Kérelem Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzési szak létesítésére és indítására Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2009.
A VEZETŐI KÉSZSÉGEK ÉS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEI 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzési szak 2. A szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: vezetői készségekkel és kompetenciákkal fejlesztett szakember 3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: bölcsészettudomány 4. A felvétel feltételei: A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltétele: - alapképzésben (BA/BSc) szerzett fokozat, oklevél - vagy korábbi oktatási rendszerben megszerzett főiskolai, egyetemi diploma A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményei az alapképzésben megszerzett szakképzettség képzési területére vonatkozóan eltérő követelményt nem határoz meg, így a Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki legalább alapképzésben (ideértve a főiskolai végzettséget is) szerzett oklevéllel, fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. 5. A képzési idő, félévekben meghatározva: 4 félév. 6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit Az intézmény által ajánlott mintatantervben az egyes félévek kreditértéke: 1. félév: 27 kredit 2. félév: 31 kredit 3. félév: 30 kredit 4. félév: 32 kredit 7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1. Elsajátítandó kompetenciák A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés teljesítésével a hallgatók gyakorlatot és fejlettebb kompetenciákat szereznek ahhoz, hogy megértsék és kezeljék a vezetői gyakorlatban előforduló társas és feladathelyzeteket. A vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése azért szükséges, hogy a gazdasági szervezetek és társadalmi intézményék leendő vezetői szakterületükhöz kapcsolódó speciális szakismereteik alkalmazásán kívül, képesek legyenek a munkaerő eredményes irányítására és a munkafeladatok hatékony megszervezésére is. 7.2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek 2
A munkahelyi helyzetek, szervezeti folyamatok és a vezetői szerephez kapcsolódó döntések és feladatok kivitelezéséhez szükséges gazdasági, vezetéselméleti, pszichológiai, módszertani, technikai ismeretek. 7.3. Személyes adottságok A különböző munkahelyi, társas és vezető helyzetek felismeréséhez, azonosításához és megfelelő kezeléséhez szükséges társas, probléma-megoldási, munkaszervezési és vezetési készségek. 7.4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A megszerzett ismeretek és elsajátított készségek révén köz- és versenyszférában működő gazdasági szervezetekben és társadalmi intézményekben az összetett társas és technikai kompetenciákat, vezetői készségeket igénylő munkakörök betöltése, az azokhoz tartozó tevékenységek munkáltató szervezet igényeihez illeszkedő, számos szervezeti szempontot figyelembe vevő ellátása, a feladatok minőségi teljesítése. 8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök, és a főbb ismeretkörökhöz rendelet kreditérték Általános vezetői ismeretek: 18 kredit vezetéselméletek, humán erőforrás gazdálkodás, vállalatgazdaságtan, gazdasági ismertek, PR és marketing ismeretek, jogi ismeretek és munkajog, statisztikai ismeretek Pszichológiai ismeretek: 13 kredit munkapszichológia, szervezetpszichológia, munkahelyi egészségfejlesztés, személyiségelméletek Technikai ismeretek: 14 kredit adminisztratív vezetői feladatokhoz kapcsolódó ismeretek, innovatív vezetői tevékenységekhez kapcsolódó ismeretek Társas kompetenciák, készségek fejlesztése: 85 kredit kommunikációs alapok, haladó kommunikáció, együttműködés, csapatmunka, csapatépítés, konfliktuskezelés, stresszkezelés Technikai készségek fejlesztése: 25 kredit tárgyalástechnika, prezentáció, időgazdálkodás, projektmenedzsment, workshop vezetés, csoportmoderáció Vezetői gyakorlat: 15 kredit Teljesítménymenedzsment, vezetői helyzetek kezelése, esetelemzés Szakdolgozati előkészítés: 8 kredit Tapasztalatok és ismeretek szerzése a szakdolgozat témakörében terepgyakorlat vagy vezetett szakdolgozati konzultáció keretében 9. A szakdolgozat kreditértéke: 12 kredit Debrecen, 2009. január...... Dr. Fésüs László rektor 3
