsga... 67 3.6.3 Szakmai képesítı vizsga... 67 4 DROGPREVENCIÓS PROGRAM... 69 4.1 Alapelvek... 69 4.1.1 A nevelési- oktatási intézményekben kialakítandó drogstratégia szükségessége 69 4.1.2 A drogstratégia kialakítása... 70 4.1.3 A mentálhigiénés vonatkozás... 70 4.1.4 A drogfogyasztás okai... 71 4.2 Célok... 72 4.2.1 Rövidtávú célok... 72 3

4.2.2 Hosszútávú célok... 73 4.2.3 Az egészségnevelés... 73 4.2.4 A prevenció... 73 4.3 Az iskolai drogstratégiából adódó feladatok megvalósítása... 74 4.3.1 Az iskola vezetésének a feladata:... 74 4.3.2 A drogügyi koordinátor feladata:... 74 4.3.3 A tantestület feladata:... 75 4.3.4 A védını és szükség esetén az iskolaorvos szerepe, feladata... 76 4.3.5 A szülıi munkaközösség szerepe, feladata... 76 4.4 Eljárások, alkalmazott módszerek... 76 4.4.1 Általános módszerek... 76 4.4.2 Prevenciós módszerek... 76 4.4.3 Programvariációk (az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tanulók által preferáltak) 77 4.5 Eszközök... 77 4.5.1 Személyi feltételek... 77 4.5.2 A megvalósítás színterei... 77 5 EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM... 80 5.1 Helyzetkép az iskola tanulóiról... 81 5.2 Az egészségnevelés az iskolában... 82 5.3 Intézményünkben iskolaorvosi szolgálat mőködik, amely havonkénti bontásban az alábbi részletes munkatervet dolgozta ki.... 87 5.4 Erıforrások... 89 5.5 Értékelés... 89 6 KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM... 90 6.1 Környezeti nevelésünk célkitőzései, feladatai... 91 6.2 Környezeti nevelés színterei intézményeinkben... 92 6.3 Módszerek... 93 6.4 Erıforrások... 93 6.4.1 Személyi erıforrások:... 93 6.4.2 Anyagi erıforrások... 93 6.5 A Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény szakmai képzésének specifikus, sajátos tartalmi eleme a megújuló energia hasznosítására történı szakmai nevelés... 93 Záró rendelkezések... 93 Mellékletek... 93 4

Az iskola bemutatása A Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskolát Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 2008. július 1-jei hatállyal. Jogelıd intézmények: Építészeti, Faipari és Környezetgazdálkodási Szakközép- és Szakiskola 1. sz. Tagintézmény 2. sz. Tagintézmény Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézmény Jendrassik György Tagintézmény Pálfy János Mőszeripari és Vegyipari Szakközépiskola összevonásával. A Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola jogilag önálló, 5 tagintézménybıl álló, egy OM azonosítóval rendelkezı, részben önállóan gazdálkodó egységes iskola. A tagintézmények megırzik egyéni arculatukat, pedagógiai-szakmai önállóságot élveznek, biztosítva a Mőszaki Szakközép- és Szakiskola sokszínőségét az egyre inkább regionálissá váló munkaerıpiacon. Az újonnan létrejött alma materben 3000 diák tanul, a tanári kar létszáma 260 fı. Az itt folyó szakképzés célja, hogy kielégítse a munkaerıpiac igényeit és karrierlehetıséget biztosítson tanulói számára a tagintézményei által kínált palettán. Az iskola érdeke, hogy a falai között elkezdett gyakorlatot vállalati gyakorlattal fejezze be a diák, életközelben szerezve nélkülözhetetlen tapasztalatokat. A Mőszaki Szakközép- és Szakiskola tagintézményei változatlan helyen kínálják egymást erısítı képzéseiket. Diákjaink megalapozhatják nálunk a legkorszerőbb szakmai mőveltséget, megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges valamennyi ismeretet és készséget a személyiségüknek leginkább megfelelı tanulási módszer alkalmazásával. Szolnok mőszaki szakképzési feltételrendszere nagy értéket képvisel, és az ipartelepítési tényezınek számít. A rugalmasabb és gyorsabban reagálni képes képzési struktúra valódi választási lehetıséget biztosít tanulóink számára. Térségünkben az utóbbi években jelentıs beruházások történtek a Stadler, Segura, Daimler- Benz, Vogel Noot stb. jóvoltából. Ezek a vállalkozások a legkülönfélébb képzettségő embereket keresik. Ezt és az ehhez hasonló munkaerı-szükségletet kell a Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskolának iskolarendszerben és felnıttképzésben kielégítenie. A mai szakképesítések sokkal összetettebbek, bonyolultabbak, több ismeretet követelnek, mint akár 10 évvel ezelıtt. Egy fedélzeti komputeres autóhoz,egy megújuló energiát is alkalmazó ház épületgépészeti berendezéseihez, egy NC-CNC faipari, vagy fémipari marógéphez, egy mőanyag megmunkáló géphez nem nyúlhat felkészületlen ember. Ám a jó szakembereket anyagilag is és erkölcsileg is egyre inkább elismerik. A Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola megalapítását követıen a missziójának megfelelıen alkotta meg Pedagógiai Programját. 5