A SZAKINDÍTÁSI KÉRELEM INDOKLÁSA 1. A képzés szükségességének indoklása: A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzési szak lehetséges folytatása, ill. kiegészítője bizonyos alapszakos képzéseknek. Az alapszakos képzésekben a hallgatók szakmai ismereteket szereznek, és elsősorban szakmai tevékenységeikhez szorosan kapcsolódó területeken van lehetőségük gyakorlatban is alkalmazni tudásukat. Ugyanakkor olyan társas és technikai kompetenciákat nem sajátítanak el, melyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy szakmai tudásukat a munkahelyi gyakorlatban, szervezeti és társas környezetben megfelelő módon kamatoztassák. A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés gazdag tantárgyi programokon keresztül és változatos képzési formák alkalmazásával biztosítja ezen kompetenciák fejlesztését. 2. A munkaerő-piaci igény: A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés célja, azt a felsőoktatással szemben megfogalmazott azon igény kielégítéséhez való hozzájárulás, hogy olyan diplomás fiatalok kerüljenek ki a munkaerőpiacra tanulmányaik befejezésével, akik képesek megfelelni a munkáltató szervezetek személyes kompetenciákra vonatkozó általános elvárásainak. A munkaerőpiac azonos szektoraiban működő szervezetek egymás közötti versengésében, a versenyben való felülkerekedésben egyre fontosabb tényezővé válik a humán erőforrás, azaz a munkavállaló. A gazdasági vállalkozások emiatt igyekeznek olyan munkavállalókat felvenni és képezni, akik nem csak szakmai ismereteik, de a munkavégzéshez és az emberek vezetéséhez szükséges nem szakmai kompetenciáik terén is a legkiválóbbak. A szervezetek esetenként maguk vállalják fel munkavállalóik ilyen irányú képzését, fejlesztését. Ebben az esetben a továbbképzés számukra is kényelmes megoldást nyújt. Más szervezetek azonban kevesebbet áldoznak dogozóik képzésére, és inkább a megfelelő munkaerő toborzásán, kiválasztásán keresztül biztosítják az elvárásaikhoz leginkább illeszkedő munkaerőt. Ezen szervezetek olyan munkavállalókat keresnek, akik már a szervezetbe való belépésükkor fejlett kompetenciákkal rendelkeznek, melyek segítségével eligazodnak a vezetői készségeket igénylő szervezeti helyzetekben is. Emiatt szükséges, hogy a diplomát szerző (leendő) munkavállalóknak lehetősége legyen komplex és minőségi kompetencia-fejlesztési továbbképzésben részt venni. Ezen igényekre való válaszadásra biztosít megoldást a Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés. Mindezek miatt különösen indokolt az egyetemi alapszakokra épülő, vezetői ismereteket nyújtó, valamint a társas és technikai készségfejlesztést egyaránt biztosító szakirányú továbbképzés létesítése és beindítása. 3. A képzés/szolgáltatás célcsoportja: A társadalomtudományok, természettudományok és műszaki tudományok terén alapképzésben oklevelet szerzett például közgazdasági, műszaki, informatikai, pszichológiai, szociológiai, jogi képzési területről érkező diplomások, akik mesterképzésük mellett/helyett kiegészítő továbbképzésben fejleszthetik kompetenciáikat. Illetve olyan pl. pályakezdő, vagy karrierjükben előre lépni kívánó diplomás munkavállalók, akik vezetői kompetenciáik terén fejlesztésre szorulnak jelenlegi vagy jövőbeli munkakörük sikeres ellátása érdekében. 4
KÉPZÉSI PROGRAM 1.A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2. A szakért felelős oktató: Dr. habil. Münnich Ákos, egyetemi docens, tanszékvezető, intézetigazgató. Debreceni Egyetem, BTK Pszichológiai Intézet (Szociál- és munkapszichológiai Tanszék) 3. Képzési cél: A Vezetői készségek és kompetenciák fejlesztése szakirányú továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik képzettek a munkaerő eredményes irányításához és a munkafeladatok hatékony megszervezéséhez szükséges társas és technikai kompetenciák terén, és fejlettebb vezetői kompetenciáik birtokában láthatnak ilyen kompetenciákat igénylő munkaköröket, feladatokat, tevékenységeket. 4. A képzés formája: alapképzésre épülő költségtérítéses nappali tagozatos szakirányú továbbképzés 5. A képzés szerkezete: Elmélet (előadás) kötelező Gyakorlat (szeminárium) kötelező választható választható Szakdolgozat Össz. Kreditszám 1. félév 12 0 15 0 -- 27 Kreditszám 2. félév 16 0 15 0 -- 31 Kreditszám 3. félév 4 0 18 8 -- 30 Kreditszám 4. félév 0 0 20 0 12 32 Összkreditszám 32 0 68 8 12 120 Óraszám 1. félév 40 0 60 0 -- 100 Óraszám 2. félév 52 0 60 0 -- 112 Óraszám 3. félév 16 0 70 10 -- 96 Óraszám 4. félév 0 0 72 0 10 82 Összóraszám 108 0 262 0 10 390 6. A képzés módszerei: A képzés egyaránt tartalmaz elméleti és gyakorlati elemeket. A vezetői tevékenységgel és a szervezeti környezettel kapcsolatos ismeretek a hallgatók előadások formájában szerzik meg, míg társas készségeik, munkaszervezési technikáik csoportos tapasztalati tanulásra épülő képzési módszerek segítségével kerülnek fejlesztésre. A képzés céljainak megfelelően a kompetenciafejlesztésben a gyakorlati oktatási módok kapnak nagyobb szerepet az elméleti ismeretátadással szemben. 5
7. Tanterv: TÁRGYAK ÓRASZÁM KREDIT TÍPUS TANTERVBEN JAVASOLT FÉLÉV ISMERETI TÁRGYAK 118 35 E/Gy 1. 2. 3. 4. Általános vezetői ismeretek 60 18 Vezetői szerep, vezetői feladatok 12 4 E x Humán erőforrás gazdálkodás 12 4 E x Vállalatgazdaságtan, gazdasági ismertek 10 3 E x PR és marketing ismeretek 8 2 E x Jogi ismeretek és munkajog 8 2 E x Statisztikák készítése, elemzése 10 3 Gy x Pszichológiai ismeretek 42 13 Munkapszichológia 12 4 E x Szervezetpszichológia 12 4 E x Munkahelyi egészségfejlesztés 8 2 E x Személyiségelméletek 10 3 E x Technikai ismeretek 16 4 Fejezetek az adminisztratív vezetői tevékenységekből (pl. adminisztráció, nyilvántartás, 8 2 E x jelentésírás) Fejezetek az innovatív vezetői tevékenységekből (pl. értékesítés, üzletkötés, változásmenedzsment) 8 2 E x KÉSZSÉGFEJLESZTÉS 272 85 Társas kompetenciák 92 25 Kommunikáció I. 25 5 Gy x Kommunikáció II. 20 5 Gy x Együttműködés, csapatmunka, csapatépítés 25 5 Gy x Konfliktuskezelés 20 5 Gy x Stresszkezelés 12 5 Gy x Technikai készségek 100 25 Tárgyalástechnika 20 5 Gy x Prezentáció 20 5 Gy x Időgazdálkodás 20 5 Gy x Projektmenedzsment 20 5 Gy x Workshop vezetés, csoportmoderáció 20 5 Gy x Vezetői gyakorlat 60 15 Teljesítménymenedzsment 20 5 Gy x Vezetői helyzetek kezelése 20 5 Gy x Esetelemzés 20 5 Gy x Szakdolgozat és előkészítése 20 20 Szakdolgozat 10 12 Gy x Kötelezően választható: Terepgyakorlat (8 hét) 10 8 Gy x Vezetett szakdolgozati szeminárium 10 8 Gy x ÖSSZESEN: 28 TÁRGY 390 óra 120 kredit 27 kredit 31 kredit 30 kredit 32 kredit 6
8. Tantárgyi programok A képzés céljának elérése érdekében a képzés során az alább részletezett ismereteket, készségeket és kompetenciákat szerezhetik meg a hallgatók. A képzés mintatanterve természetes módon illeszkedik a követelményekhez és a célokhoz. 8.1. ISMERETI TÁRGYAK 8.1.1. Általános vezetői ismeretek A képzés ezen blokkjában a hallgatók különböző tudományterületek alkalmazott ismereteit szerezhetik meg, melyek megalapozzák vezetői feladataik kivitelezését, és vállalati környezetben való tájékozódásukat. A kurzusok teljesítésével a hallgatók megismerik a vezető feladatait, és a vállalatok alapvető folyamatainak, funkcióinak működését. 8.1.1.1. Vezetői szerep, személyiség, feladatok A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a vezetés fogalmával, céljával, funkcióival, a vezetéslélektan alapjaival, fejlődési szakaszaival, legfontosabb modelljeivel. Bemutatásra kerülnek a vezetővé válás lehetséges módjai, a különböző vezetési stílusok és vezetői típusok; a vezetői munka gyakorlata, a vezetői szerepek, a vezető legfontosabb feladatai. A kurzus során a hallgatók bepillantást nyerhetnek a vezetés pszichológiai jellemzőibe, elméleteibe és a vezetéspszichológiai ismeretek rendszerébe. BAKACSI GY. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés, Aula Kiadó, Budapest; KLEIN S. (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., Budapest. 