1. NEVELÉSI PROGRAM 1.1 Az iskola küldetésnyilatkozata A Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola a jogelıd intézmények hosszú évtizedek alatt megteremtett értékeinek megırzésével küldetésének tekinti: olyan iskolává válni amely mérete, szervezettsége és korszerősége folytán, a régióban erıs érdekérvényesítı képességgel rendelkezik, képes a megyében, a városban mőködı szakképzı intézmények együttmőködésén alapuló integrált fejlesztések vezetı szerepének betöltésére, amely gyorsan és hatékonyan tud reagálni a környezet igényeire és kihívásaira, amelyben az élethosszig tartó tanulás igénye és feltételrendszere kialakul, amelynek folyamatai szabályozottak és dokumentáltak, ennek következtében folyamatosan elemezhetık és javíthatók, ahol az egyes szakterületek egymást inspirálják és erısítik, amelyben az elektronikus írásbeliség alkalmazása kiterjed az iskolai élet valamennyi területére (adminisztráció, információáramlás, tanítás tanulás folyamata, partneri kapcsolatok) amelyben a tantestület képes projektszemlélet alapján team munkában dolgozni Olyan iskolává válni, amelynek a pedagógusai ismerik és alkalmazzák az adott esetben legeredményesebb tanulásirányítási módszereket, az információs és kommunikációs technikákat, a kompetencia alapú képzés elveit és gyakorlati módszereit, Olyan iskolává válni, amelyben a diákok megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges kulcskompetenciákat megalapozhatják a legkorszerőbb elméleti és gyakorlati szakmai mőveltséget, a személyiségüknek leginkább megfelelı tanulási stratégiát alkalmazhatják Olyan iskolává válni, amely értékként közvetíti a partnerei felé a szakmai felkészültséget, a felelısségtudatot, a megbízhatóságot, a biztonságot, kiszámíthatóságot a nyitottságot 6

1.2 Az iskola mőködésének törvényi alapja: az Alapító Okirat 21/2008. (II.21.) sz. közgyőlési határozat 1. sz. melléklete A SZOLNOKI MŐSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. -ának (1) bekezdésében, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37. -ának (5) bekezdésében foglaltak alapján Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata az SZOLNOKI MŐSZAKI SZAKKÖZÉP- ÉS SZAKISKOLA alapító okiratát az alábbiak szerint határozza meg: 1./ A Szolnoki Mőszaki Szakközép- és Szakiskola az alább felsorolt évfolyamokkal mőködı középfokú nevelési-oktatási intézmény: - legfeljebb 3 éves, érettségi vizsgára épülı (nappali és nem nappali), szakmai vizsgával záruló szakképzéssel, - legfeljebb kétéves, alapfokú iskolai végzettségre és betöltött 16. életévre épülı (nappali és nem nappali) szakmai vizsgával záruló szakképzéssel, - legfeljebb két évfolyammal mőködı alapfokú felzárkóztató oktatással, - négyéves szakközépiskolai nappali, érettségi vizsgával záruló képzéssel, - legfeljebb négyéves (ifjúsági és nem ifjúsági) érettségi vizsgával záruló képzéssel, - legfeljebb kétéves, nappali, szakmai vizsgával záruló szakképzéssel, - négyéves, illetve ötéves szakiskolai nappali, szakmai vizsgával záruló képzéssel, - legfeljebb négyéves (ifjúsági és nem ifjúsági) érettségi vizsgával záruló képzéssel, - legfeljebb négyéves gimnáziumi évfolyammal (felnıttképzés), - legfeljebb kétéves, érettségi vizsgára épülı, szakmai vizsgával záruló szakképzéssel. Az intézménybe felvehetı tényleges maximális tanulólétszám: 3021 Székhelye: Szolnok, Baross út 37. Az intézmény tagintézményei: - Baross Gábor Gépipari, Közlekedési Tagintézmény - Építészeti, Faipari Tagintézmény - Jendrassik György Gépipari Tagintézmény - Környezetgazdálkodási és Építészeti Tagintézmény - Pálfy János Mőszeripari és Vegyipari Tagintézmény Az intézmény telephelyei: - Szolnok, Petıfi út 1. - Szolnok, Baross út. 42. - Szolnok, Tószegi út 24. - Szolnok, Sárkány út 17. 7