8.1.1.2. Humán erőforrás gazdálkodás A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a humán erőforrás gazdálkodás különböző alterületeinek működését és összefüggéseit a szervezeti környezetben. Főbb témakörök: A humán erőforrás gazdálkodás hozzájárulása a szervezeti teljesítményhez; Toborzás és kiválasztás; Képzés és készségfejlesztés; Ösztönzés, motiváció; Teljesítményértékelés; Karriermenedzsment. BAKACSI GY. (szerk.) (1999): Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. ELBERT-KAROLINY-FARKAS-POÓR (szerk.) (1994): Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. MCKENNA, E., BEECH, N. (2000): Emberi erőforrás menedzsment. Panem Kiadó, Budapest. 8.1.1.3. Vállalatgazdaságtan, gazdasági ismeretek A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a gazdálkodó szervezetekkel, vállalkozásokkal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat. A kurzus során felvázolásra kerülnek a vállalatokon belüli fontos gazdasági folyamatok, azok működtetésének céljai. Főbb témakörök: a vállalat küldetése, vállalatelméletek, vállalati formák, vállalat és környezet, vállalati stratégia, termelés és támogató folyamatok, marketing, innováció, információmenedzsment, vállalati pénzügyek. CHIKÁN A. (1998): Vállalatgazdaságtan. AULA Kiadó. Budapest 7
8.1.1.4. PR és marketing ismeretek A kurzus célja, hogy a hallgatókkal megismertesse a marketing és PR (Public Relations) fogalomkörét, és ezáltal a hallgatók piacorientált gondolkodásmódot sajátítsanak el. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a lehetséges piaci magatartásokkal, a meghatározó piaci döntések körével, azok információs hátterével és az alkalmazható marketing eszközökkel, technikákkal. KOTLER, P., KELLER, K.L. (2006): Marketing menedzsment. Akadémiai Kiadó. Budapest. MÓNUS Á. (2001): Public Relations. SHL Hungary Kft. Budapest. 8.1.1.5. Jogi ismeretek és munkajog A kurzus célja, hogy bemutassa a hallgatóknak az alapvető jogi fogalmakat, a jogintézményeket, a gazdasági környezetben fontos jogi ismereteket. Ezáltal a hallgatók elsajátítják a jogban, jogszabályokban való tájékozódás alapjait, könnyebben értelmezik és alkalmazzák majd a jogszabályokat. A kurzus a jogtudományi ágazatok közül különös figyelmet szentel az eredményes emberi erőforrás menedzsment tevékenységhez szükséges munkajogi alapismereteknek. Munkajogi ismertek szerzésével részletesen tájékozódnak a foglalkoztatás jogi kérdéseiről, feltételeiről, és megismerkedhetnek a leggyakoribb munkajogi esetekkel. ASZÓDI I., MOLNÁR I. (2004): Jogi alapismeretek. Perfekt Zrt, Budapest. BERKE GY., GYULAVÁRI T., KISS GY., BANKÓ Z. (2003): Válogatás az Európai Bíróság munkajogi ítéleteiből. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest. BOROS L. (2004): Jogi alapismeretek. Vince Kiadó, Budapest. KISS GY.(2000): Munkajog. Osiris Kiadó, Budapest. 8.1.1.6. Statisztikák készítése, elemzése A kurzus során a hallgatók megismerkednek az alapvető statisztikai táblázatok, grafikonok készítésével és értelmezésével. A statisztikai alapok elsősorban az átlag, szórás és a kereszttáblákra vonatkoznak, de kitérnek az időben való változás szemléltetésére és megértésére is. A kurzus során a statisztikai számításokat az R programkörnyezetben, az ábrák készítését az MS Excel, MS Powerpoint, és az R program segítségével végzik. Az aktuális programverziókhoz kapcsolódó használati útmutatók és belső elektronikus jegyzetek 8.1.2. Pszichológiai ismeretek A képzés ezen blokkjában a hallgatók az emberek irányításához szükséges munka- és szervezetpszichológiai alapismereteket szerzik meg, melyek megalapozzák az emberek vezetése során választott viselkedésüket. A kurzusok teljesítésével a hallgatók megismerik az emberek irányítása során alkalmazandó elméleteket a dolgozók viselkedésre, a munkakörnyezetre, valamint a szervezetek struktúrájára és dinamikájára vonatkozóan. 8.1.2.1. Munkapszichológia A kurzus célja, hogy a hallgatók ismerkedjenek meg a munkapszichológia, mint alkalmazott tudományterület szemléletével, alapvető elméleteivel, melyek pszichológiai alapon magyarázzák a dolgozó ember, a munkahelyek és a szervezetek sajátosságait és működését. Főbb témakörök a kurzus során: az egyén és a munka kapcsolata; az egyén és a szervezet illeszkedése; munkahelyi elégedettség; munkahelyi motiváció; ergonómia. 8
KLEIN S. (1998): Munkapszichológia. SHL Hungary Kft. Budapest; 8.1.2.2. Szervezetpszichológia A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervezetek alapvető felépítésével, formáival és működésüket meghatározó sajátosságokkal. Főbb témakörök a kurzus során: szervezeti formák; a szervezet céljai; a szervezeti hatalom forrásai és működési mechanizmusai; szerepek a szervezetben; szervezeti kultúra és szervezetfejlesztés. BAKACSI GY. (2004): Szervezeti magatartás és vezetés, Aula Kiadó, Budapest. CSEPELI GY. (2003): A szervezkedő ember. Osiris Kiadó. Budapest. DOBÁK M. (2002): Szervezeti formák és vezetés, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest. KLEIN S. (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., Budapest. 8.1.2.3. Munkahelyi egészségfejlesztés A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a munkahely dolgozói egészséget befolyásoló tényezőivel. A kurzus során áttekintésre kerülnek a stresszel kapcsolatos elméletek, a munkahelyi stresszorok különböző csoportjai, és a velük való megküzdést elősegítő vállalati egészségfejlesztő programok lehetőségei. JUHÁSZ Á. (2004): Stressz egészség munkahely, munkahelyi egészségfejlesztés. Elektronikus oktatási és ismeretterjesztő anyag. Az Alkalmazott Pszichológia Alapítvány honlapja (http://www.apa.erg.bme.hu/) 8.1.2.4. Személyiségelméletek A kurzus célja, hogy a különböző személyiség-felfogások, tipológiák és irányzatok sajátosságainak és alkalmazhatóságának áttekintésével a hallgatókat megismertesse a személyiség központi kérdésköreivel, a személyiség feltételezett szerkezetével, működésével. ATKINSON, R. L., ATKINSON, R.C. (2003): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. CARVER, C.S., SCHEIER, M.F. (1998): Személyiség-pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. NYÍRI Z., HACKL K. (2007): Személyiségkalauz. Universitas Szeged Kiadó, Szeged. 8.1.3. Technikai ismeretek A képzés ezen blokkjában a hallgatók a vezetői tevékenységek speciális területeinek lényegét ismerik meg. A kurzusok teljesítésével a hallgatók megtanulják az ügyviteli feladatok kivitelezését, támogatását, valamint a vállalati folyamatok (pl. értékesítés, változásokra való felkészülés) hatékonyságának egyes befolyásolási módjait. 8.1.3.1. Fejezetek az adminisztratív vezetői tevékenységekből (pl. adminisztráció, nyilvántartás, jelentésírás) A kurzus célja, a hallgatók megismerkedjenek a vezetők azon gyakorlati tevékenységeivel, feladatival, melyek a beosztottak munkájának irányításával, feladataik, eredményeik ellenőrzésével és nyilvántartásával, valamint a vállalati folyamatok történéseinek dokumentálásával kapcsolatosak. HETYEI J. (szerk.)(2000): Vállalatirányítási információs rendszerek Magyarországon. ComputerBooks Könyvkiadó, Budapest. 9
8.1.3.2. Fejezetek a speciális vezetői tevékenységekből (értékesítés, üzletkötés, változásmenedzsment) A kurzus célja, a hallgatók megismerkedjenek a vezetők azon gyakorlati tevékenységeivel, melyekkel a vállalati életciklus speciális időszakaiban és helyzeteiben találkozhatnak, pl. piacbővüléskor, piacszerzéskor, a gazdasági környezet és/vagy a szervezeti célok, értékek, felépítés megváltozásakor. BAUER A., MITEV A. Z. (2008): Eladásmenedzsment A személyes értékesítés folyamata és irányítása. Akadémiai Kiadó, Budapest. FARKAS F. (2005): Változásmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest. 8.2. KÉSZSÉGFEJLESZTÉS 8.2.1. Társas kompetenciák A képzés ezen blokkjában a hallgatók az emberek irányításához szükséges alapvető társas kompetenciáikat fejlesztik. A kurzusok teljesítésével a tapasztalati tanulás elveire építve a hallgatók gyakorlatot szereznek saját társas viselkedésük céltudatos irányításában, nézeteik kommunikálásában, érdekeik érvényesítésében, valamint különféle társas helyzetek (pl. konfliktusok, teammunka) kezelésében. 