- Szolnok, Bán utca 9. - Szolnok, Baross út 37. - Szolnok, Tiszaparti sétány 2-3. 2./ Törzsszáma 764399, OM azonosítója: 201165 3./ Az intézményt Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata alapította 2008. évben, a 21/2008. (II.21.) számú határozatával. 4./ Az intézmény feladata a középiskolai évfolyamokon általános és szakmai mőveltséget megalapozó, valamint érettségi vizsgára és felsıfokú tanulmányok megkezdésére, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítı nevelést és oktatást folytatni, továbbá biztosítani különleges helyzetben lévı gyermekek, tanulók képesség-kibontakoztató felkészítését. Az intézmény tevékenységi körébe tartozik a központi tanmőhely mőködtetése. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: 20 Szakágazata: 853200 Szakmai középfokú oktatás Szakfeladatai: 55136-0 Otthoni ellátás keretében biztosított különleges (gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai) gondozás 55141-4 Üdültetés 55232-3 Iskolai intézményi közétkeztetés 55241-1 Munkahelyi vendéglátás 75192-2 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 80217-7 Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás 80218-8 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakközépiskolai nevelése, oktatása (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı, Ép értelmő testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók ellátása.) 80219-9 Szakközépiskolai felnıttoktatás 80221-4 Nappali rendszerő szakiskolai nevelés, oktatás 80222-5 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő szakiskolai nevelése, oktatása (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı, Ép értelmő testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos valamint enyhe értelmi fogyatékos, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók ellátása.) 80223-6 Szakiskolai felnıttoktatás 80225-2 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatása (Beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdı, 8

Ép értelmő testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista és halmozottan fogyatékos, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı, A viselkedés fejlıdésének organikus okokra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók ellátása.) 80226-3 Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolarendszerő felnıttoktatás 80341-6 Felsıfokú szakképesítést nyújtó képzés 80401-7 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 80511-3 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi idıben) 80521-2 Pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés) 80541-0 Pedagógiai szakmai szolgáltatás 80591-5 Oktatási célok és egyéb feladatok 92312-7 Közmővelıdési könyvtári tevékenység 92403-6 Diáksport Tanulók szociális helyzetétıl függı tankönyvellátás - Általános tanulói tankönyvvásárlás - Ingyenes tankönyvellátás Pedagógus szakvizsga és továbbképzés Pedagógus szakkönyvvásárlása Szakmai fejlesztési feladatok Minıségfejlesztési feladatok Kiegészítı tevékenysége: 75131-7 Külügyi, külkereskedelmi és nemzetközi kapcsolatok 75195-2 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek 80224-1 21 Nappali rendszerő, szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás (gépjármőfenntartó tevékenység; SZJ 50.20. Gépjármőjavítás; SZJ 74.30. Mőszaki vizsgálat, elemzés; 74.30.14 Jármő mőszaki vizsgáztatása). 80402-8 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás (a 2/1997. (I.22.) MüM rendelet szerint 16-028/98. számú tanúsítvány alapján) 92601-8 Máshová nem sorolt kulturális tevékenység 93093-2 Máshová nem sorolt egyéb szolgáltatás Az intézmény tanulócsoportjainak száma: Nappali: 95 22 Levelezı: 9 23 Esti: 3 24 Az intézményi pedagógus álláshelyek száma: 258,1 25 Az intézményi nem pedagógus álláshelyek száma: 78,5 26 5./ Az intézmény fenntartója: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (Szolnok, Kossuth tér 9.). Felügyeleti szerve: Szolnok Megyei Jogú Város Közgyőlése 6./ 27 Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módja szerint részben önállóan gazdálkodó, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel 9