8.2.1.1. Kommunikáció I. A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül gyakorlatot szereznek a másokkal való kommunikációban. Megismerkednek saját kommunikációs jellemzőikkel, tudatosítják az általuk alkalmazott kommunikációs eszközök használatát. Emellett megismerkednek a kommunikáció alapvető fogalmaival, szabályszerűségeivel, működési módjaival és eszközeivel. BOLTON, R. (1995): A kommunikáció művészete. Cascade Könyvkiadó. Budapest. GOLEMAN, D. (2002): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Edge2000, Budapest. ROEBUCK, C. (1999):Hatékony kommunikáció. SCOLAR Kiadó., Budapest. 8.2.1.2. Kommunikáció II. A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül gyakorlatot szereznek a másokkal való kommunikációhoz kapcsolódó speciális, nehezebb, érdekérvényesítést, meggyőzést igénylő helyzetekben (pl. prezentáció, tárgyalás). Emellett megismerkednek a speciális kommunikációs helyzetekben alkalmazható kommunikációs technikák alapjaival és azok alkalmazásával. BOLTON, R. (1995): A kommunikáció művészete. Cascade Könyvkiadó. Budapest. F. VÁRKONYI ZS. (2003): Tanulom magam. M-érték Kiadó, Budapest. O'CONNOR, J., SEYMOUR, J. (1996): NLP. Bioenergetic Kft., Budapest. 8.2.1.3. Együttműködés, csapatmunka, csapatépítés A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül gyakorlatot szereznek a másokkal való együttdolgozás, együttműködés területén. Megismerkednek a csoportos munka során kialakuló tipikus szerepekkel, a csoport teljesítményét gátló és serkentő tényezőkkel, valamint a csapat összetartását elősegítő vezetői beavatkozásokkal. 10
GOLEMAN, D. (2002): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Edge2000, Budapest. HITT, W.D. (1990): A mestervezető - Vezérfonal a cselekvéshez. Országos Információs Központ és Könyvtár. Budapest. Műszaki 8.2.1.4. Konfliktuskezelés A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül megismerkednek a személyközi konfliktusok forrásaival, a konfliktusos helyzetek azonosításával. Megtanulják a jellegzetes konfliktuskezelési stratégiákat, és azok alkalmazási előnyeit, hátrányait, körülményeit. GOLEMAN, D. (2002): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Edge2000, Budapest. GORDON, T. (1997): Vezetői Eredményesség Tréning V.E.T., Assertiv Kiadó, Budapest. STEWARD I., JOINES V. (1998): A TA-MA. Bevezetés a korszerű tranzakció. analízisbe. Grafit Kiadó, Budapest. 8.2.1.5. Stresszkezelés A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül megismerkednek a stresszhelyzetek forrásaival, a stresszorok típusaival és azok hatékony kezelésének formáival, technikáival (pl. megfelelő időbeosztás, az önképzés, a tudatos cselekvés és a kommunikációnk fejlesztése). Emellett megismerkednek az életmód, a relaxáció, a pozitív gondolkodás stresszkezelésben játszott szerepével is. HARGREAVES, G. (2006): Stresszkezelés. SCOLAR Kft., Budapest. 8.2.2. Technikai készségek A képzés ezen blokkjában a hallgatók a munkaszervezés, információrendezés és információtovábbítás területén alkalmazható kompetenciáikat fejlesztik. A kurzusok teljesítésével a tapasztalati tanulás elveire építve a hallgatók gyakorlatot szereznek saját és mások munkáinak megszervezésében, strukturálásában, valamint speciális kommunikációs helyzetek (pl. tárgyalások, csoportos workshopok) hatékony megvalósításában. 8.2.2.1. Tárgyalástechnika A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül olyan eszközökkel, technikákkal ismerkednek, melyek alkalmazásával eredményesebbé tehetik tárgyalásaikat. Főbb témakörök: az eredményes tárgyalópartner (meggyőzés, nyerő-nyerő helyzet, asszertivitás, hatalom, időkezelés), tárgyalások előkészítése, tárgyalási taktikák, csoportos tárgyalási helyzetek. HOFMEISTER-TÓTH Á., MITEV A. Z. (2007): Üzleti kommunikáció és tárgyalástechnika. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest. 8.2.2.2. Prezentáció A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül gyakorlatot szereznek a prezentációk, előadások készítésében. Főbb témakörök: a prezentáció felépítése, a tartalmak közérthető kommunikációja, a figyelemfelkeltés és figyelemfenntartás eszközei, a testbeszéd tudatos alkalmazása, a résztvevők és kérdéseik kezelése, technikai segédeszközök használata. COLLINS, J. (2000): Tökéletes előadások. SCOLAR Kiadó., Budapest. 11