rendelkezı költségvetési szerv. Az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait - együttmőködési megállapodásban rögzítettek szerint - Szolnok Megyei Jogú Város Intézményszolgálata látja el. 7./ A feladatok ellátásához az intézménynek rendelkezésére állnak, illetve kizárólagos használatába kerülnek az alábbi önkormányzati tulajdonú ingatlanok: Ingatlan címe: hrsz. terület (m2) Baross u. 42. 1342 2147 Petıfi út 1. 1322 5176 Sárkány út 17. 8532/2 3780 Baross út 37. 3246 9245 József A. u. 91. 5024/1 6191 (Kivéve a Városi Kollégium által használt ingatlanrészt) Tiszaparti sétány 2-3. 28 929 3311 Rendelkezésre állnak továbbá a leltár szerint nyilvántartott tárgyi eszközök. A felsorolt vagyontárgyakat a nevelı-oktató munka feladatainak ellátásához az intézmény szabadon használhatja. 8./ Az intézmény a rendelkezésére álló épületeket, helyiségeket a módosított 25/2003. (VII.9.) KR. sz. rendeletben meghatározottak szerint hasznosíthatja, szabad szellemi kapacitását felhasználhatja, szellemi termékeit értékesítheti, ha az nem akadályozza az intézményben folyó nevelı és oktató munkát. A használatába adott ingatlanok tekintetében a tulajdonosi jogokat az önkormányzat közgyőlése gyakorolja, azonban annak rendeltetésszerő használatáról az intézmény köteles gondoskodni az önkormányzat rendeletében meghatározott módon. 9./ Az intézmény vezetıjét a Közgyőlés bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján, határozott idıtartamra, a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. tv. 102. (2.) bekezdésének e) pontja, valamint a "közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben" címő 138/1992. (X.8.) Korm. rendelet rendelkezései alapján. 10./ Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény vezetıje gyakorolja a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak szerint a munkáltatói jogokat. 10

1.3 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.3.1 Alapelvek Az intézmény nevelési filozófiája A nevelıtestület pedagógiai filozófiáját meghatározóan jellemzi a szélsıségektıl mentes nyitottság az értékek, a kultúrák különbözısége iránt, a demokrácia, a szolidaritás és a tolerancia igenlése, amely jelentıs mértékben hozzájárul a tanulókban rejlı adottságok maximális kibontakoztatásához. Az emberségben való egyenlıség szellemében az emberi méltóság tiszteletére nevel. Pedagógiai filozófiánk valóságfelfogása a természeti törvényekre alapozott, az egyénnek és környezetének szüntelenül változó kölcsönös kapcsolatát feltételezi. A közvetített ismeretek a tapasztalatra, és a tudományos módszerekre építenek. Az ismeretközvetítésben a tanár alapvetı szerepe a racionális kritikai - és tudományos gondolkodás fejlesztése. A tanulási hangsúlyt ennek megfelelıen a logikus és absztrakt gondolkodás gyakorlására helyezzük, amelyben alkalmazzuk a változó környezetben való foglalkozás és a tudományos kifejtés módszereit. Alapvetı a klasszikus humanizmus és a progresszívizmus, mint nevelési irányzat követése, ennek megfelelıen a hagyományos értékek, a kulturális örökség átadása, a fiatalok gondolkodásának, készségeinek és képességeinek kompetenciájának fejlesztése. Erısítjük a hatékony és felelısségteljes cselekvést, az emberi öntudat és autonómia értékeit. Közvetítjük az emberi személyiség, a közösségek és az igazi társadalmi szolidaritás kibontakozását elısegítı értékeket. Az értékszocializációban olyan készségeket fejlesztünk mint az önismeret emberismeret, empátia, a belsı és külsı konfliktusok oldásának készsége, a demokratikus viselkedés készsége. Vallási, világnézeti alapelveink Az iskola: nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, biztosítja a tantárgyak sajátosságainak megfelelıen az ismeretek, a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, vallási és világnézeti kérdésekben semleges, szülıi igény esetén a Közoktatási törvénynek megfelelıen az intézmény lehetıvé teszi a hit- és vallásoktatást. 11

Nevelési funkciók A nevelıtestület felvállalja, hogy: biztosítja az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek jogairól szóló deklaráció elıírásait: A személyiség teljes körő kibontakozásának segítését Fokozott gyermek- és ifjúságvédelmi funkciót Kialakítja és fejleszti a közvetlen társadalmi környezet igényei által meghatározott funkciókat, hogy a fiatalok érett, autonóm személyiségként jussanak el a felnıttkor küszöbére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik ıket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek. Ennek érdekében: Tudatosan óvják testi és lelki egészségüket Ismerjék saját lehetıségüket, legyenek képesek reális célok kitőzésére és elérésére Rendelkezzenek a harmonikus társas és párkapcsolatok alakításának képességével Kellı jártasságot szerezzenek az ismeret elsajátítás módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására Készséget szerezzenek az idegen nyelvek használatában. Olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széleskörő, mobilizálható, konvertálható Legyenek készek új ismeretek befogadására, a munkaerıpiac által diktált változásokra, reálisan felmért pályaorientációra Munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szellemőek, önmaguk menedzselésére és érdekeik érvényesítésére alkalmasak Törıdjenek szőkebb és tágabb környezetük védelmével Legyenek képesek eligazodni a mővészet, a tudomány és a kultúra különbözı területein. 1.3.2 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka céljai, értékrendszere Fı képzési és nevelési céljaink között szerepel az egyetemes emberi kultúra értékeinek megismertetése, a gyakorlatias önmegvalósítást szolgáló szakmai ismeretek elsajátíttatása. A teljesítményképes tudás megszerzése iránti igény felkeltése. A társadalmi beilleszkedés elısegítése a kommunikációs készség fejlesztésével, a team munkára képes autonóm személyiségek nevelésével. Célunk, hogy végzett tanulóink képesek legyenek a nálunk megszerzett ismereteikkel a választott területen önálló életstratégia, konstruktív életvezetés kialakítására. Az iskola nevelıtestületének pedagógiai célja az iskola ethoszának (szellemiségének) megteremtése és megırzése. Olyan alapvetı rendezı elvek, eszmények meghatározása és megvalósítása, amelyek alapján a tanulók kialakíthatják saját erkölcsi karakterüket, autonóm személyiségüket, meghatározó életelveiket. Megítélésünk szerint minél magasabb szinten jelenik meg az iskolaszellem, annál nagyobb súlya van a morális tényezıknek, a kontrollal, a szabályközvetítéssel kapcsolatos 12

összetevıkön túl egyre inkább dominálnak a felelısséggel, az autonómiával kapcsolatos összetevık. Érzelmi célok: A nevelık és a tanulók jó kapcsolata, a tanulók figyelmessége, együttmőködése, az iskolával való azonosulás. Jó érzelmi kapcsolat kialakítása nevelık és tanulók között a mások érzéseinek figyelembe vételére, figyelmességre nevelés, a tanulók együttmőködésének, együttérzésének elısegítése, olyan iskolai szellem kialakítása, mellyel a gyerekek azonosulhatnak. Az iskola érvényesítse a humánus értékeket, az európai közös értékrendet, közvetítse a nemzeti és az egyetemes kultúra alapértékeit. A demokratikus elveket követı állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, tekintsék a diákok sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követı magatartásmintákat, váljanak nyitottá a diákok a különbözı kultúrák iránt. Értékek: Humanizmus, szeretet, harmónia, empátia A hazához, nemzethez való kötıdés Az európai hagyományrendszer vállalása Együttmőködési készség Megismerésre vonatkozó célok: A jó tanulás igényének, az érdeklıdésnek, az önfejlesztés képességének kialakítása. Nevelési, oktatási, képzési rendszerünk követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Az iskola biztosítsa az eltérı adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bıvülésének, képességek és készségek fejlıdésének lehetıségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét és biztosítsa az iskola eredményes befejezését. Értékek: A tudás, a mőveltség Az európai népek kultúrájának megismerése, megértése, megbecsülése A szellemi kulturáltság A kommunikációs képességek, a kifejezıkészség, a szép beszéd Az önfejlesztı, alkotó szabadidıs foglalkozások és széles körő érdeklıdés A morális célok: A becsületességre, megbízhatóságra, kitartó munkára nevelés. Az erkölcsiakarati jellemzık kialakítása az egész iskolai nevelés, az iskola szellemiségének központi kérdése. Felelısség: a saját viselkedésért, fejlıdésért, értékes magatartásért érzett felelısség kialakítása; önálló felelısségvállaló emberré nevelés; valamint az erkölcsi bátorság kialakítása; a tanulók megerısítése abban, hogy álljanak ki azért, amiben hisznek. Értékek: A tudás és a szorgalmas, kitartó munka Az értékkövetı magatartás A megbízhatóság, a becsületesség A kreativitás Emberi szabadság 13