8.2.2.3. Időgazdálkodás A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül olyan eszközökkel, módszerekkel ismerkednek meg, melyekkel hatékonyabbá tehetik saját időgazdálkodásukat, és ezáltal eredményesebben végezhetik munkájukat, lehetőséget hagyva a regenerálódásra is. Főbb témakörök: munkastílus, időrabló tevékenységek, időtervezés, váratlan események kezelése, asszertív kommunikáció, technikai eszközök az időgazdálkodásban. TRACY, B. (2007): Személyes hatékonyság. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest. 8.2.2.4. Projektmenedzsment A kurzus során a hallgatók a tapasztalati tanulás keretein belül szert tesznek projektmenedzsment ismeretekre, és folyamatközpontú szemléletük is fejlesztésre kerül. Főbb témakörök: projektindítás, tervezés és megvalósítás lépései (pl. az erőforrás-elemzés, a kommunikációs és időterv, a sikerkritériumok meghatározása, a célok ellenőrzése), munkamegosztás teamek a projektben, szerepek a projektben, projektvezetés. HOBBS, P. (1999): Projektmenedzsment. SCOLAR Kiadó., Budapest. VERZUH, E. (2006): Projektmenedzsment. HVG Kiadó, Budapest. 8.2.2.5. Workshop vezetés, csoportmoderáció A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjenek olyan módszereket, azok felépítését, működését és használatát, melyek alkalmazhatók a szervezetekben csoportos feladatok, megbeszélések, munkavégzések strukturálására, irányítására. Főbb témakörök: Csoportmódszerek alkalmazását igénylő helyzetek a szervezetekben; A csoportos módszerek előnyei és hátránya, alkalmazásuk javasolt területei; A moderáció és a moderátor szerepe; A csoportmunka alapvető strukturáló módszerei (pl. brainstorming, nominális csoportmódszer, 6-kalap módszer, Philips 66-módszer, 635-módszer stb.); Értekezletek, megbeszélések és workshopok moderálása. DE BONO, E. (2007): A hat gondolkodó kalap A párhuzamos gondolkodás szakaszai. Manager Könyvkiadó Kft., Budapest. KLEIN S. (2001): Vezetés- és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., Budapest. SZEDER, Z. (1999): Problémamegoldó folyamat a minőségért és a hatékonyságért. BBS-E Bt., Budapest. 8.2.3. Vezetői gyakorlat A képzés ezen blokkjában a hallgatók a komplett, vezetői döntéseket igénylő helyzetek átlátásához és megoldásához szükséges kompetenciáikat fejlesztik. A kurzusok teljesítésével a tapasztalati tanulás elveire, valamint az egyéni és csoportos konzultációk módszerére építve a hallgatók gyakorlatot szereznek az összetettebb vezetői problémák (pl. dolgozók megtartása, delegálási nehézségek, szervezeti átalakulások) gyors áttekintésében és optimális megoldásában. 8.2.3.1. Teljesítménymenedzsment A kurzus hallgatói a vezetői feladatok azon aspektusaival ismerkednek meg, melyek a dolgozói teljesítmény fokozására, elősegítésére irányulnak. Főbb témakörök a kurzus során: mások motiválása, mások fejlesztése, delegálás, teljesítményértékelés. 12
BAKACSI GY., BOKOR A., CSÁSZÁR CS., GELEI A., KOVÁTS K., TAKÁCS S.: Stratégiai emberi erőforrás menedzsment. Budapest Akadémiai Kiadó, 2006 HITT, W.D. (1990): A mestervezető - Vezérfonal a cselekvéshez. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest. KLEIN B., KLEIN S. (2006): A szervezet lelke. Edge2000, Budapest. 8.2.3.2. Vezetői helyzetek kezelése A kurzus során a hallgatók olyan társas helyzeteket ismernek meg és sajátítják el kezelési módjukat, melyekben több vállalati szereplő (pl. szervezeti egység, különböző hierarchia szinten álló kollégák) érdekeit, igényeit szükséges figyelembe venni az optimális megoldások, döntések megtalálásához. HITT, W.D. (1990): A MESTERVEZETŐ - Vezérfonal a cselekvéshez. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. Budapest. ROEBUCK, C. (2000): Hatékony vezetés. SCOLAR Kiadó., Budapest. 