Életmód-életstílusbeli célok: Az egészség és a környezet védelme, a lelki harmónia, az önbizalom erısítése, a jövınek élés. Az iskola testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnıtteket neveljen. Törekszünk a fogyasztói kultúra fejlesztésére és a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására, a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz a szükséges ismeretek és tudás elsajátíttatására (fogyasztóvédelmi oktatás). Értékek: Lelki harmónia Ökológiai szemlélet Rugalmasság, a felnıtt életben való rugalmas tájékozódás A modern idık változásaira való reagálás készsége A természettudományos és mőszaki szemlélet A gazdasági élet problémáira való érzékenység A felnıtt felelısségre vonatkozó célok: Az állampolgárságra neveléssel kapcsolatos a demokratikus szemléletre való érzékenység fejlesztése és az elıítéletektıl mentes, nyitott gondolkodás kialakítása, a hivatásra elıkészítés: munkára nevelés, felkészítés a felnıttkori munkavégzésre és a vállalkozó kedv, az ötletesség fokozása. Váljanak alkalmassá a tanulók: az önálló, felelıs döntéseken alapuló, elsısorban a szakmai területen folyamatosan fejlıdı, megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési folyamatok alakítására, a munkaerıpiac elvárásainak teljesítésére, a környezetbarát technológiák alkalmazására, alternatív energiaforrások alkalmazására, a felsıfokú tanulmányok megkezdésére. Alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására, általánosítások megtételére. Értékek: A tolerancia, a másság elismerése A pluralizmus és a demokrácia igenlése Az igazság és az evidenciák respektálása A korrektség, együttmőködési készség fejlesztése Vállalkozó kedv Környezettudatos gondolkodás 1.3.3 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai Az iskolában folyó nevelı-oktató munka alapvetı feladatának tekintjük a tanulók kulcskompetenciáinak állandó és folyamatos fejlesztését. 14

Kulcskompetenciák: Az anyanyelven folytatott kommunikáció Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció Matematikai kompetencia és alapvetı kompetenciák a természet és mőszaki tudományok terén Digitális kompetencia A tanulás elsajátítása Szociális és állampolgári kompetenciák Kezdeményezıkészség és vállalkozói kompetencia Kulturális tudatosság és kifejezıkészség A nevelı-oktató munka feladata, hogy: építse tovább, szélesítse ki és mélyítse el az általános tantárgyi követelményeket, a nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti és szakmai oktatás szerves egységet alkosson, a nevelés és oktatás rendjébe épüljenek be azok a fejlesztı célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: - közép és felsıfokú iskolázás kiterjesztésébıl, - az egész életen át tartó tanulás igényébıl, Magyarország európai integrációs folyamatából adódnak. A közép- és felsıfokú iskolázás kiterjesztésébıl: Alakuljon ki a tanulókban az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelısségérzet, fejlıdjék a társakkal való együttmőködı, egyenrangú és szolidáris magatartás, teremtsük meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlyát, sajátítsák el a tanulók a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendı magatartásmintákat, váljanak nyitottá a tanulók a különbözı kultúrák, a másság iránt, fejlıdjék: - fogalmi gondolkodásuk, - problémamegoldó képességük, - anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, - informatikai tudásuk, neveljük a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra, tegyük képesség a tanulókat: - a különbözı információk közötti eligazodásra, az Internet használatára, - a gyakorlati életben felmerülı kérdésekre való válaszadásra, - a tudásra épülı önálló vélemény kialakítására a különbözı élethelyzetekben, - a felelıs döntésekre, analizálásra szintetizálásra, - tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítására. 15

A nevelı-oktató munka feladata, hogy: biztosítsuk a képességfejlesztés, a közismereti oktatás és szakmai képzés szerves egységét, a követelményeket igazítsuk a tanulók adottságaihoz olyan hatékony és motiváló tanulási módszerek alkalmazását szorgalmazzuk, amelyek hatására kiteljesednek a tanulók képességei és kialakul az ismeretszerzési, ismeretbıvítı folyamat tudatossága, tervszerősége, folyamatossága, nı a készség - szakmai és más munkatevékenység értı és alkotó megtanulására, - folyamatos fejlıdésre, - a szakmán belüli tanulásra, - a továbbképzésre, - szükség esetén szakmaváltásra, konkrét feladatok segítsék a problémamegoldó gondolkodás fejlıdését, ugyanakkor erısítsék meg és fejlesszék az elvont fogalmi gondolkodást is, a tanulók kapjanak alapokat a munkahelyi, szakmai követelményeknek való megfeleléshez, valamint a kommunikációs, idegen nyelvi és informatikai képességeik folyamatos fejlıdéséhez, új ismeretek átadása mellett felvállaljuk: - az általános iskolai hiányok pótlását, - a gyengébb képességő tanulók fejlesztését a továbbtanuláshoz szükséges szintre, felzárkóztató oktatás keretében a tanulók a szakképzés megkezdéséhez, valamint a szocializációhoz szükséges általános mőveltségi ismeretekre, képességekre, készségekre is tehessenek szert. Ezzel kapcsolatban el kell érnünk azt, hogy szakiskolai tanulóink birkózzanak meg szociális viselkedési problémáikkal. Tudatosan, tervszerően építsék fel a szociális képességeik, szokásaik, készségeik, ismereteik komplex rendszerét. Törekedjenek arra, hogy ez beépüljön életmódjukba, napjaik cselekvési programjába. Nevelési és oktatási céljaink eléréséhez szakközépiskolai és szakiskolai tagozatainkon egyaránt feladat: Színvonalas iskolai ünnepélyek, régi hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése, a természet és társadalomtudományok megszerettetése, szakmai versenyek, szavalóverseny, Szép Magyar Beszéd verseny, kirándulások. Keressük, szervezzük azokat a lehetıségeket, amelyek erısítik a tanulókban az iskolához, osztályhoz tartozás érzését (szakmai, tanulmányi és sportversenyek, szakmai, tanulmányi kirándulások, iskolai póló, iskolai hagyományok, diáknapok). A kiemelkedıen teljesítı diákokat elismerjük, oklevélben, dicséretben részesítjük. Az osztályfınökök gondosan ellenırizzék a hiányzó tanulókat, következetesen bírálják el a késéseket és a hiányzásokat. A szaktanárok adjanak házi feladatokat és a 16

Így: megoldásokat rendszeresen ellenırizzék, gyarapítsák a tanulók órai aktivitását növelı módszereket, a tanulók minden szóbeli vagy írásbeli teljesítményét értékeljék. A külsı megjelenés esztétikuma és a kulturált magatartás legfontosabb szabályainak betartása legyen természetes követelmény a tanulók számára, legalább az iskolában, tanítsuk meg az alkalomhoz illı viselkedés, viselet fogalmát, igyekezzünk megakadályozni a divat szélsıségeinek követését. Ismerjék meg a tanulók a mővészi és a hétköznapi életben fellelhetı szépet és törekedjenek a szabadidı hasznos eltöltésére. Ennek érdekében a humán tárgyak tanárai tapintatosan irányítsák a tanulók mővészi érdeklıdését, népszerősítsék az iskolai könyvtárat, az osztályfınökök alaposan készítsék elı osztályuk múzeumlátogatását vagy kirándulását. Az osztályfınöki órák tematikájába minél több gyakorlati, a hétköznapokat érintı kérdés kerüljön. a tisztaság és ápoltság terén követeljük meg a tanulók gondozott megjelenését, a fokozott tisztaságot pl.: cipık, ruhák, haj rendezettségét; egészségügyi felvilágosítás (pl.: fogak ápolása, drogmegelızés, szexuális felvilágosítás) az illemszabályok készséggé fejlesztését, tehát a tisztelettudó és az iskola minden dolgozójának kijáró köszönést; alkalmazzák a szóbeli köszönés módjait, a kézfogási szokásokat, az ünnepélyeken való megjelenést. növeljük a testnevelés órák által az edzettség iránti igényt, népszerősítjük a tömegsport foglalkozásokat, hogy többen vegyék igénybe ezt a lehetıséget továbbra is fellépünk a dohányzás az alkoholfogyasztás és egyéb, a szervezetre káros élvezeti cikkek fogyasztása ellen. 1.3.4 Az iskolában folyó nevelı-oktató munka eszköz- és eljárásrendszere Oktatási eszközrendszerünk Iskolai oktatási eszközrendszerünk többcsatornás összetételő. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, modelleket, maketteket, transzparenseket, gépelemeket, gépalkatrészeket, szerszámokat, mérıeszközöket, mőszereket, szerkezeteket, szerelvényeket. Tartalmaz vizuális, auditív információhordozókat, audiovizuális információ-bemutatókat, programközlıket. Iskolai könyvtárunk sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Biztosítja egyrészt az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést a tanulók és tanárok számára, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerő információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Biztosítja továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét, az információs mőveltséget a tanulók középiskolai éveik alatt megalapozhassák. Tárgyi eszközeink: szakszertáraink, tantermeink legkülönbözıbb tárgyai audiovizuális eszközeink, média eszközeink, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egyegy részfeladat sikeres megoldása érdekében. 17