8.2.3.3. Esetelemzés A kurzus során a hallgatók olyan tipikus vállalati problémahelyzeteket ismernek meg, melyeknek megoldása a vezetői feladatok közé tartozik. A döntési helyzeteket, problémákat és kezelési lehetőségeiket esettanulmányok felhasználásával, csoportos konzultáció során dolgozzák fel. CAREY, D., WEICHS, C. V. (szerk.) (2004): Vezérelvek a gyakorlatban. HVG Kiadó. Budapest. LÖVEY I., MANOHAR S. N. (2003): Az örömteli szervezet. Szervezeti egészség, betegség, öröm és a vezetés. HVG Kiadói Rt, Budapest 8.2.4. Szakdolgozat és előkészítése 8.2.4.1.Szakdolgozat A szakdolgozat megírásával a hallgatók bizonyságot tesznek arról, hogy képesek alkalmazni a vezetői viselkedésüket megalapozó ismereteket a vezetői feladathelyzetek optimális megoldásának érdekében. 8.2.4.2. Előkészítés A megfelelő minőségű szakdolgozat elkészítését kétféle módon támogatja a képzés. A hallgatóknak két olyan tárgy közül van lehetősége egyet kötelezően választani, melynek teljesítésével szakdolgozatának megírásához szakmai támogatást kaphat. Kötelezően választható tárgyak: 8.2.4.2. a) Terepgyakorlat (8 hét) A hallgatók a Terepgyakorlat során önálló kezdeményezésük és szervezésük eredményeképpen 8 hetes gyakorlati időt töltenek el egy a munkaerőpiacon aktívan működő szervezetnél. A gyakorlati idő alatt a hallgatók saját élményt és tapasztalatot szereznek a vezetői feladatokról és a vezetői fellépést igénylő problémahelyzetekről. Emellett a kiválasztott szervezet terepül szolgálhat a hallgató számára a szakdolgozatához szükséges vizsgálat lebonyolításához vagy gyakorlati javaslatok megfogalmazásához. A gyakorlat során szerzett tapasztalatokat és a belőlük levont következtetéseket a hallgatók írásos összefoglaló dokumentáció és/vagy prezentáció formájában dolgozzák fel és mutatják be. 8.2.4.2. b) Vezetett szakdolgozati szeminárium 13
A hallhatók a Vezetett szakdolgozati szeminárium során rendszeres konzultáción vesznek részt szakdolgozati témavezetőjükkel. A konzultációk során megtárgyalják a választott szakdolgozati téma és a hozzá kapcsolódó vizsgálati, gyakorlati alkalmazási lehetőségek megfelelőségét, szakirodalmi vonatkozásait, módszertanát és a kapott eredmények feldolgozását, értelmezését. 8. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: A képzési program végrehajtásához kitűnő tárgyi és személyi feltételek állnak rendelkezésre. A) Tárgyi feltételek a) 2 db, összesen 30 db számítógéppel felszerelt és Internet hozzáférést biztosító, projektoros multifunkciós terem (P2 és P106/A) b) 2 db, 40-nél több személyes tanterem (P/3 és P/15) c) 1 db számítógépesített tesztekkel és műszerekkel felszerelt, pszichológiai sajátosságok mérésére alkalmas munkapszichológiai laboratórium (P/1) d) 2 db csoportos, tapasztalati tanulásra alkalmas, oktatási segédeszközökkel és multimédiás eszközökkel felszerelt tanterem (P/5 és P/104) e) kb. 10 000 kötetes és 20 rendszeres folyóirattal rendelkező szakkönyvtár a Pszichológiai Intézetben 14
B) Személyi feltételek A képzést a DE BTK Pszichológiai Intézet oktatói végzik (+Prof. Dr. Berde Csaba, DE AVK). A szakirányú továbbképzésben részt vevő oktatók: Név Beosztás Tudományos fokozat/ szakképzettség Dr. Habil. Münnich Ákos docens PhD Dr. Pék Győző docens PhD és Klinikai Szakpszichológus Dr. Habil. Máth János docens PhD Molnárné Dr. Kovács Judit adjunktus PhD Dr. Hidegkuti István adjunktus PhD Dr. Balázs Katalin adjunktus PhD Dr. Dávid Imre adjunktus PhD Csízik Tímea tanársegéd Munka-és Szervezetpszichológiai szakpszichológus Csukonyi Csilla tanársegéd Munka-és Szervezetpszichológiai szakpszichológus Nagy Ágnes tanársegéd Munka-és Szervezetpszichológiai szakpszichológus Nagy Tamás tanársegéd Klinikai szakpszichológus Fejes Enikő Sipos Sándor tanársegéd (részfoglalkoz ású) tanársegéd (részfoglalkoz ású) Prof. Dr. Berde Csaba professzor PhD 10. A szak indításának tervezett időpontja: 2009. február 11. A képzés költségtérítéses díja: (Ft/félév): 300 000 Ft /félév Munka-és Szervezetpszichológiai szakpszichológus - 15