Nevelési eszközrendszerünket pozitív értelmő nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. Személyi vagy tárgyi eszközelemeink nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik. Nevelési módszereink: Közvetlen: a nevelı személyes kapcsolat révén hat a tanulóra Személyi eszközeink: nevelıink személyes hatásának eszközei; beszéde, hangja, gesztusai, mimikája, egész személyes megjelenése. Közvetett: a nevelı hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül 1.3.5 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, - Követelés - A tanulói közösségek tevékenysébeidegzı módszerek - Gyakorlás gének megszervezése. - Segítségadás - Közös (közelebbi vagy távolabbi) - Ellenırzés célok kitőzése, elfogadtatása. - Ösztönzés - Hagyományok kialakítása, ápolása 2. Magatartási modellek - Elbeszélés - A nevelı részvétele a tanulói bemutatása, közvetítése - Tények és jelenségek közösség tevékenységében - bemutatása - A követendı egyéni és - Mőalkotások bemutatása csoportos minták kiemelése a - A nevelı személyes közösségi életbıl példamutatása 3. Tudatosítás (meggyızıdés kialakítása) - Magyarázat, beszélgetés - A tanulók önálló elemzı munkája - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról - Vita Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás. Értékelési eljárások: egy nyílt végő cél (folyamatcél) értékelése (több mutatók együttesével, értékel) egy eredménycél értékelése (cél teljesüléséhez rendelt indikátorokkal) egy komplex értékelési eljárás (teljes globális megítélése) Tehetséggondozás módszeres eljárásai: megfigyelés, házi, megyei, országos versenyeken, emelt képzésen, felismerést szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata, ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzati munka, egyéni fejlesztés, szakkör, sportkör, kapcsolatok különbözı szakmai szervezetekkel stb. Felzárkóztatást segítı program módszerei: képességek felmérése iskolába lépéskor, képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, induktív gondolkodás mérése, megfigyelés, dokumentumelemzés, beszélgetés (gyermekkel, szülıvel) tanulási szokások felmérése, 18

egyéni képesség fejlesztése, differenciált tanóravezetés, korrepetálás, kis létszámú osztályok tanulásmódszertan, tanulás tanítása, tréning (tanulástechnikai, koncentrációs). A tanulók értékelése a tanárok értékelési szokásainak összegyőjtése, az értékelési szokások és a meglévı értékelési szabályzat összehasonlítása, az értékelési szokások csoportosítása a minden tanárra kötelezı értékelési szabályzat megvitatása, szövegszerő kidolgozása, dokumentumának elkészítése, a tanulók és a szülık tájékoztatása az iskolai értékelési rendszerrıl és a tanár egyéni értékelési szokásairól, feleletek, füzetek átnézése, dolgozatok, vizsgák, szülıi értekezlet, fogadóóra, naplók ellenırzése, ellenırzı könyvek, értékelı csoport létrehozása. 1.3.6 TÁMOP 3.1.4 projekt - kompetencia alapú oktatás bevezetése a Jendrassik György Gépipari Tagintézményben (5. sz. melléklet) 1.4 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a tanult motívumok kialakítása tanulóinkban, emberi döntéseik meghozatalában, a tanulási motívumok fejlesztése: a megismerési vágy felkeltése, a felfedezési vágy felkeltése, a teljesítményorientált tevékenység kialakítása, az értelmi képességek fejlesztése, a szociális értékrend fejlesztése, a szociális képességek fejlesztése, a személyes motívumok fejlesztése, a személyes képességek fejlesztése, az egészséges és kulturált életmód megvalósítása, önvédelmi képességek fejlesztése, a szuverenitás képességének fejlesztése, az önreflexív képesség, az önértékelés, önmegismerés, önfejlesztés képességének fejlesztése. Iskolánk pedagógiai programja a NAT-ban leírt és képviselt értékekre, valamint a helyi sajátosságokból adódó hagyományokra és szükségletekre épül. 19

Ezért pedagógiai feladatainkat az alábbiakban határoztuk meg. a NAT-ban és a kerettantervben leírt egységes, alapvetı tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülı differenciálás. E két feladatunk azt a célt szolgálja, hogy tanulóink a különbözı szintő adottságaikkal, az eltérı mértékő fejlıdésükkel, az iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklıdési körüket érintı) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spontán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A különbözı ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, a társadalomra, a mővészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvetı eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett - kiválasztással, - elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: - mőveltségét, - világszemléletük, világképük formálódását, - társas kapcsolatát, - eligazodásukat a fiziológiai, lelki folyamataikban, - tájékozódásukat szőkebb és tágabb környezetükben. A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsıdleges szempont a tanulók képességeinek fejlıdéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztı oktatást. Éppen ezért nevelési programunk összeállításánál az alábbi feladatoknak adtunk prioritást: Az iskola pedagógiai programja, nevelési, tanítási-tanulási folyamata adjon teret: a színes, sokoldalú fejlessze járuljon hozzá - iskolai életnek, - tanulásnak, - munkának, - az iskolai tanulói demokráciának, állampolgári tevékenységnek, - a tanulók önismeretét, - együttmőködési készségüket, - eddze akaratukat, 20